Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív248

Mobile visual editor test

Segíts lefordítani a saját nyelvedre.

Hello all,

The mw:Editing team has been improving the mw:Mobile visual editor. They would like to test it here. The purpose of the test is to learn which editor is better for new contributors. This is a great opportunity for your wiki to learn the same. This is an easy test that requires no work from you. You can read more about it at mw:VisualEditor on mobile/VE mobile default.

What? The test compares the mobile visual editor and the mobile wikitext editor, for newer registered editors (<100 edits).

Who? Half the people who edit from the mobile site will start in the mobile visual editor. The other half will start in the mobile wikitext editor. Remember: Most editors are not using the mobile site and will not be affected by this test. Also, users can switch at any time, and their changes will be automatically remembered and respected. If you have already tried the mobile visual editor, your preference is already recorded and will be respected.

When? The test will start soon, during June. The test will take about six weeks. (Then it will take a few weeks to write the report.)

Why? This test will help the team recommend initial preference settings. It will help them learn whether different wikis should have different settings.

How can I switch? It's easy to switch editing environments on the mobile site.

Go to the mobile site, e.g., https://test.m.wikipedia.org/wiki/Special:Random or https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Special:Random
Open any page to edit (click the pencil icon).
Click the new pencil icon to switch editing modes.
Choose either "Vizuális szerkesztés" or "Forrásszöveg szerkesztése" from the menu.
Done! You can do the same thing to switch back at any time.

If you have any questions, please leave a note at mw:Talk:VisualEditor on mobile/VE mobile default. Thank you! Whatamidoing (WMF) ^vita 2019. június 1., 00:12 (CEST)

Note that there are some Hungarian-specific issues with VisualEditor which make it more likely for newbie edits to be considered vandalism. (See T128060 and T56947, or this discussion in Hungarian.) Not sure to what extent do those apply to the mobile interface. --Tgr^vita 2019. június 2., 15:21 (CEST)

Tgr, I'm not certain, but my guess is that it will have some of the same problems with links. mw:VisualEditor on mobile/Edit cards should improve that, but it's not ready to deploy. Whatamidoing (WMF) ^vita 2019. június 3., 20:53 (CEST)

archive.org-os különbség hivatkozása

archive.org történetben szereplő lap két időpontjára szeretnék hivatkozni. Ezzel szeretném alátámasztani egy élő személy által betöltött pozíció múltbeli voltát.

Git vagy Mercurial elosztott verziókezelő szoftvert ismerő szerkesztő társakhoz szólva egyszerűbben is megfogalmazhatom a kérdést: Mi a '(git|hg) blame' parancssori parancs kimenetének hivatkozási módja a Wikipédiában?

Amire jutottam az az, hogy két jegyzetet helyezek el az előtte illetve az utána állapotról: Lásd első két jegyzet: Szerkesztő:Mugli/Csányi_Vilmos

Ez így megfelelő lenne az éles változatban, vagy van erre valami jobb hivatkozási módszer, irányelv? Ez-esetben kérek iránymutatást!

Köszönettel: Mugli 2019. június 1., 13:59 (CEST)

A gites példa nem tette világosabbá a mondanivalódat, de ha jól értem, azt kérdezed, hogy lehet az archive.org-től egy adott weboldal két különböző időpont közötti változásának a vizualizációját kérni (ez ugye inkább a git diff lenne, mint a git blame). Az archive.org nem tud ilyet, vannak oldalak, amik tudnak (pl. a visualping), azok viszont nem tárolják az egész internetet, előre kell megjelölni, hogy mi érdekel. Úgyhogy valószínűleg az általad választott a legjobb megoldás. --Tgr^vita 2019. június 2., 15:18 (CEST)

Összhangzattan - zenei szócikk befejezése

Sziasztok! Egy anon jóvoltából született egy összhangzattan című szócikkünk forrásjelzés nélkül (élek a gyanúperrel, hogy másolmány, de nem találtam a Google-lel egyezést). Van viszont egy sajnos már inaktív szerkesztő, @Haderadi: aloldalán egy félkész, de nagyon alapos - ám sajnos szintén forrásolatlan - szócikk ugyanerről: Szerkesztő:Haderadi/összhangzattan. Ha valakinek van ismerete és kedve felkarolni a témát... Palotabarát ^vita 2019. június 4., 11:35 (CEST)

Nekem nem tűnik másolmánynak. Írtam a szerkesztőnek, megkértem a hozzájárulását, hogy kirakhassuk az előkészített anyagát a szócikk-névtérbe. – EniPort ^eszmecsere 2019. június 4., 13:44 (CEST)

Wikipédia:CEE Tavasz 2019 - Szavazás

Sziasztok!

Befejeződött az idei CEE Tavasz szócikkíró verseny. A jelölt szócikkekre két kategóriában lehet szavazni itt: Wikipédia:CEE Tavasz 2019/Szavazás

Csurla ^vita 2019. június 4., 20:43 (CEST)

VisualEditor forráshivatkozások

Sziasztok,

tudnátok légyszi véleményezni ezt a kérdést? Köszi,– Adam Harangozó ^vita 2018. október 28., 19:10 (CET)

Szócikkalanynak nem tetsző kép eltávolítása

Erdős Virág cikkében látható kép állandó eltávolítása kapcsán szeretném kérdezni, mi a vélemény. A szócikkalanyról jelenleg egyetlen olyan kép áll a rendelkezésünkre, amely alkalmas arra, hogy profilképként szerepeljen a cikkben: File:Erdős Virág 2.jpg. Ez 2016 áprilisában lett feltöltve. Erdős Virág (vagy aki annak mondja magát), aztán OsvátA azóta a képet többször eltávolította a cikkből:

2016. november 5-én Erdős Virág sok minden mással együtt, ezt @Jávori István visszavonta.
2019. január 2-án szintén Erdős Virág, akkor már indokot is fűzött hozzá: „Ezt az előnytelen képet legyetek szívesek, vegyétek le.” Ezt @OsvátA megfejelte azzal, hogy a Wikidatából való behívást is megakadályozta. Ezt azután @Gbarta vonta vissza.
2019. május 13-án aztán már maga OsvátA tiltotta le újra a képet, amit aztán hat nappal ezelőtt @Dorysboy visszahelyezett az infoboxba.
Még ugyanazon a napon, tehát 4-én OsvátA újra kivette a képet, arra hivatkozva, hogy „Erdős Virág ellenzi fotója közzétételét”.

Több probléma is van a fentiekkel véleményem szerint.

A kép úgy kerül ki a cikkből rendre, hogy nincs pótolva másikkal. Ha több fotónk is lenne Erdős Virágról, és azt mondaná, ne ezt, inkább a másikat, nem lenne ezzel semmi gond. De jelenleg nincs másik kép róla. Ez egy jogtiszta fotó, amely egy nyilvános eseményen készült, ahol Erdős Virág volt a főszereplő. A kép nem sért semmilyen irányelvet, személyiségi jogokat meg pláne nem. OsvátA szerint „A költőt sérti [a kép]” (tudom, nem így fogalmazott, de szerintem bagoly mondja), úgy látom azonban, a képre senki nem rajzolt bajuszt vagy szamárfület, így nem látom be, mi lenne rajta sértő. Egyszerűen csak előnytelen a szócikkalany szerint, de ez önmagában nem sértő. @Rlevente vitalapján tettem egy javaslatot OsvátA-nak, miszerint meg kell kérni Erdős Virágot, hogy készítsen magáról egy önarcképet, vagy más módon biztosítson jogtiszta képet, és akkor le lehet cserélni a mostani fotót. A válasz mindig csak az volt, hogy Erdős Virágnak nem tetszik, ezért „ki kell radírozni”. Még a Commonsból való törlése is felvetődött, ami aztán végképp indokolhatatlan.
A másik probléma, amint az a fent jelzett laptörténeti eseményekből kiderül, hogy egyetlen szerkesztő (a szócikkalany hasonló eljárása alapján) távolítja el állandóan a képet, miközben azt velem együtt négy szerkesztő szeretné visszahelyezni. Ezért döntöttem úgy, hogy a kocsmafalra hozom az ügyet. OsvátA-t pedig arra kérem, vegye tudomásul, hogy az alaphelyzet az, hogy a kép benne van a cikkben, ezért, amíg a megbeszélés nem zárul azzal az eredménnyel, hogy engedjünk Erdős Virágnak anélkül, hogy másik kép kerülne a mostani helyére az infoboxban, addig ne távolítsa el. Köszönöm előre is. – Regasterios ^vita 2019. június 10., 21:19 (CEST)

A vitához nem tervezem hozzászólni, csak sanda hamissága miatt ezúton kifogásolom ezt a félmondatot: ... „Erdős Virág (vagy aki annak mondja magát)...” OsvátA ^Palackposta 2019. június 10., 21:40 (CEST)

Igen ez nekem is szemet szúrt. Ilyet inkább ne csináljunk. Malatinszky ^vita 2019. június 10., 22:03 (CEST)

Az Erdős Virág szócikk

Nem tartalmaz számottevő életrajzot.
Teljes terjedelmében tartalmaz egy verset. (Miért éppen azt a verset? Van valamilyen lexikonszerkesztési szempont, amely szerint ezt a verset választottuk ki?)
Forrás nélkül tartalmaz adatokat arról, hogy a cikkalany milyen egyetemet végzett.
Semmilyen elemzést, értékelést, leírást sem tartalmaz a költészetéről.

Ehhez képest sokadrangú kérdés, hogy van-e kép az infoboxban, és ha a kép a cikkalanyt annyira zavarja, felőlem akár el is hagyhatjuk. Szerintem nem muszáj egy képet leközölni csak azért, mert nem tiltja semmi. De mindegy is, először a cikket kéne megírni. - Malatinszky ^vita 2019. június 10., 22:04 (CEST)

Írtam hozzá némi információt, mert tényleg rossz volt nézni az üres a cikket, miközben folyik ez a megbeszélés. – Vadaro ^vita 2019. június 11., 15:06 (CEST)

Köszönjük, Vadaro. Szép napot kívánok! Apród ^vita 2019. június 11., 15:11 (CEST)

@Vadaro: Apród ^vita 2019. június 11., 15:13 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

megjegyzés-- Volt egyszer egy közösségi oldal, amely úgy képzelte, hogy baráti közösségként fog dolgozni. Úgy képzelte, hogy okos szabályokkal minden problémát meg fog oldani, legyen az bármi.

Csakhogy a közösség időközben elfelejtette az ellenőreit ellenőrizni. És elfelejtette felhívni az ellenőrök figyelmét arra, hogy az önként szerkesztő szerkesztőknek lehetnek egyéni szempontjaik is, amiket nem kellene vizsgálat nélkül lesöpörni az asztalról. Egy kérés vizsgálata persze csak a mérlegelést jelenti, nem jelenti azt, hogy eleget is kellene tenni a kérésnek.

A magyar Wikipédián másfél évtized alatt olyan undok ellenőri szemlélet lett úrrá, hogy még egy valóságos hivatali eljárás sem ennyire bürokratikus, hogy semmiben semmiféle mérlegelésnek ne legyen helye.

A kulcsmondat valóban ez: "Erdős Virág (vagy aki annak mondja magát)". Mert ez annyit mond, hogy

tételezz fel rosszindulatot,
tételezd fel, hogy a kérelmező hazudik (hiszen honnan tudjuk, hogy valóban az-e, akinek mondja magát),
értelmezd úgy a szabályokat, hogy sehol semmiféle egyéni szempontnak, kérésnek nem engedhetsz,
és végül: tételezd fel, és higgyél benne rendületlenül, hogy undok eljárásod valamiféle közérdeket szolgál és Te a közösséget szolgálod az undokságoddal.

Egy normális jogrendszerben is vannak szabályok az eljárás alatti intézkedésekre. A magyar Wikipédiának nem kellenek ilyenek.

Hiszen: megvannak a módszerek arra, hogy ne a nyilvánosság előtt kelljen bizonyítania az állítólagos Erdős Virágnak, hogy ő az stb. stb. És az fel sem merül senkiben, hogy ilyen típusú kérések magánszemélyek között mindennaposak az egyéb közösségi oldalakon?

Vagy tán az a cél a magyar Wikipédián, hogy minden szerkesztő legyen alattvaló, személyiségi jogok nélkül és majd a valami homályos közösségi érdekre hivatkozó hatalom ellátja a baját, ha bármit kérni/bárhogy vélekedni merészel.?

