Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Surtsey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Surtsey[szerkesztés]

Surtsey from plane, 1999.jpg

Surtsey Izland partjaitól délre található vulkanikus eredetű sziget, amelyet egy vulkánkitörés hozott létre, amely 1963. november 14-én érte el a tengerfelszínt. A kitörés valószínűleg pár nappal korábban kezdődött és 1967. június 5-éig tartott. A sziget ekkor érte el legnagyobb területét (2,7 km²), ám azóta mérete a szél és a hullámzás eróziós tevékenységének köszönhetően folyamatosan csökken. A kitörések során légköri elektromos jelenségeket figyeltek meg: a felszálló gőzoszlopon át narancssárga villámok cikáztak. A vulkán azóta nem tört ki. A három és fél évnyi vulkáni tevékenység során a teljes lávamennyiség körülbelül 1 km³ volt, a sziget legnagyobb tengerszint feletti magassága pedig 174 m.

A sziget keletkezését nagy érdeklődéssel figyelték a vulkanológusok, létrejötte óta pedig kiemelt figyelmet szentelnek neki a botanikusok, biológusok, ugyanis alkalmukban állt megfigyelni, hogy egy kietlen, kopár szigetet hogyan népesítenek be a különböző fajok. A szigeten már 1965-ben megjelentek a mohák és a zuzmók. A madarak megjelenésével a talaj minősége jelentősen javulni kezdett, ennek köszönhetően egyre fejlettebb növények is képesek voltak megmaradni a szigeten. 1998-ban találták az első fásszárú növényt, egy tealevelű fűzt. A repülni tudó rovarok nagyon gyorsan, már 1964-ben megjelentek a szigeten. 3 évvel a kitörések befejeződése után jelentek meg az első madarak: a viharmadárfélékhez tartozó északi sirályhojsza, illetve alkafélék voltak a pionírok. Ma 8 madárfaj lakója a szigetnek. Az első lundafészkeket 2004-ben találták a szigeten. Surtsey a Brit-szigetek felől Izlandra tartó költözőmadarak számára pihenőhelyéül is szolgál.Az izlandi kormány nemrégiben kezdeményezte az UNESCO-nál, hogy a szigetet vegyék fel a Világörökségek közé.