Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív279

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kategória:A holokauszt túlélői

Valahol szerepelt, hogy ezt a kategóriát csak ott használjuk, azon személyeknél, akikről ténylegesen tudható, hogy átélték a holokauszot, azaz forrásolva szerepel a szócikkükben. Véleményem szerint ilyen információ jelenleg nem található meg a Harkányi Endre szócikkben. Ami szerepel az a szüleivel kapcsolatos. Ennek megfelelően egyelőre nem tartom indokoltnak ott szerepeltetni a kategóriát. Az egyik behelyezője szerint valami forrásban a művész úr említ valamit. Akkor tartanám indokoltnak a kategóriát, ha ez az információ bekerülne a szócikkbe. Erről szeretnék véleményt kérni. (Arra való megjegyzést ellenben nem, hogy ez miért nem a kategóriás kocsmafalon van.) Köszönöm előre is! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2021. november 15., 23:03 (CET)Reply[válasz]

Magyar Hírlap 1994. március 25. 15. oldal, interjú a művésszel, ennyi van benne: "Rendkívül szegény családból származom. Tízéves vol­tam, amikor a holocaust történt. Apámat el­vitték, később meghalt, vetődtem egyik kol­légiumból a másikba." Ha az apja zsidó volt, akkor ő maga is üldözöttnek számított, így a holocaust-túlélői kategória jogosnak tűnhet, de ezzel egy problémám van: 1945 tavaszáig minden zsidó üldözött volt Magyarországon, azaz kimondható, hogy életveszélyben volt, bújkált, menekült. Betehetnénk csaknem az összes zsidó származású magyar ember szócikkébe a kategóriát, akár Karinthy Ferencre is, de ez meg ebben a formában kaotikus katyvasz lenne... Én sánta félmegoldásként azt tenném, hogy csak azon személyek cikkein alkalmaznám a kategóriát, akik deportálva voltak, munkaszolgálatra vitték őket stb., azaz közvetlen életveszélyben voltak. Értelemszerűen maga a zsidóság is az volt abban az időben, azaz életveszély, de sokkal több esélye volt annak, aki akár ha gettóban is, de szülővárosában maradhatott, mint annak, akit marhavagonban vittek Auschwitzba. Nem tudok jobbat kitalálni a probláma megoldására... Viröngy vita 2021. november 15., 23:39 (CET)Reply[válasz]

Minden zsidó közvetlen életveszélyben volt ebben az időszakban. Mindenkit, akit érintettek a zsidótörvények és túlélte a vészkorszakot az holokauszt-túlélő. – Csurla vita 2021. november 15., 23:48 (CET)Reply[válasz]

Ezt írtam én is, de ez hogy kategorizálható anélkül, hogy használhatatlan katyvasz-kategóriát ne kapjunk rengeteg cikkel? A budapesti zsidóság 90 %-a csillagos házakban vészelte át a vészkorszakot - hogyan különböztetjük meg őket a haláltáborba hurcolt vidéki zsidóságtól, a munkaszolgálatba vitt zsidóságtól stb? Egy kategória nem megoldás itt. Viröngy vita 2021. november 15., 23:54 (CET)Reply[válasz]
Amit jelent arra megfelelő kategória a holokauszt-túlélői. Nem tudom mi a rengeteg cikk, de attól nem lesz egy kategória rossz mert több szócikk tartozik bele. Csurla vita 2021. november 16., 00:17 (CET)Reply[válasz]

"A vészkorszakban mindkét szülőjét elvesztette, Harkányi Endre tízévesen árván maradt. Egy csillagos házban vészelte át a poklot." Népszabadság, 2015. január 19., 11. oldal. Viröngy vita 2021. november 15., 23:50 (CET)Reply[válasz]

Közben én -- látván HuFi vitalapján az eléggé kellemetlen hangú szóváltást közte és Csurla között -- betettem két idevágó forrást Harkányi cikkébe, és visszatettem őt a kategóriába. Szerintem Viröngynek abban igaza van, hogy el lehetne, el kellene gondolkodni azon, hogy a kategória (amely pillanatnyilag 310 nevet tartalmaz) mennyire hasznos a jelenlegi formájában, de amíg ilyen kategória van, addig nekem elég világos, hogy egy tízéves kisfiú aki budapesten 1944-ben magára maradt, és ennek következtében sokszorosan életveszélyben volt, idetartozik.

Egyébként régi vesszőparipám, hogy minden kategórialap tetején kötelezően lennie kéne egy néhány szavas definíciónak, ami eligazít arról, hogy mi tartozik az adott kategóriába. --Malatinszky vita 2021. november 16., 00:13 (CET)Reply[válasz]

@Malatinszky: Nem gondolom, hogy kellemetlen szóváltás keveredtem volna. Abból viszont határozottan elegem van, hogy felesleges hangulatkeltés van akár milyen megnyilvánulásommal szemben. – Csurla vita 2021. november 16., 00:25 (CET)Reply[válasz]

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Nem állítottam, hogy nem élte át a holokausztot, azt sem, hogy nem volt a túlélője. Azt állítottam, hogy ez az információ nem szerepelt a szócikkben, és kategóriát csak akkor teszünk ki, ha arra vonatkozóan a szócikk tartalmaz információkat (abban az időszakban gyakorlatilag majdnem mindenki életveszélyben volt). Azóta bekerült információ erről, és a kategória is visszakerült. Azért kíváncsi lennék, hogy az „Ez itt a kérdés portréban említi a művész úr!” micsoda, és mit tartalmaz? A megfelelő eljárás itt az lett volna, ha a kategória behelyezése előtt bekerül az információ, de legkésőbb a kategória első kivétele után. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2021. november 16., 00:17 (CET)Reply[válasz]

Az enwiki azt mondja: Yad Vashem, the State of Israel's official memorial to the victims of the Holocaust, defines Holocaust survivors as Jews who lived under Nazi control, whether it was direct or indirect, for any amount of time, and survived it. Vagyis a Yad Vashem definíciója szerint holokauszttúlélők azok a zsidók, akik akár közvetett, akár közvetlen náci uralom alatt éltek, bármennyi ideig, és túlélték. Szerintem ez teljes mértékben érvényes lehet. – Pagony foxhole 2021. november 16., 00:29 (CET)Reply[válasz]

Kurzivált mondatok a filmes cikkekben

Sziasztok, a vitalapomon folyik egy vita arról, hogy a filmekről szóló cikkek bevezetőjében lévő rövid összefoglaló kurziválva legyen-e vagy sem. Hogy mutassak egy példát, tekintsétek meg ezt a bevezetőt. Jól látható a kurzivált rész ("Egy távoli atollra tartó..."). Ezzel szemben ha nem kurziváljuk, akkor így nézne ki. Tudtommal nincs megállapodás arról, hogy a filmes cikkekben így rendszerszerűen kurziválunk egész mondatokat. Kérlek titeket, ha érdekel a téma, hogy véleményetekkel járuljatok hozzá a vitához (legyen bármi is az álláspontotok). - Assaiki vita 2021. november 12., 21:27 (CET)Reply[válasz]

Nem szoktunk kurziválni, max idézeteket szövegközben. Egyébként sem gondolom, hogy ilyen szövegekre szükség lenne a bevezetőben, a cselekmény rész erre van.... Xia Üzenő 2021. november 13., 10:41 (CET)Reply[válasz]

Én is a „cselekmény” szakaszt javaslom, a bevezető alattit mondatokat csak kedvcsináló felvezetőnek érzem. Akela vita 2021. november 13., 11:29 (CET)Reply[válasz]

Akela, Xia + 1. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2021. november 13., 11:31 (CET)Reply[válasz]

Szerintem sincs szükség ezekre. Fentebbi kedvcsináló felvezető megjelölés nagyon pontos, de a Wikipédiának nem feladata az, hogy kedvet csináljon egy-egy film megnézésére. A kurzív szövegszedést pedig hagyjuk meg azoknak, amikhez eddig is használtuk. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2021. november 13., 11:34 (CET)Reply[válasz]

A fontosabb dolog valahogy kimaradt Assaiki részéről: Mi volt a célja ennek a kérdésnek? Kinek árt, hogy ott van a kurziválás, az egy mondatos összefoglaló, az egy karakterrel beljebb lévő pozíció? Tudom, hogy itt sokaknak az olvasók érdekei nem számítanak, de néha nem ártana megpróbálni rájuk is gondolni, hogy mik az igényeik.
Valahogy senkinek nem jutott eszébe, hogy "aki ezt kitalálta és egy csomó cikkben így használta, az talán mégsem annyira idióta". Senkiben nem merült fel, hogy egy ötletről normálisan is lehet beszélni, hogy megnézzük, mik az előnyei, mik a hátrányai, és majd utána nyilatkozunk róla.
Itt csak elutasítás hangzott el, ellenérvek nélkül. Senki nem állt elő alternatív javaslattal. Az nem "ellenérv", hogy "nem szoktunk kurziválni". Akkor ott tetszett ragadni az kőkorszakban, amikor valaki kitalálta a tűzgyújtást, de kiderült, hogy "nem szoktuk tűzön megsütni a húst, a tűz nem erre való".
Én úgy gondoltam, hogy egy rövid összefoglalóra szüksége van az olvasóknak, amit egy pillanat alatt át tud tekinteni, és azt az egy mondatot valahogyan el kell választani és ki kell emelni a bevezető száraz adataitól.
Ha ti másképp gondoljátok, akkor tessék, szabad a pálya, lehet megírni a hiányzó filmes szócikkeket.
Én egy darabig szünetet tartok filmes szócikkek terén, mert az ellenséges légkör nekem nem hiányzik a szerkesztéshez.
Persze ha ez csak a Hogyan üldözzük el a túl régóta itt lévő, nekünk nem tetsző szerkesztőket aktuális összejövetele volt, akkor erről nem tudtam. misibacsi*üzenet 2021. november 13., 21:36 (CET)Reply[válasz]
Misibácsi, annyi leszólást hallottunk már tőled. Akkor add elő most te, hogy 1) mit segít az olvasónak cselekmény szakasz helyett bevezetőbe elhelyezett szöveg 2) mi indoka van bármiféle extra kiemelésnek (ld. WP:FORMA) 3) ha egy valaki találta ki, miért a sokaságnak kell hozzá alkalmazkodnia 4) előnyöket tőled miért nem hallottunk 5) mi nem szóltunk le téged amiatt, hogy nem ismered az általánosban tanított feudalizmus béli robotot, akkor te miért engedheted meg magadnak, hogy kőkorszakban ragadtnak minősítsd azt, aki nem ért egyet veled! A légkört nem mi tesszük "ellenségessé", pontosan te csinálod a te kettős mércéddel (kapásból ez az eset is: szerinted itt felhozott ellenérvek nem számítanak, de tőled nem hallottunk objektív véleményen kívül ["Én úgy gondoltam..."] konkrétumot mellette), továbbá azzal, hogy háttéranyag ismerete/elolvasása hiányában (most pl. formai útmutató) sulykolod az újabb és újabb elképzelésed, ami esetleg még ellentétes is az eredeti állapottal. És nem most csinálod ezeket először. – balint36 utaspanasz 2021. november 13., 22:44 (CET)Reply[válasz]
  • Az olvasó gyorsan megtudhatja belőle, miről szól a film.
  • Formailag el kell különíteni a bevezetőben lévő száraz adatoktól (ezt már írtam 1x)
  • Semmiféle "alkalmazkodásról" nincs szó - felőlem mindenki (azok is, akik itt hozzászóltak) úgy ír filmes szócikket, ahogy akar. Ezt a "rövid történet"-et sokan belevegyítették a bevezetőbe, ami szerintem olvashatatlan. (lásd pl: https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6sen_vesz%C3%A9lyes_b%C5%B1n%C3%B6z%C5%91k&diff=24377239&oldid=24377238 )
  • (ez ua., mint a "mit segít az olvasónak" kérdésed): gyorsan elolvasható és a történet összefoglalója benne van. A "Cselekmény" szakasz egy hosszabb szöveg, aminek elolvasásához arányosan hosszabb idő szükséges.
  • nem a témához tartozó dologra nem ragálok.
  • Itt valóban egy újításról van szó. Lehet, hogy a megfelelő emberek támogatása és jóváhagyása érdekében formálisan be kellett volna nyújtanom mint javaslatot, de a különféle klikkek hatalmi játszmáiba nincs kedvem belefolyni.
  • Itt kérdeztem meg a többi filmes szerkesztő véleményét (júniusban): Wikipédia-vita:Filmműhely#Rövid filmes tartalom - milyen formában lenne jó? Pár javaslat érkezett rá: Szerkesztő:Fekist - Abszolút jogos felvetés a rövid tartalom feltüntetése, Mi lenne, ha a rövid tartalmat formailag egy kettőspontos behúzással „választanánk le” a többi tartalomtól? - Szerkesztő:HG: Én a bevezetőbe tenném, de egy külön bekezdésbe
  • Talán ezt is érdemes hozzáolvasni: Szerkesztővita:Fekist#Rövid cselekmény misibacsi*üzenet 2021. november 14., 09:01 (CET)Reply[válasz]
    Ha a témához kapcsolódó dolgokra nem reagálsz (csak ímmel-ámmal), akkor ne vádaskodj csak úgy, hogy ellenséges a légkör, amit amúgy te teremtettél, illetve ne ne kezdj bele a "hatalmi játszma" szappanoperádba! Lehet, hogy írtad már egyszer, hogy "formailag el kell különíteni a bevezetőben lévő száraz adatoktól", de a belinkelt formai útmutatót gondolom egyszer se olvastad el (ezért írtam, hogy ímmel-ámmal reagáltál), ahol szó van a dőlt és a félkövér kiemelés használatáról. Ha már annyira szajkózod, hogy segít az olvasásban, biztos, hogy segít? Az összefoglaló meglétét, és formázását (amihez továbbra is ajánlom a kapcsolódó olvasmányt) most vegyük külön. Az olvasókat is megkérdezted, vagy ez megint egy olyan, Misibácsi fejéből hirtelen kipattant ötlet volt, mint a "megreformált" jószócikk-szavazás, vagy az anonok kitiltása? A privát beszélgetéseddel meg nem tudok, mit kezdeni, azzal se, hogy egy enciklopédia szócikkijében a szöveg hogy tud feszültséget kelteni. – balint36 utaspanasz 2021. november 14., 11:05 (CET)Reply[válasz]

