Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-11-03

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Ma

2011. 10. 31. « 2011. 11. 1. « 2011. 11. 2. « 2011. 11. 3. » 2011. 11. 4. » 2011. 11. 5. » 2011. 11. 6.

Milyen nyelven beszélt Julianus barát a megtalált magyarokkal?

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy

== Milyen nyelven beszélt 1235-1236 -ban Julianus barát a 800 táján helyben maradt és Baskíriában megtalált magyarokkal? Türk-Baskír nyelven vagy Magyar nyelven vagy Bolgár nyelven vagy Oroszul? ==

--81.183.49.189 (vita) 2011. november 3., 09:19 (CET)

válasz:

Feltehetőleg Baskíria azonos Magna Hungariával

Magyarul.

Ehhez olvasd el Sándor Klára [Magna Hungariától Magna Hungariáig című cikkét. Ebben írja (a linkek és a kiemelések tőlem származnak - vitorla^vita):

Julianus és Gerhardus azonban nem adta föl a kutatást. Muszlim kereskedőkkel gyalogoltak északra egy hónapot, akkor – mintegy hatszáz kilométer legyűrése után – érkeztek meg a Don-könyökhöz, arra a tájra, ahol a Don és a Volga a legközelebb hajol egymáshoz, s ahol egykor a kazárok Sarkel nevű erődje állt. [...] Julianus magára maradt, s nem tudott jobbat kitalálni, mint hogy egy muszlim imám és felesége szolgálatába álljon, velük haladt tovább észak felé. Így értek a bolgárok országába, ott, egy igen tekintélyes városban, amely ötvenezer harcost tudott kiállítani, a barát egy magyarul beszélő nővel találkozott, akinek a faluja két nap járásra feküdt, az Etil folyó mellett. Útbaigazította a szerzetest, Julianus meg is találta új ismerőse rokonságát, népét, azok meg igen örvendtek neki: körbemutatták házaikat, falvaikat, s odaadóan figyeltek a barát keresztény magyarokról szóló elbeszélésére. A Julianus útját megörökítő Riccardus-jelentés szerint „teljesen magyar a nyelvük”, így hát jól megértették egymást.

vitorla^vita 2011. november 3., 15:35 (CET)

Hideg/meleg fehér

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a hideg vagy a meleg fehér fény a jobb? Néhány alkalmazás: sötétedés után tudományos kutatómunka (például tételek alkotása, programtervezés), illetve olyan helyre ahol nincs ilyen (előszoba, konyha, fürdőszoba, mellékhelyiség, lomkamra, kültéri lámpa (kert/terasz)). Vagy például olyan szobába melyik jobb ahol csak 1-2 perce gyújtjuk fel a lámpát (lefekvés, TV nézés), illetve olyan helyre ahol csak északa gyújtjuk fel 1-2 percre, és utána alszunk. Kerestem a magyar és angol Wikipédiában, a Google-lel is, az 1 cikket talált, azt elolvastam, minden kiderült belőle csak az nem ami engem érdekelt. Ugyanis csak arról szólt hogy a napsütés milyen, és hogy ki mihez szokott hozzá, de pihenéshez és munkához más jobb: de melyik melyikhez való? Ez az 1 bitnyi információ viszont nem volt benne, pedig nekem csak az kellett volna. Köszönöm.

--94.21.198.203 (vita) 2011. november 3., 18:31 (CET)

Az, hogy "jobb", ez esetben is több, mint egy bitnyi információ. Mihez jobb, milyen tényezőben jobb? Az egyszerű, hagyományos izzók fénye úgynevezett "meleg" fény, mert a narancssárga irányba tolódik el az igazi fehérhez képest. Az ember ezt a fényt a tűznél vagy a délutáni napfénynél ősidők óta megszokta, és számára természetes. A "hideg" fehér több zöldet, kéket, ibolyaszínt tartalmaz, visszatolva a fény spektrumát a sárgászöldnél levő csúcsig, összességében kiadva azt a fénykeveréket, amit fehérnek tekintünk. Ilyen fény előállításához speciális izzók, esetleg más fényforrások kellenek, ívfény, például, vagy a mostanában lassacskán elterjedő fénycsőlámpák. Az árban sem lehet egyértelműen "jobb"-nak nevezni az egyiket, mert az izzó előállítása mára elég olcsó lett, de az ár mellé veendő a magasabb áramfogyasztás, esetleg az energiatakarékosságra szorító "büntetőadó" is. A kompakt fénycső megvásárlási ára viszont elég magas, cserében a kisebb fogyasztásért. Melyik a jobb?

