Ugrás a tartalomhoz

Williams FW06

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Williams FW06
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóWilliams
TervezőPatrick Head
ElőzőWilliams FW04
KövetkezőWilliams FW07
Műszaki adatok
Vázszerkezetalumínium monocoque
MotorFord-Cosworth DFV 3L V8 szívó
VáltóHewland 6 sebességes manuális
ÜzemanyagMobil
GumikGoodyear
Versenyeredmények
Csapat(ok)Williams
Pilóták27. Ausztrália Alan Jones
28. Svájc Clay Regazzoni
Első versenyArgentína 1978-as Formula–1 argentin nagydíj
Utolsó versenyEgyesült Államok 1979-es Formula–1 nyugat-amerikai nagydíj
Futott versenyek20
Győzelmek0
Dobogós helyezések2
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök2

A Williams FW06 egy Formula–1-es versenyautó, melyet a Williams csapat tervezett és indított az 1978-as, majd az 1979-es Formula–1 világbajnokságban. Pilótái Alan Jones és Clay Regazzoni voltak. Ez volt az önállóan induló Williams csapat első saját építésű autója.

Áttekintés

[szerkesztés]

Miután az előző idényt egy March kasztnival versenyezték végig, szerény eredményekkel, Frank Williams újra saját autóval szeretett volna nevezni. Ez volt Patrick Head első önálló tervezése, amelynél figyelembe vette a March kasztni hiányosságait és az FW04-essel elért tapasztalatokat. Az autó egyszerű és könnyű kasztnit kapott, ami jól kezelhető volt. Hagyományos tervezési filozófia mentén készült, viszont annyira szűkre szabva, amennyire lehetséges. Az autó egyes elemeit, az akkori időkben nem szokatlan módon, innen-onnan szedték össze, például a hűtőrácsok egy Volkswagen Golfról származtak[1].

A Saudi Arabian Airlines és a TAG szponzorokkal a hátuk mögött először az 1978-as szezonnyitón gördült pályára az FW06-os Argentínában. Ebben az idényben egyetlen pilóta, Alan Jones vezette az autót, aki három alkalommal szerzett pontot, köztük egy dobogót Watkins Glenben. Habár a megbízhatóság egész évben problémás volt, folyamatosan kapott fejlesztéseket, amelyeknek köszönhetően a szívóhatást (ground effect) nem használó autók között az egyik legjobb volt. Az idényt a csapat konstruktőri kilencedikként zárta[2].

1979 első négy versenyén is az autót használták, ekkor már Clay Regazzoni is csatlakozott hozzájuk. Egyszer szereztek vele pontot, akkor is egy harmadik helyet Jones Long Beach-en, de már nyilvánvaló volt, hogy a szívóhatást kihasználó autókkal szemben semmi esélyük, ezért nyugdíjazták.

A kasztnit ezután Giacomo Agostini vásárolta meg, aki 1979-ben és 1980-ban is a brit Formula–1-ben versenyzett vele[3].

Eredmények

[szerkesztés]

Félkövérrel jelölve a pole pozíció, dőlt betűvel a leggyorsabb kör.

Év Csapat Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pontok Helyezés
1978 Williams Grand Prix Engineering Ford Cosworth DFV G ARG BRA RSA USW MON BEL ESP SWE FRA GBR GER AUT NED ITA USA CAN 11 9.
Alan Jones KI 14 4 7 KI 10 8 KI 5 KI KI KI KI 13 2 9
1979 Albilad-Saudia Racing Team ARG BRA RSA USW ESP BEL MON FRA GBR GER AUT NED ITA CAN USA 75* 2.
Alan Jones 9 KI KI 3
Clay Regazzoni 10 15 9 KI
  • 71 pontot szereztek az FW07-essel

Forráshivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ Michaelmad: Williams FW06 (amerikai angol nyelven). Williams Racing Fans | F1 News & chat | Cars, races & drivers, 2018. június 14. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  2. ↑ 1978 Williams FW06 (amerikai angol nyelven). conceptcarz.com. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
  3. ↑ 8W - Who? - Giacomo Agostini. 8w.forix.com. (Hozzáférés: 2025. április 14.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Williams_FW06&oldid=28045407”