William Nordhaus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
William Nordhaus
William Nordhaus EM1B6005 (46234137031).jpg
Életrajzi adatok
Született1941. május 31. (78 éves)
Albuquerque
Ismeretes mint
Állampolgárság amerikai
Iskolái
Tudományos fokozat doktorátus
Szakmai kitüntetések
  • Sterling Professor
  • BBVA Foundation Frontiers of Knowledge Award (2017)
  • közgazdasági Nobel-emlékdíj (2018, Paul Romer)
  • Distinguished Fellow of the American Economic Association
  • Fellow of the Econometric Society
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz William Nordhaus témájú médiaállományokat.

William Nordhaus (Albuquerque, Új-Mexikó, 1941. május 31.) amerikai közgazdász. 2018-ban közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott a „klímaváltozás globális gazdasági hatásait vizsgáló munkájáért”.

Élete[szerkesztés]

Nordhaus Albuquerque-ben született, Új-Mexikó államban. A Yale Egyetemen végezte az alapszakot 1963-ban, a doktoriját 1967-ben tette le a Massachusettsi Műszaki Egyetemen. 1973 óta a Yale közgazdasági karának állandó professzora, valamint az erdészeti és környezettudományi kar professzora. Felesége, Barbara a Yale Gyermektanulmányozási Centrumban dolgozik.

Nordhaus a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja (National Academy of Sciences), ahol többféle bizottság feladatait segítette a nukleáris és alternatív energiarendszerekkel, az üvegházhatás és a felmelegedés következményeivel, nemzeti statisztikával és az illegális drogok utáni kutatásokkal kapcsolatban.[1] 1972 óta tagja és tanácsadója a Brookings Gazdasági Testületnek Washingtonban. 1977-től 1979-ig a Nemzeti Gazdasági Tanács tagja. 1986-tól 1988-ig a Yale Egyetem igazgatója.

Nordhaus több tudományos lap volt vagy jelenlegi szerkesztője.

Munkássága[szerkesztés]

Nordhaus több könyvet is írt, jelentősebbek az Invention, a Growth and Welfare, Is Growth Obsolete?, The Efficient Use of Energy Resources, Reforming Federal Regulation, Managing the Global Commons, Warming the World és az Economics tankönyv.

Kutatási területe a gazdasági növekedésre, a természeti erőforrásokra és a klímaváltozásra terjed ki. Az 1970-es évek óta foglalkozik gazdasági és tudományos modellek fejlesztésével, amelyek a globális felmelegedést teszik szemlélhetőbbé, és segítségükkel meg lehet határozni a hatékony módját az éghajlatváltozás kezelésének. Nordhaus a bér és az árak viszonyát, az egészségügyet, a nemzeti mutatószámokat, a politikai gazdasági körforgást és a termelőképességet is tanulmányozta.[2] Az 1996-os tanulmányában a gazdaságtörténetről a babiloni időkre tér vissza, ahol megállapítja, hogy a hosszú távú gazdasági növekedést alaposan alábecsülték.

A DICE-model[szerkesztés]

Nordhaus azokat az interakciókat vizsgálta, amelyek működésbe lépnek a világgazdaság és az ember okozta klímaváltozás között, nagyobb figyelmet szentelve a Föld éghajlatváltozásának, ami a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj) égetéséből fakad. Köztudott, hogy ez a szén-dioxid mennyiségét az atmoszférában és egyéb üvegházhatást okozó anyagok felszabadulását jelenti, ami végül a globális felmelegedést eredményezi. Nordhaus a kémiára és a fizika törvényeire alapozva létrehozta az úgynevezett integrált értékelő modelleket (integrated assessment models vagy IAMs), amelyekkel megmutatta, hogy a világgazdaság és az éghajlat hogyan alakulna a felmelegedés üteme és az azt megakadályozó irányelvek szerint (pl. kibocsátási kvóta), ha ugyan a kormány tesz ellene. A DICE-modellel (Dynamic Integrated Climate Economy model) Nordhaus meghatározta a hosszú távú gazdasági kiadásokat és bevételeket, és arra jutott, hogy az emberi jólét, beleértve a jövő generációinak jólétét, akkor érné el a maximumát, ha az összes országban bevezetnék a szénadót.

Nordhaus 2009-ben a szén társadalmi költségét 2025-re 16 amerikai dollár per tonnára becsülte, azonban 2016-ban újra számolta, és a szén költsége 44 amerikai dollárra növekedett, ami majdnem a háromszorosa tíz év eltelte alatt. Nordhaus úgyszintén a globális felmelegedés felső fokát 1,5%-os növekedésen tanácsolja tartani.[3]

Nordhaus 2018-ban kutatásaiért közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Yale Egyetem életrajz
  2. Yale Egyetem életrajz
  3. Robert P. Murphy

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]