Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív131

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd!

Törlési irányelv módosítása

Javaslom, hogy töröljük a Wikipédia:Törlés irányelvből az elején található ijesztő mondatot. Idemásolom: Figyelem! Aki egy lapot az {{azonnali|indoklás|aláírás}} sablonnal törlésre jelöl, előbb feltétlenül ellenőrizze a laphoz tartozó Mi hivatkozik erre nevű eszközzel, hogy sehol sincs használatban!

Mi köze ennek az azonnalizáshoz? Ha kuka, akkor kuka, függetlenül attól, hogy mutat rá link vagy nem. Ha mutat, az még veszélyesebb. Ha a cím valami zagyvaság, feltételezhetjük, hogy nincs rá link. Ha létező dolog, akkor pedig a törlés után is szükség van a rá mutató linkekre. Miben más, ha egy szerkesztő létrehoz egy cikket "nemtom mi" tartalommal a kézfogás címszó alatt, mintha rátenyerel a billentyűzetre a címben is, a szövegben is? Az előbbinél meg kell szüntetni a belső linkeket? Minek? Addig a pár percig, amíg nem törlik, nehogy rákattintson valaki? Aztán rakjuk vissza? Miért van ez az egész mondat ott? – RuIsZa vita 2018. június 1., 18:26 (CEST)

 megjegyzés Itt került bele, talán @Karmela: emlékszik, hogy mi volt a háttérben. Szaszicska vita 2018. június 1., 18:42 (CEST)
@RuIsZa: Többféle oka lehet az azonnali törlésnek és lehet, hogy a törlendő alakon voltak hivatkozások, amelyeket előtte javítani kell. Ezért kell ellenőrizni. - Csurla vita 2018. június 1., 19:03 (CEST)

@Csurla: Szerintem azt az átnevezéskor, és nem a törléskor kell megnézni. Másrészt ez csak egy speciális eset, most pedig az útmutató úgy ír, mintha mindig meg kellene nézni. Teszt vagy vandálkodás esetén szerintem nem szükséges. – RuIsZa vita 2018. június 1., 19:24 (CEST)

Talán sablont akart írni lap helyett, csak eltévesztette? --Tgrvita 2018. június 1., 21:00 (CEST)

Könnyen lehet :)
Mit szólnátok egy olyan megfogalmazáshoz, hogy ...előbb ellenőrizze a laphoz tartozó Mi hivatkozik erre nevű eszközzel azokat a helyeket, ahol használatban van
Ez ugyanis még egy zagyvaság törlésekor is hasznos, hiszen újabb zagyvaságok nyomára vezethet, de más esetben is meg kell gondolni az esetleges mellékhatásokat.
--Karmela posta 2018. június 1., 21:26 (CEST)

Pedig ennek, vagy valaminek, ami felhívja a figyelmet a rámutató linkek ellenőrzésére, lenne értelme, szerintem is benne kellene maradnia. A Speciális:Nem_létező_lapra_mutató_átirányítások pl. szinte csak az így keletkező sehova nem mutató átirányításokat sorjázza. Most is van benne négy, de direkt nem javítom, hogy lássátok. Szóval nem hiábavaló egy pillantást vetni a rámutató linkekre. Palotabarát vita 2018. június 1., 23:32 (CEST)

"Ez ugyanis még egy zagyvaság törlésekor is hasznos, hiszen újab zagyvaságok nyomára vezethet" akkor én inkább a szerkesztő közreműködéseit nézem meg. Nem gondolom, hogy az egy annyira gyakori vandálmagatartás, hogy létrehoz két zagyvaságot és linkel az egyikről a másikra, hogy ezért minden esetben ellenőrizni kelljen a hivatkozásokat. A Toyotás átirányítások nem hagyományos törlés, hanem cikkjelöltté minősítés miatt váltak feleslegessé.

Én ha látok zagyva lapot, ezentúl nézzem meg a hivatkozásokat? Még mindig nem győztetek meg, miért. A cikkjelölt más eset. Ha acím zagyva, nagy az esély, hogy nincs rá hivatkozás. Ha nem az, akkor feltehetően egy piros linkre kattintva hozta létre a lapot a tesztelő, ez esetben sem látok igényt külön elbírálásra. Ilyenkor azonnal cikket kellene írni belőle? Még a szubcsonkok se bővülnek ki mindig. – RuIsZa vita 2018. június 2., 06:48 (CEST)

A lényeg, hogy a jelölő is meg a törlő admin is alaposan ellenőrizze, hogy miről van szó, így jó esetben két ember végiggondolta. Talán inkább a laptörténet fontos ebben az esetben, hogy nem egy meglévő hasznos tartalomból csináltak-e szemetet. Ha a FV-ban látom, hogy đefq423q (új oldal), és felette az azonnalizást, akkor nem kell sokat vizsgálódni. Valószínűleg voltak ebből problémák, azért került oda, habár most hirtelen nem tudnék ütős használati esetet kreálni rá. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. június 2., 07:38 (CEST)

Szerintem az ilyen dolgokat mindig ésszel kell csinálni, és nem muszáj felesleges köröket futni nyilvánvalóság esetén, de az útmutatók és irányelvek nem tudnak minden lehetséges esetre pontos iránymutatást adni, vagy ha igen, akkor olvashatatlanok lesznek. A szerkesztői tapasztalat többet ér. Lásd az ötödik pillért. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. június 2., 07:41 (CEST)

Ma is volt kettő nem létező lapra mutató átirányítás. Kell az a mondat bele. Palotabarát vita 2018. június 10., 20:27 (CEST)

2018-as oroszországi fociVB

Napokon belül kezdődik a VB, és most vettem észre, hogy azok, akik ezt a lapot megfelelően elő szeretnék készíteni, egyszerűen nem bírnak mindent megcsinálni. Így javaslom, hogy aki éppen valami értelmes tevékenység után nézőben van a magyar wikin, az menjen a 2018-as labdarúgó-világbajnokság lapra, keresse meg a lebonyolításban részt vevő stadionok fejezetét, és az angol megfelelő oldal alapján készítse el a még pirosan díszelgő mintegy 6-7 stadion rövid leírását. Nem kell terjengősségben felvenni a harcot az angollal, de legyen egy korrekt kis cikk, ami bemutatja a stadionokat. Hajrá, még van 5 nap a kezdésig! – Burumbátor Súgd ide! 2018. június 9., 13:37 (CEST)

WOW! Egy picit nem figyelek, és amit én terveztem, az már el is készült! Már csak kettő hiányzik! – Burumbátor Súgd ide! 2018. június 10., 06:50 (CEST)

CitLib – kötet paraméter

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaBencemac A Holtak Szószólója 2018. június 17., 17:47 (CEST)

Jelentős idő- és munkabefektetés árán márciusban sikerült felszámolni a {{Literatur}} sablont és mindenhol {{CitLib}}(?)-re cserélni. A probléma azonban nem teljesen oldódott meg, ugyanis előbbi |Band= (kötet) paraméterével utóbbi nem rendelkezik, ezért kb. 230 db |kötet= és |vol= értéke nem jelenik meg a szócikkekben. Az ügy legegyszerűbb megoldása az lenne, ha bővítenénk a {{CitLib}}(?) sablont egy kötet paraméterrel. A sablon vitalapján Tacsipacsi jelezte, hogy szívesen elvégezné a módosítást, ugyanitt Pasztilla kifejtette aggályait a paraméter jövőbeli használatát illetően. Ahogy ott, itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a javaslat célja a visszafelé kompatibilitás megteremtése, avagy, hogy ne keljen ismét több száz forrássablont kézzel javítanom: a paraméterre elsődlegesen a probléma megoldása miatt van szükség, minden más csak mellékes.

Példa: Bújj, bújj, zöld ág (előnézetben a cím alatt látható a „CitLib: Nem használt paraméter: vol” hibaüzenet)

Előzmények:

Az ügy tartós rendezése érdekében kérem a közösség támogatását. Bencemac A Holtak Szószólója 2018. május 30., 09:31 (CEST)

Részemről persze, a második pontban idehozott vita végén tett megjegyzéseim figyelembe vételével: 1. ne legyen kötelező kiszakítani a címből ezután, 2. azokban a helyzetekben, ahol mégis a címtől külön kezelitek, illeszkedjen a meglévő címleírás algoritmusához és tipográfiai megoldásaihoz. Pasztilla 2018. május 30., 09:41 (CEST)
Ez egy elég racionális elvárás, támogatom JSoos vita 2018. május 30., 14:47 (CEST)
A második pontot tudnád kicsit pontosítani? Az algoritmust egyáltalán nem értem. A tipográfia alatt arra gondolsz, hogy ez is legyen kurzív? (Nekem jobban tetszik az antikva.) Valami másra (is)? – Tacsipacsi vita 2018. május 30., 19:36 (CEST)
@Pasztilla: 1) Nem lesz; a kompatibilitás a cél. 2) Tacsipacsi mintája megfelelő lenne? Bencemac A Holtak Szószólója 2018. június 13., 19:19 (CEST)
Persze, legyen. (OFF: A nyelvsablonnak viszont mi keresnivalója van a címleírás közepén?) Pasztilla 2018. június 13., 20:00 (CEST)
@Pasztilla: Beraktam. A dokumentációba próbáltam belefogalmazni, hogy nem kötelező használni, de ha van ötleted jobb megfogalmazásra, ne tartsd magadban! A másolható mintában és a táblázatos paramétermagyarázatnál nem tudom, feltüntessük-e egyáltalán. – Tacsipacsi vita 2018. június 15., 21:49 (CEST)
Szerintem rendben van, de azért bonyolítottam rajta egy kicsit. Pasztilla 2018. június 16., 09:12 (CEST)

 támogatom Bencemac javaslatát hogy a CitLib bővíthető legyen újabb paraméterekkel (már csak azért is, mert én is javasoltam ilyet). Ha az új paraméter nem kötelező, az egyúttal a felfelé kompatibilitást is teljesíti. (A kurzív vagy sem-hez nem akarok hozzászólni.) Gyimhu vita 2018. június 9., 00:22 (CEST)

Meg nem írt cikkek válogatása a címlapra

Sziasztok, kíváncsi vagyok a véleményetekre. Van egy tíz meg nem írt cikkből összeállított, (most már) állandóan frissülő válogatás, ami a figyelőlista tetején is mutatkozik. Ez az egyébként: {{Hiányzó fontos cikkek hirdetőtáblája az FV-listán}}(?). Az a kérdésem, hogy mit szólnátok, ha ezt a listát a Wikipédia címoldalára, alulra, a "Wikipédia más nyelveken" doboz fölé kitennénk valami ilyesmi felirattal: "Segíts nekünk egy teljes cikket írni"? Én úgy gondolom, hogy lenne néhány anon próbálkozás gyenge cikkekkel, de lehet, hogy születne belőle jó is. Szerintetek?

Így néz ki jelenleg a cucc, ami legközelebb június 20-án frisül (egy lekerül egyet pedig hozzá lehet adni). Persze, ha addig megíródik valamelyik, akkor hamarabb.

{{Hiányzó fontos cikkek hirdetőtáblája az FV-listán}}(?)

Egyébként csináltam egy statisztikát a 2016 óta kitett, megírásra váró cikkek sorsáról (itt), aminek az a lényege, hogy az ott megforduló cikkcímek 45 százaléka íródott meg. Talán kicsit több lenne kész, ha szélesebb körhöz elérne ez a válogatás. Palotabarát vita 2018. június 15., 12:36 (CEST)

Félek attól, hogy ha ennyire a kirakatba tesszük, ez alkalmilag arra tévedőket kis alkalmi „kékítő” csonkok alkotására indíthatja, pillanatnyi ötletből, pl. iskolás enwiki-fordításokra, amiket más már nem szívesen fejleszt tovább. De lehet, hogy csak én látom ennyire sötéten. (Komolyabban szólva: Kihez szól „elsősorban” a kezdőlap? Inkább az olvasókhoz („civilekhez”) vagy a szerkesztőkhöz? (Szerintem inkább az előbbieknek, míg a szócikkírásra szólító rovat az utóbbiakhoz). Akela vita 2018. június 15., 15:28 (CEST)

Nekem tetszik az ötlet! Egy próbát mindenkép megérne a dolog! Ráadásul még az is megoldható, hogy az innen elkezdett cikkek egy külön kategóriába kerüljön.– B.Zsolt vita 2018. június 15., 15:57 (CEST)

Értelmetlen dolog, mivel a Kezdőlap az olvasóknak szól. Anon nem fog szócikket írni. Ha beír valamit, annak nem fogod tudni a forrását, keresgélhetsz helyette. Az ötlet igényfelmérésre lenne jó, úgy kellene átalakítani ("Melyik cikk megírására lenne nagyobb igény?"). És számolni a darabszámot a különböző IP-kről.

