Wikipédia:Vitatott szócikkek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vitatott témákat tárgyaló szócikkek, természetüknél fogva az átlagosnál sokkal több körültekintést igényelnek a semleges nézőpont eléréséhez.

Ne felejtsd el, miről szól a szócikk[szerkesztés]

Ha egy szócikk egy vitatott megítélésű személyről vagy csoportról szól, akkor az ő nézeteiket kell hogy leírja, függetlenül attól, hogy azok esetleg mennyire elhibázottak, vagy ellenszenvesek. Általában nem szükséges ezeken a lapokon kifejteni az övékkel ellentétes véleményeket.

Légy körültekintő a források megjelölésekor[szerkesztés]

A legtöbb, Wikipédiában tárgyalt téma esetén, egy tény, vagy egy elfogadott vélemény egyszerű kijelentéséhez nem szükséges forrást megjelölni. Fárasztó és körülményes lenne a szerkesztők számára, ha dokumentumokkal kéne alátámasztaniuk valamennyi állításukat.

Azonban olyan témák tárgyalásakor, melyek valószínűleg vitákhoz vezetnek, mint amilyen pl. a vallás, vagy a napi politika, ennél sokkal több figyelemre van szükség. Nyilvánvaló, hogy minél inkább eltér egy állítás az általánosan elfogadott nézetektől, annál szigorúbban, precízebben kell azt alátámasztani hivatkozásokkal.

Jelöld meg a tények forrásait[szerkesztés]

Az események leírásakor lehetőleg megbízható forrásokra kell hivatkozni. Ideális esetben ez egy független tudományos művet jelentene, ám legtöbbünk nem fér hozzá effajta anyagokhoz. Az 1995 után történt legtöbb eseményhez találhatóak online hírek, melyekre az alapvető tények leírásakor hivatkozhatunk. Ezeket lehetőség szerint érdemes a a hírpiac közismert, minőségi résztvevőitől, vagy független szervezetektől, mint például az ENSZ. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy még ezek sem mentesek a részrehajlástól, vagy valamilyen irányú elfogultságtól.

Jelöld meg az állítások forrását[szerkesztés]

Amikor személyeket, eseményeket, tényeket írsz le, a közreadott információt a kijelentésekhez hasonlóan ellenőrizhető, elfogadható forrásból tanácsos meríteni. Valmilyen semleges, független, széles körben elismert média vezércikke vagy elemzése talán a leghitelesebb forrás, mert általában feltételezhető, hogy a lakosság jelentős részének véleményét fejezi ki. Esetlegesen lehet idézni konzervatív vagy alternatív médiából, célcsoporttól, ha a forrás pontosan és semlegesen meg van jelölve. Például:

  • Az amerikai konzervatív egyház…
  • Az Izraelt támogató jobboldali érdekképviseleti csoport…
  • A radikális iszlám csoport…
  • A bennszülött lázadó mozgalom…

Állapítsd meg a forrás lehetséges elfogultságát (valamint próbáld feltárni szervezeti, pénzügyi, személyes kapcsolatait az elfogult, érdekelt felekkel). Ne bízz abban, hogy az újságíró jelzi a forrásai elfogultságát. Ha magának a forrásnak az állapota is kérdéses, legjobb elkerülni idézését, helyette hivatkozz a forráscikkre, ahol az egymással szembenálló nézőpontokat leírják (már ahol lehetséges). (Egy nyilvánvaló példa a sokat vitatott különbség a terrorista és a szabadságharcos között, de más kétségek is felmerülhetnek.) Abban az esetben, amikor nem centrista nézőpontok kerülnek bemutatásra, nyilvánvalóan elvárható, hogy több nézőpont több állítása is meg legyen említve, le legyen írva.

Legyél óvatos a megtévesztő beszéddel[szerkesztés]

A megtévesztő kifejezések használata, mint az „azt állítják”, „úgy gondolják”, „állítólag” – amelyek egyébként törvényes retorikai eszközök – általában kerülendő vagy igen nagy körültekintést igényel. Ezek ugyanis könnyedén tartalmazhatnak rejtett nézőpontot, mivel az a szó, hogy „állítják”, arra enged következtetni, hogy az állítás talán nem is igaz, és van ok kételkedni benne; illetve feltételezi, hogy az állítást többen is kijelentették. Például:

  • …széles körben az ő munkájának gondolják… (jó)
  • …aki azt állította, hogy az otthonuk elhagyására kényszerítették… (rossz)