Willkommenskultur
A Willkommenskultur német kifejezés, melynek szó szerinti jelentése „az üdvözlés kultúrája”, avagy az a hozzáállás, miszerint a bevándorlók befogadását elősegítő módon kell viselkedni. A szóöszetétellel elsősorban a német politika, illetve közélet migránsokkal szembeni konstruktív attitűdjét illetik, noha a Willkommenskultur fogalma valójában kiterjed a bevándorlókat érő hátrányos megkülönböztetés megelőzéséért tett valamennyi német intézkedésre.[1][2][3][4][5] A kifejezés 2015-re igen népszerűvé vált; sőt, a Willkommenskultur szófordulatban foglalt elvek olyannyira elnyerték az ausztriai „év szava” nevű díj nyertesének kiválasztásáért felelős bizottság tetszését, hogy a többnyire osztrák akadémikusokból álló zsűri úgy ítélkezett, hogy ez a kifejezés részesül a 2015. évi elismerésben.[6]
Eredete, különböző jelentései[szerkesztés]
A The Guardian című angol nyelvű folyóirat megfogalmazása szerint a Willkommenskultur kifejezésnek két különböző használata van. Úgy véli, hogy a koncepció eredeti célja az volt, hogy vendégszeretőnek és segítőkésznek tüntesse föl a munkaerőhiánytól szenvedő Németországot a külvilágnak, annak érdekében, hogy odavonzza a jól képzett munkavállalókat. Az újság szerint az aktuálisabb jelentése azonban az európai menekültválság nyomán keletkezett; immár a világ háború sújtotta területeiről érkező migránscsoportok felé történő segítségnyújtás az elsődleges vonatkozása. 2015-ben a Németország felé haladó közel-keleti és afrikai menedékkérőket az ország főbb vasútállomásain embertömegek várták üdvözlő plakátokkal. E jelenség akkoriban fölkeltette a világsajtó érdeklődését; tömérdek neves publikáció tudósított ezen akciókról.[7][8]
A gyarapodó bevándorlóáradat azonban ellenséges reakciót is kiváltott a német társadalom egyes részeiben. A 2017-as németországi szövetségi választáson története során először haladta meg a négyszázalékos bejutási küszöböt az Alternatíva Németországért („Alternativ für Deutschland”) nevű jobboldali populista párt, mely vehemensen ellenezte Merkel kancellár menekültpolitikáját. Bizonyos elemzők a Willkommenskultur-korszak végeként értelmezték az AfD kimagasló eredményét,[forrás?] noha nem került kormányra, s nem is vett részt a koalíciós tárgyalásokon ez a tömörülés.
A francia Libération napilap álláspontja szerint a szóösszetétel már évtizedekkel a migrációs válság kirobbanása előtt megszületett, ráadásul az újság szerint a kifejezés az idegenforgalmi ipar szaknyelvéből származik.[forrás?]
Irodalom[szerkesztés]
- ↑ Muslims: The Willkommenskultur is a chance for reconciliation | ZEIT ONLINE. Zeit.de, 2015. november 24. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ ′Willkommenskultur′ in Germany, ′non merci′ in France | Germany | DW.COM | 17.09.2015. DW.COM. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Hill: Germany struggles to adapt to immigrant influx. BBC News. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Glossarartikel: Willkommenskultur | IQ Netzwerk Niedersachsen (német nyelven). Migrationsportal.de. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 29.)
- ↑ Gewinnung und Bindung von Neubürgern in der Region Schwarzwald-Baar-Heuberg. Wirtschaftsfoerderung-sbh.de. (Hozzáférés: 2016. március 29.)
- ↑ 'Willkommenskultur' is Austrian word of the year - The Local. Thelocal.at, 2015. december 3. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Connolly, Kate. „Germany greets refugees with help and kindness at Munich central station”, The Guardian, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2019. október 17.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche: German 'welcome culture' still a new concept, study finds | DW | 29.08.2019 (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Willkommenskultur című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