Ha a Kezdőlapon van "hiányzó" vagy "megírandó" szócikk linkje, azt nyugodtan törölheted, mert nem oda való. A Figyelőlista tetején jó helyen van. misibacsi*üzenet 2018. június 15., 17:24 (CEST)

Négynapos várakozás alóli felmentés

A friss felhasználói fiókokat bizonyos korlátozások alá veti a Wikipédia szoftvere - nem tölthetnek fel képet, nem nevezhetnek át lapot, nem szerkeszthetnek félvédett lapokat, külső hivatkozást csak captcha kitöltése után tehetnek be. Ennek a korlátozásnak (ami az új felhasználó tizedik szerkesztéséig, de legalább négy napig tart) elsősorban a tömeges vandalizmus (a blokk után azonnal új néven regisztráló vandál) megakadályozása a célja, másodsorban a Wikipédia szabályait nem ismerő új szerkesztők "lelassítása", hogy legyen alkalmuk megismerkedni a szabályokkal, mielőtt problémás terepre tévednek. Egyik sem releváns, amikor új felhasználók kontrollált körülmények között regisztrálnak (pl. egy szerkesztőmaraton során, miután ismertették velük a Wikipédia szabályait), ilyenkor ez a korlátozás kimondottan káros. Ezt úgy szokták megoldani, hogy az ilyen felhasználókat valaki (pl. a szerkesztőmaraton lebonyolítóinak egyike) felveszi a "4 napos várakozás alól felmentettek" felhasználó csoportba.

A magyar Wikipédián ebbe a csoportba csak bürokraták vehetnek fel embereket, amivel nagyjából el is veszti az értelmét (ennek megfelelően nem is használtuk még soha). Ki kellene terjeszteni a lehetőséget minimum a járőrökre. --Tgrvita 2018. június 19., 12:35 (CEST)

 ellenzem A jogok megadása és elvétele a bürokraták hatásköre, tapasztalatot és technikai hozzáértést igényel. Pusztán egy kérés a bürokraták üzenőfalán vagy privátban, és állunk bárkinek a rendelkezésre. Tapasztalataim szerint azonban a korlátozások egyáltalán nem hátráltatják a kezdőket; a hat résztvevő közül senki sem panaszkodott, pedig mindannyian frissen regisztráltak. Egyáltalán nem találkoztam olyan helyzettel, amikor szükség lett volna a fiókomra; képeket feltölthet a Commonsba, védett lapokat esélytelen, hogy szerkesztenie kéne, captcha vagy van, vagy nincs (tapasztalat). Egyedül az átnevezés fordulhat elő, azonban ehhez mindenképp a segítségünkre van szükségük; így hát célszerűbb, ha mi csináljuk. Bencemac A Holtak Szószólója 2018. június 19., 13:18 (CEST)

A legutóbbi szerkesztőmaratonon például a captcha és az átnevezés is előjött, ezek elég gyakran előforduló problémák. A félvédett lap szerkesztése ritkább, de nem elképzelhetetlen. A jog megadásához egyáltalán semmilyen hozzáértés nem kell, be kell jelölni egy négyzetet, el kell menteni, ennyi. Mivel a jog csak a szerkesztő életútjának első négy napjában releváns, nem igazán lehet hibásan vagy elhamarkodottan kiosztani (azt talán fel lehet tételezni bármelyik járőrről vagy adminisztrátorról, hogy vandáloknak nem osztja ki nagy tömegben). --Tgrvita 2018. június 19., 16:44 (CEST)
Továbbra sem értem, miért alkalmatlanok erre a bürokraták. Bencemac A Holtak Szószólója 2018. június 19., 17:14 (CEST)
Nem alkalmatlanok, ennek megfelelően van is joguk rá. De mivel az adminisztrátorok és járőrök is alkalmasak, legyen nekik is joguk rá. Több jogosult -> kevesebb várakozási idő. Adminisztrátorok, járőrök voltak az események, bürokraták történetesen nem. (Csak viszonyításképpen, az angol Wikipédián például a megerősített szerkesztőtől a járőrön át a sablonszerkesztőig az összes nem "veszélyes" csoportot az adminisztrátorokkal közösen kezelik a bürokraták, és egyelőre még nem tört ki az anarchia.) --Tgrvita 2018. június 19., 17:48 (CEST)

 Ellenzem, minden jó úgy, ahogy eddig volt. Ne változtassunk rajta. – KoBeAt üzenet 2018. június 19., 16:52 (CEST)

 ellenzem Egy szerkesztőmaraton során is ugyanúgy be kell tartani a szerkesztési szabályokat. A fenti felsorolt esetek annyira ritkán kellenek egy kezdőnek, hogy az elhanyagolható. Ha valaki nagyon profinak érzi magát (de kezdő), az 4 nappal korábban regisztrál... Probléma megoldva. Egyébként névtelenül is ugyanúgy szerkeszthet valaki, úgyhogy a problémát nem is értem.

Talán nem mellékvágány: egy szerkesztőmaraton kezdő szerkesztőkkel olyan, mintha profi országúti raliversenyen indítanál valakit, akinek még jogsija sincs, és utána csodálkoznál, hogy összekoccant valakivel. misibacsi*üzenet 2018. június 19., 16:58 (CEST)

  • Misibácsi, azt azért ugye te is érzed, hogy a válaszod minden mondata vagy irreleváns, vagy nem igaz:
    • Szó nem volt arról, hogy ne kéne betartani a szabályokat, sőt. Az, hogy külső hivatkozás beillesztésekor ki kell tölteni egy captchát, nem "szabály", hanem nehezítő tényező (aminek egyébként megvan a maga értelme, de pont egy szerkesztőmaratonon felesleges).
    • A felsorolt esetekből legalábbbis a külső link beillesztése egyáltalán nem ritka, nagyjából minden csonknál nagyobb szócikkben előfordul ilyen. Az átnevezés szintén nem olyan ritka, valaki rossz néven írja meg a szócikket, vagy az első változat megírása és további irodalmazás során rájön, hogy nem az a legprecízebb/legelterjedtebb/ma használatos név.
    • A szerkesztőmaratonok nyilvánosan meghirdetett események, nem lehet előre tudni, ki fog eljönni, aki eljön, az sem feltétlenül tudja négy nappal előre... és a küszöb négy nap és tíz szerkesztés. A szerkesztőmaraton előtt (és közben) elmagyarázzák a résztvevőknek a Wikipédia működését, szabályait és a szerkesztőfelület használatát, mi jó származna abból, ha akkor próbáljuk őket a tíz szerkesztésre rákényszeríteni, amikor ezt a magyarázatot még nem kapták meg?
    • Bejelentkezés nélkül szerkesztve nyilván ugyanúgy érvényesek ezek a korlátozások, csak még kommunikálni sem tudnak a járőrök az illetővel.
    • A szerkesztőmaraton többnyire kifejezetten kezdőknek szóló esemény (ezen a ponton talán nem felesleges megkérdezni, hogy eddig hány ilyenen vettél részt?). Bármennyire is nehéz ezt elfogadni egyeseknek, a gyakrolott szerkesztők nem Zeusz fejéből pattannak elő teljes fegyverzetben, hanem kezdő szerkesztőkből lesznek; ha azt szeretnénk, hogy többen legyenek, akkor meg kell könnyíteni a kezdő szerkesztők bekapcsolódását. --Tgrvita 2018. június 19., 18:11 (CEST)

 támogatom Egy ilyen korlátozás soron kívüli megszüntetésének csak azonnal van értelme, napokig várni fölösleges, hiszen akkor már pont automatikusan is megszűnik. – Puskás Zoli vita 2018. június 19., 17:55 (CEST)

 ellenzem amíg fűnek-fának, ezer éve nem szerkesztő embereknek is megmaradhat a járőrjogosultságuk. – Burumbátor Súgd ide! 2018. június 19., 18:22 (CEST)

Természetesen ilyen szerkesztőmaratonon nem vettem részt és feltehetőleg nem is fogok, mivel nem látom az értelmét.

A WP következő fő problémája szerintem nem az új szócikkek létrehozása (ami egy szerkesztőmaraton célja?), mivel erre nagyjából egy idomított majom is képes - hanem a szerkesztések ellenőrzése, ami pedig időigényes és eléggé hálátlan feladat. A WP a túl sok, érdektelen szócikkbe fog belefulladni, mint egy mocsárba. A jelenlegi kb. 400 ezer(?) szócikknek nagyjából a felét minden gond nélkül ki lehetne dobni a kukába mint értéktelen szemetet, a többit kellene megtartani és a minőségét feljavítani.

ha azt szeretnénk, hogy többen legyenek (a szerkesztők) - Nem szeretnénk. Ez szemfényvesztés lenne. Az lenne jobb, ha a meglévő szerkesztőket nem üldöznétek el minden lehetséges eszközzel. misibacsi*üzenet 2018. június 19., 18:30 (CEST)

 Támogatom, ha valakiről azt gondoljuk, hogy visszaél a jogmegadás lehetőségével, azaz támogatja a vandalizmust, akkor járőrnek sem alkalmas. Bár én sem voltam még szerkesztőmaratonon, de el tudom képzelni, hogy egy ilyen eseményen még néhány perc várakozás is igen kellemetlen tud lenni. Egyébként meg az adminok jelenleg is módosíthatják az „IP-blokkok alól mentesülők” csoportot (a bürokraták viszont nem! – kivéve persze, ha adminok is egyben). – Tacsipacsi vita 2018. június 19., 19:04 (CEST)

 megjegyzés Bürokrataként nincs túl határozott álláspontom a kérdésben, belátom néha hasznos lenne, ha a járőröknek is volna erre joga. Viszont két kérdés merül fel bennem:

  • Egy szerkesztőmaraton azért speciális eset, mert ott tapasztalt szerkesztők segítik a teljesen kezdőket. Nem áthidalható a probléma, ha a kérdéses feltöltéseket megcsinálják a segítők?
  • A mostani hétvégén egyáltalán nem érkezett ilyen kérés. Van negatív tapasztalat arra nézve, hogy kérte valaki a jogot és lassan adtuk meg? Én úgy látom nem egyszer negyed órán belül reagálunk a kérésekre. Amúgy talán megoldható az is, hogy ha kapunk figyelmeztetést a szerkesztőmaratonokról, akkor fokozott "ügyeletet" tartunk.

Azt hiszem ez az első ilyen jellegű jelzés, talán érdemes volna megkérdezni korábbi szervezők tapasztalatát is, hogy más esetekben ez nem volt-e probléma. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. június 20., 01:03 (CEST)

A két tipikus eset a külső linkeket tartalmazó szerkesztés és az átnevezés; ezeknél elég kényelmetlen mást megkérni. (Fájlfeltöltés ugye csak nem szabad fájlnál fordulna elő, azokra viszont általában engedélyt kell kérni, ami már nem fér bele egy szerkesztőmaratonba.)
Biztos meg lehetne oldani úgy is, hogy egy bürokrata vállalja, hogy készenlétben áll, de nekem felesleges túlbonyolításnak tűnik, tekintve hogy mennyire ártalmatlan jogosultságról van szó, mindenkinek egyszerűbb, ha a jelenlevő segítők is meg tudják adni. --Tgrvita 2018. június 23., 18:00 (CEST)

Az az ötlet megvalósítható lenne, hogy a szerkesztőmaraton idejére az ott használt IP-cím fel lenne szabadítva a 4 napos korlát alól? misibacsi*üzenet 2018. június 20., 17:59 (CEST)

Egyszerűen nem, a sebességkorlátok IP-cím alapon mennek, de az egyéb jogosultságok nem. (Bonyolultan meg nem éri meg, egy olyan jogosultságnál, ami néhány nap és néhány szerkesztés után elveszti a jelentőségét, olyan mindegy, hogy milyen módon van megadva.) --Tgrvita 2018. június 23., 18:00 (CEST)

 támogatom Az átnevezés/fájlfeltöltés nem annyira gyakori és messze nem a legkárosabb, könnyen kiszűrhető formája a vandalizmusnak. Igaz, a félvédelemnél megmaradhat a 4 nap.– RuIsZa vita 2018. június 20., 18:16 (CEST)

 támogatom – Joey üzenj nekem 2018. június 20., 20:36 (CEST)

 támogatom az eredeti ötletet. Az IP-címre vonatkozó nem biztos, hogy szerencsés lenne. Szalakóta vita 2018. június 20., 21:17 (CEST)

 kérdés Néhány kérdés a megvalósítással kapcsolatban:

  • Ha minden járőr megkapja a lehetőséget a beállításra, akkor a jövőben nyilván nem a bürokraták üzenőfalán kéne kérni ezt a jogot. Mi volna a gyakorlati megoldás, pl. hogy bárki bármely járőr vitalapján kérheti a jogot? Hogy volnának archiválva a kérések?
  • A 4 nap elteltével az intézkedő járőr ki fogja kapcsolni a jogot? (Most így teszünk a nem használt jogosultságokkal, pl. járőrnél megerősített jogot, adminnál járőr jogot kikapcsoljuk.)
  • Mit jelent a "minimum a járőrökre" javaslat? A megerősítetteknek én semmiképpen sem javasolnám ilyen lehetőséget adni. Amúgy nem volna elég, ha csak az adminok kapnák meg ezt a plusz lehetőséget?
  • Azt írod, hogy a vázolt problémát úgy szokták megoldani, hogy pl. a szerkesztőmaraton lebonyolítóinak egyike oszt jogot a résztvevőknek. Tényleg ki kell nálunk terjeszteni ezt a lehetőséget általánosra, nem elég ha a maratonok idején a segítők kapnak erre felhatalmazást? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. június 21., 00:20 (CEST)
A cél alapvetően az, hogy a maratonok idején a segítőknek legyen ilyen képessége. Lehetne erre valami külön segítői csoportot csinálni, amiből szerkesztőmaratonok előtt-után ki-be rakjuk az embereket, csak extra bürökrácia. Én nem látom hátrányát annak, ha a szóba jöhető emberek (nagyrészt aki részt vesz ilyen eseményeken, az legalább megerősített szerkesztő, de inkább járőr) alapból megkapják, pláne ha világos, hogy milyen helyzetben lehet használni (pl. csak a felügyelet mellett szerkesztő kezdők esetén). Abban nem vagyok biztos, hogy a "4 napos várakozás alól felmentettek" csoportból automatikusan kikerülnek-e az emberek, ha letelik a négy nap; mindenesetre nem lenne nehéz automatizálni. --Tgrvita 2018. június 23., 18:00 (CEST)

 ellenzem a következők miatt:

  • Rendkívül ritka, jól behatárolható időpontokban előforduló esetekért ne módosítsunk szabályokat!
  • Ne borítsuk fel a kialakult jogosultsági hierarchiát, főleg egy ilyen jelentéktelen ügy miatt! A járőröknek semmilyen felhatalmazásuk nincs, aminek köze lenne a felhasználói jogok beállításához. Sőt még az adminoknak se nagyon van ilyen (ha nem tévedek), pedig az övék egy sokkal szűrtebb, választás alapján kialakuló csapat. Szvsz némelyik járőrtársunk nincs minden esetben a helyzet magaslatán, ha NPOV döntést kell hozni egy-egy szerkesztő személyével kapcsolatban – és ez jelenleg nem okoz problémát, mert ez nem is feladata egy járőrnek, nem az ő kompetenciája. De nem sül ki jó abból, ha lesz egy ilyen felhasználói jogok megváltoztatására irányuló felhatalmazásuk is. (Mindezt érdek nélkül írom, sőt – hiszen járőr vagyok én is.) Üdv: Piraeus vita 2018. június 21., 20:16 (CEST)

A jogot adhatná:

  • bürokrata
  • egy olyan személy, aki legalább járőr, a szerkesztőmaraton szervezője és egy bürokrata feljogosította.

