Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív189

Kleť csillagvizsgáló lap címe?

Aki a Csillagászati műhely vitalapjára feltett tárgyi kérdéshez szeretne hozzászólni, az alábbi linken tegye meg. Köszönöm. – Porrima^eszmecsere 2021. október 20., 13:09 (CEST)

Hangul betűk szócikkeinek neve

Dilemmában vagyok. A hangul betűk szócikkein dolgozom, és eleinte úgy terveztem, hogy a betűk neve lesz a szócikkcím, pl. kijok a ㄱ betűnek, ami mássalhangzókkal remekül működik, csakhogy a magánhangzóknál több mgh-t is azonos magyar betűvel írunk át, pl ㅗ és ㅓ is [o] a magyar átírás szerint. Így az o (hangul) egyértelműsítés nem játszik... Más wikiken összevissza van a gyakorlat, hol a betű nevét használják vagy revised romanization vagy mccune romanization szerint, vagy a koreai betű maga a szócikkcím (tehát koreaiul). Nálunk is vegyes, a görög betűk a magyaros átírt névvel vannak, de van cirill Б szócikkünk (igaz csak ez az egy). Alapvetően azon lennék, hogy magyaros címe legyen a szócikknek és ne a betű maga (a japánoknál is így hoztam létre a hiraganákat), de a magánhangzók egyértelműsítésénél itt most elakadtam.

• Legyenek-e koreaiul a betűk a szócikk címében? (tehát ㄱ, ㅗ)
• Ha nem, akkor az azonos átírású betűket hogyan egyértelműsítsem?
  • o (ㅗ) és o (ㅓ)?
  • ㅗ: o (hangul), ㅓ: ŏ (hangul) (ez utóbbi a tudományos McCune–Reischauer-átírás szerinti)
  • más javaslat?

Köszönettel Xia ^Üzenő 2021. október 22., 13:37 (CEST)

@Xinget megpingelem ide Xia ^Üzenő 2021. október 22., 13:50 (CEST)

 megjegyzés Laikus felhasználóként csak annyit tudok mondani, hogy én szeretem ha a cikkek címét (és, ha már itt tartunk, a szerkesztőtársak nevét) viszonylag egyszerűen le tudom írni a számítógépem billentyűi segítségével. --Malatinszky ^vita 2021. október 22., 14:08 (CEST)

ezért kérdezem, hogy mi legyen az inkriminált betűk cikkeinek címe... mert sajnos nem egyszerű magyarosan leírni őket. Tekintve, hogy muszáj az egyértelműsítés, mert már van o betű cikkünk. (meg amúgy is, hisz ez nem latin o betű). Xia ^Üzenő 2021. október 22., 14:10 (CEST)

Sziasztok, szerintem ha lehet, így legyen, tekintve, hogy a magyaros átírás az elsődleges:

• o (hangul ㅗ)
• o (hangul ㅓ)

Vagy lehetnének a koreai magánhangzók egy cikkben és azon belül külön alfejezetekben...

Üdv: Xing 興 ^{Mesélj csak} 2021. október 22., 14:19 (CEST)

Azt nem akarnám, mert vannak interwikik rendesen, van értelme a külön szócikknek is. Xia ^Üzenő 2021. október 22., 15:13 (CEST)

És ha zárójelbe a képzés helye kerülne (hátul képzett vs. középen képzett)? Nem tenném bele a hangul jelet, mert egy átlagos olvasónak/szerkesztőnek nehézkes elővarázsolnia (tudom, ott a kereső, de akkor is...). Az „o” egyértelműsítő lapjára meg felvenném mind, ott mellé kerülhetne a hangul jele is. - Gaja   2021. október 23., 12:00 (CEST)

A laikus szempontjai. Hát én például, ha valahol találnék a Neten egy koreai betűt, akkor gondolom azt csinálnám, hogy kijelölöm, és ctrl C, ctrl V. Ha így teszek, akkor az enWiki logikáját követem, mert ott a szócikk címe egyszerűen ㅐ.

Számomra, aki egyáltalán nem igazodom el a koreai nyelvészetben, nem segítség az, ha ismerem a hangul jel (valamilyen) átírását, de az sem, ha a megmondják nekem a hang képzési helyét. Az egyértelműsítésben sem segít. És azt sem hiszem, hogy ennek alapján keresném.

Egy ilyen betűt nem akarnék billentyűzni sem. Sem egyszerű, sem diakritikus jelekkel bonyolított formában. Inkább valamilyen beviteli táblázatot használnék, ahonnan kikattinthatom a szükségeset. (Ez különben semmivel sem ravaszabb megadásmód, mint az IPA szerinti, hiszen [ɐ] jelet sem tudok közvetlenül bebillentyűzni! Ezzel szemben ahhoz a Különleges karakterek készlete rendelkezésemre áll.)

Saját céljaimra az ilyen egzotikusabb írásokat, ékírást, kitan jeleket a legjobban akkor tudtam kezelni (nagyon transzparens, levélben is jól küldhető és elírástűrő megoldással), ha a Unicode-kódot ismertem. Egy U+314F számomra teljesen jól használható, hiszen ezt a kódot egy kis körítéssel beírva (ㅏ) megbízhatóan előállítható a kívánt ㅏ betű. – Garamond ^vita 2021. október 23., 17:47 (CEST)

El tudnám fogadni, hogy az idegen írású jel legyen a cikkcím, de akkor minden, nem latin írással írt nyelv írásrendszerében létező betű a saját jellel legyen. Tehát nem kijok, mint fenn, hanem ㄱ. Különben megint csak növeljük a katyvaszt. Ha ez nem elfogadható, akkor nem tudom, jelen esetben mi lehet a jó megoldás (tekintve az olvasókat is, aki a keresőn kívül nem fogja megtalálni pl. az o (hangul ㅗ) cikket..) - Gaja   2021. október 24., 10:47 (CEST)

@Gaja ez nem segítene, mert az egy általános HANG képzését írja le (és az az IPA dolga), ez pedig egy BETŰ szócikke. Xia ^Üzenő 2021. október 23., 20:48 (CEST)

Oké, de még mindig jobb, mint a hangul jel egyértelműsítőként, amit az átlag olvasó nem nagyon fog megtalálni a wiki-keresőn kívül, ha csak nem "korea-fan". - Gaja   2021. október 24., 10:49 (CEST)

Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek

Kedves Szerkesztőtársak! Ismét visszatérek a könyvsorozatok nevének helyesírására, konkrétan a tárgyban szereplő sorozat neve kapcsán, ami számomra nagyon furcsán néz ki. Miután elkezdtem a sorozat egyes elemeinek belső linkekkel való ellátását, mielőtt szétszórok sok írásmód-érzékeny linket, szeretném, ha ismét megbeszélnénk és valahogy dűlőre jutnánk a témában. A Wikidatában a terjedelmesebb nevű, illetve mondat jellegű sorozatok továbbra is az első betű kivételével kisbetűsen, a könyvtárakban elterjedt írásmóddal szerepelnek, ugyanakkor az ugyanitt 2020. október 25. körül történt megbeszélésben hivatkozott AkH.¹² 197. szerint a nem mondatszerű sorozatnevek elemeit kell csak a kötőszavak kivételével mind nagybetűsen írni. Kérem szépen, hogy adjatok véleményt és segítséget (ha általánosságban nem is, de legalább e konkrét esetre). Megszólítok szerktársakat (@Garamond:@Vadaro:@Sepultura:@Hkoala:@Pasztilla:@Bennó:@Malatinszky:@Palotabarát:), hogy értesüljenek a kérdésről, de természetesen nagyon megköszönöm, ha bárki megmondja a tutit :-)). Számomra pillanatnyilag szimpatikusabb a kettő-háromnál több tagú (nem intézmény-, folyóirat- stb. tulajdonnevet tartalmazó) sorozatok esetében csak az első szó nagybetűvel írása. – Bizottmány ^vita 2021. október 23., 08:34 (CEST)

A könyvtárakban a bibliográfiai címleírási szabvány terjedt el (a Wikidatát linkelted be, nem a szabványt), amely alapján a sorozatcímek elemei kisbetűsek (kiv. kezdőelem és tulajdonnevek), de a címleírási szabvány egy algoritmus, amely fittyet hány helyesírási konvenciókra, például az alcímet is kisbetűvel kezdi.

Ezzel szemben itt (és bármely szerkesztőműhelyben) helyesírási megfontolásból alakult úgy, hogy a könyvtári szabványra fittyet hányva a címeket nagybetűvel kezdjük, a sorozatcímeket pedig állandó címként kezeljük (merthogy azok) stb. Hogy számodra nem mondatszerű, többelemes sorozatcímek esetén ez “fura”, az számomra logikusan fel nem oldható dilemma, ezért érdemben kommentálni sem tudom. Ha egy folyóirat- vagy sorozatcímet állandó címként kezelünk, akkor egységesen úgy kezeljük hossztól függetlenül. Pasztilla 2021. október 23., 19:34 (CEST)

Én bizony azt mondom, hogy ha a szóbajött megnevezések állandó címek, akkor bizony nagybetűzve kell őket írni. Ha sokat nézegetem őket, nekem se nagyon tetszik a megjelenésük. De ettől még így szabályos.

Ez az egész a napi gyakorlatban azon múlik, hogy van-e bármilyen automatizmus, ami a könyvtári címváltozatokat bejuttatja a Wikidatába. (Valóban nem tudom, valakinek van erről információja?) Ha a magyar címek mindig kézi bejegyzés révén kerülnek bele, akkor tartani lehet az akadémiai előírást. Csak éppen figyelmeztessük a kollégákat, hogy ne úgy másolják be, ahogy a könyvtári katalógusban találják. Ha az alcímeket le tudják választani a kettőspontnál, akkor itt is ki tudják cserélni a kis kezdőbetűket.