Tehát a kérdésre több válasz is adható. A négy szerkesztő által a kérésre adott undok elutasításon pedig érdemes lenne elgondolkodni. --Linkoman ^vita 2019. június 10., 22:20 (CEST)

Szerintem is az lenne a normális/tisztességes/udvarias eljárás, hogy ha kéri, levesszük a képet. Ez nem az az eset, amire hivatkozni szoktunk, hogy a neten másutt is fent van, onnan vettük és arra sincs szabály, hogy képnek feltétlenül lennie kell az infoboxban. – Hollófernyiges ^vita 2019. június 11., 08:43 (CEST)

Én nem is értem ezt az állandó rugózást az ilyesmiken, hogy a szócikkek alanyai ezt meg azt meg amazt nem akarják látni, és akkor ugrunk letörölni, kivenni, átírni. Kéremszépen ez egy enciklopédia, amik soha az életben nem kérnek engedélyt a cikkalanyaiktól arra, hogy felvegyék a cikkek közé, azokat az információkat és képeket használják fel, amik rendelkezésükre állnak. Ha az információ forrásolt, a kép felhasználható, akkor azoknak a felhasználását nem lehet megakadályozni. Pont. – LA^pankuš 2019. június 11., 09:21 (CEST)

Én sem vagyok híve annak, hogy eltávolítsunk adatokat vagy akár képeket is csak azért, mert a szócikk alanyának nem tetszik. Nyilván sok politikusnak sem tetszik pár információ ami róluk szól, és örülnének, ha nem lenne benne az enciklopédiában. Ez természetesen más eset, de ne legyen rángatható a Wikipédia a olyan problémák miatt, amelyek megoldhatók lennének. Nyilván már réges rég túllennénk a vitán, ha kaptunk volna tőle egy olyan képet, amit felhasználhatnánk a szócikkhez. Egyetértek Regasteriossal: az egyetlen képünk a szerzőről, örüljünk neki, hogy egyáltalán van fotónk. Egyébként itt is ugyanazt tapasztaljuk, mint az összes többi hasonló szituációban: az eredeti megjelenési helyén is ott a kép, nem vették le. Palotabarát ^vita 2019. június 11., 09:46 (CEST)

Nem vagyok jogász, csak érdeklődő amatőrként gondolom a következőket:

Képmás felhasználásához bizonyos esetekben az alany hozzájárulása kell. Pl. ha magánjellegű eseményen készült a kép. Ilyen esetben joggal kérhet módosítást, eltávolítást, de:
Jogosultságát hogyan igazolja? Egy kép jogtulajdonosának személyazonosságát OTRS-eljárásban fogadjuk el. Adat, kép eltávolítását kérő személy azonosságát hasonló szigorral kellene viszgálni. (Más kérdés, hogy az erre való felszólítást udvariasan kell megfogalmazni, de nem volna szabad elállni ettől). Ha nem igazolja személyazonosságát, véleményem szerint helyből utasítsuk el.
Kit terhel a bizonyítási kényszer, hogy a kép jogtalanul (privát körülmények között) vagy jogosan (nyilvános helyen) készült-e? Akela ^vita 2019. június 11., 10:39 (CEST)

megjegyzés-- Amit Akela kérdez, az voltaképpen az ilyen jellegű kérelmek elbírálásnak eljárása.

Hol van ez szabályozva a magyar Wikipédián? Sehol, tartok tőle.

Szabályozás hiányában csak beszélgetés folyik egy jogi témáról. Aztán kialakul egy hangulat és a társaság örömmel lezárja az ügyet, megnyugodva a saját bölcsességében. Aztán legközelebb újra kezdődik az egész.

A Wikipédia közösségének olyan saját szabályokat kellene alkotnia, amelyek mindenki számára világossá tenné az eljárást.

A közösség által meghozható szabályok csakis olyan vonatkozásokban igazíthatnak el, amikor nincs kötelezően alkalmazandó jogszabály, pontosabban: nem ad egyértelmű választ a jogszabály. Ez nem annyira elvont követelmény, mint azt többen is hiszik.

Itt egy reklamációs szabályzatról lenne szó, ami a következőket határozná meg:

Ki, mikor és hogyan igényelheti, hogy a Wikipédiából bármely konkrét szót és/vagy szövegrészt és/vagy képet vagy más ábrát távolítsanak el és gondoskodjanak arról, hogy a kifogásolt szó stb. a továbbiakban se jelenjen meg a Wikipédiában.
Szabályozandó lenne továbbá, hogy a kérelemmel összefüggő eljárás - adatvédelmi és lehetséges személyes szempontok figyelembe vételével - nyilvános legyen-e (szerintem nem!) és lefolytatásra ki legyen jogosult, egy személy-e vagy egy bizottság stb. Kérdés, hogy az igényt az erre illetékesek milyen szabályok, dokumentumok stb. alapján döntik el. Kérdés az is, hogy vajon az igényt elutasító határozattal szemben lehet-e bárkihez fordulni?

(Amúgy érdemes elgondolkodni azon, hogy az a szokásunk: eltiltjuk azt a személyt, aki jogi eljárással fenyegetőzik. Még nem volt ilyen eset, de még előfordulhat: valakinek olyan súlyos sérelmet okoz a Wikipédia, hogy tényleg nem fogja hagyni azt, hogy pl. közszereplő hozzátartozóját jól forrásolható alantas rágalmakkal mocskolja a Wikipédia, amelynek pókerarcú szerkesztőit még az sem zavarja, hogy a a legkisebb példányszámú, leszemetebb sajtótermék legalantasabb közlését is a Wikipédián keresztül világgá kürtöljük???)

A szabályozási igény nem "jogászkodás", viszont világos szabályok hiányában nem elégséges tapasztalt, bölcs szerkesztőink problémamegoldó képességére építeni. És a tapasztalat szerint a világos szabályozás mellett csökken a hőbörgő igénybejelentők száma.

Vagyis: a kérdés nem egyszerűen "igen - nem", hanem a döntés előtt számos tényt kell(ene) mérlegelni. (Csak egyszer próbálná meg valaki tartalommal megtölteni az általam a fentiekben elvontan, tehát nemcsak a mostani képcserére koncentráltan összefoglalt szempontrendszert. Nem velem tenne jót. Nem velem. A Wikipédiával. --Linkoman ^vita 2019. június 11., 14:11 (CEST)

Elnézést érte, hogy volt, akit megbántottam a kitétellel. Mindenesetre olyan érzésem van, éppen @Linkoman az, aki túlgondolja ezt, és ő lát bele olyasmit, ami nem volt ott. Másképpen fogalmazva: szerinte rosszindulatot feltételeztem, miközben ő ugyanezt feltételezte rólam. Ehelyett arról van szó, hogy nem egy alkalommal láttam már olyat: valaki a szócikkalany nevében, kérésére az ő nevével regisztrál és szerkeszt, és később derül csak ki (egyszerű elmondás alapján), hogy valaki más üti a billentyűzetet. Ha szerintetek rosszindulat volt a részemről, hogy ez felvetődött bennem, hát akkor csak gondoljátok ezt. Egy szóval sem állítottam ugyanis, hogy a kép eltávolítása nem egyezik Erdős Virág akaratával! És még mielőtt valaki a szavaimat kezdené kiforgatni: nem, gondolni sem gondoltam rá. Nem foglalkozom többet ezzel az üggyel, köszönöm ez eddigi és a későbbi hozzászólásokat, és sajnálom, hogy a tárgyilagosság nem mindegyikre volt jellemző. – Regasterios ^vita 2019. június 11., 20:46 (CEST)

@Regasterios: -- Sajnos, egészen más nyelven beszélünk. Te vagy nem tudsz, vagy nem is akarsz engem megérteni.

Fel sem merült bennem, hogy rosszindulatot feltételezzek rólad. És nem is mondtam ilyesmit.

Ezzel szemben viszont élesen szemben állok azzal a véleményeddel, amellyel idejöttél a kocsmafalra, mondván: a többség utasítsa rendre OsvátA-t, mert valamit - szerinted - OsvátA rosszul csinál(t). Ez nem jó vagy rossz szándék kérdése. Ez annyi, hogy Te egyértelmű írásos szabályozás hiányában is úgy véled, hogy csakis neked lehet igazad.

Nem akarom magam ismételni. Világosan beszéltem már ezelőtt is. Ha továbbra sem értesz valamit, állok szíves rendelkezésedre.--Linkoman ^vita 2019. június 11., 21:33 (CEST)

Véleményem szerint vannak dolgok, amiket nem szükséges írásban szabályozni. A Wikipédia a rendelkezésre álló információi alapján ismeretterjesztést végez. Nem a cikk alanya-tárgya határozza meg, hogy mi szerepelhet róla, ahogy a sajtóban, nyomtatott irodalomban se fordul elő ilyesmi. Pontosan elegendő a WP:ÉLŐ szabályozása, miszerint ami forrásolatlan, az nem kívánatos (egyébként sem az, de élő személy esetén még annyira sem). Ez mindent elmond arról, hogy mit lehet, és mit nem lehet. – LA^pankuš 2019. június 11., 21:39 (CEST)

Nem sértődtem meg, @Linkoman, nem vagyunk olyan viszonyban (és ebben nincs semmi célzatosság). Nem tudom, miből gondolod, hogy azzal jöttem ide, hogy a közösség majd helyreutasítja OsvátA-t. Felvázoltam a helyzetet, leírtam, mi az én véleményem, és a továbbiakat rátok bíztam, figyelembe véve azt is, hogy volt már vita korábban is hasonló témában, és azokban sem volt egyetértés. Most sem számítottam arra, hogy egyöntetűen egyik vagy másik oldal mellett érvel mindenki. A te hozzászólásaid nélkül valószínűleg nem is vettem volna már részt ebben a megbeszélésben, mert amit akartam, leírtam. A meg nem értés minden bizonnyal kölcsönös. Nem vagyunk egyformák, személyesen nem is ismerjük egymást, így szerintem egyikünk szemére sem lehet azt vetni, hogy nem érti meg a másikat. – Regasterios ^vita 2019. június 11., 21:54 (CEST)

@Regasterios: -- Köszönöm megértő soraidat. A lényeg: nem a konkrét esethez akartam hozzászólni és nem azokat akartam piszkálni, akik dolgoznak. Én csupán szempontokat akartam adni ahhoz, hogy létrejöhessen az egyetértés, hogy szülessen egy elfogadott szabályozás. Szép estét!--Linkoman ^vita 2019. június 11., 22:01 (CEST)

Másik egyértelműsítési kérdés, ugyancsak földrajz

Egy kapcsolódó egyértelműsítési kérdésről egy másik lapon (is) folyt megbeszélés.

Kezdete: 2018. szeptember 2
A megbeszélés archiválva van.
Archívum: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív237#városrészek egyértelműsítése

Mi lenne Norfolk megye egyértelműsítése? Plusz kérdés: Az Amerikai Egyesült Államok megyéi a szócikk címében tartalmazzák a megye szót, Angliai megyéi csak akkor, ha egyértelműsítésre szorulnak (zárójelben). Miért? Köszönöm, – Vépi ^vita 2018. augusztus 25., 07:53 (CEST)

Norfolk (Anglia)
Az amerikai megyék nevében hivatalosan is benne van a County név. Amit a többi nyelv is átvesz. Nézd meg a wikidatán. - Csurla ^vita 2018. augusztus 25., 08:12 (CEST)

Szerintem úgy jó, ha közigazgatási egységek, megyék, járások, miegyebek megnevezése a címszó része, és nem zárójelezve. Pl. Veszprém megye. Pasztilla 2018. augusztus 25., 08:16 (CEST)

Pasztillával nagyon egyetértek, a Kárpátaljai vajdaság, Őrihodos község a helyes, a Morbihan, Csinghaj típusú (ahol nincs is jelölve a címben, hogy ez miféle közigazgatási egység) a helytelen. Én magam a Norfolk megye (Anglia) változatot ajánlom. Palotabarát ^vita 2018. augusztus 25., 18:16 (CEST)

Ez bizonyára nem véletlenül alakulhatott így, hiszen itt van Kategória:Anglia megyéi. Egységes abban, hogy sehol nem szerepel a megye. – Vépi ^vita 2018. augusztus 25., 18:21 (CEST)

@Vépi: gondoltam ám, hogy mindenhonnan lemaradt... Nem érdemes nyomozást folytatni, feltehetően a legelső, legkorábbi szócikk címe lett úgy írva, ahogy, aztán a többi már csak a rossz mintát követte. West Midlands (megye) vs. West Midlands esetében biztos volt egy kis fejvakarás, aztán túlléptünk rajta. Senkire nem akarok gigantikus átnevezési munkát lőcsölni, de valahol, valamikor el kell kezdeni. Kisebb problémának tartanám, ha ez az egy megye lenne jól elnevezve, mintha ez is rossz néven születne. @Csurla: észrevételére, hogy az amerikai megyék nevében hivatalosan is benne van a megye név, annyit jeleznék, hogy aligha van a világon olyan közigazgatási egység, amelyiknek a hivatalos nevében ne lenne benne az, hogy micsoda... Palotabarát ^vita 2018. augusztus 25., 18:57 (CEST)

A hivatalos rövid névben gyakran nem szerepel. Például Budapest is Budapest, nem Budapest város. Vagy az összes magyar település szócikkét nevezzük át X településre? Azok is közigazgatási egységek… De említhetném a német tartományokat is, azoknak a nevében sem használjuk (és használja bárki) alapesetben a közigazgatási egység megnevezését. – Tacsipacsi ^vita 2018. augusztus 25., 19:15 (CEST)

@Tacsipacsi: De nem városokról (településekről) van szó, hanem nagyobb közigazgatási egységekről, s e tekintetben Budapest, és a városok általában irreleváns példák. És azon belül is a hivatalos nevekről (amin belül persze, lehet fogást találni, hogy rövid hivatalos név, vagy hosszú). A németországi példád ugyanakkor nem rossz, sőt, Ausztriát is lehetne említeni, ezek esetében azonban gyakoribb a meghonosodott magyar átirat, és pl. Németország esetén korábban nagyobb önállóságuk és történelmi szerepük volt, mint egy francia megyének, kínai kantonnak, vagy akár New York államnak, mely utóbbinál ott a zárójeles egyértelműsítő, pedig lehetne New York állam is. Én tartom magam ahhoz, hogy a magasabb közigazgatási egységek cikkcímeinek zárójelezés nélkül kellene tartalmazniuk az egység státuszát, és nem lenne példa nélküli sem a jelenség. Palotabarát ^vita 2018. augusztus 25., 19:31 (CEST)

Ezen a kérdésen én is el-elgondolkozom, és a kialakult gyakorlathoz igazodom: a járásokat, községeket, tartományokat általában nem zárójelben szerepeltetem, de pl. érdekes kivétel Mexikó, ahol a község szó egyértelműsítő tag. Szerintem országonként legyen egységes, de nagy átnevezési hullámot nem javasolnék. – Porrima^eszmecsere 2018. augusztus 25., 21:44 (CEST)

