Willem Barents

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Willem Barents
Barents.jpg
Született 1550[1][2]
Elhunyt 1597. június 20. (46-47 évesen)[2][4][5]
Novaja Zemlja
Állampolgársága Németalföldi Köztársaság[6][2]
Foglalkozása
  • felfedező
  • térképész
  • sarkkutató
  • navigátor
Halál okaSkorbut
A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Barents témájú médiaállományokat.

Willem Barents, hollandul Willem Barentsz (Hollandia, Nyugati Fríz-szigetek, Terschelling, ?1550. – Oroszország, Novaja Zemlja, 1597. június 20.) holland hajós és felfedező, az északi sarkvidéki expedíciók úttörője.

Első útja (1594)[szerkesztés]

Az 1594-es expedíció hajói

1594 június 6-án hagyta el Amszterdamot négy hajóval, hogy Szibériától északra keresse a feltételezett Északkeleti átjárót. A hajóraj parancsnoka Cornelis Naij tengernagy volt, a vállalkozás igazi lelke azonban Barents kormányos, akinek tervei alapján északról akarták megkerülni Novaja Zemlját.

Második útja (1595)[szerkesztés]

A következő évben már hét hajóval indult a szibériai partvidék és a Vajgacs-sziget közti szoros felé, de a fagyok beállta előtt nem érte el a nyílt vizet.

Harmadik útja (1596)[szerkesztés]

William Barents halála, Christiaan Julius Lodewyck Portman képe

Harmadik utazása sem érte el a célt, és eközben életét vesztette. Ezen az úton két hajója volt. Az utazás közben megpillantották a Medve-szigetet (Bjørnøya) és Svalbardot (Spitzbergák). Itt a hajói szétváltak.

Barents hajója – miután észak felől megkerülte Novaja Zemlját – átjárót keresett a Kara-tengerre, de a jég fogságába esett. Novaja Zemlján kellett telelniük. Ők voltak az első európaiak, akik túlélték a sarki telet. A hajó egy részét szétszedték, és a fájából építettek menedéket maguknak. Mivel a jég még 1597 első felében is fogva tartotta a hajót, úgy ítélték meg, hogy nem maradhatnak tovább, ezért a legénység június 13-án két, fedélzet nélküli csónakon útnak indult. A többség megmenekült, de Barents június 20-án meghalt.

A Novaja Zemlján töltött szörnyű tél történetét Gerrit de Veer, a hajó ácsa örökítette meg naplójában. Ő volt, aki először számolt be a Novaja Zemlja jelenségként ismert légköri anomáliáról.

Telelőhelyét, faházát 1871-ben, naplójának egy részét 1875-ben találták meg. Számos hagyatékát Hágában őrzik.

Róla neveztek el több földrajzi fogalmat:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b c NNDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. június 20.)
  3. http://www.lookandlearn.com/blog/8365/polar-legends-willem-barents-and-his-courageous-crew/
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. http://darwin-online.org.uk/content/frameset?pageseq=1&itemID=A813&viewtype=text

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]