Az Osiris hoz további apró kiegészítéseket, hogy például így helyes: A Szállodák és a Vendéglátás Eszközei, Berendezései, Új Autonómia önkormányzati lap. Ha segíteni akarjuk a szerkesztőket, talán ilyesmire is érdemes felhívni a figyelmet, hiszen az itt leírt állásfoglalásom szerint lényegében tőlük várjuk el, hogy érvényesítsék a helyesírás szabályait. – Garamond ^vita 2021. október 23., 22:08 (CEST)

Köszönöm a válaszaitokat. @Pasztilla: összefoglalójára nem hányhatunk fittyet :-)), – jót mosolyogtam ezen az érzékletes, ugyanakkor népi ihletésű kifejezésen –, és @Garamond: szerint is így szabályos, akkor a sorozatcímeknek a kötőszavak kivételével minden elemét (mint állandó címeket hossztól és jellegtől függetlenül) nagybetűvel kell kezdeni. Eszerint helyes a tárgyban megadott címforma. Ahogy néztem, olyan 60 körüli javítás lesz csak e vonatkozásban, amit majd végigviszek. Hogy még mennyi sorozatcím javítandó, nem tudom, de gyanítom, hogy igen sok (azokat csak a magam írásaiban javítom, és ha elém kerülnek.) Még pár napig várok esetleges észrevételeket, utána kezdem. Köszönöm még egyszer. Üdv, – Bizottmány ^vita 2021. október 24., 13:17 (CEST)

Archivált változatba nyúltam, megkutyulódott az időrend

Most az utolsó, még élő nyelvi kocsmafal-lapra írok, remélem, helyreáll a rend.– Bizottmány ^vita 2021. november 6., 05:47 (CET) Nem állt helyre. Valaki rendbe tudná tennni? – Bizottmány ^vita 2021. november 6., 05:47 (CET)

Művésztelepek, iskolák

A Művésztelepek, iskolák kategóriában nem értem a címek helyesírásának logikáját:

• Alföldi iskola, Barbizoni iskola, Dunai iskola, de Európai Iskola
• Bükki művésztelep, Faleronei művésztelep, Gödöllői művésztelep, Hódmezővásárhelyi művésztelep, Kecskeméti művésztelep, de Csopaki Művésztelep, Novákfalvi Művésztelep, Vámospércsi Művésztelep
• Inconnu Csoport, Iparterv-csoport, Quintett csoport.

Melyik a helytelen ezek közül? – Hkoala 2021. november 6., 07:50 (CET)

Ha intézmény, akkor nagybetű, ha nem az, akkor kicsi. Szerintem. Xia ^Üzenő 2021. november 6., 09:56 (CET)

Ebben a folyóiratban (MTA Művészettörténeti Kutató Intézete, 1999) és ebben a könyvben (Gödöllő története II., 2013) következetesen és csakis a gödöllői művésztelep szerepel. Én a többi művésztelepet is így írnám, kivéve azt, ahol forrás bizonyítja, hogy mint intézménynek ez a hivatalos neve. Az iskolákat is általában kis kezdőbetűkkel látom a lektorált kiadványokban. Pl. "a barbizoni iskola" (pl. itt), "a bécsi iskola" (pl. itt (Enigma folyóirat, 32. oldal).

Az Inconnu Csoport-ról itt egy weblap, amely "Inconnu Független Művészeti Csoport - Inconnu Independent Art Group"-nak nevezi, csakhogy a forrása az angol Wikipédia cikke. Ezeket a csoportokat talán egyenként kéne megnézni, az "Egy kiállítás erejéig összeszerveződött" csoport (Quintett) biztosan nem intézmény. – Vadaro ^vita 2021. november 9., 10:37 (CET)

Afgán (dari) nevek

Sziasztok, egy Afganisztánnal kapcsolatos szócikkhez szeretném kérni a segítségeteket az alábbi nevek magyar átírásában. Leírom az angol változatot, a perzsát (fárszit) - mely utóbbit többnyire a Wikidatából másoltam át - és a Wikidata adatlap linkjét. Lehet, hogy segít, lehet, hogy nem, de néhány (vagy egy) magyar változatot, vagy azok ellentmondásait is jelzem.

• Mohammed Daud Khan Mohammed Daud Khan (Q310247) - محمدداوودخان - afgán politikus (Mohammed Daúd Khanként szerepel az államok vezetőinek listájában, Daud kán az Afganisztán cikkben, Muhammed Daud néhány újságcikkben)
• Sibghatullah Mojaddedi - صبغت‌الله مجددی - Szebgatolláh Modzsaddedi (Q380474) (Szebghatullah Mudzsaddadi)
• Salahuddin Rabbani - صلاح‌الدین ربانی - Szaláhoddin Rabbáni (Q7403481)
• Abdul Qadir Dagarwal - عبدالقادر (نظامی)- Abdolkáder Dagarvál (Q2282006)
• Babrak Karmal - ببرک کارمل - Babrak Kármal (Q63827)

--

• Jamiat-e Islami - جمعیت اسلامی افغانستان - Dzsamijat-e Eszlámi-je (Q1261999) politikai párt (Dzsamiat-i Iszlami)
• Fayzabad - فیض‌آباد - Fejzábád (Q156558) város (Faizabad néven van említés a magyar Wikipédián)

Ha van is magyar változat, általában az a bajom, hoyg nincs kialakult egységes írásmód, napilapokban többféle változat is előfordul.Előre is kösz a segítséget. Palotabarát ^vita 2021. november 7., 20:18 (CET)

Ugyan nem arab, de @Mathae: talán tud segíteni. Esetleg még próbálkozhatsz végső esetben a Forvóval is... Ez utóbbi alapján az első neved Mohammad Dávúd Hán-szerű kiejtést ad, amit akár átírásnak is lehet tekinteni. Nem folynék bele jobban, mert nem is értek hozzá, ráadásul az arab írás átírása nekem nagyon hasra ütősnek tűnik... - Gaja   2021. november 9., 11:23 (CET)

Hasraütős leginkább csak akkor, ha nem tudod, mit NEM írnak le... --Mathae Fórum 2021. november 9., 15:06 (CET)

A Forvóval próbálkozás, ugye, azt jelenti, hogy meghallgatjuk, hogy ejti az adott nevet egy anyanyelvi beszélő, és megpróbáljuk aztán a nevet úgy leírni, hogy azt magyar szóként kiolvasva a kapott hangalak minél inkább hasonlítson a Forvón hallotthoz. Ez elvileg akár lehetne is a Wikipédia átírási elve, de a mi közösségünk annak idején eléggé határozottan nem ezt, hanem az akadémiai átírást választotta. Ezért én a Forvót erre a célra inkább nem használnám. --Malatinszky ^vita 2021. november 9., 14:44 (CET)

@Palotabarát: A dari nevekre útmutatást ad a WP:ÚJPERZSA, ahonnan elvileg betűnként át lehet írni ezeket a neveket. Nehezíti a dolgot, hogy a listádon szereplő nevek közül többnek a viselője nem dari hanem pastu anyanyelvű. (Daud Khan mindenképpen, hiszen ő a királyi családba született, de az enwiki szerint Mojaddedi is pastun. A többiek, úgy tűnik, valóban dari/perzsa/tádzsik anyanyelvűek, tehát náluk működik az újperzsa átírás.) --Malatinszky ^vita 2021. november 9., 14:44 (CET)

@Palotabarát: Ezek az átiratok a fárszi alapján történtek, azaz még a darit sem reprezentálják igazán jól, mert a kiejtés nem teljesen ugyanaz. Ámde a különbségek terén nem vagyok járatos. Könnyen lehet, hogy ami Teheránban e, az Herátban i (-isztán, iszlám, Szibgat), és ami a perzsáknak o, az az afgánoknál lehet u (Abdol -> Abdul).

Viszont annak idején nagy bátran a darira is vonatkoztattam a WP:ÚJPERZSA rendelkezéseit, a közösség meg naivan hitt nekem, szóval elvileg így a helyes. A pastut viszont tényleg csak érzésre tudjuk átírni. Régebben elgondolkodtam, hogy kéne fonetikus alapon csinálni egyet, de aztán igazából a perzsával meg az arabbal sem vagyok elégedett, pedig azokat tanultam, úgyhogy megette a fene.

• Mohammad Dávud Hán (amennyiben a kán szót névelemnek tekintjük, nem pedig rangjelölőnek úgy a kiejtés szerint írjuk át "hán"-ként);
• Szebgatolláh Modzsaddedi
• Szaláhoddin Rabbáni
• Abdolkáder Dagarvál - a név amúgy rosszul szerepel átmásolva: عبد القادر دگروال az eredeti, amit te írsz, az Abdolkáder (katona).
• Babrak Kármal
• Dzsamijat-e Eszlámi-je Afgánesztán
• Fejzábád

Üdv: -Mathae Fórum 2021. november 9., 15:06 (CET)

Mathae, Malatinszky, Gaja köszönöm mindannyiótoknak a segítő hozzászólásokat, ill. a megoldást! Palotabarát ^vita 2021. november 10., 00:33 (CET)

Garowe

MegoldvaGaja   2021. november 9., 21:55 (CET)

Indokolja azt valami, hogy a szomáliai/puntföldi várost, Garowét ezzel a – szerintem – helytelen névvel illessük? Mivel a szomáli latin betűvel ír, és nagy valószínűséggel a településnek nincs meghonosodott magyar neve, javaslom az átnevezését a Garoowe alakra. Vélemények? - Gaja   2021. november 9., 09:26 (CET)

Támogatom. --Mathae Fórum 2021. november 9., 15:19 (CET)

Jó meglátásnak tűnik. A többi településnévre is ránéznél, hogy azok rendben vannak-e?