Ellenzem az átnevezést, Norfolknak Norfolk a hivatalos neve, nem Norfolk county. Ahogyan fentebb már említették, akkor ezt folytathatnánk Karintia tartománnyal, Duna folyóval, Bázakerettye községgel és még nagyon sokáig folytatható a sor. Amúgy az egyértelműsítést sem támogatom, az angliai Norfolk volt az amelyikről a többit elnevezték, vagyis az az alapértelmezés. – Hollófernyiges ^vita 2018. augusztus 27., 08:27 (CEST)

@Vépi: Miért is van ezen a szakaszon kilenc hónapja Függőben sablon? Ugye levehetem? Malatinszky ^vita 2019. június 12., 18:07 (CEST)

Mert nem volt egyöntetű vélemény. De leveheted, mert változtatás sem lesz. Vépi ^vita 2019. június 12., 18:14 (CEST)

Köszi a választ! - Malatinszky ^vita 2019. június 12., 18:30 (CEST)

Wikitanács, jelentkezés a 2019-es WT-választásra

MegoldvaPalotabarát ^vita 2019. június 12., 10:25 (CEST)

Továbbra is várjuk a kedves szerkesztők jelentkezését a testületbe, aki érez magában hajlandóságot és vállalja az ezzel (amúgy kevés elfoglaltsággal) járó kötelezettségeket. A szavazás május 17-én nulla órakor kezdődik, és a szavazási irányelv szerint 2 héttel később, május 31-én éjfélkor zárul. Csak tessék, tessék, bárki, aki aktív szerkesztő, itt az alkalom! Jelentkezz! Ogodej ^vitalap 2019. május 10., 18:16 (CEST)

Próbáltam néhány szerkesztőnek szólni, mivel hamarosan lejár az előjelentkezés határideje (bár jelentkezni a teljes választás alatt lehet még) de közben folyamatosan jutottak eszembe még szerkesztők, akiknek írni lehetne. Ezért, hogy ne szórjam tele a vitalapokat, inkább itt újból: gondoljátok meg, kiváló alkalom a vitarendezés technikájának gyakorlására, a közösségi háttérmunkára! Ogodej ^vitalap 2019. május 16., 18:49 (CEST)

Külön fontos lenne, hogy a Wikitanácsba adminok is jelentkezzenek. A felmerült kérdések és problémák megoldásának némelyike olyan ismereteket igényel, amelyekkel az adminok rendelkeznek. – Dodi123 ^vita 2019. május 16., 19:51 (CEST)

Kedves szerkesztőtársak! Aki még nem szavazott (és jogosult rá) kérem szépen, hogy látogassa meg a Wikipédia:Javaslat tisztségviselők megválasztására/Wikitanács (2019) oldalt és támogassa jelölteket. Köszönöm. - Hirannor ^Postaláda 2019. május 23., 14:42 (CEST)

megjegyzés: sikeresen túl vagyunk rajta. OsvátA ^Palackposta 2019. június 12., 08:25 (CEST)

@OsvátA, Palotabarát: Bocs, ha evidens, amit mondok, de ha a Megoldva sablon, illetve a megjegyzés helyett egyszerűen csak eltávolítottátok volna erről a szakaszról a rajtafelejtett Függőben sablont, akkor ma éjjel archiválódott volna. Így most itt lesz még egy hétig. Nem nagy durranás: ennek a kocsmafalnak a túlnyomó része így is ittfelejtett, egy évnél régebbi lom. Ezzel együtt, talán jó néha belegondolni az ilyesmibe. Malatinszky ^vita 2019. június 12., 18:02 (CEST)

Figyelőlista

Jó reggelt mindenkinek! Meg szeretném kérdezni a szerkesztőktől. Ha a figyelőlistámon rajta lévő egyik cikket valaki szerkeszti, akkor hogy fogja jelezni? Napkirály ^postaláda 2019. június 13., 7:23 (CEST)

Megjelenik az adott dátumnál, és egészen addig vastag betűvel ki van emelve a bizonyos lap címe, amíg rá nem kattintottál. Eredetileg csak az általad figyelt lap utolsó szerkesztése jelenik meg a listán, de ezeket a beállítások fülön keresztül módosítani lehet. – BenKor ^üzenet 2019. június 13., 07:32 (CEST)

@BenKor: Köszönöm! Most a figyelőlistámon fenn van a Vita:Emánuel belga herceg. Témát nyitottam itt egy gondról. Napkirály ^postaláda 2019. június 13., 7:45 (CEST)

Szentágothai János

Kis segítséget szeretnék kérni, mert Szentágothai János MTA-elnökségéről kisebb önellentmondás van a Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek listája cikkben ('76 vagy '77)? Jó lenne tisztázni, hogy ügyvezető vagy rendes elnök volt-e a kérdéses időszakban. Előre is köszönöm a segítséget! Bencemac^{A Holtak Szószólója} 2019. június 13., 09:05 (CEST)

Az Akadémiai Közlöny 1976. december 8-ai számában megjelentek szerint az Akadémia elnöksége 1976. október 26-i ülésén az 1977-es közgyűlésig az elnöki teendők ellátásával Szentágothai Jánost bízta meg. 1976-ban tehát csak ügyvezető elnök volt. Az 1977. é vi rendes közgyűlésre 1977. május 4-én került sor. Ezen az ülésen választották meg az Akadémia elnökévé két évi időtartamra. – Dodi123 ^vita 2019. június 13., 09:40 (CEST)

Az érintett cikkekben és a wikidatában javítottam a dátumokat. Az Akadémia közgyűlésére 1977. május 4-5-én került sor, az elnökválasztást 5-én tartották. – Dodi123 ^vita 2019. június 13., 15:16 (CEST)

Köszönöm a segítséget! Bencemac^{A Holtak Szószólója} 2019. június 14., 20:35 (CEST)

Szent

Nem vitát kezdek, csak segítséget kérek: keresem azt a(z egy vagy több) megállapodást, szabályt (biztosan van ilyen), hogy szócikk-címben milyen kritérium szerint „szent vagy nem szent” valaki? (pl. Szent Péter, Szent Lukács, Keresztelő Szent János „nem szent”, Keresztes Szent János, Loyolai Szent Ignác igen. Ezt szívesen elolvasnám, és (a szöveget vagy annak lelőhelyét) esetleg átmásolnám a Szent szócikk vitalapjára, emlékeztetőnek. Köszönöm. Akela ^vita 2019. június 13., 13:14 (CEST)

Úgy tűnik, nincs ilyen. Mert 2012-ben felmerült a WP:NÉV kiegészítése, de nem történt meg (legalábbis a szent szó nem található meg a WP:NÉV-ben), 2014-ben pedig nagyon kevesen szóltak hozzá. Illetve a WP:NÉV-ben szerepel ez az elég képlékeny „Megállapodás: A dolgok és személyek elnevezésére a legelterjedtebb magyar kifejezést használd, hacsak az nem ütközik más dolgok vagy személyek nevével.” Vépi ^vita 2019. június 13., 21:19 (CEST)

Nem tudom, megállapodás van-e erről, mindenesetre úgy tűnik, hogy főszabályként a szentek szócikkeinek a címében szerepel a Szent szó (méghozzá nagy Sz-szel), kivéve, ha az illető, apostol, mert akkor "X apostol" alakban szerepel (kis a-val), ami alól kivételt képez a négy evangélista, akik "Y evangélista" néven futnak (szintén kis e-vel). További kivételt képeznek a szent királyok és a szent pápák, akik szentségük dacára a szokásos "13. Péntek piréz király" vagy "X. Piusz pápa" típusú címmel szerepelnek. Remélem, ez segít. Malatinszky ^vita 2019. június 13., 21:45 (CEST)

Keresztelő Jánost én sem tudom megindokolni. Úgy tűnik, a cikk eredetileg Keresztelő Szent János néven futott, de aztán ELVe 2009-ben átnevezte Keresztelő Jánosra "ő is csak helyenként szent" indoklással. Lehet, vissza kéne nevezni. Malatinszky ^vita 2019. június 13., 22:00 (CEST)

Esetleg Bennót lehetne még megkérdezni. Ő állítólag járt már templomban, és ahhoz képest, hogy csak négy elemit végzett, egészen rendesen tud írni. Malatinszky ^vita 2019. június 14., 16:07 (CEST)

Ez egy práblem, több okból is, és valóban le kellene valahol szögezni a zsinórmértéket. Probléma már azért is, mert hogy ki tekint szentnek kit, az nem éppen egységes felekezetközileg, még azok közt a felekezetek közt sem, akik egyáltalán használják ezt a tiszteleti jelzőt. Aztán merül fel a fentebb is idézett szempont, hogy aki nem mint Szent X ismert, annak célszerű lehet az uralkodói nevét, vagy valami más egyebet használni elsődleges névként. Az enwiki naming conventions illetékes szakaszát is érdemeg megnézni: en:Wikipedia:Naming_conventions_(clergy)#Saints.

Az enwiki abból indul ki, hogy akinek van a beazonosítására tökéletesen alkalmas közismert neve a mai értelemben vett vezetéknévszerű előzékkel (pl. Loyolai Ignác, annak ezt a névformáját használja elsődlegesnek, és a Szent jelzővel kiegészített formáról átirányítást készít. Ezt érdemes lenne végiggondolni. @Pasztilla: pl. mint nevezéktani veterán?

[Különben is nem tudom, miből gondolja Malatinszky kolléga, hogy négy egész évet kijártam bárhol is, pláne egyvégtében! ]

Amúgy ez a kérdés nem a nevezési kocsmafalra tartozik? Bennó^fogadó 2019. június 14., 18:33 (CEST)

Aláírás

Üdvözlöm a kedves szerkesztőket! Mint tudjuk négy hullám vonallal kell aláírni és a rendszer mindent megold. A beállításoknál le lehet írni, hogy akar a szerkesztő aláírni és azt a négy hullám vonal segítségével leírja. Nos, az a probléma, hogy én nekem vastag színes az aláírásom és azt én nem tudom leírni a beállításokhoz. Ha szerkesztői helyzetbe teszitek ezt a szakaszt az aláírásomban látható, hogy néz ki, amikor forrásszöveg szerkesztése helyzetben van, na én úgy leírtam a beállításokhoz, de nem színesen írta le. Hogyan lehetne ezt beírni? Napkirály ^postaláda 2019. június 13., 20:13 (CEST)

@Napkirály, az általa elmondottak alapján nem tiszta mi a probléma. Az a baj, hogy a négy tilde beírásával nem a formázott (félkövér, színes) aláírásod jelenik meg, és ezt nem tudod megoldani a beállítások között? Ha igen, akkor csináld azt, hogy az Aláírás szakaszban másold be a formázott aláírást (a szerkesztőlapra és viatalapra mutató linkekkel együtt), majd jelöld be a „Az aláírás wikiszöveg (nem lesz automatikusan hivatkozásba rakva)” kis négyzetét. – balint36 ^{🚌 buszmegálló} 2019. június 13., 20:25 (CEST)

@Balint36: A te javaslatodat megcsináltam a beállításokban, itt láthatod, hogy ír alá jelen pillanatban: Szerkesztővita:Napkirály/piszkozat. Nem engedte, hogy "Az aláírás wikiszöveg (nem lesz automatikusan hivatkozásba rakva)" beállítsam, ezt írta ki alá: Érvénytelen aláírás; ellenőrizd a HTML-formázást. Valamit rosszul csináltam? Napkirály ^postaláda 2019. június 13., 20:45 (CEST)

Próbáld meg ezt bemásolni, ezzel működni fog: '''[[Szerkesztő:Napkirály|Napkirály]]''' '''[[Szerkesztővita:Napkirály|postaláda]]''' – balint36 ^{🚌 buszmegálló} 2019. június 13., 21:37 (CEST)

@Balint36: Nagyon szépen köszönöm! Sokat segítettél. Napkirály ^postaláda 2019. június 14., 06:24 (CEST)

NOTOC a (keresztneves) cikkekben

A szakaszcím alá remélem befér egy másik kérdés isː miért jó, hogy notoc-cal nincs tartalomjegyzék ezekben a cikkekben? Én néhányból kiszedtem mostanában, de nem érdekelnek a keresztnevek annyira, hogy ezzel szórakozzak, csak a hosszúak esetében jóval áttekinthetőbb tartalomjegyzékkel és nem tudom, mi a speciális ok.Yera ^vita 2016. szeptember 15., 12:41 (CEST)

Szerintem nem jó, de szerencsére bottal valószínűleg könnyen megoldható feladat a NOTOC-ok eltávolítása. Várjunk egy-két napot, hogy tiltakozik-e valaki, aztán kérjük meg a botgazdákat. – Malatinszky ^vita 2016. szeptember 15., 18:23 (CEST)

Szerintem Perfectmiss ötlete, aki a legtöbb ilyen szócikket írta. Talán azért, mert néha vannak rémisztő hosszú szakaszcímek, mint a Nikol szócikkben is:

Híres Nikolok, Nikolák, Nikolettek, Nikoletták, Kolettek, Koletták és Kozettek

Talán emiatt. Szerintem is törölhető. - Csurla ^vita 2016. szeptember 15., 19:31 (CEST)

Hát ha ezért van, akkor ez csak szőnyeg alá söprés. Van máshol is? Van egyáltalán létjogosultsága bármilyen szócikkben? Milyen alakban várható a felbukkanása a __NOTOC__-on kívül? Tudom, hogy Dani annak idején kitalált rá valami magyar nevet is, de nincs esetleg még sablon is, ami ezt csinálja? Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 15., 19:40 (CEST)