A jog (és az adásához való jog) kérvényezése: a bürokraták üzenőfalán.

A jog elvétele:

  • A jog adásának jogáról a szervező lemond(hat) a szerkesztőmaraton után.
  • A jogot megkapott szerkesztőktől a rendmániásak elvehetnék a jogot, ha már amúgy is túl van a négy napon, de ezt csak a rendmánia indokolja. Szalakóta vita 2018. június 21., 20:50 (CEST)
Jó ötlet. Javaslom egy teljesen új csoport létrehozása helyett a fióklétrehozók jogkörének bővítését – ennek célja pont az, hogy a szerkesztőmaratonokon létre tudjon hozni fiókot a résztvevőknek (e nélkül a jog nélkül csak az első néhány szerkesztő regisztrálhatna a teremben), és plusz jogot sem kap senki azonnal a beállítástól, hiszen jelenleg nincs fióklétrehozónk. – Tacsipacsi vita 2018. június 21., 21:10 (CEST)
 támogatom Tacsipacsi javaslatát, ezt egy nagyon jó ötletnek tartom: ezzel megoldódna a Tgr által felvetett probléma is, ugyanakkor figyelemmel van az ellenzők aggályaira is. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. június 21., 21:30 (CEST)
 támogatom Jó kompromisszumnak tűnik. – Puskás Zoli vita 2018. június 21., 21:57 (CEST)
A "fióklétrehozás" jogát (ami igazából a mindenféle sebességkorlátozás alól való mentesülés joga) az adminok és a járőrök is megkapják, a fióklétrehozó ilyen szempontból egy viszonylag értelmetlen csoport. Ha már külön csoportot csinálunk, én valami informatívabban elnevezettel próbálkoznék (segítők, vagy ilyesmi). Ez nagyjából az angol Wikipédia eseménykoordinátor csoportjának a megfelelője lenne. --Tgrvita 2018. június 23., 18:00 (CEST)

 ellenzem:

Csak az anarchiát növeli, amiből már eddig is most is (túl) sok van. A meglévő szabályok is tökéletesen megfelelnek a célnak, és ha valami ettől lelassul, azt viseljék el a szerkesztők, attól rosszabb nem lesz a helyzet. Előnye nincs, hátránya ellenben igen. – Pkᑌᘗᖾpalackᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2018. június 23., 20:41 (CEST)

 ellenzem, mert úgy érzem, ezzel azoknak a pillanatszerkesztőknek a malmára hajtjuk a vizet, akik a cégük, vállalkozásuk vagy saját maguk rossz minőségű, gyakran nem is nevezetes öncikkének a megírására jönnek ide és ha elkészültek, soha többet felé sem néznek a Wikipédiának. Sajnos, ők vannak többen, statisztikát készíthetnék, hogy az utóbbi időben hány ilyen cikk jött létre. Ezeknek a borzalmaknak a kis része került feljavítóba, még kisebb részüket valamilyen okból töröltük, még ennél is kisebb az aránya azoknak, amiket a szerkesztők javítottak fel, de a zöm azóta is itt csúfoskodik a Wikipédiában. Az olyan szituációk, amikre a javaslat született, kezelhetők, de nem egy védelmi szint általános megszüntetésével, hanem a szerkesztőmaratonban résztvevőkre vonatkozó egyedi szabályok alkalmazásával. Ez utóbbira lehetne egy amolyan "kivétel erősíti a szabályt" típusú javaslatot, majd irányelvet megfogalmazni. Palotabarát vita 2018. július 4., 11:07 (CEST)

 ellenzem Szerintem ez csak a marathon kapcsán merül fel, és arra bőven megoldás lehet, ha a bürökratáknak szólnak előtte, hogy, mikor lesz, figyeljenek oda. A szükséges jogok kéréseit hozzájuk lehet intézni, a jog megadásának 10-15 perces késése nem okozhat gondot. JSoos vita 2018. július 4., 13:39 (CEST)

Ternye vs ternye fajok

Igen – Rakás vita 2018. július 6., 14:20 (CEST)

Kellene egy egyértelműsítő lap a Ternye falukról (Ternye szlovákiai község, Zólyomternye község Szlovákiában), és a ternye (Alyssum) növényekről (pl.: sziklaternye (Alyssum saxatile), hegyi ternye (Alyssum montanum), homoki ternye (Alyssum tortosum)stb.) Elkészítené valaki? - Üdv. » KeFe « Társalgó 2018. július 4., 15:57 (CEST)

Javaslat adatvédelmi biztosok megválasztására

A Wikitanácshoz email-en történő megkeresés érkezett Bencemac szerkesztőtársunktól azzal kapcsolatban, hogy a magyar Wikipédiának nincsenek helyi adatvédelmi biztosai. Az elmúlt hónap adatvédelmi incidensei rámutattak, hogy a helyi adminisztrátorok jogköre nem teszi lehetővé a hasonló problémák megfelelő kezelését. A WT lefordította a globális irányelvet. A globális irányelv minden nyelvű wikipédiára egyaránt érvényes, magát az irányelvet ezért nem kell megszavaznunk, azt legfeljebb kiegészíthetjük szigorúbb feltételekkel, vagy esetleg a magyar sajátosságokból adódó újabb feladatokkal (ha van ilyen).

Dönthetünk viszont az alábbi kérdésekben:

  • 1) legyenek-e helyi (magyar nyelven is elérhető) adatvédelmi biztosok is,
  • 2A) és amennyiben igen, akkor őket a Wikitanács
  • 2B) vagy a közösség válassza-e meg
(ellenkező döntés hiányában a Wikitanács jelöli ki a jelentkezők közül)."
Háttérinformációk

Egy adatvédelmi biztos feladata a minden nyelvű wikipédiára érvényes globális irányelv szerint az olyan adatvédelmileg aggályos szerkesztések és szerkesztési összefoglalók elrejtése, amelyek

  1. egy személy IRL azonosítására alkalmas információkat tartalmaznak,
  2. vagy a saját nevén regisztrált szerkesztővel kapcsolatos olyan információt tartalmaz, amelyet ő a wikipédián nem tett nyilvánossá, valamint
  3. az olyan regisztráció teljes törlése, amely nevében becsmérel, fenyeget, rágalmaz, sérteget vagy másokat zaklat;
  4. a szerzői jogok megsértése esetén a jogsértő szerkesztés olyan eltüntetése, amely a laptörténet korábbi változatából sem állítható helyre.

A személyiségi vagy szerzői jogot sértő tartalmak elrejtésének függetlennek kell lennie attól, hogy azt az érintett kéri, vagy más módon jut az adatvédelmi biztos tudomására.

Az elmúlt időszakban mind a négy fentebb felsorolt jogsértés előfordult a magyar wikipédián. A kérdéses jogsértő információk teljes körű elrejtésére az adminoknak nincs meg a technikai lehetősége, és nevesítve a feladataik között sem szerepel. Ezek orvoslása magyar adatvédelmi biztosok hiányában jelenleg elég bonyolult és nehézkes, mivel azt a globális oversight jogosultsággal rendelkező biztosoktól kell kérni angol nyelven. A magyar OTRS-kezelőkhöz befutó ilyen kéréseket az OTRS-kezelők nem tudják orvosolni. Mindez, valamint az Európai Uniós adatvédelmi rendelet (GDPR-szabályozás) hatályba lépése is indokolja, hogy a magyar wikipédián is legyenek adatvédelmi biztosok. Ha a szerkesztői közösség úgy dönt, hogy legyenek adatvédelmi biztosaink, akkor a globális irányelv szerint legalább két főt kell választani, hogy egymás tevékenységét ellenőrizni tudják.

Az adatvédelmi biztosoknak titoktartási megállapodást kell aláírni, ezért ilyen tevékenységet csak 18 éven felüli, jogképes személy láthat el. A megbízatás a globális irányelv szerint visszavonásig, vagy inaktivitás miatti megszűnésig szól.

Személyes véleményem, hogy 1) legyenek adatvédelmi biztosok a magyar wikipédián is; 2B) pont szerint a megválasztásuk nyilvánosan, a szerkesztők szavazatával történjen. – Dodi123 vita 2018. július 2., 10:08 (CEST)

Nem akarok senkit megbántani, de nem ártana az irányelv fordítását lektorálni, mielőtt akármilyen választásról beszélgetünk. Itt van mindjárt a második szakasz első mondata, ami meg sem közelíti az eredeti, angol nyelvű verzió jelentését: Kezdetben egy MediaWiki kiterjesztést hívtak meg a „Felügyelet” céljára, hogy elrejtse az adatokat a nyilvánosságtól , ami a Initially, a MediaWiki extension called Oversight was used for hiding data from the public. Csigabiitt a házam 2018. július 2., 10:27 (CEST)

Az észrevételed elfogadható, de te is javíthatod a fordítás bármely részét, ha úgy érzed, hogy nem pontos. Az egész fordítás nem szó szerinti, hanem a lényegre koncentrál, hogy érthetően, magyarul is rendelkezésre álljon. Az általad idézett mondat a történeti leírása, hogy hogyan alakult ki a jelenlegi jogosultság, ami nem befolyásolja a lényegi részeket. Ettől szerintem még nyugodtan vitázhatunk arról, hogy kell-e magyar nyelvű adatvédelmi biztos. – Dodi123 vita 2018. július 2., 10:33 (CEST)
Az viszont már lényeges elem, hogy a fordítás néha keveri az adatvédelmi biztos és az intéző fogalmát. Csigabiitt a házam 2018. július 2., 10:43 (CEST)
Hol keveri? Ha így van, azt javítani kell. Az adatvédelmi biztos (oversight) és az intéző (steward) valóban nem összekeverendő. – Dodi123 vita 2018. július 2., 10:47 (CEST)
Most újra átnéztem, de nem találtam olyan helyet, ahol össze lenne keverve az adatvédelmi biztos és az intéző fogalma. Attól még lehet, hogy neked van igazad, de akkor kérlek, mutass rá, hogy hol. – Dodi123 vita 2018. július 2., 11:03 (CEST)
Itt: Stewards may perform local oversighting in emergencies. Aztán ez meg hogy keletkezett: Az eszköz visszaélésszerű használata esetén az Intéző vagy egy másik adatvédelmi biztos azonnal visszaállíthatja a módosításokat. Bocsi, de nincs időm komolyan nekiállni, de egy ilyen fontos irányelvben lényeges a kifejezések pontossága. Csigabiitt a házam 2018. július 2., 11:07 (CEST)
Köszönöm az észrevételeket. A kérdéses mondatokat javítottam. – Dodi123 vita 2018. július 2., 13:07 (CEST)
Most, hogy lett egy kis időm, én is javítottam, három totálisan mellément mondatot. Továbbra is azt mondom, hogy nem ártana átnézni a fordítást. Csigabiitt a házam 2018. július 2., 18:15 (CEST)
Köszönet a javításokért. Ha majd ismét lesz egy kis időd, a javaslattal kapcsolatos véleményed is érdekelne. – Dodi123 vita 2018. július 2., 19:32 (CEST)
A javaslatodat határozottan hasznosnak és előre mutatónak tartom. Nem kukacoskodni akartam, amikor a fordítás pontatlanságaira rámutattam, de úgy gondolom, hogy egy ilyen horderejű irányelv esetében a szóhasználat rendkívül fontos. Még mindig van vele kapcsolatban egy kis bizonytalanságérzetem, de talán a lényeges elemekben nincs nagy hiba. Csigabiitt a házam 2018. július 2., 19:43 (CEST)

 támogatom, hogy 1) legyenek magyarul beszélő adatvédelmi biztosok is, és azokat a 2B) pont szerint, a többi tisztséghez hasonlóan a közösség válassza meg. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. július 2., 11:55 (CEST)

 támogatom: 1) - igen és 2B) – Jávori István Itt a vita 2018. július 2., 12:24 (CEST)

 támogatom: 1) - igen és 2B) – Slemi vita 2018. július 2., 12:49 (CEST)

 támogatom: 1) legyenek helyi adatvédelmi biztosok 2B) a közösség válassza meg őket JSoos vita 2018. július 2., 13:08 (CEST)

 támogatom: 1) - igen és 2B) – Gerry89 vita 2018. július 2., 19:28 (CEST)

 támogatom: 1 és 2B, Palotabarát vita 2018. július 2., 20:21 (CEST)

 megjegyzés: Nem tudom, mert nem teljesen értem a fenti négy pontot. – Vadaro vita 2018. július 2., 21:13 (CEST)

 támogatom: 1) - igen és mivel a 2B magában foglalja a 2A-t, ezért inkább 2B. Plusz egy  kérdés: Ki és hogyan fogja ellenőrizni a jelentkező alkalmasságát? IRL adatok hiányában nehéz lesz. – Pkᑌᘗᖾpalackᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2018. július 3., 13:13 (CEST) Várjunk csak azzal a szavazással, amíg tisztázódik a kiinduló állapot: igaz állításból indulunk-e egyáltalán. – Pkᑌᘗᖾpalackᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2018. július 8., 20:20 (CEST)