Épp most bővítem a Puntföld cikket, de ha úgy gondolod, hogy hibásan van írva valamelyik név, nyugodtan belejavíthatsz. misibacsi*^üzenet 2021. november 9., 15:30 (CET)

@Mathae: és akkor ebben az esetben a Mogadishu cikkben sem kell feltüntetni az infoboxban az idegen hieroglifákat? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2021. november 9., 15:22 (CET)

Úgy látom, Szomáliában az arab is hivatalos nyelv, tehát az arab változat is feltüntetendő mindenhol. Átírást nem csinálnék viszont belőle, az a szomáliak a maguk faramuci módján megcsinálták... --Mathae Fórum 2021. november 9., 15:24 (CET)

Kicsit off, de ha már itt tartunk, a Mogadishu cikkben feltűnik a Mugdisó elnevezés is. Ez azt jelenti, hogy van meghonosodott magyar neve. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a cikk címének is ennek kéne lennie? A vitalapon viszont Muqdisho mellett tette le a voksát valaki. - Assaiki ^vita 2021. november 9., 15:32 (CET)

Szerintem nem honosodott ez meg, hanem a Mogadishu. Lehet, pont én fordítottam, meg is ütődtem rajta, de pont nem volt lehetőségem ellenőrizni, Mathae meg sehol nem volt... – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2021. november 9., 15:35 (CET)

Ráadásul a Földrajzinév-bizottság 16/220. számú döntése szerint is Mogadishu a helyes írásmód. Burumbátorral még csak-csak vitatkozhatnak a vakmerők, de az FNB-vel ne akarjatok ujjat húzni! -- Malatinszky ^vita 2021. november 9., 16:04 (CET)

@Malatinszky: Egész belemerültem... És a 102. oldalon, a 110/969. (2019.12.03.) FNB. Áf. számú állásfoglalás alapján lehet, hogy lesz egy kis dolgunk. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2021. november 9., 16:47 (CET)

Meh, most már várjuk ki a választásokat, hátha a Márki-Zayék új FNB-t csinálnak... Malatinszky ^vita 2021. november 9., 16:52 (CET)

Köszönöm a segítségeteket, átneveztem. @Misibacsi: Holap több időm lesz, megpróbálom átnézni a többi nevet is! - Gaja   2021. november 9., 21:55 (CET)

@Misibacsi: Átnéztem Puntföldet a nevek miatt, amit tudtam javítottam. - Gaja   2021. november 10., 11:04 (CET)

Rendben! Köszönöm! misibacsi*^üzenet 2021. november 10., 12:39 (CET)

Rajendralal Mitra akadémikus neve

Mitra, Radzsendra Lal (1824–1891) indiai történész (t. 1865) névírása eltérő A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (L–R) szócikkben, és ez alapján Radzsendra Lal Mitra-ként utaltam rá Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek szócikkben. A Wikidatában Rajendralal Mitra, a Duka Tivadar szócikkben pedig Rádzsa Rádzsendralála Mitra. Melyik legyen az érvényes névírás itt a magyar wikiben? Kérem, a hozzáértő szerkesztő-társak segítsenek. Köszönöm szépen.– Bizottmány ^vita 2021. november 10., 13:23 (CET)

Utóbbit érzem közelebbinek, de @Ogodej: a szakértő a keleti nevek átírásában. - Gaja   2021. november 10., 15:34 (CET)

Igen, kis javítással Rádzsendralál Mitra a helyes, ennek alapján: রাজেন্দ্রলাল মিত্র (bangla írással) Ogodej ^vitalap 2021. november 10., 19:18 (CET)

Nagyon szépen köszönöm a gyors és hathatós válaszaitokat. Akkor javítom a neveket.– Bizottmány ^vita 2021. november 10., 19:33 (CET)

Anna Karenyina

Most, hogy Gy. Horváth László fordításában végre szabályos helyesírású címmel is megjelent az Anna Karenyina, nem lenne itt az ideje annak, hogy az 1951-es Németh László-féle fordítást tükröző című Anna Karenina (regény) cikkünket átnevezzük Karenyinára? És ha igen, kell-e az egyértelműsítő toldalék? --Malatinszky ^vita 2021. november 9., 15:59 (CET)

De és nem. – Winston ^vita 2021. november 9., 17:35 (CET)

Winston+1 Xia ^Üzenő 2021. november 9., 19:54 (CET)

Köszönöm, elvégeztem az átnevezést. Még a keletkezett zöld linkeket kell elintézni -- akinek van türelme, segítsen. Mellesleg a WP:NEV-ben szerepelt ez a könyv példaként, azt is átírtam, és így is működik a példa. --Malatinszky ^vita 2021. november 11., 20:44 (CET)

Afrikai repülőterek nevei

Sziasztok

Elkezdtem létrehozni az afrikai repülőterek sablonjait, azonban az angol földrajzi nevek átírására nem vállalkozom. Ha valaki járatos Afrika földrajzában, ezek közül a sablonok közül válogathat: Wikipédia:Repülési műhely/Afrika repülőterei.

Én néhányat t udtam átírni, de azt se biztos, hogy jól. Forrásnak az országok és azok fővárosainak cikkeit használtam, melyben szerepelnek a repülőterek is, bár nem biztos, hogy jól. – B.Zsolt ^vita 2021. november 11., 11:50 (CET)

Kartauzi → karthauzi

Konfliktus alakult ki a követendő írásmód körül. Előzmények itt Wikipédia:Botgazdák üzenőfala#Kartauzi → karthauzi és itt Szerkesztővita:Voxfax#Garegnanói kartauzi kolostor. Jó lenne, ha több vélemény és indoklás jönne idem, a KF-re. Eredményt (ha lesz), tegyük a szócikk vitalapjára is. (@Pagony, Alfa-ketosav, Hungarikusz Firkász, Voxfax:). Mindkettőre van helyesírási indoklás. Akela ^vita 2021. november 13., 11:26 (CET)

Nincs mindkettőre helyesírási indoklás, az OH 892. oldalán a karthauzi alak és csak az szerepel. Ugyan miért kellene eltérnünk tőle? Hagyományos írásmód minimum Eötvös József óta. Miért, milyen megfontolásból volna "helyesebb" a Chartreuse-re a kartauzi? Voxfax zavaros érvei (lásd a vitalapján) semmi ilyesmit nem támasztanak alá. Éppúgy nincs okunk eltérni a bevett alaktól, mint a Tokió, Kiotó stb. esetében. Pagony ^foxhole 2021. november 13., 11:49 (CET)

Én is karthauzinak tanultam fél évszázada, egy darabig azt hittem, németből ittragadt írásmód. De paradox módon német szövegben láttam először 'h' nélkül, aztán olvastam a 'h' nélküli latin Cartusiensis (Chartreuse/Kartusia) eredetről. A 'h' jelenléte előttem rejtély, ez valami archaikus hungaricum. Az orthodox/ortodox változás számomra logikusabb. A kartauzi ugyanolyan bevett alak, mint a régi karthauzi. De sajnos, belátom, WP-na a szótári alak az adu. Akela ^vita 2021. november 13., 12:17 (CET)

A kartauzi valóban logikusabb, de nekem is a h-s alak természetesebb. És úgy tűnik, a 2015-ös AkH.¹² szótárrészét összeállító nyelvészek szerint is a hagyomány elvét követjük, hiszen a 337. oldalon a karthauzi alak – és csak az – szerepel. – Tacsipacsi ^vita 2021. november 13., 17:17 (CET)

Ezt nyilván tévedésből hagyták benne. A családnevek hagyományos írásában kötelező az elavult cz, eö, th, ts stb. viszont a közneveknél NEM ez a helyzet. A th-nál maradva minden ortho- kezdetű szóból mára elmaradt a h. A katholikusból úgyszintén. A magyar nyelv értelmező szótára[1] világosan leírja, hogy a h-s változat az elavult. SEMMI sem indokolja. A tanácsadó szótárakban teljesen nyilvánvaló, hogy hibásan maradt benne. A kartauzi rend címéből nyolc éve fentiek alapján vettem ki a h-t. Azóta senki sem tiltakozott. Most, hogy elkezdtem a logikus javításokat végigvinni, lett egyszerre fontos ez a gáncsoskodás. Nem hiszem, hogy ilyenkor az a helyes eljárás, hogy a szent OH tévedését, nem naprakészségét mindjárt automatikus javítással végigfuttatjuk a Wikipédián. Voxfax ^vita 2021. november 13., 17:25 (CET)

OH, AkH, Mhsz. Mindenki szembe hajt. Pagony ^foxhole 2021. november 13., 17:40 (CET)

Ugye feltűnt, hogy én nem a „szent OH”-t, hanem a „szent AkH”-t idéztem? Nyilván tévedésből maradt benne mindkettőben? Nem lehet, hogy egyszerűen a hagyományos írásmód (AkH.¹² 90.) érvényesül a kiejtés szerinti írásmóddal szemben? – Tacsipacsi ^vita 2021. november 13., 17:45 (CET)

Bocsánat, az előzőre válaszoltam éppen, miközben Te is hozzászóltál. A többi szótár kritikátlanul, nyilván azt vette át. Az Egyház meg már megszokta, hogy mi mindent jobban tudunk (l. megyés püspök). Rákérdezek a Manyszinál. Voxfax ^vita 2021. november 13., 18:04 (CET)

Ha egyház kell, itt van. 1980 és 2013 között. A manyszinál sem érdemes kutakodni. Pagony ^foxhole 2021. november 13., 18:15 (CET)

Balázs Géza (Manyszi-vezető) sem kifogásolja.[2]] Annál rosszabb!  :) Voxfax ^vita 2021. november 14., 20:49 (CET)

Akármelyik félnek is van igaza, az efféle rosszindulatú vádakat ("gáncsoskodás") lehetőleg felejtsük el. - Assaiki ^vita 2021. november 13., 18:02 (CET)

Akkor nem olvastad Pagony antréját a vitalapomon. A folytatás sem különb. Voxfax ^vita 2021. november 13., 18:05 (CET)

Azért van annak valami diszkrét bája, hogy egy 1965-ös kötetből (A magyar nyelv értelmező szótára III.) vonsz le elavultsági következtetést, miközben mind a három mai helyesírási szótár, illetve példatár, a Katolikus Lexikon stb. nemhogy elavultnak nem tartja, hanem a karthauzit tartja az egyedül használatos alaknak. Pagony ^foxhole 2021. november 13., 18:23 (CET)

Igazad lehet, a szocializmus bizonyára elvette a szerzők tisztánlátását. Azért érdemes a névsorukat átfutni, hátha akad köztük egy-két nagy elme, akire ma is támaszkodhatunk. Szóval már akkor elavult volt. Azóta biztos rehabilitálták. Voxfax ^vita 2021. november 13., 18:55 (CET)

És már megint eljutottunk ahhoz az érvtípushoz, hogy X.Y-nak nincs igaza, mert ő komcsi. Malatinszky ^vita 2021. november 13., 20:02 (CET)

Olvass figyelmesebben! Pont én tartom az 1965-ös szerzőket mérvadónak ebben a kérdésben. Voxfax ^vita 2021. november 14., 07:42 (CET)

Elnézést, amikor azt írtad, hogy "a szocializmus bizonyára elvette a szerzők tisztánlátását", botor módon azt gondoltam, azt akarod mondani, hogy "a szocializmus bizonyára elvette a szerzők tisztánlátását". Nyilván én voltam a hibás. -- Malatinszky ^vita 2021. november 14., 13:50 (CET)

Hallottál már az iróniáról? :) Voxfax ^vita 2021. november 14., 20:46 (CET)

Igen, mikor fentebb azt írtam, hogy "én voltam a hibás", még használtam is. -- Malatinszky ^vita 2021. november 14., 21:08 (CET)

A magyar nyelv értelmező szótára[6] világosan leírja, hogy a h-s változat az elavult. Nem írja, hogy elavult, hanem azt hogy régies. Az egészen más!