Na már válaszolok is magamnak, egyelőre ennyit találtam: __NINCSTJ__, __NINCSTARTALOMJEGYZÉK__, __NOTOC__, Sablon:Nincs tartalomjegyzék, Sablon:Tartalomjegyzék nélkül (átirányítás az előzőre) Sablon:NOTOC (ez teljesen független az előzőtől, viszont szépen és értelmesen float:right és margók közé teszi a NOTOC-ot, mert ugye nem mindegy, hogy hol hat egy varázsszó... És elég sok nem keresztneves cikkben vannak. Talán az egyértelműsítő lapokon elfogadható, de akkor az egyért sablonba kéne beletenni. Mindjárt lesz lista. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 15., 19:56 (CEST)

Áthúztam egy szót a szakaszcímben. Beszéljünk általában a NOTOC-ról a szócikkekben, ne csak a keresztnevekről. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 15., 20:03 (CEST)

Betűrendes listaszócikkekben is van értelme a NOTOC-nak, ahol egyébként fél méteren keresztül sorakoznának az olyan címek, hogy A meg Á meg B meg C meg CS stb. Itt tartalomjegyzék helyett van a Sablon:Ábc Pasztilla 2016. szeptember 15., 20:20 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Vannak listák, ahol más sablonok és egyéb képződmények veszik át a tartalomjegyzék szerepét, mint az {{abc}}^(?), {{ábc}}^(?), {{abccs}}^(?), {{CompactTOC2}} vagy akár az {{évadáttekintés}}^(?). – Máté ^(vitalap) 2016. szeptember 15., 20:22 (CEST)

Külön szakaszba fogom szedni a listákat. Közben már látom a monitoron, mennyien vannak. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 15., 20:30 (CEST)

Egyelőre a Dinoszauruszok listája vezet 26 (azaz huszonhat) darabbal. Ez vélhetően úgy jön ki, hogy az angol ábécé minden betűjéhez tartozik egy NOTOC. Ez a cikk maga is egy dinoszaurusz, úgyhogy a listának rekurzívnak kellene lennie. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 15., 20:35 (CEST)

A {{CompactTOC2}}-b[ae] valamiért be van építve a __NOTOC__, és ebbe a listában gyanúsan az lett substolva 26-szor. – Máté ^(vitalap) 2016. szeptember 15., 20:46 (CEST)

Tessék: Szerkesztő:Bináris/Szócikkek letiltott tartalomjegyzékkel. 2431 cím négy részre bontva, hogy el lehessen bírálni. Mondjuk a listákhoz akkor ne nyúljunk. Az egyértelműsítő lapokból simán kivenném, és ha szükséges, akkor tegyük bele az egyért sablonba, de legyen egységes a megjelenésük, ne ötletszerű. Ugyanez vonatkozik az összes többire. Nem különálló szócikkeket írunk, hanem enciklopédiát, egységes formai jegyekkel. Szerintem a listák kivételével ne legyen sehol notoc. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 15., 21:29 (CEST)

Viszont nem javaslom a bottal végigrohanást sem, mert szúrópróba-szerűen belenézve általában okkal kerültek bele a negyedik listán szereplőkbe is. Tehát a varázsszó kiszedésével egy időben a szócikk szakaszstruktúrája is rendezendő. – Máté ^(vitalap) 2016. szeptember 15., 22:07 (CEST)

támogatom Bináris javaslatát. – Joey ^{üzenj nekem} 2016. szeptember 19., 10:28 (CEST)

Csak egy érdekesség: három táblázatfejléc szakaszcímmel megoldva, hogy jó nagyok legyenek. Aztán persze rögtön jött a NOTOC. A szakaszok szövege meg egész máshol volt, mint a cím. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 19., 11:51 (CEST)

Pontosított javaslat

Még egyszer a négy lista helye, hogy ne kelljen keresgélni: Szerkesztő:Bináris/Szócikkek letiltott tartalomjegyzékkel
Pontosítom a javaslatot Máté hozzászólása alapján:

Egyértelműsítő lapok (jelenleg 97 tétel): bottal ész nélkül kiirtom az összes notocot, és bekerül a sablonba. Az Omegába valóban érdemes volt kézzel belenyúlni, és sok fölösleges szakaszt összevonni, de nem hiszem, hogy megérné a fáradságot egyenként végigmenni.
Listák (jelenleg 310): marad, ahogy van, elfogadjuk, hogy kell. Ide áttettem két kitüntetéses szócikket is, aminek nincs a lista a nevében, de nyúlfarknyi bevezető után lényegében mégis az. Néhány továbbit át is neveztem listára.
Keresztnevek (1782): sejtésem szerint senki nem fog ebben az évezredben végigmenni rajtuk. Bottal automatikus módban takarítom a notocot. Nincs értelme addig függőben tartani a feladatot, amíg ilyen embert találunk. Én háromszor végignéztem, és kiszedtem belőle néhány odakeveredett más lapot. Csak annyit kérek, hogy még két ember pörgesse át, és írja ide, hogy nem vélt keresztnévtől különböző cikket látni benne. Kétség esetén segít a Látszer. Becsült munkaidő bottal, automatikus módban: 5 óra. Ehhez mérje, aki mégis egyenkénti átnézésre vállalkozik!
Maradék (jelenleg 236): na ezen fogunk kézzel végigmenni, ahogy Máté javasolta. Mindegyikről leszedjük a notocot, de ha kell, átszerkesztjük a szakaszstruktúrát.

Végül pedig a formai útmutatóba beleírjuk, hogy megállapodás szerint a NOTOC cikknévtérben csak a listáknál használható abban az esetben, ha valamilyen más rendezősablon helyettesíti (pl. ábécé). Továbbá az egyértelműsítő lapokon az {{egyért}}^(?) által. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2016. szeptember 19., 11:26 (CEST)

támogatom – Joey ^{üzenj nekem} 2016. szeptember 24., 12:22 (CEST)
támogatom OrsolyaVirág^HardCandy 2016. szeptember 24., 20:17 (CEST)

Az egyértelműsítő lapok kivételével támogatom a javaslatot. Nem lenne jó, ha a NOTOC bekerülne az egyértelműsítő sablonba, mert számos egyértelműsítő lapnak van tartalomjegyzéke, például Albany (egyértelműsítő lap). – Hkoala 2017. január 4., 10:51 (CET)

@Hkoala: A javaslat pont arra irányul, hogy ne legyen nekik. Ha ellenzed, akkor ne azzal ellenezd, hogy „mert van”, hanem hogy miért kell az oda. A belinkelt példánál szerintem pont felesleges. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2017. április 21., 07:05 (CEST)

Megjegyzem, van __TOC__ varázsszó is, amivel oda rakhatod a tartalomjegyzéket, ahova akarod. Ez is hasznos lehet olyan oldalakon, amik csak egy listából állnak csak rövid fejlécekkel, mert akkor a tartalomjegyzéket oldalt elhelyezett floating dobozba lehet rakni. – b_jonas 2017. augusztus 25., 06:52 (CEST)

Bocs, csak kifejezetten a Híres Nikolok, Nikolák, Nikolettek, Nikoletták, Kolettek, Koletták és Kozettek jellegű címekhez. Muszáj ezt így írni? Nem lehetne megkerülni a problémát, mondjuk úgy, hogy A név híres viselői? – Garamond ^vita 2017. november 5., 15:39 (CET)

Na ez például egy tök jó ötlet. Alensha 2017. november 13., 17:33 (CET)

támogatom - Szajci ^pošta 2018. október 10., 10:36 (CEST)

@Bináris: Így két és fél év elmúltával szükséges még függőben tartani ezt a szakaszt? Malatinszky ^vita 2019. április 27., 13:08 (CEST)

Igazából azt hiszem, azért volt függő, hogy a belinkelt listákra ránézzen pár ember, hogy jó-e a csoportosítás. Magamnak már felírtam az elfekvő feladataim közé. Akkor sajnos megakadt a dolog, mostanában meg nem nagyon van időm wikizni. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2019. április 29., 12:25 (CEST)

Levettem a függőben sablont. Ha nem lesz további hozzászólás vagy kifogás, akkor egy hét múlva archiválódik ez a szakasz is. Malatinszky ^vita 2019. június 17., 15:35 (CEST)

Kocsmafalak, üzenők vitalapjai

Kedves mindenki!

A kocsmafalaknak és egyéb üzenőnek tök fölöslegesen vannak vitalapjaik, gyakorlatilag ugyanarra a célra használjuk őket, mint magukat az üzenőfalakat. Egyszer már felvetettem, hogy át kéne irányítani őket a fő lapjukra (tehát a Vita:Kocsmafal (egyéb) redirekt lenne a Kocsmafal (egyéb)-re), csak akkor nem beszéltük meg, mi legyen a jelenleg rajta lévő tartalmakkal. Ehhez kérném most, hogy mindenki bökjön ide egy betűt:

A: vitalap legyen redirekt, tartalma megy 1 archívumba, ami be van linkelve a fő lap archívumai közt
B: vitalap legyen redirekt, rajta lévő tartalom behelyezendő a fő lap archívumának dátum szerint megfelelő lapjára (tehát egy 2007 novemberi komment a 2007 novemberi archívumba)
C: vitalap legyen redirekt, róla a friss tartalmat átmozgatni a fő lapra, többi nem érdekes, az se baj, ha csak a laptöriből elérhető
D: maradjon minden, ahogy van, nem baj, ha a vitalapra is érkeznek kommentek

Az érintett lapok:

(Kihagytam a Bürokraták üzenőfala vitalapját, mert maga az üzenőfal úgy van strukturálva, hogy általános kérdéseket nemigen lehet ott feltenni, valamint a wikitanács, a mentorok és a sablonműhely üzenőjét, mert ezek eleve vitalapon vannak.)

Alensha 2018. október 3., 21:29 (CEST)

A felsorolásból kivenném azokat az üzenőfalakat is, amelyek valamely megoldandó feladat célját szolgálják. Ahogyan az az adminisztrátorok üzenőfala lap tetején is olvasható: „Ha az adminisztrátorokra tartozó más közlendőd van, nem adminbitet szükségessé tevő esemény bejelentéséről van szó, ne ide írd, hanem ennek az üzenőfalnak a vitaoldalára. Így ez a lap könnyen áttekinthető marad.” Ugyanezt az elvet lehetne követni a többi üzenőfalnál is. Kivételt egyedül talán az egyéb kocsmafalnál látok, ahol én sem érzem a különbséget a fal és a vitalapja funkciója között. A jelenlegi (eddigi) gyakorlat valóban azt mutatja, hogy az adminisztrátori üzenőfal kivételével nincs elkülönítve az üzenőfal és a vitalap funkciója. Véleményem szerint a többi üzenőfalnál is fel lehetne hívni erre a különbségre a figyelmet. Ezért én egy E) opciót javasolnék, amely arról szólna, hogy az adminisztrátorok üzenőfalán szereplő szöveghez hasonló (lényegét tekintve azonos) szöveg kerüljön a többi üzenőfal tetejére is. – Dodi123 ^vita 2018. október 3., 21:55 (CEST)

A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a kérést az adminüzenőn se tartják be, szerintem csak túlbonyolítja a helyzetet (egyik vitalap se annyira látogatott, hogy az évente érkező plusz öt kérés miatt fenn kellene tartani). Alensha 2018. október 3., 22:01 (CEST)

Én támogatom, hogy ahol felesleges, ott számoljuk fel a vitalapot, és tegyük átirányítássá. Konkrétan a B megoldás tetszik a legjobban, ha odajut az ügy, még segítek is egy-egy felszámolandó vitalap hozzászólásait a megfelelő archívumokba szétszórni. Palotabarát ^vita
támogatom B vagy A – Hkoala 2018. október 7., 20:50 (CEST)
Nekem a B verzió tetszik, támogatom a javaslatot. WikimakerX^vita 2018. október 7., 21:07 (CEST)
támogatom A vagy B. Amelyikre több szavazat jön, vagyis amelyiket az archiválás miatt egyszerűbbnek, praktikusabbnak tűnik. Gerry89 ^vita 2018. október 11., 22:17 (CEST)

Kettőnél megcsináltam, ilyennek gondolom a többit is, de jöhetnek még szavazatok. Alensha 2018. október 20., 20:26 (CEST)

A. Esetleg a főoldalon lehetne egy utalást tenni arra, hogy egy bizonyos dátum előtt párhuzamosan futott a két oldal. Csigabi^{itt a házam} 2018. október 20., 20:28 (CEST)
A. – Pagony ^foxhole 2018. október 20., 20:33 (CEST)
támogatom: ~~B vagy A.~~ Nekem a 'B' változat tetszik a legjobban, mert így időrendben lehetne keresni az archívumban. – EniPort ^eszmecsere 2018. október 21., 02:05 (CEST)
támogatom: A. – Vépi ^vita 2018. október 21., 08:19 (CEST)
támogatom: A … szalax ^üzenő 2018. október 21., 09:29 (CEST)
támogatom B - ha egy kicsit munkaigényesebb is, mint az A, de megtartja az időrendiséget. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. október 21., 10:22 (CEST)
Ellenzem a javaslatot. Nem igazán értek egyet azzal, hogy a fent felsorolt vitalapokat ugyanarra a célra használjuk, mint a fő lapokat. Például lehetne ott megbeszélést indítani a fő lap kinézetéről, vagy az esetleges nem a fő lapra való témákról. (Amúgy szerintem a Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok) oldalon szerencsésebb lett volna kiírni ezt, bár mindegy.) – KoBeAt ^üzenet 2018. október 21., 10:34 (CEST)
- Lehetne, de a gyakorlat azt mutatja, hogy több mint tíz éve ugyanarra használják őket, mint magukat a fő lapokat. A javaslatok kocsmafalban igazad van, de ezt szerintem többen nézik. Alensha 2018. október 21., 21:28 (CEST)
támogatom B - Ronastudor ^vita 2018. október 21., 13:48 (CEST)