Ez a kurzív szakasz egyszerűen ronda, széttöri, zavarossá teszi a cikket. Ezt a zsarolósdit meg, hogy "ha ti másképp gondoljátok, akkor tessék, szabad a pálya, lehet megírni a hiányzó filmes szócikkeket.", azaz ha nem fog úgy kinézni a cikk ahogy te szeretnéd akkor nem hagyod a csudába az egészet és csináljuk meg mi gyerekesnek tartom. Viröngy vita 2021. november 13., 22:43 (CET)Reply[válasz]

Ez a kurzív megoldás teljesen felesleges, nem odavaló, megtöri a formát és a tartalmat + még csúnya is . Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2021. november 13., 22:58 (CET)Reply[válasz]

Előny a cselekmény szakasszal szemben: gyorsan elolvasható, miről szól a film, de nem tartalmaz spoilert, ami elrontaná a filmélményt. Így talán a ronda {{cselekmény}}(?) sablonra se lenne szükség. – HG vita 2021. november 13., 23:13 (CET)Reply[válasz]

@HG arra egyébként sincs szükség. Párszor már megbeszéltük, hogy ez enciklopédia és nem egy filmes fórum. Ha valaki nem akar spoilert, ugorja át a cselekmény részt, vagy olvasson port.hu-t. Itt elemezzük is a filmeket, jó hogynem majd a kiemelt szócikkben pl. nem fogom odaírni a cselekmény lezárását, mert nehogy valaki véletlen elspoilerezze a filmet, mert lehet még olyan, aki nem látta.. Hol a határ? Tavalyi filmet már lehet spoilerezni? Regényeknél is odaírjuk? A matematikai szócikkekben meg nem adjuk meg az egyenletek megoldását, nehogy a nebulóknak kárt okozzunk ezzel? Ez egy enciklopédia, szeretném újra megismételni. Xia Üzenő 2021. november 14., 20:18 (CET)Reply[válasz]

@Xia: Szerintem sincs rá szükség, de pár éve törlésre jelöltem a sablont és nem született egyértelmű konszenzus, ezért megmaradt. Én az új filmes szócikkeimbe nem teszem bele a sablont és indokolt esetben (pl. néhány soros általános cselekményleírás) törlöm is, de előfordult már, hogy valaki visszaállította. – HG vita 2021. november 14., 20:23 (CET)Reply[válasz]

Egy fél mondat arról, hogy miről szól a film, abszolút a bevezetőbe való. Ez egy kiemelten fontos tulajdonsága minden narratív műnek. Ha említek egy filmet valakinek, a többség valószínűleg nem azt fogja megkérdezni, hogy ki rendezte a filmet, és melyik forgalmazó mutatta be, napra pontosan mikor, hanem azt, hogy miről szól. Ezzel együtt a hosszabb, akár többmondatos leírás már valóban nem a bevezető dolga, az mehet a cselekményszakaszba. A kurziválás és beljebb szedés pedig valóban indokolatlan, inkább zavaró, minthogy idegen a Wikipédia-szócikkek általános megjelenésétől. A film témájának feltüntetése segíti az olvasót, az ilyen szedési megoldások használata viszont nem. – Máté (vitalap) 2021. november 14., 06:54 (CET)Reply[válasz]

Máté +1. Egy 1-2 mondatos ismertető arról, hogy miről szól a film szerintem is teljesen beleillik abba, ami egy szócikk bevezetőjének funkciója. A kurziválás indokolatlan és szükségtelen. – Dodi123 vita 2021. november 14., 11:20 (CET)Reply[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Mi is a kurziválásról mondtunk véleményt. Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2021. november 14., 20:33 (CET)Reply[válasz]

Ezt a személyeskedő stílust nagyon gyorsan be kellene fejezni [1]! @Misibacsi: senki sem lesz "hiéna" attól, mert nem tetszik neki a világmegváltó ötleted, s ezt normálisan, kulturáltan megírja neked. Vegyél vissza! (szándékosan nem a szerkesztő vitalapjára írtam, nem akarom a vitalapjára importálni az itt zajló vitát, illetve testületileg lett mindenki hiénának nevezve, aki merészelt nem egyetérteni a kurzív tartalmi összefoglalóval, legyen ez a "reakció" is itt) Viröngy vita 2021. november 15., 12:21 (CET)Reply[válasz]

Van, akinek nem lehet elmagyarázni, hogy szemben úszik minden szokásunkkal és szabályunkkal. :( Xia Üzenő 2021. november 15., 12:44 (CET)Reply[válasz]
Szerintem arról kellene egyeseknek leszokniuk (ami elég nehéz lesz), hogy börtönőröset játsszanak, és előírják másoknak, hogy milyen stílusban kellene megszólalniuk.
Ezzel a hamis váddal, meg a kioktatással több probléma van:
  • Arra most nem is térnék ki, hogy Viröngy részéről indiszkréció, hogy két szerkesztő magánjellegű üzenetére egy kocsmafalon reagál.
  • Gondolom sokan vágynak itt a börtönőr szerepére, amikor megmondhatnák másoknak, hogy mit csinálhatnak és mit nem.
  • Ilyen "börtönőr" (vagy "stílusfelügyelő") pozíció jelenleg nincs, ezt előbb javasolni kellene és el kellene fogadtatni.
  • Én szívesen elkerülném az ilyen utólagos vádakat, ha lenne rá mód. Erre egy egyszerű módszer lenne, ha lenne egy Cenzori Hivatal, amihez mindenkinek be kellene küldenie a hozzászólását, és a cenzor eldöntené, hogy mehet-e vagy nem. Ha nem engedélyezné, a hozzászólás nem jelenne meg. Probléma megoldva.
  • A cenzori működéshez nem ártana előírni, hogy mit szabad és mit nem szabad itt leírni - egy elvileg kötetlen beszélgetések fórumán. Gyerekes dolognak tartom, ha valaki utólag azzal jön elő, hogy "ez személyeskedő stílus". Ő honnan tudja ezt, és én (meg mások) miért nem tudjuk? Többször mondtam azt a példát, hogy a "Jó napot kívánok!"-tól is meg lehet sértődni, és idegrohamot lehet kapni tőle (arra alkalmas idegrendszer esetén).
  • Amíg nincs leírva, hogy mit kell érteni "személyeskedő stílus" alatt, vagy hogy milyen szavakat, kifejezéseket kell kötelezően elkerülni, addig nincs mit számonkérni. Rajtam kívül mások is szeretik alkalmazni a szabályokat, tehát ha van mihez alkalmazkodni. Engem ez egyáltalán nem zavar és ha erre lenne szabály, az sem zavarna, igyekeznék betartani. Jelenleg ez egy nemlétező szabály.
  • Visszatérve az alaptémára: nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy ennek a véleménykérésnek mi a következő lépése?
  • Ebben a fázisban nekem úgy tűnik, páran azon igyekszenek, hogy engem kellőképpen felidegesítsenek, aminek következtében majd elszakad nálam a cérna, durva és sértő módon visszaszólok, aminek következtében "repül a blokk". Ez nem fog bekövetkezni, mert nem hagyom magam provokálni.
  • Megjegyzem, hogy a "rövid történet" javaslatomat júniusban közzétettem a Filmműhely vitalapján, ahol érkezett is rá több reakció és módosító javaslat.
  • Ez az ötlet nem egyik pillanatról a másikra pattant ki a fejemből, hanem észrevettem, hogy az enwiki filmes szócikkeiben is kezdtek ezek a rövid leírások megjelenni a cikkek bevezetőjében. Mivel többen onnan fordítunk, ezért a "rövid történet" nálunk is megjelent. Valójában én csak a kurziválást adtam hozzá és hogy a leírás ne olvadjon össze az előtte lévő száraz adatokkal (a beljebb való szövegkezdés más valaki javaslata volt).
  • Az itteni hozzászólók ott és akkor miért nem kifogásoltak semmit, mielőtt még elkezdtük volna ezt alkalmazni?
  • Akik szerint "A kurzív megoldás felesleges és csúnya / ronda", azoknak talán az MTA nyelvi intézetéhez kellene beadniuk egy állampolgári indítványt, hogy a kurziválást vezessék ki a magyar nyelvből. Vagy ez csak a filmes cikkekben problémás? Vagy csak azokban a szócikkekben, amiket én szerkesztettem? Ez az igazi személyeskedés.
misibacsi*üzenet 2021. november 15., 14:18 (CET)Reply[válasz]
Higgadj már le! Semmi szükség erre a támadó, agresszív stílusra. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2021. november 15., 14:26 (CET)Reply[válasz]
  • Nem börtönőröset játszanak, hanem ők elolvasták a szabályokat (pl. itt).
  • Szeretném jelezni, hogy eddig mindössze két érvet hoztál fel, hogy miért lenne jó a kurziválás. Egyszer azt, hogy senkinek sem árt, ha kurziválva van az összefoglaló, de ez nem túl jó érv, hiszen csak azért, mert nem árt valami, attól még nem fogjuk rendszerszerűen használni. Másik érved az volt, hogy "Formailag el kell különíteni a bevezetőben lévő száraz adatoktól". Nos, jelentem, nem kell elkülöníteni. Miért kéne? Hol van ez leírva szabályként? - Assaiki vita 2021. november 15., 14:36 (CET)Reply[válasz]
    Azt hiszem, fordítva értelmezed a szabályokat. Nincs és nem kell mindenre "megengedő szabály".
    Szerkesztési alapelv, hogy mindent szabad, ami nem tilos, és a kurziválás sincs (még) globálisan letiltva.
    Halkan megjegyzem, hogy a filmes cikkek bevezetőjében régóta kurziválva vannak írva az eredeti nyelvű filmcímek, a "Cselekmény" részben is elő szokott fordulni egy-egy szó vagy kifejezés kurziválása, továbbá a "Fogadtatás" szakaszban is. Ezek szerint ezeknél nem problémás a kurziválás. misibacsi*üzenet 2021. november 16., 08:16 (CET)Reply[válasz]
"Arra most nem is térnék ki, hogy Viröngy részéről indiszkréció, hogy két szerkesztő magánjellegű üzenetére egy kocsmafalon reagál." tehát vehetjük úgy, hogy véleményed szerint egy szerkesztő vitalapján bátran személyeskedhetsz, nevezheted szerkesztőtársaid hiénának vagy épp bárminek, s még neked áll feljebb, ha az illető szóvá teszi a dolgot? Azért hoztam ide (nem mintha pont neked bármilyen magyarázattal tartoznék, de a többiek kedvéért leírom) mert en bloc hiénáztál le vagy hat embert, aki nem értett egyet az ötleteddel, hadd lássa mindenki, akire tartozik, erre kevés jobb hely van a tényleges vita helyénél. Legfeljebb az adminfal, esetleg. A magyarázkodásod a dologgal kapcsolatban pedig szimplán szánalmas, elég lett volna öt szó: "elvetettem a súlykot, elnézést kérek". Dolog letudva, mondjuk akinek ekkora besérülést okoz, hogy nem támogatja a közösség az ötletét, attól ilyet hiába is várnánk. Viröngy vita 2021. november 15., 15:09 (CET)Reply[válasz]
A vitalap nyilvános, ha valaki magánjellegű megjegyzést szeretne tenni, küldjön az illetőnek emailt.... Xia Üzenő 2021. november 15., 15:57 (CET)Reply[válasz]

Felnőtt embereknek tudni kéne elfogadni, ha nem értenek velük egyet. A hiénázással meg a többi rosszindulatú kommenttel misibacsi csak a saját komolyan vehetőségét rontja. Assaiki vita 2021. november 15., 13:00 (CET)Reply[válasz]


"mindent szabad, ami nem tilos" - @Misibacsi: ha be akarsz vezetni egy új, rendszerszerűen alkalmazott dolgot, akkor ehhez nem árt, hogy legyen közösségi támogatás. Ezen felül érdemes lenne rámutatni, hogy az összefoglaló kurziválása milyen előnyökkel járhat. Az, hogy valami nincs tiltva, az önmagában még nem előny. Ezt már fentebb is kifejtettem. Csak azért, mert nem tilt valamit kifejezetten a szabályzat, az nem jelenti azt, hogy lehet szisztematikusan használni. Fel tudok sorolni neked több száz dolgot, amit kifejezetten nem tiltanak az irányelvek, mégsem ildomos használni őket a WP-n (hacsak nem az a cél, hogy a kedélyeket borzoljuk).

