Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2018 I.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tudnivalók

Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2018-as év első felére.

1. hét

január 1. 0.00 és január 4. 11.59 között: A Szent Korona története

A jelölt cikk: A Szent Korona története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Szent István apostoli király és koronája a koronázási paláston
Szent István apostoli király és
koronája a koronázási paláston

A Szent Korona (mint tárgy) története, különösen a korona óriási politikai, hatalmi jelentősége miatt nagyon hányatott volt. Uralkodói fejékből a kereszténység szakrális tárgyává is vált. Az Árpád-házi királyok korában jött létre, és a mindenkori magyar királyi hatalom legitimációjának erősítése érdekében hamarosan Szent Istvánhoz kapcsolták. Birtoklása különösen fontossá vált a vegyesházi királyok idején; királyt érvényesen csak ezzel koronázhattak.

A középkorban alakult ki a Szent Korona-tan, ami a még nem létező államelmélet helyett hozta létre a király kilététől független magyar államiság fogalmát a Szent Korona „testének” elképzelésével. Bár a koronázás szerepe és jelentősége nemzetközileg fokozatosan csökkent, Magyarországon II. József hasonló, erre irányuló kísérlete látványos kudarcot vallott. Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a Habsburg-ház trónfosztásával a koronát levette a magyar címerről, magát a nemzeti ereklyét nagy tiszteletben tartotta, és igyekezett azt a Habsburgoktól megmenteni. Az 1867-es kiegyezéssel a koronázás újra kiemelt jelentőséget kapott.

A második világháborúban újra komoly megpróbáltatásokat kellett kiállania a magyar koronázási jelvényeknek, és utána 33 évre külföldre vitték őket. A Szent Korona máig megmaradt szimbolikájának politikai jelentőségét mutatja a rendszerváltás utáni magyar közéletben is folytatódó vita a korona megjelenítéséről az állami címerben, elhelyezéséről, bemutatásának, őrzésének helyéről és jellegéről. A legújabb korban számos új, misztikus, ezoterikus elméletet is kiagyaltak róla, folyamatosan ébren tartva a közvélemény erre fogékony részének érdeklődését.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Déli harangszó cikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-1-1 helyre jelölöm. – *feridiák vita 2017. november 23., 10:27 (CET)Reply[válasz]

Az áthidaló javaslat: Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-53-1, pontosabban Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-1-1 helyre a Szent László-emlékév végét és a Mátyás király-emlékév kezdetét áthidaló A Szent Korona története, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-53-2/Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-1-2 helyre pedig az Apollónia (Illíria) kiemelt szócikk kerül. – *feridiák vita 2017. december 17., 14:25 (CET)Reply[válasz]

január 4. 12.00 és január 7. 23.59 között: Apollónia (Illíria)

A jelölt cikk: Apollónia (Illíria) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az apollóniai buleutérion a temenoszdomb felől, háttérben a középkori Szűz Mária-kolostorral
Az apollóniai buleutérion a temenoszdomb felől,
háttérben a középkori Szűz Mária-kolostorral
Apollóniai ezüstsztatér, i. e. 340–280
Apollóniai ezüstsztatér, i. e. 340–280

Apollónia (ógörög Aπολλωνία) az ókori Illíria déli részének egyik legjelentősebb, az i. e. 7. és az i. sz. 6. század között fennállt városa volt az Adriai-tengerbe ömlő Vjosa (korabeli nevén Aóosz vagy Aous) egykori torkolatvidékén. A fénykorában 40–50 ezer lakosú város az északabbra fekvő Epidamnosszal együtt egy évezreden át meghatározó szerepet játszott az illírek lakta vidék gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Ma romváros, a középkori Szűz Mária-kolostort és az Apollóniai Régészeti Múzeumot is magában foglaló régészeti park Közép-Albániában (albán nevén Apoloni/Apolonia), Fier városától 7 kilométerre nyugatra. Az ország egyik legjelentősebb régészeti emlékhelye, 2014 óta Albánia világörökségi listára javasolt kulturális helyszíneinek egyike.

A taulant illírek szállásterületén az i. e. 7. század végén alapították a várost korinthoszi és kerkürai görög gyarmatosítók. A hajózható Aóosz közeli deltatorkolatánál épített kikötő biztosította a polisz gyors felvirágzását. A jövedelmező rabszolga-kereskedelem mellett a környék mezőgazdasági terményeit és bitumenjét juttatták el görög földre, és Illíria kézművestermékeinek is piacot teremtettek. A saját pénzt is verő Apollónia számos görög bevándorlót vonzott, ezért kiélesedtek a társadalmi ellentétek, és az i. e. 4. századra az illíreket elnyomó oligarchikus rend alakult ki a városban. Az i. e. 4. század végétől a hátországban politikailag és katonailag megerősödött makedón, epiróta és illír államok fennhatóságukat vagy éppen szövetségi rendszerüket gyakran kiterjesztették Apollóniára is. Az i. e. 3. század második felére a Római Birodalom is részese lett e változékony geopolitikai rendszernek, és kezdettől Apollóniát használta hadi kikötőjéül és támaszpontjául. A rómaiak i. e. 228-ban protektorátusuk alá vonták a várost, amely i. e. 168-ban a meghódított illíriai részekkel együtt Apollonia néven a római közigazgatás, a birodalom része lett.

A római uralom alatt a város mint civitas libera megtarthatta önkormányzatát, görög kultúráját és nyelvét. Az i. e. 2. század második felében a Via Egnatia egyik nyugati kiindulópontja lett, ami tovább növelte gazdasági szerepét. Jelentős kulturális központtá vált akadémiával, könyvtárral, és híres volt érett művészeti alkotásairól („a szobrok városa”). Az i. e. 49-ben kirobbant római polgárháborúban Iulius Caesar illíriai támaszpontja, kevéssel később a leendő Augustus császár tanulmányainak helyszíne volt. Augustus uralkodásával Apollónia szabadságjogai kiteljesedtek, és az addigra nagyrészt romanizált Illíriában görög kultúrájú és önkormányzatú városként prosperált. Sorsát az i. sz. 3–4. század kedvezőtlen természeti változásai pecsételték meg: egy földrengés délebbre helyezte át a folyó medrét, ami után a tengeröböl fokozatosan feltöltődött, így a város kikötő nélkül maradt. Az 5. században még püspöki székhelyként a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, de a 6. századra elnéptelenedett. Az elhagyott romvárosban a 13. században épült fel a Szűz Mária-kolostor.

Az 1916-ban megkezdett ásatások feltárták a város antik falainak és nekropoliszainak nagy részét, az agorát és a temenoszt (szentélykörzetet), valamint több görög, illetve római építészeti emléket. A régészeti park emblematikus építménye az Apollón-oszlop és a rekonstruált homlokzatú buleutérion (tanácsépület). Itt található az albán terület legrégibb temploma (az i. e. 6. században épült Artemisz-szentély) és nümphaionja (i. e. 4–3. század). Nevezetes továbbá a környék illír városainak is mintául szolgáló, sajátos építészeti megoldásokat alkalmazó nagy sztoa.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az Apollónia (Illíria) kiemelt szócikket javaslom-jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-1-2 helyre. – *feridiák vita 2017. november 24., 18:49 (CET)Reply[válasz]

Javasoltam 2017. végére, ha elfogadják, akkor ide más kéne. Andrew69. Blue a v.svg 2017. december 13., 21:49 (CET)Reply[válasz]

Támogatom Andrew69. azon kezdeményezését, hogy a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-1-2 helyen Apollónia (Illíria) kiemelt szócikk legyen. 2017. végére, pontosabban a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-1-1 helyre pedig a Szent László-emlékév végét és a Mátyás király-emlékév kezdetét áthidaló A Szent Korona története kiemelt cikket javaslom. – *feridiák vita 2017. december 17., 14:08 (CET)Reply[válasz]

2. hét

január 8. 0.00 és január 11. 11.59 között: George Best

A jelölt cikk: George Best (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
George Best, az aranylabdás BEK-győztes
George Best, az aranylabdás
BEK-győztes
Aranylabdás „Szentháromság": G. Best, D. Law és B. Charlton
Aranylabdás „Szentháromság":
G. Best, D. Law és B. Charlton

George Best (Belfast, 1946. május 22.London, 2005. november 25.) aranylabdás, BEK-győztes, kétszeres angol bajnok északír válogatott labdarúgó, aki támadó középpályásként vagy szélső csatárként szerepelt csapataiban. A World Soccer Magazine a 20. század 100 legnagyszerűbb játékosát felsoroló listáján a Puskás Ferenc utáni előkelő 8. helyet kapta. Legsikeresebb éveit a Manchester United csapatánál töltötte. Amikor az angolok játékosmegfigyelője 1961-ben felfedezte, a következő táviratot küldte Matt Busbynek: „Azt hiszem, találtam egy zsenitǃ” A klub színeiben tizenegy idény alatt 470 tétmérkőzésen 179 gólt szerzett, hat egymást követő idényben volt a klub házi gólkirálya. 1968-ban Bajnokcsapatok Európa-kupáját nyert, és megkapta az Aranylabdát.

A labdarúgás történetének egyik legjobban cselező, legtechnikásabb játékosa volt. Játékstílusa ötvözte az ügyességet, a cselezőkészséget és a gyorsaságot. 1974-ben váratlanul bejelentette, hogy megválik a Manchester Unitedtől, és ezután többnyire tehetségéhez méltatlan együtteseknél játszott legfeljebb két szezont. Pályafutását 1984-ben, 37 évesen fejezte be. Az északír válogatottban 37 mérkőzésen kilencszer volt eredményes, világ- vagy Európa-bajnokságon azonban sohasem játszhatott.

Best volt az első, mai értelembe véve is sztár labdarúgó, egyfajta playboy, akiért a nők és a férfiak egyaránt rajongtak; 1966-ban kapta az „El Beatle” becenevet. Később ez az extravagáns életmód problémákhoz vezetett, főleg alkoholizmushoz, amelytől élete végéig szenvedett. Életének ez a kettőssége máig ellentmondásossá teszi megítélését. Karrierjéről egyszer így nyilatkozott: „Rengeteg pénzt költöttem piára, nőkre és gyors autókra. A többit egyszerűen csak elherdáltam.” Visszavonulása után egy ideig televíziós szakértőként dolgozott, de életvitele és egészségügyi problémái ekkor már nagyban hátráltatták. 2002-ben új májat kapott, de alkoholfüggőségét ezután sem tudta legyőzni. 2005-ben, 59 évesen halt meg tüdőfertőzés és többszervi elégtelenség következtében. Kétszer nősült, mindkét felesége korábbi modell volt: 1978-tól 1986-ig Angie Best (Angela MacDonald-Janes), 1995-től 2004-ig Alex Best (Alex Pursey) volt a felesége, mindkét házasság válással végződött. Egyetlen gyermeke az 1981-ben született Calum Best televíziós műsorvezető és modell.

1999-ben nemcsak a World Soccer Magazine választotta a 20. század 100 legnagyszerűbb játékosa közé, de a Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség is (a 16. helyen), 2004-ben pedig a brazil kiválóság, Pelé is helyet adott neki a FIFA 100 nevű listán. A „Fekete Gyöngyszem” ekkor jelentette ki: „George Best volt a világ legnagyobb játékosa”. Ezt az érintett így kommentálta: "Pelé a világ legnagyobb labdarúgójának nevezett, ez a végső tisztelgés életművem előtt." Mark Garnett és Richard Weight így vélekedett Bestről: „Egy csodálatos játék csodálatos képviselője volt."

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
George Best szócikkét jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-2-1 helyre. –*feridiák vita 2017. június 29., 09:42 (CEST)Reply[válasz]

Lásd még: Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-2. – *feridiák vita 2017. június 29., 10:25 (CEST)Reply[válasz]


Mivel ott megegyezés született, folyatásra áthozom ide. –*feridiák vita 2017. június 30., 07:46 (CEST)Reply[válasz]

@*feridiák: lehetőség lenne rá, hogy amennyiben a ma elindított és már két szavazattal rendelkező George Best szócikk elnyeri a csillagot akkor itt szerepelhessen halála 12. évfordulóján? – Gerry89 vita 2017. június 28., 19:37 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89:

1. növeltem a csillag elnyerésének a lehetőségét a harmadik szavazattal és
2. emelem a tétet a Kiemelt cikk rovatban a Kezdőlapra kerülésnek. A halálának 12. évfordulójánál sokkal jobb, sőt, egyenesen BEST az Aranylabda elnyerésének aranyjubileumi éve: 1968-nak 2018-as jubileuma.
3. Ráadásul vele lett teljes az 1964-1966-1968 sorozat, a machesteri „United Trinity”.
4. Az Aranylabda szócikkben az is látható, hogy ez a sorozat kiegészül Eusébio 1965-ös és Albert Flórián 1967-es aranylabdájával. Ez már ötös sorozat.
5. Továbbá George Best november hónap végén hunyt el, az Aranylabda-ünnep pedig évről évre röviddel november vége után, január elején következik, ahogy például az idén 2017. január 9-én is történt. (Lásd C. Ronaldo az év játékosa, malajziai kézbe került a Puskás-díj!
6. (5*, „hatágú csillagos ötös”): ezért a 2018. január hó 2. hetének első felére, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-2-1 helyre már jelöltem is George Best cikkét.

Miután eddig eljutottunk, most én kérem és várom Tőled a fenti jelölés támogatását, s ha megadod, akkor jöhet a folytatás: a világbajnoki csapatgyőzelemünkre a javaslatom. – *feridiák vita 2017. június 29., 10:21 (CEST)Reply[válasz]

@*feridiák: Köszönöm a szavazatod! Én kompromisszum képes vagyok! Akkor legyen így a fenti szócikk itteni szerepeltetését pedig Symbol support vote.svg támogatom Gerry89 vita 2017. június 29., 21:59 (CEST)Reply[válasz]

Azt kell mondjam bölcs döntés született és menjen az eredeti javaslat. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 29., 22:47 (CEST)Reply[válasz]

január 11. 12.00 és január 14. 23.59 között: I. Bardülisz illír király

A jelölt cikk: I. Bardülisz illír király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Dél-Illíria jelentősebb törzsei az i. e. 4. században
Dél-Illíria jelentősebb törzsei
az i. e. 4. században

Bardülisz (ógörög Βάρδυλις, latin Bardylis, Bardulis; i. e. 448 körül – i. e. 358 után) az ókori Illír Királyság első név szerint ismert uralkodója, aki i. e. 393 előtt megkezdett és i. e. 358-ig tartó hosszú uralkodása alatt egyesítette Dél-Illíria törzseit, és gyakori háborúskodással biztosította Épeirosz és Makedónia egy részének függőségét is. Azonos nevű unokájától, II. Bardülisztől való megkülönböztetésül a történettudományi munkákban neve I. Bardülisz vagy idősebb Bardülisz alakban is előfordul.

A vitatott származású – az ismert elméletek szerint az enkhelék, a dardánok vagy a dasszaréták törzsébe tartozó – Bardülisz egyszerű szénégetőből lett előbb haramiavezér, majd nagy vagyont szerezve az illírek királya. Hatalmi központja a Lünkésztiszi-tavak környékén, a történeti Enkhelé és Dasszarétia vidékén alakult ki. Három évtizedet minden bizonnyal meghaladó uralkodása emelte ki az illíreket a hellenizálódás előtt álló Dél-Balkán népeinek tengeréből, és tette a makedónokkal és az epirótákkal egyenrangú katonai tényezővé. I. e. 393-ban leverte és Illíria kliensállamává tette III. Amüntasz Makedóniáját. A következő évtizedekben meg-megújuló hadjáratok során biztosította a makedón királyok alávetettségét: i. e. 383–382-ben ismét III. Amüntaszt, i. e. 369-ben II. Alexandroszt, i. e. 359-ben pedig III. Perdikkaszt győzte le. I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz szövetségeseként i. e. 385-ben megsemmisítő vereséget mért Épeiroszra, az ezt követően a trónra került I. Alketasz épeiroszi királyt pedig szintén kliensévé tette. Alketasz utódai ellen i. e. 365-ben győztes, i. e. 360-ban pedig vesztes háborút indított. Utóbbi előrejelezte bukását: az epiróták szövetségese, a frissen trónra került II. Philipposz makedón király i. e. 358-ban az Erigón-völgyi csatában megsemmisítő vereséget mért Bardüliszre, az illír sereg derékhada elesett a csatamezőn. Ezzel Bardülisz, és fia, Kleitosz makedón alávetettségben uralkodtak tovább, feltehetően Dasszarétián.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
I. Bardülisz illír király kiemelt szócikkét javaslom a 2018. január 11. és január 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-2-2 helyre mert még hiányzik a jelölés az egy hét múlva következő frissítéshez, és ez a legfrissebb, a 973. kiemelt cikk. – *feridiák vita 2018. január 4., 23:21 (CET)Reply[válasz]

3. hét

január 15. 0.00 és január 18. 11.59 között: Durhami vár

A jelölt cikk: Durhami vár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A vár belső udvara
A vár belső udvara
A durhami vár a Wear folyó hídjáról nézve
A durhami vár a Wear folyó hídjáról nézve

A durhami vár egyike a legjelentősebb észak-angliai normann váraknak; a két ország egyesítéséig az Anglia és Skócia közötti ütközőzónában feküdt. A vár a northumbriai Durham városának központjában emelkedő, 35 méter magas dombon áll, a Wear folyó kanyarulatában kialakult félsziget északi oldalán. Évszázadokon keresztül a befolyásos durhami hercegpüspökök rezidenciája volt.

Durham első említése 762-ből származik, az első erőd a félszigeten pedig a 10. században épült. A viking támadások elől 995-ben a városba menekülő lindisfarnei szerzetesek a székesegyház építésével egyidőben valószínűleg az erődöt is kibővítették. 1072-ben Hódító Vilmos elrendelte az erődítmény teljes átépítését, mivel a kis lélekszámú normann seregeknek szükségük volt védelemre a folyamatosan lázadó helyi lakosság, illetve az Északi-tenger felől támadó vikingek és az északról támadó skótok ellen. A főleg fából és földből épült erőd 1080-ra készült el. A 13. és 14. század békésebb volt a durhami vár életében, mert Northumbria lakossága elfogadta a normann fennhatóságot. A vár katonai jelentősége elhalványult; véglegesen pedig 1603-ban szűnt meg, amikor VI. Jakab skót királyt I. Jakab néven angol királlyá is koronázták, így skótok elleni védelemre már nem volt szükség.

A vár 1836-ban a Durhami Egyetem tulajdonába került. A szomszédságában lévő székesegyházzal együtt Durham városának jelképe, 1986 óta pedig a UNESCO Világörökségének része.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Egészséges fogsorral szép mosoly
Egészséges fogsorral szép mosoly

Brassó főtere (kiemelési státuszt konszenzusos támogatással kellő időben nagy valószínűséggel megkapó már jó) szócikkét javaslom a 2018. január 15. és január 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-3-1 helyre a téma fontossága és aktualitása okán. – *feridiák vita 2018. január 4., 23:37 (CET)

A Főtér (Brassó) kiemelési eljárásban lévő szócikk vége január 19. Ezért a javaslatot átmozgatom a január 29. és február 1. közti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-5-1 helyre, ide pedig a Fog kiemelt cikket javaslom, amelynek cikkajánlója tíz éve, 2008-ban szerepelt a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2018. január 11., 19:46 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: a Fog szócikk nem kiemelt szint, megy felülvizsgálatra. Még jócikk sem, Symbol oppose vote.svg ellenzem, hogy kitegyük. – Gerry89 vita 2018. január 12., 07:27 (CET)Reply[válasz]

@Gerry89: köszönöm a figyelmeztetést, visszavontam és nem jelölök mást, hanem átadom Neked a stafétát, és érdeklődéssel várom, hogy mi lesz az, amit Te kiteszel. – *feridiák vita 2018. január 12., 19:43 (CET)Reply[válasz]

Esetleg a durhami vár? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. január 12., 20:04 (CET)Reply[válasz]

Felőlem mehet. @*feridiák: Remélem nem sértődél meg, de sajnos általános helyzet, hogy a régebben kiemelt szócikkek ma már nem ütik meg a kívánt mércét. Ezeknek a karbantartásáról, ha születne egyezmény, akkor szívesen segítenék. Sajnos a Fog szócikk is ilyen volt. – Gerry89 vita 2018. január 12., 20:13 (CET)Reply[válasz]
@Hkoala: kösz a javaslatot, felőlem is mehet. – @Gerry89: én nem vagyok sértődékeny, te meg nem vagy eléggé problémaérzékeny. – *feridiák vita 2018. január 12., 23:58 (CET)Reply[válasz]

január 18. 12.00 és január 21. 23.59 között: A buddhizmus története

A jelölt cikk: A buddhizmus története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A buddhizmus történetét az i. e. 6. századtól, a történelmi Buddha Gautama Sziddhártha születésétől számítják – ezzel a buddhizmus az egyik legősibb, ma is gyakorolt vallás.

Az India északi részéről indult tan sorban meghódította Közép-, Kelet- és Délkelet-Ázsiát. Valamennyire érintette a teljes ázsiai kontinenst. A buddhizmus története során számos mozgalom, valamint három ág alakult ki: a théraváda, a mahájána és a vadzsrajána, melyeknek hosszabb-rövidebb ideig tartó virágkoraik voltak. A legfontosabb buddhista zarándokhelyek az észak-indiai Gangeszi-síkságon és Dél-Nepálban helyezkednek el, az Újdelhi és Rádzsgír közötti területen, ahol Gautama Buddha élt és tanított. Az életéhez kapcsolódó helyek mára fontos zarándokhelyekké váltak a buddhisták és a hinduk számára. Azonban számos más országban is léteznek ereklyék és zarándokhelyek, amelyekben jelenleg vagy korábban jelentős volt a buddhizmus. A buddhizmus hátterét az Indus-völgyi civilizáció jelentette, amely központosított volt és jól szervezett, egészen az i. e. 12. századig. A környezeti és kulturális változások mellett új törzsek is benyomultak az Indus-völgybe nyugat felől a Himalája hágóin átkelve.

Történetének több mint két és félezer éve alatt többször találkozott a nyugati civilizáció és a buddhizmus. Legelőször a selyemúton keresztül jutott el nyugatra a buddhizmus, majd a 19. században az európai gyarmatosítók jutottak el az ázsiai buddhista országokba. A nyugati érdeklődés a buddhizmus irányában fokozatosan nőtt, ahogy a rejtélyes vallásból a modern tudományokat kiegészítő tudománnyá alakult át. Kína tibeti megszállása után rengeteg tibeti buddhista mester menekült el, majd telepedett le Indiában majd különböző nyugati országokban. A 20. század folyamán egyre több ázsiai buddhista mester keresett magának új életet nyugaton. Sok esetben bevándorlóként vagy menekültként érkeztek, de fokozatosan egyre nagyobb közönségek előtt tartottak előadásokat. Miután támogatókra leltek, új buddhista irányzatok is kialakultak, kolostorokat, elvonulási központokat, iskolákat és egyetemeket hoztak létre.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A vallások világnapja (január harmadik vasárnapja, jan. 21.) alkalmából ide javaslom a buddhizmus története cikket. Andrew69. Blue a v.svg 2017. február 8., 16:34 (CET)Reply[válasz]


Hátterét jelentette

Fogalmam sincs, mit jelent az, hogy „hátterét jelentette”. Próbáltam értelmezni, de nem megy. Mindenesetre az ie. 1100 előtt mexűnt Indus-völgyi civilizáció aligha „jelentheti” (bármit is jelentsen ez) egy i. e. 6. században kialakult vallás „hátterét”.

P/c vita 2018. január 6., 13:55 (CET)Reply[válasz]

"a modern tudományokat kiegészítő tudománnyá alakult át"

Nem. Nem alakult át tudománnyá és nem „egészíti ki” az ún. modern tudományokat. Nem mellesleg "modern tudományok" sincsenek; nem ártana tisztázni, miféle (természet-?, társadalom-?) tudományokról lehetne itt szó egyáltalán.

P/c vita 2018. január 7., 02:19 (CET)Reply[válasz]

4. hét

január 22. 0.00 és január 25. 11.59 között: We Are X

A jelölt cikk: We Are X (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Stephen Kijak és Yoshiki a film San Franciscó-i panelbeszélgetésén.
Stephen Kijak és Yoshiki a film San Franciscó-i panelbeszélgetésén.