Nagyon fej fej mellett halad az A és a B, szavazzatok még, légyszi. Alensha 2018. november 7., 22:28 (CET)

Egyértelműsítettem a szavazatomat, hátha ez könnyíti az összegzést. De a másik verzióval sem lennék boldogtalan. – EniPort ^eszmecsere 2018. november 7., 23:48 (CET)

Támogatom, A. Bencemac^{A Holtak Szószólója} 2018. november 9., 08:22 (CET)
Támogatom, B első helyen. (Második helyre 'A', ha lehetne két lépcsőben szavazni, ami egyébként más hasonló szavazásokon nem lenne érdektelen). Akela ^vita 2018. november 9., 08:43 (CET)

@Bináris: az archívumtartalomjegyzék-készítésnek ugye nem zavar be, ha utólag belekerülnek megbeszélések (a fent említett B változatnak megfelelően?) Alensha 2018. november 28., 20:54 (CET)

Nem, mindig nulláról indul. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2018. november 28., 22:14 (CET)

Köszi, akkor ezt még év vége előtt igyekszem megcsinálni. Alensha 2018. december 20., 16:57 (CET)

@Alensha: Szükség van még a Függőben sablonra ezen a szakaszon, vagy levehetem, hogy egy hét múlva archiválódhasson? - Malatinszky ^vita 2019. június 12., 17:56 (CEST)

@Malatinszky: Hű, ezt el is felejtettem, köszi. Felvettem a teendőim listájára, szóval mehet archívba. Alensha 2019. június 17., 15:11 (CEST)

Angol wikiközösség kontra WMF

Az angol Wikipédia közössége erős WMF-ellenes hangulatban izzik, miután a WMF figyelmeztetés nélkül blokkolta és deadminálta Framot, az angol Wikipédia egyik igen aktív szerkesztőjét (187k+ szerkesztés). Ekkor a közösség magyarázatot kért a WMF-től, ám a(z egyesek szerint semmitmondó) válaszukat nem találták kielégítőnek, ezért a közösség támogatásával egy adminisztrátor feloldotta Fram blokkják. A WMF újból blokkolta Framot és deadminálta a blokkot feloldót adminisztrátort, majd elszabadultak a bitek, többen szolidaritásból lemondtak adminjogukról. Túl vagyunk jó pár közleményen, de ha jól veszem ki a „feljelentés” és annak pontos oka még tisztázatlan.

Az ügynek egy bejegyzésnyi rivaldafényt mindenképp jár, viszont túlságosan szövevényes, hogy jómagam teljesen átlássam/átadjam. Azért jó, ha más is tud az ügyről. Bencemac^{A Holtak Szószólója} 2019. június 15., 14:56 (CEST)

Ez nagyon bűzlik. Úgy látom, a WMF csak nemrég adott magának ilyen Big Brother-jogot. Nagyot robbanhat, ha nem vigyáznak. – Pagony ^foxhole 2019. június 15., 15:19 (CEST)

És nem is az enwikinél, hanem a dewikinél kezdték. Csak a németek ezek szerint behúzták fülüket-farkukat. – Pagony ^foxhole 2019. június 15., 15:41 (CEST)

Durvának tűnik. WMF visszautasítja a kizárás indokának és feljelentő személyének közlését is, saját belső biztonsági policyra hivatkozva, és csak azért kér elnézést, hogy ez utóbbi policynak a community feje fölötti átnyúlást biztosító szigorítását „nem kommunikálták kellően” a community felé. (Amennyire én megértettem, "Oszt jónapot" vagy "kellemes karácsonyt" típusú helyzet van). Akela ^vita 2019. június 17., 11:31 (CEST)

Tájékozódó tapogatódzás – kritikai kiadások, irodalmi bibliográfiák és Wikipedia "egybejárulása"?

Pár napja írtam, a szombati Wiki-találkozón is szóba került, de kevesen szóltak hozzá, úgyhogy átteszem ide, hátha nagyobb leszen a foganatja... Mit gondoltok? Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 17., 18:40 (CEST)

Akár előadást is lehetne belőle tartani, ám előbb körbekérdezek szűk körben: kihez érdemes ötletemmel fordulni, avagy egyáltalán érdemes-é belevágni? (Előrebocsátom: irodalmár vagyok, kicsit bibliográfus, ennél erőteljesebben filológus, jókora adag szerkesztői vénával.) A helyzet a következő: évek óta dolgoznak az Irodalomtudományi Intézetben a magyar (-országi, vonatkozású, nyelvű) kritikai kiadások digitalizálásán, elérhetővé és kereshetővé tételén, ami most látszik a célvonalba érni (az más kérdés, hogy a célvágta eltarthat még pár évig...). Tegnap volt erről egy előadás az Irodalomtudomány Intézetben erről a textológiai vállalkozásról (melyen én is részt vettem hallgatóként): Nemzeti klasszikusok kritikai kiadásai. Híradást lásd:

https://iti.btk.mta.hu/hu/21-hirek/713-nemzeti-klasszikusok-kritikai-kiadasai-irodalomtudomanyi-intezet-uj-textologiai-portalja?fbclid=IwAR0hGIR1gnBXrvMkHpvT9LrpEt6pmUKxvRuyCMEILvr4H4e5wQUPQSrIipc

   Honlap kezdőlapja:

https://dh.btk.mta.hu/iti/

Pl. szerzők szerinti felsorolás: https://dh.btk.mta.hu/iti/hu/szerzok/

Előrebocsátva: a kritikai kiadás nem a művek primér (újságcikkbéli) kritikájáról szól, sem nem szándékozik a kiadás maga "megkritizálni" a szövegeket. Ezt azért írom le, mert volt már úgy, hogy valaki ezt hitte, és berzenkedett is, hogy minek ez a sok negatívum, minden bántani/kritizálni a költő bácsit és szép versét, hát olvassuk inkább, vagy ha nem tetszik, csukjuk be a könyvet...

A kritikai a szövegkiadások legteljesebbike: óriási apparátussal, jegyzetekkel, kísérő információkkal, alkalmasint fotókkal stb. törekszik adott mű/szerző/szöveggyűjtemény/folyóirat stb. minden lehetséges szövegváltozatának közreadására, a szerzői szándék rekonstruálására, a helyesírási hibák/szövegromlások/hamisítások/cenzúrázások/kiadói beavatkozások mibenlétének dokumentálására (egyfajta "lepárlása" és "körbeudvarlása" a textusoknak). Lassan 60 éve, hogy idehaza megindult a kritikai szövegkiadás, amely nagyjából az első 50 évben papíralapon működött, most vagyunk áttérőben a digitális/elektronikus/on-line/internetes formára (részint már van, ami eleve így készül, részint a korábbi kritikai szövegkiadások digitalizálása, szkennelése, kétrétegű PDF-esítése, OCR-ezése - optikai karakterfelismerés - a cél). Röviden: a jegyzetelt (annotált) és megbízható szöveghitelesség közreadására. Egyetlen szóval: minőség.

Ez utóbbi érzésem szerint a Wikipediának is egyik alapfogalma (kellene hogy legyen). Ezért gondolkodom azon, hogy tán érdemes lenne együttműködni - nem Wikipedistaként belefolyni a kritikai kiadásokba (ez egy külön szakma, nehéz és nehezen elsajátítható, én is csak egy-két alkalommal kacérkodtam véle 20 éves profi irodalmári pályafutásom alatt). Hanem a már elkészült eredményeket átvenni, tehát arra ösztönözni a Wiki-szerkesztőket, hogy a kritikai kiadások eredményeit, a könnyű hozzáférhetőséget építsék be a szócikkekbe. Vagy egyesével, vagy valami algoritmizált/botfurmány segedelmével. Tehát mondjuk ha egy szerző szócikkében megadunk szöveges elérhetőséget is (belinkelve), akkor pl. Petőfi esetében ne (csak) a költő válogatott verseinek kötete, hanem a kritikai szövegkiadás is megjelenjék. A kettő valójában nem zárja ki egymást, mert az tény, hogy legtöbbször a kritikai kiadás nehézkesebben olvasható, ugyanakkor a kiadói (kommersz) szövegközreadások rendszerint számos hibával bírnak, és korántsem teljesek.

A hasonmásban (beszkennelve) közreadott internetes közlések majdnem más tészta - hitelesnek tűnik, hisz nem számítógépesen újragépelve, hanem egy az egyben látható a szöveg. Ámde: gyakran eme kiadások sem kéziratból készültek, szerkesztői-kiadói beavatkozások (ennek kapcsán Rejtő Jenő apropóján tudnék mesélni...), toldások-foldások estek meg vélük. Netán eleve csak válogatás-koncepció mentén jöttek létre. A kritikai kiadás nem csak a (gyakran már nem létező) kéziratot, hanem az első közléseket (folyóiratközlés, netán adott szerző pl. levélben is megírta valakinek stb.), fontosabb kötetközreadásokat, a szerző közreműködésével/életében megvalósult publikációkat is szám(ítás)ba veszi.

Ha érdemes egyáltalán agyalni az együttműködésen, akkor vitassuk meg akár más terepen is - most csak szűk kis körünkben írok, hisz a Wikitalálkozók tucatnyi résztvevőinek 80-90%-a nagyjából személyesen ismeri egymást. Valamint félő, hogy az egész kritikai kiadás-jelenség a csúcs/profi irodalmár szakma szűk köreiben lesz ismert, és a pár kattintással elérhető, minőségi és hiteles szövegeket eztán sem fogják használni széles körben. (És van-é széleskörűsítőbb jelensége az internetnek, mint a mi óvatosan növesztett, járőrözés-ellenőrzéssel kövesztett Wikipediánk?..) Analógia gyanánt a lexikográfia, lexikonszerkesztés, adattár-közreadás stb. terén is akad hivatkoznivaló (20 évig napi szinten foglalkoztam effélével). Hisz ahogy mondani szokás: a rossz lexikonokat ollóval írják, azaz 5 könyvből csinálnak egy hatodikat, a már meglévő hibákat tovább örökítik, és újabbak is kerülnek bele, ezeket aztán mások meghivatkozzák, vagy idővel újból átdolgozzák egy újdonatos kézikönyvbe stb. Ahelyett, hogy a nagyon fáradságos ellenőrzési munkát, alapkutatást, utánajárást bevállalnák. A "wiki-kriti" (vagy kriti-wiki) együttműködése tán mindkét fél számára gyümölcsöző lenne - hisz az irodalmár kollégák is arra törekszenek, hogy hasznos munkájuk eredménye-hivatkozottsága terjedjen. És erre jó terep lehetne a Wikipedia (is).

Úgyhogy a nagy kérdés: ötletcsírám, miszerint a kritikai kiadások és a Wikipedia együvé vonásának szorgalmazása érdemes-é a megfontolásra? Várom véleményetek-hozzászólástok-átirányítástok-kritikátok... Elnézést a hosszas esszéizálásért és kitérőkért, de tán nem mindenki otthonos a témában. Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 12., 23:02 (CEST)

Kedves Gergely, nagyon tetszik a fölvetésed, mert a Wikipédiát is jó irányba vinné a "kritikai kiadás" szellemisége. Az igazságnak több fajtája és így több forrása van. A teljesség igénye nélkül: (1) a demokratikus, melyben a szavazási többség dönt, ez egyfajta ököljog, kissé kultúráltabb és kevesebb sérüléssel járó kivitelben. (2) tudományos, melyben korszakok fölé ívelően általánosan elfogadott szabályok szerint fogadunk el forrásokat, tényeket és ezekből szintén általánosan elfogadott szabályok szerint következtetünk. (3) hitbéli, melyben évezrednyi egymást követő generáció közös tapasztalatával összhangban lévő közös vélekedése a döntő.

Wikipédia az elmúlt másfél évtizedben az 1-es, demokratikus alapon fölvirágzott, elérte fénykorát, túljutott a dicsősége csúcsán, és most a nyugdíj mellett még dolgozik és tovább gyarapodik. Továbbfejlődésének már gátja az 1-es típusú igazság szerinti működés, melyben korábban hittünk, azt gondoltuk mindenre megoldást ad. Az 1-es típusú működésre jellemző "szabad választás"-nál sajnos nem szoktuk kimondani, hogy mitől is szabad. A választott változat következményeiért való felelősségtől szabad a választás. A szabad választás eredménye azt is sújtja, aki ellene szavazott, és az sem lesz személyesen kérdőre vonva, aki mellette szavazott. Ilyentén személyes felelőségtől szabad az 1-es működési mód.

Kedves Gergely, ahogy a fölvetésedben éreztetted, a kritikai kiadás az nem ilyen felelősség nélküli kritizálgatás és szavazás. Hanem tudományos mérce állítás, hogy tényszerűen a kritika alá vont szövegnek mi lehetett az első teljesnek tekinthető állapota és utána pedig hogyan változott. Ez egyértelműen a 2-es működési mód.

