Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2015-10-07

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Ma

2015. 10. 4. « 2015. 10. 5. « 2015. 10. 6. « 2015. 10. 7. » 2015. 10. 8. » 2015. 10. 9. » 2015. 10. 10.

Ki a bordóilé feltalálója

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy KI a BORDÓILÉ FELTALÁLÓJA?

lehet magyar származásu Dr Szegő András???

ITT NEM TALÁLTAM:https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9z-szulf%C3%A1t#Bord.C3.B3i_l.C3.A9

Köszönöm válaszukat!

rubintkatoth@gmail.com

--89.132.35.5 (vita) 2015. október 7., 15:38 (CEST)

Megjegyzés

Bordeauxi keverék létezett dr Szegő András születése előtt is. MZ/X ^vita 2015. október 7., 15:55 (CEST)

válasz

Pierre-Marie-Alexis Millardetnek köszönhető a bordói lé, más néven a bordói keverék. Egyenlőre Pierre-Marie-Alexis Millardetről nincs róla magyar nyelvű szócikk (más nyelvű wikikben igen), ezért magyar nyelvű külső linket mutatok a felfedezéséről: A réz és a növényvédelem találkozása ill. Bodnár János 1916-ban leközölt A peroczid című tanulmányának különlenyomata (A peroczid). Utóbbi régi ugyan, de kiderül belőle, hogy volt egy Jouet nevű munkatársa, de róla ennél többet nem tudok. Apród ^vita 2015. október 8., 00:21 (CEST)

Minden forog?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Az egyszerűség kedvéért egy kalap alá veszem a forgás és a keringés; valamint az egyenes vonalú és az oszcilláló mozgást. Tehát a legkisebbtől a legnagyobbig:

1. Nem tudom, hogy az atommag forog-e a tengelye körül (igaz, oszcillálni képes)
2. Nem tudom, hogy az elektron forog-e a tengelye körül.
3. Az elektron Rutherford szerint körpályán kering
4. A Hold forog
5. A Hold kering a Föld körül
6. A Föld forog
7. A Föld kering a Nap körül
8. A Nap forog
9. A Nap kering a Galaktika középpontja körül
10. A Galaktika forog
11. Mit csinálnak az extragalaxisok?

A vöröseltolódás és a világegyetem tágulása következtében az extragalaxisok egyenes vonalú (radiális) mozgást végeznek, távolodnak tőlünk. De nincs mi körül forogniuk.

1. A kozmikus háttérsugárzás nem forog. Egyenes vonalú (radiális) mozgást végez (igaz, ez nem anyag, hanem sugárzás)

Mire a világegyetem végtelen méretűvé tágul, a kozmikus háttérsugárzás lehűl az abszolút nulla fokra.

Hogy lehet az, hogy van, ami forog, és van, ami nem? MZ/X ^vita 2015. október 7., 16:08 (CEST)

vélemény

Kérdezni bármit lehet. De ez a kérdés nem jó. (Azt sem kérdezzük, hogy miért lélegzünk. Minden élőlény anyagcserét folytat. A lélegzés is anyagcsere.)

Egy pontszerű test - ha erőhatás nem éri - egyenesvonalú állandó sebességű mozgást végez (miként Newton megfogalmazta). Alapelv.

Egy nem pontszerű, vagyis kiterjedéssel bíró test is így halad, ha nem éri erőhatás. A tömegközéppontja. Az előbbi alapelv szerint.

A kiterjedt test legalább két pontból áll (ezért nem pontszerű). Többől is állhat. E tömegpontok alkotják a tömegközéppontot, amely - erőhatás nélkül - a fenti alapelv szerint mozog. Vagyis a tömegpontok is.

Ha a tömegpontok mereven össze vannak kötve, akkor a tömegközéppontnak az alapelv szerinti viselkedés szempontjából közömbös az, hogy az őt alkotó tömegpontok a mozgás irányához képest mozognak. Mivel a tömegpontok mereven egymáshoz vannak rögzítve, az alapelvben leírt mozgásuk közben is az ő saját kis mozgásuk a tömegközéppont körüli gömbfelületeken zajlik.

Ha nincs olyan erő, amelynek hatásvonala merőleges a tömegpontot a tömegközépponttal összekötő egyenesre, akkor a tömegpont megtartja állandó tengelyű egyenletes (kerületi) sebességű mozgását a tömegközéppont körül. Ez is alapelv. (Ha a tömegpont megváltoztathatja távolságát a tömegközépponttól, akkor sebessége is megváltozik, fordított arányban a távolsággal - ennek első megfogalmazója Kepler).

A tudomány ezt a két alapvető mozgásformát ismeri, ha külső erők nem hatnak: az egyenes vonalú egyenletes mozgást és a tengely körüli egyenletes forgást.

Minden test mozgása e két mozgásforma szuperpozíciójából áll. Minden test mozog és forog, egyidejűleg.

Ha valamely test e két mozgásforma közül csak egyféle mozgást végez, akkor őt olyan koordinátarendszerben vizsgáljuk, amely vele együtt mozog egyenesvonalúan (tömegközéppontját egy helyben állni látjuk), vagy vele együtt forog (ezért nem mérhetjük keringési sebességét - ezért képzeljük pl. a Földet is, a felszínét is forgásnélülinek, nyugvónak).

Azt írtad, hogy a kozmikus háttérsugárzás nem forog. Mert koordinátarendszerünk vele együtt forog. Még nem tudjuk, hogy a rajta kívüli koordinátarendszert hogyan jelöljük ki.

Minden forog (és mozog is) - ez az én válaszom.

vitorla^vita 2015. október 10., 01:00 (CEST)

vélemény 2

Az erővektorok ha nem metszik egymást két test találkozásakor, akkor forgatónyomaték keletkezik. Hasonlóan testek tágulása esetén a terjedelem perdület a tömeg és egyéb vonzóerők pedig keringés létrejöttét idézhetik elő. Tehát egyszerű elemek tágulásából nagyon sok mozgásfajta előállhat, és akkor még bele se vettük az ütközések következményeit: összetapadás, rugalmas ütközés, szétrobbanás, stb... Tehát a mozgásfajták az elemekre ható erők és az elemek erősségének összjátéka. --Rodrigó ⇔ 2015. október 10., 12:26 (CEST)

Fermionok

Na, az már tudom, hogy az elektronnak fél spinje van. Tehát forog, de nem tudjuk, merre és hogyan. MZ/X ^vita 2015. október 12., 15:48 (CEST)