Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2020-05-06

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Ma

2020. 5. 3. « 2020. 5. 4. « 2020. 5. 5. « 2020. 5. 6. » 2020. 5. 7. » 2020. 5. 8. » 2020. 5. 9.

Vízparti fák

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

== VIZPRTI FÁK NEVEI 3 SZERETNÉK KÉRNI ==

--188.143.62.6 (vita) 2020. május 6., 20:58 (CEST)

válasz

Javaslatom az önálló kutatómunkához:

Google Keresés(vízkedvelő fák) találati lista

Könnyű lesz a feladat megoldása!

vitorla^vita 2020. május 6., 22:07 (CEST)

Könyvtári csoportosítás

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Magyarországon, a könyvtárakban a könyvek csoportosítva vannak: külön részben a matematika mint a szépirodalom, az egyik cím szerint van rendezve, a másik író szerint. Milyen csoportok vannak? Vannak azon belül alcsoportok is? Melyik van cím, melyik író szerint csoportosítva? És az ismeretlen írójú könyvek, mondjuk a Biblia? Sajnos még a nevét se tudom ennek a csoportosításnak, így nem találtam. A könyvtári katalógus szócikkben sincs ilyen felsorolás, Bing-gel rákeresve se találtam. Úgy emlékszek nagyjából 8 csoport van, nem tudom azon belül vannak-e alcsoportok. Köszönöm.

194.38.103.159 (vita) 2020. május 6., 23:00 (CEST)

válasz

A szépirodalom külön, általában a szerzők–írók nevei szerint ABC-sorban. Ha két vagy három szerző van, akkor valamelyikük neve alapján. Négy vagy annál több szerző esetén általában a mű (a könyv) címe szerint. A szak-, ismeretterjesztő- és tudományos könyvek az Egyetemes tizedes osztályozás szerint.– Holdkóros ^vita 2020. május 7., 02:25 (CEST)

Talán ez, egyelőre: http://www.aldasuai.sulinet.hu/konyvtar/ETO.htm#_ftn1

Igaz, meglehetősen hiányos ez a táblázat. Pl. Európa történetéből ennyi szerepel
942 Nagy-Britannia története
943 Közép-Európa története
943.9 Magyarország története
944 Franciaország története.
A többi ország: 945 Olaszország; 946 Spanyolország (és Portugália, ha jól emlékszem); 947 Oroszország (és a Szovjetunió); 948 Észak-Európa; 949 egyéb európai országok (Svájc, Bulgária, Albánia stb.)
980 Dél-Amerika, 990 Ausztrália története.– Holdkóros ^vita 2020. május 7., 04:30 (CEST)

Köszönöm. Volt egy olyan vicc a Facebook-on az ateizmus csoportban, hogy iskolában a gyerek átrakta a vallási könyveket a fikció részbe, ezért igazgatóit kapott. Ezért kérdeztem, hogy van-e olyan. Nincs fikció kategória, a kitalált történet az a szépirodalom lenne. Mivel 1 könyv több csoportba is tartozhat, hogy ne kelljen sok helyen megnézni, úgy lenne ésszerű, hogy csak a 10 fő csoport van, azon belül ABC rendben vannak, pláne hogy még a könyvtáros se biztos hogy tudja melyikbe kellene tenni, ha nem ért hozzá, esetleg még akkor se ha elolvassa. 194.38.102.74 (vita) 2020. május 7., 13:33 (CEST)

kiegészítés

A 'könyvtáros' - ideális esetben - egy felsőfokú végzettséget jelentő szakma. (Nem ideális esetben a könyvtáros lehet pl. egy nyugdíjas pedagógus is, de talán még érettségivel is be lehet tölteni ezt a munkakört. Könyvtára válogatja.) Tanítják számukra a könyvek csoportosítását!

