Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A 2M1207barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteniA nagy tömegű kísérő bolygók változásokat okoznak a csillag sajátmozgásában
Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek. Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a sci-fi műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették. Az Extraszoláris bolygók enciklopédiája (L'Encyclopédie des Planets Extrasolaires) interaktív katalógusának 2012. február 14-i bejegyzése szerint 760 exobolygót ismertünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 több-bolygós rendszerben. A NASA Exoplanet Archive listája szerint az ismertté vált exobolygók száma 3735 (2018. június 8.), ez a szám a heti közlések alapján folyamatosan növekszik.
Ezek között számos magyar felfedezés is volt, a 2007-ben felfedezett 60 bolygó között például hét a magyar siker. Magyar csillagászok tervezték és üzemeltetik a HATNet távcsőhálózatot és kutatási programot, ezzel már 41 fedési exobolygót fedeztek fel. 2009-től Magyarországon kutatócsoport működik az exobolygók tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a Piszkéstetői Obszervatórium távcsöveit korszerűsítik, alkalmassá téve őket exobolygókkal kapcsolatos észlelési munkára. 2002 óta minden évben több mint húsz új exobolygót fedeznek fel, a keresésbe amatőrcsillagászok is bekapcsolódtak, a 2008-as év júliusáig nyolc bolygót felfedezve. Eszközeink korlátai miatt évekig csak a legnagyobbak felfedezésére volt lehetőségünk, amelyek többsége a Jupiterhez hasonló gázóriás volt.
2011-ben csillagászok az exobolygók új osztályát fedezték fel, amik nem keringenek központi csillag körül. A Jupiter-méretű bolygókról úgy gondolják, hogy számuk meghaladhatja a csillagokét. Bár a magányos bolygó elképzelés már korábban megszületett, csak most sikerült ezt a gyakorlatban megfigyelni. Ez a tény befolyásolhatja a jelenlegi bolygókeletkezés modelljét is. A felfedezés egy japán-új-zélandi felmérés egyik eredményeként született, amit 2006/2007-ben végeztek a Tejútrendszer középső vidékének megfigyelésével. Ez tíz, szabadon mozgó bolygót mutatott ki, amik nagyjából Jupiter-méretűek. Az árva bolygónak is nevezett égitestek észlelése a gravitációs mikrolencse módszerével történt. A most felfedezett bolygók a Földtől nagyjából 10 000-20 000 fényév távolságban vannak.
Újabb felfedezések arra mutatnak, hogy a csillagok jó része körül keringnek bolygók. A 2012-es év elején megjelent kutatási eredmények arról tanúskodnak, hogy csak a Tejútrendszert számítva 160 milliárd exobolygó kering 100 milliárd csillag körül, a Napunkhoz hasonló csillagok kb. 50%-ához tartozik bolygórendszer, valamint a magányos, Naprendszerünk bolygóihoz hasonló és nagyobb tömegű olyan égitestek számát pedig, amelyek egy csillaghoz, vagy csillagrendszerhez nem tartoznak, billiókra becsülik. Mindezek, és a Tejútrendszer bolygói óriási számának felfedezése élénkítik az azon való elmélkedést, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet más csillagok körül keringő bolygókon, más galaxisokban is létezhet.
Az újabb felfedezések másik jellegzetessége, hogy a talált bolygók között egyre több a Földünk nagyságához hasonló vagy még kisebb bolygó. Már 2007-ben felfedeztek a Naprendszerünkhöz lényegesen közelebb, mintegy 20,5 fényévre egy a Gliese 581 vöröstörpe lakható övében keringő bolygót, majd 2011-ben tőlünk 36 fényévre a HD85512 b bolygót, valamint ugyancsak 2011-ben 600 fényévre a Kepler-22 b bolygót, 2012-ben pedig, az év elején 22 fényévre a GJ 667C c bolygót, amelyek mindegyikét lakhatónak nyilvánították. Új mérőeszközök és új módszerek alkalmazásával számos hasonló felfedezésre várunk a közeljövőben.
Hongkong az első ópiumháború (1839–1842) után a Brit Birodalom fennhatósága alá került, először csak a Hongkong-sziget, majd 1860-ban a Kaulung-félsziget, és 1898-ban az Új területek is. A második világháborúbanjapán megszállás alá került. A háború után ismét a Brit Birodalom részét képezte, 1997-ben csatolták vissza Kínához. Az 1970-es évektől2006-ig Hongkongban a „pozitív be nem avatkozás” elnevezésű gazdasági politikát követték. A gyarmati időszak jelentősen befolyásolta Hongkong kultúráját, amelyről gyakran állítják, hogy benne „találkozik Kelet és Nyugat”. Ugyancsak a gyarmati befolyásnak köszönhetően Hongkong oktatási rendszere egészen 2009-ig a britekét követte.
Hongkongnak a kínaitól eltérő, saját jogrendszere van – Alaptörvénynek (Basic Law) nevezett alkotmánnyal –, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik szorosan a Kínai Népköztársasághoz.
Hongkong egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak, kapitalista gazdasági rendszerrel. A hongkongi dollár 2010-ben a világ 8. legtöbbet kereskedett devizája volt. Az egy főre jutó jövedelem tekintetében Hongkong a világ élvonalába tartozik.
Korábban 1950-ben rendeztek Brazíliában világbajnokságot. Akkor egy körmérkőzéses négyes döntőt rendeztek, a világbajnokságot Uruguay nyerte. Az 1978-as labdarúgó-világbajnokság után 2014-ben először volt dél-amerikai ország a rendező. A magyar labdarúgó-válogatott sorozatban már a nyolcadik alkalommal nem tudott kijutni a világbajnokságra. A 32 fős játékvezetői keretben magyar játékvezető nem volt.
A házigazda és a selejtezőkből kijutott, összesen 32 válogatottat nyolc csoportba sorsolták. A 32 napos világbajnokság első felében a csoportokban körmérkőzéseket játszottak, ahonnan az első két helyezett, összesen 16 csapat jutott tovább. Innen a második felében egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna.
A házigazda Brazília az elődöntőben rekordokat döntő mérkőzésen 7–1-es vereséget szenvedett Németországtól, majd a bronzmérkőzésen is vereséget szenvedett és a negyedik helyen végzett. A bronzérmes Hollandia lett.
A döntőtNémetország és Argentína játszotta. A mérkőzést hosszabbítás után Mario Götze góljával 1–0-ra a német csapat nyerte meg. Németország története negyedik vb-címét szerezte, és első alkalommal fordult elő a vb-k történetében, hogy európai csapat az amerikai kontinensen nyert világbajnokságot. Németország emellett részvételi jogot szerzett az 2017-es konföderációs kupára. Mindezek után a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon a címvédő német válogatott már a körmérkőzések szakaszában, mégpedig Svédország, Mexikó és Dél-Korea mögött, csoportutolsóként esett ki.
Megjegyzések, vita:[szerkeszt (vitalap módosítása)][frissítés] Benkő Pál szócikkét azért erre az időszakra javaslom, mert július 15-én lesz 90 éves, és a dátum éppen erre az időszakra esik. De ha az eggyel korábbi vagy későbbi időszakban kerül a kezdőlapra, az is megfelelő. A kiemeléshez szükséges tanúsítványokat már megkapta. Remélhetőleg ez már nem is változik. – Dodi123vita2018. június 22., 14:19 (CEST)[válasz]
@Akela kezdeményezését köszönöm és – mivel mint írja, hogy az eddigi sima bejegyzések helyének megtalálása is megizzasztotta, és az ide-oda tologatás kivitelezését már nem vállalja – más szabad helyre áthelyezését vállalom és határidőre, vagyis még ma kivitelezem. Első lépésként II. Louis de Bourbon-Condé kiemelt szócikkét Akela itteni szövegével a legközelebbi szabad helyre, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-30-1 sablonba átmozgatom, és kérem, hogy ezen téma további részletkérdései megvitatását ott folytassuk tovább. – *feridiákvita2018. július 8., 13:04 (CEST)[válasz]
@*feridiák: Szerintem egy kicsit felesleges ennyire taglalni a konföderációs kupát, elég lenne említeni, hogy oda kvalifikált a győztes. e ezcsak egy vélemény, ha nincs ellenvetés, felőlem jó így is. Mehet! – Gerry89vita2018. július 8., 20:16 (CEST)[válasz]
@*feridiák: A 2017-es konföderációs kupa házigazdájáról szóló szöveget kivettem, miután azt a cikk sem tartalmazza és abszolút nem is tartozik a témához. A lebonyolítás leírását (32 csapat, 8 csoport, egyenes kiesés stb.) is feleslegesnek tartom. Igazából ennek nem is a cikk bevezetőjében lenne a helye. Ugyanakkor lehet, hogy megérdelme egy említést a brazil–német elődöntő, amiről külön cikk is van. Tomcsyüzenet2018. július 8., 20:44 (CEST)[válasz]
@Gerry89, Tomcsy Köszönöm a véleményeteket. Kérem, szíveskedjetek legjobb belátásotok szerint Ti véglegesíteni, és az lesz számomra is a közös változat. Remélem, hogy ha közös munkánk eredménye holnaptól a Kezdőlap kiemelt rovatában lesz láthatók, ezzel sokaknak szerzünk örömet. Üdv: – *feridiákvita2018. július 8., 21:18 (CEST)[válasz]
@*feridiák: A lebonyolítást rövidítettem, beírtam a német-brazil elődöntőt, illetve ha már a negyedik helyezettet is, akkor Hollandia is helyet kapott, mint bronzérmes. A játékvezetőnél nem értettem a "magyar játékvezető ezúttal sem kapott helyet", szöveget. Miután 2010-ben volt magyar jv. (a 2012-es Eb-n is, de az egy Eb), így az "ezúttal sem" szöveg nem helytálló, a cikkben is javítottam. Tomcsyüzenet2018. július 8., 21:46 (CEST)[válasz]
@Tomcsy: Részemről mehet a Kezdőlapra. Köszönöm az együttműködést. Ha még további észrevételek érkeznének, kérlek, azokkal Te szíveskedj foglalkozni. Én mára itt befejeztem. – *feridiákvita2018. július 8., 21:57 (CEST)[válasz]
július 12. 12.00 és július 15. 23.59 között: Koboldcápa
Ez a porcos hal a mélytengeri cápák egy ritka, kevéssé ismert faja. Néha élő kövületnek is nevezik, mivel ez az egyetlen élő képviselője úgy a nemének, mint a családjának is, amely már 125 millió éve jelen van a Földön.
A koboldcápa kevéssé tanulmányozott, rózsaszínes bőrű, különleges megjelenésű cápafaj. A többi, jól ismert cápához képest a megnyúlt és egyben lapított orra, valamint az előreugró állkapcsai teszik különlegessé. A szájában jól fejlett szegszerű fogak ülnek. A kifejlett példányok általában 3–4 méter hosszúak, de egyesek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek. A koboldcápa a kontinentális lejtők felsőbb szintjeit, a tenger alatti kanyonokat és a tengeri hegyeket választja élőhelyül, világszerte előfordul ezeken a helyeken. A 100 méternél mélyebb vizeket kedveli; a felnőttek a fiataloknál mélyebben tartózkodnak.
Testfelépítéséből ítélve a koboldcápa lassú mozgású állatnak tűnik. Nagy tömzsi teste és kicsi úszói miatt nem lehet valami gyors. Táplálékául csontos halak, fejlábúak és rákok szolgálnak, amelyeket vagy a tengerfenéken vagy a felsőbb szinteken kap el. Megnyúlt orrán helyezkednek el a Lorenzini-ampullák; ezek a leggyengébb, állatok által kibocsátott elektromos mezőket is érzékelik, ez a tulajdonság pedig igen jól jön a mély vizek sötétségében. Amikor zsákmány közelébe ér, ez a porcos hal gyorsan előre dobja az amúgy is előreugró állkapcsait.
Kis számban, mellékfogásként belekerül a mélytengeri halászhálókba, de a fajt alapvetően nem veszélyezteti a halászat. Éppen ezért, továbbá nagy elterjedése miatt, a Természetvédelmi Világszövetség(IUCN)nem tartja fenyegetett fajnak a koboldcápát.
Benkő Pál (Amiens, Franciaország, 1928. július 15. –) magyar-amerikai sakkozó, nagymester, feladványszerző nemzetközi mester, többszörös világbajnokjelölt, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada sakkbajnoka, sakkolimpiai ezüstérmes, BEK-kupa-győztes, sakkszakíró.
1993-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé. A világ egyetlen olyan sakkozója, aki egyszerre nagymester, többszörös világbajnokjelölt és feladványszerző nemzetközi mester.
Kétszer került a világ legjobb nyolc sakkozója közé a világbajnokjelöltek versenyén. 1971-ben a sakkvilágbajnoki zónaközi versenyre szerzett kvalifikációját átadta Bobby Fischernek, aki ennek köszönhetően szerezte meg 1972-ben a sakkvilágbajnok címet.
Magyarország csapatában sakkolimpiai bronz-, az Amerikai Egyesült Államok csapatával ezüstérmes. Magyarország sakkbajnoka (1948), nyolcszor (1961, 1964, 1965, 1966, 1967, 1969, 1974, 1975) az Amerikai Egyesült Államok bajnoka, ebből háromszor egyedüliként. 1964-ben Kanada bajnoka is volt. Tagja volt (1982-ben) a Budapesti Spartacus csapatának, amikor az megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.