Lényeges szempont az élettartam. A fénycső mellett érvelők a hosszú élettartamot is az előnyök közé sorolják, ámde ezt az időt drasztikusan csökkenti a sok fel-lekapcsolás. Nem beszélve a mára elterjedt élvilágítós villanykapcsolókról, amelyek egy folyamatos, gyenge áramú, egyenetlen terhelés alatt tartja a fényforrást, márpedig a fénycső ezt kimondottan rosszul tűri. A fénycső használatáért cserébe le kell mondani a világító kapcsolók elényéről, mellesleg az össze ilyen villanykapcsolót le kell cserélni. Szintén gyikolja a fénycsövet az állítható erejű villanykapcsoló. Ráadásul a fénycsőnek kell fél perc, mire a teljes névleges fényerő kibocsátásáig eljut, vagyis a kamrában vagy pincelejáróban elhelyezett fénycső nem nyújtja azt a teljesítményt, amelyet elvárnánk tőle. Viszont kisebb a hővesztesége, ami egy asztali lámpánál érkekes lehet. Melyik a jobb?

Egy asztali lámpában egy átlátszó üvegű izzólámpa izzószálja közel van a foglalathoz, tehát a legtávolabbi, fényt kibocsátó pont a bura által fedve van, ami a szemnek nagyon fontos, hiszen az a szemet nagyon rongálja, ha az olvasólámpa fénye közvetlenül a szembe világít. Egy opál üvegű izző már sokkal laposabb kúpban világít ki a bura alól, ha pedig a kompakt fénycső ki is lóg alóla, akkor már kicsit felfelé is világít, és ez gondot okozhat a lámpa elhelyezésénél, a közelünkben ülő többi ember számára is.

Mindez azért lett szempont, mert a meleg vagy hideg fény kérdésének eldöntéséhez az azt kibocsátó eszköz egyéb tulajdonságait is figyelembe kell venni. De ha csak a fény színénél maradunk, az ember a már elmondott okokból a meleg fényt természetesnek érzi, viszont a fehértől a legtöbb fénycső esetében az ibolya felé elcsúszó spektrumú fény a természetben sehol sem fordul elő, emiatt idegen és sokszor zavaró érzést okoz. Az egészen biztos, hogy a szervezet a lelassuláshoz, az alvásra alkalmas állapot eléréséhez meleg fényt, és csökkenő erejű fényt kíván. A hideg fehér fény kifejezetten "nappali", tehát erre rossz.

A narancs felé tolódó fényt, ha az erőssége megfelelő, a szem – pontosabban az agy – sokszor bizonyított módon fehér érzetűre korrigálja, átkalibrálva a valódi színek érzékelt színspektrumát. Tehát ha a pontos színek nem fontosak, akkor az izzólámpa használatának nincs hátránya. Olyan helyen, ahol a színek pontos észlelése fedett térben is fontos, valamilyen munkához, esetleg fényképezéshez, ott valódi fehér fényre van szükség, ami már inkább hideg fénynek vehető, noha csak a tiszta időben magasan álló nap fényét utánozza.

A kompakt fénycsövek színe viszont túlcsúszik a fehéren. Nem lehet mást mondani, mint hogy az ember kipróbálni kénytelen, hogy tartós megvilágításként mennyire érezzük természetesnek. Én egy asztali lámpában, amelyet szereléshez, más jó megvilágítást kívánó aprómunkához fénycsövet használok, és elégedett vagyok vele. Betettem viszont egy a gyártó által meleg fényűnek minősített – mégis kissé lilának érzett – fénycsövet egy szórt, otthonos megvilágításra használt állólámpába, megpróbáltam nem is foglalkozni vele, majd másfél óra múlva igen idegesen kivettem, visszatéve a régimódi izzót. Lehet, hogy energiapazarló, de a gyomorfekély sem nevezhető nyereséges mérlegnek. Van tehát pro és van kontra is. Melyik a jobb?

