Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Tölcséres fúvókájú hangszerek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fúvószenekar szaxkürtökkel a 19. század második felében

A tölcséres fúvókájú hangszerek – építési anyaguktól függetlenül – rézfúvós hangszerek néven is ismertek, mert mai változataik leggyakrabban rézötvözetből készülnek. A hangszerek alakja kezdettől fogva változatos volt, de a fémlemezből kalapált hangszereket eleinte csak egyenes formájúra tudták kialakítani. Az egyre hosszabbá váló hangszereket (elsősorban a hosszú busine-t) a 15 - 16. században kezdték meghajlítani.

Lényeges különbségük más fúvós hangszerektől nem anyagukban, hanem megszólaltatási módjukban van, ugyanis e hangszerek elsődleges hangforrását a hangszerjátékosnak az átpréselt levegő által rezgésbe hozott ajkai alkotják. A tölcséres fúvókájú hangszereken hangsorok, dallamok létrehozásának legjellemzőbb, legsajátabb módja az, hogy a megfúvás módjának változtatásával a hangszernek mint rezonátorcsőnek különböző saját rezgéseit hívjuk elő. Ha megfelelő a hangszer felépítése, méretezése, akkor ezek a rezonanciák a természetes felhangsor hangjainak megfelelően követik egymást.