Több sakkelméleti könyv szerzője, neves sakktanulmány- és feladványszerző.
1957-ben hagyta el Magyarországot, 1962-ben amerikai állampolgárságot kapott, de a magyart is megtartotta. 1964 óta felváltva él Magyarországon és az Egyesült Államokban.
Az Apollo-program ötödik űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo–11 volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Edwin Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Később 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.
Az Apollo 11 pontos leszállási helyét a Hold térképek Statio Tranquillitatis „Nyugalom Bázis” önálló néven jelölik. Ilyenformán egyedi módon a Holdon hátrahagyott tárgyak a felszíni képződményekre jellemző megjelölést kaptak. A helyszín közelében fekszik a három űrhajós nevét viselő, nagyobb távcsövekkel látható három kráter is, amelyeket a megszokottól eltérően élő személyekről neveztek el. A sikeres holdra szállás az emberiség legnagyszerűbb tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, emellett a hidegháborús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő, szimbolikus esemény volt, amely rövid időn belül elvezetett a nagyhatalmakvilágűrbeli együttműködéséhez és a katonai enyhüléshez.
A Holdra leszálláskor július 20-én elhangzott három történelmi üzenetből az első Neil Armstrong parancsnoké a földi irányításnak. Ez akkor hangzott el, amikor sikerült a holdkompot kézi vezérléssel a Hold felületére letenni: „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.” A másodikat is Armstrong parancsnok küldte már az egész emberiségnek, amikor a holdkompból első emberként a Hold felszínére lépett: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” A harmadik üzenet Edwin Aldriné volt, aki a holdkompról leszállás után és a holdséta megkezdése előtt a rádión át váratlanul ezen szózatot intézte az emberiséghez: „Itt a holdkomppilóta beszél. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy minden ember, aki hallgat bennünket, legyen az bárki és legyen bárhol, álljon meg egy pillanatra és gondolkodjon el az elmúlt néhány óra eseményein, és adjon hálát mindenki a maga módján.”
II. Louis de Bourbon-Condé, Enghien hercege (1621–1686); a Bourbon-ház Condé hercegi ágából származó francia arisztokrata, a királyi család tagja, királyi vérből való, trónöröklésre jogosult herceg (prince de sang royal), Enghien 4. hercege (duc d’Enghien), 1646-tól Condé 4. hercege (prince de Condé), továbbá Albret, Bourbonnais, Montmorency, Châteauroux, Bellegarde, Damville, Beaupréau és Fronsac hercege, 1684-től Charolais, Chemillé és Sancerre grófja, Franciaország pair-je, 1646-tól haláláig Berry kormányzója, 1647–1654 között királyi főháznagy (Grand maître de France), a Szentlélek-rend lovagja. A 17. század egyik legkiválóbb hadvezére, győzelmei nyomán szerzett mellékneve: a Nagy Condé (franciául:le Grand Condé).
„::@Akela kezdeményezését köszönöm és – mivel mint írja, hogy az eddigi sima bejegyzések helyének megtalálása is megizzasztotta, és az ide-oda tologatás kivitelezését már nem vállalja – más szabad helyre áthelyezését vállalom és határidőre, vagyis még ma kivitelezem. Első lépésként II. Louis de Bourbon-Condé kiemelt szócikkét Akela itteni szövegével a legközelebbi szabad helyre, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-30-1 sablonba átmozgatom, és kérem, hogy ezen téma további részletkérdései megvitatását ott folytassuk tovább. – *feridiákvita2018. július 8., 13:04 (CEST)”[válasz]
A Parasaurolophus egy hadrosaurida („kacsacsőrű dinoszaurusz”), egy változatos krétaidőszakicsalád tagja, amely különös fejdíszéről ismert. Ez a dinoszaurusznem nagy és bonyolult koponyakinövéssel rendelkezett, amely a csoport legnagyobb képviselőinél egy hosszú, hajlott csővé alakult. Ez a tarkó felső részéről hátrafelé ível. Talán a legközelebbi rokona a kínaiCharonosaurus, melynek koponyája, és feltehetően a fejdísze is hasonló volt. A tudósok sokat vitáztak a fejdíszről; a megegyezés szerint a fő funkciói közé tartozik a faj és a nem vizuális felismerése, a hangrezonancia és a hőszabályozás. A ritkább kacsacsőrűek közé tartozik, melyek csupán maroknyi jól megőrződött példány alapján ismertek.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A csi(qi) írásjegy hagyományos változata
A csi a hagyományos kínai világnézet szerint magát a világegyetemet betöltő, alkotó alapanyag, energia vagy természeti erő. Eszerint a világon minden létező a csi(qi) mozgásának és átalakulásának eredménye. Így magát az emberi testet is a csi(qi) alakítja ki, illetve az élet létrejöttének egyik tényezője. A csi(qi) koncepciója alapvető részét képezi mind a hagyományos, mind pedig a modern kínai kultúrának. A kínai filozófiai aspektusain túl jelentős szerepe van a hagyományos kínai orvoslásban, a harcművészetekben, a feng-suj(fengshui)ban, de fogalomként megjelenik a hagyományos kínai festészettel és irodalommal kapcsolatos esztétikai művekben is. Nyugaton egyfajta energiaként vagy életerőként értelmezik, gyakorta így is fordítják. A csi(qi)vel rokonítható, vagy ahhoz hasonló erő, energiaáramlás más kultúrkörökben, mitológiákban vagy vallásokban is megtalálható. Nyugati tudományos módszerekkel a csi(qi) létezését nem sikerült igazolni.
Az i. e. 5–3. századra fokozatosan előtérbe került az az elképzelés, hogy az egész világnak van egy általános összetevője, ami nem más, mint a csi(qi). Minden konkrét létező létrejötte a csi(qi) összesűrűsödésének, halála pedig a csi(qi) szétszóródásának eredménye. A Han-kori kozmogóniákban a csi(qi) két típusú megnyilvánulásának következtében keletkeznek a jin(yin)nek és jang(yang)nak megfelelő dualitások, illetve az öt elem sem más, mint a csi(qi) tér- és időbeli megnyilvánulása.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
George Armstrong Custer 1865 körül
George Armstrong Custer (New Rumley, Egyesült Államok, 1839. december 5. – Little Bighorn, Egyesült Államok, 1876. június 25.) az Egyesült Államok Hadseregéneklovassági parancsnoka volt az amerikai polgárháború és az indián háborúk idején. Bár az egységei végig nagy veszteségeket szenvedtek el a polgárháború során, ő félelmet nem ismerve, agresszívan küzdött. Ezáltal elnyerte a vezérkari tábornokok tiszteletét, és személye egyre inkább közismert lett. A polgárháború során, 1863. június 29-én, néhány nappal a Gettysburgi csata előtt a 23 éves Custert vezérőrnaggyá léptették elő. Részt vett a gettysburgi ütközetben, támadásával az Unió javára fordította az ütközet kimenetelét. 1865. április 9-énAppomatoxnál Custer tábornok személyesen fogadta a konföderációs erők parancsnokának, Robert E. Lee tábornoknak a megadást jelző fehér zászlóját. A polgárháború után tábornoki megbízatása lejárt, megpróbálkozott a politikusi karrierrel, de csalódva visszatért a katonai pályához. 1866-tól az indián háborúk során alezredesi rendfokozatban szolgált. Önfejű intézkedései, és a legyőzött ellenséggel szembeni kíméletlensége miatt politikai támadások érték, de jól „menedzselt” sikerei nyomán az amerikai lakosság körében népszerűsége nőttön-nőtt. 1867-ben függelemsértés miatt hadbíróság elé állították és lefokozták, de rövidesen visszakapta ragját és beosztását. 1876. június 25-én a Little Bighorn-i csatában esett el, összes katonájával együtt, a lakotasziúk, csejenn és arapaho egyesült csapatok elleni összecsapás során. Vereségét hibás parancsnoki döntései idézték elő. Custer az amerikai történelem egyik legismertebb és legvitatottabb alakja.
Az Alföldi Kisvasút (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében. 1894 és 1971 között üzemelt, legnagyobb kiterjedését 1956-ra érte el, amikor 152 kilométernyi vágányhálózattal rendelkezett. Több más kisvasúti és nagyvasúti vonal csatlakozott hozzá. A hálózat központja Békéscsaba volt.
Első szakaszát Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) néven az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak leányvállalataként építették 1894-ben a mai Mezőkovácsháza és Kupapuszta között. A forgalom két gőzmozdonnyal indult meg, 1900-ig csak a környező földbirtokosok terményeit fuvarozták. A Kovácsháza–Csaba-vasútvonal már közforgalmú vasútvonalként épült 1899-ben. Ezzel a kialakulóban lévő hálózat elérte későbbi központját, Békéscsabát. 1903-ban átadták a Csaba–Békés-vonalat, melyet (hazánkban először) teljesen motoros üzeműre terveztek. A forgalmat benzin-villamos és gőzmotoros motorkocsik, illetve mozdonyok bonyolították le. 1904-ben átadták az utolsó szakaszt, Békés–Vésztő között.
Az 1960-as évek végétől, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció a vasúti forgalom közútra terelését tűzte ki. Az Alföldi Kisvasút sem tudta elkerülni a megszüntetést. 1960 és 1971 között hálózatát felszámolták, a következő években pedig a hozzá kapcsolódó gazdasági vasutak is megszűntek. 1969-ben az Orosházi vonal maradékát, 1971. október 30-án az utolsó vonalat, a Békéscsaba–Békéssámson közötti szakaszt is megszüntették, berendezéseit lebontották.
@Akela:Amennyire én látom, a szöveg majdnem jó. A zöld Ludad link viszont nem jó, mert ez esetben egy valamikori, egyelőre még megíratlan Vas vármegyei kisközség linkje. Persze más helyet is hívhatnak Ludadnak, de ez itt és most így nem jó. Szerintem amíg a falu cikke sincs megírva, inkább legyen fekete. – Rakásvita2018. július 17., 20:14 (CEST)[válasz]
A buddhista művészet olyan művészeti tevékenység, amelyre hatással volt a buddhizmus. Beletartoznak azok a művészeti alkotások, amelyek ábrázolják a különböző buddhákat, bódhiszattvákat és egyéb lényeket, ismert történelmi vagy mitológiai buddhista alakokat, ezek életéből narratív jeleneteket, de ide sorolhatók a mandalák, valamint a buddhista gyakorlatok egyéb vizuális segítőeszközei és fizikális tárgyai, mint például a vadzsrák, a harangok, a sztúpák és a buddhista templomok. A buddhista művészet eredete az indiai szubkontinensen keresendő a történelmi Buddhát követő i. e. 6–5. században, amely után más kultúrákkal keveredve fejlődött és terjedt el Ázsiában és az egész világon.
A buddhista művészet követte a hívőket a dharma terjedésével, és mindenfelé helyi jellegzetességeket vett fel. Északi ága Közép-Ázsián és Kelet-Ázsián át terjedt, míg a déli ág Délkelet-Ázsiában hódított teret magának. Indiában virágzott legkorábban, és hatással volt a hindu művészetekre is, egészen addig, amíg a 10. század környékére majdnem teljesen eltűnt a régióból, köszönhetően az iszlám dinamikus terjedésének, és a hinduizmus felélénkülésének.
A buddhista művészet közös vonásai és alapformái a buddhizmus vallási tanításában gyökereznek, amelyek irányzatonként és iskolánként eltérőek lehetnek. A hatalmas területet felölelő, kultúránként változó anyagokat és művészi felfogást képviselő buddhista művészet jellemző stílusairól csak kellő óvatossággal lehet beszélni.
A csillagászat vagy asztronómia (ógörögül: αστρονομία) az emberiség egyik legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, amely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Napjainkban a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik. Szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.
A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén.
Az asztronómiát nem szabad összekeverni az asztrológiával, ami megpróbál az emberek sorsával kapcsolatos megállapításokat tenni az égitestek jellemzőinek megfigyelésével. Bár az asztrológiának és az asztronómiának közös történeti gyökere van, módszerüket tekintve mégis nagyon eltérőek. Míg az asztronómia a ma elfogadott természettudományos megközelítést alkalmazza, az asztrológia egyfajta kulturális hagyomány talaján áll, és nem tekinthető az akadémikus tudományok részének.
Tisztelt @Akela! A sablon tartalma képével és szövegével a Csillagászat szócikk cikkajánlója és az pedig kiemelt. Továbbá kapcsolódó érdekesség, hogy a jelenleg csütörtök déltől vasárnap végéig Kezdőlapon lévő Kezdőlap érdekességei/2018-32-2 sablon tartalma ezzel kezdődik: „* … az asztrolábium (csillagóra) bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé analóg, illetve grafikus úton?” Az sablon tartalmát 2018. július 30-án @Fmvh tette föl, és 2018. augusztus 9-án hiányzó vessző pótlásával @Puskás Zoli véglegesítette. Az asztrolábium (csillagóra) képe pedig benne van a Csillagászat szócikkben. Találkoztak a nagy szellemek. Üdv: – *feridiákvita2018. augusztus 11., 21:08 (CEST)[válasz]
augusztus 16. 12.00 és augusztus 19. 23.59 között: Szalánkeméni csata
Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; Badeni Lajos fővezér, Guido von Starhemberg osztrák, Hans Albrecht von Barfus porosz, De Souches francia tábornokok, velük Jovan Monasterlija szerb felkelő csapatai. A török tisztikart a XIV. Lajos által küldött francia katonai tanácsadók is segítették. A Belgrád felé vonuló Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A többször megismételt kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. Badeni Lajos gazdag hadizsákmánnyal tért vissza Bécsbe.