@Pkunk: Az állítás maga az irányelv, ez a kiinduló állapot. A szavazásra feltett kérdések az irányelvre vonatkoznak, nem az én rövidített (és ezek szerint félreértésre okot adó) összefoglalómra. – Dodi123 vita 2018. július 8., 20:43 (CEST)
@Dodi123: így is van. Egyértelmű helyzetből kell kiindulnunk, amibe beletartozik a fordítás, és annak az interpretációja is. A többi kérdés ezek után távolodni kezd. A kijelölésről pedig úgy gondolom, hogy a legszélesebb körben kell dönteni, majd, ha valódi szavazásra kerül. – Pkᑌᘗᖾpalackᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2018. július 8., 22:29 (CEST)

 ellenzem lamsang, lamsang. Legyen meg az irányelv fordítása, szóljon erről a wikimédia alapítvány. Utána lássuk: mire megyünk. – Burumbátor Súgd ide! 2018. július 8., 20:59 (CEST)

@Burumbátor: Az irányelvről létezik egy fordítás. A címet, hogy az „oversight=adatvédelmi biztos” 2007. szeptemberében adták neki. A cím megváltoztatására, és az új magyar elnevezésre lentebb elindult egy vita. Ha a szöveg tartalmi részének fordításával kapcsolatban még lenne észrevételed, akkor a javítások itt szakaszonként elvégezhetők. A szerkesztői lapod alapján a legmagasabb szinten beszélsz angolul, ezért ebben nagyon szívesen elfogadom a segítséged, ha tudsz rá időt szánni.
Feltételezem, hogy a Wikimedia Magyarország Egyesületre gondolsz, amikor wikimédia alapítványt említesz, mert maga a Wikimedia Alapítvány (Wikimedia Foundation) már lépett azzal, hogy létrehozta ezt a globális irányelvet. A Wikimedia Magyarország Egyesület véleményét én is szívesen olvasnám, de beleszólni a kérdésbe valószínűleg nem fognak, mivel az Egyesület „tevékenysége elsősorban a Wikipédia és társprojektjei segítésére irányul, de azoktól független; tartalmuk létrehozásában nem vesz részt, fölöttük felügyeletet nem gyakorol”. – Dodi123 vita 2018. július 9., 09:25 (CEST)

Hálás vagyok, hogy a Wikitanács meghallgatta felvetésemet és foglalkozott a kérdéssel.  Támogatom az oversight tisztség bevezetését, számomra mindkét választási metódus megfelel. Bencemac A Holtak Szószólója 2018. július 3., 13:33 (CEST)

Hogy a számolás könnyebb legyen, ide írom. Természetesen én is  támogatom az 1) és a 2B) szerint. – Dodi123 vita 2018. július 7., 20:58 (CEST)

 Támogatom az 1) és 2B) pontok szerint. – KoBeAt üzenet 2018. július 9., 09:33 (CEST)

 megjegyzés:IRL személyem nagyon régen szerkesztő. Amikor csatlakoztam, a Wikipédia szerkesztés egy igen egyszerű folyamat volt. Most jelentősen több elvárás, szabály (Az írott szabályok végigolvasása már akkor is meghaladta az elhatározásomat), de amíg a már meglévő szabályból is annyi van, hogy még egy "betűmániás" ember sem olvassa végig, a betartatásuk is eléggé kétes (A legfontosabbnak a WP:CIV irányelv esetleges alkalmazását látom, de a többi is gyenge lábakon áll), akkor egy új tisztség, aminek a bevezetése újabb szabályokat fog szülni időszerű? Vikidrama vita 2018. július 3., 14:38 (CEST)

Nincs szó új tisztségről: a kérdés leegyszerűsítve az, hogy akarjuk-e, hogy magyarul is jelezhesse a problémáját az, aki úgy érzi visszaéltek az adataival, vagy elégséges, hogy angolul, kínaiul, stb. úgy is lehet jelezni.
Se az irányelv, se az hogy legyenek magyar adatvédelmi biztosok nem jelentenek a szerkesztők számára semmilyen újabb terhet vagy korlátozást. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. július 3., 17:17 (CEST)
Elnézést, de a kérdés szerintem egyáltalán nem az (még leegyszerűsítve sem), amit írtál. Éppen ellenkezőleg, legalábbis Dódi123 szerint:
A személyiségi vagy szerzői jogot sértő tartalmak elrejtésének függetlennek kell lennie attól, hogy azt az érintett kéri... - Tehát adatokat akkor is lehet, sőt kell majd (illetve már most is!) törölni, ha senki nem kíván "jelezni problémát"... – Vadaro vita 2018. július 3., 20:38 (CEST)
Bocsáss meg @Vadaro, de a tőlem idézett mondat még folytatódik: „...vagy más módon jut az adatvédelmi biztos tudomására”. Ez a mondat arról szól, hogy nem csak kizárólag az érintett kérheti valamely személyes adattal kapcsolatos jogsértés megszüntetését, hanem más is. A törlés viszont az adatvédelmi biztos feladata, az legfeljebb csak neki jelent többletmunkát. Nem tudom, ez mennyiben jelent többletmunkát bármely szerkesztőnek? Nem értem a problémád. – Dodi123 vita 2018. július 3., 20:50 (CEST)
Itt nem azért szóltam, mert problémám van, hanem hogy pontosítsak. Volt egy ilyen állítás:
--- ...a kérdés leegyszerűsítve az, hogy akarjuk-e, hogy magyarul is jelezhesse a problémáját az, aki úgy érzi visszaéltek az adataival,... - erre válaszul idéztelek, mert hogy nem feltétlenül kell "jelezni", nem kell kérni:
---A személyiségi vagy szerzői jogot sértő tartalmak elrejtésének függetlennek kell lennie attól, hogy azt az érintett kéri... - Tudom, hogy a mondatod folytatódik, de az én mondandómat az nem módosítja. – Vadaro vita 2018. július 3., 22:26 (CEST)
Jelenleg viszont, amikor nincs magyar nyelvű adatvédelmi biztos, mindenképpen jelezni, kérni kell – méghozzá angolul. Nem valószínű ugyanis, hogy a globális adatvédelmi biztosok követik a magyar wikipédia eseményeit. Ezzel csak egyszerűsödik a helyzet. – Dodi123 vita 2018. július 3., 23:24 (CEST)
A korábbi tagmondatod szerint az elrejtésnek "függetlennek kell lennie attól, hogy azt az érintett kéri..."; jelenleg viszont még "mindenképpen jelezni, kérni kell…", amíg nincs magyar av. biztos. Én pontosan és csakis erre utaltam: hogy vannak/lehetnek olyan esetek, amikor az av. biztos kérés nélkül IS intézkedik. – Vadaro vita 2018. július 4., 09:26 (CEST)
@Vadaro: Az én leegyszerűsítésem arról szólt, hogy mit jelent a javaslat egy Vikidrama típusú (mindösszesen 62 szerkesztése van) alkalmi szerkesztőnek: ha úgy érzi valami sérelem éri, akkor magyarul is tudhatná intézni. Teljesen igaza van Dodi123-nak, hogy az adatvédelmi incidenseket bárki bejelentheti ("függetlennek kell lennie attól, hogy azt az érintett kéri"): ha akar, akkor eljárhat pl. egy Téged sértő ügyben is, de ez egy kezdőtől nem túl valószínű.
Az adatvédelmi biztosnak akkor kell eljárnia, ha bármilyen módon tudomására jut egy adatvédelmi incidens: jelzi azt bárki (akár az érintett, akár más), vagy esetleg magáról észreveszi. De ugyanúgy nem elvárható, hogy magától vegye észre ezeket, mint ahogy a járőröktől nem elvárható minden hiba javítása, vagy az adminoktól nem elvárható minden szabálytalanság észlelése. Tehát az alapértelmezett az, hogy értesíteni kell.
Bemutatnék egy konkrét esetet, talán ez segít megérteni a folyamatot:
  • egyik szerkesztőtársunk IRL-nevét valaki nyilvánossá tette (beleírta a róla szóló életrajzba a szerkesztőnevét). Ez jogilag "az álnevesítés engedély nélkül történő feloldása", amely egyértelműen adatvédelmi incidens.
  • ezt én járőrként észrevettem, ezért visszavontam, és kértem az adminoktól a szerkesztés láthatatlanná tételét.
  • az általános gyakorlat, hogy szerkesztőnévvel kapcsolatos kéréseket (átnevezés, szerkesztői allap törlése, stb.) csak az érintettől fogadunk el. Az adminok ebben az esetben nem mérték fel, hogy ez egy adatvédelmi incidens, amelyet ASAP meg kell szüntetni, hanem kérték, hogy az érintett maga kérje ezt.
  • utóbb a jogsértést megszüntették, de nem kérték az adatvédelmi biztosoktól a szerkesztés elvárható módon történő (adatvédelmi irányelv szerinti) elrejtését.
  • az adatvédelmi biztosoktól végül Bencemac kérte (ha jól tudom) az irányelvnek megfelelő elrejtést (erre az adminoknak nincs is joga).
A helyes megoldás az lett volna, ha a visszavonás után én egyből az adatvédelmi biztosokhoz fordulok, akik automatikusan teszik a dolgukat. Vagy ha gyorssegélyért mégis az adminokhoz fordulok, akkor ők azonnal megteszik amit tehetnek (a nagynyilvánosság elől elrejtik a saját eszközeikkel, csökkentve ezzel a jogsértést), majd tovább lökik az esetet az adatvédelmi biztosoknak, kérve a teljes elrejtést.
Ahogy a példa mutatja, az ügyben én mint visszavonó járőr, vagy bármely admin mint a jogsértést észlelő eljárhatott volna, de léphetett Bencemac is aki mostanában pusztán önszorgalomból intézi ezeket. Tehát a "jogot sértő tartalmak elrejtésének függetlennek kell lennie attól, hogy azt az érintett kéri" tagmondat nem azt jelenti, hogy nem lehet kérni, hanem hogy a végrehajtás nem szenvedhet késedelmet arra való hivatkozással, hogy nem az érintett kérte.
Természetesen igaz amit írsz, hogy az adatvédelmi biztos eljárhat hivatalból akkor is, ha ő maga észlel jogsértést, de magyar adatvédelmi biztosok esetén is minimális az esély, hogy pont ők szúrjanak ki egy ilyen szerkesztést, a jelenlegi helyzetben (magyarul nem beszélő adatvédelmi biztosokkal) pedig teljesen kizárt: a gyakorlatban az adminok, a járőrök vagy a szerkesztők jelzéseire tudhatnak lépni. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. július 4., 02:09 (CEST)
Tehát a "jogot sértő tartalmak elrejtésének függetlennek kell lennie attól, hogy azt az érintett kéri" tagmondat nem azt jelenti, hogy nem lehet kérni, – persze, hogy nem azt jelenti! Én is csak arra utaltam, hogy olyan indokolt esetekben IS intézkedhet vagy kell intézkednie (az idézet tagmondat szerint), ha és amikor nem kéri senki. De látom, hogy ebben egyetértünk, ezzel be is fejezhetjük. Szia! – Vadaro vita 2018. július 4., 09:26 (CEST)

 kérdés Azon kívül, hogy csak egy bizonyos csoport fér hozzá a rejtett adatokhoz, miben különbözik a javasolt adatvédelmi biztos és egy adminisztrátor szerepe a következő szcenárióban? Én, Csigabi adminisztrátor felfedezek egy szerkesztést, amiben valaki azt írja Dodi123 szerkesztőről, hogy a Hintalóitató Kft-nél dolgozik. Véletlenül tudom, hogy Dodi123 valóban ott dolgozik, ezért a szerkesztést visszaállítom és adminisztrátori eszközeimmel rejtetté teszem. (Ha nem tudnám, akkor a vandál szerkesztés visszaállítása mellett nem lenne okom elrejteni az adatot.) Ezek után az adat előttem, mint adminisztátor előtt ismert, hiába rejti el előlem is egy adatvédelmi biztos. Az más kérdés, hogy ha a szerkesztést Szerkesztő:f@&#kalap végezné, akkor az ő nevét már nem tudnám elrejteni a nyilvánosság elől, bár a mai napig nem értem, hogy az adminisztrátoroknak pont erre miért nincs jogosultsága. Csigabiitt a házam 2018. július 3., 14:42 (CEST)

