Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-09-08

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csillagok élettartama a tömegüktől függően.

[szerkesztés]

Elolvastam mindent a témában. (Ismeretterjesztő szinten.) A csillagok élettartama a tömegüktől függően. Erre vonatkozóan ahány forrást olvastam, szinte annyi nem egyező információt találtam. Abban megegyeztek, hogy a tömeg és az élettartam fordított arányban áll. De a mértéke már nem egyezett. Idegesítő, hogy ilyen sokan írnak mindenfélét úgy, hogy: kb., nagyjáből, valószínűleg, stb... Szeretnék látni végre egy képletet, ami legalább hozzávetőlegesen megjósolja egy csillag életkorát a tömege alapján, konstans összetétel esetén. Mondjuk a napot alapul véve. Igazából nem tudom, hova írhatnék ez ügyben, ahol ilyen jellegű tájékoztatást kaphatnék. Minden (Szinte. Nagyon sok) magyar internetes fórumon kerestem a kérdésemre választ. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2001:4c4e:1d14:a100:e499:99e1:f396:7b2f (vita) (subst:aláíratlan anon)

Fősorozat#Élethossz --Bean49 vita 2025. szeptember 8., 14:02 (CEST)[válasz]

A lényeg hogy a világegyetem története még nagyon az elején jár, és feltehetően elképesztően hosszú lesz . Tehát olyan csillag - csillagászati jelenségek fognak előfordulni, amik kutatását talán már elkezdték. Vagy még el sem jutottak a tudósok sok felismerésig: pl. mi történik, ha két csillagféle egymásba zuhan? Tehát amiket olvashatsz, a meglévő tudásunk alapján készített előre vetítések, de mivel a jelenségek nem történtek meg, számítások sincsenek, és a volumenek miatt modellezés sem lehetséges. --Rodrigó ⇔ 2025. szeptember 9., 07:58 (CEST)[válasz]
Annyira az elején járunk az univerzum történetének szabatos(?!) történelmének megalkotásában, hogy ma a csillagászok azon lelkesednek, mennyi új információt nyújtanak a Földön kívüli eszközök: van egy (ma már három évtizedes, a látható fény tartományában látó) Hubble űrtávcső, amelyet már nem zavar (pl. a fényszennyezéssel teli) földi légkör. És van már a James Webb űrteleszkóp, amely az infravörös tartományban végzi észleléseit, most már egy éve - ez képes észleni azokat a csillagászati jelenségeket is, amelyek az ősrobbanás után csak félmilliárd évvel keletkeztek! És épül Dél-Amerikában egy hatalmas obszervatórium, iszonyú pénzből, amely az égboltról éveken-évtizedeken át sorozatban fog készíteni digitális felvételeket. Ezeket a felvételeket mesterséges intelligencia alkalmazásával fogják kiértékelni, így olyan apró különbségeket, olyan nagy számban!, fognak felfedezni a csillagászok, amelyeket az eddigi hagyományos eszközeikkel nem lehettek képesek észrevenni!
Mindez azt jelzi, hogy a természettudományok minden ága századunkban újabb lendületet kap! És ez a sejtésünk azt vetíti előre, hogy mindig lesz megfejtendő kérdés univerzumunk létezésével-változásával kapcsolatban. Gondolj bele, hogyan kezdődött az emberiség csillagászati ismerete: az istenek játékszere. Aztán néhány ezer éve már gyanakodtak arra, hogy égitesteket látunk. A középkorban azt is el tudták már képzelni, hogy talán lények is élnek az égitesteken! Stb., így haladtunk a gondolkodásban-tudásban, nem folytatom...
Mivel a matematika mindig csak kullog a természeti törvények szabatos leírásának lehetősége után, azért mindig szükség lesz az univerzum újabb és újabb törvényeinek kutatására - ez egy végtelen, befejezetlen, sosem végleges folyamat!
vitorlavita 2025. szeptember 9., 11:09 (CEST)[válasz]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2025-09-08&oldid=28388901”