A We Are X 2016-ban bemutatott dokumentumfilm, mely az X Japan nevű japán heavy metal együttes és alapítója, Yoshiki történetét dolgozza fel. A filmet Stephen Kijak rendezte, és a Sundance Filmfesztiválon mutatták be először 2016. január 23-án. A film az együttes alapítását, a japán társadalomra és könnyűzenére gyakorolt hatását, 1997-es feloszlását, 2007-es újraalakulását és nemzetközi piacon való megjelenését követi nyomon. Ugyancsak kitér Yoshiki gyerekkorára, barátságára az együttes énekesével, Toshival, apja öngyilkosságára, az együttes két tagjának halálára, mindezek Yoshikire gyakorolt hatására, valamint a zenész romló egészségi állapotára.

A filmben több interjú is látható az együttes jelenlegi tagjaival (Yoshiki, Toshi, Pata, Heath és Sugizo), megszólalnak Yoshiki külföldi barátai és zenésztársai, mint Stan Lee képregényíró, Gene Simmons (Kiss), Wes Borland (Limp Bizkit), Richard Fortus (Guns N’ Roses), Marilyn Manson és George Martin (a The Beatles producere); valamint olyan japán művészek, akikre nagy hatással volt az X Japan zenéje: például a Mucc, a Ladies Room, a Luna Sea, a Dir en grey és a Glay együttesek.

A dokumentumfilm filmzenei albuma 2017. március 7-én jelent meg a Legacy Recordings kiadásában, az együttes régebbi dalait tartalmazza, stúdiófelvételeket, valamint koncertfelvételeket korábbi turnéikról. Yoshiki egy új dalt is írt a filmhez, La Venus címmel.

A We Are X elnyerte a Sundance Filmfesztivál legjobb vágásért járó díját a dokumentumfilmek kategóriában, a South by Southwesten pedig közönségdíjat kapott „kiváló főcímtervezés” kategóriában. A kritikai vélemények megoszlóak, általánosságban a filmet dicsérik a történetvezetésért és a pozitív végkifejletért, ám kritizálják azért, mert túlságosan Yoshiki életére összpontosít, az együttes egészének története helyett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Második nekifutásra tegnap a We Are X szócikke is kiemelt lett. Ezzel napirendre került annak megvitatása, hogy mi, hogyan, hol s mikor kerüljön a Kezdőlapon a Kiemelt rovatba. De már a kezdetnél újabb zavar keletkezett. Ezért emlékeztetőül frissítsük föl emlékezetünket. A vitalapon kezdjük. Ezen ki-ki megteheti a maga jelölését-javaslatát. Aztán megvitatjuk a változatokat és döntünk arról, hogy a javasoltak közül melyik kiemelt szócikket választjuk. Majd a kiválasztottat feltesszük a helyére. Ezt követően elkészítjük szövegben és képben a cikkajánlót. Ezen mindenki jobbíthat. Legkésőbb egy nappal a Kezdőlapra kerülés előtt ellenőrizzük, hogy minden rendben legyen, le a zárósablon feltevéséig. Utána normális esetben a Kezdőlapra közös munkával kikerültet 84 órára, a hét felére békén hagyjuk. A közösségi munkával alkotott és elfogadott változaton nem teszünk utólag önkényes változtatásokat. Ha valami hiba elkerülte volna a figyelmünket, csak a vitalapon keresztüli egyeztetés után változtatunk. Ha lekerült a Kezdőlapról, az érintett szócikk vitalapján ott a további viták elsődleges fóruma. Kérem és várom véleményeteket. – *feridiák vita 2017. november 4., 15:49 (CET)Reply[válasz]

január 25. 12.00 és január 28. 23.59 között: Tenisz

A jelölt cikk: Tenisz (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Australian Open helyszíne
Az Australian Open helyszíne
Helyezkedés a pályán páros mérkőzésen
Helyezkedés a pályán páros mérkőzésen

A tenisz ütővel játszott labdajáték, közkedvelt sport, amely egyes vagy páros formában játszható. A játék célja pályán tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfél erre ne legyen képes. A teniszben játékokat (angolul game), illetve játszmákat (szett, angolul set) kell nyerni. Az előre meghatározott számú szettet nyerő játékos vagy páros nyeri a mérkőzést. A teniszt nevezik a sportok „királyának” is. Ez nemcsak a játékot körülvevő (egykori) eleganciából származik, hanem abból a harmóniából is, amely a test és a végtagok összerendezett mozgásában fejeződik ki.

A tenisz őse egy francia eredetű labdajáték, a jeu de paume Angliában vált népszerűvé, és ott fejlődtek ki a ma is űzött játék szabályai. Az első tenisztornát is ott rendezték, 1876-ban. 1877-től rendezik folyamatosan a ma is a legerősebbek közé tartozó wimbledoni tornát. Amerikában 1881-ben rendezték meg a mai US Open, Párizsban 1891-ben a mai Roland Garros és Ausztráliában 1905-ben a mai Australian Open elődjét. Ma is ez a négy torna a legrangosabb, és együttesen a Grand Slam nevet viselik. Kiemelkedő eredménynek számít bármelyik egyéni Grand Slam-torna megnyerése, és a legnagyobb dicsőség, ha valaki egy naptári éven belül nyeri meg mind a négy nagy tornát. 2017-ig ez csupán öt versenyzőnek sikerült. Azt, hogy pályafutása során legalább egyszer mind a négy tornát sikerült megnyernie, a tenisz történetében további 12 játékos mondhatja el magáról.

A hivatásos teniszezők érdekeinek képviseletére alakult szervezetek – az ATP a férfiak, a WTA pedig a nők számára – külön rendezik a versenyeket, és tartják nyilván a ranglistapontokat. A tenisz nemzetközi szervezetének, az 1913-ban alakult International Tennis Federation (ITF)-nek 210 nemzeti szövetség a tagja. Az ITF szervezi az országok közötti csapatversenyeket: a férfiaknál Davis-kupa, a nőknél Fed-kupa, valamint a vegyes összetételű csapatok számára rendezett Hopman-kupa-versenyeket, és felügyeli a Grand Slam-tornákat. Az ATP és a WTA magasabb díjazású versenyeinek kiegészítéseként versenyeket szervez az alacsonyabb ranglistahelyezéssel rendelkezők, valamint a fiatalok számára. Az ITF szervezésében zajlanak a 18 év alattiak különböző korosztályai, valamint a szeniorok és a kerekesszékes versenyzők számára rendezett versenyek. A tenisz 1896–1924 között, majd 1988-tól ismét a nyári olimpiák része.

Kialakulását követően a tenisz sokáig az arisztokrácia és a tehetősebb rétegek sportja volt. Mára már közkedvelt sport és szabadidős tevékenység lett, megnőtt az amatőrök száma, minden korosztály, minden társadalmi réteg űzheti. A problémát elsősorban a pályák korlátozott száma jelenti, s ez persze a költségeket is növeli, mert maga a felszerelés egyébként nem különösebben drága..

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Tenisz kiemelt szócikket javaslom-jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-4-2 helyre. Január 28-án fejeződik be a január 15. és 28. közötti 2018-as Australian Open, az év első Grand Slam-tenisztornája. Ehhez igazítva javasoljuk a Tenisz kiemelt szócikket ezen helyre. – *feridiák vita 2017. november 24., 18:22 (CET)Reply[válasz]

5. hét

január 29. 0.00 és február 1. 11.59 között: Északi háború (1674–1679)

A jelölt cikk: Északi háború (1674–1679) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A lundi csata, 1676. december 4. (Johan Philip Lemke festménye)
A lundi csata, 1676. december 4. (Johan Philip Lemke festménye)

Az 1674–1679-es északi háború – amely svéd–brandenburgi háború és skånei háború (ejtsd: szkónei) neveken is ismert – az 1672–1679 között zajló francia–holland háborúval egy időben, részben azzal összefüggő, részben attól független tényezők miatt robbant ki és folyt le. Angol, francia történészek gyakran tekintik a francia–holland nagyhatalmi háború mellékhadszínterének, mivel mindkettő a francia–svéd katonai szövetség részvételével, egyeztetett hadicélok elérése érdekében folyt. XIV. Lajos francia király Hollandia és Anglia ellen indított háborút, itt szembekerült a Habsburg Birodalom, a Német-római Birodalom, Brandenburg-Poroszország, Dánia és a Habsburg Spanyolország által alkotott európai koalícióval. Brandenburg kikapcsolására Franciaország fő szövetségese, a Svéd Királyság elözönlötte Brandenburgot (svéd–brandenburgi háború), Dánia pedig tengeren és szárazföldön is támadást intézett Svédország ellen (skånei háború). A holland háború tehát Franciaország, az északi háború pedig Svédország közvetlen érdekterületén folyt.

Az északi háború több szakaszra osztható. Az első szakaszban, 1674–78 között Brandenburg védelmi háborút vívott a svéd betörés ellen. Ennek második szakaszában, 1676-tól 1678-ig Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem és a vele szövetséges Dánia hadseregei hosszú harcban sikeresen kiszorították a svédeket Észak-Németországból (Svéd-Pomerániából, a Brémai-Verdeni Hercegségből, Rügen szigetéről). Közben 1676-ban Dánia hadjáratot indított Dél-Svédország (Skåne, Blekinge) megszerzésére, sikeres tengeri háborút vívott a Balti-tengeren, de a szárazföldön súlyos vereségeket szenvedett. 1678–1679 telén Frigyes Vilmos visszaverte a svédek kelet-poroszországi betörését is, országa egész területéről kiűzve a svédeket.

Az 1678-as nijmegeni békeszerződésben Lipót császár, Brandenburg hűbérura és szövetségese különbékét kötött Franciaországgal. A magára hagyott Brandenburg 1679. június 29-én aláírta a saint-germaini békeszerződést, ebben Frigyes Vilmos elveszítette a háborúban fegyverrel megszerzett területeit. A vereséget szenvedett Dánia 1679. szeptember 26-án megkötötte a lundi békeegyezményt Svédországgal. Mindkét szerződés a háború kezdete előtti állapotokat állította vissza.

A 19. századi történetírás az 1674–79-es északi háborút két külön konfliktusnak tekintette. A németek a svéd–brandenburgi háborút (Schwedisch-Brandenburgischer Krieg), az észak-németországi front eseményeit tartották meghatározónak. Ugyanekkor a dán és svéd történettudományban, hasonló alapon, a skånei háború (Skånske Krig / Skånska kriget), tehát a dél-svédországi és a balti-tengeri hadműveletek elsőbbsége hangsúlyosabb. A mai történészek a két rész-háborút nem különítik el egymástól, mindkettőt ugyanazon szövetségek vívták. Összehangolt, időben is egybeeső hadműveletek zajlottak, bár földrajzilag eltérő frontokon (Skåne tartomány, Balti-tenger, Svéd-Pomeránia, a Brémai-Verdeni Hercegség és Kelet-Poroszország területén), a katonai ütőerőket egyik frontról a másikra mozgatva. A Svédország elleni háborúkat lezáró békeszerződéseket is nagyjából egy időben kötötték meg..

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

február 1. 12.00 és február 4. 23.59 között: Dubrovnik

A jelölt cikk: Dubrovnik (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A város védőszentjének szobra a Szent Balázs-templom tetején
A város védőszentjének szobra a Szent Balázs-templom tetején

Dubrovnik, régi magyar nevén Raguza (latinul: Rausium később Ragusium, olaszul: Ragusa), város és kikötő Horvátországban, az ország legdélibb részén, az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Az Adria gyöngyének nevezett várost korábban a Délszláv Athénnek is titulálták.

A középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, a sokáig a Velencei Köztársasággal is rivalizáló Raguzai Köztársaság székhelye volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte, amikor 40 000 lakosával Európa legnagyobb városai közé tartozott. I. Lajos magyar király 1358-ban megszerezte Velencétől, és egészen 1526-ig a magyar korona tulajdona volt. Jelentős magyar emlék, hogy a város kolostoraiban őrzik Szent István király állkapcsát és koponyadarabját, illetve Szent László jobbját.

A város a horvát művészet, a nyelv és irodalom egyik legjelentősebb központja, sok neves költő, író, festőművész és tudós lakhelye. Központja 1979 óta a Kulturális Világörökség része. A dubrovniki repülőtér az ország harmadik legnagyobb utasforgalmú repülőtere évi mintegy kétmillió utassal.

A város védőszentje Szent Balázs (Sveti Vlaho), akinek szobrai szerte a városban megtalálhatók. Szent Balázs hasonlóan fontos, mint Velence számára Márk evangélista, így a város legnagyobb templomát is róla nevezték el. Szent Balázs napját (február 3.) a városlakók fesztivállal ünnepelik. Ez már a Raguzai Köztársaságban is ünnep volt, amin mindenki részt vett. Ezen a napon a fegyencek, a száműzöttek és az áttértek két nappal az ünnepség előtt és után szabadon közlekedhettek a városban, de ha senki sem ismerte fel őket, akkor a szabadságjogot kibővítették egy-egy héttel az ünnepség előtt és után is. A fesztiválra az egész országból érkeznek a városba turisták és távoli rokonok. Ilyenkor a helyiek népviseletbe öltöznek, és különböző kulturális programokat állítanak össze.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ide a Dubrovnik szócikket, mivel Szent Balázs napja (február 3. ), melyet a városlakók minden évben fesztivállal ünnepelnek meg. Andrew69. Blue a v.svg 2017. február 8., 17:07 (CET)Reply[válasz]

Támogatom. – *feridiák vita 2017. július 18., 20:31 (CEST)Reply[válasz]

Most is támogatom, még inkább támogatom, már támogatásodat is kérem. – *feridiák vita 2022. június 20., 11:59 (CEST)Reply[válasz]

6. hét

február 5. 0.00 és február 8. 11.59 között: Magyar Hold-radar-kísérlet

A jelölt cikk: Magyar Hold-radar-kísérlet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Hold-radar 36 db dipólantennája 6×8 m²-es állványon
A Hold-radar 36 db dipólantennája 6×8 m²-es állványon
A Hold-radar elvi elrendezése
A Hold-radar elvi elrendezése

A magyar Hold-radar-kísérletet Bay Zoltán, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője, valamint munkatársai egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án végezték el, amikor saját fejlesztésű radarberendezéssel sikerült kimutatniuk a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitest felszínéről. Ez az esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének.

A feladat fizikai nehézségét az adja, hogy a radaregyenlet szerint a visszaérkező jel teljesítménye a távolság negyedik hatványával csökken, ezért a kb. 380 000 km-es Föld–Hold-távolságot oda-vissza megtett rádiójel annyira legyengült, hogy nem lehetett kiszűrni a zajból. Bay Zoltánék úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy periodikusan ismétlődő jelsorozatot bocsátottak ki, a visszaérkező jeleket összegezték, és az így felerősödött jel mérhetővé vált. Mivel az adóberendezés teljesítménye korlátozott volt, az impulzusok hosszabbításával növelték a kisugárzott energiát, de emiatt – a sok helyen olvasható téves információval ellentétben – pontos távolságmérést nem tudtak végezni.

Néhány héttel korábban az Amerikai Egyesült Államokban az amerikai hadsereg híradástechnikai törzsének Diana-projekt(wd) fedőnevű Hold-radar-kísérlete szintén sikeres volt. Az eredmények hatására alakult ki és indult fejlődésnek a csillagászat új ága, a radarcsillagászat.

A Hold-radar-kísérletek jelentősége abban áll, hogy ezek voltak az első természettudományos vizsgálatok, melyeket Földön kívüli tárgyon végeztek. Az égitestekről szerzett ismeretek évezredeken keresztül kizárólag passzív megfigyeléseken alapultak, de a mikrohullámú technika lehetővé tette a távoli objektumok fizikai vizsgálatát is. Tulajdonképpen ekkor bizonyosodott be, hogy a Hold egy anyagi jellemzőkkel bíró tárgy, jól meghatározható távolságra a Földtől.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szeretném az 1946. február 6-án végrehajtott magyar Hold-radar-kísérlet szócikkét idetenni. Remélem, addigra kiemelésre tudom vinni. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2017. július 25., 22:13 (CEST)Reply[válasz]

Jó gondolat, támogatom. – *feridiák vita 2017. augusztus 7., 21:08 (CEST)Reply[válasz]

Én is Symbol support vote.svg támogatom Andrew69. Blue a v.svg 2017. október 23., 15:28 (CEST)Reply[válasz]

Magyar Hold-radar-kísérlet az általam javasolt Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-47-1 helyről Rlevente javaslatára konszenzussal átmozgatva ide ezen vitalapra, s rajta keresztül a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-1 helyre. Az így felszabaduló helyre pedig a Tenisz kiemelt cikkét javasoljuk tenni a teniszsport kiemelt aktualitása okán (jelenleg is ez szerepel a kezdőlapi aktuális rovatban az első helyen), valamint ezen havi tenisz-csúcseseményére, a Davis-kupa döntőjére tekintettel. Nyomatékosítja ezt az a tény is, hogy Kezdőlapunk Vitalapján az első szakasz a tenisz kérdésével végződik, és rögtön utána a Sporttörténelem teniszben című tartalom az egész második szakasz. – *feridiák vita 2017. november 4., 14:24 (CET)Reply[válasz]

február 8. 12.00 és február 11. 23.59 között: Főtér (Brassó)

A jelölt cikk: Főtér (Brassó) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A brassói Főtér (románul: Piața Sfatului, németül: Marktplatz) a városerőd központja és fontos turisztikai látványossága, a város legismertebb és leglátogatottabb helye, emellett Románia egyik legnépszerűbb látnivalója. Arculatát a régi városháza uralja, magát a teret öt kompakt házsor szegélyezi, melyeket az egykori hetivásárok jellemző termékeire utalva neveztek el: Búzasor, Virágsor, Gyümölcssor, Kádársor, Lensor.

A Balkán és a Nyugat találkozásánál fekvő Brassó már a középkortól kezdve fontos kereskedelmi központnak számított, és a Főtér közel hétszáz éven keresztül a város fő vásártere volt, ahol a heti- és éves vásárokat tartották. A 14. század elején még a falakon kívül helyezkedett el, majd miután a városerőd északkeleti irányban terjeszkedett, annak középpontjába került. A teret felvigyázó őrtorony mellé a szűcsök céhe kőgalériát épített; erre 1420 után a városi tanács egy új szintet emelt, és városházaként (Tanácsház) kezdte használni.

Jelenlegi mérete és formája a 16. századból származik; ekkor újították fel a teret szegélyező házakat, és ekkor építették a műhelyeknek és fedett piacnak helyet adó Kereskedőházat is. Méretei ellenére a tér nem tudta befogadni a sok árust, így a környező utcákat is kinevezték vásártérnek. Magukban a házakban gazdag szász patriciuscsaládok laktak, a középkori német településekre jellemzően a klasszicista és barokk stílusú épületek homlokzatának földszintjén árkádok voltak.

A legtöbb épületet elpusztító 1689-es tűzvészt Brassó történetének legnagyobb katasztrófájaként tartják számon. A valószínűleg szándékosan indított tűz körülbelül 300 emberéletet követelt, és szinte teljesen elpusztította a városerődöt. Az újjáépítés több évtizedet vett igénybe. A ma látható házak java része a 18. és 19. században épült historizáló reneszánsz stílusban.

A Főtéren volt Brassó legelső köztéri kőburkolata, legelső többemeletes háza; itt vezették be legelőször a közvilágítást, és egy időben vasút is közlekedett. A 20. században a vásárok megszűntek, a teret leaszfaltozták, parkolóként és autóbusz-pályaudvarként használták, a régi városházában pedig múzeumot rendeztek be. A tér az 1980-as években nyerte el jelenlegi kinézetét; ekkor a lensori oldal kivételével gyalogos sétálózónává alakították át, a házakat kijavították és felújították, a régi városháza elé pedig szökőkutat építettek. Napjainkban az épületekben éttermek, üzletek, szállodák, múzeumok működnek, a téren pedig különböző rendezvényeket tartanak. A 34-ből 30 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom ide a Horthy Miklós szócikket, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr február 9-ei halálának évfordulója okán. – Gerry89 vita 2017. június 15., 14:50 (CEST)Reply[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Születése június 18. évfordulós, oda jobb lenne. Andrew69. Blue a v.svg 2017. június 23., 19:46 (CEST)Reply[válasz]


A mai déli harangszóig, s vele párhuzamosan a Kezdőlap kiemelt cikkei rovatban a hétközi frissítésig nem hetek, nem napok, de már órák sincsenek hátra. A déli hangszóval a Kezdőlapon a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-1 sablon tartalmát a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 sabloné váltja fel. Az utolsó perceknél tartunk, hogy egy súlyos hibát megelőzzünk. Ezért a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 jelenlegi tartalmát megcserélem a közvetlenűl utána következő a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-7-1 sablonéval. Ennek megtörténte után következik a tanulságokról s a folytatásról a vita. Megértéseteket kérve üdvözöl: – *feridiák vita 2018. február 8., 11:29 (CET)Reply[válasz]

Horthy Miklóst meg kellene hagyni júniusra; a születése kerek évfordulós, a halála nem. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 8., 11:35 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: Mi az a súlyos hiba, amelynek megelőzésére az utolsó félórában, az egyeztetés lehetősége nélkül ki kellett cserélni a két kezdőlapot? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 8., 14:31 (CET)Reply[válasz]

Első szakasz

1. Gerry89 szerkesztőtárs 2017. június 15-én a cikkajánló ezen vitalapján a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 helyre Horthy Miklós szócikkajánlóját javasolta Kezdőlapra kitenni február 9-ei halálának évfordulója okán.
2. Horthy Miklós 1957. február 9-én hunyt el. Ennek 2017. február 9-én volt a jubileumi évfordulója és az Évfordulók rovatban arcképpel a helyén ott szerepelt. 2018-ban már Horthy Miklós 1868. június 18-i születésének kerek 150. évfordulója következett. De a születénapon már 10 évvel ezelőtt, születése 140. évfordulón kinn volt kiemelt cikke a Kezdőlapon. Ez a javasolt Horthy-szócikk vitalapján egyetlen kattintással ellenőrízhető, ahol ez szerepel: „Ez a szócikk 2008. június 16. és 2008. június 22. között szerepelt a kezdőlapon.”
3. Gerry89 szerkesztőnek három nap gondolkodási idő állt rendelkezésére Horthy Miklós június 18-i születésnapjáig az önkorrekcióra, hogy javaslatát a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 helyről a június 18-19-20-21 napokat átfogó Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-25-1 helyre vigye át. Sajnálatos módon nem tette meg, elmulasztotta az önkorrekciót.
4. Másnak kellett figyelmeztetnie. Andrew69. szerkesztőtárs tette meg, nagyon tapintatosan. Várt június 22-ig, de utána június 23-án azonnal ment a tömör üzenet: „Születése június 18. évfordulós, oda jobb lenne.”
5. Sajnos Gerry89 szerkesztőtárs nem válaszolt, s a fentiekből következő teendőket sem a hét, sem a hónap, de még 2017-es év végéig sem végezte el. Így kezdeményezése lassan időzített bomba lett.
6. Az új évvel Hkoala személyében január 13-án új szerkesztőtárs lépett be a körbe. Ő megerősítette a teendőről Andrew69. javaslatát: „Horthy Miklóst meg kellene hagyni júniusra; a születése kerek évfordulós, a halála nem.” Csak az a baj, hogy ezt nem január 13-án, vagy egy héttel később, vagy legalább január hónap végén írta, hanem február 8-án. És Horthy Miklós cikkét még akkor sem vitte át a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-25-1” helyre.
7. De közben január 13. és február 8. között nem hatástalanította az időzített bombát, hanem hozzátett egy másikat. Majd az első bombát hatástalanító szerkesztőtárs kapott egy mellbevágó kérdést:
@*feridiák: Mi az a súlyos hiba, amelynek megelőzésére az utolsó félórában, az egyeztetés lehetősége nélkül ki kellett cserélni a két kezdőlapot? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 8., 14:31 (CET)Reply[válasz]
Erre percek múlva jön a felelet, taktikai tanulságul, a közös stratégiai győzelemért. üdv: – *feridiák vita 2018. február 10., 23:51 (CET)Reply[válasz]

Sziasztok! Először is, azért nem szóltam hozzá eddig, mert egyetértettem Andrew69. módosító javaslatával. Nem tudtam, hogy itt szokás szétpingelni mindenkit. @*feridiák: kérlek a jövőben engem ezekből hagyj ki, ne pingel meg ezekben a mondatfolyondárokban. Kérlek attól is tartózkodj, hogy az én döntésem, vagy nem döntésem időzített bombaként jellemezd. Köszönöm!

