Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-02-01
|
A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! • Archívum • Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok • TUGYIK |
Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni.
Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!
A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25, vagy keresd az Archívumban.
A legutóbbi pár nap:
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-21 Négy napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-22 Három napja
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-23 Tegnapelőtt
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-24 Tegnap
- Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-04-25 Ma
Spirituális realizmus[szerkesztés]
Pontos fogalom meghatározásra volna szükségem. Doncseczvita 2010. február 1., 08:40 (CET)
válasz:
- Itt van a fogalom megteremtőjének „definíciója” - Jókai Anna Csongrádi Katának adott válaszai a Bp TV-nek egy 2006. őszi Halló! című műsorában:
- - Te megteremtettél egy új műfajt: a spirituális realizmust. Pontosan mit jelent ez?
- - Én mindig arra gondoltam, hogy olyan irodalmat szeretnék csinálni, ami húsba és vérbevágóan hatol az emberekbe, hogy aki olvassa, azt megragadja az a szituáció, amibe önmagát is bele tudja tenni. De az, hogy önmagában megéljük a mindennapi szituációkat, az nem teszi az életünket értékesebbé, ezért kell a működését, a történések miért-jét keresni. Az ítélet, az ok már egy magasabb szférába tartozik. Mondok egy példát: amikor együtt élünk a Mindenséggel, mondjuk ősz van, nézzük a hulló faleveleket, elmélkedünk az elmúlás-újjászületés filozófiáján, emelkedik a lélek, akkor hirtelen megszólal bennünk a realizmus: jó, de most már éhes vagyok és eszem egy kis mákostésztát. Már vissza is tértünk a realizmusba. Az élet így működik fent és lent. Ez a spirituális realizmus.
- - Ezek szerint ha az élet estéje el is hozza a lámpását, a belevaló olaj árát már nekünk, magunknak kell kigazdálkodnunk?
- - Pontosan.
- Itt van Jókai Annának egy korábbi, a Szépirodalmi Figyelő 2002/4. számában megjelent - Nedbál Miklósnak adott - interjújából egy részlet (a PDF-fájl 2. oldalán az utolsó bekezdés):
- - Ön szerint mi lehet ez a kifejezési forma?
- - Az a prózai út, amit én járni szeretnék, egy folyamatos formaújítási törekvés, de nem a forma határozza meg a tartalmat, hanem fordítva. A gondolatban hiszek, amely megteremteni a magának megfelelő kifejezési formát. Nevezzük ezt spirituális realizmusnak. A prózának a földön kell járnia, az írónak ismernie kell az anyagi valóságot. A működés itt van, de az ítélet és az indíték odaát, egy magasabb szférában. E két szint találkozásából lehet létrehozni az olyan prózát, amely egy bizonyos életminőséget teremt meg az olvasóban. S ennek az életminőségnek köszönhetően, miközben az ember éli a mindennapi életét, kialakulhat egy felsőbb szintű kontrollja, amely megvilágítja az eseményeket. Ezt szeretném én kidolgozni. Ez a spiritualitás nem ismeretlen a magyar prózában: Hamvas Béla, Várkonyi Nándor - akinek az életművét most kezdjük felfedezni -, valamint Kodolányi mítoszregényei is ezt az utat járták. Voltak előzmények, ezeket sokkal komolyabban kellene venni, s ezekre az alapokra építeni és kidolgozni egy új formarendszert. Arra törekszem, hogy minden regényem más formai köntösben jelenjen meg. A Szegény Sudár Annát, mivel Erdélyben játszódik, s az erdélyi lelkület szinte kiált a naplószerűségért, napló formájában írtam. A nyelvezete is egészen más, mint a Ne féljetek című köteté, amely jellegzetes pesti környezetben játszódik. A fővárosi szleng is benne van a regényben, mert az anyag ezt követeli meg. Az anyag szabja meg a formát.
