Willkommenskultur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Willkommenskultur német kifejezés, melynek szó szerinti jelentése az „üdvözlés kultúrája”, avagy az a hozzáállás, miszerint a külföldiek befogadását elősegítő módon kell viselkedni. A szóöszetétellel elsősorban a német politika, illetve közélet migránsokkal szembeni konstruktív attitűdjét illetik meg, noha a Willkommenskultur fogalma valójában kiterjed a bevándorlókat érő hátrányos megkülönböztetés megelőzéséért tett valamennyi német intézkedésekre.[1][2][3][4][5] A kifejezés 2015-re igen népszerűvé vált; sőt, a Wilkommenskultur szófordulatban foglalt elvek olyannyira elnyerték az ausztriai „Év szava” nevű szódíj nyertesének kiválasztásáért felelős bizottság tetszését, hogy a többnyire osztrák akadémikusokból álló zsűri úgy ítélkezett, hogy eme kifejezés részesül a 2015. évi elismerésben.[6]

Eredete, különböző jelentései[szerkesztés]

A The Guardian című angol nyelvű folyóirat megfogalmazása szerint a Willkommenskultur kifejezésnek két különböző használata van. Úgy véli, hogy a koncepció eredeti célja az volt, hogy vendégszeretőnek és segítőkésznek tüntesse föl a munkaerőhiánytól szenvedő Németországot a külvilágnak, annak érdekében, hogy odavonzza a jól képzett munkavállalókat. Az újság szerint az aktuálisabb jelentése azonban az európai menekültválság nyomán keletkezett; immár a világ háború sújtotta területeiről érkező migránscsoportok felé történő segítségnyújtás az elsődleges vonatkozása. 2015-ben a Németország felé haladó közel-keleti és afrikai menedékkérőket az ország főbb vasútállomásain embertömegek várták üdvözlő plakátokkal. E jelenség akkoriban fölkeltette a világsajtó érdeklődését; tömérdek neves publikáció tudósított ezen akciókról.[7][8]

A gyarapodó bevándorlóáradat azonban ellenséges reakciót is kiváltott a német társadalom egyes részeiben. A 2017-as németországi szövetségi választáson története során először haladta meg a négyszázalékos bejutási küszöböt az Alternatíva Németországért („Alternativ für Deutschland”) nevű jobboldali populista párt, mely vehemensen ellenezte Merkel kancellár menekültpolitikáját. Bizonyos elemzők a Wilkommenskultur-korszak végeként értelmezték az AfD kimagasló eredményét, noha nem került kormányra, s nem is vett részt a koalíciós tárgyalásokon ez a tömörülés.

A francia Libération napilap álláspontja szerint a szóösszetétel már évtizedekkel a migrációs válság kirobbanása született, ráadásul az idegenforgalmi ipar szaknyelvéből származik, állítja.

Irodalom[szerkesztés]

  1. Muslims: The Willkommenskultur is a chance for reconciliation | ZEIT ONLINE. Zeit.de, 2015. november 24. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. ′Willkommenskultur′ in Germany, ′non merci′ in France | Germany | DW.COM | 17.09.2015. DW.COM. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  3. Hill: Germany struggles to adapt to immigrant influx. BBC News. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  4. Glossarartikel: Willkommenskultur | IQ Netzwerk Niedersachsen (német nyelven). Migrationsportal.de. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 29.)
  5. Gewinnung und Bindung von Neubürgern in der Region Schwarzwald-Baar-Heuberg. Wirtschaftsfoerderung-sbh.de. (Hozzáférés: 2016. március 29.)
  6. 'Willkommenskultur' is Austrian word of the year - The Local. Thelocal.at, 2015. december 3. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  7. Connolly, Kate. „Germany greets refugees with help and kindness at Munich central station”, The Guardian, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés ideje: 2019. október 17.) (en-GB nyelvű) 
  8. Welle (www.dw.com), Deutsche: German 'welcome culture' still a new concept, study finds | DW | 29.08.2019 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2019. október 17.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Willkommenskultur című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.