Még egy észrevétel: 2018-8-1 helyre minden előzetes nélkül lett berakva a Textilbeton szócikk, ami nem kiemelt, soha ne is volt, ahogy elnéztem nem véletlen. Remélem ez csak valami vicc akart lenni, tudván, hogy elvileg ide csak kiemelt szócikkek mehetnek. – Gerry89 vita 2018. február 12., 08:37 (CET)Reply[válasz]

A Textilbeton tényleg nem kiemelt, csak nem tudom, hogy akkor mit keres a Kiemelt cikkek listájában, ugyanis abból dolgoztam, de akkor most kitöröltem. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 12., 15:29 (CET)Reply[válasz]

Második szakasz (tágabban)

1. Az összes internetes enciklopédia közül a legnagyobb a 298 nyelvi változatú világenciklopédia, a Wikipédia.
2. A Wikipédia körében 80 tagú a Brassó szócikk-család.
3. A Brassó szócikk-család közepén a Főtér cikk négy nyelvi változata szerepel a következő indulási sorban: angol 2007, román 2009, kínai 2012 és a magyar 2017.
4. Közülük csak egy, sorban a negyedik, a magyar jutott el a Kezdőlapra kiemelt szintig Whitepixels szerkesztő kezdeményezésére a következő négy lépésben:
4.1 a Főtér cikk indítása: 2017. március 21.;
4.2 jó szócikknek jelölése: június 17. és a jószócikk-státuszt megkapása: 4 támogtással július 1.;
4.3 kiemelt szócikknek jelölése: december 22. és a kiemelt státuszt megkapása: 6 támogatással 2018. január 19.
4.4 a Kezdőlapra kerülés kérdéséről a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-3-1 helyen január 4-től január 12-ig *feridiák, Gerry89 és Hkoala közt folyt vitában abban állapodtak meg, hogy a brassói Főtér cikkajánlója a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-5-1 sablonban lesz január 29-től február 1-jéig a tartalom, előtte pedig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-3-1 sablonban január 15-től 18-ig a Durhami vár cikkajánlója lesz a tartalom.
5. Másnap, január 13-án megindulhatott a megállapodás szerinti megvalósítás. Hkoala megkezdte Durhami vár cikkajánlójának elkészítését, január 14-én *feridiák folytatta, és január 15-én, a Wikipédia Napján sokak közös munkájának eredményeként kinn volt a Kezdőlapon. A mai nap végéig a Kiemelt cikk rovatban a brassói Főtér alatt még ott a Durhami vár linkje is, s az 5. pontig írtak a Kezdőlapról egyetlen kattintással olvashatók. Kis szünet után jön a folytatás. – *feridiák vita 2018. február 11., 21:37 (CET)Reply[válasz]
6. Hkoala ugyanazon napon, január 13-án semmibe vette a megállapodásnak a brassói Főtérre vonatkozó részét. Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-5-1 sablonba az Északi háború (1674–1679) lett a kiemelt tartalom. A változtatásról szó se volt. Egyetlen kattintással ellenőrízhető, hogy a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-5-1 cikkajánló vitalapja máig üres. Nem szóltam érte, pár hellyel odébb tettem, és mentünk tovább.
7. A nagy probléma az, hogy ezt tette már január 13-án a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 sablon tartalmával is. Horthy Miklós nagy jubileumát és annak jubileumi évfordulós szócikkét nem lehet semmibe venni. Fokozás épp ide szó nélkül a román nyelv szócikkét betenni. Betetőzés, hogy épp ezt a fontos szócikket @Andrew69. a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-24-2 helyre már tavaly napra a vizitáció napján javasolta, és már 2017. augusztus 1-jén n a cikkajálót is elkészítette:
8. Végül a hétfői frissítésnél arra is figyelni kell, hogy épp a február 12. és február 14. közötti szakaszban következik a januárban királlyá választott Hunyadi Mátyás ünnepélyes trónfoglalója Budán a Mátyás-templomban. TEHÁT? – *feridiák vita 2018. február 11., 23:28 (CET)Reply[válasz]
Felelelt: Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-7-1. – *feridiák vita 2018. február 11., 23:53 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák:

5-6. Sehol nem írja, hogy előzőleg a vitalapon kell javaslatot tenni a kezdőlapra kerülő cikkre, lásd Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon (A jelölés folyamata című rész). Láttam, hogy már közeledik az időpont, és senki nem gondoskodott a kezdőlapi cikkről, így elkészítettem én. Az, hogy ezáltal a brassói főtér pár nappal odébb került, még nem főbenjáró vétek, nem súlyos hiba, és nem időzített bomba.
7. A vitalapon megbeszéltük, hogy ne Horthy Miklós cikke kerüljön erre a hétre. A Horthy Miklós nagy jubileuma és fokozás épp ide szó nélkül a román nyelv szócikkét betenni kitételeket nem biztos, hogy értem; amit érteni vélek belőle, azzal nem értek egyet, úgyhogy megint csak nem látom a súlyos hibát, és időzített bombát, ami miatt közbe kellett lépned. A duplázást illetően: ha Andrew69. már lefixálta ezt egy jövőbeni időpontra, akkor nem ártott volna, ha frissíti a kezdőlapon megjelent cikkek listáját, ahova dőlt betűvel szoktuk beírni a jövőbeli dátumokat, pont az ilyen tévedések elkerülésére.
8. Nem értem, hogyan kapcsolódik Hunyadi Mátyás trónra lépéséhez a magyar szürke szarvasmarha. A Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-7-1-t egyáltalán nem szerkesztettem, tehát azt sem értem, hogy miért kellett idekeverni. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 12., 15:51 (CET)Reply[válasz]
9. Azt hittem, hogy az a jó, ha többen szerkesztjük a kezdőlapot, de úgy látom, hogy aki szembe megy a te ízléseddel, annak itt nincs helye. További jó szerkesztést kívánok. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 12., 15:51 (CET)Reply[válasz]

7. hét

február 12. 0.00 és február 15. 11.59 között: Magyar szürke szarvasmarha

A jelölt cikk: Magyar szürke szarvasmarha (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A magyarok bejövetele Pannóniába (miniatúrarészlet a Képes krónikából)
A magyarok bejövetele Pannóniába
(miniatúrarészlet a Képes krónikából)

A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta állománya az 1960-as években érte el mélypontját, azóta emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, azaz kergemarhakór-mentes, de az állatot ma elsősorban turistalátványosságnak tartják. A primigenius (őstulok) típusú szarvasmarhák podóliai fajtakörébe tartozik, annak leghíresebb, közepes testméretű képviselője. A 1318. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon át jelentős szerepet játszott a magyar gazdaságban. A magyar kormány 2008 őszén kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy a „magyar szürkemarha húst” oltalmazott földrajzi jelzésként (OFJ) vegyék nyilvántartásba; ezt a Bizottság 2011. december 9-i 1300/2011/EU végrehajtási rendeletével meg is tette.

A kutatók régóta vitatkoznak a szürkemarha eredetéről; általánosan elfogadott magyarázat máig sincs. A 19. századi tudósok szerint – közéjük tartozik Kubinyi Ferenc, aki az első történeti állattani munkát adta ki 1856-ban – a magyar szürkemarha honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe. Feszty Árpád szürkemarhákkal vont ökörfogatot ábrázolt körképén. Az ellenvélemények már korán megjelentek, hiszen az elmélet feltételezi a háziállatok évszázados változatlanságát, figyelmen kívül hagyja az élőlények változékonyságát, az életfeltételek módosító hatását. Ennek ellenére az elmélet sokáig tartotta magát, hiszen Hankó Béla még 1957-ben is ezt tartotta elfogadhatónak. Matolcsi János mutatta ki, hogy azok a csontleletek, amikre Hankó megállapításait alapozta, 13. és 14. századi töröktatár halomsírokból származnak, és számottevően különböznek a magyar szürkemarha koponyájától. Bökönyi Sándor mutatott rá arra, hogy a legkorábbi, a hosszú szarvú magyar szürkemarha létezésére utaló leletek 14-15. századiak. A kora Árpád-kori szarvasmarhaleletek azt mutatják, hogy őseink állatainak marmagassága átlagban mindössze 112 cm volt, és inkább a Képes krónika A magyarok bejövetele Pannóniába című miniatúráján látható kis testű, rövid szarvú egyedekre hasonlíthattak.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Brassó főtere (már jó szintű, és a kiemelt státuszt konszenzusos támogatással négy nap múlva nagy valószínűséggel megkapó ) szócikkét javaslom a 2018. 7. hét eleje (február 12. és február 15. közötti) Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-7-1 helyre a téma fontossága és aktualitása okán. – *feridiák vita 2018. január 15., 19:06 (CET)Reply[válasz]

Csere: Magyar szürke szarvasmarha és cikkajánlója.
Indoklás a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-6-2 cikkajánló vitalapon. – *feridiák vita 2018. február 11., 23:50 (CET)Reply[válasz]

február 15. 12.00 és február 18. 23.59 között: Mindaugas litván nagyfejedelem

A jelölt cikk: Mindaugas litván nagyfejedelem (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Mindaugas ábrázolása 1578-ban
Mindaugas ábrázolása
1578-ban
Mindaugas megkeresztelése
Mindaugas
megkeresztelése

Mindaugas litván nagyfejedelem (kb. 12031263 ősze) Litvánia első ismert nagyfejedelme és egyetlen királya. Származása, ifjúsága, hatalomra jutásának módja ismeretlen; egy 1219-es szerződésben már tekintélyes fejedelemként, 1236-ban pedig már a litvánok uralkodójaként említik. Az 1230-as és 1240-es években délkeleti irányban terjeszkedett. 1250-ben vagy 1251-ben, amikor állama belső problémákkal küszködött, felvette a római katolikus vallást és szövetséget kötött a litvánok régi ellenségével, a Livóniai Lovagrenddel. 1253 nyarán Litvánia királyává koronázták; alattvalói száma elérte a 300–400 ezret. Mindaugas volt Litvánia egyetlen királya. Bár Jagelló után a litván nagyfejedelmek többségét lengyel királlyá is koronázták, a két cím különálló maradt.

Uralkodása alatt elkezdte kiépíteni az államszervezetet, de le kellett küzdenie rokonai és a többi fejedelem ellenállását. Államát délkelet felől az Arany Horda tatárjai is támadták. 1261-ben felmondta szövetségét a Livóniai Lovagrenddel és feltehetően visszatért pogány vallásához. 1263-ban unokaöccse, Treniota és Daumantas fejedelem a fiaival együtt meggyilkolta őt bosszúból, mert utóbbi feleségét erővel magához vette.

Mindaugas uralkodásáról a legfontosabb korabeli források a német Livóniai verses krónika (Livländische Reimchronik) és az orosz Ipatyjev-krónika. Mindkettőt a litvánok ellenségei írták, így hangnemük elfogult (különösen az orosz krónika) és pontatlanok is, hiányoznak belőlük az események időpontjai és helyszínei. A Livóniai verses krónika például 125 verssort szentel a koronázás leírásának, de nem említi, hogy hol vagy mikor történt. Fontos forrás a király megtéréséről és koronázásáról szóló pápai bulla is. Maguk a litvánok semmilyen korabeli írásos emléket nem hagytak ránk Mindaugasról (kivéve néhány rendeletet, amivel birtokokat adományoznak a Livóniai Lovagrendnek, de ezek eredetisége vitatott). A forráshiány miatt a király személyét vagy uralkodását illetően sok a megválaszolatlan kérdés.

Az utókor csak a 19. század végén és a 20. században kezdte a litván állam megalapítójaként tisztelni. Jelentős tettei közé sorolják a tatár előrenyomulás megállítását, Litvánia nemzetközi elismertetését és nyugati orientációját. Megkoronázásának napja (július 6.) nemzeti ünnep Litvániában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
1918. február 18-án vált függetlenné Litvánia. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2017. szeptember 11., 07:17 (CEST)Reply[válasz]

2017. szeptember 11-én Hkoala ezt írta a vitalapra: "1918. február 18-án vált függetlenné Litvánia." Köszönjük, hogy felhívta rá a figyelmet. De ez a vitalapon nem javaslat, nem jelölés, nem vitaindító. Nem is kezdeményezés. Az ugyancsak 2017. szeptember 11-én készült, de órákkal korábbi és cikkajánló-kezdeményt tartalmaz a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-7-2 sablonba. 2017. szeptember 11-től a mai napig hiányzik a folytatás. Pedig kevesebb, mint egy óra múlva hétközi frissítéskor ez kéne a Kezdőlapra kerüljön a február 15-től február 18-ig tartó szakaszra.@Hkoala! Kérlek, mentsük együtt a menthetőt.

1. A kiemelt csillagos szócikk címe: Mindaugas litván nagyfejedelem. A cikkajánlóban Mindaugas és a gyakorlattól eltérően nincs belinkelve. Javaslom, hogy a cikkajánló ezzel kezdődjön: Mindaugas litván nagyfejedelem.
2. A cikkajánló szövege után hiányzik a zárósablon. Javaslom, hogy tegyük a végire. Szerkesztői üzemmódban látható a zárósablon. Ezeket lementem és kérlek, ha más javaslatod van, szíveskedj megvitatásra ide tenni, hogy a cikkajánlót együtt, közösen jobbítsuk. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2018. február 15., 11:33 (CET)Reply[válasz]
3. A kiemelt szócikkben a főkezdőkép az infoboxban Mindaugas. A második kép tartalmilag ennek párja: Mindaugas megkeresztelése. Ezért ezen két képet javaslom kitenni.
4. Amikor a cikkajánló kikerül a Kezdőlapra, akkor lehet igazítani-végleglesíteni a képméretet. – *feridiák vita 2018. február 15., 11:42 (CET)Reply[válasz]

Már nem foglalkozom a kezdőlapi kiemelt cikkekkel; a fentieket egyébként magad is el tudod végezni, kevesebb idő alatt, mint a fenti szöveg beírása. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. február 15., 11:57 (CET)Reply[válasz]

8. hét

február 19. 0.00 és február 22. 11.59 között: Olimpiai játékok

A jelölt cikk: Olimpiai játékok (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A NOB vezetősége Athénban az 1896-os első újkori olimpián
A NOB vezetősége Athénban
az 1896-os első újkori olimpián
Az olimpiai ötkarika
Az olimpiai ötkarika

Az olimpiai játékok több sportágat magában foglaló nemzetközi eseménysorozat. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olimpiák mintájára, másfél évezred szünet után – 1896-ban Athénban kezdődött el, és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben a franciaországi Chamonix szervezhette meg. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték, 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében kerülnek sorra. Így követik egymást például a 2016-os és 2020-as nyári olimpiai játékok, s köztük kapnak helyet a február 8-án kezdődött és február 25-én záruló, jelenleg is folyó 2018. évi téli olimpiai játékok.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, szervezeti keretei is fokozatosan kialakultak. Az olimpia hármas jelszava: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, napjainkig az országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé. Az olimpizmus fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni volt kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek ünnepélyes átadása. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót.

Magyarország az újkori olimpiai mozgalomban a kezdetektől aktív szerepet játszott. Kemény Ferenc sportszervező jelen volt a NOB 1894-es megalapításánál, majd a Magyar Olimpiai Bizottság 1895-ös létrehozásának is motorja volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetőségi tagjaként képviselte hazánkat Athénban az 1896. évi első újkori olimpián, ahol Hajós Alfréd megszerezte az első magyar olimpiai aranyérmet. Magyarország olimpiai sportsikerekben kivételesen gazdag, a nyári játékok örök éremtáblázatán az első tíz ország közé tartozik. Ugyanakkor a téli játékokon még nem szerzett elsőséget, érmet is harmincnyolc évvel ezelőtt, 1980-ban.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az olimpiai játékok kiemelt szócikket javaslom a jelenleg folyó 2018. évi téli olimpiai játékokból következő aktualitásra tekintettel ennek záró hetére a 2018. február 19. és 22. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-8-1 helyre. Cikkajánló elkészítve kérem jobbítani. – *feridiák vita 2018. február 18., 17:29 (CET)Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom, jó ötlet! Épp javasolni akartam a Méhnyakrák szócikkünket. Hat éve volt kezdőlapon, szerintem kitehetnénk, rég volt kint hasonló. Ennek valahol egy hely? Gerry89 vita 2018. február 18., 18:17 (CET)Reply[válasz]

Kösz. Méhnyakrák szócikkünk is jó ötlet! Együtt még a következő héten megoldjuk. De kérem segítséged, hogy előbb a függőben lévő problémákat oldjuk meg. A 2018. évi téli olimpiai játékok éremtáblázata miatt ezek sorában első a hétfőn Kezdőlapra kerülő olimpiai játékok. Jelenleg a magyaroknak még egyetlen érme sincs, nem vagyunk benn még a megosztott huszonötödik helyen sem. Az olimpia-cikk február 19-től 22-ig lesz kinn. Reméljük, február 22-én Liu Shaolin Sándorék végre hozzák az érmet. Bízunk bennük, s a cikkajánló időzítésével megelőlegezzük ünneplésüket. – *feridiák vita 2018. február 18., 20:47 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: Hát...azért a cikkajánló utolsó részét én nem tenném ki, persze így van és remélem én is, hogy 22-én összejön az érem, ez esetben mehet majd az aktualitások közé. De te tudod. Gerry89 vita 2018. február 18., 20:57 (CET)Reply[válasz]
@Gerry89: Igazad van. Kérlek, szíveskedj úgy átfogalmazni, hogy Te is közös cikkajánlónak tekintsd. Kösz. – *feridiák vita 2018. február 18., 21:00 (CET)Reply[válasz]
@*feridiák: Kész, szerintem így jó. 22-én meg szorítsunk Sanyinak és a két váltónak. Gerry89 vita 2018. február 18., 21:17 (CET)Reply[válasz]

@Gerry89: Szerintem is jó így. Kösz. Javaslom, hogy a koreai olimpia célfázisában február 22-től 25-ig következzen a Koreai konyhaművészet cikkajánló Kezdőlapra kerülésének kérdése. Ha helyesled, kérem, hogy a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-8-2 helyen folytassuk tovább. – *feridiák vita 2018. február 19., 12:47 (CET)Reply[válasz]

február 22. 12.00 és február 25. 23.59 között: Koreai konyhaművészet

A jelölt cikk: Koreai konyhaművészet (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hagyományos koreai tálalási mód
Hagyományos koreai tálalási mód
Étkezés egy fogadóban (Kim Hongdo 18. századi festménye)
Étkezés egy fogadóban
(Kim Hongdo 18. századi festménye)

A koreai gasztronómia változatosnak, sokszínűnek és általában véve egészségesnek mondható. Hatással volt rá a kínai és a japán konyha, de számos étele rendkívül különböző ezektől, elkészítési módját, alapanyagait és ízesítését tekintve is. Jellegzetes ételei közé sorolják a fermentált kimcshit, a húsételek közül a pulgogit és a kalbit, a pibimbapot, a japán makiszusival rokon kimbapot. Az italok közül ismert égetett szesz a szodzsu. A koreai gasztronómia három legfontosabb ételízesítője a szójaszósz (kandzsang), a kocshudzsang (csilipaprikakrém) és a töndzsang (szójababkrém). Gyakran használják a fokhagymát és a gyömbért is. A koreai konyhában számos olyan étel szerepel, ami a nyugati ízvilágtól és felhasznált alapnyagoktól nagyon eltérő, ilyenek például a különféle namulok, amelyeknek egy részét nyugaton gyomnövénynek vagy dísznövénynek tartott növényekből készítik, mint például a varjúháj vagy éppen a páfrány.

A koreai ételeket általában egyszerre tálalják, nem fogásonként, mint a nyugati kultúrákban. Az asztalra mindig kerül rizs, amely kiegészítője a kuk (leves), a ccsige (raguféleség) és különféle kísérő ételek (pancshan). Külön terítési szokások vonatkoznak az olyan étkezésre, ahol a fő étel a koreai tészta vagy a csuk (kása), illetve ha alkoholos italokat szolgálnak fel.

A színeknek, akárcsak a koreai élet minden egyéb területén, nagy jelentősége volt a konyhaművészetben is. Az öt elem (oheng) filozófiája alapján a koreai ételek a kék/zöld, piros, sárga, fehér és fekete színeket használták és használják ma is. A zöld színt a zöldségek (újhagyma, tökfélék, uborka, egyéb zöld növények) adják, a piros színt a csili, a sárgarépa és a jujuba, a fehér és a sárga színt a külön sütött tojásfehérje és tojássárgája, a feketét pedig a sötét színű gombák és a kim. Ez a fajta esztétikai élmény leginkább a nemesek és az udvar számára volt elérhető.

A koreai kultúrában az étkezésnek, az ételeknek rendkívül fontos szerepe van, úgy tartják, „az evés maga a mennyország” (먹는 것이 하늘이다, mongnun kosi hanurida), és a koreaiak gyógyító erőt is tulajdonítanak az ételeknek (약식동원, jaksik tongvon, „az orvosság és az étel egy gyökérről fakad”).

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap létrehozása)] [frissítés]

9. hét

február 26. 0.00 és március 1. 11.59 között: Szent Korona-tan

A jelölt cikk: Szent Korona-tan (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bécsújhelyi megállapodás a Koronáról (A szerződés nyomtatott példánya)
Bécsújhelyi megállapodás a Koronáról
(A szerződés nyomtatott példánya)

A Szent Korona-tan forrása a Magyar Szent Korona, amely Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett és tartott a második világháború végéig, amikor a Szent Koronát elvitték és Magyarhontól 1978-ig távol volt. Hazahozatala/hazatérése után lényegesen módosult szerepben, de fontos szerepet tölt be. Magyarország alkotmánya, a 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény preambulumában – az úgynevezett Nemzeti Hitvallásban – kimondja:

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
– Alaptörvény

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Szent Korona-tan kiemelt szócikket javaslom a február 26. és március 1. közötti szakasz Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-9-1 sablonjának tartalmába. – *feridiák vita 2018. február 23., 15:54 (CET)Reply[válasz]

március 1. 12.00 és március 4. 23.59 között: Varrvahurkolás

A jelölt cikk: Varrvahurkolás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A varrvahurkolás elve: 1: tolókás tű, 2: fonalvezető lyuktű, 3: varrófonal, 4: az átvarrandó anyag, 5: a tolókás tű záróeleme, 6: öltések, 7: varrvahurkolt kelme
A varrvahurkolás elve: 1: tolókás tű, 2: fonalvezető
lyuktű, 3: varrófonal, 4: az átvarrandó anyag,
5: a tolókás tű záróeleme, 6: öltések,
7: varrvahurkolt kelme
Varrvahurkolt kelme alkalmazása gépkocsiban hő- és hangszigetelésre, a motortér és az utastér között
Varrvahurkolt kelme alkalmazása
gépkocsiban hő- és hangszigetelésre,
a motortér és az utastér között

A varrvahurkolás a textilipar egy, a 20. század második felében kifejlesztett kelmeképző eljárása, amelyben a varrásnak, illetve a kötés egy fajtájának, a láncrendszerű hurkolásnak a technikáját kombinálják. A varrvahurkolt kelmék gyártásához hegyes végű tolókás tűket alkalmaznak, amelyek – a varrótűkhöz hasonlóan – alkalmasak arra, hogy egy vagy több kelmeréteget vagy fonalseregből alkotott anyagréteget átszúrjanak, és egyúttal arra is, hogy kialakításuknál fogva – mint a kötőgépeken alkalmazott tolókás tűk – a láncrendszerű kelmeképzés technikájának alkalmazásával szemeket képezzenek, amelyek az átszúrt rétegeket a varráshoz hasonlóan egymáshoz erősítik. A varrvahurkolás egyesíti a tűvel-cérnával varrott, és az egymással párhuzamosan bevezetett fonalakból láncrendszerű hurkolással előállított kelmeszerkezet előnyeit.