Nem lehet a dolgot egy biten eldönteni. Mérlegeld a felsorold szempontokat, és aztán próbáld ki ott, ahol végül célszerűnek tartod. Ha a fény órákkal, netán napokkal később is foglalkoztat, akkor az a megvilágítás vesztésre áll. - Orion 8 ^vita 2011. november 3., 19:19 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

(Teljesen egyetértek Orionnal.)

Nem fogsz egybites választ kapni, senkitől, tőlem sem!

Ugyanis, a kérdésre („a hideg vagy a meleg fehér fény a jobb?”) szinte csak szubjektív választ lehet adni. Ki mihez szokott, vagy mire „neveli” rá magát, az dönti el. A szakemberek sem tagadják. Olvasd el ezt a web-oldalt, meggyőződhetsz erről!

vitorla^vita 2011. november 3., 19:29 (CET)

Az az az 1 cikk amit a Google talált és elolvastam. 2 lehetőség van: pihenéshez a meleg a jobb, munkához a hideg. A másik lehetőség: pont fordítva: pihenéshez a hideg, munkához a meleg a jobb. A 2 lehetőség miatt 1 bit az információ, mert 1 bit meg tudja adni hogy melyik van. Ez az az 1 bit információ, és nem az hogy melyik a jobb: a hideg vagy a meleg. Idézet: "pihenéshez és munkához más jobb: de melyik melyikhez való? Ez az 1 bitnyi információ".

94.21.198.203 (vita) 2011. november 3., 19:47 (CET)

Legyen hát. Ha ez a választék, akkor az első. - Orion 8 ^vita 2011. november 3., 20:50 (CET)

latin felirat

Sziasztok! A következő lenne a gondom: néhány napja kaptam ajándékba néhány régi pénzérmét, amelyeknek a meghatározása is az én feladatom lett. Ezek közül azonban eggyel nem boldogulok: egy IV. Károly spanyol király által kiadott pénzérme, melyen a következő felirat áll: ACCLAM EUIT ALONAE - ezt a feliratot nem tudom lefordítani, ha valakinek esetleg sikerülne, nagyon megköszönném. --Szabi237 ^vita 2011. november 3., 19:03 (CET)

Az az "euit" nem "auit" véletlenül? Mert akkor többféle lehetőség is van, már csak azt kéne tudni, ki az az Alona. Ac clamavit Alonae? Bennó^fogadó 2011. november 3., 20:17 (CET)

Nos az euit kissé el van mosódva, esetleg elképzelhető, hogy auit akar lenni, viszont az acclam ponttal van elválasztva az eiut/auit-tól, tehát nem lehet ac clamavit. Esetleg lehet az acclamatio rövidítése. --Szabi237 ^vita 2011. november 4., 22:39 (CET)

református liturgiaszöveg angolul

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hol találhatok egy angol nyelvű református vasárnapi istentiszteleti liturgiaszöveget? Teljes szöveg érdekelne, nem csak részletekben és átlag vasárnapi, nem ünneppel vagy valami eseménnyel egybekötve.

--84.232.141.38 (vita) 2011. november 3., 20:37 (CET)

Tedd fel a kérdést az angol nyelvű Wikipedia Tudakozójában, ők biztos, hogy több lehetséges forrást ismernek. - Orion 8 ^vita 2011. november 3., 20:56 (CET)

A probléma az, hogy a reformált/református felekezet angolul beszélő gyülekezetei egyrészt nem mind kálvinisták, másrészt nem tartoznak egységes egyházhoz (angol például a skót presbiteriánus egyház liturgikus nyelve is), tehát nehéz a kérdésre jól válaszolni. Mindenesetre két honlapon érdemes tájékozódni:

• http://www.reformedworship.org/
• http://liturgicalinstitute.wordpress.com/

Bennó^fogadó 2011. november 3., 21:30 (CET)