Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2011-01-03

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Levegő analizáló[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy Magyarországon kapható-e közforgalomban olyan készülék, ami kimutatja egy szoba levegőjének összetételét?
--Alhambra vita 2011. január 3., 15:09 (CET)[válasz]
válasz 1
Hát, úgy nézem, hogy alapos kutatást kívánhat a dolog, elsősorban sok kérdezősködéssel. Találtam egy céges honlapot, ahol sokféle dolgot ajánlgatnak, de ár nélkül, persze. A honlapon kérni lehet árajánlatot. Általános levegőanalizáláshoz szerintem gázkromatográfra van szükség, amelyből nyilván van kicsit és nagyon pontos is. Ha pontos mérésre van szükség, akkor biztosra veszem, hogy nem műszert kell venni, hanem szolgáltatást valamilyen intézettől, akiknek lehet egy őrült drága műszere is, amin pár mérés bizonyára elvégeztethető elfogadható áron. Ha konkrétabb szennyezőanyagokról lenne szó, azokra célzottan érdemes mérőműszert keresni, de ha nincs kezdőnyom, akkor az előbbi tervet választanám. - Orion 8 vita 2011. január 3., 17:26 (CET)[válasz]
válasz 2
Itt a pontosság a lényeges. Tudható mindenféle mérés nélkül, hogy a levegő többsége nitrogén. Hogy a második legjelentősebb anyag, az oxigén mennyisége is elég egyszerűen meghatározható. Még a vízpára tartalom is egyszerű ügy. A probléma innentől kezdődik: A kis mennyiségű anyagok is nagyjából fajsúly szerint rendeződnek, tehát a plafonnál több az argon, és a padlónál a szén-dioxid és a por. A mintavételezés szintje lényeges. Elméletben vannak olyan mérgező anyagok, amik olyan kis mennyiségben is halálosan mérgezőek, hogy egy általános kémiai teszt nem mutatja ki őket. Összefoglalva: célzottan ki lehet mutatni bizonyos anyagokat a hozzájuk kifejlesztett indikátorokkal, viszont a teljes elemzéshez többféle szakember és speciális laborműszer is kell. Például a virágpor súlymennyisége nem mond semmit arról hogy mennyire allergén....

Hogy az elemzés nehézségére rávilágítsak: Egy kézi adóvevő nagyságú készülék, ami 4 dolgot mér: Szén-dioxid, Szén-monoxid, páratartalom és hőmérséklet, annak az ára átszámítva 600 ezer forint. [1] Természetesen ipari célokra vannak termetesebb, alaposabb és jóval drágább készülékek. – Rodrigó 2011. január 3., 19:56 (CET)[válasz]

A böfögés szinonimája[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megkérdezni, hogy mik a szinonimái a "böfögés" szónak?

Eddig néztem egy szinonima szótárban is. Miután ott nem találtam kerestem ilyen szótárakban interneten is. Mikor már a feladás határán voltam beírtam Googlebe is és ide a Wikipédia keresőjébe is ezek után már csak ez a reményem maradt, hogy ti megtudjátok válaszolni.

Előre is köszönöm. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Katelyn (vitalap | szerkesztései) 2011. január 3., 16:50

Hát most így kapásból két hasonló alakú szinonimát tudnék mondani: büfögés, böffentés. (A latin neve egyébként eructatio) – barricade breaker vita 2011. január 3., 16:08 (CET)[válasz]

Kemény dió. A Magyar szókincstár csak ennyit kínál: ökrendik, böffen, böffent, büfizik (biz), bökken (táj), bufogat (táj), kérődzik (rég). Nekem úgy tűnik, hogy a fogalom az "úri társaságot" kivéve nem számított "szalonképtelennek", netán tabunak, különben számos eufémizmusunk lenne rá; és érdekesnek sem annyira, hogy az emberek kiszínezték volna variánsokkal. Arra, amit kifejez, a felsoroltak közül egyedül a bufogat látszik igazán alkalmasnak, és nincs tovább. - Orion 8 vita 2011. január 3., 16:43 (CET)[válasz]

Székelyföldön a bökkedés változat a legelterjedtebb. – Szabi237 vita 2011. január 3., 17:09 (CET)[válasz]

Hematológia[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== haematologia milyen vizsgálat ==

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 213.253.216.217 (vitalap | szerkesztései) 2011. január 3., 16:17

Vérvizsgálat. LApankuš→ 2011. január 3., 16:56 (CET)[válasz]

A jak-2 mutációról[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

== jak2 génmutatio ==
Azt szeretném megtudni, hogy
--213.253.216.217 (vita) 2011. január 3., 16:17 (CET)[válasz]

- Orion 8 vita 2011. január 3., 16:26 (CET)[válasz]

A Vizsgálati módszer - Orvos válaszol, Hematológiai megbetegedések c. weboldalon van egy lebeszélő orvosi tanács... – vitorlavita 2011. január 3., 17:58 (CET)[válasz]

Honnan kapták a bolygók a nevüket[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy honnan kapták a bolygók a nevüket?
--188.157.212.2 (vita) 2011. január 3., 18:25 (CET)[válasz]

A szabad szemmel látható bolygók már az ókorban természetesen saját névvel bírtak, minden népnek a saját nyelvén. Bizonyos egyezések vannak abban, hogy az ókori keleten általában adott tevékenységi körű istenekhez kötötték őket. A Merkúrt gyors mozgása miatt, a Vénuszt ragyogó szépsége miatt, a Marsot vörös színe miatt, a Jupitert nagy fénye és lassú mozgása miatt, a Szaturnuszt pedig gyenge fénye és nagyon lassú mozgása miatt már az óbabiloni korban istenekhez rendelték, és ez fenn is maradt egészen a római korig. Az ókori Egyiptomban kissé más volt a szemlélet, de alapvetően ott is istenekhez kötődtek.

A mai európai népek többsége (így a magyar is) a rómaiak istenneveiből alkotott bolygóneveket használnak, pedig nekünk is megvoltak a saját bolygóneveink, mint például a Vénusz Esthajnalcsillag neve. A távcsővel felfedezett, szabad szemmel nem látható bolygókat a hagyomány tiszteletéből szintén a görög-római mitológia latinos istennevivel nevezték el. (Neptunusz, Uránusz, Plútó) LApankuš→ 2011. január 3., 18:35 (CET)[válasz]

Az emberi megismerés gyakran előforduló hibái, pl. szelektív észlelés[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy melyik újságban fordul elő az emberi megismerés hibái, például szelektív észlelés.
--92.249.191.3 (vita) 2011. január 3., 20:01 (CET)[válasz]

válasz:

Beírtam a Google keresőjébe ezt: az emberi megismerés hibái szelektív észlelés. Kaptam egy 1000-nél több találatból álló listát! Első rátekintésre látszik a listából, hogy a linkekben a hétköznapi megismerés hibáiról van szó, meg arról, hogy a szelektív észlelés a nem szakszerű megfigyelő sajátja - az első 50 találat (tovább nem néztem) túlnyomó része valamilyen formában erről szól - közülük egyik találat sem valamely újság internetes változata...
Javaslom neked is az általam használt módszert - hátha megleled, amit keresel...
vitorlavita 2011. január 3., 22:57 (CET)[válasz]