Újabb konstrukciójú gépeken már nem egy, hanem két fonalfektető lyuktűsor (szaknyelven: létra) van, azaz a varrat két egymástól független fonalrendszerből alakítható ki, ez egyrészt díszítő hatást eredményezhet, másrészt a varrvahurkolt kelme fokozottabb megerősítését teszi lehetővé. Jelentős különbség a varró- és a varrvahurkoló gépek között, hogy míg a varrógépen a tű zárt nyílásába fűzik a fonalat és ebből egy ún. hurokfogó segítségével képeznek öltést, a varrvahurkoló gépen a tű horga nyitott, csak akkor zárul be, amikor a lyuktű a fonalát már belefektette, a szem további segédeszköz nélkül alakul ki ebből a fonalból.

A varrvahurkolt kelméknek ma elsősorban a műszaki textíliák – ezen belül nagy súllyal a kompozitok –, valamint ruhadarabok meleg bélésének gyártásában van jelentős szerepe.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Varrvahurkolás szócikket javaslom-jelölöm a március 1. és március 4. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-9-2 helyre. – *feridiák vita 2018. február 24., 12:26 (CET)Reply[válasz]

10. hét

március 5. 0.00 és március 8. 11.59 között: Kínai kert

A jelölt cikk: Kínai kert (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kínai kertben pihenő nők
Kínai kertben pihenő nők

A kínai kert tájképkertészeti stílusa a kínai kultúra ősi ága, ami három évezredes fejlődésen ment keresztül. Nagy hatással volt a japán és koreai kertkultúra kialakulására is. Az uralkodói családok palotáihoz csatlakozó kerteken kívül magába foglalta a tudósok, költők, művészek, kormánytisztviselők otthonai melletti kerteket is. Ezek a fallal körülvett, a házak belső terét kiszélesítő lakóterületek lehetőséget nyújtottak a szemlélődésre, a külvilágtól való elzárkózásra. A tipikus kínai kertben dombok, sziklák, tavak adják a növényzet környezetét, miniatűr, idealizáltan romantikus tájat alkotva, és kisebb épületek szolgálják a pihenést és szemlélődést.

A kínai kertek alkotói nagyon ügyeltek a növények természetes vagy ahhoz hasonló megjelenésére. A sárgabarack a mandarinok, a császári hivatalnokok jelképe volt. A Tang-dinasztia idején a sikeres császári vizsga utáni bankettet a sárgabarackfák kertjében illett megrendezni. A gránátalma az ifjú párok számára a sok fiúgyermeket jelképezte. A fűzfa a barátságot és az élet örömeit idézte meg. A vendégeknek a barátság jeléül fűzfaágakat ajándékoztak. A virágok közül a legnagyobbra az orchideát, a bazsarózsát és a lótuszt értékelték. A Tang-dinasztia idején a bazsarózsa, a bőség jelképe volt a kert legünnepeltebb virága. Az orchidea a nemesség és a beteljesülhetetlen szerelem jelképe volt.

A kertművészet Kínában szoros összefüggésben fejlődött más művészeti ágazatokkal, elsősorban a tájképfestészettel, a kalligráfiával és a költészettel. A kertkultúra egyik csúcspontját Szucsouban érte el, ahol csaknem egy évezreden át, a 11. és a 19. század közötti virágzott ez a művészeti ágazat. A máig megmaradt 69 ottani kertből kilencet a világörökség részévé nyilvánítottak Szucsou klasszikus kertjei néven.


Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom az AFC Ajax szócikket a csapat február 8-ai alapításának 116. évfordulójának alkalmából. – Gerry89 vita 2017. június 17., 13:32 (CEST)Reply[válasz]

Természetesen elírás volt, március 8. az alapítás napja. – Gerry89 vita 2018. február 22., 09:51 (CET)Reply[válasz]

Így ezen hely megüresedett. Ezért ugyancsak @Gerry89 szerkesztőtárs Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-8-1 helyen tett kezdeményezésére ide a Méhnyakrák kiemelt cikket javaslom. – *feridiák vita 2018. február 24., 12:53 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: Miért pont ide? :D Ide jöjjön az Ajax, a Méhnyakrák meg nincs évfordulóhoz kötve, mehet bárhova, ahol nincs jelölés..szerintem. – Gerry89 vita 2018. február 24., 12:56 (CET)Reply[válasz]

@Gerry89::

1. 2017. június 17-én javasoltad február 8-ai alapítása napjára az AFC Ajax szócikket a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-10-1 helyre.
2. 2018. február 18-án kérted, hogy keressek helyet a Méhnyakrák cikknek.
3. 2018. február 22-én a csapat alapítási dátumát március 8-ra korrigáltad.
4. Másodszor is hibáztál, mert az AFC Ajax alapításának napja 1900. március 18.. Ennek helye padig a Kezdőlapon a 2018-11-2.
5. Ezért a Méhnyakrák helye a 2018-10-1, az Ajaxé pedig a 2018-11-2 sablonban van. Már ott van. – *feridiák vita 2018. február 24., 14:39 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: Igen, megkavarodtam, mint szélkakas a viharban. Örülök, hogy mindkét szócikknek lett helye. Bár most több ötletem nincs, azt érdemes lenne megtudni, hogy a Cikkek, amelyek még sosem kerültek kezdőlapra lista aktualitásokat mutat-e, mert akkor onnan lehetne válogatni. – Gerry89 vita 2018. február 24., 16:13 (CET)Reply[válasz]

@Gerry89:: Most jön a java. Meggondoltad, mit jelent a méhnyakrák és március 8. összekapcsolása a Kezdőlapon? Lépjünk előre április közepéig, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-15-2 helyen egy szép nőig, Emma Watsonig. Köszönteni fogjuk születésnapján a Kezdőlapon. De ünnepelni fogjuk már előtte és széles körben is: március 8-án, a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napján, a Nemzetközi nőnapon, amelyet 1917 óta minden évben megtartanak, Magyarországon 1948 óta külön is. Valóban helyesled, hogy a 70. évforduló jubileumi ünnepén, sőt, március 5-től négy napon át a méhnyakrák szócikk legyen a Kezdőlapon? Javaslom, tegyük kicsit tovább, és előbb csináljuk meg legalább április közepéig a Kiemelt cikk rovatot a Kezdőlapon. Kérlek, szíveskedj ehhez kicsit részletezni azon szócikkek körét, amelyek még sosem kerültek kezdőlapra. Én is összegyűjtök addig párat. – *feridiák vita 2018. február 24., 17:27 (CET)–Reply[válasz]

@*feridiák: Oda teszed, ahova akarod. Én csak megemlítettem, hogy ilyen téma is kikerülhetne a kezdőre. Ok. Igyekszem majd aktualizálni a lapot. – Gerry89 vita 2018. február 25., 07:52 (CET)Reply[válasz]
@Gerry89: Oda teszed, ahova akarod, és ha hívsz, segítőtársad leszek. Csak annyit kérek, hogy előbb közös munkánk eredményeként a Fog szócikket vigyük a „Kiemelt cikk” rovatig a Kezdőlapon. Üdv: – *feridiák vita 2018. március 4., 12:29 (CET)Reply[válasz]


Mivel nem körvonalazódik, hogy mi jöhetne ide, ezért azt javaslom tegyük ki Guido von Starhemberget, aki 1737. március 7-én hunyt el és még nem volt kezdőlapon. Andrew69. Blue a v.svg 2018. március 3., 08:49 (CET)Reply[válasz]
Nőnapra a szép kert szebbítése szép kínai nők képével
Nőnapra a szép kert szebbítése
szép kínai nők képével

[[Fájl:|bélyegkép|François Boucher ilyennek ábrázolta a kínai kertet (1742)]]

@Andrew69. Örömmel vettem bejelentésed, hogy ezen rovatban átveszed az „ellátási felelősséget”, mert nem körvonalazódik a megoldás. De ebben még segítek. Érthető, ha egy katonatisztnek a nemzetközi nőnapra is egy katonatiszt jut az eszébe. Javasolom, hogy keress egy összeillőbb helyet Guido von Starhembergnek, ide pedig Neked egy másik javaslatsorod következő tagját ajánlom.
„2016-ra is javasoltam, de áthoztam erre az évre, hiszen október 4. az állatok világnapja. Ide ezért az óriásvidrát javaslom. Andrew69. Blue a v.svg 2016. augusztus 18., 16:29 (CEST)" (Az óriásvidra szócikke a Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-40-1 helyen ott is lett.)Reply[válasz]
„Október első hétvégéje a madármegfigyelési világnap, valamint október 4, az állatok világnapja, ezért ide jöhetne a léprigó. Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 9., 08:28 (CEST) (Ez jövő évben a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-40-2 helyre jelölés.)Reply[válasz]
Ezek alapján a soron következő Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-10-1 helyre a Léprigó kiemelt cikke jöhet, az állatok világnapjára pedig van időnk oda illő kiemelt cikket alkotni.

Kedves @Gerry89, Andrew69.! Mi a véleményetek? – *feridiák vita 2018. március 4., 13:32 (CET)Reply[válasz]

Ha a nőknek akarunk kedveskedmi (amivel maximálisan egyetértek) egy jóképű katona nem olyan rossz választás, de ha már madarat akarsz tenni akkor én inkább virágot vagy növényt mondanék, pl ilyen lehetne a Kínai kert. Andrew69. Blue a v.svg 2018. március 4., 15:24 (CET)Reply[válasz]
A kínai kert kitűnő gondolat. A cikkajánlót megcsináltam, benne a bazsarózsát és a lótuszvirágot az élére kiemeltem. Tőlem mehet. Szíveskedjetek ellenőrízni és véglegesíteni. Javaslom, hogy a jövő héten dolgozzunk pár hetet előre. – *feridiák vita 2018. március 4., 19:48 (CET)Reply[válasz]
Szuper. Andrew69. Blue a v.svg 2018. március 5., 08:27 (CET)Reply[válasz]

március 8. 12.00 és március 11. 23.59 között: Jim Thorpe

A jelölt cikk: Jim Thorpe (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Jim Thorpe (kiejtése [thawrp]) (1888. május 28.1953. március 28.) amerikai sportoló, a modern idők egyik legeredményesebb és legsokoldalúbb versenyzője. Olimpiai aranyérmet nyert öt- és tízpróbában is. Ezenkívül profi kosárlabda-, baseball- és amerikaifutball-játékos volt.

Ereiben őslakos amerikai és fehér európai vér is folyt. Indián neve Wa-Tho-Huk volt, amelynek jelentése: „ösvény, amelyet egy nagy fény világít meg”, röviden: „Fényes Ösvény”. Származása miatt pályafutását számos rasszista incidens nehezítette. Az újságok „rézbőrűként” vagy „indián atlétaként” emlegették.

Több sportágban szerepelt összamerikai indián csapatokban és profiként játszott a kizárólag őslakókból alakult utazó kosárlabdacsapatban.

Sportoló karrierjének vége után nyomorúságos körülmények közt élt, alkalmi munkákból tartotta el magát, és alkoholistává vált. Utolsó éveit betegeskedve küzdötte végig.

Halálának 10. évfordulóján, 1963-ban bekerült a profi futball dicsőségcsarnokába („Pro Football Hall of Fame”); a csarnok rotundájában felállították szobrát. Szintén dicsőségcsarnok-tag az egyetemi futball, az amerikai olimpikonok és az atlétika kategóriában is. Az amatőrszabály megsértése miatt elvesztette olimpiai érmeit, mivel két évig játszott egy másodosztályú baseballcsapatban. 1982-ben, harminc évvel halála után, posztumusz kapta vissza olimpiai érmeit. 1986-ban a róla elnevezett társaság megalapította a Jim Thorpe-díjat, amit minden évben a legjobb defensive back egyetemi futballjátékos kap meg.

Az 1951-ben leforgatott „Jim Thorpe — All-American” című film is őrzi emlékét. Az amerikai képviselőház 1999. május 27-én, születésnapjának előnapján határozatban nevezte őt „Az évszázad amerikai sportolójának”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Jim Thorpe kiemelt cikkét javaslom/jelölöm 1953. március 28. halálának és 1888. május 28. születésének kettős jublileumi évfordulója évében a 2018. évi téli olimpiai játékok február 25-i záróünnepe, valamint a március 9-én kezdődő és március 18-án záruló 2018. évi téli paralimpiai játékok közé, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-10-2 helyre. Az amerikai sportoló a modern idők egyik legeredményesebb és legsokoldalúbb versenyzője, az olimpiai játékokon aranyérmet nyert öt- és tízpróbában is. Ezenkívül profi kosárlabda-, baseball- és amerikaifutball-játékos volt. Ereiben folyt őslakos amerikai és fehér vér is. Indián neve Wa-Tho-Huk volt, amelynek jelentése: „Fényes Ösvény”. Származása miatt pályafutása során sokszor kellett rasszizmussal szembenéznie. Az újságokban mint „rézbőrűt” vagy mint „indián atlétát” emlegették. Több sportágban szerepelt összamerikai indián csapatokban és profiként játszott a kizárólag őslakosokból alakult utazó kosárlabdacsapatban. Az Associated Press a XX. század első felének legnagyobb sportolójának választotta 1950-ben. 1999-ben harmadik lett ugyanazon szervezet XX. század sportolóit rangsoroló listáján. Az amerikai képviselőház 1999. május 27-én határozatban nevezte őt „Az évszázad amerikai sportolójának”.

Ez a szócikk évtizede, 2008. augusztus 11. és 2008. augusztus 17. között szerepelt a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2018. január 24., 15:34 (CET)Reply[válasz]

@Pásztörperc, szíveskedj átfutni és belátásod szerint jobbítani. Öregebben, de régi barátsággal üdvözöl: – *feridiák vita 2018. március 8., 01:12 (CET).Reply[válasz]

Kedves @Pásztörperc! Köszönöm olvasószerkesztői munkád. Olyan fontosnak tartom a tartalom súlyát, hogy itt már szükségét éreztem a Te segítséged kérni. Üdv: – *feridiák vita 2018. március 8., 10:57 (CET)Reply[válasz]

11. hét

március 12. 0.00 és március 15. 11.59 között: Gyufa

A jelölt cikk: Gyufa (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Égő gyufaszál
Égő gyufaszál

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa. Kínában már a 6. században használtak tűzgyújtásra kénnel átitatott fenyőfa pálcákat, de a modern gyufát csak a 19. század elején találták fel, és 1834-ben nyílt meg az első magyarországi dörzsgyufagyár.

A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufát 1836-ban Irinyi János szabadalmaztatta még vegyészhallgató korában. Professzora, Meissner Pál egyik sikertelen kísérlete gondolkodtatta el, és módosította az eljárását. A kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel. A foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét ebbe a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg 1895-ben.

Két francia vegyész, Savene és Cahen állított elő egy olyan, nem mérgező foszfor-szulfid-változatot (foszfor-szeszkviszulfid, P4S3), amely a vörösfoszfornál jóval könnyebben, robbanás nélkül gyullad, így speciálisan előkészített dörzsfelületre nem volt szükség a gyufa meggyújtásához. Találmányukat 1898-ban szabadalmaztatták, s kezdetét vette a mindenen gyulladó gyufa gyártása és kereskedelme.

A mindenhol elérhető, olcsó gyufával számtalan játék játszható, sok a felnőttjáték is köztük, logikai, matematikai, geometriai rejtvények, de van gyufával játszható társasjáték is. Az ömlesztett gyufaszálak tárolására használt gyufásdobozokat hamar hasznosították reklámfelületként is, gyűjtésük különösen az 1960-as–1980-as években örvendett nagy népszerűségnek világszerte, így a magyar gyufa- és gyufacímkegyűjtők, úgynevezett fillumenisták körében is.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Gyufa kiemelt szócikket javaslom a március 12. és március 15. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-11-1 helyre. – *feridiák vita 2018. február 24., 23:00 (CET)Reply[válasz]

március 15. 12.00 és március 18. 23.59 között: AFC Ajax

A jelölt cikk: AFC Ajax (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Ajax az 1900–1901-es szezonban, (az eddigi legrégebbi csapatkép)
Az Ajax az 1900–1901-es szezonban,
(az eddigi legrégebbi csapatkép)
Hollandia legnagyobb stadionja, az Amsterdam Aréna
Hollandia legnagyobb stadionja,
az Amsterdam Aréna

Az AFC Ajax (Amsterdamsche Football Club Ajax) a holland labdarúgás leghíresebb és legnépszerűbb egyesülete. A klubot 1900. március 18-án alapították. A holland labdarúgóklubok közül az Ajax nyerte el eddig a legtöbb bajnoki címet, és a nemzetközi porondon is ők a legsikeresebbek. A századfordulón – amikor Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére felújították az olimpiai játékok hagyományát – szerte a világon fellendült a sportélet, sportegyesületek alakultak, és szinte magától értetődő volt ezeket a klubokat a görög mitológia egyes szereplőiről elnevezni. Így történt ez az amszterdami klub esetében is, amely az Ajax nevet Homérosz Iliaszának főhőséről, „nagy Aiasz”-ról kapta.

Az IFFHS listája szerint az AFC Ajax a 20. század hetedik legjobb csapata volt, és az egyike Európa azon eddigi hat klubjának (a Real Madrid, az AC Milan, a Liverpool FC, a Bayern München és az FC Barcelona mellett), akik viselhetik a bajnokok-ligája által alapított többszörös győztes jelvényt. Ezt azok a csapatok kapják, akik legalább öt alkalommal, vagy háromszor egymás után megnyerték a kupát. Az Ajax az utóbbi eredménye révén kapta meg ezt a jelvényt. Ezenkívül a klubnak sikerült az úgynevezett európai tripla megnyerése is, mivel az 1971–72-es szezonban megnyerték a bajnokcsapatok Európa-kupáját, a nemzeti bajnokságot és a kupát. Rajtuk kívül ez csak a Celtic FC-nek, a PSV Eindhovennek, az FC Barcelonának, a Manchester Unitednek, az Internazionalénak és a Bayern München-nek sikerült. Az FC Barcelona, a Bayern München, a Juventus, a Chelsea és a Manchester United mellett eddig csak az Ajaxnak sikerült elnyernie az Európai Labdarúgó-szövetség három legnagyobb kupáját (a BEK / BL, az UEFA-kupa / EL és a KEK), így csak ez a hat csapat kapta meg az úgynevezett UEFA-emléktáblát. 2016-ban és 2017-ben is Európa legjobb utánpótlás-nevelő klubjának választotta a Sporttudományok Nemzetközi Központja.

A csapatban az idők során olyan híres és ismert labdarúgók szerepeltek, mint Rinus Michels, Sjaak Swart, Johan Cruijff, Johan Neeskens, Marco van Basten, Jesper Olsen, Brian és Michael Laudrup, Ronald Koeman, Søren Lerby, Frank Rijkaard, Ronald és Frank de Boer, Dennis Bergkamp, Edwin van der Sar, Clarence Seedorf, Jari Litmanen, Patrick Kluivert, Danny Blind, Edgar Davids, Marc Overmars, Nwankwo Kanu, Zlatan Ibrahimović, Maarten Stekelenburg, Rafael van der Vaart, Wesley Sneijder, Luis Suárez stb. A klub történetének legkiemelkedőbb edzői Jack Reynolds, Vic Buckingham, Rinus Michels, Kovács István, Johan Cruijff és Louis van Gaal voltak.

Az Ajax stadionja, az UEFA által ötcsillagosra értékelt Amsterdam ArenA, jelenleg Hollandia legnagyobb stadionja.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Az AFC Ajax kiemelt szócikket javaslom a március 15. és március 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-11-2 helyre. – *feridiák vita 2018. február 24., 23:00 (CET)Reply[válasz]

12. hét

március 19. 0.00 és március 22. 11.59 között: Mercury-program

A jelölt cikk: Mercury-program (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az első – embert szállító – Mercury űrhajó startja
Az első – embert szállító –
Mercury űrhajó startja
Dwight D. Eisenhower elnök, a Mercury-program elindítója
Dwight D. Eisenhower elnök,
a Mercury-program elindítója

A Mercury-programot Dwight D. Eisenhower elnök indította el. Ez volt az Amerikai Egyesült Államoknak első, embereket az űrbe juttató programja, amelyet 1959 és 1963 között hajtott végre a NASA. Húsz automata, élőlény nélkül vagy állatokkal végzett tesztrepülés után hatszor repült űrhajós. A program fő célja az volt, hogy az USA a világon elsőként, a Szovjetunió előtt küldjön embert a világűrbe. Miután a szovjetek a Vosztok-programmal elhódították ezt az elsőséget, John F. Kennedy elnök bejelentette az Apollo-programot, és ettől fogva a Mercury-program leginkább az űrbéli tapasztalatszerzést szolgálta.

A programot 1958. október 7-én kezdték el. Informálisan (még csak a NASA-n belül) 1958 októberében jelentette be T. Keith Glennan, az újonnan alakult űrhivatal igazgatója; az amerikai nyilvánosság 1958. december 17-én kapott róla hírt. A program belső kihirdetése után azonnal elkezdődött az eszközökkel, az infrastruktúrával és a leendő űrhajósokkal kapcsolatos követelményrendszer összeállítása után kiválasztották a beszállítókat (az amerikai modellben az eszközöket magánvállalatok tervezték és gyártották szerződéses alapon). majd kijelölték a tesztrepülések menetrendjét. Két fő repüléstípust kívántak kipróbálni: a szuborbitális űrugrást és orbitális repülést. Mindkét típushoz az újonnan, a McDonnell Repülőgépgyárbanl kifejlesztett Mercury típusú űrhajót állították rendszerbe úgy, a szuborbitális repülésekhez a Redstone rakétát, az orbitális űrutazásokhoz az Atlas rakétát használták.

A program fő célját nem érte el, mivel a világ első űrhajósa Jurij Gagarin lett a Vosztok–1 fedélzetén 1961. április 12-én. Az 1961. május 5-én a Mercury–Redstone–3-mal felbocsátott Alan Shepard kénytelen lett az első űrben járt amerikai titulusával beérni. Az első orbitális repülés (a közvélemény szemében az első „igazi űrrepülés”) John Glenn útja volt a Mercury–Atlas–6-tal 1962. február 20-án. A program további két repülés után Gordon Cooper (Mercury–Atlas–9, 1963. május 15.) útjával zárult. A Mercury-program már az első emberes repülés után átalakult a holdra szállást előkészítő, űrtapasztalatokat gyűjtő programmá, és feladatainak teljesítése után a Gemini-programban folytatódott.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Mercury-program kiemelési eljárását Moonwalkr kezdeményezte, Andrew69., Cvbncv Vince, Szalax, Szilas, Whitepixels támogatta, Kemenymate február 16-án kihirdette, hogy a szócikk a kiemelt státuszt megkapta. Most vettem észre, hogy holnap kerül ki a Kezdőlapra, és hiányzik a cikkajánló. Megcsináltam "piszkozatát", hogy holnap ne legyen üres a helye. Akit illet, illetve aki átveszi, annak ezennel véglegesítésre átadom a stafétát. – *feridiák vita 2018. március 18., 23:23 (CET)Reply[válasz]

március 22. 12.00 és március 25. 23.59 között: Joker (DC Comics)

A jelölt cikk: Joker (DC Comics) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Joker-viaszbáb Jack Nicholson által megszemélyesített ábrázolása
Joker-viaszbáb Jack Nicholson által
megszemélyesített ábrázolása
Legnépszerűbb gonoszok balról jobbra: Pingvin, Rébusz, Macskanő és Joker
Legnépszerűbb gonoszok balról jobbra:
Pingvin, Rébusz, Macskanő és Joker

Joker (ejtsd: dzsóker) egy képregény- és rajzfilmes szereplő, szuper-bűnöző, Batman főellensége. Bill Finger, Bob Kane és Jerry Robinson alkotása. A figura először a Batman első számában jelent meg, amit 1940. április 25-én adott ki a DC Comics. Erősen vitatott, hogy ki találta ki, de az biztos, hogy szereplését eredetileg nem tervezték hosszú távra, hiszen már az első képregényének füzetében majdnem meghalt, azonban Whitney Ellsworth szerkesztő berajzoltatott egy utolsó képsort arról, hogy túlélte a balesetét. Ezek után már rendszeresen visszatérő képregényfigura lett.