Ha nem tartjuk magunkat az érvényes szótárakhoz, akkor bárki csinálhat bármit. Wikizoli ^vita 2021. november 13., 20:18 (CET)

Köszönöm hozzászólásod. Úgy gondolom, a régies alakot sincs értelme erőltetni. A katholikus, orthodox stb. szavakat évszázadokig úgy írtuk, ma mégsem őrizzük meg a régies alakjukat. A hagyományos írásmódnak itt semmi jelentősége nincs, mint a családnevek esetében. Voxfax ^vita 2021. november 14., 07:45 (CET)

Sőt az ehhez 2017-ben kiadott Magyar helyesírási szótárban is csak karthauzi szerepel. Pagony ^foxhole 2021. november 13., 17:38 (CET)

Szerintem Voxfaxnak abban igaza van, hogy a kartauzi írásmód logikusabb mint a karthauzi. Én abban sem látok sok logikát, hogy Tájföld nevét Thaiföldnek írjuk, pláne abban, hogy Gána helyett Ghána a helyes; ha rajtam múlna, ezeknél ugyanúgy kihagynánk a h-t, mint a modernebb írásmódú Afganisztán esetében.

De nem rajtam múlik. A helyesírásnak az a tulajdonsága, hogy egy maroknyi emberből álló kvázi-hatóság dönti el, mi a helyes és mi nem. Ennek a kvázi-hatóságnak a döntései hasonlítanak más hatóságok döntéseihez, amennyiben többnyire értelmesek, néha meg nem, de mindig autoritatívak. Ezért aztán nem sok értelmét látom a vitának: marad a kvázi-hatóság által diktált karthauzi, Thaiföld, Ghána írásmód. --Malatinszky ^vita 2021. november 14., 13:48 (CET)

Robot

Megoldva– Porrima^eszmecsere 2021. november 14., 19:11 (CET)

A Robot cikk címét egyértelműsítő taggal kellene ellátni. (Nem főjelentés, és a zárójel nélküli alakra már most is több téves hivatkozás mutat.) Mi lenne a megfelelő? Robot (automatizálás) vagy Robot (manipulátor) vagy esetleg valami más? – Hkoala 2021. november 13., 11:34 (CET)

Nekem a Robot (automatizálás) egyértelműsítés tetszik. – Porrima^eszmecsere 2021. november 13., 13:26 (CET)

Nekem is. -- Malatinszky ^vita 2021. november 14., 15:05 (CET)

Szerintem is az a nyerő. – Dodi123 ^vita 2021. november 14., 15:41 (CET)

Vasútvillamos vagy vasút-villamos a tram-train?

Sziasztok!

Szerintem ideje lenne rendbe tenni ezt a kérdést.

Jelenlegi állapot:

• A Tram-Train szócikk át lett nevezve Vasút-villamossá
• A Szeged–Hódmezővásárhely tram-train és a Szeged–Makó tram-train maradt az eredeti nevén

Hajlok ezeknek az átnevezésére is, csak nem vagyok benne biztos hogy a mostani kötőjeles alak lesz a befutó - amit úgy mellékesen a vasúti törvény megszövegezése során alkottak meg, különösebb előzmény nélkül. Itt található egy cikk aminek a szerzője nyelvészeti szakvéleményt kért ki:

"Megkérdeztük hát a Nyelvtudományi Kutatóközpontot, mi az álláspontjuk, hogyan kellene írnunk, amire azt válaszolták, hogy „a kérdéses szónak nincs még kodifikált (szótárban rögzített) változata”, de a nyelvi tanácsadó szolgálatuk az egybeírást javasolja, így:

vasútvillamos.

Mindezt azzal indokolják, hogy ez egy újfajta eszköztípusnak minősül, a jelentésváltozás pedig indokolja az egybeírást. Ez utóbbi mellett szól az is, hogy csak a második összetételi taghoz kapcsolunk toldalékot (pl. vasútvillamossal jött valaki, nem pedig: vasúttal-villamossal)."

[3]

A fentiek alapján én javaslom az egybeírt alak használatát a wikipédián és a szócikkek átnevezését. VT^levéltár 2021. november 14., 22:23 (CET)

Díjak egyértelműsítése

Van arra valami kialakult szokásunk, hogy azonos nevű díjakat mivel egyértelműsítünk? Alapítóval, vagy alapítás évével? Nem tudtam rájönni, és a Kemény Zsigmond-díjnál szükség lenne rá, mert az erre mutató hivatkozások nem ehhez a díjhoz kapcsolódnak. – Hkoala 2021. november 13., 20:24 (CET)

A alapítóra tippelnék. De itt például az alapító városa szerepel. Wikizoli ^vita 2021. november 13., 21:21 (CET)

Itt egy példa az alapítóra: Reitter Ferenc-díj (egyértelműsítő lap). De itt a város ugyanaz (Budapest), úgyhogy gondolom a legegyszerűbb, legrövidebb egyértelműsítő tagra érdemes törekedni. Ha kötődik egy földrajzi területhez (város, ország), akkor érdemes azt használni. Ha földrajzilag ugyanott van, akkor lehet operálni az alapítóval/adományozóval, de ez gyakran ad ki hosszú, bonyolult nevet. Próbálj az egyszerűségre törekedni. Palotabarát ^vita 2021. november 14., 02:28 (CET)

Mivel az egyik díjat a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány adja, az egyszerűség jegyében a várossal egyértelműsítettem. Hkoala 2021. november 15., 15:09 (CET)

Gaius-Caius

Latinosok segítségét szeretném kérni. Úgy látom nálunk (úgy értem a wikin) alapvetően a Caius formája terjedt el ennek a római személynévnek (bár van példa a másik formára is), míg a legtöbb nyelvben (a francia-spanyol-portugál tömb kivételével) a Gaius az uralkodó. Ha jól értem ennek oka, hogy az eredeti forma a Caius volt (a rövidítése is mindvégig C. maradt), de valamikor az i. e. 3. század környékén a c és a g elkülönült a latinban és onnantól kezdve g-vel írták és úgy is ejtették. Eszerint a váltásig a Caius, utána a Gaius lenne a megfelelő forma, de nem vagyok túl jó latinban, szóval meggyőzhető vagyok az ellenkezőjéről. És nem is feltétlenül kellene nekiállni tucatszám átnevezni a cikkeket, elegendő lenne mindkét változatot elfogadhatóként elismerni. – Hollófernyiges ^vita 2021. november 15., 11:01 (CET)

Tudtommal csak úgy ejtették, de alapvetően nem írták úgy. (Ugyanez: Cnaeus - Gnaeus.) --Mathae Fórum 2021. november 16., 21:00 (CET)

És szerinted melyik változatot használjuk? – Hollófernyiges ^vita 2021. november 17., 08:53 (CET)

Eddig alig háromszor volt már szó erről a helyesírási, később nyelvi kocsmafalon. A jelenleg használt névalakok azok szerint vannak, szerintem semmit nem kell tenni velük. Csak megjegyezném, hogy még Plinius is Caiusként szerepel a MEK-en is. A G, mint betű, csak később jelent meg, akkor is nyilvánvalóan a C birizgálásával alakították ki. – LA^pankuš 2021. november 17., 22:51 (CET)

Metropolisztérség

A metropolisztérséget egybe vagy külön kell írni? – Hkoala 2021. november 16., 11:30 (CET)

Szerintem egybe kell írni. Amennyire ki tudom venni, a metropolisztérség egy (esetleg több) nagyvárosból és az azt körülvevő, ahhoz szorosan kapcsolódó településekből álló, viszonylag sűrűn lakott, összességében városias jellegű térség. Mint ilyen, kielégíti az AkH.¹² 111. definícióját, amennyiben itt az „alárendelő összetett szó elő- és utótagja között olyan, bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető”. Az ilyen összetételeket a szabályzat jelentéstömörítőnek nevezi, és egybeírni rendeli. --Malatinszky ^vita 2021. november 16., 14:23 (CET)

Semmit nem oldok meg vele, de olyan filozofikus gondolat. Ez egy olyan szó, amire szinte semmi szükség nincs magyarul. Azér' hívják az alient élijennek, mert a Földön nálunk nem él ilyen, haha. Egyébként zsigeri megérzésem szerint kötőjellel kell írni. Indokolni nem tudnám. Sierrahun ^vita 2021. november 16., 20:28 (CET)

Szerintem egybeírandó. "Kistérség", "bányatérség" is egybe van írva, onnan gondolom. - Assaiki ^vita 2021. november 16., 20:35 (CET)

Csak azért gondolkozunk rajta, mert szokatlan a szó. A panorámaszabadság pontosan ugyanílyen szerkezetű szó (még egy szótaggal hosszabb is), mégis milyen jól elfogadjuk, hogy egybeírandó. – Garamond ^vita 2021. november 18., 01:03 (CET)

Egybeírandó, de volt itt egy érdekes, félbehagyott megbeszélés. – Pagony ^üzenet 2021. november 18., 01:30 (CET)

Név-betű hatás

MegoldvaSzalakóta ^vita 2021. november 19., 21:36 (CET)

Itt ez a cikk: Név-betű hatás. Kérdésem: mondhatnánk-e másképp, közérthetőbben, s ha nem, legalább hogyan lehetne helyesebben leírni? (És @Szalakóta:, nehogy ne értesüljön erről.) – Vépi ^vita 2021. november 14., 15:04 (CET)

Ez egy fordítás, az eredeti cikk címe Name-letter effect. Szalakóta ^vita 2021. november 14., 17:38 (CET)

Lehetne bővebben: Nevek hatása betűpreferenciákra. Hamarosan elkezdem a mai szerkesztéssorozatot a cikkben, addig gondolkodjatok ti is egy jó címen. Szalakóta ^vita 2021. november 14., 19:47 (CET)

Ez talán egy jobb cím: Saját név hatása betűpreferenciára. Mára a cikk szerkesztését befejeztem, várhatóan jövő péntekig nem nyúlok hozzá. Szalakóta ^vita 2021. november 14., 20:38 (CET)

Senki többet, átnevezem. Szalakóta ^vita 2021. november 19., 21:33 (CET)

Átnevezve. Szalakóta ^vita 2021. november 19., 21:36 (CET)

 támogatom --Malatinszky ^vita 2021. november 19., 21:43 (CET)

