Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2014-01-31

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Ma

2014. 1. 28. « 2014. 1. 29. « 2014. 1. 30. « 2014. 1. 31. » 2014. 2. 1. » 2014. 2. 2. » 2014. 2. 3.

Nem lehet megunni!

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Amint látom, nem fárasztalak benneteket elképzelésem életrevalóságával. Lenin apánknak tulajdonítják azt a mondást miszerint, ami nem megy, azt ne erőltessük. De, ha nem erőltetjük, akkor honnan fogjuk tudni, hogy nem fog menni? Ebből kiindulva ütném tovább a vasat engedelmetekkel.

Nos,egy szóval sem mondtam azt, hogy a két tárgy, jelen esetben a vas meg a mágnes valamikor is össze fog érni. Sőt... és itt van a kutya elásva, egy nonszenszt hordoz magában ez a szerkezet, amire valójában alapozom a tényleges működését. Az van, hogy a vas, csak akkor tud közeledni a mágneshez, ha a mágnes távolodik tőle. Egyszerű nonszensz, aminek a feloldását kizárólag a mágnes és a vas között bizonyítottan létező kapcsolatra bízom. Ezt oldják meg "ők" szerkezeten belül. Én csak a helyszínt biztosítom "nekik" a vita eldöntéséhez. És a vita, szerény véleményem szerint, úgy fog eldőlni, hogy ebben a térben semmi sem akadályozza a mágnest abban, hogy magához vonzza a vasat, még az sem, ha közben távolodnia kell ettől a szegény vastól.

A gravitációval kapcsolatban: Ha fektetem ezt a korong alakú szerkezetet, akkor nem lesz egyszer fent a mágnes, egyszer meg lent, tehát a nehézségi erő ilyenformán kilőve. Állva, tényleg gondot okozhatna a gravitáció. Dehát mindenre gondol az ember. Erre is. Egyelőre ennyi. xD

--ja6ni ^vita 2014. január 31., 12:58 (CET)

Én nem mondtam olyat, hogy a két darab összeér, feltételeztem részükről egy bizonyos távolságot, amelyet egyformán kell beállítani mindegyik dugattyúra. A vas és a mágnes összeérése a vonzerő szempontjából nem kiemelkedő helyzet, ezért nem is kell külön tárgyalni.

"Az van, hogy a vas, csak akkor tud közeledni a mágneshez, ha a mágnes távolodik tőle." Ezt elég furcsa kijelentésnek érzem, mintha a helyben álló mágneshez a vas nem tudna közeledni. Részemről eljutottunk a holtpontra, az érveimet elmondtam, a kísérleti bizonyítás rád marad, itt szerintem nincs értelme tovább vitáznunk. Meg lehet unni. Kívánom, hogy mielőbb olvassunk rólad a technikai hírekben. Üdv. - Orion 8 ^vita 2014. január 31., 16:43 (CET)

Minden bizodalmam bennetek volt!

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy már-már jogosan tartok-e ott, hogy kérdezni sem merek, félve a burkolt arroganciától, a megunás veszélyétől. Pedig csak arról van szó, hogy eddig két malomban őröltünk és közben nem közeledtek az álláspontok annak érdekében, hogy elfogyjanak a kérdések maguktól. Mindegyikünk fújja a magáét, persze hibásan. Én is. Kezdve azzal, hogy nem tüntettem fel a rajzon azt, hogy a mágnes együtt forog a főtengellyel. De hát akkor mindent eltakarna, a dugókat, a speciális hajtókart, mindent. Akkor értelmezni sem lehetne a folyamatokat.

Én megpróbáltam szabatosan leírni azt, amit lehetetlen. Nem is volt elég. De, hogy a rajz sem visz közelebb az igazsághoz, azt nem gondoltam volna. Mert, miért is furcsa az a kijelentésem, ismerve a rajzot, hogy csak abban az esetben közeledhet a vas a mágneshez, ha a mágnes távolodik tőle? A szerkezeten belül ez a helyzet. Építéséből adódóan! Én nem kérdőjeleztem meg, hogy egy álló mágnes vonzza a vasat. Az én gépemben nincs álló mágnes és nincs álló dugattyú sem akkor, amikor a gépemben a mágnes vonz. Márpedig mindenki tudja, hogy a mágnes vonzza a vasat, amíg el nem veszíti mágneses tulajdonságait. Ezért nem kell felháborodni. Én csak jót akartam. Nem bizakodok a további konzultációkban. Sajnos! Leszerepeltem. Na és! Imádkozom, hogy ne közösítsetek ki! xD

--ja6ni ^vita 2014. január 31., 18:48 (CET)

"félve a burkolt arroganciától", "Imádkozom, hogy ne közösítsetek ki!". Ezt ne csináld, légy szíves. Igazán barátságosan és figyelemmel beszéltünk veled, holott az ötleted, mihelyt megismertük, nyilvánvalóan életképtelen. Hiába helyettesítjük a húzást mágneses térrel, hiába forgatjuk meg a mágnest közvetlen visszacsatolás helyett áttétellel, a dolog nem különbözik attól, mint ha a hajunknál fogva húznánk ki magunkat a vízből. A mágnes rengeteg embert bűvölt már el, de sajnos nem tudja hatástalanítani a fizika eddig kivétel nélkül minden kísérlet által igazolt alaptörvényeit. Mert persze voltak már hírek olyanról, hogy sikerült az energiamegmaradásról vagy az entrópia egyirányú változásáról szóló törvényt valamivel kikerülni, de végül csak nem sikerült azt másik tucatnyi kutatónak megismételnie. Addig pedig sajnos a kísérleti eredmény tévesnek minősítendő, ez a szabály garantálja – többek között – a fizika tudományának működőképességét.

Egyre furcsább dolgokat mondasz már a találmányodról, most éppen azt, hogy a mágnesed a főtengellyel együtt forog. Hiszen akkor nyilvánvalóan nem követheti a mozgást a kereszttengely, amely a központi áttételed miatt eltérő periódushosszúságú mozgást végez. Szerintem ideje lenne modellt építened, és amikor magának a mozgásnak a használhatóságát igazoltad magadnak, a mágneses játékkal utána is ráérsz, nem egyszerű ilyen mágnest szerezni, bár lehet, hogy te valami motor gyújtómágnesét fogod használni, mindegy.

Amit mondtam, fenntartom, és a sértődősdibe nem megyek bele: részemről holtpont, ezt igazán nem lehet arroganciának nevezni. Nincs több megbeszélnivalónk, én elmondtam az ellenérveimet, te nem cáfoltad azokat meggyőzően, a további elméleti vitának nincs értelme. És ez itt nem is konzultációs hely, a kívánt felvilágosítást legjobb tehetségünk szerint megadtuk, fizikai vitákra más helyeken kell társakat keresned. Többre jutnál, ha a papíron fantáziálásnál tovább lépnél egy legalább kartonpapírból bütykölt makettel, szemügyre véve, amit elképzeltél. De vannak erre CAD programok is, ha az a kényelmesebb. Aztán jöhetnek majd a "részletkérdések", a súrlódás és deformálódás okozta veszteségek. Sok szerencsét kívánok hozzá, és a tanulságok eredményes levonására bíztatlak, hogy ne fáradj fölöslegesen a következő találmányoddal. Üdv. - Orion 8 ^vita 2014. február 1., 18:04 (CET)