Wikipédia:Szakasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudnivalók

A szócikkek szakaszai (fejezetei) a szöveg tagolására és a navigáció megkönnyítésére szolgálnak. Segítségükkel kiemelhető a szöveg logikai struktúrája, elkülöníthetőek az önmagukban is értelmes részek, és elkerülhetőek a gyakori szerkesztési ütközések is.

Szakasz készítése és számozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új szakasz kezdetét két-két egyenlőségjellel lehet jelezni:

== Szakasz címe ==

Ennek a kódnak a sor elején kell lennie, és az egyenlőségjeleken kívül nem lehet semmi, különben a szoftver nem ismeri fel.

Egy szakaszon belül alszakaszok hozhatóak létre az egyenlőségjelek számának növelésével:

== Fejezet ==
=== Alfejezet ===
==== Alfejezet alfejezete ====

Összesen öt mélységi szint használható (ezek megfelelnek a HTML <h2>...<h6> címeinek). A szakaszoknak érdemes különböző címeket adni, ugyanis azonos című szakaszok esetén a következő problémák léphetnek fel:

  • a [[szócikk#szakasz]] formával az első előfordulásra hivatkozhatsz, a többit már számozni kell (lásd még: #Hivatkozás szakaszra);
  • a szerkesztési összefoglalóban nem lesz egyértelmű, hogy melyik szakaszt szerkesztetted;
  • szerkesztés után némely böngésző nem a megfelelő szakaszra fog ugrani, mely zavaró lehet.

Az egy-egy egyenlőségjellel létrehozható szakaszcím (ami az oldal címével azonosan fog kinézni) használata csak kivételes esetekben engedélyezett, mint például több szócikk-kezdeményt tartalmazó szerkesztői allapokon. Ha egy szócikkben találkozol vele, cseréld két-két egyenlőségjelesre.

A beállítások között bekapcsolható a szakaszok automatikus sorszámozása a cikkben, ahogy az a tartalomjegyzékben is látható.

Előfordul, hogy egy oldal egy-egy szakasza egy másik lapról, általában az előbbi allapjáról van beillesztve. Ilyenkor a szakasz tartalma, és a szakaszcímet jelző sor a másik lapon található, s a főlapon csak egy sablonokhoz hasonló hivatkozás ({{Wikipédia:Lap/allap}}) van elhelyezve a szakasz lapjára (például a a kiemelt státusz megvonásánál). Ennek előnye, hogy a szakasznak független laptörténete van, és önállóan figyelhető. Ezt csak a kezdőlapon, Wikipédia- és Portálnévtérben, egyes vitalapoknál és néhány kivételes estben alkalmazzuk, de szócikkekben sosem. Az ilyen szakaszok számozása automatikusan beépül a lap többi szakaszának számozásába.

A MediaWiki szoftverben a címsorok wikikódját a /(^={1,6}.*?={1,6}\s*?$)/m reguláris kifejezés határozza meg (az m a többsoros módot jelenti).

Tartalomjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha egy lapon legalább négy fejezet szerepel, az első szakaszcím előtt automatikusan megjelenik egy tartalomjegyzék. (A beállításoknál ez letiltható.) A tartalomjegyzék megjelenése az alábbi speciális utasításokkal befolyásolható (előttük és utánuk két-két aláhúzásjel van):

Utasítás Eredmény
__NOTOC__
__NINCSTJ__
__NINCSTARTALOMJEGYZÉK__
Nincs tartalomjegyzék. Szócikkekben csak az ábécé szerint rendezett listáknál használható (lásd még: Wikipédia:Sablonok/Egyéb). Lehetőleg a vele egyenértékű, de könnyebben érthető {{tartalomjegyzék nélkül}}(?) sablont használd.
__FORCETOC__
__LEGYENTJ__
__LEGYENTARTALOMJEGYZÉK__
Négynél kevesebb szakasz esetén is van tartalomjegyzék. Szócikkekben akkor használható, ha kevés a szakasz, de azok hosszúak (ám ilyenkor érdemes megfontolni azok alszakaszokra bontását).
__TOC__
__TJ__
__TARTALOMJEGYZEK__
A tartalomjegyzék az utasítás helyén jön létre (ha többször is szerepel, akkor az első helyén; akkor is ha kevesebb, mint négy szakasz van). Szócikkekben csak kivételes esetekben használjuk. A MediaWiki korábbi verzióiban lehetőség volt több tartalomjegyzék elhelyezésére is.

A {{TOClimit}} sablonnal állítható a tartalomjegyzék mélysége, míg a {{TOCright}} jobbra helyezi azt. A kettő együtt nem használható, illetve az utóbbi szócikkekben nem ajánlott. A tartalomjegyzék pozícionálásának egy másik módja:

{| align="right"
| __TOC__
|}

A tartalomjegyzék mélységének globális korlátozása is megoldható a LocalSettings.php-ben ($wgMaxTocLevel).