A magyar helyesírás szabályai nem szabályozzák a kurziválás kérdését, vagyis az adott médium vagy szakterület dönthet a használatáról. A Wikipédia úgy döntött, hogy a kurziválást kiemelésekre, idézetekre, idegen kifejezésekre lehet használni. Ez annyira nem is saját találmány, hiszen egyéb médiumok szokásaiból lett levezetve. Ennek megvan az az előnye, hogy a WP szövegei nem váltanak ki idegenkedést az olvasókból, hiszen a kurziválással nem vezettünk be olyan szokást, ami máshol ne lenne használatos. A kurziválás egyéb használata, ahogyan te is mondtad nincs kifejezetten tiltva, úgyhogy közösségi támogatás esetén akár az összefoglalók elkülönítésére is lehetne használni. Azonban egyelőre nem látom, hogy emögött túl sokan felsorakoztak volna.

Ha a közösség támogatása nélkül szisztematikusan szeretnél használni egy újítást, az problematikus. Gondolj bele, te kurziválod az összefoglalókat, mert nem tiltja a szabályzat. Másnap jön valaki, és leveszi a kurziválást, mondván, hogy nem tiltja semmi, hogy normál formázással legyen írva a szöveg. Kiváló alkalom, hogy örökös szerkesztési háborúba torkolljon. Ezért van az, hogy ha be akarsz vezetni egy új szokást, akkor meg kell nyerned a többiek támogatását. Ennek egyik eszköze lehetne az érvek felsorolása. Te eddig mindössze két érvet hoztál fel az összefoglalók kurziválása mellett, és szerintem mindkettő gyenge lábakon áll (ahogy ezt fentebb már részletesebben kifejtettem).

A fentiekből látható, hogy mérleget vonva csak negatívumai lennének a filmes összefoglalók kurziválásának. Használata tehát kerülendő. - Assaiki vita 2021. november 16., 10:06 (CET)Reply[válasz]

Szabó Tímea botránya

Sziasztok! Van ez a Szabó Tímea nevű politikusnő, aki botrányosan viselkedett a Pesti TV újságírójával. Van róla cikk az Origón, és a Magyar Hírlapon is. És van róla videó is, ahogy trágárul és alpári hangnemben beszél a Pesti TV újságírójával. Tessék, itt van a cikk. https://www.origo.hu/itthon/20211115-szabo-timea-tragarkodva-reagalt-az-ujsagirok-kerdesere.html Erről a cikkről beszélek, ahogyan látható, hogy Szabó Tímea botrányosan viselkedett, nem is kicsit, hanem nagyon. A Szabó Tímea cikkbe kellett volna beírni, hogy Személyi körüli konfliktusai, és beleírni azt hogy Szabó Tímea botrányosan viselkedett a Pesti TV újságírójával, és az újságíró annyit szeretett volna tudni, hogy Szabó Tímea mit gondol a Városháza botrányáról, és Karácsony Gergelyről. Nem Szabó Tímea az első politikusnő, aki botrányokba keveredik, hanem Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes, Vadai Ágnes, és a többi politikus, akik szintén botrányba kerültek, és persze Novák Előd is, aki jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom politikusa. Gyurcsány Ferencnek is sok botránya volt, például a 2021-es találkozón, hogy egy ellentüntetővel alpári hangnemmel beszélt, és az egyik videóban azt mondta, hogy nem bánta meg azt, hogy alpári hangnemmel beszélt egy ellentüntetővel, és a jövőben is meg fogja ezt tenni. De külföldi politikusok is gyakran keverednek botrányba, nem csak a magyar politikusok. Ennyit szerettem volna mondani, köszönöm szépen, hogy elmondhattam ezt a Szabó Tímeával kapcsolatos mondandót, és a cikket is. Sziasztok! – TomFZ67 vita 2021. november 15., 21:41 (CET)Reply[válasz]

@TomFZ67:-- Jó lenne, ha a pártszimpátiádtól függetlenül egy kicsit elgondolkodnál azon, vajon a Wikipédiának mint lexikonnak célja lehet-e, hogy megörökítsen minden egyes jelentéktelen esetet, ahol magyar politikus sokaknak nem tetsző módon nyilvánul meg. A "botrány"hoz elegendő, ha akár a kormányszimpatizánsok, VAGY akár az ellenzékkel szimpatizálók felszisszennek naponta. És elegendő az is, ha XY kiprovokálja a "botrányt" valamilyen sajtó képviselőinek jelenlétében...

Sajnos, a felsorolásodban csak ellenzéki poltikusokat soroltál fel, holott ennek az Országgyűlésnek pl. olyan házelnöke van, aki gyakran nem válogatja meg a szavait, ha ellenzékiekről beszél.

Siralmasnak tartom, ha politikusok Wikipédia-cikkei ezektől a jelentéktlen napi provokációkról való beszámolóktól hemzsegnek.

A magam részéről a Wikipédia lealacsonyításának tartom, hogy minden egyes botrányról úgy számoljunk be, mint valami fontos politikai eseményről.

Pár éve már sikerült törölni egy olyan szócikket, amelybe szorgos kezek a megengedhetetlennek tűnő politikusi megnyilvánulásokat gyűjtötték. Akkoriban a többség ezt ízléstelennek tartotta...

Villonnal kérdezem: hová tűnt már a tegnapi anyázás? -:) --Linkoman vita 2021. november 15., 22:05 (CET)Reply[válasz]

@Linkoman: Ez igaz kedves Linkoman! :) A Wikipédia valóban nem erre lett kitalálva, úgy hogy igazat adok neked Linkoman! De nem csak a politikusok keverednek botrányba, hanem a sportolók, színészek, focisták, és a többi személyek, akik híresek. Viszont nem csak a Városháza botrány van, hanem a 4-es metró, a Sukorói telekcsere botrány is volt, meg a kis hableány hajóbaleset is volt. Ezeket ismerem, gyakran hallgatok híreket, gyakran olvasom a Kurucot, Origót, Indexet, Telexet, HVG, Népszava, 24, és a többi honlapot is szoktam olvasni. Most a Totalcar-on olvastam, hogy lesz új Suzuki SX4 S-Cross a jövőben. Gondolom te is szoktad olvasni a Totalcart, ami az Indexhez tartozik. Magyarországon nagyon gyakori a Suzuki, úgy mint régen a Lada, Skoda, Trabant, amik a kommunizmusban léteztek Magyarországon, az 70-es, 80-as, és a 90-es években. Remélem a Suzuki SX4 S-Cross rajta lesz a Suzuki cikkben, a magyar Wikipédián, mert van róla pár kép az interneten. De a Skoda Octavia-nak is van új képe az angol Wikipédián. Abból is van rendőrautó itt Magyarországon, és a többi külföldi országban. :) És gyakran olvasom az angol Wikipédiát. Most Steve Bannon Donald Trump volt tanácsadója feladta magát az FBI-nál. Ezt is olvastam. Meg volt ez az ostrom Amerikában, a Washingon D.C.-ben, ahol megtámadták az épületet, akik Donald Trumpot támogatták a 2020-as elnöki választáson, ahol Joe Biden legyőzte Trumpot. Ez is egy nagy hatalmas botrány volt. – TomFZ67 vita 2021. november 15., 22:17 (CET)Reply[válasz]

A Wikipédia nem bulvármagazin, ugye nem fogjuk azt is ideírni, hogy a politikusasszony mit reggelizett? A politika botrányos viselkedéssel társul, az összes politikus cikkét naponta lehetne ilyenekkel frissíteni. Légy szíves ne használd a Wikipédiát politikai szócsőnek. Köszönjük. Xia Üzenő 2021. november 15., 22:21 (CET)Reply[válasz]

" trágárul és alpári hangnemben beszél" - Ezek az események hamar aktualitásukat vesztik, mert nincsenek igazán hatással sem a politikus, sem az újságíró jövőjére, se másra. Igazából annyi hatása van az ilyeneknek, hogy elolvassuk a hírekben, csámcsogunk rajta egy kicsit, majd elfelejtjük őket. Csak azért, mert a média botránynak hívja az efféle eseteket (szenzációhajhászás), nekünk még nem feltétlenül kell eképpen is kezelni. A fent említett példa tipikusan olyan eset, amit lehetne forrásolni, mert cikkeztek róla, de érdemesnek nem érdemes szerepeltetni a cikkben. Ha egy politikusnak gyakran vannak ilyen megnyilvánulásai, vagy általában véve obszcénul fogalmaz, akkor viszont megemlíthető a cikkben, mint ahogy pl. Rodrigo Duterte enwikis cikkében is teszik. - Assaiki vita 2021. november 15., 22:26 (CET)Reply[válasz]

de nem kell felsorolni, hogy hányszor és hol obszcénkodott, mert ez egyszerűen kétperces bulvárhír, semmi egyéb. Xia Üzenő 2021. november 15., 22:48 (CET)Reply[válasz]
Most látom, hogy félreérthetően fogalmaztam, de természetesen én is így értettem. - Assaiki vita 2021. november 15., 23:16 (CET)Reply[válasz]

@Xia: Rendben van Xia, értettem! :) Elnézést kérek az incidensért! Azért köszönöm szépen, hogy ezt megtudtuk beszélni. Jó éjszakát kívánok nektek, sziasztok! – TomFZ67 vita 2021. november 15., 23:09 (CET)Reply[válasz]

Jó éjt neked is, és amúgy nagyon jól csinálod, hogy nem csak egy hírforrásból tájékozódsz :) - Assaiki vita 2021. november 15., 23:18 (CET)Reply[válasz]

Szerintem sincs helye ilyen jelentéktelen „botrányoknak” a politikusok szócikkeiben. Úgy látom, ebben megegyezés van. Na majd kíváncsi leszek, ha egy-egy kormánypárti politikus szócikkéből is kitörli valaki az ilyen szintű beírásokat, akkor nem jelenik-e meg rögtön egy-két felbőszült szerkesztő (pl. Holdkóros), aki rögtön vissza is teszi. Sajnos a Wikipédia külső szemlélő számára nem tűnik semlegesnek. Zerind üzenőlap 2021. november 17., 09:33 (CET)Reply[válasz]

Napisajtó-bulvár-ügy. Olyan is. Az egész nem tartozik a Wikipédiára. OsvátA vita 2021. november 17., 09:47 (CET)Reply[válasz]

Vannak jelentős események, amelyek hatással vannak az illető vagy a pártja megítélésére – ezek ismertetése feladata egy szócikknek; és vannak apró "piszlicsáré" ügyek, amelyek jelentőségükhöz képest csak felfújva vannak – ezek nem enciklopédiába valók. Az elsőre példa Szájer József ügye, míg ez az itt tárgyalt eset az utóbbiak közé tartozik. Sem Szabó Tímea politikai pályafutására, sem a pártja megítélésére ennek az itt említett ügynek semmilyen hatása nincs. Ha később esetleg mégis lenne, akkor szükséges lesz a megemlítése, addig viszont nem a szócikkbe való bulvárhírnek tekinthető. – Dodi123 vita 2021. november 17., 17:24 (CET)Reply[válasz]

Wikipédia:Szerkesztés

A fenti oldal összefoglalója azt írja, hogy "Ez az útmutató a forrásszöveg szerkesztéséhez (Wiki-jelölőnyelv) ad tanácsokat." Tehát ha jól értem útmutatóról van szó, viszont ahogy látom hiányzik róla az {{útmutató}} sablon, ami egyfajta pecsétként szokta hitelesíteni az útmutatókat. Ha ti is egyetértetek vele, akkor pótolnám ezt a sablont. E szerkesztés előtt azért gondoltam jó ötletnek a kocsmafali megvitatást, hogy nehogy tévedésből legyen útmutatónak minősítve. - Assaiki vita 2021. november 16., 10:26 (CET)Reply[válasz]

