Ugrás a tartalomhoz

Williams FW07

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Williams FW07
Williams FW07B
Williams FW07C
Williams FW07D
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóWilliams
TervezőPatrick Head
Frank Dernie
Neil Oatley
ElőzőWilliams FW06
KövetkezőWilliams FW08
Műszaki adatok
Vázszerkezetalumínium monocoque
MotorFord-Cosworth DFV 3L V8 szívó
VáltóHewland 5 sebességes manuális
ÜzemanyagMobil
GumikGoodyear
Michelin
Versenyeredmények
Csapat(ok)Williams
RAM Racing
PilótákAusztrália Alan Jones
Svájc Clay Regazzoni
Argentína Carlos Reutemann
Dél-Afrika 1928-1994 Desiré Wilson
Egyesült Államok Kevin Cogan
Egyesült Királyság Rupert Keegan
Spanyolország Emilio de Villota
Egyesült Államok Mario Andretti
Első versenySpanyolország 1979-es Formula–1 spanyol nagydíj
Utolsó versenyEgyesült Államok 1982-es Formula–1 nyugat-amerikai nagydíj
Futott versenyek43
Győzelmek15
Dobogós helyezések41
Edzéselsőségek8
Leggyorsabb körök15

A Williams FW07 egy Formula–1-es versenyautó, melyet a Williams csapat tervezett és indított az 1979-es Formula–1 világbajnokságban. Különféle alváltozataival egészen 1982-ig versenyben volt. 1980-ban a RAM Racing is megvásárolt egy kasztnit és azzal versenyeztek.

Az autókat 1979-ben Alan Jones és Clay Regazzoni vezette, 1980-ban pedig a Regazzoni helyére kerülő Carlos Reutemann. Ebben az idényben Jones egyéni világbajnok lett, a Williams pedig konstruktőri bajnok. 1981-ben változatlan volt a pilótapárosuk, 1982-ben pedig Reutemann mellett Keke Rosberg és Mario Andretti is vezethették. A RAM Racingnél 1980-ban Rupert Keegan, Kevin Cogan, Geoff Lees és Desiré Wilson vezethették, 1981-ben pedig Emilio de Villota vezethette volna saját nevezéssel egy futamon, de visszalépett.

Áttekintés

[szerkesztés]

Az autó kasztnija a Lotus 79-esen alapult, ugyanabban a szélcsatornában tesztelték, mint azt a modellt. Egyes megfigyelések szerint szinte ugyanarról az autóról volt szó, csak a Williams kasztnija merevebb volt[1]. Az egyszerű kivitelű, kicsi és könnyű autót a jól bevált Ford-Cosworth DFV motorok hajtották. Már az 1979-es bajnoki idényben úgy tűnt, hogy erős kihívó lehet, ám még nem volt egészen kiforrott, és sok volt a megbízhatósági gond. Frank Dernie és a tervezőcsapat azon volt, hogy a szívóhatást (ground effect) a lehető legnagyobbra növelje, némiképp hasonló módon, mint ahogy a Lotus 80 tette[2]. Ennek érdekében az autó egész padlólemeze aerodinamikai elemmé vált, szükségtelenné téve szárnyak alkalmazását. Csakhogy a Lotus 80 esetében átestek a tervezői a ló túloldalára, ezért a Team Lotus, Colin Chapman utasítására már az ikerkasztnis, utóbb betiltott Lotus 88 fejlesztésébe kezdett.

A brit nagydíjra Dernie-ék végre elkészítették azt a rendszert, amely a maximális szívóhatás elérése érdekében az autó oldalán lévő szoknyákat mindig lent tartotta. Eközben megoldották azt is, hogy ne legyenek sehol rések az autó alján. A technika olyan jól működött, hogy Jones nemcsak hogy pole pozíciót szerzett, de mindjárt 2 másodperccel gyorsabb is volt, mint a legközelebbi rivális. A versenyt Regazzoni nyerte, a következő három futamot pedig Jones, majd még Kanadában is egyet. Az 1979-es idény második felében a Williams autói szinte legyőzhetetlenek voltak, egyedül a két Ferrari, valamint a Ligier pilótája, Jacques Laffitte volt rájuk veszélyes. Mivel az idény első fele nem sikerült a csapat számára túl jól, ezért nem lehettek világbajnokok.

1980-ban az autó átépített, FW07B változatával versenyeztek. Ekkorra a kasztni már annyira hatékonnyá vált, hogy első szárnyra nem is volt szükségük. A francia nagydíjtól kezdve a Judd által továbbfejlesztett DFV-motorokat használták, amely nagyobb fordulatszámra volt képes, és erőben is alig pár lóerő lett a lemaradása a turbómotorokkal szemben. A Williams számára előnyös volt továbbá a kisebb üzemanyagtank is. A csapat több győzelmet is aratott, Alan Jones és a Williams is világbajnokok lettek az idény végén.