Hivatkozás szakaszra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes szakaszokhoz automatikusan létrejön egy-egy HTML-címke (ún. horgony), azaz lehetséges olyan belső hivatkozást készíteni, ami hatására a böngésző a megfelelő szakasz elejére ugrik. Ezeket a horgonyokat használja a MediaWiki-szoftver a tartalomjegyzék elkészítésénél, és ezek segítségével tudunk egyes szakaszokra hivatkozást készíteni. Tehát a == Hivatkozás szakaszra == wikikifejezés a következő HTML-kifejezésekkel egyenlő:

<p><a name="Hivatkoz.C3.A1s_szakaszra" id="Hivatkoz.C3.A1s_szakaszra"></a></p>
<h2>Hivatkozás szakaszra</h2>

Ehhez a hivatkozást [[Oldal neve#Szakasz címe]] alakban kell megadni (az oldalnévvel ellentétben a szakaszcím az első helyen is megkülönbözteti a kis- és nagybetűt). Az aktuális oldalon lévő szakaszra lehet [[#Szakasz címe]] alakban is hivatkozni. A belső hivatkozásoknál szokásos formázások (szöveg, interwiki) ilyenkor is használhatók. (Például a [[#Hivatkozás szakaszra|hivatkozás]] kód eredménye: hivatkozás.) Ha szükséges, [[#top]] alakban lehet az oldal tetejére ugró hivatkozást készíteni.

Egy szakasz külső hivatkozásként linkelésekor figyelembe kell venni, hogy a tényleges fragment id eltérhet a szakasz nevétől, mert az ékezetes betűk kódoltan jelennek meg. Például az „Ékezetes” nevű szakasznak a #.C3.89kezetes fragment id felel meg. (Ha szükséges, a wikiben ez a kódolás az {{anchorencode:szakasz neve}} speciális utasítással előállítható, vagy kimásolható a böngésző címsorából.)

A szerkesztési összefoglaló elejére vagy végére írt /* Szakasz neve */ szöveg automatikusan átalakul a szakaszra való hivatkozássá. A szakaszhivatkozás átirányításokon keresztül is működik. Több azonos nevű szakasz esetén a további szakaszok címkéjének végén egy aláhúzás és a sorszámuk fog szerepelni; ha például három „Szakasz” nevű szakasz van, a címkéik a következők lesznek: Szakasz, Szakasz_2 és Szakasz_3 (azonban a szerkesztési összefoglalókban mindig az első előfordulásra fog mutatni a link).

A szakaszhivatkozás hátránya, hogy – szemben egy lap átnevezésével – a szakasz átnevezésekor a korábbi címkének semmi nyoma nem marad, az arra mutató hivatkozások a lap elejére visznek. Amennyiben olyan szakaszcím nélkül szeretnél hivatkozási pontot, horgonyt létrehozni, a <span id="horgony_neve"></span> kifejezéssel teheted meg, bár ez valószínűleg néhány régebbi böngészőben nem fog működni. Az a szakasz, melynek a címe egy szóköz, a tartalomjegyzékben működésképtelen hivatkozást kap.

Érdemes megjegyezni, hogy szakaszokra történő hivatkozáskor a belső wikilinkeket nem kell figyelembe venni a szakaszcímben (például a == A [[Wikipédia:Szakasz|szakaszok]] szerepe a [[szócikk]]ekben == szakaszra így kellene hivatkozni: [[#A szakaszok szerepe a szócikkekben]]. A szakaszhivatkozásokban nem működik a [[#Hivatkozás szakaszokra|]] trükk. Ez a következőt eredményezi: [[#Hivatkozás szakaszokra|]].

Átirányítás fejezetre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az átirányításokban is lehet szakaszra hivatkozni. Az ilyen átirányításokkal érdemes óvatosan bánni, mert könnyen összezavarhatják az olvasót (különösen, ha a szakasz neve időközben megváltozott). Az átirányítás célpontjánál ugyanúgy a szócikk címe alatt jelenik meg az átirányító oldal neve, mint a többi átirányításnál, ám mivel a böngésző automatikusan a keresett szakaszra ugrik, az olvasó nem láthatja egyből ezt. Továbbá a szócikkekben az átirányító oldalra mutató linkek kéken jelennek meg, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a szóban forgó témáról már van szócikk. Itt is problémát jelenthet a szakaszcím megváltozása. Amennyiben mindenképpen fontos az állandó hivatkozás, megoldás (a horgony elhelyezése mellett) az lehet, hogy a szakaszt külön allapon, vagy sablonban helyezzük el, melyet aztán beillesztünk az anyalapba. Így a Mi hivatkozik erre funkció is elérhető lesz. Ez a módszer erősen ellenjavallott a fő névtérben.