Joker a kezdeti megjelenéseiben egy igazi bűnözőzseni, nem mellesleg pszichopata, szadista és fekete humorral gyilkol Gotham utcáin. Azért, hogy a képregényeket gyermekbarátabbá tegyék, az 1950-es években Joker karakterét újraértelmezték és egy bolondos, szerencsétlen rablót csináltak belőle. Ez a változata egészen az 1970-es évekig tartott, mikor is komolyabbá akarták tenni a füzeteket, így a szereplő is visszatért gyökereihez. Egyetlen nagyobb változtatás a kezdeti képregényekkel szemben azonban az, hogy Jokernek nem voltak racionális céljai, gyakran csak a móka kedvéért ölt embereket. Mint Batman első számú nemezise, sok rémségért felelős annak életéből. Ő is hozzájárult az első dinamikus duó feloszlásához, agyonverte a második Robint és lebénította Barbara Gordont. Rengeteg eredettörténetet kapott az évek folyamán, azonban egyik sem teljesen hiteles. A legismertebben, hogy beleesik egy tartálynyi vegyi anyagba, ami elfehéríti bőrét, zölddé változtatja haját és pirossá teszi ajkait, amelybe beleőrül. Ez a legtöbb történetben megegyezik, azonban az szinte mindegyiknél más, hogy hogyan is került oda. Kiszámíthatatlanságával és groteszk humorával sokan őt tartják Batman legjobb ellenfelének.

Bár Jokernek nincsenek különleges képességei, mégis sok visszatérő fegyvere van. Ilyen például a híres gáza, amelynek belélegzésével az áldozat a nevetésbe hal bele és arcán halála után is ott marad a mosoly. Az egyik legismertebb gonosz a popkultúrában.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Joker (DC Comics) szócikket a karakter 1940. április 25-ei első megjelenésének évfordulójának alkalmából. – Gerry89 vita 2017. június 23., 18:37 (CEST)Reply[válasz]

@Pásztörperc, Gerry89, Andrew69.! Megcsináltam a holnapi frissítéshez a cikkajánló fogalmazványát. Kérem, szíveskedjetek véglegesíteni. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2018. március 21., 11:06 (CET)Reply[válasz]

@*feridiák: Szerintem jó lesz. – Gerry89 vita 2018. március 21., 15:08 (CET)Reply[válasz]


Symbol question.svg kérdés ha április 25-én van az évforduló, miért nem arra a dátumra került? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. március 22., 15:13 (CET)Reply[válasz]


Tisztelt @Rlevente! Kinek szól a kérdés, és miért most kérdezed? Amennyiben nekem, annyiban azért, mert

1. @Gerry89: 2017. június 23-án ide, a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-12-2 helyre tette a javaslatát, az pedig március 19-22.,
2. @Rlevente: nem akkor nézte meg, és így nem vette időben észre az ellentmondást,
3. @Andrew69.: 2017. július 6-án tartalmilag azt támogatta, hogy a kezdeményező Gerry89 csinálja meg a cikkajánlót; ugyanezt támogatta *feridiák,
4. de még egy nappal a Kezdőlapra kerülés előtt sem készítette el senki a cikkajánlót,
5. így *feridiák kényszerült gyorsan megcsinálni a cikkajánló nyers változatát, és az érintetteket időben kérte, hogy szíveskedjenek véglegesíteni,
6. a legilletékesebb, a kezdeményező Gerry89 jóváhagyta, így került ki a Kezdőlapra és
7. csak "miután elment a vonat", jött a számonkérés.
8. De ezzel Magadra vetted a felelősséget is. Ha nagy hibának tartod, hogy nem április 25. napjára került, akkor részemről egyenesen kérlek, hogy szíveskedj átvinni oda, s helyébe már ma mást tenni. A többit szíveskedj megbeszélni a többi érintett szerkesztőtárssal.
9. A @Szilas: által a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-13-1 helyre javasolt Szung-dinasztia szócikkhez is hozzátettem a magam részét, tovább azzal sem foglalkozom, átadom a stafétát.
10. A súlypontot szombatig a Kezdőlap Vitalapján Veled függőben maradt problémák megoldására helyezem át. Hétfőtől pedig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-13-2 helyen következő Pataki Márta és Nicholas Hilliard vonatkozás cikkajánló tartalmi kérdéseit szeretném Veletek megvitatni és véglegesíteni.
Üdvözlettel - *feridiák vita 2018. március 22., 17:51 (CET)Reply[válasz]

Kedves @*feridiák! Köszönöm, hogy elkészítetted a cikkajánlót, a kérdést nem kritikának vagy számonkérésnek szántam. Valóban, én csak most olvasom ezt a vitalapot, így csak most vettem észre, hogy nem stimmelnek a dátumok. De azért ne állítsd be az esetet úgy, hogy ezt nekem kellett volna jelezni. Rajtam kívül hárman jártatok már itt korábban, és senkinek nem tűnt fel. Egyébként azért kérdeztem, mert az elmúlt hónapokban – magánéleti és wikis okokból – erősen csökkent a szerkesztési tevékenységem, a kezdőlapi eseményeket sem követtem, emiatt arra gondoltam, hogy esetleg elkerülte a figyelmemet, hogy valahol máshol volt erről megbeszélés. Most már szerintem ne bolygassuk, semmi gondot nem okoz, hogy most olvassák az olvasók, foglalkozzunk inkább a jövővel. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. március 22., 18:43 (CET)Reply[válasz]


Kedves @Rlevente! Köszönöm soraidat, egyetértés van köztünk, s ahogy írod: foglalkozzunk a jövővel. Javaslom, kérem, folytathassuk a Kezdőlap vitalapján a Magyar Filmdíj cikk és az egyes Filmdíj-gálák cikkei kapcsolatáról megkezdett vitát. Holnap nagy örömben fogsz részesülni, ha segítesz abban, hogy legalább egy napra hagyjanak kettőnket egy igen fontos kérdést megvitatni. A holnapi vitanapig üdvözlettel: – *feridiák vita 2018. március 22., 19:05 (CET)Reply[válasz]

13. hét

március 26. 0.00 és március 29. 11.59 között: Szung-dinasztia

A jelölt cikk: Szung-dinasztia (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Taj-cu (Tajzu) császár (960–976), a Szung (Song) dinasztia alapítója (korabeli udvari festmény)
Taj-cu császár (960–976),
a Szung dinasztia alapítója
(korabeli udvari festmény)
Szung-kori kínai dzsunka
Szung-kori kínai dzsunka

A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo) 960 és 1279 között volt hatalmon Kínában. Uralkodását az öt dinasztia és a tíz királyság kora előzte meg, utána pedig a mongol Jüan-dinasztia következett. A sinológusok a Tang-dinasztia aranykorához viszonyítva a középkori Kína „ezüstkorának” is nevezik.

A Szung-dinasztia idején Kína társadalma és gazdasága is jelentősen fejlődött. A rizstermelésen alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, kibocsátottak a világ első papírpénzét, bár az emiatt kialakuló inflációt nem mindig tudták kezelni. Felállították Kína első állandó hadiflottáját, először használták katonai célokra a puskaport, megalkották az iránytűt. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piac szerepe nőtt, miként a helyi közigazgatásé és a földbirtokosoké is. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál jobban támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira.

A társadalmi élet megélénkült, a tehetősek érdeklődtek a művészetek iránt, és vásárlásaikkal támogatták az alkotókat. A lakosság széles rétegei vettek részt a nagy ünnepségeken. Terjedtek a magánjellegű klubok, a városokban szórakoztató negyedek alakultak ki. Az irodalom terjedését nagyban elősegítette a nyomtatás elterjedése. A tudományok mellett a technika is nagy fejlődésnek indult. A filozófusok (Cseng Ji, Csu Hszi) buddhista hatást tükröző kommentárjaikkal megújították a konfucianizmust. A császári vizsgák rendszere fontosabb szerepet kapott a bürokrata-értelmiségi elit képzésében, lehetővé téve az egységes tisztviselő kar kialakulását.

A korszakot két szakaszra osztják. Az Északi Szung idején (北宋, 960–1127), a főváros az észak-kínai Piencsing (ma Kajfeng) városában volt, és a dinasztia hatalma a tulajdonképpeni Kína csaknem egész területére kiterjedt. A Déli Szung (南宋, 1127–1279) azért jött létre, mert Kína északi részét a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115–1234) hódította meg, a Szung császárok hatalma visszaszorult a Jangcétől délre, ahol fővárosuk Lin'an (a mai Hangcsou) lett.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Szung-dinasztia című, 2012-ben kiemelt cikket a március 26. és március 29. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-13-1 helyre. – Szilas vita 2018. március 6., 11:26 (CET)Reply[válasz]

@Pásztörperc, Szilas! Kérem, hogy a javasolt cikkajánlót szíveskedjetek véglegesíteni. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2018. március 21., 11:28 (CET)Reply[válasz]

Szerintem megfelelő így.– Szilas vita 2018. március 22., 19:47 (CET)Reply[válasz]

március 29. 12.00 és április 1. 23.59 között: Nicholas Hilliard

A jelölt cikk: Nicholas Hilliard (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hilliard önarcképe (1577)
Hilliard önarcképe (1577)
Felesége, Alice arcképe (1578)
Felesége, Alice arcképe (1578)

Nicholas Hilliard (Exeter, 1547 körül – London, 1619. január 7.) az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő, Philip Sidney költő és Shakespeare drámaíró-költő kortársa. Hilliard az első olyan, 16. századi angol festőművész, akinek életéről számottevő dokumentumok maradtak fenn. Stílusára az ifjabb Holbein hatott, ő maga pedig kiváló mesterként jeles miniatúrafestőket nevelt, köztük a francia Isaac Olivert.

Tizenhárom évesen, 1560-ban festette első önarcképét. Érett férfiként, 1577-ben festett önarcképe az elsők egyike ebben a sajátos műfajban. Mesterének, Brandonnak Alice lányát (1556–1611) vette feleségül 1576-ban, és ő hét gyermeküknek adott életet. Így Hilliard nagy családban élt és alkotott.

Nagyrészt miniatúrákat festett I. Erzsébet és I. Jakab udvarának tagjairól, de legalább két nagyobb portrét is készített a királynőről. Festményei bemutatják az Erzsébet-kori Angliát. Hilliard a kor kiemelkedő művésze, „az egyetlen olyan angol festő, akinek munkája kifinomult mikrokozmoszában Shakespeare korai műveinek világát idézi”.

Miniatúráinak nagy részét a londoni National Portrait Gallery őrzi; e múzeum földszintjén egy külön termet biztosítottak a miniatúrafestőknek. Időrendben helyezték el a műveket, de a laikus szemlélő számára is hamar kitűnik, hogy Nicholas Hilliard miniatúráinak művészi színvonala kiemelkedő.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A március 29.és április 1. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-13-2 helyre Nicholas Hilliard, az angol miniatúrafestészet híres képviselője kiemelt cikkét javaslom-jelölöm annak jubileumi évfordulójára, hogy Pataki Márta róla írt szócikke lett a tizmilliomodik világenciklopédiánkban, a Wikipédiában. – *feridiák vita 2018. március 21., 09:19 (CET)Reply[válasz]

Nem hiszem, hogy egy életrajzi szócikk Kezdőlapra kerülő ajánlójába bele kellene írni, hogy mi volt a cikk története. Az olvasót nem érdekli a Wikipédia belügye. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. március 23., 10:53 (CET)Reply[válasz]

14. hét

április 2. 0.00 és április 5. 11.59 között: ČKD Tatra T5C5

A jelölt cikk: ČKD Tatra T5C5 (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A 4000-es pályaszámú kocsi a Gubacsi úton, Budapesten
A 4000-es pályaszámú kocsi
a Gubacsi úton, Budapesten
ČKD-BKV Tatra T5C5K villamosok felújítás után
ČKD-BKV Tatra T5C5K villamosok
felújítás után

A ČKD Tatra T5C5 csehszlovák villamost a prágai Českomoravská–Kolben–Daněk (ČKD) vállalat gyártotta. Ez a típus a Tatra T5 egyik változata, melyet a Budapesti Közlekedési Vállalat igényei szerint, kizárólag Budapest számára készítettek. A két prototípus 1979-es érkezése után 1980-ban már forgalomba is állt a 170 darabos széria, majd 1984-ben további 150 villamost szállítottak Budapestre.

A villamosok megjelenésükben és műszaki kialakításukban is újdonságnak számítottak a fővárosban, a korábbi Ganz villamosokhoz képest tágasabb belső térrel és az akkori legújabb hajtásrendszerrel rendelkeztek, így üzemeltetésük is gazdaságosabb volt. A korábbi típusokhoz képest szélesebb kocsiszekrényük volt, ezért városszerte át kellett építeni a pályát, hogy biztonságosan közlekedhessenek.

Az ezredfordulón szükségessé vált a kocsik főjavítása, amit korszerűsítéssel kötöttek egybe, így született meg a ČKD-BKV Tatra T5C5K elnevezésű típus. Lecserélték a hajtásrendszert, továbbá változott az utastér esztétikája és a vezetőfülke kialakítása. Ekkor szerelték be a leszállásjelző gombokat is. A későbbi módosítások után már T5C5K2 és T5C5K2M jelzéseket is adtak a felújítások után visszatérő villamosoknak, a legfontosabb változás az automatikusan visszazáródó ajtók voltak.

A T5C5 típusú villamosok (valamint azoknak a korszerűsített változatai) teljes körűen a 12-es, a 12M, a 14M, a 41-es, az 56-os, az 56A, az 59-es, 59A, 59B és a 61-es vonalakon, valamint részlegesen az 1-es, a 17-es, a 28-as, a 28A és a 37-es vonalon közlekednek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a ČKD Tatra T5C5 cikket, mert még nem volt Kezdőlapon, és legyen egy kis változatosság az életrajzi cikkek között. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. március 23., 10:57 (CET)Reply[válasz]

Támogatom. A cikkajánló fogalmazványát elkészítettem. A „felelősség-stafétát” visszaadom. – *feridiák vita 2018. március 26., 19:39 (CEST)Reply[válasz]

április 5. 12.00 és április 8. 23.59 között: Gaetano Donizetti

A jelölt cikk: Gaetano Donizetti (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A nápolyi San Carlo operaház, Gaetano Donizetti számos műve premierjének színhelye
A nápolyi San Carlo operaház,
Gaetano Donizetti számos műve
premierjének színhelye

Gaetano Donizetti (Bergamo, 1797. november 29.Bergamo, 1848. április 8.) olasz zeneszerző. Gioachino Rossini és Vincenzo Bellini mellett az olasz bel canto legnagyobb, legtermékenyebb operakomponistája. Szegény család ötödik gyermekeként született. Kezdetben Simon Mayr tanítványa volt, majd Bolognában tanult ellenpontot. Első operáját, a Pügmaliont 1816-ban írta, de az 1818-ban komponált Burgundiai Henriket hamarabb mutatták be. Kezdetben Bartolomeo Merelli volt a szövegkönyvírója, de ötödik közös művük, a Granadai Zoraida sikertelensége után Felice Romanival, a kor legjelentősebb librettistájával kezdett dolgozni. Másik jelentős munkatársa Jacopo Ferretti volt. 1827-ben szerződést kötött Domenico Barbajával, a nápolyi színházak impresszáriójával, így egy időre a dél-itáliai városba költözött. Itt ismerkedett meg Vincenzo Bellinivel, akivel barátságot kötött ugyan, de a színpadon mindvégig riválisok maradtak.

Rossini visszavonulása (1829) és Bellini korai halála (1835) után Donizetti lett az olasz opera korlátlan és rivális nélküli ura. 1834–1839 között a nápolyi konzervatórium ellenponttanára volt. Miután nem kapta meg a konzervatórium vezetői állását, és a cenzúra betiltotta Polyutus című operáját, a nápolyi életből kiábrándulva Párizsba ment, ahol vígoperákat (Az ezred lánya) és – a francia közönség óhajának eleget téve – nagyoperát (A kegyencnő) is írt. Bécsben 1842-ben oly nagy sikerrel vezényelte a Linda di Chamounix-t, hogy a császár kinevezte udvari karmesternek, kamarazenei igazgatónak és udvari zeneszerzőnek. 1845 nyarán mutatkoztak rajta először az elmezavar jelei. 1846 februárjában egy Párizs melletti szanatóriumba szállították, ahonnan hozzátartozói csak hosszas utánajárás után tudták hazavinni Bergamóba. 1848. április 8-án, szülővárosában érte a halál.

Fő zenetörténeti jelentősége, hogy utolsóként lehelt életet a nápolyi iskola (akkoriban már erősen hanyatló) operastílusába. Többször is megpróbálkozott az opera seria és az opera buffa határának elmosásával: a komikusnak látszó szituációkat gyakran romantikusabban fogta fel, és ezzel az opera műfajának egy sajátos válfaját (opera semiseria) hozta létre. Ez jelentős eltér Rossini művészetétől, és Giuseppe Verdi munkásságát előlegezi meg.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Gaetano Donizetti cikkét 1848-as halálának 170. évfordulója alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. március 22., 15:54 (CET)Reply[válasz]

Támogatom. – *feridiák vita 2018. március 26., 19:45 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Pásztörperc! Cikkajánlót elkészítettem. Rlevente továbbjobbította. Kérlek, szíveskedj lektorálni és véglegesíteni. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2018. március 31., 14:21 (CEST)Reply[válasz]

15. hét

április 9. 0.00 és április 12. 11.59 között: Szerb nyelv

A jelölt cikk: Szerb nyelv (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Miroslav-evangélium, az egyik legjelentősebb szerb írásos emlék
A Miroslav-evangélium, az egyik
legjelentősebb szerb írásos emlék

A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstand-nyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbau-nyelv.

A szerb nyelvet beszélők számát 8-9 millióra becsülik. A szerb hivatalos nyelv Szerbiában, Koszovóban, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában. Szerb nemzeti kisebbségek beszélik Montenegróban, Horvátországban, Szlovéniában, Macedóniában, Romániában és Magyarországon, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban. Nagyszámú szerb ajkú kivándorolt él Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.

A szerb nyelv története szorosan kötődik a szerb irodalom kezdeteihez és fejlődéséhez. Az első szerb nyelvűnek tekinthető dokumentumokat a cirill ábécével írták, és a 1112. századra datálják. Közülük a legjelentősebb Miroslavljevo jevanđelje (Miroslav-evangélium), amely 2005-ben felkerült az UNESCO A világ emlékezete program listájára. Ekkortól két egyidejű folyamat indul el: egyrészt a beszélt nyelv a maga természetes módján fejlődik és nyelvjárások alakulnak ki, másrészt az írástudók a nyelv sztenderdizálására törekednek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Szerb nyelv kiemelt szócikket javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-15-1 helyre. – *feridiák vita 2018. március 31., 15:11 (CEST)Reply[válasz]

április 12. 12.00 és április 15. 23.59 között: Emma Watson

A jelölt cikk: Emma Watson (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Emma Watson (Emma Charlotte Duerre Watson, Párizs, 1990. április 15.) angol filmszínésznő, modell, feminista aktivista és filantróp. Párizsban született, de már Oxfordshire-ban nevelkedett. Tanulmányait az oxfordi bentlakásos Dragon Schoolban kezdte, ahol előképzést tartanak a színészi pályára, túlnyomó részt 4–7 és 8–13 éves korosztályoknak, majd a Stagecoach Theatre Arts színészeti iskolában éneket és táncot tanult. Első jelentős szerepét az azonos című regényből készült Harry Potter és a bölcsek köve című filmben kapta, amelyben az egyik főszereplőt, Hermione Grangert alakította. Watsont 9 évesen választották ki Hermione szerepére, a korábbi években kizárólag iskolai darabokban játszott. 2001-től 2011-ig összesen nyolc Harry Potter-filmben szerepelt, Daniel Radcliffe és Rupert Grint oldalán. Watson a filmeknek köszönhetően számos díjat elnyert, és több mint 10 millió fontot keresett.

2007-ben Watson a Balettcipők című televíziós produkció egyik főszerepében tűnt fel, illetve a Kate DiCamillo könyve alapján készült 2008-as Cincin lovag című animációs film egyik szereplőjének kölcsönözte a hangját. 2010-ben az Egy hét Marilynnel című filmet forgatta Lucy szerepében, 2011 májusától pedig az Egy különös srác feljegyzéseit az Egyesült Államokban. Modellkedett többek között a Burberry-nek és a People Tree-nek is, 2011-ben pedig a Lancôme reklámarca lett. 2012-ben az Egy különc srác feljegyzései című műben szerepelt és önmagát alakította az Itt a vége című darabban, ugyanebben az évben. 2014-ben a címszereplő lányát alakította a Noéban, 2017-ben pedig Belle-t alakította a Walt Disney nagy sikerű A szépség és a szörnyeteg élőszereplős filmadaptációjában.

Watson 2009-től 2014-ig a filmezés mellett, idejét megosztva folytatta tanulmányait: a Rhode Island-i Brown Egyetemre járt, 2011-ben pedig az Oxfordi Egyetemhez tartozó Worcester College-ban volt vendéghallgató. Végül 2014 májusában a Brownon szerzett diplomát angol irodalomból. 2014-ben a BAFTA az év brit művésze díjjal tüntette ki. Ugyanebben az évben lett az UN Women nevű esélyegyenlőségi szervezet jószolgálati nagykövete és segédkezett a HeForShe elnevezésű szolidaritási kampányban, ami a férfiakat szólítja fel arra, hogy támogassák a nemek közti egyenlőséget.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-15-2 helyre @*feridiák és @Rlevente szerk.társakkal való megbeszélés következtében az Emma Watson szócikket jelölöm, tekintettel Watson kisasszony április 15-ei 28. születésnapja alkalmából. – Gerry89 vita 2017. június 9., 15:26 (CEST)Reply[válasz]

Ezen messze vezető és magasba emelő döntés háttere ITT. – *feridiák vita 2017. június 11., 08:35 (CEST)Reply[válasz]

16. hét

április 16. 0.00 és április 19. 11.59 között: Horvát nyelv

A jelölt cikk: Horvát nyelv (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Vatikáni horvát imakönyv
Vatikáni horvát imakönyv

A horvát nyelv (horvátul: hrvatski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstand-nyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbau-nyelv. A horvát hivatalos nyelv Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, a szerbiai Vajdaságban és Montenegró-ban. Horvát nemzeti kisebbségek beszélik Ausztriában (Burgenlandban), a Vajdaságban, Magyarországon és Romániában. Nagyszámú horvát ajkú kivándorolt él Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is. A burgenlandi horvát nyelvnek (gradišćei nyelv) is kisebbségi nyelvi státusza van, oktatják az ausztriai és nyugat-magyarországi horvát nemzetiségi iskolákban, s a horvát állam is szavatolja ennek nyelvi státuszát.

A világban élő horvátok számát körülbelül hat millióra becsülik. Ha a Horvátországban és a többi volt jugoszláv köztársaságban élőkről lehet állítani, hogy beszélnek horvátul, nem lehet megmondani hányan a környező vagy a távolabbi országokban élők közül ismerik a nyelvet, hacsak a rendelkezésre álló statisztikák nem pontosítják ezt.