Sümegi forrás/kút neve

Variációk 1. Rákóczi-kút (Baglyas-forrás) [4] 2. Sümeg, Baglyas-forrás (Rákóczi-kút)[5] 3. Baglyas forrás Rákóczi kút. Felirat a kútházon 4. Rákóczi forrás. Felirat a táblán 5. Baglyas-forrás Rákóczi-kút (OSM-en) 6. Rákóczi-forrás Sümeg Város Önkormányzata rendelettervezet (D. fejezet, helyi természeti védett értékek között). Válaszokat előre is köszönöm. - - – Globetrotter19 ^vita 2021. november 20., 14:15 (CET)

ilyenkor kiválasztunk egyet (mondjuk amire több forrás hivatkozik), majd a szócikkben megmelítjük a bevezetőben, hogy más néven is ismert. Ha fájlelnevezéshez kell, akkor is lehet így cselekedni: a gyakoribb név afájlnév, leírásban az összes változaot felsorolni (forrással) Xia ^Üzenő 2021. november 20., 23:39 (CET)

Lehet olyan szócikk cím, hogy pl. Baglyas-forrás (Rákóczi-kút). Általánosságban: lehet olyan ahol a ()-ben nem helyiségnév szerepel? A mai helyesírásnak csak a kötőjeles változatok felelnek meg? - - Globetrotter19 ^vita 2021. november 21., 14:02 (CET)

Űrtávcsövek kötőjeles írásmódja

A csillagászati kifejezések helyesírásáról korábban terjedelmes és parázs nyelvi vita folyt ezen a fórumon is; lehet hogy ennek is van szerepe, hogy a jelenleg egyedüli magyar csillagászati periodika, a Meteor hasábjain megjelent néhány írás ebben a témában. Az ez évi májusi számban Dr. Szabados László, a szerkesztőbizottság tagja a kötőjelhasználat fortélyairól értekezik három oldal terjedelemben (a Wikipédiára is hivatkozik). Itt egyebek mellett a Hubble-űrtávcsövet hozza egy példának.

A Kepler űrtávcső és társai nálunk következetesen kötőjel nélkül vannak írva, bár ennél Szerkesztő:Ujbor a szövegben már kötőjelezte, de a lapot nem nevezte át. A További információknál az Űrvilág kötőjellel, a Csillagászat honlap kötőjel nélkül hozza. A lap június óta várja az ellenőrzést, de csak most szántam rá magam, hogy segítséget kérjek az itteni nyelvtudoroktól, hogy mit tegyünk? – Porrima^eszmecsere 2021. november 21., 21:20 (CET)

Konkrétan mit mond Szabados? Pagony ^üzenet 2021. november 21., 21:43 (CET)

Merthogy a Hubble-űrtávcsőt az OH írja kötőjellel, a Keplert pedig a 12. kiadás. Nem látom, hogy vitatott lenne. Miért lett a Hubble különírva? – Pagony ^üzenet 2021. november 21., 21:47 (CET)

Ja, a Hubble-t a 2017-es Magyar helyesírási szótár viszont különírja, mondván, a Hubble-ról elnevezett távcső, szemben a Hubble-törvénnyel. Logikus. De miért nem volt erre tekintettel az OH? Pagony ^üzenet 2021. november 21., 21:59 (CET)

"Speciális csillagászati és fizikai kifejezésekben is előfordul a kötőjel. Ilyenek: HII-régió, Hubble-űrtávcső, VLT-mérések..." Nem indokol, csak példákat hoz. Porrima^eszmecsere 2021. november 21., 22:27 (CET)

A Címszöveg utáni "egy" szó a bevezetőben.

Tiszteletem, Sziasztok!
Azt hiszem a cím jól mutatja miről is lenne szó. A kérdésem, hogy ez maradhat, vagy sem? Ugyanis több szerkesztőt láttam aki ezeket javította, sőt pár hete egy szerk.öf-ben meg is jegyezte valaki, hogy ez "nyugatias írásmód". Sok ilyet találtam de eddig nem mertem hozzá nyúlni. Egy példa a Z. Nagy-gyilkosság cikkből: "A Z. Nagy-gyilkosság egy 1994. január 23-án este több emberen elkövetett emberölés, melynek során a család Szeged, Bárka utcai otthonába ismeretlenek betörtek..." Bár itt engem az ismeretlenek szó is zavar, mert így olyan mintha a Zsaru magazinban olvasnánk és nem egy enciklopédiában, de ezt majd javítom/átírom, stb. Tehát az egy szó maradhat, vagy sem?
Üdvözlettel: 𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖^{𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐} 2021. november 20., 01:40 (CET)

Engem itt az "egy" kevésbé zavar, mint a "melynek" - "amelynek" volna a helyes! – Elkágyé ^vita 2021. november 20., 08:09 (CET)

@Elkágyé Kinek a pap, kinek a papné. Majd javítom a "melynek" szót is :) Vagy átírom a bevezetőt mert így jelenleg tényleg újságcikk hatású. 𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖^{𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐} 2021. november 20., 08:31 (CET)

A szakaszcímben feltett kérdésről volt már korábban megbeszélés, de nem tudom előkeresni a linket, sajnos. Úgy emlékszem, a vélemények megoszlottak. Volt olyan nézet is, hogy helyette nagykötőjelet kéne használni. Én általában nem teszem ki az "egy"-et.

A "melynek" vagy "amelynek" kérdésről szintén volt vita, a használatukról asszem valamelyik hi. szabályzat intézkedik. Tudtommal az "amely"-t olyan esetekben tartották helyesnek, amikor az előző mondatban ráutaló szó van, pl.: "...az a jelenet, amelyben..." A fenti esetben én a "melynek"-et meghagynám, de tudom, hogy ezt többen régiesnek tartják.

Az ismeretlenek-et itt én is fölöslegesnek tartom, bár nem zavar. Ami zavar, az az "emberölés". Ilyen összetételben én csak "disznóölés"-ről hallottam. – Vadaro ^vita 2021. november 20., 09:40 (CET)

Az emberölés jogi fogalom: így nevezi a Büntető Törvénykönyv 160. paragrafusa azt a cselekményt, amikor egy ember egy másik embert megöl. Ha valóban nem ismerős a szó, annyit jegyezz meg, hogy ne csinálj ilyet, mert a törvény eléggé szigorúan bünteti az emberölést, különösen a több ember sérelmére elkövetett emberölést, és a törvény nem ismerete nem mentő körülmény. -- Malatinszky ^vita 2021. november 20., 12:58 (CET)

Jogi szövegekben valóban olvastam, de így, hogy "XY emberölést követett el", nekem furcsa. Jaj nekem, akkor tényleg nem csinálok ilyet! :-) Vadaro ^vita 2021. november 20., 13:43 (CET)

"egy" - Ez egy olyan kérdés, amit már én is fel szerettem volna tenni egy ideje. Kíváncsi lennék az eddigi a megbeszélésekre, csak nem tudok hogyan rákeresni. Annyi biztos, hogy vannak olyan definíciók, amelyből elhagyva az "egy" szót nagyon furcsán hangozna a mondat (legalábbis az én fülemnek).

"több emberen elkövetett emberölés" - Nekem ez túl jogi ízű szöveg, ráadásul zavaró ismétléssel (emberen elkövetett emberölés).

"melynek során" - Én toldalék nélkül "mely"-t használnék. A mely és amely két egyenértékű névmás. A "mely" archaikusabb, de választékosabb is, viszont egyéb különbség nincsen közöttük, úgyhogy akármelyik használható a mondatban. Ez meg ez a cikk rendet rak abban a kérdésben, hogy az "ami", "amely", "mely", és "amelyik" névmások mire valók. - Assaiki ^vita 2021. november 20., 12:17 (CET)

Korábbi eszmefuttatások a témában:

• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív135#Az 'a, az' (határozott) és az 'egy' (határozatlan) névelők használata
• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív96#-ein, azaz a felesleges(?) egy
• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív38#"X. Y. egy amerikai író, aki..."
• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív156#Egy város
• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív80#Egy (ein)
• Szerkesztővita:Hungarikusz Firkász/Archív 14#Az "egy" szó a bevezetőben

--Malatinszky ^vita 2021. november 20., 13:22 (CET)

Szuper, köszönjük szépen a linkeket. - Assaiki ^vita 2021. november 20., 13:58 (CET)

Átolvastam mindet de sokmindent nem tudtam meg. Ki ezt, ki pedig azt ajánlja. Tény ugyan, hogy nem minden esetben tűnik számomra "csúnyának", valmint az is tény, hogy eseményekkel kapcsolatban valóban érdekesen mutat a szövegben. De mivel nem találtam semmi hasznos infót, én inkább kihagyom a szövegekből, és/vagy átírom. 𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖^{𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐} 2021. november 20., 14:02 (CET)

Inkább ne tedd. Van, aki használja, van, aki nem. A nyelvben soha sincs egyedül üdvözítő megoldás. Csak arra lenne jó, hogy felbosszantod vele a cikkek szerzőit. Keress inkább más munkát. Pagony ^üzenet 2021. november 20., 14:10 (CET)

Még van olyan szerkesztő aki felbosszantja magát ha a cikkébe belenyúlnak itt Wikin? Az ilyen tag, inkább blogoljon, vagy írasson fel XANAXot. Egyébként nem csak azt tervezem, hogy az "egy" szócskákat tömegével javítom, azaz nem úgy értendő, hogy a fejembe vettem, hogy csak és kizárólag erre a "feladatra" összpontosítok. Mert mint fentebb látható, a kérdésemben is van egy példa az újságcikk-szerű bevezetőre, amit ha javítok, –mert tagadhatatlan, hogy javítandó, hiszen nem ismeretlenek törtek be a házba, a szócikk, 2017-ben íródott amikor az elkövető kiléte ismert volt, sőt, már le is volt csukva. Valamint nem többen voltak, ahogy a többes szám mutatja a bevezetőben.– azzal együtt az "egy" is eltűnik.
𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖^{𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐} 2021. november 20., 14:52 (CET)

Én is emlékszem ilyen megvitatásra, de az is lehet, hogy kettő is volt. Ha véleményekre vagyunk kíváncsiak, akkor engem általában nem zavar az egy határozatlan névelő - ahogy 60 évvel ezelőtt tanultam - sem itt, sem a bevezetőkben, ahol legtöbbször előfordul. Biztos meg van határozva, hogy mikor egyértelmű a használata, de mint tudjuk, a nyelv gazdag, és előfordulhat, hogy valaki nem érzi odavalónak, más meg igen. – Porrima^eszmecsere 2021. november 20., 13:24 (CET)

Sokszor tükörfordítás angolból, ezért nem szeretjük. "Petőfi Sándor egy magyar költő" a Sándor Petőfi is a Hungarian poet tükörfordítása, magyarul teljesen helyes az, hogy "Petőfi Sándor magyar költő". A határozatlan névelő akkor fontos, ha valami közül választani kell. Ez egy alma (nem körte). Az alma egy növényfaj (nem állat). Általános meghatározáskor szükségtelen a használata: Az alma növényfaj, mely világszerte közkedvelt. Xia ^Üzenő 2021. november 20., 18:04 (CET)

@Xia Személyeknél sejthető volt, hogy nem ideális választás az "egy", de mi a helyzet az eseményekkel? Pl: "A Z. Nagy-gyilkosság egy 1994. január 23-án este több emberen elkövetett emberölés..." Gondolom ezesetben is felesleges. Persze tévedhetek is, de pont ezért tettem fel ide a kérdést, amiről –így utólag– azt gondolom nincs rá egyöntetű válasz. Olvasva a fentebbi archívumokat, és a többiek kommentjeit, erre jutottam. 𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖^{𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐} 2021. november 20., 19:30 (CET)

 megjegyzés-- Kár volt olyan offtopikkal félrevinni a beszélgetést, mint az emberölés. A felvetett kérdés ugyanis nem spcifikusan a jogi szaknyelv kérdése. (Más lenne a helyzet, ha a határozott nevelő használatának szokásairól lenne szó, mivel a bírósági szóhasználat gyakran mellőzi pl. Alperes tagadta felperes állítását stb. De itt, ugyebár, nem erről van szó....)