A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, Ibrahim pasa, a szeraszker, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, De Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A Habsburg-haderő a győzelmet kihasználva az év végére visszafoglalta a Szerémség nagyrészét. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Arriva Routemastere 2004-ben
Az utolsó Routemaster visszatér a menetrend szerinti útjáról
Az AEC Routemaster orrmotoros emeletes busz. A járművet a London Transport tervezte, és az Associated Equipment Company, valamint a Park Royal Vehicles gyártotta. A prototípust 1954 szeptemberére készítették el, és 1968-ig gyártásban is maradt. A típus jellegzetes elemei voltak a busz elejébe elhelyezett motor, az utastértől elválasztott vezetőállás és a nyitott hátsó peron, melyet a távolsági kivitelben zárható ajtóval láttak el. A hátsó ajtós mellett első ajtós, valamint különleges első ajtós, farmotoros változatokat is gyártottak.
Az első Routemaster 1956. február 8-án állt forgalomba a londoni 2-es busz vonalán, és a 2005. december 9-i kivonásukig meghatározó szerepet töltöttek be London közlekedésében. Manapság már csak a 15-ös nosztalgiabusz vonalán lehet rendszeresen találkozni Routemasterekkel.
A legtöbb Routemaster London számára készült, kisebb számban került még a British European Airwayshez és a Northern General Transport Companyhoz.
A Routemaster úttörő formatervének köszönhetően a busz túlélte a leváltására szánt buszokat is, valamint helytállt vidéken és a londoni autóbuszvonalak privatizációja után egyaránt. A felépítése mellett a hátsó nyitott peron is szerepet játszott a fennmaradásában, ugyanis gyorsabb utascserét és a megállóhelyek közötti fel- és leszállást tette lehetővé, azonban balesetveszélyes is volt, és emellett kalauzokat is kellett alkalmazni.
A 2005-ös kivonásának ellenére a Routemaster megőrizte népszerűségét, és mára már brit ikonnak számít, 2006-ban a piros telefonfülke és a londoni metrótérkép mellett a busz is bekerült Nagy-Britannia 10 leghíresebb dizájn-ikonja közé. A busz formaterve alapot adott a 2000-es évek végén a New Routemaster megalkotásához.
Köszönöm az ajánlásodat a cikk kezdőlapra tételéhez @*feridiák. A hajó nevét áttettem dőltbe a szöveg elején is. Mivel nem létezik még az Olasz Királyi Haditengerészet szócikke, arra nem mutatnék piros betűkkel a kezdőlapon. Kicsit hosszabbnak tűnik a szokásos cikkajánlóknál. Egy kicsit lehetne rajta rövidíteni is. – Andreasvita2018. augusztus 19., 17:54 (CEST)[válasz]
Talán annyira nem is hosszú így második ránézésre. De ha valaki túl hosszadalmasnak tartja nyugodtan rövidítsen rajta. A Monarchia haditengerészetének jelesebb eseményeit, személyiségeit és harci eszközeit nem ártana kiemelt státuszra felfejleszteni, hogy legalább kerek évfordulókon a kezdőlapra kerülhessenek. De enélkül is szerepelhetnének a kisebb felületeken (Tudtad-e, Ezen a napon..., A nap képe, Évfordulók) a témához kapcsolódó információk valamivel gyakrabban. Nem tudom, hogy áll feridiák kezdeményezése, de egy kezdőlapot szerintem megérdemelne az egyetlen magyar építésű csatahajó legalább az elvesztésének évében (ha már az évfordulóról lekéstünk). – Andreasvita2018. augusztus 19., 22:04 (CEST)[válasz]
Tisztelt Andreas! 1. Egyetértek Veled. – 2. Nyolc ember csapatmunkájával és jó időzítéssel kiemelkedően fontos eredmény született. – 3. Te ezt kellő időben jelezted, hogy az arra jogosítottak között legyen egy ügyeletes, aki megállapítja és kihirdeti, hogy ezen eredmény megkapta a kiemelt státuszt. – 4. Ilyen szerkesztőtárs sajnos eddig még nem akadt. – 5. Ezért kénytelen vagyok a következő helyen lévővel megcserélni, melyet egyébként szintén én jelöltem, és biztonság okából cikkajánlóját is időben előre elkészítettem. Üdv: – *feridiákvita2018. augusztus 19., 22:56 (CEST)[válasz]
Megépítésére a Ganz-Danubius hajógyár fiumei gyártelepe kapott megbízást azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány elfogadja a Monarchia 1910–11-es haditengerészeti költségvetését. Ennek megfelelően az osztály egységei közül egyedüliként magyar nevet kapott; maga Ferenc József döntött úgy, hogy az első magyar királyról nevezzék el. Jó harcértékű, erős hajóként tartották számon: ezek voltak az első olyan dreadnought-mintájú és szolgálatba is állított csatahajók, amelyek fő lövegtornyaiban három löveget helyeztek el. Voltak azonban komoly konstrukciós hibáik is, főként a gyenge torpedóvédelem.
A Szent István építése már a világháború kitörése előtt is lassan haladt; csak 1915. november 17-én adták át a flottának. Idejének nagy részét Póla kikötőjében töltötte, azt csak rövidebb lőgyakorlatokra hagyta el. Egyetlen harci bevetésére 1918. június 9-én este hajózott ki, hogy testvérhajóival és a flotta nagy részével 11-én rajtaüssön az otrantói tengerzáron. Az Olasz Királyi Haditengerészet (Regia Marina) két, torpedóval felszerelt motorcsónakja (MAS) június 10-én hajnalban Premuda közelében vette észre azt a köteléket, amelyben a Szent István és a Tegetthoff hajózott a gyülekező pont felé. A dalmát partvidék előtt végrehajtott éjszakai bevetésükről visszatérő MAS-ok észrevétlenül beférkőztek a kísérő hajók közé, és kilőtték torpedóikat a csatahajókra. A MAS 15 két torpedója a kazántermek magasságában – a torpedóvédelem szempontjából kritikus helyen – találta el a Szent Istvánt. A csatahajó közel háromórás küzdelmet vívott a betörő-beszivárgó vízzel, ami egyre több kazánt tett használhatatlanná, így végül a szivattyúk is leálltak. Miután átszakadtak a kazántermek közötti válaszfalak, a hajó átfordult és elsüllyedt. A tragédiában 89-en vesztették életüket, legtöbbjük a hajóban a vízbetörések elhárításán dolgozott. Az első világháborúban a Szent István volt az egyetlen olyan csatahajó, melynek elvesztését mozgóképen rögzítették.
A legnagyobb Magyarországon épült hajóként is számontartott csatahajó maradványait 1974-ben találták meg 60-70 méter mélyen. A horvát kulturális minisztérium a hajóroncsot hadisírrá nyilvánította; oda búvárok csak engedéllyel merülhetnek.
1876-ban érettségizett a nagyszebeni evangélikus líceumban, majd tanulmányait a nagyszebeni jogakadémián folytatta, ahonnan azonban az első tanév leteltét megelőzően önkéntes szolgálatra jelentkezett egy császári és királyi vadászalakulathoz. Önkéntes szolgálati idejét követően hivatásos tiszti pályára lépett, és elvégezte a bécsi Hadiiskolát (Kriegsschule). A következő években különböző csapattesteknél és a vezérkarnál töltött be pozíciókat, 1902-től ezredes, majd 1908-ban vezérőrnagyi rendfokozatot kapott. 1912-től altábornagy, 1913-ban a bécsi Hadügyminisztériumba helyezték osztályvezetőnek (Sektionschef). Az első világháború kitörését követően a 15. gyalogos hadosztály parancsnokává nevezték ki, majd a kassai VI. hadtest parancsnokságát átvéve oroszlánrészt vállalt az 1914. november 28. és december 18. között zajló limanovai csatában és a májusi gorlicei áttörésben, melyeknek köszönhetően a központi hatalmak erőinek sikerült megállítani az orosz csapatok előrenyomulását a keleti fronton.
1915 augusztusában gyalogsági tábornokká léptették elő, majd 1916-ban Románia hadba lépésekor a cs. és kir. 1. hadsereg élén sikeresen vette föl a harcot az Erdély elfoglalására törő, számbeli fölényben lévő román csapatokkal szemben. 1917. március 1-jén IV. Károly uralkodó sokak meglepetésére a sikeres harctéri parancsnokot nevezte ki a közös hadsereg vezérkari főnökévé. Irányítása alatt az osztrák-magyar csapatok jelentős sikereket értek el mind a keleti, mind az olasz fronton. A caporettói áttörés során jelentős vereséget mértek az olasz erőkre. Az átmeneti sikerek után, az általános hadi helyzet leromlása és az osztrák–magyar haderő döntő veresége nyomán Arz irányítása alatt 1918. november 3-án Padovábanfegyverszünetet kötöttek, pontot téve ezzel a Monarchia első világháborús szereplésére. Károly lemondott a hadsereg főparancsnokának címéről, a tisztségre Arz tábornokot kérte fel, ő azonban elhárította a kinevezést.
A világháború után nyugállományba került. Bécsbe költözött, de a Monarchia szétesése után (születési helye alapján) román állampolgárnak minősítették, nyugdíját megvonták. Szűkösen élt, volt tiszttársainak pénzalapjából kapott segélyt. 1925-től a magyar kormánytól kapott kegydíjat, 1933-ban magyar állampolgárságot nyert. Budapesten hunyt el 1935-ben.
A tragikus musical 1973. március 2-i vígszínházi bemutatója után azonnal kritikai és kasszasiker lett hazai és (a vendégjátékoknak köszönhetően) európai szinten is. A premier óta számos magyarországi és európai színpadon bemutatták; angolul először az USA-ban láthatta a közönség 1986 márciusában. A Színházi kalauz szerint ezen bemutatók sorából „kiemelkedett Kovalik Balázs 1999-es szegedi színrevitele Juronics Tamás koreográfiájával, illetve Szikora János tartalmas, gondolatiságában letisztult szolnoki rendezése (2005)”.
Az előadástól függetlenül is nagy sikert értek el a musical dalai, amelyek közül többet felvett repertoárjába a Locomotiv GT. A darab rádiójáték változata is elkészült 1979-ben. A dalokat a mű 25. évfordulóján, Borlai Gergő vezetésével újították fel, így váltak egy újabb, koncertjellegű változat alapjává.
Mivel eddig senki nem támogatta a javaslatot, ezért még nem kezdek hozzá a cikkajánló készítéséhez. Mivel eddig senki nem ellenezte a javaslatot, ezért lépek egyet a cikkajánló kérdésének konkretizálása felé. – *feridiákvita2018. május 13., 20:26 (CEST)[válasz]
Luka Modrić (kiejtése [ˈluːka ˈmɔːdritɕ], Zára, 1985. szeptember 9. –) világbajnoki ezüstérmes horvátválogatottlabdarúgó, a Real Madridközéppályása. Legtöbbször a pálya középső részén helyezkedik, de kimagasló teljesítményt képes nyújtani mind támadó-, mind pedig védekezőbb feladatok ellátása közben is. Általános vélemények szerint az egyik utolsó klasszikus irányító, azaz deep-lying playmaker, akinek feladata csapatának irányítása, a csatárok kiszolgálása, a játék szervezése. Ezenkívül sokan tartják generációjának egyik legjobb középpályásának, valamint minden idők legjobb horvát labdarúgójának.
A Zára városának vonzáskörzetében született Modrić gyermekkora egybeesett a horvátországi háborúval. 1996-ban került szülővárosának csapatához, az NK Zadarhoz, ahonnan 2002-ben a Dinamo Zagreb akadémiájára került. Eleinte kölcsönben játszott a Zrinjski és az Inter Zaprešić csapatainál, ahol a megfelelő játéklehetőséget is megkapta fejlődése érdekében. 2005-ben mutatkozott be a Dinamo Zagreb első csapatában, ahol egymást követő három évben nyert bajnoki címet, 2007-ben pedig a liga legjobb játékosának is megválasztották. 2007 nyarán a Tottenham szerződtette, mintegy 16 és félmillió fontot fizetve érte a zágrábiaknak.
A 2011–2012-es szezont követően Modrić csatlakozott a spanyol Real Madrid csapatához, akik 30 000 000 font ellenében szerződtették a horvát középpályást. Nagy szerepe volt, hogy a klub megszerezte tizedik Bajnokok Ligája-győzelmét, azaz elérte a La Décimát. Miután Zinédine Zidane átvette a csapat irányítását, Modrić alapembere volt az egymást követő három évben is Bajnokok Ligáját nyerő csapatnak. 2016-ban és 2017-ben is a sorozat legjobb középpályásának választotta az Európai Labdarúgó-szövetség.