A modern, azaz a maitól kevéssé különböző horvát nyelv, a 14. és a 15. században kezdett egyre fontosabb helyet elfoglalni. Az első jelentős dokumentuma a Vatikáni horvát imakönyv. Az első sztenderdizálási kísérletek a 17. századra vezethetők vissza, amit a barokk szlavizmus korszakának neveznek. A kor irodalma jól tükrözi ezeket a kísérleteket. A modern horvát irodalmi nyelv megalkotásához hozzájárult:

  • Bartul Kašić (15751650) tevékenysége. Ez a jezsuita nyelvész alkotta meg az első horvát nyelvtankönyvet (Institutionum linguae illyricae libri duo, Róma, 1604), főleg a sto nyelvjárás alapján, de sok csa elemmel is. Ugyancsak Kašić fordította le a Bibliát a sto nyelvjárás ije-ző változatára. Ami ennél is inkább befolyásolta az irodalmi horvát nyelv kifejlődését, az a 400 oldalnyi tartalmat túlhaladó, 1640-ben megjelent Római szertartás, az első élő nyelvre lefordított katolikus liturgiás könyv.
  • Egy másik jezsuita-rendi nyelvész, az olasz Giacomo Micaglia (horvátul Jakov Mikalja) (16011654) munkái. Ő alkotta meg az első olyan szótárt, amely túlnyomóan az ije-ző sto nyelvjárásra alapszik (a Thesaurus lingvae illyricae című horvát–olasz–latin szótár, Loreto, 1649; Ancona, 1651).
  • A ferences-rendi, boszniai Matija Divković (15631631) írásai. Ő az ellenreformáció szellemét képviselő, a Bibliából ihletett elbeszéléseket, prédikákat és vitatkozó írásokat jelentetett meg.
  • A dubrovniki Ivan Gundulić (15891638) rafinált költészete.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Horvát nyelv szócikkét a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-16-1 helyre javaslom. – *feridiák vita 2018. április 16., 00:24 (CEST)Reply[válasz]

április 19. 12.00 és április 22. 23.59 között: Budapest trolibuszvonal-hálózata

A jelölt cikk: Budapest trolibuszvonal-hálózata (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
SST-18A új trolibuszok átadási ünnepsége a Hősök terén
SST-18A új trolibuszok átadási
ünnepsége a Hősök terén
Egy 70-es trolibusz a Városligetben, úton a Kossuth Lajos tér és a metróállomás felé
Egy 70-es trolibusz a Városligetben, úton a
Kossuth Lajos tér és a metróállomás felé

Budapest trolibuszvonal-hálózata a magyar főváros trolibuszvonalainak az összessége. Az első trolibuszjárat 1933. december 16-án indult el Óbudán, a Vörösvári út és az Óbudai temető között 7-es jelzéssel. A viszonylatot üzemeltető BSzKRt három trolibuszt vásárolt a vonalra, kettőt a Ganztól, a harmadikat pedig a MÁVAG-tól. Az 1935-ben T-re keresztelt viszonylat közel 11 éven át közlekedett a 2,7 km hosszú útvonalán, utoljára 1944. szeptember 21-én.

A pesti hálózat első, Király utcai vonalát Sztálin születésének 70. évfordulóján, 1949. december 21-én nyitották meg. A trolibuszjárat ennek tiszteletére a 70-es jelzést kapta. Ezt követően az 1950-es években szinte minden évben indultak új járatok, amivel párhuzamosan egyre több új járművet is vásárolt a hálózat üzemeltetője, a Fővárosi Villamosvasút: a szovjet trolik mellett már 1952-ben megjelentek a magyar gyártmányúak is, az Ikarus jóvoltából.

Az 1960-as években döntés született az addig kiépült trolibuszhálózat 1980 előtti felszámolásáról, azonban ezt a ’70-es években a környezetvédelem és az olajválság miatt felülvizsgálták, és a trolibuszhálózat megtartásáról, illetve további fejlesztéséről határoztak. Ennek következtében az FVV 1968-ban létrejött jogutódja, a BKV új járműveket (ZiU–9, Ikarus 280T) szerzett be, új viszonylatokat létesített (74, 77, 80, 81, 82, 83), és fejlesztette a Pongrác úti telephelyet is.

Az 1980-as és ’90-es években (egy-egy Ikarus 260T és 411T kivételével) már csak ZiU–9-es, Ikarus 280T és Ikarus 435T típusú trolibuszok közlekedtek a főváros utcáin. A 2000-es években újabb kocsik érkeztek a BKV-hoz (Ikarus 412T, Ganz–Solaris Trollino 12B), majd 2011-ben a cég használt járműveket vásárolt a németországi Eberswaldéból (MAN NGE152), a maradék szovjet gyártmányú trolik leváltása érdekében. 2013-ban vezették be először a részleges önjáró üzemmódot menetrend szerinti viszonylaton, a 79-es Dózsa György út–Kárpát utca szakaszán. 2015-ben ismét új járműveket vásárolt a BKV, ezek Škoda–Solaris Trollino 12 és Trollino 18 típusúak.

Napjainkban a vonalhálózat 13 alap- és 2 betétjáratból áll, amit a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltet. A járműveket a Trolibusz Divízió, (ismertebb nevén Kőbányai garázs) adja ki.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Budapest trolibuszvonal-hálózata szócikket javasoljuk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-16-2 helyre. – *feridiák vita 2018. április 19., 00:19 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt LaSza! Szíveskedj megnézni és belátásod szerint véglegesíteni a cikkajánlót. – *feridiák vita 2018. április 19., 02:08 (CEST)Reply[válasz]

17. hét

április 23. 0.00 és április 26. 11.59 között: Török irodalom

A jelölt cikk: Török irodalom (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A török irodalom (törökül: Türk edebiyatı vagy Türk yazını) azoknak az irodalmi műveknek az összességét jelenti, amelyek egyrészt az Oszmán Birodalomban használt, perzsa illetve arab nyelvek hatása alatt álló klasszikus oszmán-török nyelven, másrészt a később megreformált török nyelven jöttek létre. Írásbelisége előbb az oszmánok által preferált perzsa-arab ábécé egy változatán alapult, 1928 óta pedig a latin ábécét használják.

A török (türk) nyelvek irodalma csaknem 1500 évet ölel fel. A legrégebbről ismert írott türk nyelvű szövegek azok az orkhon vagy türk feliratok, melyeket Közép-Mongóliában, az Orhon-völgyben találtak, és keletkezésük ideje a 8. századra tehető. A 9. és 11. század között születhettek azok az epikus művek, melyeket a közép-ázsiai nomád török népek adtak át egymásnak szájhagyomány útján, mint például a Dede Korkut könyve, az oguz-törökök regéje, valamint a Manasz, a kirgizek őseposza.

Amikor a szeldzsukok – a mai törökök ősei – a 11. században letelepedtek Anatóliában, a szájhagyomány után az írásbeliség is megjelent műveltségükben. Kezdetben sok motívumot, témakört és műfajt vettek át az arab és a perzsa irodalomból. 900 éven keresztül, egészen az Oszmán Birodalom összeomlásáig az írott és szájhagyomány útján terjedő irodalmi tradíciók élesen elváltak egymástól, s csak a Török Köztársaság létrejötte után kerültek közelebb egymáshoz.

A török irodalom első jelentős költőnője Nigâr Hanım, akinek édesapja a magyar szabadságharc emigránsa volt. A mai török irodalom legismertebb alakja Orhan Pamuk Nobel-díjas és Budapest-nagydíjas író.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javaslom a könyv és a szerzői jogok világnapja alkalmából a török irodalom cikket (második jelölés, mert 2008. június 23. és 2008. június 29. között már szerepelt a kezdőlapon). Talán egy picit nem elfeledve a magyar származású Nigâr Hanımot is bele lehetne tenni, akinek nemrég (1918. április 1.) volt halálának 100. évfordulója. Andrew69. Blue a v.svg 2018. április 19., 11:21 (CEST)Reply[válasz]

Köszönöm a kezdeményezést, és támogatom. A következő menetrendet javasolom: 1. Andrew69. elkészíti a cikkajánló alapváltozatát.- 2. Wikitársak (magamat is beleértve) véleményezik. - 3. Konszenzusig vitt műhelyvita. - 4. Olvasószerkesztőnk: Pásztörperc Kezdőlap-kész fázisig viszi. - 5. Andrw69. a cikkajánlót véglegesíti és a Kezdőlapra kerülésig gondját viseli. @Andrew69.: Részedről rendben van így? – *feridiák vita 2018. április 19., 12:58 (CEST)Reply[válasz]

Én is köszönöm a bíztatást és megtettem az ilyenkor szokásos lépéseket. Andrew69. Blue a v.svg 2018. április 19., 17:52 (CEST)Reply[válasz]

április 26. 12.00 és április 29. 23.59 között: Munkácsi vár

A jelölt cikk: Munkácsi vár (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A munkácsi vár (ukránul: Замок Паланок, átírással Zamok Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke. „Munkács ugyanis sziklán épült, melyet csak kevés föld takar, e sziklahegy rónaságból emelkedik föl úgy, hogy egy jó mérföldnyire nincsen közelében semmi magaslat. Csak ily távolságból kezd emelkedni a vidék, egész magas Beszkid-hegyekig. A Tisza felől, a mely ide négy órányira foly: nincsen egyéb rendkívül sűrű erdőségnél, a melyben bámulatos terjedelmű-magasságú és egyenességű tölgyek találtatnak, avagy roppant mocsaraknál, a melyeket a munkácsi hercegséggel határos máramarosi hegyekről lefolyó vizek képeznek: e vízeknek folyása beléjök dölt fáktól meglévén akadályozva, annyira átszivárogják a földet, hogy az utak csak kemény télben járhatók. A Latorcza folyó, mely a Beszkid-hegyekből ered, egy puska lövésnyire folyik a munkácsi várhegytől.” – írta II. Rákóczi Ferenc a várról.

A munkácsi vár fontos szerepet játszott a magyar történelemben. Már Szent István király különleges jelentőséget tulajdonított a várnak, megerősítette falait, Szent László király tovább folytatta ezt a munkát, kőfalat építtetett köré. Királyok, főurak sora birtokolta és fejlesztette a várat, köztük Hunyadi János kormányzó és halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet, majd Mátyás király és fia, Corvin János. A vár történetének talán legdicsőségesebb korszaka akkor vette kezdetét, amikor a Rákóczi-család birtokában került. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem itt rendezte be udvarát, és fogadta a francia, lengyel, svéd követeket, akikkel sikeres tárgyalásokat folytatott. Halála után felesége, Lorántffy Zsuzsanna birtokába jutott, aki folytatta a vár kibővítését, megerősítését.

A vár nagy jelentőséggel bírt a Habsburg-ellenes mozgalmak korában. Zrínyi Ilona vezetése alatt, az 1685–1688 közötti években hősiesen ellenálló várőrség utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején. A Habsburg uralom alá került várat 1787-től fogházzá, majd börtönné alakították át, ahol sok neves forradalmár raboskodott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején ismét a szabadság vára volt, védői az utolsók között tették le a fegyvert 1849-ben. 1855–1896 között ismét börtönként használták. Ezt követően volt magyar, csehszlovák és szovjet laktanya, működött falai között traktoros iskola is. A vár jelenleg műemlék, benne múzeummal.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Munkácsi vár kiemelt szócikkét javasoljuk a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-17-2 helyre. – *feridiák vita 2018. április 21., 07:35 (CEST)Reply[válasz]

A cikkajánlóban általában két kép szerepel, de néha kivételesen csak egy, vagy három. Holnap az utóbbi következik. A kiemelt szócikk infoboxában a főkép és képaláírás Zrínyi Ilona és fia, a kis II. Rákóczi Ferenc szobra a munkácsi vár Lorántffy bástyáján. A Lorántffy név kiemelésének magyarázata benne a szócikkben: Lórántffy Zsuzsanna I. Rákóczi György felesége és „Erdély legkiválóbb és legdicsőbb fejedelemasszonya”. A cikkajánlóban I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna képe a másik. A harmadik a munkácsi vár, a szócikk és cikkajánló névadójának képe. A három kép méretének véglegesítését a Kezdőlapra kikerülés után végezzük el. – *feridiák vita 2018. április 25., 21:28 (CEST)Reply[válasz]

18. hét

április 30. 0.00 és május 3. 11.59 között: hide

A jelölt cikk: hide (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
hide sírja; a sírkövön jobb oldalt, a gitár fölött a Hurry Go Round dalszövege olvasható
hide sírja; a sírkövön jobb oldalt,
a gitár fölött a Hurry Go Round dalszövege olvasható
Burny MG-X típusú signature gitár, hide eredetije után modellezve
Burny MG-X típusú signature gitár, hide eredetije után modellezve

Macumoto Hideto (松本 秀人; Hepburn: Matsumoto Hideto?; művésznevén hide; Jokoszuka, Kanagava prefektúra, 1964. december 13.Tokió, 1998. május 2.) japán gitáros, aki az X Japan együttessel lett népszerű, de szólókarrierjében is sikeres volt. Az amerikai Zilch együttes egyik alapító tagja. Utónevéből rövidített művésznevét az X Japan tagjaként HIDE alakban preferálta, szóló előadóként a kisbetűs hide formátumot használta, és halála után is így hivatkoznak rá.

Az X Japannal és szóló előadóként is több millió lemezt adott el Japánban. 1987-ben lett a visual kei mozgalom prominens szereplőjének tartott X Japan gitárosa a zenekarvezető Yoshiki felkérésére és 1997-ig, az együttes feloszlásáig játszott velük. Szólókarrierje 1993-ban kezdődött, majd az együttes feloszlása után is folytatódott. Kísérletező dalszerző volt, a progresszív metal mellett az alternatív rock, az indusztriális rock és a hard rock műfajaiban alkotott, különféle hangszereléssel kísérletezett. Dalszövegei sötétek voltak és szókimondóak, szerzeményei gyakran az elidegenedés és frusztráltság témakörét járták körbe. Jellegzetes, extrém külsejéről volt ismert, rózsaszín, vörös és szőke árnyalatokban festett, hatalmas hajkoronát viselt és erős sminket.

Karrierje csúcsán, harmadik stúdióalbuma felvételei közben és az újonnan alakult Zilchcsel való nemzetközi megjelenése előtt halt meg 1998-ban. Halálát hivatalosan öngyilkosságként könyvelte el a rendőrség.

Hidét a konformista társadalom ellen lázadó japán fiatalok egyik ikonjaként tartják számon. Hasonlították már Kurt Cobainhez és Jimi Hendrixhez is a japán fiatalokra való hatását tekintve, aki „gitáristen státusba emelkedett”. Josephine Yun szerint a kirívó megjelenésű hide „színpadi énje szemtelen volt, felháborítóan pimasz, csúfolódó és agresszív, és ez lázba hozta a japán fiatalokat, miközben elborzasztotta az idősebb generációkat. Sok japán érezte azt, hogy megfojtják a szabályok, és emiatt azonosulni tudtak hide csintalan lázadásával; kultuszfigurává vált.” Neil Strauss szerint hide „ki nem állhatta a zeneipart és meg akarta változtatni”, és úgy érezte, fogságba esett a popsztár imidzsében. Strauss úgy vélte, a gitáros „a rajongók egy olyan generációját képviselte, akik megtapasztalták az elidegenedés érzését, és a halála egy műfaj végét jelentette.” Hide halálát követően Steve McClure a Billboard magazinban azt írta, „véget ért egy korszak”: „Az X volt a visual kei együttesek első generációja, […] A következő generációk úgy érezhetik, ennyi, most nálunk a labda.”

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Szeretném ide majd hide cikkét. Május 2-án lesz 20 éve, hogy meghalt. Addigra kidolgozom és viszem kiemelésre. Xia Üzenő 2018. február 9., 12:09 (CET)Reply[válasz]

Macumoto Hideto vezérszó belinkelése fenn + zárósablon betéve lenn + kiemelt szócikk vitalapja és cikkajánló vitalapja közötti linkhíd megteremtése. Részemről is mehet a Kezdőlapra. – *feridiák vita 2018. április 28., 23:23 (CEST)Reply[válasz]

@*feridiák, @Teemeah: Feltűnt, hogy a tartalomajánlóban nem szerepel a cikkalany képe, első helyen szerepel viszont egy meg nem nevezett rajongó arcképe. Értem, hogy szerzői jogi okokból nem tudjuk hide képét itt elhelyezni, de akkor is szerencsétlen választásnak tűnik valaki más képét abba a pozícióba tenni, ahol rendszerint a cikkalanyt láthatja az olvasó. Ráadásul a rajongó képének commonsbeli leírása alapján azt is kétlem, hogy az illető, aki jó eséllyel nem közszereplő, hozzájárult volna ahhoz, hogy az arcképét közzétegyük. Azt javaslom, tegyetek az első kép helyére valami mást, jobb híján a sír képét. – Malatinszky vita 2018. április 29., 15:27 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Malatinszky! Kösz a figyelmeztetést. Javaslatod támogatom és HIDE/hide sírja képét tettem be. Ez a gyászos alkalomhoz és a cikkajánló szelleméhez is jobban illik.

Kedves @Teemeah! Neked pedig visszaadom a stafétát, Tiéd az utolsó szó. Ha halálát halottak napjára tennéd, oda szerintem jobban illene. Ha pedig ide tetted, úgy is vehetjük, hogy rajongói számra halhatatlan. – *feridiák vita 2018. április 29., 16:16 (CEST)Reply[válasz]

Nem teszem halottak napjára, mert nem akkor halt meg (És Japánban nem akkor van halottak napja, amikor Magyarországon...). Most van a halála 20. évfordulója, amihez mindenféle program társul, fesztivál, új mozifilm, ennek most van értelme címlapon lenni, nem máskor... Xia Üzenő 2018. április 29., 19:13 (CEST)Reply[válasz]

május 3. 12.00 és május 6. 23.59 között: Karl Marx

A jelölt cikk: Karl Marx (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Engels és Marx, Marx lányaival
Engels és Marx, Marx lányaival

Karl Marx (magyarosan Marx Károly, Trier, 1818. május 5.London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója, a tudományos szocializmus alapítója. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, aki kiemelkedő hatást gyakorolt a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Élete során számos írást publikált. Művei közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894), melyeket Friedrich Engelsszel, a kor egy másik jelentős gondolkodójával közösen szerkesztett.

A poroszországi Trier városában született módos középosztálybeli kikeresztelkedett német zsidó családba. Ügyvéd apja kívánságra jogot tanult a Bonni Egyetemen, majd Berlin legnagyobb, s Németország egyik legjobb egyetemén, a Humboldt Egyetemen.

Közéleti tevékenységét tanulmányai befejezése után radikális újságokban megjelentetett írásaival kezdte meg, melyek a történelmi materializmus elveit fektették le. 1842-ben találkozott először Friedrich Engelsszel, akivel később életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, ahol folytatta radikális nézetei publikálását. Itt érte a „népek tavasza”, az 1848-as forradalmak sorozata. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték Poroszországból és Franciaországból, ezért feleségével és gyermekeikkel együtt Londonba költözött, ahol azután egészen haláláig háborítatlanul folytathatta munkásságát.

Marx tanai társadalomelméleti, gazdasági és politikai ideológiák együttese, melyet róla marxizmusnak neveztek el. A Kommunista kiáltványban kijelentette, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”. Úgy gondolta, hogy az ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti osztályharc a nincstelenek osztálya, a proletariátus győzelméhez vezet, és ezáltal létrejöhet az osztály nélküli társadalom. Azt hirdette, hogy a kapitalista társadalmi rendszert felváltja majd a szocialista. Az oda vezető utat a forradalomtól várta, és azt is gondolta, hogy megszüntethető a magántulajdon.

Elsősorban kapitalizmuskritikájáról és a történelem materialista értelmezéséről, osztályharcok történeteként való leírásáról ismert. Elméleti munkásságával és közvetlen részvételével több európai munkásszervezetben, köztük a Kommunisták Szövetségében és az Első Internacionáléban fejtett ki jelentős forradalmi tevékenységet. Az általa lefektetett marxista ideológia mind jobb-, mind baloldalról éles bírálatokat kapott, és munkássága adta a 20. században működő baloldali diktatórikus rendszerek fő ideológiai hátterét.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Karl Marx szócikkét 200. születésnapja alkalmából. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. március 22., 15:12 (CET)Reply[válasz]

Támogatom. Egy kiegészítést fűzök hozzá. Marx 1818. május 5-én született. Ez a születésnapja. 1819. május 4-én töltötte be első évét. Szerettei 1819. május 5-én második alkalommal köszönthették 1818. évi születésnapját és/vagy születésének első évfordulóját. 2017. május 5-én kétszázadik alkalommal lehetett emlékezni és emlékeztetni arra, hogy 1818. május 5-én megszületett. 2018. május 5-én annak 200. évfordulójára lehet emlékezni és emlékeztetni, hogy 1818. május 5-én megszületett. Vagyis Marxnak csak egyetlen születésnapja van, és az utókor erre az egyre emlékezhet különböző alkalmakkor, illetve ennek évfordulóira. Kérem és várom erről véleményed. Üdv: – *feridiák vita 2018. március 31., 14:54 (CEST)Reply[válasz]

Nem értek egyet: az embereknek minden évben van születésnapja, vagyis a születésének évfordulója. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. március 31., 15:32 (CEST)Reply[válasz]


„Nem értek egyet” - írod tisztelt @Rlevente. Szerintem nem egyet, hanem kettőt, s a kettő közti különbséget. Vegyük sorba.

  • 1. M. születési éve 1818. Édesanyja ekkor hozta világra. Egyetlen születési évszám van, ennek vannak évfordulói: 1843-ban 1818-as születésének 25., 1868-ban 1818-as születésének 50. évfordulóját ünnepelhette/ünnepelhették, s így tovább.
  • 2. Az 1818-as évben május 5. napján született. Szülei, szerettei ekkor ünnepelhették első alkalommal, hogy megszületett. 1818. május 5-én kezdődött M. életének első éve. Május 5. az év 125. napja, s ekkor az évből még 240 nap van hátra. December 31-én az évből már 240 nap volt M. mögött, és még 125 nap előtte. 1819. május 4-én töltötte be élete első évét, és május 5-én második alkalommal ünnepelhették meg születésnapját és egyúttal születése évének első évfordulóját.
  • 3. A 2018. évben május 5. napján 201. alkalommal emlékezhetünk M. születésére, valamint egyúttal születésének 200. évfordulójára, de nem 200. születésnapjára, mert Marxnak, Neked, Mindenkinek csak egyetlen történelmi születésnapja van. Egyet értünk ebben? – *feridiák vita 2018. április 21., 10:24 (CEST)Reply[válasz]


A születésnap az emberek születési évfordulója. Az első születésnapján, a születésének első évfordulóján lesz az ember 1 éves. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. április 21., 13:11 (CEST)Reply[válasz]


Tisztelt @Rlevente! Mivel Te javasoltad Marx születésének bicentenáriumán kiemelt szócikke ajánlójának Kezdőlapra kerülését, továbbá mivel javaslatod aktulitásának a Kínai Népköztársaság ajándékozta monumentális Marx szobor felállítása nyomatékot adott, végül mivel a cikkajánló nem készült el, előzetes változatát elkészítettem, és kérlek, szíveskedj véglegesíteni. – *feridiák vita 2018. május 3., 09:54 (CEST)Reply[válasz]

Köszönöm, hogy megírtad. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 3., 10:23 (CEST)Reply[válasz]

19. hét

május 7. 0.00 és május 10. 11.59 között: Buzsáky Ákos

A jelölt cikk: Buzsáky Ákos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Buzsáky Ákos, becenevén „Bazz, a mágikus magyar”
Buzsáky Ákos, becenevén
„Bazz, a mágikus magyar”
A stadion, amelyben Buzsáky Ákos labdarúgó pályafutását befejezte
A stadion, amelyben Buzsáky Ákos
labdarúgó pályafutását befejezte

Buzsáky Ákos (Budapest, 1982. május 7. –) magyar válogatott labdarúgó. A Grund FC 1986 és az MTK ifi csapatában szerezte első élményeit a labdarúgásról. Tehetségére hamar felfigyeltek, mind az MTK felnőttcsapatában, mind a magyar U21-es labdarúgó-válogatottban jelentős szerephez jutott, utóbbinak kapitánya is volt.

2002-ben szerződött külföldre, a portugál FC Porto együtteséhez, amellyel megnyerte a bajnokságot, a kupát és az UEFA-kupát is. Ezeknek a győzelmeknek köszönhetően ő az egyik legsikeresebb magyar labdarúgó.

A BL győztes portói alakulatban azonban nem tudott a kezdőcsapat közelébe kerülni, így először kölcsönadták, majd eladták az angol Plymouth Argyle csapatának. Itt hamar a szurkolók kedvencévé vált, az edzője, Ian Holloway is többször elismerését fejezte ki vele kapcsolatban. 2006 augusztusában így nyilatkozott: „Ákos egy nagyszerű játékos: olyan, mint egy varázsló, mindig meg tudja valamivel lepni az ellenfeleket. Sok ilyen futballistára lenne szükségem.”

2007 októberében sikertelen szerződéshosszabbítási tárgyalások után januárig kölcsönben, majd két és fél évre a szintén az angol másodosztályban szereplő Queens Park Rangershöz igazolt.

2012. július 13-án bejelentésre került, hogy Buzsáky elhagyja a QPR-t. 2012. október 1-jén egy hónapos szerződést kötött az angol harmadosztályú Portsmouth FC csapatával. 2012 novemberében kölcsönbe a másodosztályú Barnsley csapatához került. November 24-én debütált a Cardiff City elleni meccsen, az 54. percben csereként állt be.

