Wilhelm Ahrens
| Wilhelm Ahrens | |
| Született | 1872. március 3.[1][2] Lübz[3] |
| Elhunyt | 1927. április 23. (55 évesen)[2][4] Rostock[5] |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Rostocki Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wilhelm Ahrens (Lübz, 1872. március 3. – Rostock, 1927. május 23.) német matematikus.[6]
Élete[szerkesztés]
1890 és 1897 közt Rostockban,[7] Berlinben és Freiburg tanult, Otto Staude tanítványa volt. Egyetemi diplomáját summa cum laude minősítéssel kapta meg. 1895 és 1896 közt az antwerpeni német iskola tanára volt, ezután fél éven át Lipcsében Sophus Lie tanítványa volt. 1897-től a magdeburgi Baugewerkeschule tanára lett, ahonnan 1901-ben a szintén magdeburgi mérnöki iskolába ment. Sophus Lie hatása érezhető Über Transformationsgruppen, deren sämtliche Untergruppen invariant sind című, 1902-ben a Hamburgi Matematikai Társulat egy kiadványában megjelent írásán. 1904-ben újból Rostockba költözött.
Munkássága elsősorban a matematikatörténet, ezen belül a szórakoztató matematika területein jelentős, ez utóbbiról terjedelmes munkát alkotott. Közreműködött az Enzyklopädie der mathematischen Wissenschaften megírásában is. Elődje a híres Jacques Ozanam volt Franciaországban, ahol Édouard Lucas, a számelmélet tudósa a 19. században hasonló könyveket írt, valamint Angliában Henry Dudeney (1857–1930) és Walter William Rouse Ball (1850–1925), a Mathematical recreations and essays (1892) szerzője, valamint az Amerikai Egyesült Államokban Sam Loyd (1841–1901). Utódjának Martin Gardner (1914–2010) és Ian Stewart, a Scientific American matematikarovatának szerkesztője tekinthető. Ahrens nevéhez köthető egy matematikusokról szóló anekdota- és idézetgyűjtemény, valamint számos folyóiratcikk is.
Munkái[szerkesztés]
- Mathematische Unterhaltungen und Spiele, Teubner, Lipcse, 1901
- Mathematische Spiele. Ebben: Enzyklopädie der mathematischen Wissenschaften Első kötet, második rész, Teubner, Lipcse, 1902
- Scherz und Ernst in der Mathematik, Teubner, Lipcse, 1904
- Mathematische Spiele, Lipcse, Teubner, 1907
- Gelehrten-Anekdoten. Sack, Berlin-Schöneberg 1911.
- Der große König. Aus Werken und Wirken, Sentenzen und Anekdoten. Sack, Berlin-Schöneberg 1912.
- Mathematiker-Anekdoten, Teubner, Leipzig und Berlin 1916
- Das Theater in der Sonne des Humors. Heitere Bilder aus Bühnenwelt und Bühnengeschichte. Sack, Berlin 1913.
- Altes und Neues aus der Unterhaltungsmathematik, Springer, Berlin 1918
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ https://www.digizeitschriften.de/download/PPN37721857X_0037/PPN37721857X_0037___log33.pdf, 19. szeptember 7.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ britannica.com
- ↑ Lásd még Wilhelm Ahrens első és második beiratkozását a Rostocki Egyetem matrikelportálján
Források[szerkesztés]
- Wilhelm Ahrens szócikke a Neue Deutsche Biographie oldalán, digitalizált változat
- Otto Staude írása Ahrensről, Jahresbericht der Deutschen Mathematiker-Vereinigung 1928, digitalizált változat
További információk[szerkesztés]
- A Mathematische Unterhaltungen und Spiele digitalizált változata
- Az Enzyklopädie der mathematischen Wissenschaften digitalizált változata
- A Scherz und Ernst in der Mathematik digitalizált változata
- Ahrens által írt, illetve róla szóló munkák a Deutsche Nationalbibliothek oldalán
- Ahrens által írt, illetve róla szóló munkák a www.landesbibliographie-mv.de/ oldalon
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhelm Ahrens című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