Modrić 2006 márciusában debütált Horvátország válogatottjában egy Argentína elleni mérkőzésen, míg első gólját Olaszország ellen szerezte címeres mezben. Modrić Horvátország „második Aranygenerációjának” tagja, válogatottban való bemutatkozását követően minden nemzetközi tornán részt vett, ahová hazája csapata kiharcolta a részvételi jogot. 2008-ban az Európa-bajnokság All-Star csapatába választották, második horvátként a labdarúgás történetében. 2015-ben az első olyan horvát játékos lett, aki valaha is szerepelt a FIFA World XI-ben, azaz a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Év csapatában. 2016-ban és 2017-ben megismételte ezt a teljesítményt, ezekben az években az UEFA is beválasztotta saját év végi álom tizenegyébe.
ː@Akela, Gerry89: Jó ötlet. De kérem, hogy előbb várjuk meg a hét második felét, vagyis hogy előbb augusztus 24-én, vagy 25-én Luka Modrić szócikke kapja meg a kiemelt státuszt, s itt utána folytassuk tovább. Most az SMS Szent István már kiemelt szócikke van napirenden, mivel csütörtökön déltől vasárnap végéig az lesz a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. Ezért előbb ehhez kérem segítségeteket. Üdv: – *feridiákvita2018. augusztus 21., 10:31 (CEST)[válasz]
@Akela, Gerry89: Mivel konszenzusos megállapodásunk alapján Arthur Arz von Straussenburg kiemelt szócikkének frissített cikkajánlója elkészült, és augusztus 27-én, hétfőn a nap kezdetével kikerül a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapra, s ott marad vasárnap végéig, ezért ha szükségét látjátok, szíveskejdetek módosítani. Továbbá mivel Luka Modrić cikke augusztus 24-én megkapta a kiemelt státuszt, és Gerry89 a cikkajánlót ezen helyre már feltette, ezért bevégeztem az adminisztrációt. Ezzel napirendre került a Luka Modrić cikkajánló képi és szöveges fejlesztése. Üdv: – *feridiákvita2018. augusztus 25., 16:53 (CEST)[válasz]
37. hét
szeptember 10. 0.00 és szeptember 13. 11.59 között: Guido von Starhemberg
A főherceg császárrá választása és hazatérése után Starhemberg 1711–1713 között Spanyolország (Habsburg) alkirálya, a katalóniai front parancsnoka volt. Az 1716–1718 közötti török háborúkban Savoyai Jenő tábornagyot helyettesítette az Udvari Haditanácsban, majd haláláig Szlavónia császári főkormányzója, a Német Lovagrendnagykomtúrja volt.
I. Ferenc József császár rendeletére 1863. február 28-án Guido von Starhemberget felvették Ausztria legnagyobb hadvezéreinek listájára. 1875-ben a bécsi Arsenalban, a Császári és Királyi Udvari Hadimúzeumban, a mai Hadtörténeti Múzeumban felállították életnagyságú márványszobrát, Franz Gastell művét, amelyet Camillo Fürst von Starhemberg (1804–1872) adományozott a múzeumnak. A bécsi Hadtörténeti Múzeum néhány emléktárgyat is őriz Guido von Starhembergtől: ki van állítva egy Godfrey (Gottfried) Kneller által róla festett portré, továbbá az a régi török nyílhegy, amely Starhemberget Buda 1686-os ostrománál megsebesítette. Marsallbotjának gombja is itt látható.
Tisztelt @Andrew69. Szerkesztőtárs! A zentai csata emlékére Guido von Starhemberg kiemelt cikke Kezdőlapra kitevését támogatom. Mivel senki nem ellenezte, holnap reggeltől csütörtök délig a szeptember 11. jeles napot is tartalmazó jelölésed kerül fel a Kezdőlapon a „Kiemelt cikk” rovatba. Ezért a cikkajánló véglegesítése következik. Ehhez teszek néhány javaslatot. 1. Javaslom a cikkajánló végére a szócikk „Emlékezete” szakasz szövegéből ezen tömörítést és a hozzá tartozó képet tenni:
Starhemberg Guidó emléktárgyai a bécsi Hadtörténeti Múzeumban
I. Ferenc József császár rendeletére 1863. február 28-án Guido von Starhemberget felvették Ausztria legnagyobb hadvezéreinek listájára. 1875-ben a bécsi Arsenalban, a Császári és Királyi Udvari Hadimúzeumban, a mai Hadtörténeti Múzeumban felállították életnagyságú márványszobrát, Franz Gastell művét, amelyet Camillo Fürst von Starhemberg (1804–1872) adományozott a múzeumnak. A bécsi Hadtörténeti Múzeum néhány emléktárgyat is őriz Guido von Starhembergtől: ki van állítva egy Godfrey (Gottfried) Kneller által róla festett portré, továbbá az a régi török nyílhegy, amely Starhemberget Buda 1686-os ostrománál megsebesítette. Marsallbotjának gombja is itt látható.
2. Ezen új szakasszal feleslegessé vált a Te cikkajánlód ezen mondata:
Régi magyar nyelvű iratokban Starhemberg Guidó névformában is szerepel neve.
3. Egyben még nyomatékosabban vált szükségessé a Te 2018. március 5-i cikkajánlód kezdőszakasza:
Feltételes módban felteszem a cikkajánló megindokoltan módosított változatát. Tisztelettel és barátsággal kérem és várom véleményed a cikkajánló véglegesítéséhez. Üdv: – *feridiákvita2018. szeptember 9., 20:56 (CEST)[válasz]
szeptember 13. 12.00 és szeptember 16. 23.59 között: Mexikói függetlenségi háború
A fegyveres harcot tervező querétarói összeesküvést leleplezték, ezért Miguel Hidalgo y Costilla idő előtt, 1810. szeptember 16-án kénytelen volt kirobbantani a felkelést a függetlenség kivívására. A szegénységben élő, elnyomott vidéki lakosság hatalmas tömegei csatlakoztak a harchoz. A következő öt évben a felkelők csaták sorozatát vívták a spanyol hadsereg ellen, váltakozó sikerrel. 1811-ben Hidalgót elfogták és kivégezték, a mozgalom vezetését José María Morelos vette át, aki főként délen folytatta hadjáratait. Ő hívta össze az anáhuaci kongresszust, a függetlenségi harcosok kormányát, ahol kiadták az apatzingáni alkotmányt is. 1815-ben Morelost is elfogták és kivégezték.
1816-ra a tehetséges vezető nélkül maradt felkelő csapatok meggyengültek, gerillaháborúba kezdtek. Ezen a Francisco Xavier Mina által 1817-ben Európából hozott erősítés sem segített. Tovább gyengítette a felkelők lendületét a Juan Ruiz de Apodaca alkirály által felajánlott amnesztia kilátása.
1820-ban Spanyolországban Rafael de Riego mozgalma nyomán visszaállították az antiabszolutista, szabadelvű cádizi alkotmányt. Ez sértette az egyház és az új-spanyolországi arisztokrácia érdekeit is. A konzervatív erők Mexikóvárosban szervezkedtek az alkotmány új-spanyolországi bevezetése ellen, akár a Spanyolországtól való elszakadás árán is. A La Profesa-i összeesküvés résztvevői Agustín de Iturbidét kérték fel, hogy kezdjen harcot az alkotmányt is támogató népi maradék felkelők ellen. Iturbide tárgyalásos úton meggyőzte Vicente Guerrerót, hogy egyesített erőikkel közösen vívják ki a függetlenséget, de alkotmányos monarchiaként. 1821 elején megszületett az Iguala-terv és a Három Garancia Hadserege, majd nyáron a córdobai egyezmény. A hadsereg bevonult a fővárosba, lezárult a 11 éven át tartó háború, Mexikó elnyerte függetlenségét. 1822-ben Agustín de Iturbidét Mexikó császárává koronázták, de a következő évben az első monarchia megbukott, és kikiáltották a köztársaságot.
Bocs, @Milei.vencel:, valszeg más szócikk laptörténetből olvastalak ki (több cikk ajánlását írtam egymás után, és elkeveredtem az oldalak szerkesztői között). A cikk írójának, @Zerind:-nek akartam jelezni, most pótolom. Akelavita2018. július 17., 15:49 (CEST)[válasz]
A régészeti leletek tanúsága szerint a felső pleisztocén óta lakott vidék (altamurai ember). Az őskori civilizációk emlékei a salentói menhírek és dolmenek. A névadó illír eredetű japigok az i. e. 2. évezredben érkeztek erre a vidékre a dalmát partokról. I. e. 800–700 között a messzápok telepedtek le a Salento vidékén. Tőlük északra, az adriai partok mentén a peucetiusok, a régió északi részén pedig a daunusok éltek.
Itáliában az első görög alapítású városok között tartják számon Tarantót is. Miután a görögöknek sikerült a helyi népeket legyőzniük, Taranto lett Magna Graecia vezető és egyben leggazdagabb városa. Az i. e. 4. században a politikai helyzet ismét megváltozott azáltal, hogy a dél-itáliai törzsek erős szövetségesre találtak, az agresszíven terjeszkedő Rómára. Noha a pürrhoszi háborúk során a görögök jelentős sikereket értek el Rómával szemben, i. e. 272-ben Taranto elesett, és ezt követően a Római Birodalom fokozatosan kiterjesztette hatalmát az egész vidékre. A pun háborúk során a Hannibal vezette karthágói seregek dúlták fel a vidéket, majd i. e. 216-ban Cannae mellett megsemmisítették a római sereget.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a gótok, bizánciak, longobárdok, szaracénok versengtek a vidék feletti uralomért. A politikai helyzet a normann hódítások idején rendeződött, az Apuliai Hercegség megalapításával, majd beolvasztásával a Szicíliai Királyságba. A dél-itáliai normann hódítások jelentős változásokat hoztak a helyi építészetben is. Mivel Róma elkötelezett támogatói voltak az elfoglalt görög-bizánci területeken erőteljes latinizációba kezdtek, s ezért támogatták a nagyszabású egyházi építkezéseket. Az apuliai romanika kiemelkedő alkotása a 11. században épült San Nicola-bazilika, amely mintaképül szolgált a vidék nagy templomai számára.
A normannokat követő II. Frigyes uralkodásának idejében épült fel a Castel del Monte, amely a régió egyik jelképe, „Apulia kőkoronája”. A következő évszázadokban Puglia a királyság peremvidéke lett. A tenger felől állandósult a török fenyegetés. A vidéket a feudalizmus hagyományai szerint kisebb grófságokra és hercegségekre osztották. Az 1571-es lepantói csatát követően elmúlt a salentói partok állandó veszélyeztetettsége, és a tengeri kereskedelem is akadálymentesen megindulhatott. Ez kedvezett újabb nagyszabású építkezések elindításának és a leccei barokk kialakulásának.
1860-ban az egyesült Olasz Királyság része lett. Az általános országos fejlődés ellenére Puglia megmaradt elmaradott állapotában, amely a nemzeti egység létrejötte óta mint a „déli kérdés” egyik oldala szerepel a köztudatban, és változatlanul megoldatlan. Ennek megoldására irányuló felzárkóztatási programoknak köszönhetően született meg a Bari-Brindisi-Taranto háromszög, amelyen belül az ipari fejlesztés a szolgáltatások és az infrastruktúra kiépítésével párhuzamosan halad.
E középméretű bagolyfaj eléggé elterjedt Eurázsiaerdeinek legnagyobb részén. A madár testének alsó része világos, sötét csíkokkal, felső része pedig barna vagy szürke. Az elfogadott 11 alfaj között néhányban megvan mindkét színváltozat. Fészkét faodvakba készíti, amelyek a tojásoknak és a fiókáknak védelmet nyújtanak a ragadozókkal szemben. A macskabagoly nem vándorol és igen hevesen védi területét. A fiatalok, miután elhagyják a családi fészket, megfelelő terület keresésére indulnak, melyet életük végéig birtokolnak. Ha ez nem sikerül, akkor éhen halnak.
Ez az éjszakai ragadozó madár elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. Általában egy faágon ül, ahonnan áldozatára leselkedik, s miután kiszemelte prédáját, észrevétlenül rászáll. Táplálékát egészben nyeli le. A városokban nagyobb számban fogyaszt madarakat. Látása, az alkalmazkodott hallása és a nesztelen repülése igen nagy segítségére van az éjszakai vadászatban. A macskabagoly a kisebb bagolyfajokat is elkapja, de ő maga is áldozatul eshet a nagyobb ragadozó madaraknak, mint például az uhunak(Bubo bubo) és a héjának(Accipiter gentilis). A vörös róka(Vulpes vulpes) számos fiatal macskabaglyot kap el, mikor azok repülni tanulnak.
Habár sokan úgy gondolják, hogy a bagoly éjjeli látása kitűnő, valójában a recehártyája nem érzékenyebb az emberénél. A macskabaglyot inkább az aszimmetrikusan elhelyezkedő fülei segítik a vadászatban. Mivel éjszaka tevékeny, és nyávogásra emlékeztető hangot ad ki, az emberek a macskabaglyot sokáig társították a balszerencsével és a halállal.
Kilenc felvétel hallható a lemezen, melyek dalszövege a nukleáris fegyverekről, háborúról, vallásról, vagy éppen az 51-es körzetről szólnak. Az albumról két kislemez jelent meg a Hangar 18 és a Holy Wars... The Punishment Due című dalokkal, melyek azóta az együttes élő előadásainak állandó szereplőivé váltak. Megjelenésekor a kritikusok és a rajongók is kedvezően fogadták a Rust in Peace albumot, amely a szélesebb metalrajongó közönséggel is megismertette a zenekar nevét, és később az egyik legnagyobb hatású metallemezzé vált. Az albumot 1991-ben Grammy-díjra jelölték a Best Metal Performance kategóriában, valamint a következő évben ugyanebben a kategóriában a Hangar 18 dalt. Az Allmusic „a Megadeth legjobb teljesítményeként” jellemezte a Rust in Peace-t, amely szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben is. A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin Minden idők 100 legjobb metalalbuma listáján a 19. helyre rangsorolta.