Az "egy" határozatlan névelő kérdése alapvető stiláris kérdés egy lexikoncikk fejrészében. Csak erről kellene beszélni.

1. A kérdés csak a szócikkeknek a cím meghatározásával való kezdésénél vizsgálandó.
2. A magyar papírlexikonok hagyománya szerint a kivastagított címszó után kettőspont következik, míg a meghatározás - szükség szerint - névelő nélkül, határozott névelővel vagy határozatlan névelővel kezdődhet, mint pl. (a Magyar nagylexikon 7. kötetéből vett pédákon:

1. 1. erőállandó: molekulán belüli kötéshosszak, ill. kötésszögek nyújtással, ill. deformációval szembeni ellenállását jellemző mennyiség
   2. erőatlétika: az erőemelés és a testépítés sportágak összefoglaló neve.
   3. erőérzékelő (mérés): egy erőmérő rendszer azon legfontosabb eleme...

Véleményem szerint a kérdés tehát nem 2, hanem 3 opcióval oldható meg, és ezek között a választást a józan észre kellene bízni.'

Felvetem: törekedjünk arra, hogy minél több szócikk kezdődjön a fogalommeghatározással. (Ezt nem tiltja "a Wikipédia nem szótár!" szably!) és a kivastagított címet kettőspont kövesse - mint a hagyományos papírlexikonokban. (Ez a hagyomány jól kihangsúlyozza, hogy a lexikoncikk meghatározzással kezdődik és nem egyszerűen bővített mondatok jönnek egymás után.)--Linkoman ^vita 2021. november 20., 20:08 (CET)

Szerintem a papírlexikonokban a kettőspont használatának célja elsősorban a helytakarékosság: „erőállandó: molekulán belüli…” kontra „Az erőállandó molekulán belüli…” – két karakterrel rövidebb a kettőspontos változat. Ez a Wikipédián nem szempont; ahogy nem használunk rövidítéseket agyba-főbe, úgy a kettőspontos rövidítést sem szükséges használnunk. Ettől még persze használhatjuk, de nekem jobban tetszik névelővel vagy nélküle, de mondatként megformálva; kifejezetten idegesít, amikor valamiért az orosz Wikipédiára tévedek, hogy ott gondolatjellel választják el a címszót a definíciótól (pl. ru:Съёмочная группа). A definíciót pedig nem kell mindig névelővel kezdeni, de van, amikor igen, például ebben a konkrét példában az én nyelvérzékem szerint odakívánkozik az a határozatlan névelő, „A Z. Nagy-gyilkosság egy 1994. január 23-án este több emberen elkövetett emberölés…”, nem „A Z. Nagy-gyilkosság 1994. január 23-án este több emberen elkövetett emberölés…”. De még inkább „A Z. Nagy-gyilkosság során 1994. január 23-án este a család Szeged, Bárka utcai otthonába betörtek…” – az ugye nem újdonság, hogy egy gyilkosságban emberölés történt, annak meg szerintem elég a második tagmondatból kiderülnie, hogy hány áldozat volt. – Tacsipacsi ^vita 2021. november 21., 20:32 (CET)

Olvassatok több magyar irodalmat, akkor valószínűbb, hogy nem lesztek bizonytalanok a határozatlan névelő használatával kapcsolatban. Tudom, elveszi az időt a szerkesztéstől… Szalakóta ^vita 2021. november 21., 19:41 (CET)

Köszi a segítséget. 𝙥𝙖𝙗𝙡𝙤_𝙚𝙡_𝙘𝙞𝙘𝙡𝙞𝙨𝙩𝙖^{𝓭𝓸𝓵𝓬𝓮 𝓥𝓘𝓣𝓐} 2021. november 21., 21:30 (CET)

 megjegyzés-- Szeretnék elnézést kérni, mert nem olvastam el eléggé figyelmesen magát a kérdést. Bocs.

A kérdés - azt hittem -, arra korábbi vitára hajaz, hogy "Pilis egy község Pest megyében" stb.

Még egyszer figyelmesen elolvasva a példamondatot, abban tényleg tök felesleges az "egy" mint határozatlan névelő és annak is igaza van, aki az angol nyelv hatását véli felfedezni a mondat szerkesztésmódjában.--Linkoman ^vita 2021. november 21., 21:09 (CET)

Én nem érzem, hogy rossz lenne a mondatban a határozatlan névelő. Sokszor túlzó a megközelítésünk, és akkor is purista elvárásokkal lépünk fel, vagy pláne germanizmusról vagy angolszász befolyásról beszélünk, amikor valójában nincs szó ilyenről. Az valóban szószaporítás, hogy Pilis egy község (…), de a kérdés nem erre az esetre vonatkozik. Hanem olyanra, amelyiknél a mondat értelme: A (…) gyilkosság egy olyan emberölés, amit több emberen követtek el, betörés alkalmával, Szegeden stb.. Nem ez a szórendje és a szerkezete a mondatnak, de ezt látom eltérésnek, ettől kerülhet bele jogosan az egy. Természetesen, mint írtam is, ez egy érzés; ízlés és egyéni nyelvérzék dolga, és mások érezhetik másképp.

A másik felvetésre. Nem tartom jónak a javasolt kettőspontos szerkezetet. – Garamond ^vita 2021. november 23., 12:58 (CET)

Teleki Pálról elnevezett díj emlékérem vagy érdemérem?

A tárgyi kérdésben kérném okosabb szerkesztők döntését. Ehhez a Szanyi Mária cikkre utalok, ahol a felvidek.ma honlap cikkének címében emlékérem van, a cikkben látható oklevélen pedig érdemérem olvasható. A Magyar díjak, kitüntetések listája szerint emlékérem; föltételezem, hogy nincs kétféle. – Porrima^eszmecsere 2021. november 22., 19:04 (CET)

2005-ig emlékérem, 2006-tól érdemérem, lásd [6]. Hkoala 2021. november 22., 19:09 (CET)

@Hkoala: Köszönöm! Bevallom a jelzett leírást néztem, de nem olvastam tüzetesen. Így már egyértelműen lehet a díjazottakat megnézni. Porrima^eszmecsere 2021. november 22., 21:41 (CET)

Ispánok

Commons kategórián mi legyen a neve? [Category:Ispáns] vagy simán [Category:Ispán] esetleg angol Ispán cikk alapján [Category:Counts of Hungary] egyébb? Köszönettel. - - Globetrotter19 ^vita 2021. november 24., 15:35 (CET)

Várkapitányok

Commons kategórián mi legyen a neve? Német mintára lehetne [Category:Burgraves of Hungary] lásd [Burgrave] habár ez inkább (német) nemesi/politikai cím lásd: German noble titles, Heads of local government? Lehet, hogy a [Category:Várkapitányok] az angol oldalra is jó? Válaszokat előre is köszönöm! - -  Globetrotter19 ^vita 2021. november 24., 16:03 (CET)

Svédországi vagy Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja

Megoldva– Szilas ^vita 2021. november 30., 09:41 (CET)

Úgy rémlik, valamiért kerüljük a birtokos szerkezetet a cikkek címében. Itt a svéd hivatalos elnevezés betű szerinti fordítása Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja lenne, eddig inkább a Svédországi Szociáldemokrata Munkáspárt szerepelt. A jelenlegi cikkcím biztosan rossz (Svéd Szociáldemokrata Párt), át fogom nevezni, ehhez kérem a tanácsotokat.– Szilas ^vita 2021. november 24., 16:29 (CET)

 megjegyzés-- Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja. Ezen a néven szerepel a szócikk is az 1976. évi Munkásmozgalomtörténeti Lexikon 589 - 590. oldalain. A Kádár-kor pártsajtójában is gyakran így nevezték.) Az átnevezéssel tehát csak nyerünk. --Linkoman ^vita 2021. november 24., 16:59 (CET)

Szerintem, nem kell átnevezni. Magyarban így hangzik jól. Nem kell feltétlenül szó szerint fordítani. Svédben is leginkább a rövid változatát (Socialdemokraterna) használják. A "munkás" részt szinte soha. – Pegy22 ^vitalap 2021. november 24., 17:08 (CET)

@Pegy22:-- Egy igényes lexikonban át kell nevezni. A jelenlegi cím attól még elérhető marad és segíti az olvasó tájékoztatását.

Semmi ok arra, hogy a közbeszédet fontosabbnak tartsuk, mint egy párt, intézmény stb. hivatalos elnevezését. A sorrend nem mindegy.