Symbol support vote.svg támogatom, pl. kezdőknek nagyon hasznos. Alfa-ketosav vita 2021. november 16., 11:56 (CET)Reply[válasz]
Symbol oppose vote.svg Ellenzem, az {{útmutató}}(?) nem ilyenekre való. Ez egy útmutató1 (’segítség, »hogyan csináld« leírás’, angolul manual), a sablon viszont útmutató2 (’szerkesztési elv, »mit csinálj« leírás’, angolul guideline) típusú lapokat jelöl. A {{technikai útmutató}}(?) már közelebb állna ennek a lapnak a természetéhez, de annak a megszövegezése láttán szerintem visítva menekül egy kezdő szerkesztő, én inkább technikaibb, kevesebbeket érintő lapokra (pl. sablonkészítés, botüzemeltetés) tenném ki. Szerintem jó ez a lap úgy, ahogy van. – Tacsipacsi vita 2021. november 16., 22:07 (CET)Reply[válasz]

@Tacsipacsi: hmm, értem. Megmondom őszintén, engem kissé megtévesztett. Először azzal, hogy a Wikipédia:Formai_útmutató (ami egy valódi útmutató) egyik szakasza bővebb kifejtésének van feltüntetve, ugyanis be van linkelve a következő szöveggel: "Bővebben: Wikipédia:Szakasz". Másodszor pedig azzal, hogy útmutatónak van nevezve az összefoglalóban. Nem állítom, hogy ez óriási zavarokat okozna a WP működésében, de azért jó lenne megkülönböztetni az útmutatóktól. Ha kicserélnénk a "Ez az útmutató a forrásszöveg szerkesztéséhez (Wiki-jelölőnyelv) ad tanácsokat." részt arra, hogy "Ez a technikai segédlet forrásszöveg szerkesztéséhez (Wiki-jelölőnyelv) ad tanácsokat.", az nem lenne jobb? - Assaiki vita 2021. november 16., 22:32 (CET)Reply[válasz]

Az biztos, hogy kevésbé lenne összetéveszthető, viszont szerintem kevésbé is lenne precíz. A jobb az lenne, ha külön fordításunk lenne a manual és guideline angol szavakra, de hát ez nem rajtunk múlik… – Tacsipacsi vita 2021. november 16., 23:34 (CET)Reply[válasz]

Szerintem ha egyszavas kifejezést kellene keresni, akkor a "segédlet" közelítene leginkább a "manual"-hoz. Nagyjából lefedi a jelentését, és ennél közelebb úgysem fogunk jutni. Kíváncsi vagyok, hogy a többiek mit javasolnának. - Assaiki vita 2021. november 17., 13:31 (CET)Reply[válasz]

Ha "útmutató" túl általános, "technikai útmutató" túl elrettentő, akkor talán "gyakorlati útmutató" megfelelőbb lenne. ("Manual" = eredetileg "kezelési, használati" útmutató). Akela vita 2021. november 17., 14:00 (CET)Reply[válasz]

Erdélyi járások a wikidatán

Összeköthető-e a wikidatán a Gyalui járás a ro:Plasa Gilău-val? Előbbi a Magyar Királyság, utóbbi Románia közigazgatási egysége. Az erdélyi román közigazgatási egységek először a magyar beosztást vették át; 1925-től kezdődtek a reformok. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2021. november 17., 14:12 (CET)Reply[válasz]

@Auguste, Peyerk: Ha errefelé jártok, érdekelne a véleményetek. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2021. november 17., 14:13 (CET)Reply[válasz]

@Hkoala: Elvi probléma nincs vele szerintem, és jobbnak is tartom együtt kezelni őket. Csak arra kell figyelni, hogy a cikkek tényleg tartalmazzák legalább a legalapvetőbb adatokat ahhoz, hogy át lehessen tekinteni bennük az adott járás országhatárokon átívelő történetét.

(A szlovákiai járásoknál - ld. pl. Nagybiccsei járás - alapvetően ezt a megoldást követtük. Ott 1923-ban történt tészleges átrendezés, és a szlovák történetírás hajlamos úgy emlegetni a járásokat, mintha akkor alakultak volna, noha a területi beosztás csak alig változott, főleg az új országhatár által érintett területeken.)

– Peyerk vita 2021. november 17., 14:38 (CET)Reply[válasz]

Van azért egy lényeges különbség: a Nagybiccsei járás ma is létezik, a Gyalui járás viszont csak történelmi fogalom. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2021. november 17., 15:26 (CET)Reply[válasz]

Izlandi személynevek abc-sorrendje

Korábbi megbeszélés

Az eldöntendő kérdés az, hogy melyik név szerint kell a magyar Wikipédián az izlandi személyneveket abc-sorrendbe rendezni. Az izlandiak a keresztnév szerint teszik hiszen ezt szokták meg. Minden más ország a családnév helyett szereplő apa/anyai név szerint teszi általában. Nekünk is ez lenne a logikus, mert az izlandi embereket mi nem keresztnév szerint jegyezzük meg őket hanem az apai/anyai név szerint. – Csurla vita 2021. november 5., 17:24 (CET)Reply[válasz]

Nemzetközi versenyeken induló sportolók nem a keresztnevükön, hanem az apai nevükön szerepelnek. Az izlandi labdarúgók is így tesznek.] Ez alapján érthető, ha ez alapján keresi valaki őket a kategóriában és ne a nem ismert keresztnevükön. – Csurla vita 2021. november 5., 17:36 (CET)Reply[válasz]

Az a fajta névhasználat, amit Csurla leír, hasonlít ahhoz, ahogy én is "Andras Malatinszky" alakban használom a nevemet amikor meg akarom könnyíteni a külföldiek számára, hogy megkülönböztessék a kereszt- és vezetéknevemet. Az ilyen figyelmesség nem befolyásolja az ábécérendbe sorolás módját. Ezt egy-az-egyben abból a nem egészen öt hónappal ezelőtti megbeszélésből másoltam ki, ahol Csurla ugyanezzel az érvvel jött, és ahol rajtam kívül @Xia és @Pasztilla is megmagyarázta Csurlának, hogy miért nincs igaza. Tényleg muszáj újra meg újra végigbeszélni ezt a megállapodást? --Malatinszky vita 2021. november 5., 18:13 (CET)Reply[válasz]

@Malatinszky: Ez nem az a kérdés, ahol valakinek igaza lenne. Vannak érvek pro és kontra, ami alapján a két lehetséges megoldás közül az egyik elfogadott lesz a közösség számára. Az "Andras Malatinszky" féle névhasználat nem hasonlít arra, amit én korábban leírtam. Akár milyen sorrendben írod a neved a DEFAULTSORT mindig ugyanaz marad (Malatinszky Andras). Ez a kérdés pedig pont a DEFAULTSORT használatáról szól.

  1. {{DEFAULTSORT:Apai név + Keresztnév}}
  2. {{DEFAULTSORT:Keresztnév + Apai név}}, itt defsort el is hagyható, mert megegyezik a szócikk címével
{{Izlandi név}}

A fenti sablon nagyon helyesen tájékoztatja az olvasót az izlandiak személynév használatáról. Önmagában ez a sablon nem instruál arra, hogy keresztnév szerint rendezzük a neveket, ahogy Malatinszky írta ebben a szerkesztési összefoglalóban. Az angol Wikipédián is pont ez a megjegyzés szerepel minden izlandi személy szócikkén és mégis a fenti defsortok közül az egyes számút alkalmazzák. Ennek oka pontosan leírásra kerül az izlandi személynevek szócikk angol változatának Outside of Iceland (Izlandon kívül) szakaszában azaz, az izlandiak elfogadják, hogy Izlandon kívül az apai nevűk funkciónál vezetéknévként és eszerint is használják nevüket.

A sablon "Ábécérendbe is eszerint rendezik azokat" része is Izlandra és az izlandiakra utal. A magyar Wikipédia pedig Izlandon kívül ezért bátran eltérhetünk ettől a rendezési szabálytól. Nem sértünk meg ezzel senkit. Jelenleg az izlandiak szócikkeiben össze-vissza kerül alkalmazásra a DEFAULTSORT. Én az egyes verziót ({{DEFAULTSORT:Apai név + Keresztnév}}) tartom alkalmasabbnak arra, hogy megfeleljen az elvárásainak, megtalálhatóak legyenek a szócikkek és ne legyen ide-odavaló eltérés a használatban.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez az én véleményem, javaslatom az áttekinthetőbb kategória-sorrendért. – Csurla vita 2021. november 6., 13:57 (CET)Reply[válasz]

Szerintem a kategória mindkét módszerrel egyformán áttekinthető, ha következetesen használjuk. Viszont ha már egyszer a magyar nyelvű lexikonok kialakítottak egy szokást (utónév szerinti rendezés), akkor alapos indok nélkül nem kellene eltérni tőle. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2021. november 6., 19:34 (CET)Reply[válasz]

A földrajzosok ezt a problémakört úgy szokták megfogalmazni, hogy a nevek használata (esetükben a földrajzi neveké, de most a személyek nevére alkalmazom) két fő módon történhet, amikor eltérő kultúrák szokásait kell egyeztetni. Az egyik az átadó elv, ez esetben azt jelenti, hogy az izlandiak „joga” megmondani, hogy mások hogyan használják az ő nevüket. A másik az átvevő elv. Ezt alkalmazva egy angol nyelvű olvasó a saját kulturális közegében megszokott módon, a saját szokásait és logikáját követve írja és olvassa például az izlandi neveket is. Ezzel azt segítve, hogy a név elemeinek funkcióját, analógiás alapon, jól azonosítsa. Mindennek valóban nincs „elvileg helyes” megoldása, mert mindkét hozzáállás védhető. Legfeljebb a nagy nemzetek számára természetesebb, túlsúlyuk alapján, hogy az ő szempontjuk a mérvadó.
Azt azért tudatosítsuk, hogy nem csak az izlandi névhasználat olyan, hogy akár minden érintett személy szócikkét illene besablonoznunk, hogy vigyázat, valami szokatlan van az illető névnél. Azt hiszem, elég közismert, hogy keletiek, például a japánok, maguk is ugyanolyan sorrendben használják a nevüket, mint mi, magyarok (legfeljebb udvariasan hajlandók fordítva is írni, mint Malatinszky). De hasonló az ókori rómaiakkal is előfordul, hogy is van nekik a teljes nevük? És Leonardo da Vincit hogy hívják? Vagy például, emlékszik még valaki U Thant burmai ENSZ-főtitkárra? Melyik a vezetékneve? (Egyik sem.) (Az egzotikusabb eseteket, a kanadai őslakosság vagy a kínai etnikumhoz tartozó indonézek problematikáját most nem is hozom elő.)
Oda akarok konkludálni, hogy szerintem 1) a saját enciklopédiánk számára jó lenne egy egységes megoldást találni (vagy átadó vagy átvevő típusút), 2) minden szócikk-címben, ahol felmerülhet, udvarias dolog lenne tőlünk jelezni, hogy mi az eredeti felépítése egy névnek és milyen más formában szokták még használni, ezt sablonnal, átirányítással támogatva. Természetesen egyiket sem kell „helyesnek” minősíteni.
A névsorba rendezésnél egyébként az elmaradott germán stb. törzsek is a fejlett magyar észjárás szerint járnak el. :-) A mi könyvtártudományi hagyományunk kialakított egy finom eszközt, a vesszővel jelzett hátravetést, a névsorrend jelzésére. A vegyes névsorokban úgy írjuk, hogy Malatinszky András, másfelől viszont úgy, hogy Malatinský, Anton. (Elnézést a név felhatalmazás nélküli, ismételten történt használatért.) – Garamond vita 2021. november 7., 10:34 (CET)Reply[válasz]
Egyfelől szerintem a magyar lexikográfia és mi is elég világosan az átadó elvet követjük. Utoljára a 19. században triumfált az átvevő magyar nyelv, ezt ismerjük. Ami a névsorrendet illeti, az izlandi nem delikát helyzet, a betűrendbe sorolásnál is átvevőpárti átadópárti vagyok, és számomra teljesen érdektelen szempont, hogy sportújságíróknak mire van hajlamuk vagy késztetésük, ha az eredeti japán, izlandi, francia stb. követ egyfajta elvet a betűrendbe sorolásnál, az olyan szabatos szempont, amit lexikonként illene érvényesítenünk. (És örommel látom, hogy Mark Twaint sem a T betűhöz soroljuk be, pedig a sportújságírok 95%-a oda tenné.) Pasztilla 2021. november 7., 12:39 (CET)Reply[válasz]
@Pasztilla Bocs, hogy itt akadékoskodom, de azt írod, hogy "a betűrendbe sorolásnál is átvevőpárti" vagy (ami nekem azt jelenti, hogy Katrín Jakobsdóttirt a J alá kell besorolni), és ez mintha ellentmondana a hozzászólásod többi részének (amiből nekem úgy tűnik, hogy Katrín Jakobsdóttirt a K alá sorolnád be). Lehet, hogy csak elírtad egy ponton; örülnék, ha világosabbá tennéd, mit gondolsz. Malatinszky vita 2021. november 7., 14:29 (CET)Reply[válasz]
Mer' egy barom vagyok, és egyre gyakrabban nem azt írom, amit gondolok. Pasztilla 2021. november 7., 15:43 (CET)Reply[válasz]