2004-ben az album egy remixelt és remaszterelt, bónuszdalokkal kiegészített változata jelent meg. 2008-ban az eredeti kiadás hangfelvételével jelentette meg újból a Capitol Records 180 grammos bakeliten. 2010 januárjában a zenekar bejelentette, hogy a Rust in Peace megjelenésének 20. évfordulója alkalmából észak-amerikai turnét szerveznek, ahol teljes egészében előadják a nagylemezt, köztük olyan dalokat is, amiket soha korábban nem játszottak élőben, mint a Five Magics, a Poison Was the Cure és a Rust in Peace... Polaris. A Hollywood Palladiumban tartott fellépést filmre vették, és még abban az évben kiadták Rust in Peace Live címen.
Javaslom a Augustus római császár szócikkét, aki a római történelem egyik legfontosabb alakja, a Római Birodalom első császára, a császárság rendszerének politikai, államigazgatási, katonai és társadalmi alapjait egyaránt ő vetette meg. Mivel ezen helyre már kész kéne legyen a cikkajánló, ezért még ma elkészítem. – *feridiákvita2018. szeptember 22., 10:56 (CEST)[válasz]
@*feridiák: Elég erőteljesen ellenzem, hogy kikerüljön a kezdőlapra. Ugyanis ha megnézed (és összehasonlítod a szintén kiemelt angol társával) láthatod hiányosságait. Pl. hogy elvétve van forrásolva. Miért nem jó a Rust in Peace ? Ott a bevezetője, tökéletes cikkajánlónak, csak át kell másolni. ha szeretnéd, pingelj megcsinálom, de Augustus szócikke nem kiemelt szint és nem kezdőlapra való. – Gerry89vita2018. szeptember 23., 16:31 (CEST)[válasz]
A fluor a hetedik főcsoportba tartozó kémiai elem. Vegyjele F, rendszáma 9; ezzel a legkönnyebb halogén. Nyelvújításkori magyar neve a folany. Standard nyomáson és hőmérsékleten zöldessárga, kétatomos gáz. Vegyértékelektron-szerkezete 2s2 2p5. Az összes elem közül a legelektronegatívabb és a legreaktívabb: szinte minden más elemmel alkot vegyületeket, köztük néhány nemesgázzal is. Erősen mérgező.
A fluor a 24. leggyakoribb elem az univerzumban és 13. a földkéregben. Elsődleges ásványi forrását, a fluoritot először 1529-ben említik írásban. A „folypát” nevet azért kapta, mert ércekhez adták, hogy csökkentsék olvadáspontjukat. A fluor név a folypát latin elnevezéséből, a fluor lapisból ered (fluere = folyni). Elméletileg 1810-ben mutatták ki, mint addig ismeretlen elemet, de nagy reaktivitása miatt tiszta fluort csak 1886-ban, alacsony hőmérsékletű elektrolízissel sikerült előállítania Henri Moissannak. Ezt az eljárást máig alkalmazzák. 1906-ban kémiai Nobel-díjat kapott „a fluor izolálásáért és a róla elnevezett elektromos kemence megalkotásáért.”
A fluorgázt legnagyobb mennyiségben az urán dúsításához használják. Ipari előállítását a második világháborúban, a Manhattan terv részeként kezdték el. A tiszta fluor nagyon drága, ezért az iparban inkább a vegyületeit alkalmazzák. A kibányászott fluoritnak körülbelül a felét az acélgyártásban használják fel, a másik feléből pedig főleg hidrogén-fluoridot gyártanak — ez különféle fluortartalmú szerves vegyületek, vagy az alumíniumgyártásban kulcsszerepet betöltő kriolit fontos előanyaga. A szerves fluoridok kémiai és termikus stabilitása nagy, ezért kedvelt hűtőközegek. Tartalmaznak fluort egyes gyógyszerek, például az atorvasztatin vagy a fluoxetin is, emellett jelentős a fluoridok szerepe a fogszuvasodás megakadályozásában. A fluorokémiai termékek világkereskedelme eléri az évi 15 milliárd dollárt.
A fluorokarbon gázok általában üvegházhatásúak, globális felmelegedési potenciáljuk 100–20 000-szerese a szén-dioxidénak. A hajtógázként egykor használt fluortartalmú CFC-gázok bizonyítottan károsítják az ózonréteget. A szerves fluorvegyületek a szén–fluor kötés ereje miatt megtalálhatók a környezetben is. A fluornak nincs ismert szerepe az emlősök anyagcseréjében, de néhány növény szintetizál szerves fluortartalmú mérgeket, hogy így védekezzen a növényevők ellen.
Életéről szinte csak annyit tudunk, ami Historia ecclesiastica gentis Anglorum című, az angolszász történelmet feldolgozó művének utolsó fejezetében foglaltatik. A mű 731 körül készült el, s az olvasható ki belőle, hogy akkor ötvenkilencedik évében járt, vagyis 672–673-ban születhetett. Kisebb jelentőségű forrás Cuthbert nevű tanítványának levele, amely Béda haláláról tudósít. Cuthbert valószínűleg azonos a későbbi wearmouth–jarrow-i apáttal, bár ez nem teljesen bizonyos. Béda a Historiában „e kolostor földjeit” jelöli meg születési helyeként. A wearmouth–jarrow-i testvérkolostorokra céloz ezzel, amelyek a mai Sunderland és Newcastle területén helyezkedtek el; mindkét hely magának is vindikálja a nagy történészt, egy másik hagyomány azonban Monktont említi szülőhelyeként, amely két mérföldre esik Jarrow-tól.
Szent Béda neves író és tudós, tudományos, történeti és teológiai műveket írt, témái a zenétől és a zenei ritmikától a bibliamagyarázatokig terjednek. Legismertebb munkája, a Historia ecclesiastica gentis Anglorum („Az angol nép egyházi története”) nyomán „az angol történetírás atyjának” nevezik. Jeles nyelvészként és fordítóként ő ismertette meg honfitársaival a korai egyházatyák latin és görög nyelvű írásait, jelentékenyen hozzájárulva ezzel az angliaikereszténység fejlődéséhez. 1899-ben egyháztanítói(doctor ecclesiae) titulust kapott XIII. Leó pápától. E címmel az angolok közül egyedül ő büszkélkedhet, Canterburyi Szent Anzelm, a cím másik birtokosa ugyanis itáliai illetőségű volt. Már a 9. századtól kezdve hozzáillesztették nevéhez a venerabilist, noha a katolikus egyház csak ezerkétszáz év múlva, 1935-ben avatta szentté.
Neves orvosprofesszor-dinasztia tagja. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1917-ben, majd az első világháború után Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. 1927-ben a mellékvesében felfedezett egy redukáló hatású anyagot, amit hexuronsavnak nevezett el, és tanulmányozására elnyert egy ösztöndíjat a Cambridge-i Egyetemre. Az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, majd az 1930-as évek közepén felfedezte a citrátciklus három tagját, a bioflavonoidokat (P-vitamin) és munkatársaival áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében. Tanítványa, Straub F. Brunó fedezte fel az izom két alapvető proteinje közül az egyiket, az aktint. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. 1940–1941-ben a Horthy Miklós Tudományegyetem (a mai Szegedi Tudományegyetem) első rektora volt.
A második világháború alatt részt vett az ellenállásban. Már 1942-ben illegális antifasiszta csoportot szervezett, amely vezetőjéről a Szent-Györgyi Szervezet nevet kapta. A kiugrás előkészítésére szerveződő „Tizenegyek” csoportjának vezetője volt. Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, a magyar demokratikus erők kérésére Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesekkel, emiatt a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború után egy új demokratikus Magyarország létrehozásában bízva aktív közéleti szerepet vállalt. Budapestre költözött, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945–1947 között a nemzetgyűlés tagja, az Országos Köznevelési Tanács elnöke. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Magyar Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után az MTA másodelnöke volt. Az országban bekövetkezett politikai fordulat és annak következményei miatt 1947-ben Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le. Itt létrehozott egy alapítványt, amelynek keretei között eleinte az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta.
1955-ben kapott amerikai állampolgárságot, 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS), majd 1957-ben az 1780-ban alapított Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia(wd) tagja lett.
Emigrációja alatt csak kétszer látogatott Magyarországra: 1973-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpont átadására, 1978-ban pedig a Szent Koronát visszaszolgáltató küldöttség tagjaként. 1986-ban, 93 évesen hunyt el.
Tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval, 1948-ban az első alkalommal kiosztott Kossuth-díjjal ismerték el. 1983-ban megkapta a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban vett át. Több neves külföldi egyetem díszdoktora és az Albert Lasker-díj kitüntetettje volt. Egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő az első olyan magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.
Minőségi csere javaslata: az idei Nobel-hét közepétől végéig első olyan Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert cikkajánlója, aki Magyarországra hozta haza a kitüntetést, amelyet ma is Budapesten őriznek Nobel-múzeumunk egyik alapköveként. – *feridiákvita2018. október 4., 11:50 (CEST)[válasz]
41. hét
október 8. 0.00 és október 11. 11.59 között: Aggházy Károly
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Aggházy Károly
Aggházy Károly gyászjelentése
Aggházy Károly (Pest, 1855. október 30. – Budapest, 1918. október 8.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja. Munkássága a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát. Zenéjét a nyugatias iskolázottság és a magyar hagyományok átmentésére irányuló törekvés jellemezte. Közönsége és kiadói nagyra értékelték műveit, és így azok nagy része nyomtatásban is fennmaradt.
Aggházy 1878 őszén Liszt Ferenc ajánlólevelével érkezett Párizsba. Itt találkozott a nála három évvel fiatalabb Hubay Jenővel, akivel már 1875 augusztusában együtt léptek fel, és összebarátkoztak egy szegedi ünnepi koncerten. Hubay ekkor már a nagynevű, kiváló hegedűművész Vieuxtemps tanítványa volt. Mind a közönség, mind a kritikusok elismeréssel nyilatkoztak a két fiatal magyar művészetéről, a lapokban kedvező kritikák jelentek meg mindkettejükről. A két művész a bemutatkozó hangverseny után szinte elválaszthatatlanná vált.
A két muzsikus 1880-ban meghívást kapott Londonba, ahol a Saint James’s Hallban megrendezett nagyszabású hangversenyen rajtuk kívül fellépett Marcelle Sembrich és Albani Mária, illetve Sarah Bernhardt is. Az Aggházy–Hubay-páros népdalparafrázisokat játszott Hungarian National Melodies címmel. Fellépésüknek hatalmas sikere volt.
Aggházy Károly lírikus alkat volt. Legértékesebbek azok a magyaros művei, amelyekben Liszt és Mosonyi irányát követve népies dalelemeket oldott nyugat-európai formákká.
@Tambo: Javaslatot tettem a cikkajánló egy képpel kiegészítésére: mivel Aggházy Károly a halálának 100. évfordulója okán került jelölésre, ehhez illik a gyászjelentés, amelyet első fia készített, s amelyben benne van a rokonságot is átfogó egész nagy család. – *feridiákvita2018. szeptember 2., 13:15 (CEST)[válasz]
október 11. 12.00 és október 14. 23.59 között: Wall Street
A Wall StreetNew York egyik utcája dél-Manhattanben, a Broadwaytől indul keleti irányba és az East Riverig fut, hossza körülbelül 600 méter. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi erejének jelképe, neve egyet jelent a részvény- és pénzpiacokkal, annak ellenére, hogy a tőzsde bejárata ma már a keresztező Broad Streeten van. Wall Streetnek nemcsak az utcát, de a környéket, a pénzügyi negyed egy részét is szokták nevezni.
A 17. században a város északi határa húzódott itt, amikor 1653-ban a hollandok egy védőfalat építettek az utca mentén, nevét innen és az eredeti holland nevéről a De Waal Straatról kapta. Majd egy évszázadig az utcában állt a városháza, amit később Federal Hallnak kereszteltek és amelynek lépcsőin tette le hivatali esküjét az első amerikai elnök, George Washington. A Wall Streeten írták alá 1792-ben a kereskedők a Buttonwood Agreementet, ez jelentette a később megalakult tőzsde alapját. Bár a tőzsde történetének első 100 évében sokszor költözött, mindig a Wall Streeten vagy annak közvetlen közelében maradt, a mai épületét 1903-ban vették birtokba a brókerek. A részvénypiac mellett itt volt a kakaótőzsde és többek közt New York első bankjának a székhelye is.
A századfordulón és az 1920-as években építkezési láz kezdődött, a korábbi néhány emeletes ház helyére toronyházakat, felhőkarcolókat építettek. A legmagasabb a 283 méteres Manhattan Company Building (ma Trump Building), rövid ideig a világ legmagasabb épülete is volt. Míg korábban szinte csak irodák voltak az utcában, ma egyre több épületet alakítanak luxus színvonalú lakóházzá. Kedvelt turista célpont is, jelkép volta és hírneve évente sok millió embert vonz.