Amúgy is iskolapéldája annak, hogy angolból lefordít valaki egy pártnevet, anélkül, hogy maga nézne utána annak, van-e hivatalos magyar fordítás. --Linkoman ^vita 2021. november 24., 17:18 (CET)

Én egyetértek Linkomannal. Ezek az apró árnyalatok nem lényegtelenek. Hivatalos elnevezése szerint a Magyarországi Tanácsköztársaság sem Magyar Tanácsköztársaság volt, éppen mert hangsúlyozni szerette volna, hogy nem nacionalista alapon áll. Ettől még például a most tárgyalt szócikk tárgyát is köznévként, nem hivatalosan nyilván svéd szociáldemokrata pártnak hívnám. – Garamond ^vita 2021. november 27., 10:25 (CET)

Vagy Szociáldemokrata Munkáspárt (Svédország). Ezzel követnénk jó néhány párttípus elnevezését, bár tény, hogy nem kizárólagosan. Lásd pl. Szociáldemokrata Párt (egyértelműsítő lap). – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2021. november 27., 11:05 (CET)

Ha a hivatalos nevük Sveriges socialdemokratiska arbetareparti, akkor nem lehet a lap címe Szociáldemokrata Munkáspárt (Svédország), ahogy nem lehet az MSZP szócikke sem Szocialista Párt (Magyarország). – Winston ^vita 2021. november 27., 12:53 (CET)

Köszönöm, átneveztem. – Szilas ^vita 2021. november 30., 09:40 (CET)

Defaultsort sablon -el -al névelő

Üdvözlet. A defaultsort-ban ki kell hagyni a -el -al névelőket ? Angol wikin ki van hagyva, itt is ki kell ? Forest576 ^vita 2021. november 29., 16:03 (CET)

legoptimálisabb

Létezik olyan szó, hogy legoptimálisabb? Mert ha nem, akkor jópár cikkből törölni kellene, esetleg egy szűrőt is beállíthatnánk rá, hogy a jövőben se legyen több belőle. – B.Zsolt ^vita 2021. november 29., 16:45 (CET)

Ilyen szó nincs, mert nem lehet! Ennek ellenére egyre gyakrabban hallani, látni. Sajnos. Wikizoli ^vita 2021. november 29., 16:58 (CET)

Az a szó, hogy legoptimálisabb nyilvánvalóan létezik, és nyilván mindannyian értjük, hogy aki leírta, azt akarta kifejezni, hogy legjobb, a leginkább megfelelő. A használatát elkerülni azért érdemes, mert Wikizolihoz hasonlóan sokan rámutatnak, hogy az optimális szó önmagában is azt jelenti, hogy legjobb, a leginkább megfelelő, és ezért nem sok értelme van ezt a melléknevet fokozni. --Malatinszky ^vita 2021. november 29., 17:45 (CET)

nyugodtan lehet túlzó fokozásnak tekinteni, a legjobbat is szoktuk fokozni, pedig ugye a jelentéséből adódódan annál jobb már nem lehet: legeslegjobb. Xia ^Üzenő 2021. november 30., 16:40 (CET)

Miért a legjobb? Nem az ami ugyan nem a legjobb, mivel egymásnak részben vagy egészben ellentmondó feltételek esetén nincs legjobb, viszont a legtöbb feltételnek megfelel. Szerintem a optimális és a legjobb egyáltalán nem szinonima. Texaner ^vita 2021. november 30., 17:38 (CET)

Ez is olyan hungaricum, mint (volt?) a kempingtábor, a sampinyongomba és a legminimálisabb. Akela ^vita 2021. november 29., 18:05 (CET)

baconszalonna.... Xia ^Üzenő 2021. november 30., 16:41 (CET)

A baconszalonnán elegáns dolog röhögni, de azért fel lehet ismerni, hogy ez egy speciális fajta szalonnát (bőr nélküli, vékonyra szeletelt, füstölt, húsos császárszalonnát) jelent. Hasonlóan, a kempingtábor is alkalmas szó arra, hogy a Balaton parti, főként nyári sátrazásra rendszeresített létesítményeket megkülönböztesse az ausztriai Gusen patak partján kialakított, alapvetően más rendeltetésű táboroktól. A sampinyongomba is sok vicc tárgya az A2 szintű franciatudással rendelkezők körében, de attól még az magyarul nem gomba-gombát jelent, hanem csiperkét. Csak úgy mondom, a magamfajta parasztok képviseletében. Bocs, hogy offolok itten. -- Malatinszky ^vita 2021. november 30., 17:28 (CET)

Tűzzel-vassal irtani! A törvény teljes szigorával lesújtani! Írmagja se maradjon! Sierrahun ^vita 2021. november 30., 06:54 (CET)

Kivéve, ha címben vagy idézetben szerepel pl. Takács Géza (színművész). Hkoala 2021. november 30., 17:25 (CET)

35 előfordulás, bottal sajnos nem lehet, mert minden szócikk egyedi eset. – B.Zsolt ^vita 2021. november 30., 17:09 (CET)

Mégiscsak lehet bottal! legoptimálisabb -> legjobb, és nincs gond se raggal, se szövegkörnyezettel! Vállalkozó? – B.Zsolt ^vita 2021. november 30., 17:12 (CET)

Az optimális és a legjobb egyáltalán nem szinonima. Texaner ^vita 2021. november 30., 17:40 (CET)

A "legideálisabb" az nem lenne jobb? Vagy azt ugyanúgy nem szeretjük, mint a legoptimálisabbat? - Assaiki ^vita 2021. november 30., 17:42 (CET)

A szinonimaszótár.hu szerint az optimális szinonimái: megfelelő, pompás, remek, tökéletes, eszményi, ideális, kiváló, príma, kitűnő, makulátlan, kifogástalan, kedvező, hibátlan, nagyszerű, példás, szenzációs. Csak akkor használjuk, ha muszáj! Voxfax ^vita 2021. november 30., 19:58 (CET)

Holdrajzi hely

Hogyan kell írni a Nyugalom Bázis nevét? Közelebbről, kell-e kötőjel és a bázis nagybetűs-e? – Hkoala 2021. november 26., 19:39 (CET)

Olyant találtam, bár az Antarktiszon, hogy Scott-bázis. De ez nem egészen ugyanaz, hiszen Scott személynév. Viszont alighanem megint sikerült valami olyasmibe nyúlnunk, amit össze-vissza írnak. Ahogy látom, a csillagászoknál Esők Tengere és Esők tengere egyaránt előfordul. Az Osiris (szerintem helyesen) egyértelműen az utóbbit javasolja. (A latin elnevezés természetesen külön elbírálás alá esik.) – Garamond ^vita 2021. november 27., 19:36 (CET)

A 'bázis' nem kell nagy B-vel, és kötőjel sem kell, szerintem, mert a "Nyugalom" nem személynév. Tehát Nyugalom bázis. Wikizoli ^vita 2021. november 28., 16:56 (CET)

Van még valami, hogy nem tekintjük megoldottnak? A véleménnyel magam is egyetértek, a csillagászok ingadozásai meg valójában nem ennek a posztnak a tárgyát képezik (még ha javaslom is az átfésülésüket). – Garamond ^vita 2021. december 2., 22:46 (CET)

Élelmiszer-cement

Az École des hautes études en sciences sociales szócikkből az imént GhostDestroyer100 jóvoltából kikerült az a megállapítás, hogy ez az egyetem a „francia nagyok egyik élelmiszer-cementje”. Vajon honnan jött, minek a félrefordítása ez a furcsa kifejezés? --Malatinszky ^vita 2021. december 1., 15:42 (CET)

A "grands établissements" lehetett a kiindulópont, ami az angol cikkben is szerepel. A grands az nagy (tbsz), de hogy az établissement (vö. establishment)... a -sement még tűnhet cementnek, persze. De az établi? Abból nekem maximum az asztal jönne ki, ha próbálok elvonatkoztatni attól, hogy ismerem a francia szót és etimológiáját... --Mathae Fórum 2021. december 3., 18:07 (CET)

Abdel Fattah al-Burhan magyaros átírása

Sziasztok. Hogyan kell helyesen átírni Abdel Fattah al-Burhan nevét magyarul ? Weboldalakon láttam Abdel-Fattáh al-Burháni, vagy Abdel Fattah Al-Burhan és Abdel-Fattáh el-Burhán átírást is. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Forest576 (vitalap | szerkesztései)

@Mathae: Xia ^Üzenő 2021. december 2., 09:22 (CET)

Modern arab, ezért a névelőket e-vel írjuk. Abd el-Fattáh el-Burhán (ha teljes nevét nézzük, ide kerül még egy Abd er-Rahmán is bekerül a két másik név közé). --Mathae Fórum 2021. december 3., 18:03 (CET)

Köszönöm a segítséget ! Forest576 ^vita 2021. december 3., 18:28 (CET)

New York-palota

Nem helyesírási, hanem nevezéki kérdés. A magam részéről nem szívesen látnám, ha a közismert épületekről szóló szócikkek nem a közismert nevükön, ez esetben New York-palota (vagy Gresham-palota, Klotild-paloták), szerepelnének a címszóstruktúrában, hanem az éppen aktuális üzemeltető jórészt ismeretlen, márkanévvel kombinált fantázianevén (ez esetben Anantara New York Palace Budapest Hotel). Ha valakinek van erről véleménye vagy észrevétele, a Vita:New York-palota#Épület avagy cég? tegye meg, hogy ne @Shakes: és köztem dőljön el mintegy precedensszerűen, hogy mi a támogatott elnevezés ilyen esetekben. Köszönöm a figyelmet. Pasztilla 2021. december 2., 07:06 (CET)

Ha már kérdezted. A szócikk az épületről szól, nem a szállodáról. Lehet írni szócikket a szállodáról is, olyanokról, hogy szobák száma, szobák minősége, forgalom, stb. majd aztán ennek a címe Anantara New York Palace Budapest Hotel lesz, (ha addig nem változtat nevet) - ahonnan a New York-palota szócikkre lehet majd hivatkozni. Nekem ilyen elképzeléseim vannak, a szócikk címe arról szóljon amiről a szócikk. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2021. december 2., 08:00 (CET)

Egyetértek, erre gondoltam, köszönöm, bár azzal sincs bajom továbbra sem, ha a szállodáról szóló aktuális információk ennek a szócikknek egy alfejezetében szerepelnek, ahogy most. Azt pedig csak most fogalmaztam meg magamban, hogy a szálloda márkanevével leuralni a címszavat számomra egy kissé marketingízű, ami nem túl szerencsés. Pasztilla 2021. december 2., 08:11 (CET)

A szállodáknak ettől jobb enciklopédiáik vannak. Akit érdekel, pl. a booking.com képekkel, leírással, sőt árakkal. Van olyan, véleményekről szóló rész is, amely (a szállodába való bejelentkezés után) szerkeszthető. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2021. december 2., 09:54 (CET)