Én határozottan a kis izlandi nyelv pártján vagyok a – tisztelet a kivételnek – félművelt sportújságírókkal szemben. Ha ők el tudják fogadni nemzetközileg, hogy a kínai és a koreai nyelv is sajátos az ő szempontjaik szerint, és a vezetéknév van elöl, akkor fogadják el idővel, hogy az izlandi is sajátos a maga módján. (Hallottam azon szórakozni magyar sportriportereket, hogy ezeknek az izlandiaknak a neve mind „son”-ra végződik, hehe – pedig az csak az apai nevük.) Tehát erőteljesen átadópárti vagyok. És hát lexikont írunk, itt a szabatosság, nyelvhelyesség előtérbe kerülhet gyakorlati, kényelmi szempontokkal szemben. Pasztilla+. Más: én írtam a sablont, és igyekeztem is minden releváns cikk elejére odabiggyeszteni, de azóta keletkezhetett sok új is, ahol nem szerepel. Malatinszky+. Én is javaslom a használatát mindenhol. – Szilas vita 2021. november 10., 15:02 (CET)Reply[válasz]

@Xia, Joeyline, Alensha: korábban nektek is volt véleményetek a kérdésről. Akartok állást foglalni? --Malatinszky vita 2021. november 10., 15:09 (CET)Reply[válasz]

Az átadó elvet támogatom. Azt gondolom, hogy a névsorbarendezés kérdésében bőségesen túltárgyaltuk már az izlandiakat. Joey Olympic rings.svg üzenj nekem 2021. november 16., 01:28 (CET)Reply[válasz]

+1, +1 – Winston vita 2021. november 18., 09:36 (CET)Reply[válasz]

Sokat én se tudok hozzátenni az elhangzottakhoz, az izlandiakat mindig, mindenhol keresztnév szerint szokás. Alensha 2021. november 18., 03:26 (CET)Reply[válasz]

Elnézést a belekotnyeleskedésért, nekem bárhogy jó. Egy kérdésem viszont van: ugyanúgy a keresztnév alapján kell akkor az átadóelv esetén besorolni azokat az izlandiakat, akik nem apai nevet használnak? (Lásd a Guðjohnsen-családot: Arnór, a fia Eiður, az unoka Sveinn Aron.) Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2021. november 18., 10:37 (CET)Reply[válasz]

Egyedi helyzetekre adott válaszért szerintem mindig visszamehetünk az átadóhoz, például: Eiður az E betűnél. Pasztilla 2021. november 18., 10:58 (CET)Reply[válasz]
Meglepődve látom, hogy az enwiki is tud az izlandi nevek besorolásáról. Pasztilla 2021. november 18., 11:00 (CET)Reply[válasz]
Jaja, most nézem én is, akkor ez is megoldva. :-) Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2021. november 18., 14:49 (CET)Reply[válasz]

@Pasztilla: Egy példa az enwiki izlandi névkezelésére – Hákon Rafn Valdimarsson:

DEFAULTSORT:Valdimarsson, Hakon
Category:2001 births
Category:Living people
Category:Icelandic footballers|Hakon Rafn Valdimarsson
Category:Association football goalkeepers
Category:Iceland youth international footballers|Hakon Rafn Valdimarsson
Category:Iceland under-21 international footballers|Hakon Rafn Valdimarsson
Category:IF Elfsborg players
Category:1. deild karla players|Hakon Rafn Valdimarsson
Category:Úrvalsdeild karla (football) players|Hakon Rafn Valdimarsson
Category:Allsvenskan players
Category:Icelandic expatriate footballers|Hakon Rafn Valdimarsson
Category:Expatriate footballers in Sweden
Category:Icelandic expatriate sportspeople in Sweden|Hakon Rafn Valdimarsson

Azaz az izlandi neveket az enwiki vegyesen kezeli. Az izlandi kategóriákban a keresztnév szerint, minden más kategóriában a DEFAULTSORT szerint, amely apai név + keresztnév sorrendben van. Ezt a variációt még nem javasolta itt senki. Ez is lehet egy megoldás a huwiki számára is. Csurla vita 2021. november 18., 15:06 (CET)Reply[válasz]

Vagy egyszerűen elfogadhatnánk, hogy vannak a világban emberek, akiknek a neve másképp működik, mint ahogy azt mi Közép-Európában megszoktuk, és akár még meg is tisztelhetnénk ezt a maroknyi népet azzal, hogy nem próbáljuk bonyolult szabályok mentén eldönteni, hogy mikor engedjük meg nekik, hogy a saját nyelvük, kultúrájuk szabályai szerint legyenek megnevezve és listába sorolva, és mikor erőltetünk rájuk egy, az ő nézőpontjukból nézve abszolút értelmetlen paradigmát. Ez is lehet egy megoldás a huwiki számára is. -- Malatinszky vita 2021. november 18., 15:24 (CET)Reply[válasz]
Persze ez is lehet. Szerintem mindkét verzióban van elég tisztelet, ha egyáltalán ez tisztelet kérdése. De ugye azért azért még tehetek javaslatot? Pont ez az egyik baj a magyar Wikipédiával - és 14 év alatt egyáltalán nem változott szinte semmit - vitát, megbeszélést számos szerkesztő csatának fogja és még a javaslattételeket sem szereti, ha nem az ő véleményével azonos. Pedig nagyon sok érdekes ötlet, ismeret itt kerül átadásra. Számomra sok hasznos információ hangzott el ebben a megbeszélésben és annak is örülök, hogy ez sokkal több szerkesztőhöz jutott el, mint eddig bármikor. – Csurla vita 2021. november 18., 15:46 (CET)Reply[válasz]
Nem hiszem, hogy ennek a moralizálásnak sok értelme lenne, Hakon Valdimarssonnak aligha fog álmatlan éjszakákat okozni, hogy a magyar Wikipédia hogy írja a nevét. A célunk általában is az, hogy az olvasók hasznára legyünk, nem az, hogy a cikkalanyokéra. Kérdés, mi a hasznosabb az olvasónak, ha az izlandiakat aszerint rendezzük, amiről azt képzeljük, hogy az ő számára intuitív, vagy ha úgy, mint mindenki más. Vélhetőleg az utóbbi. Tgrvita 2021. november 18., 23:24 (CET)Reply[válasz]
Mindenki más, hogy rendezi? 2-3 módszer is van. Szerintem nem érthető, hogy ezzel mi mellett tetted le a voksodat. – Csurla vita 2021. november 18., 23:54 (CET)Reply[válasz]
Tgr: Azzal vagyunk-e az olvasó hasznára, ha pontosak és megbízhatóak vagyunk és például tisztában vagyunk a keleti névsorrenddel vagy a földrajzi nevek helyesírásával, vagy ha jóvanazúgy alapon kiszolgálunk általános vélelmeket és tudásbeli hiátusokat? Ezen az adott példán az olvasó elleni merényletet követett el vajon a Világirodalmi lexikon, amikor keresztnevek alapján sorolta be az izlandi irodalmárokat? Pasztilla 2021. november 19., 07:04 (CET)Reply[válasz]
Ide társítható talán: azt is örömmel látom, hogy az átadóelv érvényesül például a szlovák állandó címek írásmódja esetében, és nem igazítjuk őket megszokásainkhoz, vélelmeinkhez. Ez szerintem így helyes, és nem látom be, miért volna káros általános elv. Pasztilla 2021. november 19., 07:10 (CET)Reply[válasz]
Sajnos ezzel ellentétben az orosz sajtótermékek címét a magyar helyesíráshoz igazítjuk, @Vadaro: tudja, melyik szabályozás alapján. Pagony üzenet 2021. november 19., 11:25 (CET)Reply[válasz]
A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása című kézikönyv, 25. oldal. A könyv az MTA Helyesírási Bizottságának és Szláv Nyelvészeti Bizottságának kezdeményezésére és jóváhagyásával készült, 1985-ben jelent meg. Ezt a pédát hozza:
„A Советский спорт című újság neve magyarul helyesen Szovjetszkij Szport.Vadaro vita 2021. november 19., 20:01 (CET)Reply[válasz]
Köszönöm, igen, ez rémlett. Pagony üzenet 2021. november 19., 20:39 (CET)Reply[válasz]

Két személyt nem köt össze nyilvános forrás

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaGaramond vita 2021. november 20., 13:51 (CET) , legalábbis szerintem további hozzászólások nem lesznek.Reply[válasz]

Indítottam egy eszmecserét (segítség- és tanácskérést) a Vita:Hutter Ottó (SZTAKI) lapon. Leginkább az OTRS-sel mondhatom kapcsolatosnak. Azért ott írtam róla, mert az említett személlyel kapcsolatos probléma. Akik hozzá tudnak szólni a témakörhöz (forrásolás, ellenőrizhetőség, jogi aspektusok, életrajzi szempontok), azoktól szeretnék segítséget kérni. Köszönetem. – Garamond vita 2021. november 15., 19:12 (CET)Reply[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés az egyértelműsítő tag mindenesetre nem jó, szembe megy az egyértelműsítési szabályainkkal. Xia Üzenő 2021. november 15., 20:21 (CET)Reply[válasz]
Bocsánat, Xia, konkrétan miért? Nem vagyok nagy mestere az egyértelműsítőknek, csak próbálom utánozgatni a többieket. Ha az szerepelne, hogy Hutter Ottó (villamosmérnök, 1961–2006), akkor jó lenne a megoldás, vagy máshol szúrtam el? – Garamond vita 2021. november 16., 01:15 (CET)Reply[válasz]
@Garamond igen, a sztaki egyértelműsítés nem megfelelő Xia Üzenő 2021. november 16., 10:32 (CET)Reply[válasz]
Akkor rendben van, erre gondoltam. Amikor (kínomban) a mostanit írtam, akkor az idősebb Hutternél még egyáltalán nem ismertem dátumokat, nem tudtam volna semmit értelmeset írni hozzá. (Mint az szemrevételezéssel nyilván feltűnik az egyértelműsítő lapon is.) De már alakul, és akkor természetesen át is fogom nevez(tet)ni mind a kettőt. Azt meg fölösleges lesz beleírnom, hogy villamosmérnök, mert akivel (esetleg) ütközhetne, Otto Hutter fiziológus, nem magyar sorrendben használja a nevét. – Garamond vita 2021. november 16., 12:38 (CET)Reply[válasz]
Hutter Ottó (villamosmérnök, 1961–2006) – ez a helyes forma. Kell a villamosmérnök is. – Csurla vita 2021. november 16., 12:56 (CET)Reply[válasz]
Bocs, nem vettem észre a hozzászólást. De magamtól is erre jutottam, tanulmányozva a példákat (mint nyilván látod is az eredményből). Köszönöm szépen a pontosítást. – Garamond vita 2021. november 17., 18:59 (CET)Reply[válasz]
Volt már precedens az OTRS-en keresztül történő forrásolásra, 63 cikkben. Lásd {{OTRS-forrás}}(?)
Ha semmi más módon nem lehet forrásolni az apa-fiú kapcsolatot, akkor szerintem itt is lehetne alkalmazni. Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2021. november 15., 20:33 (CET)Reply[válasz]

Statiszták és további magyar hangok filmes szócikkekben

Sziasztok, szeretném megkérdezni, van-e valamilyen irányelv a szereplőlistákhoz filmekről szóló szócikkekben? Ilyenekre gondolok, itt pl. töröltem pár szereplőt/színészt, akikről még az enwikin sincs szócikk és úgy tűnik, nem töltenek be fontos szerepet a filmben. Ugyanakkor egy ilyen hosszú táblázat csak áttekinthetetlenebbé teszi a szócikket. Természetesen ha egy híres/később híressé vált színész tűnik fel statisztaszerepben, őt érdemes lehet megemlíteni.