2013-ig játszott a szigetországban, akkor hazatért, és 2013. szeptember 12-én szerződést írt alá a Ferencvárosi TC csapatához. Sérülés miatt mindössze négy élvonalbeli mérkőzésen tudott játszani. 2015 őszén bejelentette visszavonulását és befejezte profi labdarúgó pályafutását.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Buzsáky Ákos szócikkét javaslom ide, 36. születésnapja apropóján. Elvileg még nem volt a Kezdőlapon. Gerry89 vita 2018. március 13., 22:46 (CET)Reply[válasz]

Szerintem mehet, bár szebb lett volna a 35. szülinapjára kitenni. Andrew69. Blue a v.svg 2018. április 26., 07:54 (CEST)Reply[válasz]

május 10. 12.00 és május 13. 23.59 között: Miskolc egészségügyének története

A jelölt cikk: Miskolc egészségügyének története (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Semmelweis Kórház bejárata
A Semmelweis Kórház bejárata
A Csillagpont épülete
A Csillagpont épülete

Miskolc egészségügyének történetéhez először a 13. századból találunk adatokat, hiszen a tapolcai monostor mellett a bencések már működtettek egy ispotályt. Később, a 15. században Mindszenten is működött egy hasonló intézmény, aminek az épülete ma is áll a Mindszenti templom szomszédságában. Felekezeti és más ápoldák után az első közkórház 1856-ban jött létre Miskolcon, Schnirch Emil fáradozásai eredményeként, a régi tetemvári katonai kórházban. Az építmény rossz állapota miatt 1858-ban a közeli Fáy-kúriába költöztek, végül 1900 végére készült el a Csabai kapuban a Borsod vármegyei Erzsébet Közkórház. A kórház – jelentős bővítések és változások után – ma is ezen a helyen működik. 1952-ben a kórház neve Semmelweis Kórház lett (a miskolciak egy része még ma is Erzsébet kórháznak nevezi).

Egy év múlva adták át a Vasgyári Kórházat, amit azóta szintén komolyan bővítettek. A Szent Ferenc Kórház végső soron az 1904-es alapítású Vízgyógyintézet jogutódjának tekinthető, de volt benne katonai parancsnokság, honvéd- és tüdőkórház is. Miskolc legfiatalabb kórháza a Megyei Kórház, amelyet 1958-ban adtak át a Szentpéteri kapuban. Az egészségügyi kormányzat 2017-ben összevonta a városi és a megyei kórházat, ezzel úgynevezett szuperkórházat hozott létre a városban, amely lényegében az összes miskolci kórházat érinti.

Miskolc első két patikáját – valószínűleg – 1762-ben alapították. Ezek voltak az Arany Szarvas és az Arany Sas gyógyszertárak. Az előbbi a Széchenyi utcaErzsébet tér sarkán állt, s nevét a bejárata felett elhelyezett aranyozott szarvasról kapta. Ma is működik a Villanyrendőr közelében a 19. századi alapítású Fehér Kígyó, valamint az Arany Oroszlán a Centrum áruházzal szemben, amelynek Déryné Széppataki Róza is gyakori vendége volt.

A miskolci mentőszolgálat története a tűzoltóságéval fonódik össze. Az Önkéntes Tűzoltó Egylet 1873. augusztus 31-én alakult meg, s ennek keretében 1897-ben jött létre a mentőosztály, majd 1930-ban Diósgyőr-Vasgyárban is alakult egy mentőcsoport. Az Országos Mentőszolgálat 1948-as létrejöttével a város kezeléséből központi irányítás alá került a mentőügy. 1952-ben adták át a mentők Petőfi utcai állomását, ahol ma is működnek.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Miskolc város napja május 11, ezért ide jöhetne a Széchenyi utca (Miskolc). Andrew69. Blue a v.svg 2017. július 2., 17:49 (CEST)Reply[válasz]

Mivel a Széchenyi utca már 1997 szeptember 21-re kikerül a kezdőlapra ezért ide, ha nincs más javaslat jöhetne másodszori megjelenéssel Miskolc egészségügyének története (9 éve 2010 szeptemberében volt a kezdőlapon) vagy ha átmegy akkor jöhetne a Városház tér (Miskolc). Andrew69. Blue a v.svg 2017. augusztus 1., 08:59 (CEST)Reply[válasz]
Támogatom, egyben Miskolc ünnepnapja méltó megünnepléséhez kedvcsinálónak a választékot a Miskolc képzőművészete kiemelt szócikkel bővítem. – *feridiák vita 2018. április 21., 07:42 (CEST)Reply[válasz]
Nagyon jó cikkeink vannak Miskolcról, de azt javaslom tegyük ki a kezdőlapon legrégebben szerepeltet és az a Miskolc egészségügyének története. –  Andrew69. Blue a v.svg 2018. április 26., 07:59 (CEST)Reply[válasz]
Legyen meg a Te akaratod. Ha elkészíted a cikkajánlót, akkor majd csiszolom én is. – *feridiák vita 2018. április 28., 23:29 (CEST)Reply[válasz]
Aktualizáltam az ajánlót és a szócikket is.  … szalax üzenő 2018. május 4., 09:50 (CEST)Reply[válasz]
Kiegészítettem a cikkajánlót a szócikk kezdőképével: „A Semmelweis Kórház bejárata és igazgatósági épülete”. Részemről is mehet a Kezdőlapra. – *feridiák vita 2018. május 10., 04:34 (CEST)Reply[válasz]

20. hét

május 14. 0.00 és május 17. 11.59 között: Magas vérnyomás

A jelölt cikk: Magas vérnyomás (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tartósan magas vérnyomással járó főbb szövődmények szemléltetése
Tartósan magas vérnyomással járó
főbb szövődmények szemléltetése
Magas vérnyomásra jellemző értékeket mutató vérnyomásmérő készülék
Magas vérnyomásra jellemző értékeket
mutató vérnyomásmérő készülék

A magas vérnyomás, más néven hipertónia (néha: artériás hipertónia) egy olyan, gyakori krónikus kóros állapot, amelynek fő tünete, hogy megnő a vérnyomás az artériákban. Ennek eredményeként a szívnek a szokásosnál több munkájába kerül a vér keringetése. A vérnyomást két számmal, a szisztolés és a diasztolés nyomással jellemzik attól függően, hogy a szívizom éppen összehúzódik-e (szisztolés nyomás) vagy ellazul a szívverések között (diasztolés nyomás). A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100–140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60–90 Hgmm diasztolés (alsó érték) közötti. A magas vérnyomás ismérve, hogy az artériás vérnyomás tartósan túllépi a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket.

A magas vérnyomás az érrendszeri, szív- és vesebetegségek kialakulásának jelentős kockázati tényezője. A hipertónia a szélütés, a szívinfarktus („szívroham”), a szívelégtelenség, az artériatágulat (aneurizma) (pl. főverőér-tágulat aorta-aneurizma) és a perifériás artériás betegség egyik legfontosabb kockázati tényezője, a krónikus vesebetegség egyik kiváltó oka. Már a vérnyomás enyhe emelkedése is károsíthatja a szervezetet, főleg, ha egyéb érrendszeri kockázati tényezőkkel jár együtt. Már az artériás vérnyomás mérsékelt emelkedése is csökkenti várható élettartamot.

Becslések szerint évente 7 millió ember halálát okozza és további 1,5 milliárd ember életét nehezíti meg a túlságosan magas vérnyomás, illetve annak szövődményei. A magas vérnyomás az egyik vezető halálozási ok világszerte. A betegség megelőzését, diagnosztizálását és kezelését elősegítő információk minél szélesebb körű terjesztése, illetve a társadalom figyelmének felkeltése érdekében 2007 óta minden év május 17-én megtartják a Hipertónia Világnapot (World Hypertension Day). Magyarországon ezen a napon a Magyar Hypertonia Társaság szervez programokat, konferenciákat, ingyenes szűrővizsgálatokat.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A Magas vérnyomás szócikket javasolom május 14-én a nap kezdetétől május 17-én a déli harangszóig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-20-1 helyre. – *feridiák vita 2018. május 13., 23:23 (CEST)Reply[válasz]

május 17. 12.00 és május 20. 23.59 között: Pápaság a középkorban

A jelölt cikk: Pápaság a középkorban (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
VIII. Benedek pápa császárrá koronázza II. Henrik német-római királyt
VIII. Benedek pápa császárrá koronázza
II. Henrik német-római királyt

A keresztény középkort a 2. troulloszi zsinattól (692) a reformáció kezdetéig (1517) számítják. Benne a pápaság a középkorban az egyházi Róma azon történetével foglalkozik, amely során megerősödött és kiemelkedett a többi patriarchátus közül.

A 6–7. században még öt fő patriarchátus létezett: Róma, Alexandria, Jeruzsálem, Antiókhia és Konstantinápoly. A 7. század elejére a római pápaság figyelemre méltó tekintélyre tett szert, bár még mindig beárnyékolta Konstantinápoly ragyogása. A 8. századi pápák többsége Kelet felé húzott, ugyanakkor nem mondtak le a Szentszék primátusának hangsúlyozásáról, és megpróbáltak függetlenedni a bizánci császár ellenőrzéstől.

Az állandó északi longobárd támadások arra kényszerítették a pápákat, hogy Nyugatról kérjenek segítséget. A frank állammal kötött szövetség következtében ezentúl a pápa államterületként birtokolta Itália középső részeit, eltűnt a longobárd állam, Bizáncnak pedig csak Itália déli részén maradtak még egy ideig birtokai. A pápaság a spirituális irányítás mellett fokozatosan megszerezte a világi hatalom státusát is.

A pápai állam soha nem volt nagy kiterjedésű, de a középkorban a kereszténnyé vált európai népek előtt a Szentszéknek olyan óriási tekintélye volt, hogy a pápaság nagyhatalmi szerepet játszhatott. A pápa az akkori feudális társadalmi és állami berendezkedés szellemében az európai országok uralkodóit hűbéreseinek tekintette és megpróbálta engedelmességre kényszeríteni őket. Ez egy időre sikerült is, így 1200 körül a pápaság, mint Európa irányító hatalmassága a fénykorát élte.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Pünkösd közelgő főünnepére tekintettel Pápaság a középkorban kiemelt szócikkét javasolom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-20-2 helyre. – *feridiák vita 2018. április 28., 23:47 (CEST)Reply[válasz]

21. hét

május 21. 0.00 és május 24. 11.59 között: I. Lajos magyar király

A jelölt cikk: I. Lajos magyar király (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nagy Lajos király szobra a Hősök terén
Nagy Lajos király szobra
a Hősök terén
Nagy Lajos király képe a Képes krónikában
Nagy Lajos király képe
a Képes krónikában

Nagy Lajos magyar–lengyel király (lengyelül Ludwik Węgierski/Wielki/Andegaweński azaz Magyar Lajos, Nagy Lajos, Anjou Lajos) Magyarország (13421382) és Lengyelország (1370–1382) Anjou-házi királya volt. Regnálása alatt a Magyar Királyság európai nagyhatalommá vált, amit „Archiregnumként” (azaz főkirályságként) emlegettek. Ezt csak erősítette az 1370-ben létrejött perszonálunió Lengyelországgal, a térség másik fontos államával.

Lajos diplomáciai tevékenysége közvetlen érdekeltségein kívül is kiterjedt több európai államra: sem Lajos előtt, sem utána nem volt magyar uralkodó, aki ilyen aktív külpolitikát folytatott volna az ország határain túl minden irányban. Petőfi szavaival: akkoriban „Magyar tenger vizében húnyt el Éjszak, kelet s dél hullócsillaga”. Uralkodása idején Magyarországon fénykorát élte a lovagi kultúra. Ebben nagy szerepe volt, hogy az Anjou-ház kapcsolatai révén a Magyar Királyság szorosabban kapcsolódott a Nyugat-Európában kialakult művészeti és szellemi irányzatokhoz.

Lajos igazi „lovagkirály” volt: uralkodását végigkísérték az itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni hadjáratok, amelyekben személyesen is jeleskedett, nemegyszer veszélyes helyzetbe sodorva magát. Egy padovai krónikás szerint Lajos „a világ leghatalmasabb fejedelme a keresztények között és a legrettegettebb király a hitetlenek szemében Nagy Károly császár halála óta”. A lovagkirály személyes kvalitásai és dicsőséges hadjáratai megihlették még a 19. századi magyar nemzeti romantika költőit is (Petőfi, Berzsenyi, Arany), de személye szerepel már a kortárs Giovanni Boccaccio eklogáiban is.

Utolsó éveiben – a lovagi eszményeknek megfelelően – „… félrevonult az emberi sokaság nyüzsgésétől, és az ájtatos, elmélkedő életet választotta magának, hogy szívvel-lélekkel és teljes áhítattal élhessen a jámbor cselekedeteknek, és imádkozásba merülhessen. Ebben állhatatosan meg is maradt”.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
I. Lajos magyar király kiemelt cikkét javasolom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-21-1 helyre, mivel méltó rá, és cikkajánlóját is elkészítettem, hogy ne legyen üres 1 óra múlva a rovat a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2018. május 20., 23:07 (CEST)Reply[válasz]

május 24. 12.00 és május 27. 23.59 között: Duda (hangszer)

A jelölt cikk: Duda (hangszer) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Skót duda
Skót duda

A duda több nádnyelves sípot magában foglaló összetett fúvós hangszer, melynek folyamatos levegőpótlásáról egy felfújt tömlő gondoskodik. A tömlője egy légmentesen zárt, bőrből varrott, vagy azt helyettesítő anyagból készült zsák. Leggyakrabban kecske- vagy báránybőrből, néhol kutyabőrből készül. A tüdővel történő levegőbefúvást a duda 'emlője' szolgálja, ami egy fából esztergált csövecske, mely gyakran egy bőrszelepet tartalmaz. A duda mindig nádnyelves sípokat szólaltat meg, mivel az ilyen elven működő hangszerek levegőigénye sokkal kisebb, ugyanakkor hangjuk színesebb, áthatóbb, mint az ajaksípos hangszereké. A legtöbb duda ujjazata megfelel a népi fafúvós hangszerekének, tehát a legmélyebb hang az összes hanglyuk zárt állapotában képezhető, majd az egyre magasabbak úgy, hogy alulról felfelé haladva egyre több lyuk nyílik meg.

A tömlőt a hangszerjátékos a tüdejével vagy fújtató segítségével tölti meg levegővel, az állandó szélnyomást és ezzel a folyamatos hangerősséget karjának szorításával biztosítja. A duda különböző sípjai részben dallamjátékra, részben a folytonosan búgó kísérőhang, a burdon előállítására szolgálnak. A duda az ókortól napjainkig Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában elterjedt sokféle felépítésű és elnevezésű dudaszerű hangszer gyűjtőfogalma, szűkebb értelemben a Kárpát-medencében élő népek hangszereinek elnevezése, amely a kelet-európai dudatípusok egyik csoportjának tekinthetők (bővebben: Kontrasípos duda).

A barokk zenében, elsősorban Franciaországban születtek átiratok, szólamok, zeneművek dudára, annak korabeli kifinomult változatára, a musette de courra. A zenetörténet e korszakán azonban maradandóbb nyomot hagyott a duda hangzásának zenekari eszközökkel vagy orgonán való imitálása. Napjainkban könnyűzenei, elsősorban nemzeti és folk-rock zenekarok is használnak dudát. Külföldön többek között a Dropkick Murphys, Magyarországon a Niburta, Romantikus Erőszak és Zuboly számos dalában fordul elő.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]

Skót duda
Skót duda
Bolgár dudások népviseletben
Bolgár dudások népviseletben

A sok történelmi, életrajzi cikk közé javaslom a Duda (hangszer) cikket, ami még egyszer sem szerepelt a Kezdőlapon. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 23., 08:23 (CEST)Reply[válasz]

Támogatom és köszönöm, valamint a szócikk vitalapja és a cikkajánló vitalapja közé az áthidaló linket betettem. – *feridiák vita 2018. május 24., 12:29 (CEST)Reply[válasz]
Meggondolásra képcsere-javaslat. – *feridiák vita 2018. május 24., 12:40 (CEST)Reply[válasz]
Tőlem lehet, de ezen alig látni a dudá(ka)t. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 24., 13:19 (CEST)Reply[válasz]


1. A „duda” szó és szócikk automatikusan hív elő magyar népdalokat. Egyik ez a kedves gyerekdal, amelynek a Wikipédiában is önálló szöveges-kottás szócikke van: Egy boszorka van („Egy boszorka van. Három fia van. / Iskolába jár az egy, másik bocskort varrni megy, | a harmadik kinn a padon a dudáját fújja nagyon, | de szép hangja van. Danadanadan”). - Egy másik ez: Aki dudás akar lenni („Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. / Ott kell aztat megtanulni, hogyan kell a dudát fújni).
2. Külön-külön a kiválasztott képek is jók. A skót duda képe magában kiváló illusztráció, s a képhez szinte automatikusan asszociálja az ember a zenélő skót dudásokat. Ehhez jól illik a sok ifjú bolgár dudás népviseletben, és felnőtt vezetőjük kezében a duda is jól látható. Az összkép sokkal többet mond, mint egyedül egy magányos zenész.
3. Remélem, hogy sikerül meggyőzni, és Te végzed el a képcserét a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2018. május 25., 12:18 (CEST)Reply[válasz]

22. hét

május 28. 0.00 és május 31. 11.59 között: P. G. T. Beauregard

A jelölt cikk: P. G. T. Beauregard (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Pierre Gustave Toutant Beauregard a Konföderáció egyenruhájában
Pierre Gustave Toutant Beauregard a Konföderáció egyenruhájában

P. G. T. Beauregard (teljes nevén Pierre Gustave Toutant Beauregard) (St. Bernard megye Louisiana, 1818. május 28.New Orleans, 1893. február 20.) Louisianában született frankofón amerikai katona, politikus, feltaláló, író és közszolga. Ő volt az Amerikai Konföderációs Államok első széles körben hírnevet szerző, prominens tábornoka az amerikai polgárháborúban. Általában P. G. T. Beauregard néven említik a források, de valójában ritkán használta Pierre keresztnevét. Levelezését például a G. T. Beauregard szignóval látta el.

Mérnöki képesítését a West Point katonai akadémián szerezte, hadmérnökként kiemelkedő teljesítményt nyújtott az 1848-as mexikói–amerikai háborúban. Rövid West Point-i kitérő után 1861-ben, a tizenegy déli állam elszakadása után kilépett az Amerikai Egyesült Államok haderejéből, és hamarosan a Konföderáció első dandártábornoka lett. Ő vezette 1861. április 12-én a dél-karolinai Charleston védőit még a polgárháború kezdetén, Fort Sumter ostrománál. Három hónappal később diadalt aratott a Bull Run-i csatában Manassasnál.

A Beauregard parancsnoksága alatt álló csapatok a nyugati hadszíntéren részt vettek a shiloh-i csatában Tennesseeben és Corinth ostromában Észak-Mississippiben. Ezt követőben visszatért Charlestonba és megvédte a várost az Unió 1863-as partraszállási kísérletei és szárazföldi támadásai ellen. Legkimagaslóbb katonai eredménye Petersburg fontos ipari városának megvédése volt az 1864. júniusi csatában, amellyel közvetve a közeli konföderációs fővárost, Richmondot védte a nyomasztó uniós túlerővel szemben.

A Konföderáció általános katonai stratégiájára való befolyását csökkentette az elnökkel, Jefferson Davisszel és más vezető beosztású tábornokokkal való rossz viszonya. 1865 áprilisában Beauregard és közvetlen parancsnoka, Joseph E. Johnston tábornagy meggyőzte Davist és a megmaradt kormánytagokat, hogy a háborúnak véget kell vetni. Johnston és a konföderáció megmaradt haderejének többsége, soraiban Beauregard katonáival, letették a fegyvert William Tecumseh Sherman tábornok előtt.

Katonai pályafutása végeztével Beauregard hazatért Louisianába és vasúti tisztviselő lett. Később a Louisiana Lottery szerencsejáték népszerűsítésével szerzett vagyont magának.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Ide javasolnám P. G. T. Beauregard amerikai tábornok cikkét születésének 200. évfordulója alkalmából. Andrew69. Blue a v.svg 2017. április 5., 10:57 (CEST)Reply[válasz]

május 31. 12.00 és június 3. 23.59 között: Logaritmus

A jelölt cikk: Logaritmus (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
John Napier (1550–1617), a logaritmus felfedezője
John Napier (1550–1617),
a logaritmus felfedezője
Logaritmusfüggvény
Logaritmusfüggvény
Logarléc, tokkal
Logarléc, tokkal

A logaritmus két szám között értelmezett matematikai művelet, amely közeli kapcsolatban van a hatványozással. A pozitív b szám a alapú logaritmusán (ahol a egytől különböző pozitív szám) azt a kitevőt értjük, melyre a-t emelve b-t kapjuk. Például 1000-nek 10-es alapú logaritmusa 3, mert 10 harmadik hatványa 1000.

A b szám a alapú logaritmusát jelöli, amely tehát az egyetlen valós szám, amelyre .

A logaritmust John Napier skót matematikus vezette be a szorzást, hatványozást tartalmazó számolások megkönnyítésére. Az elnevezés a görög „λόγος” (logosz, arány) és „ἀριθμός” (arithmosz, szám) szavak összetételéből származik. A számítások megkönnyítésére logarléceket és logaritmustáblázatokat készítettek, amelyek hamarosan elterjedtek a tengerészetben, a tudományokban és a mérnökök között. Ezek az eszközök a logaritmus azonosságait használják fel. A logaritmus mai jelölése Leonhard Eulertől származik, aki elsőként kapcsolta össze az exponenciális függvénnyel.

A 10-es alapú logaritmust a természettudományokban és a mérnöki tudományokban használják. Jelölése: . A természetes logaritmus alapja az e Euler-konstans (Euler-féle szám), és a matematikában széleskörűen alkalmazzák. Jelölése (matematika szakszövegekben sokszor ). A 2-es alapú logaritmust a számítástudományban és az informatikában alkalmazzák. Jelölése egyszerűen , az alap kiírása nélkül. Német nyelvterületen erre az jelet használják.

1620–1630 körül az oxfordi Edmund Gunter készítette az első logarlécet, melynek csak egy logaritmikus skálája volt. 1632-ben a cambridge-i William Oughtred megalkotta a modern logarlécet, melyet az elektronikus számológépek elterjedéséig (1970-es évek) használtak még mérnökök és kutatók is, mert a pontosság árán fel lehetett gyorsítani a számításokat.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom a Logaritmus cikket, ami még nem volt a Kezdőlapon. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 25., 08:02 (CEST)Reply[válasz]

A fontos témát elsőként támogatom. De mivel május 31-én délben a Kezdőlapon kell lennie, kérlek, hogy ha lehet, a cikkajánlót még ma szíveskedj elkészíteni. Lektorálására, véleményezéshez is maradjon idő. – *feridiák vita 2018. május 29., 15:09 (CEST)Reply[válasz]

Elkészült. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 29., 15:22 (CEST)Reply[válasz]


Köszönöm. Megbecsülve mennyiségileg kevesebb a normánál, így bővítést enged és kíván. Javaslat a képekhez: felül legyen a széken ülő feltaláló, testén a fejével s két kezével - alul a logarléc, tokkal (amelyet fognak, mozgatnak a kezekkel) – közbül Logaritmusfüggvény képe. Javaslat a szöveghez: a szócikk utolsó bekezdése. Ha csak egyik fér be, a képsort javaslom. A szöveget akkor, ha így is marad hely. melyre a következő Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-23-1 vitahelyen térek rá. – *feridiák vita 2018. május 29., 18:55 (CEST)Reply[válasz]

Úgy látom, a döntésemet meg nem várva már elvégezted ezeket a módosításokat. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 30., 07:59 (CEST)Reply[válasz]


"Ezek javaslatok. A döntés a Tiéd. Engem már a folytatás foglalkoztat..." - ezt írom én. "Úgy látom, a döntésemet meg nem várva már elvégezted ezeket a módosításokat" - ezt írod Te. Fordított a helyzet. Kértem a cikkajánlót. Elkészült - írtad a magad részéről. Hozzátettem javaslataimat és Rád bíztam azok további sorsát. Erre sértéssel válaszolni Hozzád is, Közösségünkhöz is méltatlan.

