Wikipédia:Törökország-műhely/Szócikkek

Főoldal        Teendők        Résztvevők        Sablonok        Szócikkek        Cikkértékelés        Kategóriák        User sablonok

Törökország-műhely Általános információ () Műhely főoldal Tagok Hirdetmények Új szócikkek () A műhely kategóriái Portál Infoboxok Török település infobox Török tartomány infobox Más sablonok Törökország tartományai Törökország régiói Isztambul kerületei …még több sablon Amit tehetsz () Kategorizáld a szócikkeket Értékeld a cikkeket Írj új szócikkeket Statisztika Cikkek besorolás szerint Törökország-műhely Rövidítése: WPM:TR Hiányzó szócikkek Nagyon sok van! Ha az angol wikit nézzük, minimális töredékével rendelkezünk. Néhány hiányzó/fordítandó szócikket megtaláltok a Törökország-portálon Itt soroljátok fel a kért szócikkeket: Yıldız palota, Törökország külpolitikája Tartományok Az összes tartományról cikkek kellenek, a meglévők csonkszintről való felfejlesztése is célunk. A tartományokról, városokról írt szócikkekben a Törökország közigazgatási egységei szócikkben használt kifejezéseket alkalmazzuk, hogy egységes legyen. Így páldául: az tartományok alegységeinek neve: ilcse a városok kerületeinek neve : szemt a kerületek kisebb egységeinek neve: mahalle A török közigazgatási rendszer bonyolutlsága miatt nem lehet pontos magyar megfelelőt találni ezekre a kifejezéskre, ezért az eredeti török szavakat használjuk magyarra átírt formában: ilcse mahalle Ankara Kırklareli Edirne Tekirdağ Çanakkale Balıkesir Bursa Yalova İstanbul Kocaeli Sakarya Düzce Zonguldak Bolu Bilecik Eskişehir Kütahya Manisa İzmir Aydın Muğla Denizli Burdur Uşak Afyonkarahisar Isparta Antalya Konya Mersin Karaman Aksaray Kırşehir Kırıkkale Çankırı Karabük Bartın Kastamonu Sinop Çorum Yozgat Nevşehir Niğde Adana Hatay Osmaniye K. Maraş Kayseri Sivas Tokat Amasya Samsun Ordu Giresun Erzincan Malatya Gaziantep Kilis Şanlıurfa Adıyaman Gümüşhane Trabzon Rize Bayburt Erzurum Artvin Ardahan Kars Ağrı Iğdır Tunceli Elazığ Diyarbakır Mardin Batman Siirt Şırnak Bitlis Bingöl Muş Van Hakkari Városok Törökország legnépesebb városainak listája rangsor város neve 1985-ös népszámlálás 1990-es népszámlálás 2000-es népszámlálás 2006-os becslés tartomány neve 1. Isztambul 5 475 982 6 629 431 8 803 468 10 034 830 İstanbul 2. Ankara 2 235 035 2 583 963 3 203 362 3 579 706 Ankara 3. İzmir 1 489 772 1 758 780 2 232 265 2 557 851 İzmir 4. Bursa 612 510 834 576 1 194 687 1 458 459 Bursa 5. Adana 777 554 916 150 1 130 710 1 271 894 Adana 6. Gaziantep 478 635 603 434 853 513 1 102 364 Gaziantep 7. Konya 439 181 513 346 742 690 903 797 Konya 8. Antalya 261 114 378 208 603 190 792 373 Antalya 9. Diyarbakır 305 940 373 810 545 983 665 699 Diyarbakır 10. Mersin 314 350 422 357 537 842 626 766 Mersin 11. Kayseri 373 937 425 776 536 392 603 693 Kayseri 12. Eskişehir 366 765 413 082 482 793 520 701 Eskişehir 13. Şanlıurfa 194 969 276 528 385 588 462 923 Şanlıurfa 14. Malatya 243 138 270 412 381 081 454 460 Malatya 15. Erzurum 246 053 242 391 361 235 433 178 Erzurum 16. Samsun 240 674 304 176 363 180 399 692 Samsun 17. Van 110 653 155 623 284 464 391 568 Van 18. Kahramanmaraş 210 371 228 129 326 198 386 545 Kahramanmaraş 19. Denizli 169 130 203 741 275 480 320 952 Denizli 20. Batman 110 036 147 347 246 678 314 171 Batman 21. Elazig 182 296 204 603 266 495 304 327 Elazığ 22. Adapazarı 152 291 272 039 283 752 286 924 Sakarya 23. Gebze 92 592 159 116 253 487 286 256 Kocaeli 24. Sivas 198 553 223 115 251 776 266 055 Sivas 25. Tarsus 146 502 187 508 216 382 262 235 Mersin 26. Sultanbeyli n.a. 82 298 175 700 257 711 İstanbul 27. Manisa 127 012 158 928 214 345 250 081 Manisa 28. Trabzon 142 008 161 886 214 949 250 058 Trabzon 29. Balıkesir 149 989 170 589 215 436 242 674 Balıkesir 30. Adıyaman 71 644 100 045 178 538 234 015 Adıyaman 31. Esenyurt 21 300 70 280 148 981 226 550 İstanbul 32. Çorlu 59 107 74 681 141 525 214 703 Tekirdağ 33. Kırıkkale 208 018 185 431 205 078 212 190 Kırıkkale 34. Osmaniye 103 824 122 307 173 977 208 887 Osmaniye 35. İzmit 233 338 190 741 195 699 196 247 Kocaeli 36. Kütahya 118 773 130 944 166 