Wikipédia:Téka/Könnyűzene/Stílustéka/4
A klasszikus blues tizenkét ütemből álló dallam, amelyet akkordváltások osztanak fel a dal szövegének tagolódása szerint. Egyszerre kötött és egyszerű forma, amelyet ihletett éneklés és improvizatív játékstílus jellemez. A szerkezeten belül akkordváltások vannak. Ezek az európai hangnemek hangközeinek módosításából, nem egészen félhangnyi szűkítéssel születnek. A természetes és a félhanggal leszállított hangok közt lebegő dallam adja a blues titokzatos jellegzetességét.A blues legelső darabjai igazi népdalok voltak. A korai előadók éneküket leggyakrabban szájharmonikán, bendzsón vagy gitáron kísérték. A két legkiemelkedőbb blues-énekes két nő volt: Gertrude Ma Rainey és Bessie Smith. W.C. Handy (1873–1958) zongorista és zenekarvezető volt a világ talán legismertebb blues-remekművének a St. Louis Blues-nak szerzője, amit tényleg mindenki előadott, aki számít.