Bocsi, nem voltam pontos. Az adott szerkesztésből laptörténetből a trágár szerkesztői nevet ugyan el tudom tüntetni, de pl. a blokkolási naplóból nem. Ezt hiányoltam az előbb. Csigabiitt a házam 2018. július 3., 14:54 (CEST)

Csigabi + 1. – Pagony foxhole 2018. július 3., 14:48 (CEST)

@Csigabi: Gondolom nem véletlen, hogy globálisan külön van választva az adminisztrátori és az adatvédelmi biztosi funkció. Globális irányelvről van szó, ami akkor is érvényes a magyar nyelvű wikipédiára, ha nincsenek magyar adatvédelmi biztosok. Ezért nem kell magát az irányelvet megszavaznunk, csak arról dönteni, hogy legyenek-e magyar adatvédelmi biztosok. Ha nincs magyar adatvédelmi biztos, az csak a jogsértés orvoslását nehezíti és bonyolítja olyan esetben, ha magyar szerkesztőt ér adatvédelmi incidens. Én nem az adminisztrátorok jogainak megnyirbálását látom a magyar adatvédelmi biztosi funkció bevezetésében, hanem a magyar nyelvű szerkesztők személyiségi jogai megvédésének egyszerűsítését.
Hozzáteszem, nemcsak a wikipédia szerkesztőinek személyiségi jogairól van szó, hanem a szócikkek alanyainak személyiségi jogait érintő kérdésekben is fontos szerepe lehet az adatvédelmi biztosnak. Jelenleg az adminisztrátorok ilyen esetben azt nézik, hogy az információ nyilvánosan máshol megjelent-e. Ha igen, akkor a másodközlésre hivatkozva nem tesznek semmit. Holott lehetséges, hogy a forráshivatkozásban szereplő személyes adat már oda jogsértően került fel. Az, hogy ez a wikipédia részéről csak másodközlés, nem menti fel a wikipédiát a jogsértés alól. Az adatvédelmi biztosnak a jogsértést kell megszüntetnie, felülírva ezzel a másodközléshez való jogot. Az adminoknak erre nincs felhatalmazásuk.
Az adminok feladatai részletesen szabályozva vannak, és azok nem tartalmazzák a személyes adatokkal való visszaélésre vonatkozó teendőket. Amit példaként írtál, abban te is azt írtad, hogy "ha véletlenül tudod", hogy Dodi123 szerkesztő valóban a Hintaló Kft-nél dolgozik, abban az esetben cselekszel úgy, ahogy leírtad. Mit teszel abban az esetben, ha "véletlenül" nem tudod? Van erre vonatkozóan az adminok feladatai között valami előírás? Ha "véletlenül" tudod, és elrejted, akkor attól még a többi admin azt láthatja. Az adminok nem írtak alá titoktartási nyilatkozatot, ezért egyikőjüket sem kötelezi az, hogy a megismert információt ne adja tovább, és ne hozza – esetleg más, a wikipédiától eltérő – felületen nyilvánosságra. Ha te ismered is az információt, és a te jelzésedre teszi egy adatvédelmi biztos rejtetté, akkor te valóban tudsz arról az adatról, de megelőzhető, hogy az szélesebb körben, akár évekkel később, ismertté váljon. Az adminok számára rendelkezésre álló eszközök ezt nem teszik lehetővé. – Dodi123 vita 2018. július 3., 16:46 (CEST)

 információ: azok számára, akik bizonytalanok lennének a dolog mibenlétében. A feladat sarokköve a diszkréció: a tisztviselőkhöz csakis privát formában (többek között a leendő oversight-hu-wp@wikimedia.org e-mail-címen) lehet fordulni. Erre azért van szükség, hogy a probléma a lehető legkevésbé kaphasson nyilvánosságot (tehát az adminisztrátorok üzenőfala ilyen kéréseknél kerülendő). Mivel hatványozottan nem nyilvános információkról van szó, kötelező aláírni a Wikimedia Foundation erre vonatkozó irányelvét (mint azt teszik többek között az OTRS-kezelők). A naplózás szintén privát, így a friss változtatások között sem hivalkodik, hogy valaki elrejtett valamit. A legfontosabb mégis az, hogy mindez a jelenleginél jóval egyszerűbb módon és magyar nyelven történne, olyan személyekkel a vonal végén, akik diszkréciója bizonyított (és elszámolással tartoznak a WMF felé). Bencemac A Holtak Szószólója 2018. július 3., 21:53 (CEST)

Úgy látom, még nem került szóba, hogyan állapítja meg valaki egy email alapján, hogy kitől jött? Akárki-bárki írhat olyan emailt, hogy "Én XY vagyok és a szócikkemből kérem törölni...". Honnan fogjuk tudni, hogy a levélíró azonos XY-nal? Szerintem sehonnan, de kíváncsian várom a válaszokat. Az az érzésem, jelenleg erre technikailag nincs lehetőség. misibacsi*üzenet 2018. július 4., 16:53 (CEST)

Ahogy fentebb már írtam, a személyiségi jogsértés megállapítása független attól, hogy erről ki tesz bejelentést, vagy az adatvédelmi biztos esetleg maga veszi észre. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges annak a megállapítása, hogy ki volt a levélíró. Maga a tény az, ami vizsgálandó, és nem a bejelentő személye. Annak a megállapítása szükséges, hogy a jogsértés valóban megtörtént-e. Ez pedig az adatvédelmi biztosok feladata. – Dodi123 vita 2018. július 4., 17:13 (CEST)

 megjegyzés Nem tartom szükségesnek az új intézményt. Kis jóakarattal a jelenlegi keretek között is kezelhető minden ilyen esetleges probléma. De természetesen nem állok az útjába a javaslatnak. Ezt csak Dodi kifejezett kérésére jeleztem itt. – Szilas vita 2018. július 5., 17:42 (CEST)

Nem új intézményről van szó, az intézmény működik. A kezdeményezés lényege annyi, hogy egyszerűbb-e a magyar nyelven szerkesztő közösségnek, ha a szerkesztéseik, járőrködésük, admin-munkájuk során észlelt problémákat magyar nyelven is jelezhetik, vagy elégedettek vagyunk a mostani rendszerrel, hogy az adatvédelmi biztosoknak írhatunk angolul, finnül, franciául, indonézül, japánul, kínaiul, lengyelül, németül, oroszul, perzsául, portugálul, spanyolul és törökül.
Tehát a tisztség létezik és jól működik, csak a WT egybehangzó véleménye szerint a magyar szerkesztőket segítené, ha ők is a saját nyelvükön érhetnék el az adatvédelmi biztosokat, ezért született a javaslat. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. július 6., 02:47 (CEST)
Egyáltalán nem világos számomra, miféle jogköre van itt a Wikitanácsnak, egyáltalán hogy jön ide a kezdeményező szerepkörben. Kifejtenétek? – Pagony foxhole 2018. július 6., 10:50 (CEST)
@Pagony: Érdemes volna elolvasnod
  • a szakasznyitó hozzászólást ("A Wikitanácshoz email-en történő megkeresés érkezett Bencemac szerkesztőtársunktól"), illetve
  • a hivatkozott irányelv erre vonatkozó részét ("Azoknál a nyelvi wikiknél, ahol legalább 25-30 szerkesztő támogatásával megválasztott Wikitanács működik, az adatvédelmi biztosokat a Wikitanács is kinevezheti, hacsak a helyi közösség nem részesíti előnyben inkább a független, nyilvános választásokat. / On wikis with an Arbitration Committee elected with 25–30 editors' approval, users may also be appointed by the Arbitration Committee, unless the local community prefers independent elections.").
A beadványban egyébként arra hívták fel a WT figyelmét, hogy jelenleg az adatvédelmi kérdések nincsenek megfelelően képviselve a magyar Wikipédián, és a globális szabályozás szerint a WT-nek lehetősége van adatvédelmi biztosokat kijelölni. A konkrét kérés az volt, hogy "vizsgálja meg a kérdést: helyi irányelv híján a globális szerint a WT illetékes a kérdésben."
A WT megbeszélte a beérkezett email-t, illetve ennek kapcsán értelmezte az irányelvet; bár korábban nem született olyan döntés, hogy a közösség előnyben részesítené a "független, nyilvános választásokat", de úgy gondoltuk, hogy a WT nem kíván a szerkesztők megkérdezése nélkül az irányelvben biztosított kinevezési joggal élni, hanem inkább felhívjuk a szerkesztők figyelmét, hogy egy helyi szabályozással lehetőség volna arra, hogy a közösség maga nevezhesse ki az adatvédelmi biztosokat. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. július 6., 17:52 (CEST)
Egyetértek Szilassal. – Pagony foxhole 2018. július 5., 17:44 (CEST)

 támogatom 1) és 2B) – balint36 🚌 buszmegálló 2018. július 19., 13:25 (CEST)

Félreértések

Sajnos ez az egész megbeszélés félreérthető vagy félrevezető állításokon alapszik.

Először is, az oversight nem adatvédelmi biztos (nb. ez nem a mostani kezdeményezők hibája, jó tíz évvel ezelőtt fordítottuk így - a szó egyébként felügyelőt, felülvizsgálót jelent, az sem sokkal pontosabb megnevezése a funkciónak; történelmi okai vannak). Az adatvédelmi biztos egy létező pozíció, évente választják, az összes wikire kiterjed a felhatalmazásuk. Az oversight ezzel szemben egyszerűen egy dolgok elrejtésével foglalkozó speciális adminisztrátor, aki a többi adminisztrátor elől is el tud rejteni dolgokat. Ennek elsősorban nagy wikiken van létjogosultsága - az angol Wikipédiának több adminisztrátora van, mint a magyarnak aktív szerkesztője.

Másodszor, az oversighterek feladatköre fentebb úgy lett bemutatva, mint

„ az olyan adatvédelmileg aggályos szerkesztések és szerkesztési összefoglalók elrejtése, amelyek

  1. egy személy IRL azonosítására alkalmas információkat tartalmaznak,
  2. vagy a saját nevén regisztrált szerkesztővel kapcsolatos olyan információt tartalmaz, amelyet ő a wikipédián nem tett nyilvánossá, valamint
  3. az olyan regisztráció teljes törlése, amely nevében becsmérel, fenyeget, rágalmaz, sérteget vagy másokat zaklat;
  4. a szerzői jogok megsértése esetén a jogsértő szerkesztés olyan eltüntetése, amely a laptörténet korábbi változatából sem állítható helyre.

”

Ehhez képest a globális irányelv szerint az oversighterek feladata

„

  1. A nem nyilvános személyes adatok − például telefonszámok, otthoni címek, munkahelyek − eltávolítása
    • a pszeudonim felhasználói azonosítóval regisztráltak vagy anonim szerkesztők esetében, akik nem tették nyilvánossá identitásukat,
    • valamint a saját névvel regisztrált magánszemélyek esetében, akik nem tettek közzé személyes adatokat.
  2. Potenciálisan rágalmazó információk eltávolítása abban az esetben, ha ezt
    • a Wikitanács döntése előírja; vagy
    • az ügy egyértelműsége indokolja, és nincs szerkesztési indoka a megtartása érdekében történő felülvizsgálatnak.
  3. A szerzői jogok megsértésének megszüntetése, hogy az a korábbi lapváltozatokban se legyen elérhető.
  4. Elfogadhatatlan szerkesztői azonosítónevek elrejtése az automatizált listákon és naplókban, ahol ez nem zavarja a szerkesztési előzményeket. Nyilvánvalóan elfogadhatatlan szerkesztői név az olyan, amely nevében becsmérel, fenyeget, rágalmaz, sérteget vagy másokat zaklat.

”

A különbség elsőre talán nem nyilvánvaló, de kritikus: a globális irányelv nem nyilvános adatokról beszél. Az adatvédelem szó egyébként elő sem fordul benne (azon túl, hogy az oversightereknek ismerniük kell a WMF adatvédelmi szabályzatát).

Ezzel el is érkeztünk a probléma velejéhez: a javaslat azzal a felütéssel indul, hogy Az elmúlt hónap adatvédelmi incidensei rámutattak, hogy a helyi adminisztrátorok jogköre nem teszi lehetővé a hasonló problémák megfelelő kezelését., de valójában az elmúlt hónapban egyáltalán nem voltak olyan problémák, amik nem nyilvános adatok kezeléséhez kapcsolódtak volna. Ellenben voltak olyan esetek, amikor nyilvános adatok (egy cikkalany számos publikus forrásban elérhető születési dátuma, egy szerkesztő LinkedIn profiljának tartalma) említéséből lett vita. Az ilyen adatok kezeléséről nincs irányelv vagy konszenzus, és őszintén szólva én ezt az egész javaslatot egy ilyen konszenzus kialakításának megkerülésére tett kísérletnek érzem. Amit határozottan ellenzek, mert egyáltalán nem gondolom, hogy magától értetődő lenne, mi a helyes eljárás az adott esetekben. (Hogy csak egy konkrét példát mondjak: cikkalany kéri a (publikus) születési dátumának eltávolítását a cikkből. Ha elfogadjuk, hogy az ilyen publikus információk a GDPR hatálya alá tartozó személyes adatok, akkor az összes élő személyről szóló cikkből el kéne távolítanunk a születési dátumot, hiszen a GDPR az adatkezelést az adatalany előzetes engedélyéhez köti. Ne csináljunk úgy, mintha ez ne lenne abszurd.)