665 188 676 Kütahya 37. Çorum 96 725 116 810 161 321 187 850 Çorum 38. Siverek 48 333 63 049 126 820 186 929 Şanlıurfa 39. Isparta 101 215 112 117 148 496 176 859 Isparta 40. Aydın 90 449 107 011 143 267 167 094 Aydın 41. Viranşehir 45 329 57 461 121 382 163 381 Şanlıurfa 42. İskenderun 152 096 154 807 159 149 159 841 Hatay 43. Kızıltepe 40 852 60 134 113 143 158 737 Mardin 44. Aksaray 81 056 90 698 129 949 156 893 Aksaray 45. Antakya 107 821 123 871 144 910 156 643 Hatay 46. Uşak 88 267 105 270 137 001 156 022 Uşak 47. Afyonkarahisar 87 033 95 643 128 516 149 769 Afyonkarahisar 48. İnegöl 54 659 71 120 105 959 139 557 Bursa 49. Tokat 73 008 83 058 113 100 133 154 Tokat 50. Edirne 86 909 102 345 119 298 127 775 Edirne 51. Tekirdağ 63 215 80 442 107 191 125 373 Tekirdağ 52. Karaman 64 735 76 525 105 384 123 453 Karaman 53. Nazilli 77 627 80 277 105 665 122 172 Aydın 54. Alanya 28 733 52 460 88 346 118 114 Antalya 55. Ordu 80 828 102 107 112.525 117 485 Ordu 56. Siirt 53 884 68 320 98 281 117 258 Siirt 57. Erzincan 82 616 91 772 107 175 115 293 Erzincan 58. Turhal 60 097 69 079 95 536 114 115 Tokat 59. Derince n.a. 66 141 93 997 114 015 Kocaeli 60. Bandırma 70 137 77 444 97 419 109 667 Balıkesir 61. Turgutlu 65 740 73 634 93 727 105 272 Manisa 62. Manavgat 21 520 38 498 71 679 101 742 Antalya 63. Giresun 55 887 67 604 83 636 101 273 Giresun Kapcsolódó kiemelt szócikkek • ISZTAMBUL Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολη / Konsztantinúpoli, régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 12 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye. A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett. • ISZTAMBUL TÖMEGKÖZLEKEDÉSE Isztambulban számos tömegközlekedési eszköz áll a város több mint 10 millió lakosának rendelkezésére. A város tömegközlekedésének kezdete 1869. augusztus 30-ára datálható. Ekkor írták alá az Oszmán Birodalom fővárosában létesítendő közúti vasúti hálózat építéséről és működtetéséről szóló, 40 évre érvényes koncessziós szerződést. A 4 vonalon működő lóvasút 1871-ben indult, és már az első évben 4 és fél millió utast szállított. Azóta a város közlekedése sokat fejlődött és jelenleg 10 különböző tömegközlekedési eszközt vehető igénybe Iszambulban. • METAMORFOZ A Metamorfoz (jelentése ’átalakulás’) Tarkan hetedik stúdiólemeze, amely 2007. december 25-én jelent meg Törökországban. Az album dalai közül hetet Tarkan írt, három másikat Ozan Çolakoğluval közösen szereztek. Az albumot 2008-ban világszerte terjeszteni szeretnék. Az album stílusáról és koncepciójáról a hivatalos honlap úgy fogalmaz, hogy teljesen új, a keletet a nyugattal egyesítő hangzásvilágra kell számítani, amely „mind a rajongók, mind a kritikusok számára óriási meglepetés lesz.” A lemez vegyes fogadtatást kapott a török sajtóban, ahogy Tarkan korábbi munkái is; egyes újságírók szerint ez az évek óta folytatott lejárató kampány része. A média támadásai ellenére az album 300 000 példányban fogyott a megjelenése utáni első héten. A bemutatkozó kislemez címe Vay Anam Vay („A mindenit!”). A Metamorfoz 2008. február 1-jén jelent meg Európában, a Universal Music/Urban kiadásában, egyelőre csak néhány országban. • TARKAN Tarkan (szül. Tarkan Tevetoğlu, ejtsd: [tarkan tevetólu] ), Alzey, Németország, 1972. október 17.) az egyik legismertebb török popénekes. Albumai rendszerint több millió példányban kelnek el, eddig több mint 15 milliót adtak el belőlük. Európában és Amerikában is ismert, főleg a Şımarık című dala miatt, amit Sezen Aksu-val közösen írtak. Másik nagy slágere a Şıkıdım. A Rhapsody nevű internetes zenei magazin az európai popzene egyik kulcsfigurájának nevezte, aki debütáló dalával mérföldkőnek számít saját műfajában. Több dalát is feldolgozták különböző nyelveken, a Şımarık-ot például több mint húsz nyelven adták már elő; legismertebb feldolgozása Holly Valance Kiss Kiss című dala. A kiváló élő koncertjeiről ismert sztár Törökországra gyakorolt hatását a Washington Post Elvis Presley Amerikára gyakorolt hatásával hasonlította össze, az Atlantic Records alapítója, Ahmet Ertegün pedig azt nyilatkozta, hogy