A könyvek katalogizálása egy fontos részfeladata a könyvtárosnak. No, nem várják el, hogy a helybéli (kis)könyvtár dolgozója végigolvassa a hetenként érkező akár két tucat kiadványt, és eldöntse, hogy a kötetek mely polcokra kerüljenek. A könyvtári központokban erre külön részlegek vannak, s már ők elvégzik a katalogizálást. :Elolvassák, megállapítják, milyen témákat tárgyal, és elkészítik a katalóguscédulákat is! Mindegyik cédula ugyanazokat az adatokat tartalmazza. Ezekből kettő („kölcsönzési cédula”) a könyv „belsőzsebébe” kerül, a többi pedig a könyvtár katalóguscédulákat tartalmazó fiókjaiba.

Íme, egy példa a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) katalógusából:

Cutter: 930.9 D 63

Szerző: Diamond, Jared

Cím: Háborúk, járványok, technikák : a társadalmak fátumai / Jared Diamond ; [ford. Födő Sándor, Vassy Zoltán]

Dátum: 2019

Megjelenés: 5. bőv. átd. kiad. [Budapest] : Akkord,

Terjedelem: 519 p., [32] t. : ill. ; 24 cm

Szakbibliográfia: Szociológiai bibliográfia

ETO jelzet: 930.9 930.1 930.85(100)

ISBN: 978-963-252-130-5 (kötött) :

Ár: 5990 Ft

Szabad tárgyszavak: világtörténet

egyetemes történelem szűkebb értelemben

történettudomány elmélete

történelemfilozófia

művelődéstörténet

egyetemes

nemzetközi

Mit látunk ebből?

A mi társalgásunkhoz a legelső információ a két cutter-szám: 930.9 és D63

A '930.9' a kiadvány ETO-számának az eleje, vagyis a kötetet a „Régészet, művelődéstörténet, világtörténet” témakörű könyvek polcára lehet elhelyezni. Ha ilyen polc nem lenne (de ha csak 9-es jelű polca van, akkor oda teheti!), akkor sincs gondban a könyvtáros, mert a 'D63' azt jelzi, hogy - a könyv szerzőjének neve alapján - a D névkezdetű szerzők 63. csoportjába tegye!

Ha a könyvtár nagyobb, és nem csak egy-két könyv árválkodik a 930-asok polcán, akkor ez a kötet bepasszírozható a 930.9-esek közé!

És ha megnézed a katalóguscédula 'ETO jelzet'-sorát, láthatod, hogy a FSZEK két al-témakört is megjelölt. Elképzelhető, hogy egy szakkönyvtár ezeket a jelzeteket is figyelembe veszi, vagyis náluk e katalóguscédulának négy példánya is megtalálható a könyvtár katalóguscédula-fiókjaiban! Természetesen, mind a négy katalóguscédula ugyanarra a leltári jelzetű könyvnek a helyére mutat! Egy cédula lesz a D63-as katalógusfiókban, egy-egy cédula pedig az ETO 930.9, az ETO 930.1 és az ETO 930.8 jelű katalógusfiókban. Ki milyen szakma (vagyis ETO-témakör) felől indul neki a katalógusnak, hogy forrást keressen, mind eljuthat e kiadványhoz...

Hogy ezek a jelzetek mennyire nincsenek „kőbe vésve”, arra egy másik példa. A Műszaki Könyvkiadónál 1981-ben megjelent 'A bűvös kocka' című könyv, Rubik Ernő szerkesztésében (vele együtt nyolcan írták). A kiadó megadott ETO-jelzeteket (Műszaki Könyvkiadó!), rajta van az első lapok egyikén: 685.857 és 688. 727. 98 (úgy tudom, hogy a szóközök is fontosak; nem vagyok könyvtáros). A FSZEK katalógusában viszont ezek szerepelnek: Cutter: 794 B98 és ETO jelzet: 794.5(439)(092)Rubik E. 658.85 (Azért 'B98', mert a címe szerint a B betűsökhöz sorolandó.) A 794-es ETO-jelzetben következetesek, de mi látunk még három ettől nagyon különbözőt is: 658 és 685, 688! (Ezt az eltérést lehet azzal magyarázni, hogy az idézett mű négy évtizede kigondolt ETO-jelzete ma azért nem érvényes, mert az idők során az ETO-rendszer jelentős módosításokra szorult - és fog is szorulni ezután is; miként pl. a gépjárművek forgalmirendszám-rendszere is -, tehát ezt a változást is figyelembe kell venni!)

vitorla^vita 2020. május 7., 15:48 (CEST)

További kieg.