Harmadszor, többször elhangzik, hogy az új felhasználói csoport az elrejtési kérelmek kezelését egyszerűbbé, gyorsabbá, szebbé, jobbá tenné. A valóság ezzel szemben az, hogy jelenleg egy ilyen kérelem végrehajtását húszegynéhány adminisztrátor végezheti, a javaslat szerint pedig kettő darab oversighter. Ez gyorsabb nyilván nem lesz, sőt; azt sem látom, hogy mitől lenne egyszerűbb. Hogy legyen nem publikus csatorna az ilyen kérések kezelésére, az jogos igény, de a fenti javaslathoz nincs sok köze. Az új csoport egyetlen előnye, hogy mind a kéréseket, mind az elrejtett tartalmat kevesebb ember látná, és az a kevés ember is titoktartási nyilatkozatot írt alá, vagyis az adminisztrátorok így nem tudnak visszaélni azzal, hogy látják ezeket az adatokat. Ezt én nem érzem valós problémának, és inkább a gyorsaságot és a relatív transzparenciát részesíteném előnyben. --Tgrvita 2018. július 5., 23:26 (CEST)

Először is két köszönettel tartozom neked. Az egyik, hogy szó szerint bemásoltad a globális irányelv magyar fordításából az "adatvédelmi biztos" feladatait, amire én csak linkkel utaltam, és nem akartam szó szerint bemásolni, csak a lényegét. Így viszont pontosabban látszik miről van szó.
A másik köszönetem az elnevezés eredetével kapcsolatos információ. Így már számomra is érthető, hogy ez egy tíz évvel ezelőtti félreértés eredménye. Szerintem sem pontos a magyar elnevezés, de ez a cím szerepelt így magyarul, az egy héttel ezelőttig egyébként csak angol szöveget tartalmazó irányelv magyar oldalán, és ez szerepel a Wikipédia:Munkatársak oldalán is. Ugyanakkor nem tartom olyan nagy hibának az elnevezést, mert szerintem a magyar terminológia szerint jól leírja a feladatainak lényegét.
Ugyanakkor kiegészítést és pontosítást is igényel az, amit írtál. Az elmúlt egy (mostmár másfél) hónapban (legalább) két adatvédelmi incidens történt. Az általad említettek közül csak a második nevezhető annak, és volt még egy, amit nem említesz. Az esetek megítélése során a félreértést az okozhatja, hogy nem mindenki számára világos, mit takar, és miért fontos adatvédelmi szempontból a „nyilvános adatok összekapcsolásának tilalma”. Mindkét adatvédelmi incidensnek nevezhető esemény a wikipédia pszeudonim felhasználói azonosítójának az érintett személyek nyilvánosan elérhető személyes adataival való összekapcsolásából eredt. Mindkét adat (a pszeudonim azonosító és a személy neve) különböző helyeken nyilvánosan elérhető, de ha a pszeudonim azonosítót maga az érintett nem köti össze a saját nevével, és önként nem hozza nyilvánosságra a kapcsolatot a két nyilvánosan elérhető adat között, akkor ezek összekötése és nyilvánosságra hozatala más személy által a legszigorúbban tilos. Ezt nem érzékelték az adminok a két érintett esetben, és vagy nem tettek semmit, vagy az érintett által történő kéréstől tették függővé.
Ez nem a wikipédia szerkesztői által kialakított konszenzus kérdése, hanem a globális irányelvben már tíz évvel ezelőtt megfogalmazott, és mostmár európai szintű jogszabály által is szabályozott terület. Ettől a belső irányelveink sem térhetnek el, tehát szó sincs semmilyen konszenzus megkerüléséről. Az adminok nem rendelkeznek technikailag sem azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel egy oversight, aki sokkal mélyebb szinten képes az elrejtést megvalósítani. A gyorsasággal is vitáznék, de az már részletkérdés. Az adatvédelmi biztosoknak nyilvánvalóan nagyságrendekkel kevesebb feladatuk lesz, mint az adminoknak. – Dodi123 vita 2018. július 6., 00:49 (CEST)
Még annyit, mielőtt valaki ezt szóvá tenné: az általam ismertetett nyilvánosan elérhető adatok összekapcsolása is a "nem nyilvános adatok" fogalma alá tartozik. A köztük levő, általam fentebb leírt kapcsolat az, ami nem nyilvános. – Dodi123 vita 2018. július 6., 00:53 (CEST)
Nyilvános adat összekapcsolásáról az adott esetben nem volt szó, valaki írt egy szócikket egy cégről, aminek a neve megegyezik egy szerkesztő nevével, és ebben a cikkben feltüntette a cég vezetőjének a nevét. Ezek nyilvános adatok, a köztük lévő kapcsolat is nyilvános, cégadatbázisból elérhető. --Tgrvita 2018. július 6., 09:19 (CEST)
Nem a cégről szóló szócikknél volt az adatvédelmi probléma, hanem a Wikitanács választási vitájában megjelent egyik hozzászólásnál. – Dodi123 vita 2018. július 6., 10:45 (CEST)
Tegyük fel, hogy holnap valaki beregisztrálja a Szerkesztő:Fabatka Kft nevet, és elkezd fabatkákról szóló szócikkeket szerkeszteni. Jól értem, hogy a te irányelvértelmezésed szerint tilos (és azonnali törlést és laptörténet-elrejtést igénylő dolog) felvetni, hogy a szerkesztőnek esetleg köze van a fabatkákat forgalmazó Fabatka Kft-hez, merthogy ezzel nyilvános adatok közötti nem nyilvános kapcsolatot fed fel? --Tgrvita 2018. július 6., 13:57 (CEST)
Rosszul érted. Az általad felhozott példában semmilyen "nyilvános adatok között nem nyilvános kapcsolat" sincs. Ha viszont a Fabatka Kft néven regisztráló szerkesztő a céget és termékeit népszerűsíti, akkor a most is érvényes gyakorlat szerint törölni kell mind a szócikket, mind a szerkesztői azonosítót, de ez az adminisztrátorok feladata jelenleg is, és ezután sem lenne az adatvédelmi biztosoké. – Dodi123 vita 2018. július 6., 14:50 (CEST)
Akkor viszont a Wikitanács-választási vitában semmilyen adatvédelmi probléma nem volt, mert csak a felhasználónév és az azzal megegyező cégnév közötti nyilvánvaló kapcsolat lett felemlítve, valamint a cégnév és különféle valós személyek közötti nyilvános kapcsolat. (Arról egyébként lehet vitatkozni, hogy akarjuk-e magánszemélyek személyes adatait felemlegetni wikipédiás vitákban, ha azok nem szócikk tartalmához kapcsolódnak. Az angol Wikipédia zaklatásról szóló irányelve például kifejezetten tiltja, akkor is, ha az adatok nyilvánosak. De ennek az oversight policy-hoz nincs köze.) --Tgrvita 2018. július 6., 17:53 (CEST)

@Dodi123: Csak most esett le, hogy erre célzol. Elmagyaráznátok, te meg @EniPort:, hogy az érintett szócikkben szereplő másik júzernevet miért nem töröltetitek? – Pagony foxhole 2018. július 6., 01:54 (CEST)

Magam részéről azért, mert nem vettem észre. Nekem járőrözés közben, egy kiegészítés ellenőrzésénél tűnt fel, hogy azt vissza kell vonni mert jogsértő, de én pusztán a grafikailag kiemelt változtatást magát néztem, nem olvastam végig a szócikket.
Viszont hadd kérdezzek vissza: egy admin miért nem jár el, ha már észrevesz egy ilyen jogsértést? És miért nem jelzi egyből az adatvédelmi biztosok felé, kérve a teljes elrejtést? (Én most megpróbáltam visszavonni a kérdéses két szerkesztést, de nekem nem engedi, valószínűleg admin kell hozzá (de lehet csak béna vagyok).) – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. július 6., 02:21 (CEST)
@EniPort: Szóval ilyen sántán, félvállasan fog menni a dolog. Egyre inkább az az érzésem (főleg mert lehet, hogy nem tudtok róla, de még legalább fél tucat ilyen "akna" van elrejtve wikiszerte), ti itt valami törvénycsendőr szerepet akartok betölteni, és nem feltétlenül az érintett személyeket akarjátok védelmezni. Ez nekem magánemberként is, szerkesztőként is visszatetsző. (Többek közt a szóban forgó személy, ahogy Voxfax jelezte is nektek, még több mint fél tucat esetben összekapcsolódik a nicknevével különféle könyvészeti adatokban wikiszerte. Ezzel mi a helyzet?) – Pagony foxhole 2018. július 6., 10:41 (CEST)
Nem tudom, miből szűrted le, hogy nem az érintett személyek védelméről van szó? Miért vetíted már előre az adatvédelmi biztosokra azt a hibát(?), felületességet(?), amit egy járőr követett el, és csak az egyik jogsértést vette észre egy szócikkben. Az adminok még sosem tévedtek? Az adminok még sosem "játszották a törvénycsendőr" szerepét? Pedig nekik, ha úgy vesszük, ez a dolguk: a wikitörvények (irányelvek) betartása és betartatása. Ezek szerint számodra az adminok tevékenysége is visszatetsző? – Dodi123 vita 2018. július 6., 10:48 (CEST)
Ez szalmabábérvelés vagy Pokémon-teszt. De ha az oversighterek csak úgy vagy még úgy se fognak tudni működni, mint az adminok, akkor mi szükség rájuk? – Pagony foxhole 2018. július 6., 11:08 (CEST)
Ne haragudj, de a leendő adatvédelmi biztosok majdani működésének feltételezésen alapuló megítéléséről szóló vitájába nem megyek bele. – Dodi123 vita 2018. július 6., 11:17 (CEST)
Nem muszáj belemenni, habár az egész propozíció erről szól. – Pagony foxhole 2018. július 6., 11:31 (CEST)
Szerintem inkább arról szól, hogy akarja-e a magyar wikipédia szerkesztői közössége, hogy erősebb legyen a személyiségi jogainak védelme a jelenleginél, vagy sem. – Dodi123 vita 2018. július 6., 14:44 (CEST)
Ha jól látom, az adott esetben hajnali egy órakor érkezett egy kérés személyes adatok elrejtésére, és az adatok reggel tízre el lettek rejtve. Milyen fejlődésre számítanál az új felhasználói csoport bevezetésétől? --Tgrvita 2018. július 6., 09:19 (CEST)
Például arra, hogy más lenne a kezelési módja az ilyen problémáknak. Jelenleg az adminisztrátorok feladatai között nem szerepel a nyilvánosan is elérhető személyes adatok vizsgálata abból a szempontból, hogy két vagy több – egyenként egyébként nyilvánosan elérhető – adat összekapcsolása nem sérti-e a személyiségi jogokat. Az adminok csak azt nézik, hogy a megjelent adat más forrásban elérhető-e. Ha igen, akkor számukra semmi probléma nincs. A wikipédia alapelvei szerint az ilyen adatok másodlagos forrásként megjelentethetők. Igen ám, de például a Linkedines esetben hiába volt minden adat nyilvánosan elérhető – mind a wikipédia-szerkesztő azonosító neve, mind a Linkedinben található személyes információk, mind az érintett cég honlapján szereplő képmás – a három nyilvános adat összekapcsolására személyiségi jogok miatt nincs lehetőség. Ezt próbálom magyarázni már többedszer, hogy sem a wikipédia szerkesztő azonosító névhez nem volt kötve sem a Linkedin profil, sem a céges honlap; sem a Linkedin profilhoz, sem a céges honlaphoz nem volt kötve a wikipédiás azonosító. Ezek között tehát nem volt az érintett személy által önkéntesen nyilvánossá tett kapcsolat. Ez jelenti a problémát, és ez az adminok részéről tapasztalható félreértés forrása. Az adminok csak azt vizsgálják, hogy egy adat nyilvánosan elérhető-e. Az sem tekinthető érvnek (ami szintén elhangzott a konkrét esetben), hogy az érintett elismerte a kapcsolatot. Az elismerés nem jelenti automatikusan az engedély megadását, és a nem nyilvános adatkapcsolat nyilvánosságra hozására szolgáló hozzájárulást. – Dodi123 vita 2018. július 6., 10:15 (CEST)
És még két dolog: az általad említett esetben az eljáró admin az érintettől kérte a bejelentést. Ez az adott esetben rendelkezésre állt, de ha nem állt volna, akkor vélhetően nem intézkedik. (Különben nem kérte volna.) A másik: az adminokhoz nyilvánosan kell a kéréseket megküldeni. Valóban van ugyan lehetőség közvetlenül is írni e-mailt az adminoknak, de ezt nem biztos, hogy mindenki tudja, illetve nem biztos, hogy az érintett megtalálja valamely admin e-mail címét. Abban sem lehet biztos, hogy az általa "kiszemelt" admin intézkedni fog az adott kérdésben, ha neki (személyesen) más a véleménye. Ha nem osztja meg a többi adminnal a részére küldött levelet, akkor kontroll sincs e döntése fölött. Ugyanakkor már a nyilvánosan megküldött kérés is, főleg ha indoklást is tartalmaz, sérthet személyiségi jogokat, és nagyobb nyilvánosság számára felhívja a figyelmet a jogot sértő tartalomra. Ezt kerüli el a közvetlen, és magyar nyelven elérhető e-mail cím. – Dodi123 vita 2018. július 6., 10:30 (CEST)
Az is lehetséges, hogy az/egyes adminisztrátorok úgy gondolják, hogy azzal, hogy valaki a cége nevével regisztrál be, ő maga hozott létre nyilvános kapcsolatot az azonosító és a cég között (amelyet egyébként bármikor jogában áll visszavonni azzal, hogy az azonosítója átnevezését kéri). Ha valaki Szerkesztő:Gipsz Jakab néven regisztrál be, és utána nehezményezi, hogy mások feltételezik, hogy Gipsz Jakabnak hívják, ott is úgy éreznéd, hogy jogosulatlanul lett összekötve egy szerkesztői fiók egy névvel?
Az, hogy jelenleg nincs érzékeny ügyek bejelentésére igazán alkalmas kommunikációs csatorna, jogos felvetés, csak nincs semmi köze az új szerkesztői csoport létrehozására tett javaslathoz. --Tgrvita 2018. július 6., 14:07 (CEST)
Az a helyzet, hogy jelenleg is van az ilyen érzékeny ügyek bejelentésére szolgáló kommunikációs csatorna, amely a globális oversight funkciókat ellátokat éri el (lásd az irányelv lapján alul). Csakhogy ide angolul kell írni. A cél az, hogy magyarul is lehessen ilyen ügyekben kérni a segítséget. – Dodi123 vita 2018. július 6., 14:53 (CEST)
Mint mondtam, ez egy helyes cél, csak semmi köze nincsen ahhoz, hogy milyen felhasználói csoport kezeli az ilyen ügyeket. Szerintem nyiss neki külön szakaszt, és ott kitaláljuk, hogyan lehet a legjobban megvalósítani. --Tgrvita 2018. július 6., 17:53 (CEST)