sohasem látott még a Tarkanéhoz fogható előadást. Legutóbbi lemeze 2007. december 25-én látott napvilágot Metamorfoz címmel. • TÖRÖK IRODALOM A török irodalom (törökül: Türk edebiyatı vagy Türk yazını) a török nyelvű írott és szóbeli szövegeket jelenti, melyek létrejöhettek egyrészt az Oszmán Birodalomban használt, perzsa illetve arab nyelvek hatása alatt álló oszmán-török nyelven, illetve a később megreformált török nyelven. Írásban előbb az oszmánok által preferált perzsa-arab ábécé egy változatát használták, a reformok óta pedig a latin ábécét. A török irodalom csaknem 1500 évet ölel át. A legrégebbi ismert írott türk nyelvű szövegek az orkhon vagy türk feliratok, melyeket Közép-Mongóliában, az Orhon völgyben találtak és a 8. századra tehetőek. A 9. és 11. század között keletkezhettek azok az epikus művek, melyeket a közép-ázsiai nomád török népek adtak át egymásnak szájhagyomány útján, mint például a Dede Korkut könyve, az oguz-törökök – a mai törökök őseinek – regéje, valamint a Manasz, a kirgizek őseposza. Amikor a szeldzsukok a 11. században letelepedtek Anatóliában, a szájhagyomány után az írásbeliség is megjelent. Kezdetben sok motívumot, témakört és műfajt adaptáltak az arab és a perzsa irodalomból. 900 éven keresztül, egészen az Oszmán Birodalom összeomlásáig az írott és szájhagyomány útján terjedő irodalmi tradíciók élesen elváltak egymástól, a török köztársaság létrejöttekor kerültek közelebb egymáshoz. A mai török irodalom legismertebb alakja Orhan Pamuk Nobel-díjas író. • TÖRÖKORSZÁG Törökország (törökül  Türkiye Cumhuriyeti) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, Örményország és Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja. Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít. Törökország demokratikus, szekuláris nemzetállam, 1923. október 29. óta köztársaság. Politikai rendszerének alapjai Mustafa Kemal Atatürk irányítása alatt az 1920-as és 30-as években szilárdultak meg, az Oszmán Birodalom felbomlása, illetve az I. világháború után. • TÖRÖK FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ A török függetlenségi háború (törökül: Kurtuluş Savaşı vagy İstiklâl Harbi) (1919. május 19. – 1923. október 29.) török forradalmárok politikai és katonai ellenállása volt az antanthatalmak ellen, melyek az I. világháború után eldöntötték az Oszmán Birodalom feldarabolását. A török nemzeti mozgalom tagjai Anatóliában megalakították a Török Nemzeti Országgyűlést, mely Musztafa Kemal tábornok vezetésével katonai műveleteket rendelt el a görögök, az örmények, az angolok és a franciák ellen, kényszerítve a nyugati csapatokat Törökország területének elhagyására. A háború eredményeképpen a nyugati szövetségesek kénytelenek voltak felülbírálni a sèvres-i békeszerződést és elfogadni a lausanne-i békeszerződést 1923 júliusában. 1923. október 29-én Törökországban kikiáltották a köztársaságot. Atatürk reformjai révén az ország modern, demokratikus, szekuláris, mind politikai, mind társadalmi szempontból a nyugat-európai értékekhez közeledő köztársaság lett. • TÖRÖKORSZÁG TÖRTÉNELME Törökország illetve a Török Köztársaság közvetlen története az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekkel, az Oszmán Birodalom bukásával és a török függetlenségi háború kitörésével kezdődik, melynek következményeképp 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot. A köztársaság első néhány évtizedében Musztafa Kemal Atatürk pártja, a Köztársasági Néppárt egypártrendszerben kormányzott, később megalakultak az ellenzéki pártok és a török parlament hagyományosnak mondható demokratikus módon irányította az országot. A köztársaság történetében többször fordult elő katonai puccs, melynek során a török hadsereg magas rangú tábornokai megdöntötték a kormányt, sokszor statáriumot vezettek be, és csak az ország helyzetének stabilizálódása után írtak ki újabb demokratikus választásokat. Jelenleg a konzervatív, iszlámbarát irányvonalat képviselő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányoz, a miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan, a köztársasági elnök Abdullah Gül. Források