Szakaszokra átirányító lapokat gyakran kategorizálnak, mely dőlt betűkkel jelenik meg a kategóriában. Ez azért lehet fontos, mely egy-egy személy, vagy hely lehetséges, hogy csak egy listában szerepel kifejtve (például sorozatok szereplőinak listája, bizonyos jellegű épületek listája), azonban így önállóan is kereshetővé válik a kategóriafában.

Szakaszok szerkesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakaszok címe mellett automatikusan megjelenik egy-egy [szerkesztés] feliratú link; ezekre kattintva a teljes szöveg helyett csak az adott szakasz szövege jelenik meg szerkesztésre, és az előnézet is csak ezt a részt mutatja. {A beállításoknál bekapcsolható, hogy a szakaszcímre kattintásnak is ilyen hatása legyen, illetve, hogy a szerkesztőlinkek ne jelenjenek meg: beállításaim → Szerkesztés → Haladó beállítások → „[szerkesztés] linkek az egyes szakaszok szerkesztéséhez” valamint „Szakaszok szerkesztése a szakaszcímre való jobb kattintással (JavaScript-alapú)”.} Ilyenkor egy http://hu.wikipedia.org/w/wiki.phtml?title=Wikipédia:Szakasz&action=edit&section=5 típusú oldalra kerülünk. Ez (amellett, hogy könnyebben átlátható) egyrészt segít elkerülni a szerkesztési ütközéseket, másrészt automatikusan elhelyezi a szakasz nevét és egy rá mutató hivatkozást a szerkesztési összefoglalóban. A szócikk címe melletti link a bevezetőt nyitja meg szerkesztésre.

A nagyobb szintű szakaszok szerkesztésekor az alárendelt szakaszok is megjelennek a szerkesztőablakban. Ilyenkor ez előnézetben megjelenő tartalomjegyzék a szerkesztett szakaszt egyes sorszámmal illeti, és ennek megfelelően változik a többi sorszám is (például ha a 3.2-es szakaszt szerkesztjük, a 3.2.4-es szakasz 1.4-esként fog szerepelni).

A szakaszszerkesztő linkek eltüntethetőek a __NOEDITSECTION__ utasítással, bárhol a lap szövegében. (A szakaszok szerkesztését ez ténylegesen nem akadályozza meg, a megfelelő URL segítségével – a section=x paramétert megadva, ahol x a szakasz sorszáma – bármelyik szakasz továbbra is külön szerkeszthető. A sorszám nem a tartalomjegyzék alapján értendő, hanem ténylegesen, így a 2.1-es szakasz sorszáma 3 lehet, a 3-asé pedig 4 és így tovább. A 0 a bevezetőt jelenti.)

Új szakaszt létrehozhatunk egy másik szakasz szerkesztésekor a szakaszcím a szerkesztett szakasz elé vagy utána helyezésével. Két szakasz összevonása a köztük lévő szakaszcím törlésével lehetséges. Érdemes megjegyezni, hogy ezen esetekben az automatikus szerkesztési összefoglaló megtévesztő lehet, tehát ajánlatos őket törölni vagy megváltoztatni.

Az előnézet szakaszok szerkesztésénél nem mindig a végleges kinézetet mutatja, ugyanis az előző szakaszból átnyúló képek, táblázatok stb. változtathatnak az elrendezésen. A szerkesztő ablak alatt található sablonlista ekkor is minden a lapon előforduló sablont listázza, nemcsak a sablonban szereplőket.

Új szakasz létrehozása a lap alján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vita-névterekben a „szerkesztés” fül mellett megjelenik egy „+” fül is, amivel új (legfelső szintű, azaz két-két egyenlőségjeles) szakasz hozható létre a lap alján. A fül más névterekben is előidézhető a __NEWSECTIONLINK__ utasítással, vagy az URL-ben a section=new paraméter használatával. Mindkét esetben egy hasonló címre jutunk: http://hu.wikipedia.org/w/wiki.phtml?title=Wikipédia:Homokozó&action=edit&section=new. Az ilyen szerkesztőablakok fölött megjelenik egy új rubrika a „Téma/főcím:” felirattal, melyhez az új szakasz címét kell írni. Ellenben a szerkesztési összefoglaló automatikusan generálódik, így nincs lehetőség ennek megadására. Ezt is központilag lehet állítani (a „/* $1 */” az új szakasz címét, és a rá mutató hivatkozást jelenti).