Illetve több filmes szócikkben (pl. Szellemirtók) fel van sorolva egy rakás további magyar hang (itt legalább szinkronváltozatonként tagolva, de legtöbbször csak ömlesztve és egyértelműsítés nélkül, tele zöld linkekkel), ezek mennyire fontosak a számunkra? Hiszen ha megadjuk az ISzDb-t forrásként, ott az olvasó utána tud nézni, ha érdekli pluszban ez az információ (abban sem vagyok biztos, hogy nem jogsértő-e az ISzDb tartalmát egy az egyben átemelni). – HG vita 2021. november 17., 13:22 (CET)Reply[válasz]

Sok filmes szócikket hoztam létre, de ilyen irányelvről nem tudok. (Nem is tartanám okvetlen hasznosnak, hogy még ilyen dolgokat is központi irányelv szabályozzon.) Itt alapvetően a józan ész-pragmatikus szerkesztés működik, még ha vannak is időnként vadhajtások az általad is említett huszadrangú statiszták, vagy azonosított karakterek/színészek nélküli, ömlesztett szinkronhangok szerepeltetésével. Én alapvetően a fontosabb szereplőkre koncentrálok, azt pedig alig hiszem, hogy egy szinkronhang szerepeltetése, akár az ISzDb forrásoltatásával jogsértő lenne. Annál is inkább gondolom ezt, mert volt, ahol egyszerűen a "fülem után" írtam össze egy film szinkronhangjait, de sok helyen Bozai Jóska is szépen felmondta kinek ki a szinkronhangja – ez aligha "jogvédett infó". Néha túltolják egyesek a biciklit, ebben az esetben akár az általad is alkalmazott kurtítás is szóba jöhet. – Vander Jtömb 2021. november 20., 16:46 (CET)Reply[válasz]
Nem kell minden statisztát beleírni a film ending creditjéből azért... Képzeld el, ha egy történelmi filmnél pl. szerepelne az összes, katonát alakító statiszta neve, akik nem csináltak mást, csak szaladtak a csatában. Semmi szükség az ilyenekre. Kétlem, hogy a felhasználók többsége arra lenne kíváncsi, ki alakította "két sérült katonát" 20 másodpercig. Híres cameókat szoktunk listázni, annak van értelme. Xia Üzenő 2021. november 23., 15:51 (CET)Reply[válasz]

Köszi, egyetértek és én is így csinálom, csak sok szerkesztő beleír minden szereplőt a cikkeibe és nem akartam ebből véletlenül se szerkesztési háborúkat.:) Olyan színészt nem nagyon írnék bele a szereplőlistába, akiről még az amúgy túlzottan részletekbe menő enwikin sincs épkézláb szócikk. – HG vita 2021. november 23., 16:22 (CET)Reply[válasz]

Főváros

Adamovich Ádámról azt írjuk, hogy jogi végzettségét Győrben és Budapesten szerezte. Ennek az állításnak apró hibája, hogy -- amint az a cikkből kiderül -- a cikkalany az 1850-es évek végén már ügyvéd volt, tehát a jogi végzettséget feltehetőleg Budapest 1873-as létrejötte előtt szerezte (valószínűleg közvetlenül a szabadságharc után, az 1850-es évek elején). A cikk nagyrészt Szinnyeitől lett átemelve, ő pedig (a 19. század legvégén) azt írja, hogy a jogi tanulmányok helyszíne Győr és a főváros voltak. Vajon mit jelent itt a "főváros"? Pozsonyt? Bécset? Esetleg Pestet? --Malatinszky vita 2021. november 22., 07:14 (CET)Reply[válasz]

A Pesti Napló 1851-es májusi száma szerint: "A pesti cs. k. megyei törvényszék budai taná­csához írnokul: Merckl Tivadar, Leidniczgruber József, Adamovich Ádám és Tornay István." Szinnyei a szövegben feltehetően az 1880-as, 1890-es évek fővárosára gondolhatott, de mindenképp hibás a fogalmazás. Budapestként hivatkozni az 1850-es évek Pestjére pedig anakronizmus. – Csurla vita 2021. november 22., 09:20 (CET)Reply[válasz]

Az 1931-es Gutenberg Nagy Lexikon frappánsan oldja meg a kérdést, említést sem tesz a tanulmányairól. (1. köt, 231-232. old.) Gyurika vita 2021. november 22., 09:29 (CET)Reply[válasz]

Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara szerint Győr és Pest a jogakadémiai tanulmányok helyszíne. Forrásként megadja Szinyeit, a Komáromi Lapok 1886/36. számát és a gyászjelentést. De a Szinyeiben mint láttuk, „főváros” szerepel, a gyászjelentésben pedig a tanulmányairól – érthetően – nincs semmi. A Komáromi Lapokat nem tudom. Lehet, hogy Bona fogalmazta át Pestre. – Garamond vita 2021. november 22., 14:50 (CET)Reply[válasz]

Köszönöm a hozzászólásokat. Nekem ebből az jön le, hogy valószínűleg Pestről van szó, de amilyen gyáva nyúl vagyok, a cikk szövegét csak arra írtam át, hogy "Győrben és a fővárosban", ahogy az Szinnyeinél szerepel. --Malatinszky vita 2021. november 23., 14:50 (CET)Reply[válasz]

Danczok

Adott két színész, kinek adatait a PIM keveri, Dancz Ferenc (színművész, 1820–1875) és fia, Dancz Ferenc (színművész, 1842–1908). A Schöpflin-féle színművészeti lexikon is a fiúhoz keveri az apa halálozási adatát. Azt sikerült beazonosítani, hogy ki kinek a fia, kinek ki a felesége, gyermekei, azonban a Magyar színházművészeti lexikon Dancz Lajos címszavában felsorolt szerepek számomra nem teljesen egyértelműek, hogy kihez tartoznak. A logikus az lenne, hogy mivel a "játszott a Budai Népszínházban (1867), Kassán (1868–69), Novák Sándornál (1870–71), Szatmáron (1871–72), Győrben (1872–73) és Székesfehérvárott (1873–74)." mondat után úgy folytatja, hogy "Dancz 1866-ban Fehér Károlynál lépett először színpadra.", így ez mondat már Lajosra vonatkozik és az előtte lévő rész az apjára - vagy esetleg a fiára? Legalábbis az eddigi pontatlanságok és névazonosság miatt keveredhettek az adatok, a lexikonszerkesztőknek talán nem is sikerült feltárniuk, hogy két személyről van szó. "Színpadra lépett 1860. június 30-án." - valószínűleg az ifjabbik kezdte ekkor pályáját. A Közérdek 1907. jan 12-iki száma a 8. oldalon említi Dancz Ferenc fellépését Salamon boltos szerepében. Talán még nyugdíjasként fellépett vagy ez egy másik D.F.? Gyurika vita 2021. november 22., 09:07 (CET)Reply[válasz]

Angelo (Funk Pál) olasz gyökerei

Újabb nyomozásra hívom a közösséget. Írtam a cikke vitalapjára, melynek lényege, hogy nem sikerült az állítólagos olasz felmenőkre bukkanni, csak Funk, Hőnigsfeld, Alexander, Grausz (Graus, Grauz) és Löwinger nevűekre. Valamint az állítólagos Alessandro Angelóról (Angelo, Engel Sándor vagy akárhogy cifrázzuk) és hofburgos működéséről sem sikerült 20-30 évnél régebbi sem magyar, sem idegennyelvű forrást találni. Vagy nem ezen a néven működött, vagy nem létezett ez a személy. De hátha valaki ügyesebb nálam és talál róla valami érdemlegeset. Gyurika vita 2021. november 22., 09:19 (CET)Reply[válasz]

Majd úgy járunk, mint Rodolfo esetében. Ő mesélte el, hogy mentora azt a művésznevet rögtönözte a polgári nevének (Gross Rezső) áttranszformálásával, hogy legyen belőle Rodolfo Grosso, aki egy magyar földre vetődött olasz fiatalember leszármazottja satöbbi. Mindenesetre annyi eltérés biztosan van, hogy a Grosso már azonnal lekopott a művész (bűvész-) névről, ezért a Grosso-család után nem fogunk kutatni az Arcanumban. – Garamond vita 2021. november 23., 13:19 (CET)Reply[válasz]

Ismét

Ismét nem túl hízelgő publicitást kapott a huwiki; a cikkből az derül ki, hogy egy politikus a nyilvánosság előtt állította, hogy a magyar nép 163 csatából 90-et megnyert. Később kiderült, hogy ezt az infót a Magyarország háborúinak listája oldalról vette át. Ha érdekel valakit, akkor a cikket itt lehet elolvasni. - Assaiki vita 2021. november 24., 18:02 (CET)Reply[válasz]

Lásd a Wikipédia:Kocsmafal (hírek) mai utolsó hírét. Vadaro vita 2021. november 24., 19:42 (CET)Reply[válasz]

Sose néztem a kocsmafal azon szegletét, ezért lassan el is felejtettem, hogy létezik egyáltalán "Kocsmafal (hírek)". Pedig szeretek híreket olvasgatni, szóval nem tudom miért alakult így. Köszi, hogy szóltál. - Assaiki vita 2021. november 24., 19:58 (CET)Reply[válasz]

ununk

Megán sussexi hercegné

Furcsának találom, hogy a Megán sussexi hercegné szócikkben magyarosan szerepel a hercegné neve. Megérteném, ha a Meghannak lenne magyar megfelelője, mint ahogy a királynőt is Erzsébet néven említjük, de a Meghannak nincs magyar megfelelője. Helyesebbnek tartanám megtartani az eredeti írásmódot (Meghan), ahogy aztán a szövegben is szerepel. – Elkágyé vita 2021. november 29., 16:15 (CET)Reply[válasz]

Megán szócikkünk szerint ez a magyar alakja a Meghan-nek. Ettől függetlenül mivel ez egy friss névpár párosítás ezért én sem tartom helyesnek, hogy nem Meghan néven van a hercegné. A Megán név csak pár éve anyakönyvezhető Magyarországon, amikor a hercegné született még nem volt anyakönyvezhető név. – Csurla vita 2021. november 29., 16:26 (CET)Reply[válasz]

ez elég fura érvelés azért... Amikor mondjuk Mária Terézia született, voltak már anyakönyvezhető nevek Magyarországon, pl.? Xia Üzenő 2021. november 29., 18:54 (CET)Reply[válasz]
Egyáltalán nem fura érvelés. A Megán egy teljes új keletű név a magyar nevek között. A Mária Terézia már a 18. százasban sem volt az. – Csurla vita 2021. november 29., 19:03 (CET)Reply[válasz]
Miből gondolod, hogy nem volt az? Miért kellene számítania, hogy mikortól anyakönyvezhető egy név? Ha létezik és az, akkor magyarosan írjuk az uralkodócsaládok tagjainak nevét. Xia Üzenő 2021. november 30., 09:51 (CET)Reply[válasz]
Akkor ezt megbeszéltük. – Csurla vita 2021. november 30., 09:54 (CET)Reply[válasz]

Én őszintén szólva azt sem értem, hogy a cikk címe miért nem Meghan Markle. Az irányelv csak uralkodókra nézve írja elő ezt a vernegyulázós magyarosítást, az pedig elég világos, hogy a cikkalany nem uralkodik semmi fölött sem, és nem is fog soha. --Malatinszky vita 2021. november 29., 17:52 (CET)Reply[válasz]

Ameddig még „vernegyulázunk”, addig még a XIX. században vagyunk. OsvátA vita 2021. november 30., 09:57 (CET)Reply[válasz]
Az irányelv nem hozza, de az irányelv hiányos, mint látod egy teljes szakasz hiányzik belőle a hercegekről és más rangokról. Ettől függetlenül számos kocsmafali megbeszélés volt már a nemesek nevének írásáról, az uralkodó családok közvetlen tagjait magyarosan szoktuk hozni (persze kivételek lehetnek), és Megán hercegné a leendő király egyik fiának a felesége, tehát elég közeli rokon az uralkodócsaládban. Még egyelőre. Ha lemondanak a címükről is, akkor mindketten majd a polgári nevükön kell, hogy szerepeljenek, mint mondjuk Komuro Mako. Én így emlékszem a korábbi megbeszélésekre, de lehet jó lenne ide meghívni @Bennó, Laszlovszky András kollégákat is. Xia Üzenő 2021. november 30., 10:00 (CET)Reply[válasz]
Ez két külön probléma, de egyébként +1. 1) A nevének írása. Szerintem a magyaros írásmód akkor indokolt és célszerű, ha a névnek létezik egyáltalán magyaros írásmódja. A Meghan esetében nem tudok ilyenről. Szóval nem arról van szó, hogy leírjuk a nevét fonetikusan, hanem hogy megfeleltetjük az általa használt nevet az illető név magyar nyelvi környezetben használt formájával (William/Vilmos). 2) Meghan Markle férjhez menetele óta a királyi család tagja, férje jogán hercegi címet visel (és még aztán jött a sussexi dukedom). Szerintem a legindokoltabb névforma így néz ki: Meghan sussexi hercegné. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2021. november 30., 10:06 (CET)Reply[válasz]
@Bennó van magyar megfelelője, anyakönyvezhető itthon a Megán. Xia Üzenő 2021. november 30., 10:16 (CET)Reply[válasz]
Kérdés, hogy a "gyöngy" jelentésű Meghan magyar megfelelője az utóbbi időkben már valóban Magyarországon is anyakönyvezhető Megán-e (ami, ha belegondoltok, széles körben ismeretlen, és aminek az erőltetett használata épp ezért furcsa, egy kicsit nevetséges is), vagy inkább a jóval régebben létező és szintén anyakönyvezhető Gyöngy (aminek a Meghannel való kapcsolata nehezen felismerhető, és amiről ezért senki se ismerne rá a sussexi hercegnére).
Hasonló kérdés merült fel Meghan Markle jobb sorsra érdemes unokahúga esetében, akinek a becsületes neve Charlotte, és akinek mi a szóba jöhető, egytől egyig anyakönyvezhető nevek (Sarlott, Sárlott, Sarolt, Sarolta, Karola) közül valamiért pont a Sarolta nevet adtuk. Meg aztán ott van a brit uralkodó, Elizabeth, akit hagyományosan Erzsébetnek hívunk nem pedig Elizabetnek, pedig az utóbbi is anyakönyvezhető magyar név, és vitathatatlanul közelebbi megfelelője az eredetinek, mint az Erzsébet.
Szerintem amit itt figyelmen kívül hagyunk, az a hagyomány szerepe. Lehet, hogy ki kéne menni a természetbe (a legközelebbi újságosbolt bulvárszekciójába) és megnézni, hogy a tipikus magyar sajtótermék hagyományosan hogyan hivatkozik erre a nőre, aztán azt a változatot kéne nekünk is használni ahelyett, hogy a magunk próbáljuk kiókumlálni, hogy a nem is létező szabályunknak melyik névváltozat felel meg a leginkább. -- Malatinszky vita 2021. november 30., 17:09 (CET)Reply[válasz]
A magyar sajtó majdnem egyöntetűen Meghannak nevezi. Pagony üzenet 2021. november 30., 17:37 (CET)Reply[válasz]