1981-ben betiltották a szívóhatás termelésében nagy szerepet játszó szoknyákat, ezért az autót újra át kellett tervezni, ezúttal FW07C néven. Hidraulikus felfüggesztést használtak, hogy fenntartsák a korábbi kedvező hatásokat, viszont ez kőkemény volt, és nagyon kényelmetlenné tette a vezetést. Alan Jones egyáltalán nem volt megelégedve vele, ezért az idényt követően távozott is a sportágból[3]. Ebben az évben Reutemann volt a világbajnoki kihívó, de mindkét pilóta komoly technikai problémával küzdött, amely miatt mindkét bajnoki cím elúszott. Ennek oka az volt, hogy az autóra ható hatalmas, a gyorsításkor ható erők olyan erővel csapták az autóban lévő üzemanyagot annak falához, hogy az meggátolta, hogy az üzemanyagpumpa megfelelően ellássa a feladatát.

1982 első néhány futamán is ezt az autót használták, Reutemann és Rosberg egy-egy dobogót szereztek vele.

Készült egy FW07D altípus is, mindössze egyetlen példányban. Mivel a Williamsnek nem volt turbómotorja, ezéet alternatív megoldásokat kerestek, így építették meg a saját hatkerekű versenyautójukat (két első és négy kisebb hátsó, hajtott kerékkel). 1981 végén teszteltek vele, de soha nem vetették be élesben[4].

Utóélete

[szerkesztés]

Az FW07-esből egy példány a Williams Heritage Collection tulajdonát képezi, kettő pedig szaúd-arábiai magántulajdonban van, átépítve. Az FW07B-ből az egyik szintén a Williams tulajdonában van, a másik Argentínában, a Juan Manuel Fangio Múzeum Reutemann-nal foglalkozó szekciójában. Kettő brit gyűjtők magántulajdonában van. Egy példányt még 1981-ben Bobby Hillin vásárolt meg, aki átépítette a CART és az Indy 500 szabályrendszerének megfelelően, és Longhorn LR02 néven versenyeztette[5]. Az autót Al Unser vezette, amivel Mexikóban második lett, az Indy 500-on pedig tizenhetedik[6]. 1985-ben újra átépítették, ekkor Can-Am autónak, és egy 5 literes Chevrolet motort kapott[7]. Később az SCCA bajnokságba került, sorsa ismeretlen[6].

Az FW07C-ből egy példány szintén a Williams tulajdona, két példány brit, egy olasz, és egy amerikai gyűjtőnél van.

Eredmények

[szerkesztés]

Félkövérrel jelölve a pole pozíció, dőlt betűvel a leggyorsabb kör.

Év Csapat Kasztni Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1979 Albilad-Saudia Racing Team FW07 Ford Cosworth DFV G ARG BRA RSA USW ESP BEL MON FRA GBR GER AUT NED ITA CAN USA 75* 2.
Alan Jones KI KI KI 4 KI 1 1 1 9 1 KI
Clay Regazzoni KI KI 2 6 1 2 5 KI 3 3 KI
1980 Albilad-Saudia Racing Team FW07

FW07B

G ARG BRA RSA USW BEL MON FRA GBR GER AUT NED ITA CAN USA 120 1.
Alan Jones 1 3 KI KI 2 KI 1 1 3 2 11 2 1 1
Carlos Reutemann KI KI 5 KI 3 1 6 3 2 3 4 3 2 2
RAM Penthouse Rizla Racing FW07 Rupert Keegan 11 NK 15 NK 11 NK 9
RAM Rainbow Jeans Racing FW07 Kevin Cogan NK
RAM Theodore FW07 Geoff Lees NK
Brands Hatch Racing FW07 Desiré Wilson NK
1981 TAG Williams Racing Team FW07C M

G

USW BRA ARG SMR BEL MON ESP FRA GBR GER AUT NED ITA CAN CPL 95 1.
Alan Jones 1 2 4 12 KI 2 7 17 KI 11 4 3 2 KI 1
Albilad Williams Racing Team Carlos Reutemann 2 1 2 3 1 KI 4 10 2 KI 5 KI 3 10 8
Equipe Banco Occidental FW07 M Emilio de Villota VL
1982 TAG Williams Racing Team FW07C G RSA BRA USW SMR BEL MON DET CAN NED GBR FRA GER AUT SUI ITA CPL 58* 4.
Carlos Reutemann 2 KI
Keke Rosberg 5 KIZ 2
Mario Andretti KI

* 4 pontot az FW06-ossal szereztek

* 44 pontot az FW08-assal szereztek

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.autosport.com/f1/feature/10985/f1-fastest-and-slowest-williams-rollercoaster-ride
  2. ↑ 8W - When? - The FISA-FOCA war. 8w.forix.com. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  3. ↑ Williams F1 - The All Time Greatest Williams Drivers 2. m.f1network.net. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  4. ↑ Remembering the Williams F1 six-wheeler | YallaF1.com. web.archive.org, 2011. március 23. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  5. ↑ Longhorn Williams to return (brit angol nyelven). Motor Sport Magazine, 2014. július 7. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  6. ↑ a b Fagnan, René: Inusité : La Longhorn LR02 - Une Williams F1 modifiée pour rouler en IndyCar ! (francia nyelven). www.poleposition.ca. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  7. ↑ Longhorn LR02 - Racing Sports Cars. www.racingsportscars.com. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Williams_FW07&oldid=28102893”