Pedig ez csak apróság ahhoz képest, amit a Kezdőlap vitalapján megengedsz magadnak. Emlékeztetőül idézlek: "Azt hiszem, most jött el az a pillanat, hogy – több szerkesztőtárs példáját követve – az itt folyó vita szócséplés értelmetlenségét belátva leveszem ezt a lapot a figyelőlistámról és befejezem az itteni tevékenységemet. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 29., 08:23 (CEST)" - De nem ezzel fejezed be. Mivel Ramadán ünnepe június 15-ig tart, feltettem folyó vitánkra a "Függőben" sablont. Te ezt "Megoldva" sablonra cserélted. Ezért tegnap Neked írt levéllel zártam a napot. Erre nem választ kaptam, hanem még az Neked írt levelem is törlése került. Ezért most itt megismétlem, remélve, hogy válaszolsz.Reply[válasz]

"Tisztelt Rlevente! Ma jó együttműködéssel szépen haladtunk Veled és Gerry89 szerkesztőtárssal hármasban a Kiemelt cikk rovat tartalommal megtöltéséért folytatott vitában. Kérlek, hogy ezen vitalapon is ebben a szellemben folytassuk a vitát. Ha meggondoltad magad, és nem kívánod folytatni a Ramadán kiemelten fontos tartalmi kérdéséről közösen megkezdett vitát, azt sajnálattal, de tudomásul veszem. Ha azonban azt, ami szerintem már most is kiemelten nagy közös siker, Te értelmetlen feleleges szócséplésnek minősíted, az már elfogadhatatlan hitelrontás. Ha pedig fokozod, és az általam feltett "Függőben" sablont kiveszed, és helyébe "Megoldva" sablont teszel, és elfojtanád a vitát, az jogtalan és elfogadhatatlan. Kérlek, aludjunk egyet, és holnap keressünk egy kölcsönösen elfogható, és közösségünk számára legjobb megoldást. – *feridiák vita 2018. május 29., 23:58 (CEST)"Reply[válasz]

Ismételten kérem segítséged abban, hogy a "Ramadán kezdete" címmel indult vitát vigyük a "Ramadan vége" szakaszig. Válaszod ezen vitalapra, vagy a Kezdőlap vitalapjára kéri és várja: – *feridiák vita 2018. május 30., 19:12 (CEST)Reply[válasz]

Kedves *feridiák, bár ez a vita teljességgel nem idevaló, újra (és utoljára) leírom a véleményem: a Kezdőlap vitalapján a Ramadán kezdete vita szerintem lezárult: Miután négyen is úgy vélekedtünk, hogy nem szükséges a mozgóünnepeknél külön jelezni, hogy mozognak, a vitát indító Misibacsi kedvesen lezárta a témát: „maradjon úgy ez a disznóól, ahogy van, ha többek így jól érzik magukat benne”. Ezek után nincs miről vitázni, a szakaszt le kellene zárni és archiválni. A május 28., 23:37-kor írt hozzászólásodat (mellyel sikeresen megakadályoztad az archiválórobot rendeltetésszerű működését) nem én töröltem, úgyhogy ne rajtam kérd számon. A sértést, hitelrontást, és elfogadhatatlan viselkedést pedig annak címezd, aki disznóólnak minősíti a szerkesztőtársak munkáját (többek között a Tiédet is) – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 31., 09:44 (CEST)Reply[válasz]

23. hét

június 4. 0.00 és június 7. 11.59 között: Ruházatfiziológia

A jelölt cikk: Ruházatfiziológia (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az űrruha tervezésénél nagy szerepet játszott a ruházatfiziológia
Az űrruha tervezésénél nagy szerepet játszott a ruházatfiziológia

A ruházatfiziológia tudománya a ruházat és az emberi életfunkciók összefüggéseinek kutatásával foglalkozik. A célja, hogy olyan ruházat tervezését tegye lehetővé, amely az ember mindenkori tevékenységének legmegfelelőbb mikroklímát tudja biztosítani és ezzel a tevékenységhez optimális viselési körülményeket teremt. A szorosan vett ruházatfiziológia elsősorban a ruházat hatása az emberi test hő- és nedvességháztartására, valamint a bőrre gyakorolt mechanikai hatásokra (puhaság, tapadás, a bőrt irritáló esetleges érdesség) korlátozódik, nem csak nap közben, hanem az alvás közben viselt ruházat esetében is.

A ruházatnak határozott funkciója van, és a viselési körülmények alapvetően meghatározzák, mikor milyen ruházat viselése optimális. Azon kívül, hogy szépnek, praktikusnak, kényelmesnek, egészségesnek, tisztán tarthatónak kell lennie, a ruházatnak az élettani követelményeknek is eleget kell tennie. A ruházat viselésének élettani hatásai bonyolult fizikai folyamatokra vezethetők vissza, ezekkel foglalkozik a ruházatfiziológia.

A ruházatnak az emberi testre gyakorolt hatását már az ókorban megfigyelték. Az i. e. 5. században élt Hippokratész A levegőről, a vizekről és a helyekről c. munkájában egyebek között az izzadás jelenségével foglalkozott. Kortársa, Empedoklész pedig a bőrlégzésre adott ma is érvényes magyarázatot. A 17. században Páduában élt Sanctorius a verejték kiválasztást és ennek a viselt ruházattal való összefüggését tanulmányozta. A 18. században angol, francia és német tudósok már kísérleti eredményekről számoltak be a ruházatfiziológia tárgykörébe sorolható kérdések kapcsán.

A ma ruházatfiziológiának nevezett tudományágat azonban a 20. század 30-as éveiben alapozták meg, amikor már nem csak orvosok, hanem fizikusok és textilipari szakemberek is bekapcsolódtak a problémakör elemzésébe. A második világháborút követően, a felgyorsult műszaki fejlődés hatására azután módszeresen, tudományos alapon kezdődtek meg a célirányos kutatások. Fontosságukat az űrutazások, valamint a munka- és sporttevékenységek teljesítményének növelésére irányuló törekvések nagy mértékben alátámasztották.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
Javaslom Paul Gauguin cikkét, 1848. június 7-i születésének 170. évfordulójára. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 25., 08:09 (CEST)Reply[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés:@Rlevente: Egyetlen bekezdésben sincs forráshivatkozás, plusz a bevezető négy sor. Nem felel meg a kiemelt státusz feltételeinek. Szerintem. Sajnos. Keressünk másikat ide azt javaslom. – Gerry89 vita 2018. május 27., 09:15 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89: hát igen, több mint tíz éve lett kiemelt, azóta erősen szigorodtak a követelmények. Meg kellene vonni a kiemelését (?) – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 27., 20:05 (CEST)Reply[válasz]

@Rlevente: Szerintem igen, per pill még jócikk sem. – Gerry89 vita 2018. május 27., 20:08 (CEST)Reply[válasz]
@Rlevente: Szerintem is, mert @Gerry89 május 27-i fentebb írt érvelése meggyőző, amelynek további nyomatékot ad általa a mai napon a szócikk kiemelt státusza felülvizsgálati eljárásának megindítása. – *feridiák vita 2018. május 29., 14:36 (CEST)Reply[válasz]
Az űrruha tervezésénél nagy szerepet játszott a ruházatfiziológia
Az űrruha tervezésénél nagy szerepet játszott a ruházatfiziológia

@Gerry89 az előző Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-22-2 vitahelyen az@Rlevente kezdeményezte Logaritmus cikkajánlója támogatásommal elkészült, részemről május 31-én délben mehet a Kezdőlapra. Megnyugtatna, ha Te is megnéznéd. – Ezzel felszabadultam a folytatásra. Május 7-től július 1-ig még egyetlen további cikkajánló sem készült el, és egyetlen kivétellel még a javaslatok is hiányoznak. Az egyetlen javaslatot én tettem a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-25-1 vitahelyre, ahová születésnapján Horthy Miklós kormányzót jelöltem. A cikkajánló megírása politikailag kényes feladat. Elég a mai évfordulók közül kettőre utalni: 1938-ban hirdették ki Magyarországon az első zsidótörvényt. + 1938-ban ért véget Budapesten a XXXIV. eucharisztikus kongresszus.

Következő lépésként az itt megüresedett helyre a New Routemaster szócikket javaslom, amely most kapta meg a kiemelt státuszt. Kérem és várom véleményeteket. – *feridiák vita 2018. május 29., 22:42 (CEST)Reply[válasz]

Én inkább olyan cikkeket javasolnék, amik évek óta várnak arra, hogy Kezdőlapra kerüljenek, pl. Nápoly, Ruházatfiziológia vagy Rust in Peace – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 30., 07:55 (CEST)Reply[válasz]


Tisztelt @Rlevente!! Javaslatod részemről elfogadva, és akkor a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-23-1 helyre jöhet a Ruházatfiziológia kiemelt szócikke. De a két megközelítés: a régebbiek és a legfrissebbek nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Ezért Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-23-2 helyre a New Routemaster szócikket javaslom, Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-24-1 helyre meg jöjjön az általad javasolt Nápoly. Rendben? – *feridiák vita 2018. május 30., 17:45 (CEST)Reply[válasz]

Rendben, ezt az ajánlót el is készítettem. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 31., 08:36 (CEST)Reply[válasz]
Tisztelt @Rlevente!! Köszönöm. Telitalálat. Természetesen ezen cikkajánlódhoz is van néhány javaslatom. De szeretném a félreértésnek még a lehetőségét is kizárni. Ezért nem a cikkajánlóban, hanem ezen vitalapon teszem meg észrevételeimet. Az általad kiválasztott képpel kezdem. Az űrruha kitűnő pozitív példa. A képhez kapcsolódik az első javaslatom. A „Ruházatfiziológia” szócikkben képpárt alkot az űrruhás a jó példa, és a rossz másik. Javaslom, hogy a kiemelt szócikkel egyezően a cikkajánlóban is képpárban legyenek. Válaszod kérve és várva üdvözöl: – *feridiák vita 2018. május 31., 11:49 (CEST)Reply[válasz]
Szerintem felesleges két kép, de ha beletesszük, akkor konkrétabb képaláírást javaslok: „A teljesen zárt műanyag ruha nem képes átereszteni a nedvességet és a levegőt”. Megkérdeztem Elkágyét, hogy tud-e jobb képeket szerezni, ha igen, akkor inkább az(oka)t kellene kitenni. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 31., 12:31 (CEST)Reply[válasz]
Tisztelt @*feridiák! Szeretném véglegesíteni a cikkajánlót. Elfogadom az ötletedet, hogy legyen két kép, de kérlek, Te is fogadd el a képaláírás-módosítási javaslatomat, amit próbaként most a kép alá tettem. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. június 1., 11:55 (CEST)Reply[válasz]
Tisztelt @Rlevente!! Köszönöm, hogy már a cikkajánló véglegesítéséig jutottál, és természetesen támogatom. Sőt, ahhoz, hogy mielőbb véglegesíthesd a cikkajánlót, ha még bármi további módosítást eszközölnél, azt is elfogadom, részemről előre szabad kezet adok. Tehát nagyon várom Tőled az örömhírt, hogy véglegesítetted. Láthatod, hogy ezzel párhuzamosan a várt foci világbajnokság kezdetére tekintettel a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-24-2 vitahelyen Lionel Messi cikkajánlójának véglegesítésén dolgozunk, s @Gerry89 wikitárstól várom a véglegesítés megtörténtének másik örömhírét. – *feridiák vita 2018. június 1., 14:28 (CEST)Reply[válasz]
Tisztelt @Rlevente, Gerry89! 301 nyelvi változatú világenciklopédiánk, a Wikipédia össztörténetében a mai napon került ki először a Kezdőlapra ruházatfiziológiai kiemelt szócikk. Köszönöm a kiváló csapatmunkát. Ruházatfiziológia-vitalapunkon még ma folytatom. Tisztelettel kérem, hogy délután szíveskedjetek ott rátekinteni és véleményezni. Üdv: – *feridiák vita 2018. június 4., 08:50 (CEST)Reply[válasz]

Tisztelt @Gerry89! Téged pedig arra kérlek, hogy szíveskedj javaslatot tenni a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-24-1 és Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-24-2 helyre. Természetesen a cikkajánló elkészítésében ismét számíthatsz rám is, ahogy az történt a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-19-1 helyen Buzsáky Ákos szócikkével. Válaszod kéri és várja: – *feridiák vita 2018. május 30., 17:50 (CEST)Reply[válasz]

@Rlevente, *feridiák: Nem akarok kukacoskodni, de a Ruházatfizológia szócikkben is tömkelegével vannak a forráaolatlan információk, bekezdések...A másik két helyre nézek holnap. Jó lenne, ha komolyan vennénk ezeket a dolgokat. A régi kiemeltek 95%-a mind elavult minőségében. Ez is. De nekem mindegy, én szóltam. Gerry89 vita 2018. május 31., 19:13 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89: OK, akkor javasolj valami mást. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 31., 19:21 (CEST)Reply[válasz]
@Rlevente: A kezdőlapon még nem szerepelt lapok listája most friss állapotban van? Mert akkor majd holnap megpróbálok keríteni erre a három helyre. Gerry89 vita 2018. május 31., 19:24 (CEST)Reply[válasz]
Ki tudja? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 31., 19:26 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89, Rlevente: Ígéretem szerint én meg elkészítettem a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-23-2 helyre a New Routemaster cikkajánlót. Mivel Kezdőlapunkon a legfontosabb rovatban egy hétre előre vagyunk, javaslom, hogy most legelsőnek ezen komoly figyelmeztetésre koncentráljunk: „Jó lenne, ha komolyan vennénk ezeket a dolgokat. A régi kiemeltek 95%-a mind elavult minőségében. Ez is. De nekem mindegy, én szóltam.” Nos nekem nem mindegy, és szólok. Igenis közösségünk javára akarnunk kell keményen „kukacoskodni”, egymással is, magunkkal is. Most épp mondhatni kegyelmi állapotban vagyunk egy nagy kezdeményezésre. Épp ma van az ünnepkörben a „Vizitáció” napja. Továbbá ma ér véget a választás, holnap megalakul az új Wikitanács, amelyiknek 2019. június 1-ig a második évtized célfázisa jut. Elsőnek meg kell az áthidaló célév programját alkotni. De olyan problémák is vannak, amelyek azonnali tűzoltást kívánnak. Ha tudtok, szíveskedjetek 23:45 körül ránézni, s ha nem, kérem, hogy reggel folytassuk. – *feridiák vita 2018. május 31., 22:57 (CEST)Reply[válasz]

@Rlevente, *feridiák: Sziasztok! Ahogy felkeltem és ideültem, láttam, hogy a következő két hely elkelt. A New Routemaster és a Nápoly szócikk is jó választás. Erre a helyre amennyiben nem oldódik meg addig a probléma, három szócikket javasolnék. Három téma, amik szerintem ritkán kapnak szerepet a kezdőlapon. Heavy metal, III. Ramszesz (ókori Egyiptom) és Méhnyakrák (orvosi témájú szócikk). Elvileg, az adminisztráció szerint még egyik szócikk sem volt soha kezdőlapon, így ezekból válogathatnánk, illetve majd a foci-vb kezdetére kereshetnénk egy labdarúgás témájút. Ott van pl. Messi, de akár Gera Zoli szócikke is. – Gerry89 vita 2018. június 1., 06:10 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89, *feridiák: Elkágyé pótolta a forrásokat, úgyhogy szerintem maradhat itt a Ruházatfiziológia. A javasolt három cikk mehetne a következő üres helyekre. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. június 1., 10:14 (CEST)Reply[válasz]

@Rlevente: Részemről oké, a sorrendet döntsétek el Ti, dátumfüggetlenek. – Gerry89 vita 2018. június 1., 10:16 (CEST)Reply[válasz]

Lionel Messi cikke négy éve várja, hogy Kezdőlapra kerüljön. Két lehetséges időpont is van: június 14., a foci-vb kezdőnapja, vagy június 24., Messi születésnapja. Melyik legyen? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. június 1., 10:39 (CEST)Reply[válasz]

@Gerry89, Rlevente: Sziasztok! 1. Az aranylabdás Lionel Messi cikke választását támogatom. – 2. Az időzítés tekintetében a foci-vb kezdőnapjával kezdődő 24. hét vége (június 14. – június 17.) Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-24-2 helyet javaslom. – 3. Lionel Messi cikkajánló részletei intézésének a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-24-2 helyre áttevését javaslom. – Ennek leadminisztrálását vállalom. – *feridiák vita 2018. június 1., 11:27 (CEST)Reply[válasz]

június 7. 12.00 és június 10. 23.59 között: New Routemaster

A jelölt cikk: New Routemaster (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A londoni Metroline Routemasterei a 24-es vonalon
A londoni Metroline Routemasterei
a 24-es vonalon
Boris Johnson egy modell Routemasterrel a 2008-as polgármesteri kampányban
Boris Johnson egy modell Routemasterrel
a 2008-as polgármesteri kampányban

A New Routemaster (eredeti nevén New Bus for London) Londonban üzemelő dízel-elektromos hibrid emeletes busz. A járművet a Heatherwick Studio tervezte, és a Wrightbus gyártotta. Figyelemre méltó a busz végében a nyitott peron, amely hasonlít az előd AEC Routemasterhoz, azonban ezt a modern kor elvárásaihoz igazították, ezáltal akadálymentesen elérhetővé vált, valamint szükség esetén zárható is. Az első példány 2012. február 27-én állt forgalomba.

A korábbi AEC Routemaster a klasszikus londoni autóbusztípus volt a rá jellemző nyitott hátsó ajtóval. Ezeket a buszokat több mint fél évszázadnyi üzemeltetés után Ken Livingstone polgármestersége alatt, 2005 végén két nosztalgiajárat kivételével az összes vonalról kivonták és helyükre teljesen új, akadálymentes (részben csuklós buszokból álló) flotta állt. Ezeken a buszokon – részben a balesetveszély miatt – már nem volt nyitott hátsó peron. A Routemasterek forgalomból kivonása a 2008-as londoni polgármester-választás egyik vitatémája volt. Boris Johnson, a később megválasztott polgármester egyik kampányígérete az új emeletes Routemasterek beszerzése volt, később ezért is kapta a típus a Boris Bus vagy Borismaster becenevet. Johnson győzelme után még 2008-ban el is indult a buszra a nyílt tervpályázat, 2009 végén megkötötték a szerződést a buszok gyártásáról a Wrightbusszal, majd a jármű végleges formatervét 2010 májusában mutatták be.

Az új emeletes busz megalkotásakor a tervezők a régi AEC Routemasterhez nyúltak vissza. Elődjével ellentétben a New Routemaster a gyorsabb utascsere érdekében három ajtót és két lépcsőt kapott. A harmadik nyitott ajtót szükség esetén be is lehet csukni, így ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a busz egyfős személyzettel, kalauz nélkül üzemeljen. A legyártott buszok ára darabonként közel 354 500 angol font volt.

A New Routemaster nagy népszerűségnek örvendett az üzemeltetők körében, és a buszok mára már részét képezik a londoni városképnek. Népszerűsége ellenére több tervezési hibával küszködik, mint például nyáron az utastér túlmelegszik, vagy a nem megbízható hibrid akkumulátorai miatt több szennyezést bocsát ki, mint az elődei. Hogy a Wrightbus a negatív kritikákat eloszlassa, 2016-ban bemutatta az utód Wright SRM-et, amelyet már Volvo B5LHC alvázra építettek, de a New Routemaster formatervét nagy részben átvette. A gyártó az utolsó New Routemastert 2017 decemberében szállította le a London United részére.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
A New Routemaster legfrissebb kiemelt szócikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-23-2 helyre javaslom és cikkajánlója elkészítését vállalom. – *feridiák vita 2018. május 31., 20:48 (CEST)Reply[válasz]

Kedves @Balint36! Ma véget ér a választás, és holnap megalakul az új Wikitanács. De már ma kapsz egy ide illő közösségi ünnepi ajándékot. Szíveskedj belátásod és legjobb tudásod szerint tökéletesíteni. Üdv: – *feridiák vita 2018. május 31., 22:02 (CEST)Reply[válasz]

Köszönöm a jelölést :) – balint36 🚌 buszmegálló 2018. május 31., 23:32 (CEST
@Balint36! Mivel Te vagy a kezdeményező, ezért tisztelettel kérlek, hogy a cikkajánlót szíveskedj véglegesíteni. – *feridiák vita 2018. június 1., 14:39 (CEST)Reply[válasz]
Felőlem maradhat ez a szöveg. – balint36 🚌 buszmegálló 2018. június 2., 13:21 (CEST)Reply[válasz]
Kösz és akkor ez is mehet. + Wikitanács-tagságodhoz gratulálok – *feridiák vita 2018. június 2., 16:16 (CEST)Reply[válasz]

24. hét

június 11. 0.00 és június 14. 11.59 között: Nápoly

A jelölt cikk: Nápoly (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Nápoly látképe
Nápoly látképe

Nápoly (olaszul: Napoli, nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye. A város lakossága kb. egymillió, ezzel Róma és Milánó után a harmadik legnagyobb olasz város. Félúton fekszik a Vezúv és egy másik vulkáni terület, a Campi Flegrei között, a Nápolyi-öböl északi partján.

A legendák szerint az első kolóniát az argonauták alapították Phalerum név alatt. A történeti emlékek viszont arra mutatnak, hogy a kolóniát Parthenopé név alatt a Rodosz szigetéről érkező görög tengerészek alapították Megaride (ma Castel dell’Ovo) szigetén, valamint a mai Pizzofalcone negyed egy részén. Nevét – szintén legendák alapján – Akhelóosz görög folyóisten három szirén lánya egyikének, Parthenopénak köszönheti. Miután a város kicsinynek bizonyult, attól keletre, a tengerparton egy új várost építettek Neapoliszt (latinul Neapolis, jelentése új város), Parthenopét pedig átnevezték Paleopolisznak (azaz régi városnak). Az évszázadok során a város többször is uralkodót cserélt (rómaiak, bizánciak, normannok, Anjouk, spanyolok, osztrákok, Bourbonok), majd 1860-ban a Garibaldi által egyesített Olaszország része lett.

A város környékének gazdag történelme és kulturális élete van. Történelmi jelentősége, valamint kiemelkedő gazdasági teljesítménye révén Nápolyt Dél-Olaszország nem hivatalos fővárosának tartják. Híres a népszokásairól és konyhájáról. A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margit (Margherita) királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített az olasz nemzeti színekben, melyet zöld bazsalikommal, fehér mozzarellával és piros paradicsommal díszített és a királynéról nevezte el.

A nápolyi nyelv (napulitano), Olaszország egyik leggazdagabb és legszínesebb regionális nyelve, mely sok jellemzőjében eltér a hivatalos olasz nyelvtől; az utolsó népszámlálási adatok szerint a város lakosságának 50%-a (mintegy 500 000 ember) jelölte meg anyanyelvének. Jelenleg törvényhozási próbálkozások vannak az olasz parlamentben a nápolyi nyelv elismerésére regionális és kisebbségi nyelvként.

Nápoly történelmi központja Európa egyik legnagyobb történelmi városközpontja és egyben Olaszország legsűrűbben lakott pontja, 1995 óta az UNESCO Világörökség része. Az óváros a mai napig megőrizte régi szerkezetét. A küméi telepesek idejéből származó utcahálózat egy része máig fennmaradt. A város arculatának alakulása végigkövethető az Anjou- és Aragóniai-kori építkezéseken, a Bourbon-ház újításain át, a modern városmegújító mozgalmakig.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
@*feridiák: javaslatára elkészítettem a Nápoly cikk ajánlóját. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 31., 19:49 (CEST)Reply[válasz]

@Rlevente: Köszönöm a megbeszélésünk alapján elkészített cikkajánlót. Hozzátettem a Nápoly kiemelte szócikk vitaapja és a cikkajánló közötti linkhidat, Harmadik lépésként fölteszem a Nápoly cikkcímet a Kezdőlapra jelölt kiemeltek közti helyére. – *feridiák vita 2018. május 31., 20:30 (CEST)Reply[válasz]

június 14. 12.00 és június 17. 23.59 között: Lionel Messi

A jelölt cikk: Lionel Messi (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!