Én mondjuk úgy vagyok vele, hogy a magyaros írásmód úgy alakult ki mindig is, hogy az emberek magyarosan írták a neveket, ha volt megfelelője, ha nem. Amikor ez nem működik, akkor soha többé nem lesz magyaros alakja már semminek. De ha van magyaros alakja, akkor az használható. Én egyébként a nem közvetlenül uralkodó, csak az uralkodócsaládhoz tartozó személyek esetén nem mondanék generális álláspontot. Királyok, királynék, királynők, uralkodó hercegek nevei hagyományosan magyarosak. Viszont nem mondanám hagyománynak a teljes uralkodócsalád magyaros megnevezését. – LADis LA ék.jpgpankuš 2021. november 30., 15:25 (CET)Reply[válasz]

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én itt alapvetően egy viszonylag sikeres amerikai színésznőt látok, aki -- másodszorra -- férjhez ment egy angol herceghez. Néhány évig hercegnéskedett Angliában, majd amikor az új családba nehéz volt beilleszkedni, férjestül visszatért Amerikába, ahol jelenleg is alapvetően színésznői (szinkronszínésznői) munkákból él. Én a helyzetet Medveczky Ilona (Ilona Thurn und Taxis-i hercegné?) életrajzához látom egy kicsit hasonlónak. --Malatinszky vita 2021. november 30., 16:41 (CET)Reply[válasz]

mi köze van a munkájának bármihez is? Henrik herceg meg egy cégnél dolgozik, akkor őt is visszaminősítjük közembernek? Xia Üzenő 2021. november 30., 23:23 (CET)Reply[válasz]
Nem olyan bonyolult gondolat ez: A színészekre és a revütáncosnőkre a szokásos vezetéknév-keresztnév kombinációval hivatkozunk, a hercegnékre meg magyarosított keresztnévvel. Medveczky Ilonát azért nem hívjuk Ilona Thurn und Taxis-i hercegnének, mert rá elsősorban táncosnőként gondolunk, nem hercegnéként. Ezzel analóg módon, ha Harry herceg felesége elsősorban színésznő, akkor őt úgy nevezzük, hogy Meghan Markle, ha meg elsősorban hercegné, akkor pedig úgy nevezzük, hogy Meghan/Megán sussexi hercegné. -- Malatinszky vita 2021. december 1., 02:28 (CET)Reply[válasz]

Malatinszkyvel értek egyet, Meghan Markle-t tartanám jónak. Hasonló: Grace Kelly. Akela vita 2021. november 30., 17:40 (CET)Reply[válasz]

Wallis Simpsonnak, VIII. Eduárd feleségének is a hivatalos neve Wallis, Duchess of Windsor volt mégis a polgári nevén szerepel a szócikkek között. Csurla vita 2021. november 30., 17:41 (CET)Reply[válasz]

mert lemondott a trónról, már nem volt király, mikor elvette. Egyébként az angol cikkben ez is benne van: "Wallis married Edward six months later, after which she was formally known as the Duchess of Windsor, but was not allowed to share her husband's style of "Royal Highness"." Xia Üzenő 2021. november 30., 23:19 (CET)Reply[válasz]

Ha királyi felség nem is volt, de azért hercegné igen, hivatalosan is. De azért én is az eredeti nevét támogatom. – Hollófernyiges vita 2021. december 1., 17:20 (CET)Reply[válasz]

Magyar Heiden

Kérem a szerkesztőtársakat, hogy az Ambrózy-Migazzi István szócikk vitalapján is írt nem magyar Heidenre, aki tud, adjon adatot, és helyezze vissza a szócikkbe, mert kivettem, miután fél óra alatt nem találtam rá semmit. Megjegyzem, így talán nem lehet annyira jelentős, hogy e módon mérceként használjuk. (De lehet, hogy én vagyok tájékozatlan a kertészettörténet, dendrológia stb. területén.) – Bizottmány vita 2021. december 2., 08:59 (CET)Reply[válasz]

Megjegyzések helyes használata

Sziasztok, szeretném a véleményeteket kérni a megjegyzések helyes használatáról a szövegben. Konkrétan a Jegyzet* sablonról van szó, amivel magyarázatokat szoktam megadni a szövegben. A források megadásánál is gyakran jelentkező dilemmáról lenne szó, történetesen, hogy a pont, vessző, pontosvessző irásjeleket előtte vagy utána kell kitenni. A források megadásánál már megszoktuk, hogy az írásjeleket a források elé rakjuk, mivel az egész mondatot, vagy tagmondatot látjuk el forrással. Ha az írásjeleket a forrás után raknánk, akkor olybá is tűnhetne, mintha az egyik kifejezéshez adtunk volna meg forrást. Azonban a magyarázatoknál szerintem pont fordítva kellene lennie, mivel a legtöbb esetben egy-egy szóhoz vagy kifejezéshez írok magyarázatot, nem pedig az egész (tag)mondatnak. Ezért az írásjelnek elvileg a Jegyzet* sablon után kellene jönnie. Alfa-ketosav szerktárs legutóbbi szerkesztése azonban ráébresztett, hogy talán én gondoltam rosszul eddig.

Most kicsit utánajárva azt látom, hogy a Jegyzeteléstechnika ref elemekkel útmutatóban található UFO-s példa is azt mutatja, hogy ilyen esetben közvetlenül a szó mögé rakjuk a megjegyzést, nem a mondat végére, ez tehát az én álláspontomat erősíti.

Kérlek titeket, hogy segítsetek dönteni, melyik a helyes megoldás az egyes szavakhoz fűzött magyarázatok esetén. - Assaiki vita 2021. december 2., 21:59 (CET)Reply[válasz]

felsoroláskor, tagmondatkor írásjel után, egyébként közvetlenül a szó után. Pl.
  • Béla azt mondta,[*1] hogy nem lehet. [*1] Károly szerint Béla nem mondta, hanem üvöltötte, de ezt mások nem erősítették meg.
  • Kávé,[*1] kifli, moszkauer is kapható volt. [*1] A vevők szerint a kávé rossz volt.
  • A kiskunhhalasi halászlé bücsünmocsoládból[*1] készül. [*1] A bücsünmocslád Kiskunhalason tenyésztett pontyféle. Xia Üzenő 2021. december 3., 00:27 (CET)Reply[válasz]

És ilyenkor nem áll fenn annak az esélye, hogy félreérthető a jelzés?

  • A hialuronsav a sejtközti állomány egyik fő komponenseként jelentősen hozzájárul a sejtproliferációhoz és a sejtvándorláshoz,[*1] valamint köze lehet a rosszindulatú daganatok kifejlődéséhez. [*1] Sejtvándorlás: sejtek önjáró mozgása a kiindulási helyről a célállomásra

Ebben a példában a vessző utáni jelölés miatt arra számíthat az olvasó, hogy az egész tagmondathoz fűzök magyarázatot, holott csak az egyik fogalmat szeretném tisztázni. - Assaiki vita 2021. december 3., 00:56 (CET)Reply[válasz]

Ilyen esetben én a szó után közvetlenül tenném, hiszen úgy értelemszerű. Nyilván mindig az adott esethez igazodunk, ahogy logikus. Szerintem. Xia Üzenő 2021. december 3., 14:08 (CET)Reply[válasz]

Hadd vessek föl egy másik lehetséges heurisztikát is: én tipikusan leírom, ahogy éppen az adott pillanatban jónak tűnik, aztán ha valaki jön és kijavítja, nem vitatkozom vele, mert világos, hogy neki fontosabb az ő változata, mint nekem az enyém. --Malatinszky vita 2021. december 3., 14:26 (CET)Reply[válasz]

"Nyilván mindig az adott esethez igazodunk, ahogy logikus." - Na igen, csak nem mindig könnyű megállapítani, hogy mi a logikus. A forrásindikátorhoz szokott szemnek szokatlan lehet, hogy a megjegyzésindikátor a pont előtt szerepel. Ráadásul az én általam eddig preferált módszer (ami tulajdonképpen megegyezik a Xia által javasolttal) néha nem esztétikus. Mondok egy ilyen csúnyaságra példát:

  • Hialuronsavat először Karl Meyernek és John Palmernek sikerült kinyernie 1934-ben, tehénszemben található üvegtestből[* 20].[33] [*20] Üvegtest: tiszta, gél állapotú anyag, mely kitölti a szemlencse és a retina közötti teret

Jól látható, hogy a fenti módszerrel két darab "kocka" közé került a pont, ami érdekesen néz ki :) A megjegyzéssel az utolsó szót magyarázom, a forrással pedig az egész mondatot forrásolom.

"Hadd vessek föl egy másik lehetséges heurisztikát is: én tipikusan leírom, ahogy éppen az adott pillanatban jónak tűnik, aztán ha valaki jön és kijavítja, nem vitatkozom vele, mert világos, hogy neki fontosabb az ő változata, mint nekem az enyém." - De te azt feltételezed, hogy így is jó lehet, meg úgy is jó lehet, ezért kvázi mindegy, hogy melyik megoldás szerepel az általad írt szövegben. Én jelen kocsmafali megbeszéléssel épp azt szeretném először megvizsgálni, hogy szólnak-e erős érvek/ellenérvek a különböző megoldások mellett, vagy van-e olyan közösség által preferált bevett szokás, amiről nem tudok. Ha a végén majd nem lehet egyértelműen rámondani egyik módszerre sem, hogy az egyértelműen jobb a másiknál, akkor természetesen nem fogom erőltetni az általam preferált verziót. De ha szól valami erős érv valamelyik mellett, akkor kár lenne mindig mást ugráltatni, hogy javítson utánam.

Lehet, hogy félreérthető voltam, de én nem ragaszkodok egyikhez se, ez nem ilyen vérre menő vitaindító akart lenni :) - Assaiki vita 2021. december 3., 14:41 (CET)Reply[válasz]

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

Én mindig ugyanoda tenném (az írásjel után, ha van), függetlenül attól, hogy mire vonatkozik, egy szóra vagy egy tagmondatra. @Pagony, Pasztilla: Szerintem van is erre valami kiadói szabvány, vagy tévedek? A félreértés max. egy fél másodpercig áll fenn, amíg az olvasó rákattint a megjegyzésre. Az értelem szerinti elhelyezés amúgy nem minden esetben kivitelezhető; mi van például akkor, ha nincs írásjel, ami elé oda lehetne tenni? Például:

  • A vaxamicin slendriánkék színe miatt felhasználható barguzálásra[*1] és ételek ízesítésére. [*1] Barguzálás: fototechnikai eljárás.