- Ennyi! Ezek autentikus meghatározások.
vitorlavita 2010. február 1., 10:24 (CET)
- Köszönöm, azt hiszem ez elmond sok mindent, továbbiakban már csak az írónő műveinek olvasása marad. Doncseczvita 2010. február 1., 18:50 (CET)
válás[szerkesztés]
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Sziasztok! Azt szeretném megtudni, hogy válóperes keresti levelet hol tudok letölteni, olyat amin a válást benyújtom a bírósághoz. Köszönöm
- --91.147.201.142 (vita) 2010. február 1., 11:00 (CET)
válasz:
- Választhatsz:
- Mindkét nyomtatvány RTF-fájl, a Microsoft Word programmal szerkeszthető, tehát adatokkal aktualizálható, majd pedig kinyomtatható.
- vitorlavita 2010. február 1., 18:47 (CET)
Milyen munkát végzett a „kulcsár” és a „pattantyús”?[szerkesztés]
|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Bélabá 67 (vitalap | szerkesztései) 2010. február 1., 15:17
válasz:
- A Pallas nagy lexikona szerint
- Kulcsár
- a nagyobb úri háztartásokban régebben az az alkalmazott, aki a kastély összes kulcsait őrizte s ezek között a pincekulcsot is. Mai napság a kulcsár a helyiségekre vigyáz és ügyel arra, hogy a cselédség megtegye a kötelességét.
- („Mai napság” magyarázatául: ez a lexikon a 19-20. század fordulóján volt forgalomban...
)
- A Netlexikon.hu szerint
- pattantyú:
- ágyú.
- „Gyorsan rettenetes pattantyu kisüle, török tábor felé golyobisát küldé...” (Zrínyi: Szigeti veszedelem)
- A tüzéreket pattantyúsoknak is nevezték.
- Hangutánzó szó (tkp. 'pattantó'), elavult
- vitorlavita 2010. február 1., 18:25 (CET)
A Duna kora[szerkesztés]
|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Ennek a szövegnek a helyére írd a kérdésedet kerek mondatokban!
- Szeretném megtudni év milliókban kifejezve,hogy mikor keletkezett a Duna folyó!
- 90 millió évre gondolok,- létezik?
Köszönöm a választ
Nagy nem!!! 
A Duna őse valamikor az Alpok kiemelkedése után keletkezhetett, de csak a mai Bécsig tartó folyóvíz volt, mert ott kezdődött a Kárpát-medence beltengere. A pliocén elején (5 millió éve) még létezett ez a tenger, és a Duna csak akkor alakult ki, amikor a tengermedence feltöltődött, többek közt éppen a Duna ősének hordalékával. Ezért pontos dátumot nem is lehet megadni, mert az egyre sekélyebb, majd mocsarassá váló tengerben nem lehet megállapítani, mikortól folyó a folyó. Mindenesetre 5 millió éve még nem volt Duna. L András
→ 2010. február 1., 15:30 (CET)
Kémiai elemek magyar személyekről?[szerkesztés]
|
|
Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide! |
- Magyar tudósokról elnevezett kémiai elemek a periódusos rendszerben?
- --80.98.166.154 (vita) 2010. február 1., 18:38 (CET)
válasz:
- Kedves kérdező! Írd be a Wikipédia ablakának jobb szélén található keresőablakba: periódusos rendszer , majd kattints arra a gombra a keresőablak alatt, ami így néz ki: Menj, és máris megtalálod a keresett cikk(ek)et. Ebben fogsz találni egy táblázatot, amely felsorolja az összes eddig ismert elemet, nevével együtt. Kattints ezekre a nevekre: a feljövő szócikkekből mindenképpen megtudhatod, ha az adott elemet személyről nevezték el! (Javaslat: a legnagyobb rendszámúakkal - tehát alulról felfelé - kezdd a böngészést...)
- vitorlavita 2010. február 1., 19:07 (CET)
Válasz2 Nincs olyan kémiai elem, amit magyar tudósról neveztek volna el.