Arisztotelész (ógörögül: Ἀριστοτέλης, latinosan: Aristoteles); I. e. 384 – i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára, a görög gondolkodás ismert alakja a görögországi Sztageira, (ma: Sztagira, Halkidiki) városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: a S(z)tagirita (= „A sztagirai”). Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.
Nemcsak sok, modernnek tekintett tudományban jeleskedett, s tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor majdnem egy évezreden át meghatározta; nemcsak a filozófiában, a logikában, a nyelvészetben, a biológiában, a pedagógiában, a politikatudományban sikerült maradandót alkotnia, sőt ezek közül és ezeken felül többet is tulajdonképp megteremtenie, de az irodalomelméletben s mi több, az irodalomban is; különben az antik próza egyik legnagyobb mestere, Cicero aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról” (flumen orationis aureum), amely a világos, de élvezetesen olvasható tudományos értekezés műfaját is megteremtette. Azonban nemcsak irodalmilag igényes és nagyközönség számára írt exoterikus művei és irodalmi tárgyú munkái (a Poétika kivételével) semmisültek meg, vesztek el, hanem sok más műve is – de a megmaradtakból, mint pl. a Fizika, Metafizika, Etika, Politika, Poétika és mások – még így is több életműnyi anyag kitelik.
Alakja köré tanítványaiból új (és mintegy 600 éven át működő) filozófiai mozgalom, a peripatetikus iskola szerveződött. Mesterével, Platónnal együtt az európai filozófia legmeghatározóbb alakja. A középkor végére a Biblia mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában, úgyhogy ha csak ezt a szót (másik állandó melléknevét) mondták: a Filozófus, az kizárólag Arisztotelészt jelenthette – (bár ez már-már egy „hamis”, átinterpretált Arisztotelész volt). De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a keresztényeknél, araboknál, zsidóknál - teljesen egyedülálló módon - egyaránt a legnagyobb tiszteletben állott.
Gera Zoltán hivatásos pályafutását a harmadosztályú Harkány SE-ben kezdte 1996-ban, majd 1997 és 2000 között a Pécsi MFC NB I-es labdarúgója volt. Innen a Ferencvárosba került 2000 júliusában. A zöld-fehérekkel magyar bajnok (2001, 2004, 2016) és Magyar Kupa-győztes (2003, 2004, 2015, 2016). Magyarországon három alkalommal választották meg az év labdarúgójának (2002, 2004, 2005). 2004 júniusában az angol West Bromwich Albion csapatába igazolt, ahol 2008 júniusáig játszott. 2008 júliusától a Fulham labdarúgója. A Fulhammel egészen a döntőig menetelt az Európa-liga 2009-10-es kiírásában, de a következő szezonban kevés lehetőséghez jutott, így nem hosszabbított szerződést. 2011 nyarától ismét a West Bromwich Albion labdarúgója.
Számos alkalommal volt a magyar labdarúgó-válogatottcsapatkapitánya. Általában középpályás, irányító vagy jobb szélső poszton játszik, de csatárként is szerepelt már. Kiváló indításai, váratlan cselei miatt népszerű. Angliában a „Mágikus Magyar” becenevet adták neki.
2003. április 1-jén a világ egyik legjelentősebb futballmagazinjában, a World Soccerben egy féloldalas cikk jelent meg annak apropóján, hogy 2005. június 30-ig meghosszabbította szerződését a Ferencvárossal, annak ellenére, hogy több külföldi csapat is hívta.
2005 szeptemberében az angol sajtó Gerát Puskás Ferenchez hasonlította (ami nem meglepő, mivel ha feltűnik egy tehetséges fiatal magyar labdarúgó, egyből jön az összevetés). Olyannyira népszerűvé vált Gera addigra, hogy az angol sajtóban a neve mellett egyre gyakrabban feltűnt a Magical Magyar jelző. A brit sajtó felvetésére, miszerint Gera Puskás méltó utódja lehet, a West Bromwich játékosa igen szerényen a következőképpen reagált: „Ez az összehasonlítás szerintem nem állja meg a helyét, közel sem vagyok olyan focista, mint amilyen Puskás volt. Nem láttam játszani, de tudom, hogy míg én az angol élvonal egyik kiscsapatában játszom, addig ő a Real Madrid történetének egyik legnagyobbja. Nagyon távol vagyok tőle…”
2008 januárjában az Independent angol napilap a brit menedzsereket, játékosokat, szakértőket és ügynököket megkérdezve fölállított egy listát a legjobb Nagy-Britanniában, de nem a Premier League-ben szereplő labdarúgókról, Zoltán ezen a 7. helyet szerezte meg. A róla szóló rövid jellemzésben ez állt: „Klasszis szélső, aki stabil Premier League-futballista lehetett volna, ha a sérülések nem akadályozzák meg ebben. Gólokat szerez, és szélső létére viszonylag jól fejel.”
A Himnusz első kiadásának címlapja (a 2013-as újrakiadása címlapján)
Magyarország himnuszát a magyarok közmegegyezése tette 1844-től egyre szélesebb körben és egyre nagyobb erkölcsi erővel ható nemzeti imádsággá, a magyar nemzet hiteles himnuszává. Az írott jogba 1989-ben került be, ekkor iktatták először törvénybe. Az Alkotmány 1989. október 23-án hatályba lépett módosítása kimondta: „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. Ezt erősítette meg és egészítette ki Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvénye, amelynek kezdősora megegyezik a Himnuszéval: „Isten, áldd meg a’ Magyart!”
Bartay Endre, a Nemzeti Színház akkori igazgatója 1844. február 29-én hirdetett pályázatot Kölcsey Ferenc Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményének megzenésítésére. A pályázat a Regélő Pesti Divatlap március 3-i számában jelent meg. A többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede részvételével fémjelzett bíráló bizottság június 15-én hozott, másnap közzétett
döntésében az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű alkotás szerzőjét, Erkel Ferenc zeneszerzőt és karmestert nyilvánította győztesnek.
Kölcsey költeménye Erkel zenéjével nyomtatásban 1844. szeptember 11-én került forgalomba. A Himnusz ezzel elindult azon az úton, amelyen a magyarok nemzeti imádsága, majd egyben Magyarország hivatalos állami himnusza lett. A magasztos szentesítést 1956. október 23-án este kapta meg, amikor Nagy Imre szónoklata végén énekelni kezdte, és a zsúfolásig telt Kossuth téren vele énekelték az emberek.
A támadók a Bismarck-szigeteken, tehát Új-Guineától keletre és a Salamon-tengertől északra létrehozott japán védelmi rendszert szerették volna áttörni úgy, hogy elszigeteljék Rabaul nagy japán támaszpontját (wd). A hadműveletben fontos szerepet szántak Bougainville-nek, ahol a japánok hat repülőteret működtettek.
Az amerikaiak több elterelő akció után az Auguszta császárné-öbölben, a japán főerőktől messze szálltak partra. Mivel a hegyes-völgyes szigeten sűrű őserdő nőtt, a japánok csak több hónap alatt, rendkívüli erőfeszítések árán értek át a hídfőhöz. A sűrű dzsungel az amerikaiak dolgát is megnehezítette, ők is csak lassan tudtak a partról a sziget belsejébe nyomulni.
A partraszállók könnyen leküzdötték a gyér ellenállást, és a nap végére 14 ezer katona és hatezer tonna ellátmány érkezett Bougainville partjaira. Az akció komoly veszélybe került az első éjszaka, amikor egy nagy japán hajóegység 75 kilométerre megközelítette a keskeny hídfőt, de Aaron Stanton Merrill ellentengernagy rombolói és cirkálói visszaverték őket. A hasonló akciók megakadályozására az amerikai repülők november 5-én csapást mértek Rabaulra, majd 11-én ismét bombáztak. A japán felszíni egységek visszavonultak Truk védelmébe.
Közben Bougainville-en folytatódtak a kisebb csatározások a meredek oldalakkal határolt hegygerincekért és -csúcsokért, a dzsungelben vezető ösvényekért. Az amerikaiak kiszélesítették a hídfőt, az utászok megkezdték egy repülőtér építését. A kifutópálya december 10-én 17 F4U Corsairt fogadott. Ezzel elérték a bougainville-i akció célját, egy Rabaulhoz közeli repülőtér beüzemelését.
A japánok 1943 őszén, majd 1944 tavaszán több nagyobb ellentámadást indítottak, de mindegyik sikertelenül végződött, és kénytelenek voltak visszavonulni megerősített bázisaikba. 1944 végén ausztrál csapatok váltották fel az amerikaiakat, és egészen 1945. augusztus 11-éig, Japán fegyverletételéig szorongatták a védőket.
Tisztelt @Andrew69.! Kezdeményezésed támogatom. Kiemelt cikkajánlódhoz tettem pár kiegészítést. Mivel holnap délben megy ki a Kezdőlapra, ezért kérlek, szíveskedj részedről mielőbb véglegesíteni, hogy @Pásztörperc wikitársat felkérhessük lektorálásra. Baráti és bajtársi üdvözlettel: – *feridiákvita2018. október 24., 13:05 (CEST)[válasz]
44. hét
október 29. 0.00 és november 1. 11.59 között: Mokao-barlangok
A Mokao(Mogao)-barlangok (kínaiul: 莫高窟, pin-jin(pinyin) hangsúlyjelekkel: Mògāo kū), vagy más néven az Ezer buddha-barlangok (kínaiul: 千佛洞, pin-jin(pinyin) hangsúlyjelekkel: Qiān fó dòng) egy 492 templomból álló komplexum, amely egykor a selyemút egyik vallási és kulturális központja volt, 25 kilométerre délkeletre a mai Tunhuang(Dunhuang) város központjától, KínaKanszu(Gansu) tartományában.
1900-ban az egyik sziklaüregben felfedeztek egy titkos iratraktárt, amelyet a 11. században falaztak be. 1907-ben a brit indiai társaság megbízottjaként Stein Aurél járt a barlangban, és ő szerezte meg a kéziratok nagy részét, illetve pár kiváló festményt és textilt is. Az úgynevezett „Barlangkönyvtárban” található könyvek és kéziratok a világ különböző helyeire kerültek tanulmányozásra, főleg Pekingbe, Londonba, Párizsba és Berlinbe. A Tunhuangi kéziratokról és egyéb anyagokról készült tudományos munkákat a Nemzetközi Tunhuang projekt koordinálja. A barlangok közül napjainkban több is megtekinthető, népszerű turistalátványosság.
Az angol Nemzeti Képtár megalapítását az angol parlamentben John Wilkes radikális képviselő szorgalmazta 1777-ben. Az ő barátja volt a korszak neves festője, Joshua Reynolds, aki már 1768 óta a Királyi Művészeti Akadémia elnöke volt. Wilkes és Reynolds úgy gondolta, hogy a sok magángyűjtemény és magánképtár mellett legyen a köznek is egy képtára.
A National Gallery mögött, a St. Martin’s Place (Szt. Márton tér) felől nyílik a National Portrait Gallery (magyarul Nemzeti Arcképtár). Ez a speciális múzeum mintegy 10 000 múzeumi tárgyat őriz, elsősorban az angol történelem, a tudomány és a művészetek jeles képviselőinek arcképeit. Itt láthatjuk a brit nemzeti arcképcsarnokot, a brit nemzet képes történelmét. A múzeum földszintjén egy külön termet biztosítottak a miniatúrafestőknek. Laikus szemlélő számára is hamar kitűnik, hogy I. Erzsébet angol királynő udvari festője: Nicholas Hilliard miniatúrái művészeti színvonaluk révén előkelő helyet foglalnak el.
A hidrogén (latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. A hidrogénatom vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, relatív atomtömege 1,00794 u, egyatomos formájában (H1) a leggyakoribb elem, a világegyetembarion-tömegének mintegy 75%-a. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá alakítanak át. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb égitestek gravitációs mezeje az igen könnyű hidrogéngázt nem képes légkörében huzamosan megtartani.
Szabványos nyomáson és hőmérsékleten színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező, nem fémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony kétatomos gáz, kémiai képlete H2. A világűrben előforduló, atomos hidrogén a Földön ritka, mert a hidrogén a legtöbb elemmel könnyen képez kovalens vegyületeket; ekként jelen van a vízmolekulában és a legtöbb szerves vegyületben is. Különösen fontos szerepet játszik a sav-bázis reakciókban, az oldható molekulák közötti proton-átadásban. Ionos vegyületeiben lehet negatív töltésű (a hidrogén anion másik neve hidrid, jele H−), vagy lehet pozitív töltésű H+. Ez utóbbi kation elméletben csak egy csupasz proton, ám a valóságban az ionos vegyületekben a hidrogén kationok komplexeket alkotnak.