Az ETO 1958-as kiadása (ezt találtam) szerint: 685.85 Rejtvény és türelmi játékcikkek gyártása (a számok közé nem kell szóköz) – később ennek egy al-alosztálya lett a 685.857 (gondolom) és a 688.72 szintén gyermekjátékok készítése. De a könyv elsősorban nem a készítésről, hanem a játszásról, a használatról szól. Ezért kerül a raktárban, és a (szabad)polcon a 794-esek közé. Ha Rubik Ernő (majdnem) egyedül írta volna a könyvet, akkor a 794 R 92 lenne a helye. Úgy tudom, ebben csak a B 98 (ide kell szóköz) a Cutter-szám, az előttelévő az nem.

Egy bűvös kockáról szóló szépirodalmi mű – pl. Tőke Péter (Miklós): 'A kocka hatalma' című (fantasztikus ifjúsági) regénye a szépirodalomba, 'T 81' jelzettel – kerül. Illetve a gyermek- és ifjúsági könyvek közé, értelemszerűen.

Volt-van egy olyan intézmény, kb. az 1960-as elejétől, hogy 'Könyvtárellátó Vállalat'. Ott egy munkacsoport elolvasta az akkor megjelent könyveket, és ez alapján egy rövid ismertetést írt róluk. Regényeknél pl. röviden a cselekményt is, történelmi vagy életrajzi regények esetében azt, hogy milyen mértékben áll a tényekből illetve az író fantáziájából. Milyen olvasónak ajánlott: A könnyű szórakozást kedvelőknek, a hagyományos értékek iránt érdeklődőknek vagy épp a (poszt)modern irodalom rajongóinak.
Ismeretterjesztő könyvek esetében úgyszintén: Például: Ez a könyv minden csillagászat iránt érdeklődőnek, már 10–12 éveseknek is ajánlott – ez viszont csak azoknak, akik legalább középiskolás szintű matek- és fizikai ismeretekkel rendelkeznek stb.
Kéthetenként összegyűlt 80–100 könyv, akkor egy füzetben kiküldték a könyvtáraknak a tájékoztatást – ebben már szerepelt a raktári jelzet (930.9 D 38 vagy 794 B 98 vagy T 81) is. A könyvtáros elolvasta, 10–12 napon belül válaszolt, melyik könyvből hány példányra van szüksége..... a Vállalat megvásárolta a kiadóktól a szükséges mennyiséget és elküldte.
Ez a rendszer nagyon jól működött, azzal az egy hátránnyal, hogy megjelenés után kb. másfél hónappal érkeztek meg csak az új könyvek a könyvtárba. Emiatt kb. a '80-as évek végétől a nagy (pl. a megyei) könyvtárak fokozatosan áttértek arra, hogy közvetlenül a kiadótól vásárolják meg a könyveket.

Könyvkártyát minden könyvhöz kettőt küldött a Vállalat: A könyvtáros az egyiket raktári rend száma szerint (nagy dobozokba) sorba rakta, ennek alapján tudta, hogy melyik könyvből hány példánya van, újabb kiadás esetén kell-e (még) rendelni–vásárolni. A másik kártya került a könyv 'zsebébe' ezt írta alá kölcsönzéskor az olvasó (de a nagyobb könytárakban kb. 2000-től fokozatosan áttértek a vonalkódos kölcsönzésre).

Katalóguscédulát szépirodalom esetében általában kettőt (szerző és cím szerint lehessen keresni) – szak- és ismeretterjesztő irodalom esetén általában négyet (szerző + cím + két szakrend – ha a könyvtáros kevésnek találta, írt még néhányat hozzá) küldtek.

Ez a közkönyvtáraknál volt így – pl. az általános iskolai könyvtáraknál általában már nem.– Holdkóros ^vita 2020. május 10., 05:39 (CEST)