Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-05-28

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-19 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-20 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Ma

2010. 5. 25. « 2010. 5. 26. « 2010. 5. 27. « 2010. 5. 28. » 2010. 5. 29. » 2010. 5. 30. » 2010. 5. 31.

Mezei pacsirta

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy a Mezei pacsirta társasan él-e? A cikkben nem látom, viszont szeretnék választ kapni a kérdésre. A kisfiam környezet-könyve összehasonlítja a mezei pacsirtát a szarkával. Az egyértelmű számomra, hogy a szarka társasan él, csak a mezei pacsirtát nem tudom. Előre is köszönöm a válaszotokat. – Kriszta^vita 2010. május 28., 10:42 (CEST)

--Kriszta^vita 2010. május 28., 10:42 (CEST)

válasz, Dencey:

Én időt szántam a kérdésedre és figyelmesen elolvastam a cikket, ahol a következő van erről "Szeptember táján csapatokba verődik, és november elején kezd vonulni. A csapatok létszáma 150-200 ezer!!!! is lehet, a mezei pacsirtákhoz más énekesmadarak csatlakoznak. A mezei pacsirta 5-6, fogságban 20 évig is elél."

Egy másik forrás ugyanerről a következőket írja: Ősszel szeptember táján kezdenek csapatokba verődni, és többségük november elején vonul el. Enyhe teleken (pl. 1970-1971-ben) néha még kisebb áttelelő csoportok is akadnak. Laza csapatokban vonul, ezek létszáma akár 150-200 példány is lehet. Feltűnő jelenség, hogy a vonuló pacsirtákhoz más énekesmadár-fajok is gyakran csatlakoznak. Legtöbbször réti pityer, néha rozsdástorkú pityer, a szikeseken pedig a sarkantyús sármány szegődik a táplálkozó, fel-felröppenő mezei pacsirtákhoz. A magyarországi állomány Dél-Európában telel.

A kisfiad környezet-könyve pedig összehasonlítja a mezei pacsirtát a szarkával. A szarka szócikkünkben ez áll a kérdéseddel kapcsolatban: A szarkapár tartós házasságban él, és nem túl szigorú teleken kitart a költőterületén.

Dencey ^vita 2010. május 28., 12:01 (CEST)

Kedves Dencey! Honnan tudtad, hogy ez a könyv van meg nekünk :) Én úgy gondolom, hogy a kérdés nem a madárvonulásra vonatkozik, hanem arra, hogy egész évben társasan él-e vagy sem. – Kriszta^vita 2010. május 29., 22:41 (CEST)

válasz, vitorla:

A legrészletesebb ismertetést Brehmnél találtam meg: Pacsirta-félék (Alaudidae) a Brehm: Az állatok világa c. műben.

Érdekes az egész könyv, meg ez az oldal is, zavarba ejtően bőséges ennek a madárcsaládnak az anyaga is! Hogy könnyen megtaláld a kérdésedre a választ (mert - sajnos - tipográfiailag nem nagyon kapsz segítséget), a szövegben a mezei pacsirta tudományos nevét keresd: Alauda arvensis L. Ez a web-oldalon kétszer fordul elő, először a mezei pacsirta képénél, másodszor pedig magának a fajnak a leírása itt kezdődik, eléggé a web-oldal végén! Jó hosszú ez a leírás, de érdemes végigolvasni: élvezetes szöveg! (Utána a sarlóscsőrű pacsirta leírása következik...)

A kérdésedre térve. Nem tudom, mit tudsz a szarkák társas életéről. Én semmit. A Brehm: Az állatok viága c. műnek a Szarka (Pica Vieill.) c. része erről nem szól semmit. A mi parkunkban tanyáznak szarkák, és úgy látom (ez nem biztos megfigyelés), egy életre szóló párok élnek itt. (Tudvalevő, ilyenek pl. a gólyák.) A mezei pacsirtáról szóló leírás erről nem ad felvilágosítást, csak az világos, hogy a párok együtt építik a fészket, együtt nevelik a fiókákat. Az azévi többszörös költést is a pacsirtapár együtt végzi, azt csak gondolom. De hogy a következő tavasszal mi történik, arról egy szó sem esik...

vitorla^vita 2010. május 28., 12:28 (CEST)

Kiegészítés:

A szarkák párban élnek, nem csapatban, még rövid időszakra sem, az bizonyos. Ők egész évben itt vannak, nem költöznek el.

Rokonaik, a varjak, csapatban jelennek meg, a melegebb városban, minden évben, ősszel, s tavaszig állandóan csak csapatban láthatók. Amikor tavasszal északabbra húzódnak, vagy legalábbis ki a földekre, mert hiszen már lehet ott bogarászni, úgy vélem, akkor is együtt maradnak, a költési időszakban is. Róluk sem tudom, hogy a csapatban együtt lakáson kívül (egész fasorok vannak tele varjúfészkekkel: szabályos kolóniák) egyébként egy életre szóló párokban élnek-e.