Véleményem szerint a Wikipédia egy második virágkorát az jelenti vagy jelentheti, ha megtartva a nyilvánvaló előnyöket is jelentő 1-es működési módot, de tartalmilag elmozdulunk a 2-es működési mód irányába. Ahol akár egyetlen embernek is lehet tudományos igazsága a világ maradék 7-8 milliárd emberének a felelősségtől szabad szavazata ellenében is.

prohlep ^vita 2019. június 13., 08:25 (CEST)

Igazság szerint nem errefelé vinném a vitatermékenyítés szójárgányát, ti. minémű legyen a Wikipedia működési módja. De persze, inkább a minőség, mint a mennyiségi meggyőződés, szokásposvány, szerkesztői hitbizomány, parancsmulyalom etc. Első körben elég lenne tisztázni, hogy érdemes-é újabb együttműködési partnereket keresni? Konkrét esetben a kritikai kiadások nyújtotta lehetőség Wikipediába integrálásának módozatát kéne körbeötletelni. S ha igen, segítek a közvetítésben. Irodalmár vagyok (a PIM-ben dolgozom 21. éve, megszakítás nélkül), ezért aztán eme területen mozgok ismerősebben - s lám, a PIM-mel már lett is valaminő adattársulás. Most itt egy újabb lehetőség - a kritikai szövegkiadások honlapja koncentráltan nyújtja a minőséget, folyamatosan épül, ingyenes. Talán érdemes lenne szöve(g)tkezni, vagy legalábbis elmélkedni róla - szombaton ezt is fölvetem majd, csak addig sem árt talán előelmélkedni. És van/lesz még néhány fontos, minőségi szövegszolgáltatás e szférában - literátus nemzet lennénk, ugyebár, oszt' az irodalmárok termelik a szövegeket, ill. most már metaadatokat is... Nos, mit gondoltok? Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 14., 07:26 (CEST)

Általában nehéz számomra amikor valaki olyan kérdést tesz fel, hogy egy nem wikipédia-szerű forrásanyaggal hogyan „lehet együttműködni”. Ez a tartalom nagyon érdekes, informatív, de nem a Wikipédiába, inkább talán a Wikiforrásba vagy a Wikikönyvekbe való. A Wikipédia cikkeket leginkább csak a történelmi vagy kontextuális jegyzetek érintik, ami ezen műveknek – amennyire látom – a kisebb része. De általában nehéz látni, pontosan „mire gondol a költő” amikor „együttműködésről” beszél: ki tenne mit, ki adna mit, ki kapna mit? A Wikipédia fel tud használni szabad szövegeket anélkül, hogy formális együttműködésre lenne szükség, viszont nem szabad szövegek esetén (és az említett CC NC-ND sem szabad) nem nekünk szól; ha a jogtulajdonos szándéka az, hogy maradjon a tartalom felett kontrollja akkor neki nem jó, ha nekünk akár „fű alatt” átadja, hiszen mi kitesszük az ablakba szabad licenc alatt amúgy is; ha pedig szabadnak tervezi, akkor ab ovo úgy kellene publikálnia. Vagy, persze, az is lehet, hogy a jogtulaj nem meri szabaddá tenni, és így adna egy pofont a tehénlepénynek, nos, ebbe pedig én úgysem látok bele.

Az együttműködés olyan szinten mindenképp működhet hogy a fent említett történeti és kontextuális részek szabad licencűvé válnának, így a WP fel tudná azokat használni, és esetleg – igény szerint és módon – tudna hivatkozni a forrásra is, akár egységes formában, de jelenleg nem érzem ennek megvalósíthatóságát forrás oldalon (a jogok rendezése és a hivatkozható forma előállítása); WP oldalon amúgy szerintem megoldható, azt gondolom, hiszen mi csak átvesszük a szöveget és megforrásoljuk. (Konkrétan József Attilába olvastam bele és volt sok érdekes és WP-szerű háttérinformáció is, habár elég munkás összegyűjtögetni és szűrni, de jó ellenőrzött, tudományos forrás, nehéz ilyeneket amúgy online találni.) – grin ✎ 2019. június 14., 10:21 (CEST)

   Idézet az egyik ITI-munkatárstól - rövid kedvcsináló, és a koncepció lényege is benne van. "Itt az ideje, hogy mindenki (hangsúlyozom: mindenki) kritikai kiadásban olvassa a klasszikus magyar irodalmat. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete ehhez megteremtette a legkényelmesebb, keresőmotorral felszerelt portált, ahol az előző évtizedek magyar kritikai kiadásai váltak hozzáférhetővé pdf-ben. Az oldal folyamatosan bővül. Jó böngészést és elmélyült olvasást kívánunk!" A kiindulás, mostani állapot:

"Jelenleg 364 kötet, bennük több mint 241 ezer szövegoldal érhető el."

Szerintem amúgy minél több csúcsintézményi (ingyen)terméket kellene bevonni, a Wiki megbízhatóságának növelése érdekében (akadémiai vonalon pláne - amíg még van működő kutatóhálózat, ugyebár...). A szabad licencről meg tárgyalni-érdeklődni kéne - szívesen közvetítek, ha kell. Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 15., 09:35 (CEST)

A tegnapi ötletelés után, egy másik kincsesbánya - igaz, ezt nehezebb lenne integrálni a Wikipediába, de nagyon fontos a magyar irodalomtörténet szempontjából: http://www.iti.mta.hu/mib/bemutato_tizkotetes.html

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet (röviden: ITI) "A magyar irodalomtörténet bibliográfiája" c. projektje. Ez is évtizedekkel ezelőtt indult (az ún. "tégla" - mármint a színe alapján emlegetik így a szakzsargonban, vö. "spenót" - a zöldborítós hatkötetes magyar irodalomtörténet...), és nemsokára az összesen 10 kötetes, eredetileg nyomtatott sorozat digitalizált, ellenőrzött, kereshető változata is elérhető lesz. Ám addig is egy már elérhető:

a) kereshető: http://www.iti.mta.hu/mib/kereses02.php

b) pdf-ben letölthető: http://www.iti.mta.hu/mib/pdf/mib02.pdf - pdf-ben az összes többi kötet is, beszkennelték.

És ami igazán örvendetes, hogy 2013-tól digitálisan zajlik a bibliográfiai (könyvészeti) adatok gyűjtése - az azóta eltelt 6 év alatt egy egész "téglányi" gyűlt össze, és ez csak nőni fog. Egy hiány van, erről nem tudni, de gondolom idővel pótolják: a 2001-2012 közötti, bő 1 évtizednyi tartomány.

2013-tól gyűjtött adatok keresőfelülete: http://www.iti.mta.hu/mib/kereses.php

Nézegessétek, próbálgassátok - jó lenne minél többet integrálni az ITI terméséből a Wikipediába: mindkét fél jól járna szerintem. A (magyar) irodalmi cikkek többsége ugyebár továbbra is a 19. századi állapotokat mutat: Szinnyei József műve, ill. a Pallas lexikon nyomán - pedig azóta már elmúlt vagy 120 év, és történt azóta egy s más irodalmi, kulturális, történelmi, módszertani stb. téren.

Végül: ha érdemesnek gondoljátok az ITI-Wiki lehetséges együttműködést szélesebb körben is megvitatni, akkor tegyétek át a vitát valami széleskörűbb fórumra. Van még pár ötletem (a tegnapiakon túl is), ill. gondolataim-javaslataim a konkrét témához... Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 16., 20:19 (CEST)

@Turokaci:-- Köszönöm, hogy gondoltál rám is.

A magyar Wikipédiát - sajnos - túl kevés komoly szerkesztő szerkeszti folyamatos, kitartó munkával - és - kénytelen vagyok emlékeztetni egy korábbi vitára - a szócikk érdemi ellenőrzése nem minden esetben megoldott.

Ugyanakkor úgy vélem, hogy minden olyan anyag, ami szabadon elérhető, elvileg beépíthető a Wikipédiába.

Egyetlen szempont int óvatosságra: a magyar Wikipédia szerkesztői nem dolgoztak ki olyan "zsinórmértéket", amely bármely, szabadon elérhető szöveg minőségi kritériumait segítene meghatározni. Többen rám haragszanak, ha kimondom: abból, hogy az OTRS alapján egy szöveg "jogtiszta', még nem következik automatikusanaz, hogy minőségileg - mennyiségileg megfelelne a Wikipédia mint lexikon érdekeinek. (Pl. 15 oldal változtatás nélkül bemásolt, jogtiszta locsogás nem ér fel ugyanezen szöveg mondjuk 5 oldalba tömörített, szerkesztett változatához...)

A magam részéről a Wikipédia más vonatkozású építésére fókuszálok. Amennyiben projektté érik a fenti felvetés, sok energiát, erőt kívánok a végrehajtásához - ezt a projektet támogatni fogom. Üdv.--Linkoman ^vita 2019. június 16., 20:45 (CEST)

Remélem, megtalálja a helyét a wikipédia forrásolási rendszerében, éppenúgy mint az arcanum.hu-nak vagy a library.hungaricana.hu-nak - és még sorolhatnék jónéhány keresőrendszert - jó hasznát tudja venni az ember. Szép estét kívánok! Apród ^vita 2019. június 16., 21:04 (CEST)

@Turokaci: – Mindenképpen jó ötletnek tartom ennek a beépítését is a Wikipédiába, hiszen ez is jelentős mértékben növelné a hitelességet! Én a magam részéről készülök a könyvsorozatokhoz hasonlóan egy magyar bibliográfiai kiadványokat összegyűjtő listát készíteni, amiben akár hivatkozásokként az egyes nevezetes bibliográfiai művek (többek közt az említett nagy bibliográfiai sorozat) ismertetése is helyet foglalhatna. Üdvözlettel: 12akd ^vita 2019. június 17., 12:38 (CEST)

Javaslom továbbá a következő, immár elektronikusan is elérhető, bibliográfiákat/bibliográfiai tételeket, sok egyéb adatot is tartalmazó nívós kiadványokat:

Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 8 kötet
Márki József: Szak- és betürendes kalauz az összes magyar irodalom története- s könyvészetében
Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története (Beöthy–Badics)
Régi magyar könyvtár (irodalmi mű)
Régi Magyarországi Nyomtatványok
Magyar Könyvészet
Egyetemes irodalomtörténet
Egyházi írók csarnoka
Havas Rezső: Földrajzi könyvtár
Szinnyei József: Természettudományi könyvészet
Horváth Cyrill: régi magyar irodalom története
"Zöld irodalomtörténet" A magyar irodalom története (Sőtér), 6 kötet + kiegészítések
Talán Apponyi Sándor könyvészete is megvan valahol (Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften, 1903-1927)
Irodalomtörténetek listája: Magyar nyelvű irodalomtörténetek listája. 12akd ^vita 2019. június 17., 13:01 (CEST)

Szerkesztői adatok

@Napkirály: Ezt hogy érted? Pl. ilyenre gondolsz? Apród ^vita 2019. június 18., 16:20 (CEST)

@Napkirály: És hogy legyen összehasonlítási alapod másik szerkesztővel (pontosabban magammal). Apród ^vita 2019. június 18., 17:05 (CEST)

@Apród: Milyen statisztika ez? Ha az URL-ba beírom a saját nevemet, valami a 2008-2011 közötti nem- tudom-mit ír ki... ? De még az ID-m se stimmel össze a "rendes" saját wmflabs oldallal. Mi lehet ez? Akela ^vita 2019. június 19., 18:24 (CEST)

@Akela: Az első a szerkesztői lapod statisztikája. - Csurla ^vita 2019. június 19., 18:30 (CEST)

@Apród: Szerintem igen. Hol találhatom meg mindenkiét? – Napkirály ^postaláda 2019. június 18., 17:58 (CEST)

Ilyesmire gondolsz? Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. június 19., 20:51 (CEST)

@Napkirály: Szép jó napot kívánok! Egy pillanatra megvilágosodtam, hogy miért keresheted a szerkesztők szerkesztői adatait. Ez összefügg azzal, hogy mentort keresel, aki elvállalna téged, másrészt pedig akit hasonló dolgok érdekelnek, mint téged? És hogy ezt a szerkesztők szerkesztői adataiból esetleg ki lehet-e bogozni? Apród ^vita 2019. június 21., 02:59 (CEST)

Bibliográfiai jellegű listák és linkek a teljes szövegekre

Xia írja egy, a Népszerű Természettudományi Könyvtár szócikkel kapcsolatos szerkesztésemmel kapcsolatban:

Szia! Kérlek ne linkelj be szövegközben külső weboldalakat. A Wikipédia nem linktár, hanem enciklopédia. Köszönjük. Xia Üzenő 2019. június 19., 08:57 (CEST) ... a Wikipédiába nem hiperhivatkozásokat tesznek, hanem belső hivatkozásokat, amelyek más, Wikipédián belüli szócikkekre hivatkoznak, és ennek is megvan a szabályozása: Wikipédia:Belső hivatkozások. Ezek funkciója, hogy összekösse egymással a szócikkeket és adott esetben egy kapcsolódó témát könnyen el lehessen érni. Amit te csináltál, az külső hivatkozás szövegen belüli használata volt, amit kifejezetten nem látunk szívesen, mert egyrészt elirányítja az olvasót egy külső oldalra, és ez megtévesztő, hiszen a szövegen belüli hivatkozásra kattintással a Wikipédián belüli szócikkekre tud ugrani általában, másrészt pedig egyáltalán nem arra van a Wikipédia, hogy külső hivatkozások linktára legyen, ezt a funkciót a lap.hu és a hasonló linkaggregátorok töltik be. A külső hivatkozásoknak nálunk a Források illetve a További információk szakaszban kell szerepelniük, és ott sem tucatszámra. Lásd megint: nem vagyunk linkaggregátor oldal. Az évszámok linkelgetése ugyanúgy nem kívánatos, és irtani szoktuk, ha egy cikkben teljesen feleslegesen vannak linkelgetve. Az, hogy vannak hibás cikkek, amelyeket még nem javítottak, nem jelenti azt, hogy akkor sorozatban lehet tovább gyártani a hibás cikkeket :-). A külső linkeknek a szócikk alján van a helyük, annak pedig semmi értelme, hogy egy könyvsorozat összes könyvét külön belinkelgessük. A források között szerepel az Arcanum oldala, a További információk közé pedig belinkeltem a REAL-EOD főoldalát, itt már minden értelmes egyén meg tudja találni magának a keresett műveket. Ez a linkelés helyes módja, nem a szócikk 90%-ának elárasztása külső hivatkozásokkal. Kérlek olvasd át a belinkelt útmutatókat: Wikipédia:Hivatkozások, Mi nem a Wikipédia, Szócikkek felépítése. Köszönöm a figyelmed. Xia Üzenő 2019. június 19., 10:03 (CEST)

Véleményem szerint a bibliográfiai listák (pl. könyvsorozatok, személyi szócikk Művei szekciója) esetében helye van az egyes tételek teljes szövegének linkelésének. Ma már egy bibliográfiai lista értékét erősen csökkenti, ha nem ad linkeket a teljes szövegekre. Több ezer ilyen oldalt szerkesztettem már a Wikipédiában, mindenütt ez a gyakorlat (nem csak a magyarban). Az igaz, hogy akkor érdemes linkelni, ha a link megbízható forrásra mutat, amit minden olvasó szabadon el is érhet. Az is erősen megfontolandó, hogy a listákat külön szekcióba kell tenni, nem a bevezetőbe, illetve egyáltalán nem kell listát adni, ha van olyan megbízható, szabadon elérhető külső forrás, ahol ilyen lista rendelkezésre áll. De gyakran nincs ilyen másutt, a Wikipédiában pedig van.