 megjegyzés Szerintem nagyon is nyilvánvaló és lényegi a különbség a között, ami az eredeti (a "Háttérinformációk") első pontjában szerepel, és amit Tgr tisztázó megjegyzésként ír ("a globális irányelv nem nyilvános adatokról beszél.") Leginkább az 1. pont volt, amit nem értettem (lásd fenn a megjegyzésem), és azt sem, hogyan tudják ezt többen is támogatni. Ugyanis az 1. pont ("amelyek egy személy IRL azonosítására alkalmas információkat tartalmaznak") azt is jelentette, amit Tgr ír: "...az összes élő személyről szóló cikkből el kéne távolítanunk a születési dátumot, hiszen a GDPR az adatkezelést az adatalany előzetes engedélyéhez köti. Ne csináljunk úgy, mintha ez ne lenne abszurd." – Vadaro vita 2018. július 6., 17:36 (CEST)

Elismerem, én fogalmaztam pontatlanul, amikor az itteni háttérinformációkat próbáltam röviden, közérthetően megfogalmazni. Az irányelvet egyébként én fordítottam magyarra, megtehettem volna, hogy szóról-szóra bemásolom ide, és akkor talán nem került volna sor Tgr "tisztázó megjegyzésére". A születési dátumra vonatkozó megjegyzés azért nem állja meg a helyét mert ha ezek az adatok valahol már az érintett személy önkéntes hozzájárulásával nyilvánosan megjelentek, akkor azok szabadon közzétehetők. Önkéntes hozzájárulásnak számít többek között ha valaki leigazolt sportolóként egy sportági adatbázisba kerül be, vagy valamilyen irodalmi, művészeti vagy tudományos tevékenysége révén valamilyen adatbázis (például PIM) vagy lexikon tartalmazza ezeket az adatokat. Ugyancsak önkéntes hozzájárulásnak számít, ha valakiről egy interjú kapcsán írják meg a személyes adatait, és ő nem emelt kifogást ezek megjelenése ellen (és még hosszan sorolhatók esetek az önkéntes hozzájárulásra). Nem a személyes adatok megjelentetésének teljes tilalmáról szól a GDPR-rendelet, és lényegében az ennél sokkal korábban keletkezett wikipédiás adatvédelmi biztosi irányelv sem, hanem arról, hogy olyan adattal nem lehet egy személyt összefüggésbe hozni, amelyhez való kapcsolatát ő nem hozta nyilvánosságra. Erre tökéletes példa a wikipédiás azonosító és az IRL név összekapcsolása, amely csak abban az esetben megengedett, ha ezt ő hozta nyilvánosságra, vagy ha az azonosító az IRL neve. Viszont ez utóbbiakra (is) vonatkoztatható az, hogy további személyes adatok (például lakcím, telefonszám, e-mail cím stb.) nem kapcsolhatók hozzá, ha ő nem járul ezek közléséhez hozzá. Erre próbáltam utalni a rövid összefoglalóm 1. pontjában, mint a szerkesztők által jobban ismert tényre. – Dodi123 vita 2018. július 6., 18:21 (CEST)

 megjegyzés Kár volt említened, hogy az irányelvet te magad fordítottad magyarra, mert ezzel emlékeztettél arra, hogy a fordítás hemzsegett a hibáktól és a lényeges félreértésektől. Amikor erre felhívtam a figyelmed, volt egy olyan érzésem, hogy hibás alapokon próbálsz egy szavazási javaslatot véleményeztetni, hiszen nem volt teljesen érthető a fordítás. A hibákat legjobb tudásom szerint javítottam. Egy hibát viszont én magam is elkövettem: nem figyeltem fel arra, hogy te leragadtál annál, hogy az Oversight vagy RevisionDelete jogosultsággal rendelkező szerkesztők megegyeznek az adatvédelmi biztossal. Hát bizony nem, még ha van némi átfedés, vagy közös feladatkörük is. Nem véletlenül írtam le fentebb a két szcenáriót, mert éreztem, hogy valami sántít a javaslattal. Ezért találó ennek a szakasznak a címe: Félreértések. Félreértetted a feladatokat, és ennek alapján próbálsz adatvédelmi biztosok kijelöléséről/megszavazásáról megbeszélést folytatni. Csigabiitt a házam 2018. július 6., 18:46 (CEST)

A fordítási segítségedet köszönöm. Ha jól értem, most már szerinted is megfelelő a fordítás. Ezek után a kérdés még mindig az, hogy akar-e a magyar wikipédia közösség ilyen funkcióra magyar nyelvű szerkesztőket megnevezni, vagy nem. A másik kérdés, hogy a Wikitanács nevezze-e ki ezeket az adatvédelmi biztosokat, vagy inkább nyilvános szavazás legyen róluk? Több szempontból hasznos volt a vita, de úgy érzem ideje lenne visszatérni az alapkérdésekhez. – Dodi123 vita 2018. július 6., 19:26 (CEST)

Nem szeretném a saját javításaimat értékelni. Az alapkérdéshez visszatérve: az adatvédelmi biztos nem ugyanaz, mint amiről a lefordított irányelv szól. Az, hogy ki nevezi ki vagy választja őket – ha egyáltalán úgy gondolja a közösség, hogy szükség van rájuk – valóban másodlagos kérdés. Csigabiitt a házam 2018. július 6., 19:37 (CEST)

Milyen értelemben nem ugyanaz? A fordítás nem adja vissza az eredeti irányelv tartalmát, vagy a cím nem megfelelő és nem fedi le a tartalmat? – Dodi123 vita 2018. július 6., 19:45 (CEST)

Ez utóbbi, vagyis rossz az irányelv címe (és ezzel együtt a fordításban szereplő összes adatvédelmi biztos megnevezés is). Az Oversight vagy RevisionDelete jogosultsággal rendelkező szerkesztő nem ugyanaz, mint az adatvédelmi biztos. Csigabiitt a házam 2018. július 6., 19:54 (CEST)

Ezen könnyű változtatni, ha ez a legfőbb probléma. A cím kb. 10 éve került oda, a tartalom lefordítása nélkül. Azt nem akartam módosítani, de véleményem szerint minden további nélkül megtehető. Van konkrét javaslatod? De bárki mástól is szívesen elfogadok javaslatot, mi legyen a cím. – Dodi123 vita 2018. július 6., 19:58 (CEST)

Ahogy írjátok, az "adatvédelmi biztos" kifejezés nem egy friss fordítás. Nem érzem tragédiának, ha a tisztségeket nem szó szerint, hanem a funkciójuknak megfelelően fordítjuk (pl. a járőr sem szó szerinti fordítás), és ebben az esetben úgy tűnik az "adatvédelmi biztos" kifejezés megfelel a funkciójának: az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos ügyekben hozzá fordulóknak segít. Ezzel együtt nem vagyok ellene, ha születik egy jobb vagy találóbb megnevezés. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. július 6., 20:53 (CEST)
Túl azon, hogy a fordítás ebben az esetben nem felel meg a funkciónak, könnyen összekeverhetővé teszi az oversightert az adatvédelmi biztosokkal. --Tgrvita 2018. július 8., 22:22 (CEST)

Névjavaslat

Az adatvédelmi biztos elnevezés valóban nem teljesen fedi le a feladatkört. Figyelembe véve, hogy a feladat nem kizárólag 1) a személyes adatok védelme, hanem 2) a potenciálisan rágalmazó információk, 3) a szerzői jogsértés megszüntetése, valamint 4) a becsmérlő, rágalmazó stb. elfogadhatatlan azonosító nevek elrejtése is, javaslom a Jogvédő nevet. Ez talán egy fokkal jobban megközelíti azt a tevékenységet, amit az oversight végez, egyszerűbb, és talán nem annyira riasztó a hivatalossága miatt. Mi a véleményetek róla? – Dodi123 vita 2018. július 7., 09:28 (CEST)

Angol-magyar szótárak alapján az oversight jelentése: 1: elnézés, tévedés, 2: felügyelet, 3: (ipar, technika) felülvizsgálat, felügyelet – tehát amondó vagyok, hogy a megnevezés legyen inkább Felügyelő – ez illeszkedik a meglévő elnevezésekhez, rövid és velős kifejezés. – Pkᑌᘗᖾpalackᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ 2018. július 8., 22:17 (CEST)

Az elrejtő szerintem eléggé precíz megnevezés (kicsit esetlenül hangzik, de a jogvédő se kevésbé). --Tgrvita 2018. július 8., 22:23 (CEST)

Felügyelő. Ezzel nem azt állítom, hogy szükség van ilyen funkcióra, de ha már el kell nevezni valahogy az oversight jogosultságot, ez közelíti meg legjobban a feladatot. Az adatvédelem más tészta. Csigabiitt a házam 2018. július 8., 22:43 (CEST)

 megjegyzés-- Az eddig javaslatok közül messze az "elrejtő" szónak van a legnagyobb megkülönböztető képessége. Ez fejezi ki legpontosabban az "oversight" tevékenységét, ugyanakkor senki nem fog arra gondolni, amikor először hallja ezt a szót, hogy itt "komám asszony, hol az olló" típusú népi játékról van szó. --:) Az "elrejtő" szó nem utal semmiféle ellenőrzésre, bizalmi funkcióra stb., tehát új értelme könnyen megtanulható.

Ezzel szemben a javasolt "jogvédő" és "felügyelő" szavaknak markáns, jól ismert jelentése van, ami megtévesztheti azokat, akik a szót az új biztos megnevezéseként először látják/hallják. És egyik szónak sem az "oversight" az angol megfelelője!

Ha az "elrejtő" nem tetszik egyeseknek, akkor az "óverszájt" (így!) lenne a legegyszerűbb (és az angolnak leginkább megfelelő) elnevezés.--Linkoman vita 2018. július 8., 23:18 (CEST)

Elég furának tartom ezt így leírva, hogy „óverszájt”, ezt én semmiképpen se javaslom, szerintem a felügyelő vagy simán csak oversight lesz a legjobb megnevezés. – KoBeAt üzenet 2018. július 9., 09:45 (CEST)

 megjegyzés-- A felügyelő - továbbra is állítom - nem eléggé informatív. Az "oversight" angol írásmódjával is jobb ennél, szerintem.--Linkoman vita 2018. július 9., 21:31 (CEST)

A fordításról

A címet, hogy az „oversight=adatvédelmi biztos” 2007. szeptemberében adták neki. A cím megváltoztatására, és az új magyar elnevezésre fentebb elindult egy vita. Ha a szöveg tartalmi részének fordításával kapcsolatban lenne még bárkinek észrevétele, a javítások az irányelv magyar fordításának tökéletesítése érdekében itt szakaszonként elvégezhetők. Mindenkinek köszönöm a konstruktív hozzáállását. – Dodi123 vita 2018. július 9., 09:31 (CEST)

Lényegi kérdések

Függetlenül attól, hogy még milyen – amúgy a végleges szavazási szövegben fontos – részletkérdések tisztázásra várnak, én az egész javaslatot a következőképpen értelmezem:

  • Szüksége van-e a magyar Wikipédia közösségének olyan „biztosok” felállítására, akik olyan információkat is el tudnak tüntetni a laptörténetből, amiket az adminok nem? (info: a nagyobb wikiken vannak ilyenek, létezik erre egy globális irányelv, ami külön szavazást nem igényel)
  • Ha igen, mi legyen a státusz elnevezése?