A hidrogént először Robert Boyle állította elő 1671-ben. Henry Cavendish fedezte fel 1766-ban, hogy önálló elem. A hidrogént Antoine Lavoisier nevezte el, a neve „vízképzőt” jelent. görög eredetű, Normálállapotban színtelen, szagtalan, íztelen, nemfémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony gáz. Nagyon jó hővezető. Vízben igen kis mértékben oldódik, nagyon jól oldódik egyes fémekben (palládium, platina, nikkel). A hidrogén a legkönnyebb és egyben a világegyetemben leggyakrabban előforduló elem. A Földön leginkább vegyületeivel találkozhatunk: jelen van a vízben, szinte minden szerves vegyületben és minden élőlényben. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá alakítanak át. Laboratóriumi előállítása során erős savakat reagáltatnak valamilyen negatív standardpotenciálúfémmel, például cinkkel. Ipari mennyiségű hidrogént többnyire földgáz és vízgőz reakciójával állítanak elő. A víz elektrolízise a hidrogén előállításának egyszerű, de energia-, így költségigényes módja. A hidrogén leggyakoribb izotópja1H, ennek neve prócium. Ennek a stabil izotópnak az atommagja egyetlen protonból áll. Létezik még egy stabil és egy radioaktív izotópja is, a deutérium (2H) és a trícium (3H).
A háború közvetlen ürügye a szarajevói merénylet volt, de kitörésének valós okairól ma is vitatkoznak a történészek. A hadi események a Szerbia elleni osztrák–magyar hadüzenettel kezdődtek meg (I. Ferenc József: „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam”). Bár több hadviselő nemzet katonai vezetése meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit és fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok (II. Vilmos: „Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek, szeretteitek körében.”), a háború végül négyévnyi véres küzdelembe torkollott.
A világháborúban a központi és az antanthatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a központi hatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, de pár hónappal a háború kirobbanása után kialakult az úgynevezett álló vagy állásháború. A frontvonalak alig változtak; ez a megváltozott harcmodor többek között az új fegyverzeti eszközöknek volt köszönhető. Ilyenek voltak például a géppuska, a kézigránát, az aknavető és a gyorstüzelő ágyú. A világháború alatt vetették be először harci alkalmazásra a repülőgépet, a harckocsit és a harci gázokat.
Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Gioachino Rossini (Pesaro, 1792. február 29. – Párizs, 1868. november 13.) olasz zeneszerző, az olasz opera kiemelkedő alakja, az „áriák mestere”. Giovacchino Antonio Rossiniként keresztelték meg, ő azonban a Gioachino nevet használta gyakrabban.
A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni, később zongorázni. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magának, ezek után sikeresen meghódította a milánói, római és nápolyi operaházakat is. Életének második felében Párizsban telepedett le, ahol a Théâtre-Italien(wd) igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével foglalkozott valamint a fiatal zeneszerzők (mint Vincenzo Bellini) támogatásával.
A bécsi klasszicizmus nagy híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed, nápolyi stílusú vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig, ebben a műfajban munkássága a Tell Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy 40 opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt. Korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon. Szülővárosa után gyakran illetik a pesarói hattyú fantázianévvel.
A Batman: A gyilkos tréfa1988-as képregénytörténet, melynek írója Alan Moore, rajzolója pedig Brian Bolland. A mindössze 48 oldalas Gyilkos tréfa egyike a legjelentősebb és legsikeresebb Batman-történeteknek. Alan Moore írása több más alkotónak is inspirációt nyújtott, többek között Tim Burton rendező számára is 1989-es, több díjjal is kitüntetett Batman című filmjének elkészítésében. Az olvasók és a szakma elismerése ellenére Moore A gyilkos tréfát legrosszabb írásai közé sorolta, melynek valójában semmiféle fontos emberi mondanivalója sincs.
A gyilkos tréfa cselekményének központjában Batman, és legfélelmetesebb ellenfele, Joker párharca áll, melyet elsősorban pszichológiai síkon vívnak. Joker, miután sokadszorra ismét megszökik az Arkham Elmegyógyintézetből, be akarja bizonyítani, hogy „egyetlen rossz nap” is képes bármilyen kiváló embert az őrületbe kergetni. A kegyetlen kísérlet alanyának pedig James Gordon rendőrfelügyelőt szemeli ki. A történet folyamán a visszatekintésekből az olvasó megismerkedhet Joker eredettörténetével, legalábbis annak egyik változatával.
A történet angolul 1989. márciusában, magyar fordításban a Semic Interprint által 1990 januárjában elindított Batman-sorozat első számában jelent meg.
Hérakleitosz és Parmenidész tanításaiból merítve négyelemes, bizonyos elemeiben a püthagoreusokéval rokon kozmogóniát épített fel. Négy elem: a víz, a levegő, a tűz és a föld keveredéséből tételezte fel a világmindenséget, a keveredés változó arányait és mozgását pedig az ugyancsak anyagi eredetű Szeretet és Viszály hatásának tulajdonította, emiatt a materializmus előfutárának is tartják. A világ és az élőlények történetét négy nagy szakaszra osztotta úgy, hogy az egyesülések és a szétválások ellenére az egészet állandónak tartotta.
Igyekezett megmagyarázni az érzetek keletkezését és a gondolkodást is. Peri phüszeósz (A természetről), illetve Katharmoi (Tisztulások) című, mintegy 5000 sor terjedelmű tankölteményei töredékesen maradtak fenn.
1. Az 2018. február 14-én javasolt Örök tél szócikke a mai napig nem kapta meg a kiemel státuszt. 2. Közben elmúlt az idő, és nem tettél alternatív javaslatotl. Sürgősen cselekednünk kell. 3. A Somerset szócikke november 8-án megkapta a kiemelt státuszt. 4. Ezért a "Kiemelt cikk" rovatban a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-47-2 helyre a Somerset kiemelt szócikket javaslom-jelölöm. 5. Ezekr tekintettel kérem véleményed, hogy elfogadhatónak tartod-e ezen megoldást, és további teendőink felé mehetünk tovább, vagy sürgősen kezdjünk versenyt, hogy kiknek vannak jobb javaslatai.
Mivel máig nem válaszoltál, kérlek, most lépjünk tovább. Itt 2018. február 14-én Te kezdményeztél. Fontos kezdeményezésed az Örök tél kiemelt cikké emelése. „A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja” szócikkben ez olvasható: „a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját”. Tehát ez a február 25-i még átfogóbb emléknap. Rád vár az Örök tél kiemelt cikké emelésének kezdeményezése. Ahogy kezdeményezed, vállalom, hogy ezen tartalom számára a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-9-1 sablonban a 9. hét eleje (február 25. – február 28.) most még szabad helyet lefoglalom.
A 43. nyílt és 28. női sakkolimpiát 2018. szeptember 23. és október 6. között a grúziai Batumiban rendezték meg. A versenyre Batumiban, a 2018-ban felépült Sportpalotában került sor.
Az olimpián 190 ország versenyzői vettek részt. A nyílt versenyen 185 csapat 918 versenyzője, míg a női versenyen 151 csapat 747 versenyzője indult, amely részvétel rekordnak számít a sakkolimpiák történetében.
A nyílt versenyen a címvédő az Amerikai Egyesült Államok, a női versenyen Kína csapata volt. A győzelmet ezúttal mind a nyílt versenyen, mind a nők között Kína csapata szerezte meg. Az előzetesen 13. helyre rangsorolt magyar női válogatott várakozáson felül teljesítve az 5. helyen ért célba, míg a nyílt versenyen az előzetesen 12. helyre rangsorolt magyar férfi válogatott a 18. helyet szerezte meg. A női olimpián a bírói testület tagja volt a magyar Verőci Zsuzsa is. A sakkolimpia ideje alatt rendezték a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) 89. kongresszusát, amelyen az orosz politikus és közgazdász, Oroszország korábbi miniszterelnök-helyettese, Arkagyij Dvorkovics személyében megválasztották a testület új elnökét.
A sakkolimpia szervezői által felkért egyik jószolgálati nagykövet Polgár Judit volt, és ugyanezt a felkérést kapták Nona Gaprindasvili, Maia Csiburdanidze és Visuvanátan Ánand exvilágbajnokok, valamint a mezzoszoprán énekesnő Anita Rachvelishvili, a zeneszerző-karmester Nikoloz Rachveli és a súlyemelő Lasha Talakhadze. A sakkolimpia tiszteletére 2018 májusában Grúzia postabélyeget bocsátott ki, amelyen a torna logója látható.
Pontosításal szeretném kezdeni. A „Málta történelme” cikk - írod - „nem volt még kezdőlapon”. Valójában volt, 2011-ben a 38. hét elején szeptember 19-től szeptember 22-ig a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-38-1 helyen. Egyetlen kattintás, és olvashatjuk a cikkajánlót. Az ajánlott cikkben pedig arra is magyarázatot kapunk, hogy miért épp itt a helye: „1959-ben Málta új alkotmányt kapott (Interim Constitution), amelynek értelmében a birodalmi ügyeket leszámítva teljes függetlenséget élvezett. 1962-ben aztán Ġorġ Borġ Olivier és a Nemzeti Párt került hatalomra, és azonnal tárgyalást kezdeményezett Nagy-Britanniával Málta teljes függetlenségéről. Miután a tárgyalásokon mindkét nagy párt (ez a szavazók 70%-át jelentette) támogatta a függetlenséget, a britek végül beleegyeztek. 1964. szeptember 21-én Málta független ország lett.”
A jelölést ide 2018. augusztus 10-én tettem. Volt elég idő. Ha csak egy hónap múlva, vagy leglább egy héttel előbb teszed meg 2018. szeptember 23-án kelt ellenjavaslatod, akkor a 38. héten szeptember 20. és szeptember 23. között, csütörtök közepétől vasárnap végéig Málta történelme lehtett volna a „Kiemelt cikk” cikk rovatban a Kezdőlapon. A legközelebbi újabb szép alkalom négyszeres ünnepi évfordulóval már jövöre, 2019-ben következik. Melletted és Málta melletti elkötelezettségem jeleként előre lefoglaltam a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-38-2 helyet a következő szöveggel:
A Málta történelme kiemelt cikket javasoljuk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-38-2 helyre Hkoala szerkesztőtárs kezdeményezésére annak jubileumi évfordulója indoklásával, hogy Málta Nagy-Britannia beleegyezésével 1964. szeptember 21-én független, önálló állam lett. – *feridiákvita2018. november 11., 16:09 (CET)[válasz]
Tisztelt @Hkoala! Kérlek, hogy szíveskedj az utolsó mondat helyébe Málta történelme cikkre a Te jelölésed tenni, mert a kezdményező Te voltál és Te maradsz továbbra is. Ha ez így részedről is rendben van, és mehetünk tovább, kérem visszajelzésed, mert szeretném a folytatáshoz a segítséged kérni. – *feridiákvita2018. november 11., 17:25 (CET)[válasz]
Tisztelt @Dodi123 szerkeszetőtárs! A világ legnagyobb enciklopédiájában ma értük el és haladtuk meg a százmilliós cikk határt. Elmerülve a munkába az utolsó nap végén vettem észre, hogy a kiküzdött helyre még nem készült el a cikkajánló. Gyorsan csináltam egy átmeneti változatot, de kérlek, szíveskedj véglegesre javítani. Gondolhatod, mit éreztem, mikor észrevettem, hogy a magyar szócikkben ezen adatok szerepelnek: az olimpián 190 ország versenyzői vettek részt, a nyílt versenyre 185, míg a női versenyre 151 csapat nevezett, ami rekordnak számít a sakkolimpiák történetében, az angol szócikkben pedig ezek: The total number of participants was 1,667, with 920 in the Open and 747 in the Women's event. Tisztelettel kérem és várom a megnyugtatást. Üdv: – *feridiákvita2018. november 25., 23:06 (CET)[válasz]
@*feridiák: Az angol szócikkben a 920 és a 747 a versenyző személyek számát jelzi (férfiak, illetve nők), míg a magyar szócikkben a csapatok száma van megadva. Ugyanúgy, ahogyan az angol szócikkben a rögtön az idézett mondat utáni mondatban is 185 és 151 csapatról írnak. – Dodi123vita 2018. november 25., 23:13 (CET) – Dodi123vita2018. november 25., 23:14 (CET)[válasz]
november 29. 12.00 és december 2. 23.59 között: Fülöp orléans-i herceg (1674–1723)
Apja, I. Fülöp herceg megalapította a Bourbon-házOrléans-i ágát. Egyenes ági leszármazottai között találhatók például Égalité Fülöp,Lajos Fülöp király és az Orléans-i ágból származó francia trónkövetelők sora. Személyét történelmi, irodalmi munkák gyakran csak a Régensként(le Régent) említik, az 1715–1723 közötti régens-kormányzati időszak neve la Régence.
A projekt 2008-ban kapta meg II. Erzsébet királynő jóváhagyását, majd 2009-ben kezdték meg az építkezést a vonal középső szakaszán. 2018. júliusi becslés alapján a projekt költségvetése eléri a 15,4 milliárd angol fontot, amivel ez Európa egyik legnagyobb mérnöki beruházása. Fő jellegzetessége a London alatti új 21 kilométer hosszú ikeralagút, amely Paddingtontól Whitechapelnél ketté ágazva Stratfordig és Canary Wharfig tart. Az alagút mellett egy új, a Temzét keresztező szárnyvonalat is építettek Abbey Wood felé, rajta egy új állomással Woolwichben.
2018 augusztusában kénytelenek voltak az első szakasz átadását kilenc hónappal, 2018 decemberéről 2019 őszére csúsztatni, ezzel az ehhez kapcsolódó Whitechapel–Shenfield és Hayes & Harlington–Reading közötti ágak átadását is késleltették, azonban a pontos időpontjuk egyelőre ismeretlen.