– Andrasholl ^vita 2019. június 19., 15:03 (CEST)

A külső hivatkozások valóban kerülendők. Én jegyzetként adnám meg magát a művet, ahogyan példaként a Hormónok és hormónhatások című könyv esetében most megcsináltam. Így talán elfogadható. – Dodi123 ^vita 2019. június 19., 15:32 (CEST)

Ez így valóban előírásszerűbb, de ha most András ennek mintájára megcsinálja a másik 26 kötethez a hasonló jegyzeteket, akkor azzal a Jegyzetek szakaszban duplikálja a Kötetei szakaszban szereplő listát. Nem érzem úgy, hogy ez javára válik a cikknek. Talán ez olyan helyzet, ahol érdemes követni a Ne törődj a szabályokkal elvet. Malatinszky ^vita 2019. június 19., 15:55 (CEST)

Korábban volt már megbeszélés hasonló témában itt, – bár az csak a cikktörzsek végén felsorolt művek külső linkeléséről szólt. Most már tovább mentünk: a teljes cikk (listacikk) minden sorának külső linkeléséről van szó. (És nem csak Andraholl szerkesztéseiről, lásd pl. Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtár.) – Vadaro ^vita 2019. június 19., 17:17 (CEST)

Kell-e ez?

https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kol%C3%A1r_P%C3%A9ter&diff=21440426&oldid=21095882

Kell ez nekünk? És ha igen, akkor minden szócikket átírunk? Wikizoli ^vita 2019. június 20., 13:35 (CEST)

Én valószínűleg nem vesződtem volna vele, hogy beírjam, hogy Kassa Szlovákiában van (1947-ben meg Csehszlovákiában volt), de nem is tartom rossznak, hogy oda van írva, főleg olyan helységek esetében, amelyeknek a hovatartozása viszonylag gyakran változott a legújabb kori történelem során. Te például tudod fejből, hogy melyik országban volt Kassa 1938. november 1-jén? Mi a helyzet Zsolnával 1941. június 22-én? Melyik országban volt Beregszász 1920 karácsonyán? És 1991. december 31-én? Malatinszky ^vita 2019. június 20., 16:16 (CEST)

Hasznos lehet, de szerintem elég egy zászló formájában ábrázolni az infoboxban (az adat automatikusan jön wikidatából), ne bonyolítsuk túl a folyószöveget. Volt már egy hasonló megbeszélés itt. Whitepixels ^vita 2019. június 21., 13:49 (CEST)

Szerintem egyszerűbb, ha oda van írva betűkkel, mint ha nekem kell ilyeneket fejben tartani, hogy hogy nézett ki Csehszlovákia zászlaja 1942-ben. Alensha 2019. június 21., 14:20 (CEST)

2019-es Maccabi Játékok

Sziasztok! Ide írom, remélem valaki, a témához értő is látja; komoly problémák vannak a 2019-es Maccabi Játékok szócikk elég ramaty állapotban van, esetleg helyre pofozhatná valaki, aki otthon van a témában. Gerry89 ^vita 2019. június 19., 22:48 (CEST)

Kár, mert közben a kezdőlapon reklámozzuk az év eseményei között. Malatinszky ^vita 2019. június 19., 22:51 (CEST)

Azt látván, hogy ezt olvassa is valaki. Szeretném még egyszer megkérdezni, hogy miért kell nekünk a Maccabi írásmódot használni. Én tisztán divatkérdésnek érzem, hogy a latin betűs átírásnál majmoljuk az izraeli angolos szokást, a Wikipédián használt magyar átírási megállapodást figyelmen kívül hagyva. A Maccabi Játékok vitalapján már szóvá tettem (még időben, amikor még a Játékok még jövőbeli státuszúak voltak). Sajnos (több helyen is megkérdeztem) senkitől sem kaptam véleményt. Garamond ^vita 2019. június 22., 13:00 (CEST)

Nyelvek

Szervusztok! Segítséget szeretnék kérni. Amikor létre hozok egy lapot, akkor a Nyelveket, hogy lehet beállítani. Tudom, hogy az külföldi nyelvű Wikipédiákra hivatkozik, ahol ugyanaz a téma, mint a Magyar Wikipédiában. – Napkirály ^postaláda 2019. június 21., 15:36 (CEST)

A Wikidatán keresztül lehet beállítani, ha a többi wikivel való összekapcsolásra gondolsz. Felmész a www.wikidata.org-ra, fent a jobb oldalon a keresőmezőbe beírod azt, amire a szócikked utal (legtöbbször az angol szócikk címével egyezik meg), a szócikkben pedig megkeresed a „Wikipedia” című dobozt, és hu rövidítés mellé beírod a magyar szócikk címét. – BenKor ^üzenet 2019. június 21., 16:01 (CEST)

@BenKor: Köszönöm! – Napkirály ^postaláda 2019. június 21., 16:06 (CEST)

@Napkirály, vagy van egy alternatív megoldás is.

A bal oldali Nyelvek menüpontban rámész a Linkek hozzáadása lehetőségre.
A megnyílt ablakban felülre beírod, hogy melyik wiki szócikkével akarod összekötni (itt egy speciális rövidítést kell sajnos megadni, például angol wiki esetén enwiki, a német wiki esetén dewiki), majd alulra beírod a lap címét. Ha ezzel végeztél, rámész az Összekapcsolás gombra.
Ez után kidobja, hogy milyen lapokkal fogja még összekapcsolni. A Megerősít gombbal fejezheted be az összekapcsolást.

A háttérben ugyanaz a folyamat fog végbemenni, mint amit BenKor mondott, csak az átlag felhasználó nem fogja ezt közvetlenül látni. Ez esetleg azok számára kedvezőbb, akik (még) nem ismerik a Wikidata használatát. – balint36 ^{🚌 buszmegálló} 2019. június 21., 21:33 (CEST)

@Balint36: Köszönöm! Tényleg könnyebb megoldás. További szép napot! – Napkirály ^postaláda 2019. június 22., 16:08 (CEST)

Userboxok

Sziasztok! Meg szeretném kérdezni, hogy hol találhatom meg összes userbox sablon cikkét? A szerkesztői lapomhoz kell. – Napkirály ^postaláda 2019. június 22., 16:10 (CEST)

Kategória:Userboxsablonok. – BenKor ^üzenet 2019. június 22., 16:11 (CEST)

Köszönöm! – Napkirály ^postaláda 2019. június 22., 16:12 (CEST)

Nemzeti névtér - béta verzió

@Prohlep, Samat, Grin, EniPort, Palotabarát, Apród, Gg. Any: @Ogodej, 12akd, Tgr, Whitepixels, Apród, Linkoman, Partmoso: @Burumbátor, Hkoala, Slemi, Hirannor, Vadaro, Alensha, Vadaro: @Pasztilla, Misibacsi, Csurla, Pagony, Fauvirt, Hungarikusz Firkász, Tudor987:

Ma du. 4-től lesz egy bemutatkozó beszélgetés a nemzeti névtérről - az alapkoncepció szerint ez lesz a magyar(országi)/nyelvű/vonatkozású személyek besorolási alapja (digitális közegben, könyvtárakban, életrajzi adatbázisokban, szócikkekben stb. hivatkozzák majd). A szombati Wikipedia-találkozón is szóba került - ha beindul, a Wikit is érinteni fogja (tán új azonosító is készül). Jó lenne, ha valaki el tudna menni - én igyekszem, de nem biztos, hogy összejön -, mert kihatással lesz az egész magyar netre, így a Wikire is, és személyeken túl intézményeket, településneveket etc. is érint. Az alapja amúgy a PIM névtere lesz (Magyar életrajzi index), amellyel a Wikinek máris van együttműködése.

A keresőfelületen személyi, testületi és földrajzi nevekre lehet keresni: http://abcd.hu/

http://abcd.hu/2019/05/13/a-nemzeti-nevter-ertelmerol-es-hasznarol/?fbclid=IwAR1_DSqM0xxO7K4TfWzLO5pC4KKaf83A61IfojqHiYR5Q9gTongU8JBooSw

https://www.facebook.com/events/674282829695494/

Időpont, helyszín: 2019. június 20. 16.00; ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtár, Budapest, Múzeum krt. 6-8. I. em. 115-117.

A Digitális Bölcsészet folyóirat kerekasztal beszélgetést szervez a Nemzeti Névtér béta verziójának közzététele apropóján. A beszélgetésre a névtér szakmai előkészítőit és olyan kutatókat hívtunk meg, akik projektjeik során használtak és használni szeretnének névtér adatbázisokat.

A névterek, illetve a Nemzeti Névtér rövid bemutatása után a résztvevőkkel és az érdeklődő közönséggel arról beszélgetünk, ezen adatbázisok kutatói szempontból milyen felhasználási és együttműködési lehetőségeket kínálnak.

- - Ízelítő a témákból***

¤ Tudományos szövegkiadások és kutatási adatsorok szemantikus gazdagítása, entitások -- például az egyes személy-, hely- és intézménynevek, vagy az egyes fogalmak -- azonosítása, egységes kezelése.

¤ Proszopográfia és kapcsolati hálók kutatása.

¤ Kutatási adatok vizualizációja.

¤ Kiterjesztett szótárak, Linked Open Data.

Beszélgetnek: Bánki Zsolt (PIM), Fazekas István (ELTE BTK), Kiss Margit (MTA BTK), Micsik András (MTA SZTAKI), Péter Róbert (SZTE BTK), Szakadát István (BME), moderál Maróthy Szilvia (MTA BTK).

A program ingyenes. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Bocs a pingelésekért - akit nem érdekel, hagyja figyelmen kívül -, csak kevés az idő és így hátha akad olyan, akit érdekel, ráér, el tud menni (és majd röviden beszámol róla). Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 20., 10:36 (CEST)

Hát így öt órával előtte elég reménytelen embert találni rá szerintem... --Tgr^vita 2019. június 20., 10:44 (CEST)

@ImreSamu, Texaner, Hirannor: talán, akik helyben vannak, és foglalkoznak is néha a témával. --Tgr^vita 2019. június 20., 10:48 (CEST)

Köszönöm a meghívást, de sajnos nem érek be ilyen korán a városba. - Hirannor ^Postaláda 2019. június 20., 10:59 (CEST)

Sajnos elmenni én sem tudok, de egyszer kétszer már belefutottam az oldalba, csak nem néztem utána, hogy mi is ez... Lenne két kérdésem: az egyik, hogy az NSZL-azonosító (OSZK-azonosító (VIAF) (P951)) ami ugyan régóta nem működik (ha rákattint valaki, egy üres oldal jön be), de lelkesen rakosgatjuk a Wikidata-elemek alá megszűnik-e ezáltal? A másik, hogy a Wikidata-azonosítót fel lehet-e vinni a Nemzeti névtér tételeihez? Ha már együttműködésről van szó, gondolom érdemes kétoldalúvá tenni (én a Wikipédia szóócikkeit nem ajánlgatnám, hiába van sok jól megírt cikk, tudjuk, hogy mik keletkeznek itt néha, de a Wikidatát érdemes lenne használni, és használatra ajánlani is ezáltal). Palotabarát ^vita 2019. június 20., 11:06 (CEST)

Az NSZL-ről nem tudok semmit, de az abcd.hu-n mindhárom kereshető névtartományban (személy, földrajz, testületi) egy HUNID azonosító található - ez valami új, eddig még nem láttam. De másféle azonosítókat is fölvesz a Nemzeti névtér. A Wikidatás összekötésről nem tudok semmit - többek közt ezért (is) kéne elmenni... És tán kérdezni is lehet az ottani résztvevőktől. Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 20., 12:10 (CEST)

@Palotabarát: Szia az NSZL-azonosító (OSZK-azonosító (VIAF) (P951)) a VIAF névtérnek a Magyarországhoz tartozó részhalmaza, ez nagyjából teljesen automatikusan generálódik a VIAF-ból és egy bizonyos User:Gangleri tartja karban. Létezik egy döglött azonosító (OSZK-egységesítettnévalak (P3133)) ami eredetileg a Nektar-ra mutatott de miután azt bezárták értelmét vesztette, de bár kértem a törlését a Wikdatából, mint nem létező helyre mutató linket Máté megvétózta a törlését. Az OSZK-hoz kapcsolódóan létezik még a MEK-re mutató azonosító a (MEK-azonosító (P2623)) is. Texaner ^vita 2019. június 23., 09:54 (CEST)

Közben tovább kotorásztam, és lám, máris elmondható, hogy a Wikipedia része a Nemzeti névtérnek, "akaratlanul" - de javítsatok ki, ha volt valami megállapodás, együttműködés stb. Az abcd.hu honlapon pl. Péchy Blankánál a "link-tékában" (jobboldalt) van 6 féle hivatkozás: Magyar életrajzi index, magyar Wikipédia-oldal, Magyar Színházművészeti Lexikon, PIM, VIAF-azonosító, ISNI-azonosító - és mivel a PIM-es adatbázisnak olykor része a Wiki-link is (lásd opac.pim.hu - Névtér), így automatikusan bekerült a Wiki is (http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=281453&date=2019-06-20). Tehát legalább kétszintű beágyazódások lehetségesek, vagy idővel keresztbelinkelések is akár (pl. a Wiki nem csak a PIM része leszen, hanem más adatbázisé is). Ez a spontán Wiki-linkelődés egyértelműen a PIM-es együttműködésnek köszönhető (szerintem). Úgyhogy már csak azért is oda kéne figyelni, előmozdítani az adatbázisok-internetes felületek közti átjárást stb., ugyebár... Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 20., 13:10 (CEST)

Őszintén sajnálom, most olvastam a "meghívót". Mindenképpen elmentem volna, ha időben tudomást szerzek róla. Érdekes, hogy semmilyen információ nem érhető el arról, hogy ki üzemelteti, egyáltalán milyen szervezet áll mögötte. Texaner ^vita 2019. június 20., 19:18 (CEST)

Némi kutakodás után azért megtaláltam.

„Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér, amelynek segítségével elérhetővé válik a „bruttó magyar szellemi termék” – mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kedden Budapesten. Hozzátette: az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a wikipédia.”

Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér. (Hozzáférés: 2019. június 20.) Texaner ^vita 2019. június 20., 19:25 (CEST)

Ki fogja ezt írni? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2019. június 20., 19:34 (CEST)

A Nemzeti Névteret is sokan szerkesztik majd, de fontos leszögezni azt az elvet, hogy ez a folyamat kontrollált lesz, azaz nem akárki bővítheti a Nemzeti Névtér adatbázisát (szemben a Wikipédiával). -- Egyelőre ennyit lehet tudni.Texaner ^vita 2019. június 20., 20:07 (CEST)

@Palotabarát: Én csínján bánnék azzal, hogy a Wikipédia-szócikk ne legyen ott. Sok esetben (az enyémben is) a különféle régebbi lexikonok, ki kicsodák stb. adatai elavultak, azokhoz képest a Wiki naprakész lehet. Egyébként szerintem nagyon profin össze van rakva. – Pagony ^foxhole 2019. június 20., 19:55 (CEST)

Egyébként nem akarok kötekedni, de a beharangozó szövegben állandóan a Wikipédiát emlegetik, pedig a Wikipédia nem névtér hanem enciklopédia! Ki érti ezt? Texaner ^vita 2019. június 20., 20:11 (CEST)

Ha ez a Nemzeti Névtér úgy tekint a wikipédiára, mint ellenfelére, akkor abból mi jó származhat a wikipédiának? Már a bevezető szöveg is megtévesztő: A nemmzeti kulturánkat azzal védjük a legjobban, ha a szűrés, rendezés, leírás munkáját továbbra is az új kor könyvtárosainak, levéltárosainak, múzeológusainak felelősségi körén belül tartjuk. Miért? Komolyan úgy gondolják, hogy a wikipédián nem voltak olyan emberek, akiknek az előképzettsége nem könyvtár szak volt pl.? És ez a mostani hiányos is... Kerestem benne Rálik Szilviát... Nincsen róla adat.

NNT-ben nincs Rálik, de OPAC-os PIM-ben van: Díjazottak és M. életrajzi index. (Egész véletlenül én csináltam azt a rekordot... - ám ez most tényleg nem lényeg). https://resolver.pim.hu/auth/PIM28730 Ami azt jelenti, hogy lám, a PIM sem adott át minden adatot az NNT-nek - és ki tudja, hány olyan - NNT-be bekötött - gyűjtemény van, ahol hasonló a helyzet. Tehát részleges adatátadás - ami lehet konceptuális, de inkább technikai, vagy beállítási oka vagyon. Turokaci ^vita 2019. június 20., 22:08 (CEST)

A Petőfi Sándorról szóló névteres adatoknál a magyar wikipédia Petőfi Sándor szócikke szerintem sokkal informatívabb. Ezt ilyen lakonikusan abból következtettem ki, hogy a "névteres Petőfi"ben egyetlen szó sincs Morvai Ferencről, a wikipédiás Petőfi-szócikkben három találat van a nevére. Ezenkívül a "szócikkes Petőfi"nek már önmagában megvan az az előnye, hogy szakaszonként van elrendezve Petőfi élete és minden ami Petőfi személyéhez kapcsolható. Míg a névteres Petőfi Sándor esetében a Művei szakasz egy "Helység kalapácsa"-OSZK-linkből és alatta három Anyám tyúkja-OSZK-linkből áll.

Végezetül elképzelhetőnek tartom, hogy a nemzeti névteres Petőfi Sándor-t én látom át rosszul és lehet, hogy a nemzeti névteres Petőfi Sándor sokkal jobb, mint a wikipédiás Petőfi-szócikk... Ez esetben elnézést kérek.

Ha jobban megnézed, az NNT Petőfi-művek mellett van egy plusz-jel (+), s ha arra kattintasz, akkor több száz újabb Petőfi-mű jön be. Ki kell ismerni, hogy működik - még csak most indult... Turokaci ^vita 2019. június 20., 22:04 (CEST)

@Turokaci: Ha jobban megnézed, az NNT Petőfi-művek mellett van egy plusz-jel. Köszönöm, igazad van/volt, kinyitva a plusz jelet tényleg még több Petőfi-mű jelenik meg. Apród ^vita 2019. június 20., 22:12 (CEST)

Egyébként volt még egy név, egy elhunyt tévébemondónő neve, amit kíváncsiságból megnéztem a nemzeti névtérben, de a három névváltozata közül egyik néven sem találtam a nemzeti névtérben a tévébemondónőt, más hasonló nevű nem tévébemondónőket igen. Apród ^vita 2019. június 20., 21:00 (CEST)

N. Kósa Judit wikipédiás szócikkéből is több tudható meg, mint a Nemzeti Névtér N. Kósa Judit linkjéből.

Hajdú Sándor (egyértelműsítő lap)on nyolc Hajdu illetve Hajdú Sándor van, a személyi névtérben kettő plusz egy Hajdu illetve Hajdú Sándor található. Igaz a kettő plusz egy nemzeti névteres Hajdu Sándorból az 1927-ben született gépészmérnök nincsen rajta a magyar wikipédia egyértelműsítő lapján, úgyhogy beírom most az egyértelműsítő lapra. Apród ^vita 2019. június 20., 21:30 (CEST)

Hajdú/Hajdu Sándorból még annál is több van a PIM-es OPAC-felületen - ha rákeresel, a találati lista valójában egyértelműsítő lap-szerűség, csak nem úgy hívják. És van jópár olyan találat is, ami fölösleges - ezeket majd idővel törölni fogják, mert beépültek a találati lista valamely másik rekordjába (annak idején közel 30 adatbázisból állt össze a PIM mostani integrált adatbázisa, és ennek okán óhatatlanul is voltak átfedések az egyes adatbázisok között, melyek egyesülve ballasztot képeztek, törlésük folyamatban). Közösismertetőjelük: "Nem szerkeszthető". Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 20., 22:12 (CEST)

@Turokaci: Igen, megnéztem az OPAC-PIM-et, ott tényleg még több Hajdu illetve Hajdú Sándor van. Köszönöm és szép estét kívánok neked! Apród ^vita 2019. június 20., 22:25 (CEST)

Egy újabb sajátosság - te kézzel írod be, ami nagy pluszmeló, itt meg készen vannak az (azonos/hasonló nevű embereket felsoroló) listák. Az NNT importál, már meglévő adatokat strukturál és szolgáltat, és - egyelőre? - nem sok saját infót ad. Szemben a Wikivel. Azonban az NNT (vagy épp a PIM - melynek Névtere/M. életrajzi indexe az NNT alapja) eligazít, újabb lehetőségeket nyit - ennyiben több, mint a Wiki. A Wiki meg (jobb esetben) komplett szócikket nyújt, ámde az NNT révén újabb infókhoz juthat, amit beépíthet. Úgyhogy kettő - ideális esetben - nem kizárja, hanem támogatja egymást. Már ha van ember, aki veszi a fáradságot és learatja a felkínált infó-lehetőségeket... (Mert az emberi tényező sokáig/sosem lesz kizárható, szerintem.) Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 20., 22:31 (CEST)

Az pedig külön jól esik szívemnek, hogy legalább az OPAC-PIM-ben a tévébemondó neve úgy van írva, ahogy küzdöttem érte. Apród ^vita 2019. június 20., 22:31 (CEST)

Szerintem a lényeg: elindult egy nagy, állami pénzzel támogatott, sok intézményt bevonó digitális projekt. Amely - és ennek örülni kéne - a Wikipediát viszonyítási alapnak tekinti (nem ellenségnek). Ez nem csak a májat hízlalhatja, hanem jelzi: az NNT számol a Wikivel, és részben már együttműködés is zajlik. Az NNT ismertető egyik alapvetése szerintem: "alapvető funkciója a kulturális adatbázisok közötti átjárhatóság megteremtése. Ezt a célt az adatok szabad felhasználhatósága biztosíthatja." Avagy tömörröviden: "szabad adat". Tehát hogy értsétek: az NNT alapvetően nem maga épít enciklopédiát, hanem a már meglévő adattartalmakat köti össze egymással (amibe a Wiki is benne van - a PIM révén). És nem véletlen a közgyűjtemények emlegetése: ezeknek alapvetően az a dolguk, hogy gyűjtsék, feldolgozzák, publikálják, ill. más módon (pl. kiállítás) közzétegyék a kulturális, tudományos, összefoglalóan szellemi javakat.

Hasonlattal élve: az NNT egy telefonközpontot fejleszt, és nem az egyes kis helyi telefonállomásokat - azok fejlődnek maguktól (jobb esetben), és minél több van bekötve a központba, annál nagyobb az esélye, hogy a többi is tudomást szerez (a központ révén) a többieknél lévő, (számukra is) hasznos adatokról. Példával élve: valahol van egy szócikk Barkács Béláról helytörténészről, de nem tudni, mikor halt meg, egy másik helyen a halálozás adatai vannak, de nincs hozzá szócikk, 3 másik helyen B. B. családfája, iskolai dolgozatai, ill. kéziratos munkái találhatóak, míg egy negyedik helyen (egy könyvtár helytörténeti gyűjteményében) B. B. ritka és kis példányszámú kiadványainak zöme föllelhetők, ámde fogalmuk sincs, ki is B. B., mert véletlenül került be, valami hagyatékkal; egy levéltárból előkerül B. B. végrendelete, amelyből kiderül, hogy mit szeretett volna kezdeni a kézirataival-könyvtárával, és közben Kanadából jelentkezik valaki, hogy ő B. B. unokaöccsének sógora, aki sokat mesélt Béla bácsiról, és van itt egy halom fénykép róla stb.

Ezek mind összekötődnek az NNT révén - ami azért jó, mert "akaratlan" találatok is adódhatnak, magyarán ott is lelhetsz hasznos infót, ahol nem is keresnéd. Mert fogalmad sincs, hogy Kanadába is kerültek fotók B. B.-ról - tehát ott nem is keresnél. Vagy feltételezheted ugyan, hogy lennie kéne valahol egy nagy fotóhagyatéknak, de tekintve, hogy nem ismered B. B. rokoni kapcsolatait (melyek szintén kiderülhetnek a NNT révén), elvileg a világ összes államának archívumait, nyilvános családkereső fórumait stb. egyesével kéne átnézned. Itt meg tálcán kapod - nem a konkrét fotókat (bár ha digitalizálják, akkor azokat is), hanem a metaadatokat. Magyarán hogy adott kutatott jelenségről hol lelsz további információkat, ill. maga a jelenség (esetünkben egy személy) egyáltalán kicsoda.

És ha jobban megnézitek az NNT mostani állapotát (ami még jócskán változhat), akkor ott is jobbára metaadatok, ill. alapvető, eligazító adatok találhatóak, melyek pl. egy adott személyt egyértelműen önmagával azonosítanak be (példa: a számtalan Nagy Lajos közül melyik az író), és nem Wiki-szerű (SAJÁT) szócikkeket közöl (mert nincs vagy alig van saját szócikke - átvesz és egyesít). A mégis szereplő komplett szócikkek pedig jobbára évtizedekkel ezelőtt keletkezett, többnyire mára elavult (mert 25 éve jelent meg és azóta történt egy s más), de adattartalmát tekintve korrekt forrás (pl. M. színházművészeti lexikon), vagy ellenkezőleg, az 1970-es években is rengeteg hibával futó, és zömében azóta sem korrigált forrás (M. életrajzi index - minden könyvtár polcán ott van) terméke. A kettőben az a közös, hogy digitalizált, szabadon kereshető és ingyenesen elérhető - ezért van rá hivatkozás, mert elérhető. De ott van mellette a Wiki-szócikk hivatkozása, ami jobb esetben sokkal korszerűbb (rosszabb esetben 19. századi színvonalon áll - lásd a töménytelen Pallas-lexikonos szócikket).

Akárhogy is lesz, immáron itt van - és jó lesz odafigyelni reá, ill. együttműködni (ami részben már fut is - lásd a már említett PIM-Wiki-s együttműködés nyomán NNT-be a PIM révén került Wiki-linkeket). Úgyhogy hajrá, elő a kíváncsisággal és kooperációval!.. Üdv: Turokaci ^vita 2019. június 20., 22:01 (CEST)

A Rétvári Bence jól megmondta a nagyot. OsvátA ^Palackposta 2019. június 23., 09:22 (CEST)