A preloadtitle=Cím paraméter segítségével automatikusan betöltendő szakaszcímet is meghatározhatunk: http://hu.wikipedia.org/w/wiki.phtml?title=Wikipédia:Homokozó&action=edit&section=new&preloadtitle=Automatikus_cím. Ez természetesen mentés előtt szerkeszthető.

Sablonokból beillesztett szakaszok szerkesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a szakaszcím egy sablonból lett beillesztve, a link a sablont fogja megnyitni szerkesztésre. Ha ez nem kívánatos, érdemes egy figyelmeztető kommentet (<!-- -->) elhelyezni a sablonban a szakaszcím alatt. Ha ilyen szakaszban helyezünk el __NOEDITSECTION__ jellegű utasítást, az ugyan úgy vonatkozik az egész oldalra, mintha nem beágyazott szakaszban helyeztük volna el.

Lábjegyzetek szerkesztése a szakaszokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakaszok szerkesztésekor a megváltoztatott lábjegyzetek nem ellenőrizhetőek az előnézetben, az esetleges hibák csak a lap mentésekor tűnnek elő. Ennek kiküszöbölésére érdemes az előnézet megtekintése előtt ideiglenesen elhelyezni a szakasz végén egy {{források}} sablont vagy a <refernces /> taget, így megjelennek a lábjegyzetek is. Azonban mentés előtt ezek törlendőek!

Szakaszok hossza és elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes szakaszok hossza számos tényezőtől függhet (téma, cikk összhossza stb.) így igen változatos lehet. Tudományos, sok adatot és nevet közlő, „nehezebb” témákat kifejtő szócikkek érdemes rövidebb szakaszokat tartalmaznia az átlagosnál; míg a „könnyebb” témákkal, például filmekkel, könnyűzenei előadókkal stb. foglalkozó szócikkek szakaszai nyugodtan lehetnek hosszabbak. Nincsenek szabályozások a szakaszok hosszúságára, a szócikkekéhez hasonlóan, azonban ideális esetben akkor érdemes új szakaszt nyitni egy témának, ha az legalább nyolcvan szóból fog állni (ámbár némely esetben a struktúra megkövetelheti az ennél rövidebb szakaszokat is), az ötszáz szót meghaladó szakaszokat pedig érdemes továbbtagolni (de előfordul hogy a téma kohéziója ezt nem teszi lehetővé). A szakaszcímek sűrűsége pozitívan befolyásolja az információk kereshetőségét (főleg a tartalomjegyzékben, de egyes internetes keresők is használják

Nem érdemes azonban külön szakaszt nyitni egyetlen {{bővebben}}(?) vagy {{lásd még}}(?) sablonnak. Ilyenkor ajánlott a hivatkozott cikk (avagy odavágó részének) rövid összefoglalóját, kivonatát is a szakaszba foglalni. Szintén nem érdemes magányos szakaszokat nyitni. A magányos szakaszok azok, melyek szintjén nincs több szakasz az anyaszakaszon belül:

==Anyaszakasz==
===Magányos szakasz===
==Harmadik szakasz==

A magányos szakaszokat a legtöbb esetben könnyen be lehet dolgozni az anyaszakaszba.

A Wikipédia szócikk-elnevezési szokásai lényegükben alkalmazhatóak a szakaszokra is. Röviden egyértelműeknek kell lenniük, könnyen érthetőeknek és tömöreknek. Továbbá a szakaszcímekre is érvényes a semleges nézőpont irányelve. Ezen felül némely azonos funkciójú szakasz címe ideális esetben a legtöbb szócikkben megegyezik (lásd: WP:CIKKCAKK és a műhelyek mintaszócikkeit).

Szakaszok vagy külön lapok?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különálló lapok előnyei:

  • Mi hivatkozik erre? funkció minden egységhez;
  • külön laptörténetek;
  • számos sablon egy lapon csak korlátozott számban használható;
  • átnevezéskor automatikusan átirányítás keletkezik;
  • a kisebb lapokat gyorsabb betölteni, mint a hosszúkat;
  • külön kategorizálhatóak (bár ez a szakaszokra mutató átirányításokkal a másik esetben is megoldható);
  • külön kezelhetőek a Semantic MediaWikivel.

A hosszabb, szakaszokat tartalmazó lapok előnyei:

  • egy hosszabb lapot gyorsabb betölteni, mint sok rövidet;
  • egy lapon (a wikikódban, vagy a lapon magán) könnyebb és hatékonyabb keresni, hisz ez megtehető a böngésző keresőmotorjával, míg több lapon történő kereséshez az egész projektre kiterjedő keresést kell indítani;
  • a lapon belüli navigációt segíti a tartalomjegyzék is;
  • segíti a téma kifejtésének kohézióját, miközben továbbra is külön szerkeszthetőek az egységek.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]