A vonalon új, kilencrészes British Rail 345 sorozatú motorvonatok fognak közlekedni, amelyek egy része már a TfL Rail vonalain teljesítenek szolgálatot. A vonal átadásával várhatóan enyhülni fog a forgalom a kelet–nyugati metróvonalakon, mint például a Central, a District és a Jubilee vonalakon, valamint a Piccadilly repülőtéri ágán. A Crossrailt az MTR Corporation fogja üzemeltetni a London Rail koncessziójában, hasonló módon, mint ahogy az Overgroundot is üzemeltetik. A TfL a forgalom megindulása után 2020/21-re 810 millió, 2022/23-ra pedig már 910 millió font éves jegybevételre számít a vonalról.
@*feridiák, köszönöm a jelölését. Kis érdekesség: pont a 49. héten, pénteken adták volna át az első szakaszát. Ha nem gond senkinek, akkor 2019 őszén is kirakatnám a kezdőlapra, de pontos időszakot még nem tudok, és akkor már Elizabeth line néven. – balint36🚌 buszmegálló2018. október 19., 07:59 (CEST)[válasz]
december 6. 12.00 és december 9. 23.59 között: János angol király
János angol király (Földnélküli János) 1166. vagy 1167. december 24-én, karácsonykor született, és 1216. október 19-én hunyt el. Anglia királya volt 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát, az angol bárók lázadását követően ő írta alá a Magna Cartát („Nagy szabadságlevél”), az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát.
János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel.
Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjou-i nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel.
1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár egyikük sem kívánta betartani a benne foglaltakat. A harcok során János felülkerekedett, ekkor a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjárata közben elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte.
János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
A mai Hagia Szophia és előzményei neve kezdetben csak Nagytemplom (Ekklészia Megalé) volt. Az elnevezés arra utalt, hogy nem volt másik hozzá fogható méretű templom a korabeli „keresztény világ”-ban. A Hagia Szophia az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek, és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, amelynél az épület domináns eleme a kupola.
A templom bejáratául szolgáló bronzkapun át a külső előtérből két ajtó nyílik a tulajdonképpeni előcsarnokba. Az egyik fölött látható mozaik Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, jobbján Nagy Konstantin császár a város makettjével, balján a templomépítő I. Justinianus császár a Hagia Szophia másával. Egy másik különleges értékű mozaikon ugyancsak az Istenszülő Mária áll karján Jézussal, és két oldalán II. János császár, valamint felesége, Eiréné császárné, Szent László király lánya, a Magyarországról jött Szent Piroska látható.
Sonja Graf és Vera Menchik Nottinghamben, 1936-ban
Sonja Graf (születéskori neve Susanna Graf, férje után Sonja Graf-Stevenson), (München, 1908. december 16. – New York, 1965. március 6.) német-amerikai sakkozónő, női nemzetközi mester (1950), az 1930–1940-es évek második legerősebb női sakkozója volt a világbajnok Vera Menchik mögött, akivel két alkalommal játszott a világbajnoki címért. Kétszeres amerikai bajnok (1957, 1964). 2016-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) halhatatlanjai közé.
Külsőségekben, szavakkal és tettekkel nyíltan vállalta a náci ideológiával szembeni ellenszenvét. 1936-ban például férfiként megjelenve ült a sakktáblához, így tiltakozott a nőkkel kapcsolatos náci ideológia ellen. Bár lehetősége lett volna más állampolgárság megszerzésére, az 1948-as Amerikai Egyesült Államokba történő költözéséig végig német színekben sakkozott. 1934 után nem tért vissza hazájába Németországba.
Alkoholizmusa és más szenvedélybetegségei ellenére zseniális sakkozó volt, aki 22 év alatt ötször is harcba indult a világbajnoki cím megszerzéséért, de egyszer sem sikerült megvalósítania nagy álmát. Legközelebb ehhez az 1939-es világbajnokságon állt, amikor csak a világbajnok Vera Menchik elleni játszmáján múlt elsősége. Sakkozói nagyságát és tehetségét jelzi, hogy még élete utolsó évében, 56 évesen is nagy fölénnyel nyerte meg az Amerikai Egyesült Államok bajnokságát. Halálát alkoholizmusa miatti májbetegsége okozta.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Litvánia történelme a legutóbbi jégkorszak utáni első betelepülőkkel kezdődött. Az ország neve írásban először 1009-ben jelent meg. A balti népekhez tartozó litvánok a 13. században megalapították a Litván Nagyfejedelemséget. A Teuton lovagrend keresztesháborújától függetlenségüket sikeresen megvédő litvánok az utolsó európai nép volt, amelyik felvette a kereszténységet (a 14. század elején). Meghódítva a tatárok által elpusztított Kijevi Rusz nyugati területeit, a 15. századra Litvánia Európa legnagyobb területű államává vált.
1385-ben a nagyfejedelemség perszonálunióba került Lengyelországgal, amely később az 1569-es lublini unióval államszövetséggé fejlődött. Az unió 1795-ig, Lengyelország és Litvánia utolsó felosztásáig tartott, amikor a litván földek a cári Oroszországhoz kerültek.
Az Orosz Birodalom bukása után, 1918. február 16-án Litvánia kikiáltotta függetlenségét. A második világháború elején a Molotov–Ribbentrop-paktum következtében megszállta a Szovjetunió, és kényszerrel tagköztársaságává tette. Hároméves német megszállás után újból visszakerült a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Litvánia visszanyerte függetlenségét, és 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
Somersetet az újkőkorban megalitikus kőköröket emelő nép lakta. A rómaiak i. sz. 47-ben foglalták el, a hadműveletet a leendő császár, Vespasianus vezette. A régió nyugati fekvése okán sokáig ellent tudott állni a hódító angolszászoknak, csak a 8. század elején hódította meg a Wessexi Királyság. 1685-ben Somerset földjén vívták az utolsó szabályos ütközetet Angliában: a sedgemoori csatában leverték Monmouth hercegének lázadását.
A megyében élt hosszabb ideig két neves író, William Wordsworth és Samuel Coleridge. Az ország kulturális életének egy fontos rendezvénye a Glastonburyi fesztivál, amelyet évente 170 ezren látogatnak. Állítólag Glastonburyben találták meg Artúr király sírját és a hagyomány szerint itt található a világ legrégebbi, nem katakombákba rejtett keresztény temploma.
A Föld első olyan képe, amelyen távoli bolygónak látszik
Az Apollo–8 volt az amerikai Apollo-program második olyan küldetése, amelyben emberek indultak a világűrbe, és egyben az első olyan, amelyben megközelítették a Holdat. Az eredeti tervek szerint ezen a küldetésen repülték volna be az űrhajósok a holdkompot, ám a fejlesztés késése, valamint a szovjet holdprogram előrehaladása miatt merész lépéssel egy későbbi küldetést hoztak előre, és eredeti céljait elvetve a hajót a Hold elérésére küldték. Az 1968. december 21-én startoló űrhajó karácsony napján állt Hold körüli pályára, és 10 keringésnyi időt töltött ott. A repüléshez először használták a Saturn V rakétát, így először próbálták ki emberek ezt a hordozóeszközt, ez volt a rakéta első teljesen sikeres repülése.
Az első holdutazás legénysége Frank Borman parancsnokból, Jim Lovell parancsnokimodul-pilótából és Bill Anders holdkomppilótából állt. A legénység húsz óráig keringett a Hold körül, ahol főként a lehetséges leszállóhelyeket fényképezte. Ezen kívül — az űrhajózás történetében ugyancsak elsőként — többször is élő tévéadást adtak az űrből. A legnagyobb hatást a karácsony esti adás keltette, amin a világűrben olvastak fel a Bibliából.
A repülés elsősorban propagandacélokat szolgált: az amerikaiak bizonyították, hogy képesek elérni a Holdat, és ezzel megelőzték a szovjeteket az „űrversenyben”. Az Apollo–8 volt a legtöbb „elsőséget” besöprő küldetés. Űrhajó először érte el a második kozmikus sebességet, űrhajósok először álltak pályára egy másik égitest körül, és szintén elsőként hagyták el ezt a pályát. A legénység tagjai láthatták először saját szemükkel a Hold túloldalát, és szintén ők látták először egyszerre, bolygóként a Földet.
Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Villa Rufolo látképe
Wagner családja körében
Ravello városa (olaszulcomune)OlaszországCampania régiójában, Salerno megyében, az Amalfi-part egyik legjelentősebb települése. A 350 m magas Monte Torellóra települt Ravellót a 12–13. században virágoztatta fel a Rufolo család. Nekik köszönhető a székesegyház, valamint számos kisebb egyházi épület megépítése. A család egykori otthona, a Villa Rufolo ma Ravello leglátogatottabb látványossága. Kertjéből gyönyörű kilátás nyílik a Salernói-öbölre. A sokáig elfeledett és szinte elnéptelenedett települést a 19. században fedezték fel ismét, festői szépségének köszönhetően. Főbb látnivalói közé tartozik a Villa Rufolo mellett a Villa Cimbrone, a Palazzo Confalone, a San Giovanni del Toro-templom, a Santa Maria a Gradilo-templom és a dóm, amelyben Szent Pantaleon, a város védőszentjének vérét őrzik üvegampullákban. Minden évben, a szent ünnepnapján csoda történik, vagyis az amúgy szilárd halmazállapotú, megalvadt vér újra cseppfolyósodik, és ennek tiszteletére a lakosok nagy ünnepséget rendeznek. 1997-ben, a környező településekkel együtt, az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Az évente megrendezett Wagner-fesztiválnak köszönhetően a Zene városa (Città della musica) jelzővel is illetik.
Richard Wagner és felesége, Cosima, fiukkal, Siegfrieddel Nápolyból tett kirándulása 1880. május 25. és 27. között maradandó élményt nyújtott a családnak, és még maradandóbbat a muzsika kedvelőinek. Wagner bevonult Ravellóba, és ha csak néhány napra is, de megpihent a nyüzsgő nápolyi napok után. Cosima Liszt naplójegyzetei alapján ismert, hogy a Hotel Cappucini teraszáról eléjük táruló panoráma visszahozta férje jókedvét, ami csak fokozódott Ravellóba érkezésükkor. A tengerpart fölött húzódó városka, Klingsor kertjének atmoszférája a végtelenbe nyúló, mesés tájjal párosultan ihletet adott Wagnernek, aki ezt írta naplójába: „Megtaláltam a Parsifal második részét.” A jegyzethez tartozik, hogy Wagner érzékeny lelkületére szintén nagy hatással volt a találkozás a dél-itáliai zene képviselőivel, valamint a Nietzschével való barátsága, aki szintén járt itt és Amalfiban is. Állítólag az ő szellemiségének és a Ravellóban töltött időnek köszönhető, hogy a Parsifal a legsikeresebb művei közé tartozik. Az első Wagner-fesztivált 1932-ben rendezték meg, a firenzei Maggio Musicale fesztivál mintájára. A helyszín a Villa Rufolo kertje, ahová minden nyáron ideiglenes színpadot építenek, amely átnyúlik a sziklafalon, és látszólag a semmiben áll.
Legalább egy érsekséget, hat püspökséget és három bencés monostort alapított, így a magyar egyház a Szent Római Birodalomtól függetlenül működhetett. A kereszténység terjedését szigorú büntetésekkel kényszerítette ki. A közigazgatást a várak köré szervezte és kialakította a vármegyerendszert. Miután sikerült békét teremtenie, az ország a zarándokok és a kereskedők kedvelt útvonalává vált.
Ezen helyre főleg Szalakóta társunknak köszönhetően I. István magyar király cikkajánlóját tehetjük. Először Apáczai Csere János cikkét jelöltük története okán. A szócikket 2006. április 29-én Hkoala kezdeményezte, indította el. Mivel 2015-ig senki nem indított eljárást a kiemelt cikk rangjának eléréséért, ezért a jó szócikk rang elnyerését én kezdeményeztem, és azt közösségünk elnyerte. Ezzel a kiemelt szint kezdeményezése továbbra is nyitva maradt Hkoala részére. Ezt igazolta jelen jelölési lehetőség is. Reméljük, 2019-ben végre elérjük, hogy Apáczai Csere János cikke kiemelt rangú legyen.
üzenet 2018. július 8., 20:44 (CEST)
.jpg)
2017. június 5., 09:44 (CEST)
.jpg)
_tegen_Pal_Benko_,_Bestanddeelnr_923-1734.jpg)
támogatom, bár lehet, hogy egy évet kellene várni, mert jövőre lesz kerek 50 éves a holdra szállás. – Rlevente 
üzenet 2018. június 6., 12:49 (CEST)
.png)
.jpeg)
,_6_March_2004.jpg)
.jpg)
ellenzem, hogy kikerüljön a kezdőlapra. Ugyanis ha megnézed (és összehasonlítod a szintén kiemelt angol társával) láthatod hiányosságait. Pl. hogy elvétve van forrásolva. Miért nem jó a Rust in Peace ? Ott a bevezetője, tökéletes cikkajánlónak, csak át kell másolni. ha szeretnéd, pingelj megcsinálom, de Augustus szócikke nem kiemelt szint és nem kezdőlapra való. – Gerry89 vita 2018. szeptember 23., 16:31 (CEST)
.jpg)
_March_1944.jpg)
2017. május 29., 20:33 (CEST)
– Rlevente 
üzenet 2017. május 29., 20:47 (CEST)
.jpg){kind=small}
2018. szeptember 23., 21:53 (CEST)
_par_Santerre.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