A pacsirtákról semmi ilyesmit nem árulnak el a leírások: feltételezem, hogy azért, mert csapatokban csak a vándorlási időszakban láthatjuk őket.

vitorla^vita 2010. május 28., 13:22 (CEST)

Ez a Brehm tényleg nagyon szép. A pacsirtákról milyen sokat ír, érdekes, hogy a szarkákról kevesebbet. – Kriszta^vita 2010. május 29., 22:56 (CEST)

3. válasz, Karmela:

Látom a bemutatkozólapodon Kriszta67, hogy jól tudsz angolul és oroszul, de a német nem erősséged, márpedig éppen a német Wikipédiának van egy kitüntetett cikke a szarkákról: de:Elster. Ebben az olvasható, hogy a szarkáknak két különböző életmódjuk van: a költő madarak inkább párban élnek, viszont télidőben a terület védelme érdekében szívesen verődnek alvócsapatokba, és ebben elsősorban a nem-költő szarkák vesznek részt.

Ha meg szeretnéd nézni a megfelelő másnyelvű cikket, akkor a kattints rá a Wikipédia-cikk mellett felsorolt nyelvek között arra, hogy english, vagy Русский.

Ezen a lapon pedig:

• Feldlerche (Alauda arvensis) - Skylark - Ordnung: Sperlingsvögel (Passeriformes)- Familie: Lerchen (Alaudidae) - Lerche, vogelnest,vogelei,eier,ei,nest,nester,nestbau,nisten,verhalten,nahrung,futter,fressen,balz,junge,neststandort,schutz,aussehen,vorkomm. Vogelarten.de

azt találtam a pacsirtáról, hogy társaságkedvelő, a szántóföldeken gyakran látható nagyobb csapatokban is.

A következő lapok segítenek jól informálódni angol nyelven a pacsirtáról és a szarkáról, felsorolást találsz rajtuk az adatbázisokról és keresőkről, mégpedig úgy, hogy a linkekre kattintva a szarka illetve a pacsirta utáni keresés már elő van készítve:

• Alauda arvensis (Eurasian Skylark, Skylark, Sky Lark). The IUCN Red List of Threatened Species
• Pica pica (Black-billed Magpie, Common Magpie, Eurasian Magpie, Magpie). The IUCN Red List of Threatened Species

Talán kedved kerekedik ahhoz is, hogy a felcsipegetett információmorzsákkal a szarka és a mezei pacsirta cikket kiegészítsd.

Karmela^üzenőlap 2010. május 28., 14:26 (CEST)

Sziasztok! Nem voltam jól, ezért nem tudtam eddig válaszolni. Fú, nagyon szépen köszönöm a sok segítséget. Kedves Karmela, azért az orosz tudásommal inkább nem kérkedek, mert csak egy-két szóra emlékszem :) Szarkák itt, a lakótelepünkön is élnek, nekem úgy tűnik, hogy a párok nincsenek annyira elkülönülve egymástól, hanem társasan, azaz csapatban élnek. Szerintem a könyv erre kíváncsi, hogy Magyarországon társasan él-e ez a 2 madár, vagy nem. Az benne is van a tankönyvben, hogy "Tetővel ellátott, különleges gallyfészkét a fák ágai közé építi, majd sárral megerősíti és fűvel kibéleli. A párok itt nevelik a fiókákat azok teljes kitollasodásáig. A szarka az év nagy részében csoportosan él. Állandó madarunk." Végül is a kérdésem a mezei pacsirtára vonatkozott, és erre a kérdésre így választ is kaptam. Köszönöm nektek. – Kriszta^vita 2010. május 29., 22:37 (CEST)

Odakinn a réten kinyilott egy rózsa szövege

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

"Odakinn a réten kinyilott egy rózsa."- népdal szövegét, nem-e tudnák nekem megszerezni. Ezt a dalt régen erdélyben sokat énekeltük, de már sajnos elfelejtettem, és itt ahol élek magyarországon senki nem ismeri, és sajnos az interneten sem találtam rá. A szövegéből még erre a részre is emlékszek "Odakinn a réten mind elnyílt a rózsa, Abból a szép lányból asszony lett azóta."

--91.137.154.143 (vita) 2010. május 28., 13:36 (CEST)

Odakinn a réten kinyilott egy rózsa
Arra járt egy kislány, piros , mint a rózsa.
Öröm a szívében, bánat a lelkében,
Meglátott egy rózsát az út közepében
Nézte, nézegette, aztán fel is vette
És az imakönyvbe titkon beletette.