Ebben az esetben a megjegyzés elhelyezésével nem tudom kifejezni, hogy a megjegyzés a slendriánkékre és barguzálásra vagy kizárólag a barguzálásra vonatkozik. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2021. december 3., 14:43 (CET)Reply[válasz]

Igen, a tipográfusok nem szeretik az írásjelek elé tett jegyzetszámokat, és pontosan, egy másodpercbe kerül, hogy minden megvilágosodjon. Pagony üzenet 2021. december 3., 14:48 (CET)Reply[válasz]

Rendben, köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat. - Assaiki vita 2021. december 4., 13:31 (CET)Reply[válasz]

ellenőrzésre váró változtatás

Kérdezem egy járőrtől, hogy mikor lesz a közzétett szócikkemben utólag történt változtatásom ellenőrízve? Lepkucka vita 2021. december 4., 19:18 (CET) LepkuckaReply[válasz]

Ezt inkább törölni kell: A Magyar Kultúra Lovagja. Apród vita 2021. december 4., 19:29 (CET)Reply[válasz]

Itt nem szerepel a 2020-ban kitüntettek között: http://www.alkotohazak.shp.hu/hpc/web.php?a=alkotohazak&o=kituntetettek_2020_TnG8 Apród vita 2021. december 4., 20:00 (CET)Reply[válasz]

Ja, ez Egyetemes Kultúra Lovagja. Apród vita 2021. december 4., 20:19 (CET)Reply[válasz]

Megvan: http://www.alkotohazak.shp.hu/hpc/web.php?a=alkotohazak&o=kultura_lovagjai_2021_iGDW Apród vita 2021. december 4., 20:26 (CET)Reply[válasz]

A Karib-tenger kalózai‎ (Kriminológia)

Szervusztok!
Kérdésem a következő: A Karib-tenger kalózai‎ kategória, nagyon fontos, hogy a Kriminológia‎ kategóriában is benne legyen? Mert véleményem szerint, egyrészt megtévesztő, másrészt pedig annyi köze van a kriminológiához, mint nekem Bruce Willishez.
Üdvözlettel: Gnomelogo.svg𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐 2021. december 3., 15:09 (CET)Reply[válasz]

A Karib-tenger kalózai kategória csak közvetetten szerepel a Kriminológia kategóriában (a "Kalózkodás a fikcióban" és még néhány szülői kategórián keresztül), így nem látok benne kivetnivalót. Ennyi erővel azt is felvethetnénk, hogy miért van benne a "Társadalmi rendszerek" kategóriában, merthogy közvetve abban is benne van. - Assaiki vita 2021. december 3., 15:19 (CET)Reply[válasz]
@Assaiki Okés. Fő a pontosság! "Hát akkó' rosseb a bótba'". Vigyor Gnomelogo.svg𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐 2021. december 3., 15:30 (CET)Reply[válasz]

Amint az látható, elég sok kategóriában benne van :) - Assaiki vita 2021. december 3., 15:31 (CET)Reply[válasz]

Jogos. Igazad van. Vajon minden filmmel ezt csinálják? Ha van benne 25 másodpercnyi erotikus jelenet akkor máris bekategoizálják az erotikába, a szexualitásba meg a nemi betegségekbe is? Vigyor Gnomelogo.svg𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐 2021. december 3., 15:37 (CET)Reply[válasz]

A kategorizálás szerintem a wiki legkatyvaszabb része. Minél jobban ismered, annál kevésbé akarod beleártani magad :) - Assaiki vita 2021. december 3., 15:41 (CET)Reply[válasz]

@Assaiki Nekem is nagyon úgy tűnik. Meg ugye,a "ki mit lát a cikkben". Én mondjuk nem látom a Kriminológiát a Karib-tenger kalózaiban, bár bevallom, sosem láttam egy részét sem és nem is tervezem, mert ki nem állhatom az ilyenfajta fikciókat, ahogy a Gyűrűk urát sem, és a Harry Pottert sem. Na mindegy nem akarok off-topicot indítani. Ez van. Ha a Karib-tenger kalózai bele tartozik a Kriminológiába, akkor, hát legyen. Majd ha egyszer "saját wikipédiám" lesz, ott sokmindent másképp csinálok majd. VigyorVigyorVigyor Poénnak szántam, hisz sose lesz Vigyor Gnomelogo.svg𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐 2021. december 3., 15:48 (CET)Reply[válasz]
Erre – mármint a kategorizálásra és osztályozásra – volt az a példa (még jócskán a Wiki előtt), hogy keresgéli a delikvens az elektronikai témájú írásokat, és abban a fiókban is talál egyet, hogy „gyűszű”. Hát ezt már hogy? És megnézi. Hát kérem, úgy, hogy a tranzisztorokról lelkendezik az újságíró, és a cím: „Elfér egy gyűszűben”.
Hát ennyi köze tényleg a karib-tengeri filmnek is van a kriminológiához. – Garamond vita 2021. december 4., 14:23 (CET)Reply[válasz]
@Garamond Okés. Mindenesetre szerintem felesleges a Kriminológia kategóriába a film. Mint ahogy a Kalózkodás a fikcióban is, hisz az sem igazán tartozik a Kriminológiába, már csak a FIKCIÓ szó miatt sem. De ha ez ott megtalálható, akkor az X-akták miért NEM? Szerintem annak (akármennyire is fikció) több köze van a kriminológiához mint a Karib-tenger kalózainak. Gnomelogo.svg𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐 2021. december 4., 14:54 (CET)Reply[válasz]

A kategorizálás nem önmagáért van, hanem hogy segítse az olvasókat hasonló témákat találni az őket foglalkoztató témakörben. A "Kalózkodás a fikcióban" kategória hasznos lehet azoknak, akik szeretik az efféle műveket. - Assaiki vita 2021. december 4., 15:19 (CET)Reply[válasz]

@Assaiki Ennyi erővel minden Bűnügyi/Thriller/Akció/Kém filmet is be lehetne kategorizálni a ("még" nem létező) Nyomozás a fikcióban, Emberölés a fikcióban, Nemi erőszak a fikcióban, Adócsalás a fikcióban, Kémkedés a fikcióban és stb kategóriákba, és azokat berakni a Kriminológia/Kriminalisztikába. Sőt... A teljes BTK-t ki lehetne egészíteni az "a fikcióban" kifejezéssel és kategórává tenni. De akkor miért nincsenek ott a fenti témájú filmek? Vagy például a legtöbb film amiben fegyver van (és használják is) és nem minden esetben csak a rendőrök, miért nem kapott helyet a Lőszerrel, és lőfegyverrel való visszaélés a fikcióban karegóriában? A Kalózkodás mint bűncselekmény miért érdemel olyan kiemelt státuszt, hogy helyet kapjon ott (tudom, csak közvetve), és a többi film aminek tényleg van is köze hozzá, miért nem? Vagy csak a kalózkodás számít bűncselekménynek a filmekben? Nem kötekszem, hanem szintén -mint mindig- meg akarom érteni, hogy miért csak X és Y miért nem.
Gnomelogo.svg𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐 2021. december 4., 16:32 (CET)Reply[válasz]

@Pablo el ciclista: igazad van, ennyi erővel tényleg be lehetne őket sorolni azokba a kategóriákba. Lehet, hogy előbb-utóbb valaki meg is teszi. Csak azért, mert nincs valami _még_ besorolva egy adott kategóriába, az nem azt jelenti, hogy nem is kellene ott lennie. A huwikit eléggé korlátozott számú szerkesztő készíti, így nagyon sok elmaradt feladat van kicsiny enciklopédiánkban.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy én nem foglalok állást sem mellette, sem ellene, hogy ezek ilyen meg olyan kategóriákban legyenek/ne legyenek. Azonban felteszem a kérdést, mi lenne, ha lenne egy olyan kísérlet, ahol mindeféle sok-sok kategóriákba belerakják a filmeket és egyéb műveket, majd megnéznék, hogy ennek milyen hatása van, működik-e rendesen, van-e hátránya vagy előnye? Ilyen kísérlet már most is létezik, nézd meg az X-kták enwikis oldalát. Míg nálunk egyetlen nem rejtett kategóriába van elhelyezve, náluk 45 kategóriába. Hogy jó-e a sok kategória? Nincs kiforrott véleményem, de egyelőre nem látom nagy hátrányát, kivéve azt, hogy nehézkes lehet átlátni, karbantartani a kategóriákat. - Assaiki vita 2021. december 4., 16:45 (CET)Reply[válasz]

@Assaiki Felesleges lenne azt követni amit fentebb írtam. (Bánom is, hogy ötletet adtam.) A Filmek maradjanak a filmekhez kapcsolódó kategóriában, ugyanis a tervezett műhelyem nem a filmekkel foglalkozna, és (a Karib-tenger kalózainak köszönhetően) azt sem tudom konkrétan kijelenteni, hogy a Kriminológia‎ kategóriával, mivel filmek is vannak benne. Remélem most már megérted, az "aggodalmam". Vigyor Gnomelogo.svg𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐 2021. december 4., 17:03 (CET)Reply[válasz]
@Assaiki Még az is frusztráló a dologban, hogy nekem egy két hónapja, hetekig kellett könyörögnöm a Sablon:Jelmagyarázat csíkos miatt, de a Sablon:Bűnöző infoboxszal se jártam jobban, mert ezzel kapcsolatban el kellett készítenem 4-5 cikket amihez majd használhatom. Hogy is képzeltem ezt? Nem úgy megy az hogy akárki kérhet "csak úgy" valamit ami nyilván előbb vagy utóbb hasznos lehet. A Bűnszervezet infobox azóta se lett elkészítve, pedig nem egy nem két bűnszervezetet készítettem, de a szimpla Szervezet infoboxot kellett használnom. Azt hinnénk, hogy megfelel az is. Vigyor Írjam be a "Dolgozók száma" rovatba a tagok számát, egy Drogkartell, vagy Bűnözőklán esetében? De szépen mutatna, Dolgozók száma: 800 fő, Tevékenység: Rablás, Prostitúció, Kábítószer-kereskedelem, stb :-). K...vára nem is merek már javasolni olyan dolgokat amik "esetleg" pontosítanak a cikkeken, pedig lenne egy két ötletem. Mert vagy hetekig kell várnom mire valaki áldását adja, vagy kuss a nevem és dolgozzak azzal ami van, mert a Wiki adatbázisában bizonyára nagy helyet foglalna egy újabb infobox, vagy sablon, vagy miegymás. Vigyor De a helytelen kategorizálással nincs gáz, hiszen azt bizonyára "ők" csinálták. Zavaró, hogy egy "állítólagosan" közös projektben csak 5-6 ember akarata a mérvadó. Ha ők egy építő jellegű javaslatot, haszontalannak bélyegeznek, akkor ha fejen forgok akkor se kapok rá "engedélyt". Csak azt nem értem miért kell ennyire takarékoskodni az adatbázissal, hisz pár kilobájtokról beszélünk. Nem 4K 3D filmeket akarok feltenni wikire csak egy két infoboboxot szerettem volna ami kicsit pontosabb képet mutat az adott témáról mint a jelenlegiek. Bocs ez már Off-topic volt. Gnomelogo.svg𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐 2021. december 4., 23:56 (CET)Reply[válasz]

@Pablo el ciclista megpróbálom áthidalni a kommunikációs szakadékot. Mivel már rögtön az első válaszból, amit kaptál, kiderült, hogy A Karib-tenger kalózai nincs benne a Kriminológia kategóriában, ha bármilyen hasznos kimenetelt vársz ettől a beszélgetéstől, azon kérdések valamelyikére kéne koncentrálnod, hogy

  • jó-e, hogy A Karib-tenger kalózai szerepel a Kalózkodás a fikcióban kategóriában?
  • kell-e egyáltalán Kalózkodás a fikcióban kategória?
  • jó-e, hogy a Kalózkodás a fikcióban kategória szerepel a Kalózkodás kategóriában?
  • jó-e, hogy a Kalózkodás kategória szerepel a Kriminológia kategóriában?

--Tgrvita 2021. december 5., 22:18 (CET)Reply[válasz]

(apró pontosítás: a Kalózkodás kategória nem szerepel közvetlenül a Kriminológia kategóriában. Ugyanis e két kategória közé be van ékelve a Szervezett bűnözés kategória) - Assaiki vita 2021. december 5., 22:38 (CET)Reply[válasz]
@Tgr :-) kommunikációs szakadékot? Cöcöcö. Mondjuk ez elég degradáló volt. :-)
Három kérdésedre nem tudom a választ, de arra, hogy kell-e egyáltalán Kalózkodás a fikcióban kategória a válaszom egyértelműen NEM. Az indoklásom: (fentebb már említettem) Nincs olyan sem, hogy Emberölés a fikcióban sem Nemi erőszak a fikcióban sem Rablás a fikcióban és olyan sem, hogy Zsarolás a fikcióban valamint egyéb, a Btk mind a 463 §-át az "a fikcióban" kifejezéssel kiegészítő kategóriák, amik természetesen minősített esetekben további kategóriákat eredményezhetnek, mint például a Btk 160. § (2). bekezdés a,c,d,j pontja szerint minősülő: Idős koránál fogva védekezésre képtelen személy ellen, aljas indokból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés a fikcióban. A kérdésem azoknak akik támogatják a Kalózkodás a fikcióban ketgóriát, továbbra is ugyanaz: Miért érdemel többet, mint pl "fikciós kategóriát" a kalózkodás bűncselekmény, mint bármely más az életben is és a filmeken is gyakoribb bűncselekmény?
🇪🇦 𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖®️ 2021. december 6., 08:30 (CET)Reply[válasz]

Ugyan már Pablo, te itt szándékosan értetlenkedsz, te is tudod, hogy a kalózregény és -film egy külön műfaj a maga kliséivel és szabályaival (aye-aye, captain). Teljesen jogos a kategória, nekem csak ez a tükörfordításnak tűnő 'fikcióban' fordulat szúrja a szemem. – Hollófernyiges vita 2021. december 6., 09:07 (CET)Reply[válasz]

Rendben! 🇪🇦 𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖®️ 2021. december 6., 09:09 (CET)Reply[válasz]