Az adminok a bizalmas, érzékeny adatok nagy részét a nyilvánosság elől képesek elrejteni, ugyanakkor előfordulhatnak olyan igények is, hogy valaki a teljes láthatatlanságot kéri. Ezt jelenleg az angol nyelvterületen működő intézők (stewards) képesek megoldani. Ezért  támogatom az eredeti javaslatot. Mindenképpen fontosnak tartanám, hogy annak ellenére, hogy az eredeti kérdés a WT-hez érkezett, a WT-től függetlenül döntsön a közösség (tehát 2B az eredeti javaslat szerint) a státusz létrehozásáról. Ogodej vitalap 2018. július 20., 12:38 (CEST)

Eszmefuttatás arról, hogy léteznek-e még a net korában bizalmas, érzékeny adatok
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
  • a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
  • a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
  • a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
  • Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.
@Ogodej: "valaki a teljes láthatatlanságot kéri": mik ezek az adatok tételesen, amit az adminok nem tudnak elrejteni, de "igény lenne rá"?
Egyébként a kiindulópont elég ingatag, ugyanis "bizalmas, érzékeny adat" manapság már nem létezik, ugyanis ha már 1x nyilvánosságra került, akkor többé "nem bizalmas" és a netről lehetetlen kiirtani a közlését (persze a források megbízhatósága rohamosan lejjebb csúszik a bulvársajtó és a blog irányába, végül megfeneklik az internet mocsarában, ahonnan senki nem tudja eltakarítani). A közszereplőknek hozzá kell ehhez szokniuk, vagy vonuljanak el a pusztába, vagy vegyék fel a keresztesharcot a adatokat (milyen adatokról van szó?) nyilvánosságra hozókkal, és nyerjék meg velük szemben a bírósági pereket. Utána kérhetik (ha hitelt érdemlően igazolták a személyazonosságukat - például a személyi igazolvány személyes bemutatásával), hogy a WP is törölje ezeket az adatokat.
Születési idő, hely, születési név, szülők neve, meg még egy csomó adat szerintem nyilvános adat, tehát nem tudom mik ezen felül az érzékeny adatok? (házastárs neve és gyerekek neve mondjuk lehet ilyen, de azon felül mi?). misibacsi*üzenet 2018. július 20., 16:09 (CEST)
@Misibacsi: Úgy tudom, az adminok nem tudnak teljesen (értsd: egymás elől is) elrejteni szerkesztéseket, szerköföket, olyan adatokat például amik egy személy IRL azonosítására alkalmas információkat tartalmaznak. De azt mondod "házastárs neve és gyerekek neve mondjuk lehet ilyen, de azon felül mi?” szerinted nem elég ez? A másik, hogy amellett, hogy nem vagy közszereplő, nem valószínű, hogy örülnél, ha a facebookon ismert, amúgy nyilvános adataidat összekapcsolnám wikis azonosítóddal, vagy esetleg magánban bizalmasan nekem küldött telefonszámodat, e-mail címedet megjelentetném a vitalapodon. Az, hogy egy adat úgysem távolítható el a netről, nem egyenlő azzal, hogy vissza is lehet velük élni és fűnek fának terjeszteni. Ogodej vitalap 2018. július 20., 17:46 (CEST)

"a facebookon ismert, amúgy nyilvános adataidat összekapcsolnám wikis azonosítóddal" - Ez lehetetlen, mivel nem vagyok fenn a FB-on, tehát nincsenek "nyilvános adataim". Kevés realitása van, hogy ha valaki közszereplő (és fent van FB-n a PR miatt) az a WP-t szerkessze (mondj ellenpéldát, ha tudsz, persze nem kell megnevezni az illetőt).

"telefonszám, e-mail cím" - Semmi perc alatt újat lehet létrehozni, lényegtelen infó. misibacsi*üzenet 2018. július 21., 05:32 (CEST)

@Misibacsi: Hát ha te nem vagy fenn a Fb-n, akkor már nem is érdekes a dolog? A másik, hogy én nem a közszereplőről beszélek, hanem mondjuk rólam. Ennek van realitása nem? Akkor erre fordítom: nem szeretném, ha valaki visszaélne személyes adataimmal és mondjuk engem és a családomat zaklatná. De nem is ragoznám a kérdést, neked az a véleményed ami, nekem meg ezek fontosak. Amúgy meg semmi kedvem új e-mail címeket regisztrálni és telefonszámokat változtatni. Nem egyszerűbb, ha már eleve komolyan vesszük a személyes adatok védelmét? Ogodej vitalap 2018. július 21., 10:24 (CEST)

Aki fent van FB-n, az egy csomó magánéleti dolgot közöl önként és dalolva, csak nem tud róla: felteszi a fényképeket saját magáról, a családjáról, a gyerekéről, a kutyájáról, a kocsijáról, hogy hol voltak nyaralni, stb., annak az embernek bizonyára nem fontos annyira a magánszférájának védelme, tehát miért tiltakozna, ha valaki "nyilvánosságra hozza", hogy a kutyája Blöki névre hallgat?

Bocs, de nem egy WP-szerkesztő telefonszámára lesznek kíváncsiak az emberek, hanem mondjuk színészek, énekesek, stb. hobbijára, lakcímére, kosaruk méretére, stb.

Az mit akar jelenteni, hogy "komolyan vesszük a személyes adatok védelmét?" Tanúvédelmi programról hallottál már? Na, az komoly. Amerikai filmekben lehet ilyet látni. Röviden összefoglalva: nem csak a pasas (és családja) email-címét, telefonszámát változtatják meg, hanem új nevet is kap, új adószámot, TB-számot, másik városba költöztetik, stb. Természetesen a korábbi ismerőseivel, rokonaival nem veheti fel a kapcsolatot. Na, ez nevezhető gyökeres változásnak, persze tömegesen ez nem alkalmazható.

A "nincs kedvem hozzá", meg "kényelmetlen" szemléletet nagyon gyorsan felejtsd el. Ha online világban mozogsz, nyilván sok helyen jelszó alkalmazásával kell belépned (nem csak bankoknál). Mindenhol más jelszót használsz? (ahogy tanácsolják). Vagy "nincs kedvem hozzá", "jó lesz ugyanaz a jelszó, ezt is nehéz megjegyezni"? Mert akkor, ha az egyik helyet feltörik (csak idő kérdése, hogy mikor), akkor a sok helyen használt jelszavad ismeretében szépen be lehet lépni az összes olyan helyre, ahol ugyanazt adtad meg. Valahol megadtad a nevedet, címedet, anyád nevét, összes személyes adatodat, újabban mobilszámot is kérnek egyes perverz szolgáltatók, tehát gyakorlatilag össze lehet szedni a régi világban "bizalmas infónak" számító adatokat. Az ilyen oldalfeltörések gyakran megtörténnek, és olyankor milliós nagyságrendű ember adatait lopják el (legutóbb például a Twitternél 200 millió felhasználó neve/jelszava került illetéktelenek kezébe, de említhettem volna a Facebook-ot is, ahol úgy emlékszem 500 millió felhasználó adatait lopták el?).

A számok nem érdekesek, csak annyiból, hogy nem is emlékszem, de kb. 170 oldalon kellett megadnom jelszót, és - most figyelj - mindegyik különbözik. Ez szerintem egy módszer a magánszféra védelmére. Te is alkalmazol jelszómenedzser programot erre a célra?

Egyébként ha az email-címedet megtudja valaki, egyrészt tényleg nem nagy szám másikat készíteni (kb. 1 perc), másrészt mit tudsz tenni ellene? Vagy mit tudsz tenni az ellen, ha valaki megtudja a telefonszámodat, és óránként elkezd hívogatni az éjszaka közepén? Nyilván meg fogod változtatni a számodat, akár kényelmetlen, akár nem. (Nem értem, miért kényelmetlen, de mindegy - küldesz az ismerőseidnek egy SMS-t vagy akármit, amiben közlöd az új számodat, és ennyi).

Harmadrészt arra szerettem volna rávilágítani, hogy a Nagy Testvér korszakában élünk; a munkahelyemen a vécére sem tudok kimenni belépőkártya nélkül, és odafelé menet folyamatosan vesz egy vagy több kamera (pedig nem is bank vagy high-tech kutatóközpont - most egy csomó dolgot elárultam magamról Vigyor). A "biztonsági" kamerák felvételeit persze elvileg tilos lenne felhasználni magáncélra, de technikailag semmi akadálya nincs, hogy egy biztonsági őr például, ha észrevesz egy híres embert valamelyik felvételen, akkor ne tehesse fel valamelyik videomegosztó portálra, hogy ezáltal mondjuk pontokat vagy "lájkokat" szerezzen. Talán még meg is dicsérik a főnökei, mert oda lehet írni, hogy "XY híres ember a Z áruházban vásárol, jöjjön el Ön is!".

Tehát magántitkok nem léteznek, és ha valaki meg akarja tudni, ki tudja deríteni, hogy mit reggeliztél tegnap. misibacsi*üzenet 2018. július 21., 20:52 (CEST)

@Misibacsi: Éppen azért, hogy ez ne fordulhasson elő, szükséges a magánélet, a személyi adatok fokozottabb védelme.

De ha nem haragszol, ezeket a hozzászólásokat bedobozolom, mert nem tartozik a témához. A wikipédia oversight jogosultságokkal rendelkező magyar munkatársai kiválasztásáról szól a szakasz. – Dodi123 vita 2018. július 21., 22:44 (CEST)

A vita összefoglalója

Mivel már napok óta nem érkezett érdemi hozzászólás, lezárom a vitát. Köszönöm a vitában megszólaló @Csigabi, EniPort, Jávori István, Slemi, JSoos, Gerry89, Palotabarát, @Vadaro, Pkunk, Burumbátor, Bencemac, Kobeat, Vikidrama, Pagony, @Misibacsi, Szilas, Balint36, Tgr, Oppashi, Linkoman, Ogodej szerkesztőtársaknak a véleménynyilvánítását, illetve hozzászólásait, amelyek révén remélhetőleg több félreértést sikerült tisztázni, és a lényeges kérdésekre rávilágítani. 

A javaslatot, hogy legyenek magyar nyelven is elérhető „oversight” jogosultságokkal rendelkező munkatársak, és azt, hogy ezeket a munkatársakat a közösség szavazza meg (2B változat) a vitában résztvevők nagy többséggel (12 mellette, 1 ellene) támogatták.
Az oversighter magyar elnevezéséről, hogy az maradjon-e adatvédelmi biztos, vagy más elnevezést kapjon, külön szavazás dönt.

Azok számára, akik nem vettek részt a vitában, a vita lényeges elemei és konklúziói a következők:

Az oversight jogosultságokkal rendelkező magyar nyelvű munkatársak léte semmilyen terhet vagy korlátozást nem jelent a szerkesztők számára.

Nincs szó új irányelv megalkotásáról sem, mert globális irányelvként minden nyelvi wikipédiában ugyanúgy érvényesnek kell tekinteni, ezért magáról az irányelvről nem kell szavaznunk.

Nincs szó új tisztségről, mert ezt a tisztséget a Wikimedia Alapítvány már létrehozta. A magyar nyelven elérhető oversighterek jövőbeni léte inkább könnyítést jelent a magyar nyelvű szerkesztők számára. Az oversight funkcióhoz több olyan jogosultság is párosul, amely az adminisztrátoroknak nem áll rendelkezésükre. Jelenleg a személyes adatokkal való visszaélésre, vagy a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szövegek mindenki elől történő elrejtését csak angol nyelven lehet kérni a global oversight jogosultságokkal rendelkező, nem magyar anyanyelvű munkatársaknál.

Lényeges elem a diszkréció: az oversight jogokkal rendelkező tisztviselőkhöz csakis privát formában (ha magyar oversighterek is lesznek, akkor többek között a leendő oversight-hu-wp wikimedia.org e-mail-címen) lehet fordulni. Erre azért van szükség, hogy a probléma a lehető legkevésbé kaphasson nyilvánosságot, az ilyen kéréseknél az adminisztrátorok üzenőfala, vagy bármilyen nyilvános felületen való felvetés kerülendő.

A vitában hozzászólók két kérdésre fókuszáltak: a magyar fordításra és az elnevezésre.

Az oversight irányelv magyar fordításának oldalán egészen a legutóbbi időkig csak a cím (Az adatvédelmi biztosok irányelve) és a jogosultságok voltak magyarul megtalálhatók. A fordítás javításában a vita folyamán több szerkesztőtárs is részt vett. Lehetséges, hogy maradtak még benne stilárisan javítható mondatok (melyik fordítást nem lehet stilárisan még jobbá tenni?), de az eredeti irányelv szellemiségét, lényegét és tartalmát a fordítás jelenlegi állapota már hűen tükrözi. Ezt az is alátámaszthatja, hogy a fordítás további javítására szóló felhívásomra újabb észrevétel nem érkezett, illetve azóta mostanáig további javítás nem történt.
Az oversight jogosultsággal rendelkező munkatárs magyar elnevezése 2007-ben került adatvédelmi biztosként az irányelv magyar változatának címébe úgy, hogy maga az irányelv akkor még nem volt lefordítva. A vitában kifogás érkezett az oversighter elnevezésnek adatvédelmi biztosként való magyar fordítására, azzal érvelve, hogy ez az elnevezés nem fedi le az irányelvben megfogalmazottak tartalmát. Az új elnevezésre több javaslat is elhangzott, ezekről a következő szakaszban szavazást indítottam. – Dodi123 vita 2018. július 26., 22:35 (CEST)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Kocsmafal_(javaslatok)/Archív131&oldid=20262684”