Odakinn a réten mind elnyílt a rózsa,
Abból a szép lányból asszony lett azóta.
Selyem a párnája, puha vetett ágya,
De a puha ágyban nyugtalan az álma,
Könny hull a szeméből, nem tud senki róla,
Csak az imakönyvben az a hervadt rózsa.

Forrás: [1] Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 28., 14:33 (CEST)

Biztos ami zicher, biztos úr

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

A wikiszótárban és a wikipédiában néztem, de nem lettem okosabb.Ráadásul nem írják a biztos melléknévi jelentését egyáltalán.

Mi köze a biztos (ami biztos) melléknévnek a komisszárhoz? És az országgyűlési biztoshoz? Miért ugyanaz a szó?

Köszönöm előre!(Nem kell semmihez, csak tudni szeretném.)

Z.Tamás

-Zihher3 ^vita 2010. május 28., 16:28 (CEST)

Csak találgatok: a biztos mint melléknév arra vonatkozhat, aminek a valóságában meg-bíz-hatunk, a biztos mint ember pedig az, akit meg-bíz-nak valamilyen feladattal. A biz-ottság, biz-ottmány is valahogy így állhat össze. – A kis á ^vita 2010. május 28., 16:47 (CEST)

A komisszár a német nyelvben és az azt onnan átvevő oroszban használatos, a latin mitto → missus → commissarius szavakból származik, az 'eldob'-tól a 'elküld'-ön át a bizottságig. A 'bizottság' szerintem is a megbízást viselők kiküldött testületeként jött létre. (Mellesleg megfigyelhető benne a sajnos ma is érvényesülő tendencia, miszerint a 'bÍzottság' szónak végül a hanyagul ejtett változata lett a hivatalosan is elfogadott, 'bizottság'-ként.) A 'biztos', mint például 'rendbiztos', 'országgyűlési biztos' eredetére nem találtam adatot, de lehet a megbízatás vagy a belé vetett bizalom is az eredete, valamint szerintem még az is, hogy a biztos jelenléte valahol teszi biztossá valamilyen szabály, elv teljesülését. A komisszár, mint utasítási joggal rendelkező politikai "ellenőr", lehet ilyen értelmezésű is.

A 'bombabiztos', 'gyerekbiztos' szavak persze azt rejthetik, hogy ezek biztosítják (teszik bizonyossá) a védelmet a nevezett természeti csapások ellen. - Orion 8 ^vita 2010. május 28., 22:10 (CEST)

Szimat

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Kedves Wikipédia:Tudakozó önkéntesei!

Régen borzasztó büdös volt a repce, most meg nem az. A repcés cikkben nincs, hogy ez most génrepce, és azért?

Köszönöm

Kati

-Kisskató ^vita 2010. május 28., 16:35 (CEST)

Hát, nem tudom, nekem a növény szaga épp olyannak tűnik, mint 20 éve :) A belőle készült olajat viszont valóban szagtalanítják (ahogy a többi növényi olajat is) [2]. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 28., 16:40 (CEST)

A repce virágzáskor nem büdös, sőt, még betakarításkor sem. Ha a learatott tarlót áploják (pl. tárcsás boronával tarlóhántás) akkor némileg beforgatják a földbe a szármaradványokat, így azok levegőtől elzártan nem indulnak rothadásnak. Viszont, ha meghagyják a tarlón a szármaradványokat, akkor az nagyon büdös tud lenni! Tamás

"Az étolajok elıállítása során számos olyan lépés van, melynél a nemkívánatos komponensek eltávolításához magas hőmérsékletet, vagy segédanyagokat használnak, illetve olyan melléktermékek képződnek, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak értékes összetevőket. Az eltávolítandó komponens molekulamérete sok esetben eltér a többitől, és ezért alkalmasnak tűnik membránon való szeparációra. Nyers növényolajokat a további gyártás során, általában kétféle módon, hagyományos kémiai vagy fizikai eljárással finomítják…… Dezodorálás (Szagtalanítás):A jelenlegi kereskedelmi gyakorlat azt diktálja, hogy az étolaj mentes legyen mindenféle íztől, illattól, még az olajra jellemzőtől és idegentől is. Az íz- és illatanyagok illékonysága lehetővé teszi azt, hogy vákuum-vízgőz desztillációval eltávolíthatók legyenek az olajból. Bizonyos olajban lévő szennyező anyagok, például illékony peszticidek és poliaromás vegyületek eltávolítása is így történik." [3] – Dencey ^vita 2010. május 29., 15:51 (CEST)

Hm. A kérdező alighanem az én nemzedékemhez tartozik. Tanúsíthatom, hogy régebben tényleg kellemetlen és erős szaga volt a repcének már a virágzáskor is, és a termés beérése előtt is már, még lábon. Ez egyszer csak megváltozott. – Karmela^üzenőlap 2010. május 29., 21:25 (CEST)