@Sepultura: Szerintem ne menjünk el ebbe az irányba... Az épület és a funkció nem választható el egymástól. Javaslom, hogy nézzétek meg a többi nagyobb hoteles szócikket pl.: Marriott, Hungária, Forum. Ezek is mind nagy terjedelemben tárgyalják az épület, sőt az előd-épületek történetét. @Pasztilla: most körbe fogod turnézni az összes kocsmafalat ezzel a kampánnyal, hogy a kedves, sajátodnak tekintett szócikk visszaneveződjön egy általad kedvesnek tartott címre, ami ugyan soha sem volt hivatalos név, de Te ezen a néven hoztad létre anno a szócikket? A wikidata adatlapja és az interwikik (szinte) mind Anantara New York Palace Budapest Hotel néven futnak. A hotel szócikkébe pont ezeket írnám. Ha visszanevezzük és én létrehozom azt, akkor ennek nem lesznek interwiki kapcsolatai. Miért is jó ez? Shakes ^{Ide recsegj} 2021. december 2., 21:35 (CET)

Nem turnézza végig, nagyon helyesen felhívta a figyelmet itt is a problémára, mivel a szócikk vitalapját nem figyeli mindenki. Amikor két szerkesztő nem jut dűlőre egymással, akkor pontosan ez a teendő: bevonni a tágabb közösséget a véleménynyilvánításba. Nyilván az böki a csőrödet, hogy mindenki más Pasztilla vélemányét osztja és nem a tied. Fogadd el, hogy árral szemben úszol, írj külön szócikket a szállodáról. Xia ^Üzenő 2021. december 2., 21:44 (CET)

A 9 másik nyelvű cikkből három tűnik szállodásnak, a többi a New York Palota cikke. Ha lesz megfelelő magyar szócikk a szállodára, akkor a 3 szállodás mehet innen, de sohasem az intwerwiki kapcsolat szabja meg egy szócikk nevét. A palota története a nagyobb téma és annak része a szálloda egy részének története. Hibásnak és még udvariatlannak is tartom az ilyen átnevezést. – Csurla ^vita 2021. december 2., 22:03 (CET)

Kivel szemben udvariatlan? Shakes ^{Ide recsegj} 2021. december 2., 22:31 (CET)

Leginkább a logikával szemben és azokkal szemben akik ezt próbálják követni. A palota története 1894-ben kezdődik annak csak egy epizódja a luxusszálloda korszak. A szócikk a palotáról szól. 127 év története kontra 15-20 év. – Csurla ^vita 2021. december 2., 22:40 (CET)

Amúgy nagyon érdekes ez 6:3 arány. Nem tudom mit néztél: angol: "Anantara New York Palace Budapest Hotel", arab: "فندق بوسكولو بودابست" (Boscolo Hotel Budapest), eszperantó: "Palaco New York", francia: "New York Palace", kínai: "布達佩斯博斯克羅酒店" (Boscolo Hotel Budapest), macedón: "Њујорк палата" (Newyork palata), német: "New York Palace Boscolo, Budapest", vietnámi: "Cung điện New York, Budapest". Akárhogy számolom ez négy jelenlegi vagy elavult szállodanév, négyre ráhúzhatnánk, hogy New York Palota, de a nyolcból csak kettő foglalkozik az épülettel (eszperantó és francia), a többi kizárólag szállodaként ír róla. Tehát pont fordított az arány.

Ahogy írtam a szócikk vitalapján, 100+ év történelméről jóval többet lehet írni, mint NPOV egy szállodáról, ettől még ott a körúton jelenleg egy szálloda van Anantara New York Palace Budapest Hotel néven. Nem én tettem oda, csak tárgyilagosan, empirikusan megállapítottam, hogy az van most ott. Shakes ^{Ide recsegj} 2021. december 2., 22:53 (CET)

És ki állítja, hogy nem szálloda? Ki állítja, hogy a Sándor-palota nem elnöki hivatal? Azt állítom csupán, hogy az elnevezésnek átfogónak és közismertnek kell lennie. Hiába próbálsz diszkvalifikálni érzelmi kötődéssel, ez puszta józan ész kérdése. Hasonlóképpen vitatkoznék, ha a Gresham-palotát neveznéd át márkanévre. Pasztilla 2021. december 3., 06:41 (CET)

Akárhányszor olvasom el, nekem az jön le, hogy ez a szócikk az épület történetéről szól, és nem a szállodáról. Már a bevezető első mondatai is az épület földrajzi elhelyezkedését, korábbi és jelenlegi funkcióit ismertetik. Ha a szállodáról szólna, akkor a bevezető mondatoknak is ezt kellene tükröznie. A szócikk arányaiban is hangsúlyosabb annak az időszaknak az ismertetése, amikor a jelenleg benne üzemelő szállodalánc még a világon sem létezett. Már az is figyelemre méltó, hogy az utóbbi öt évben hány alkalommal változott az épület tulajdonosa, és ezzel a szálloda neve. Ami viszont állandó már 127 éve, az az épület, amelyet kezdettől fogva "New York Palota" néven említettek, és nem a New York Life Insurance Company biztosítótársaság épületének. 1945-öt követően is megmaradt a neve New York palotának, az elnevezés "átvészelte" a Rákosi- és Kádár-korszakot – pedig ez egy, akkoriban "hanyatló kapitalistának" nevezett ország fővárosának a neve. Akkoriban nem volt túl jellemző a kapitalizmusra emlékeztető elnevezések megtartása. Megpróbálkoztak ugyan a "Sajtópalota" névre átkereszteléssel, de az eredeti elnevezés túlélte a sajtópalotai funkció időszakát is.

E tények miatt nem tartom szerencsésnek az átnevezés erőszakos keresztülvitelét. A New York palota nevet hallva akkor is mindenki egyből tudni fogja, hogy miről, melyik épületről van szó amikor esetleg más szállodalánc más nevű szállodája lesz az épületben, vagy akkor is, ha ismét más funkciója lesz, mint ahogyan a története folyamán már néhányszor. Csak halkan jegyzem meg, hogy nekem eddig fogalmam sem volt arról, hogy Anantara most annak a szállodának a neve. De gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. A szállodáról lehet külön szócikket írni, röviden megemlítve benne, hogy milyen patinás épületben található, és egy "Bővebben" sablonnal lehet hivatkozni az épület részletes történetére. De az nem járható út, amit itt belengettél, hogy írsz a szállodáról, amibe átemeled ennek a szócikknek a zömét. Az a szócikk akkor már szintén az épületről fog szólni. Az egész probléma megoldható a szócikk visszanevezésével, és egy átiránnyítással a szálloda nevéről. Aztán ha más lesz a szálloda neve, csak az átirányító lap nevét kell megáltoztatni. – Dodi123 ^vita 2021. december 2., 23:36 (CET)

No azért a szabad szerkeszthetőség alapelvéből kiindulva nemigen korlátozható a szócikk tartalma, főleg, ha releváns információról van szó és más hasonló szócikkekben megengedett gyakorlat. Azt meg CC BY-SA 3.0 licenc garantálja, hogy az egyik szócikk szövege akár egy-az egyben is átmásolható egy másikba. Amúgy pont arra waló a WP, hogy ilyen naprakész információkról is tájékozódhass, mint ennek az épületnek a jelenlegi neve. Shakes ^{Ide recsegj} 2021. december 3., 01:02 (CET)

A CC-BY-SA 3.0 licencből a BY pont azt jelenti, hogy meg kell jelölnöd, ki a szerző. Úgyhogy amikor átkopipésztezel valamit az egyik cikkből a másikba, akkor ne feledj el arról gondoskodni, hogy a forrásszöveg szerzői a célszövegben is meg legyenek nevezve. Csaxólok, nehogy az legyen, hogy egyszer köztársasági elnök lesz belőled, és valaki rádsüti, hogy plagizáltál. -- Malatinszky ^vita 2021. december 3., 04:57 (CET)

@Shakes: Nem tudom, melyik mondatomból vontad le azt a következtetést, hogy én bármiben is korlátoznám a szabad szerkesztéshez való jogodat. Természetesen megteheted, hogy átemelsz részeket, sőt az egész tartalmat az egyik szócikkből a másikba. De ez esetben arra nagy valószínűséggel számíthatsz, hogy egy másik szerkesztő csak a lényeges részeket meghagyva lerövidíti az átemelt részeket, és egy belső linkkel vagy a "Bővebben" sablonnal hivatkozást helyez el benne. Azt pedig, hogy a szócikkben szerepelnie kell az épület jelenlegi funkciójának – ahogyan minden korábbi funkciója is ismertetve van – én sem elleneztem, sőt szükségesnek tartom. De a szócikk neve az eredeti kell, hogy maradjon véleményem szerint. A szálloda nevéről történő átirányítás pedig éppen arra szolgál, hogy aki azon a néven keresi, ugyanúgy megtalálja, mint aki az épület nevén. – Dodi123 ^vita 2021. december 3., 10:55 (CET)

Amúgy a szálloda önmagában nevezetes? Úgy értem, vannak olyan források, amelyek kimerítően feldolgozták az Anantara New York Palace Budapest Hotel témát (nem beleértve az épületről és annak történetéről szóló forrásokat)? Hkoala 2021. december 3., 20:11 (CET)

Na ez a száz forintos kérdés, ahogy nézem nem... Viröngy ^vita 2021. december 3., 20:20 (CET)

Hkoala +1 Erre én is gondoltam, de még tartogattam későbbre – Dodi123 ^vita 2021. december 3., 20:24 (CET)

Order of the Companions of Honour

Keresek szabatos magyar megnevezést erre: en:Order of the Companions of Honour. A HuWikin pár helyen „Becsületrendnek” van beírva, de az keverhető a közismert francia Becsületrenddel. Akela ^vita 2021. december 2., 13:21 (CET)

Szerintem nyugodtan lehet becsületrend és egyértelműsítő taggal vagy a Brit Nemzetközösség becsületrendje címen. A Companion rendtagot jelent egyébként. Xia ^Üzenő 2021. december 2., 13:38 (CET)

Önmagában Becsületrend nagyon a franciát jelenti. Ezért folyó szövegben én szívesen írnám azt követve, ahogy (érdekes módon a romániai magyar sajtóban!) olvastam, „a brit becsületrend, az Order of the Companions of Honour”. – Garamond ^vita 2021. december 2., 22:41 (CET)

Van már egy Becsületrend (egyértelműsítő lap), oda lehetne ezt is beírni. --Malatinszky ^vita 2021. december 3., 04:59 (CET)

@Garamond szerintem ez félreértés, sok nemzetnek van becsületrendje. lásd az egyért lapot, amit Malatinszky belinkelt. Xia ^Üzenő 2021. december 3., 14:13 (CET)

Nem kell olyan állításomat cáfolnod, amit nem tettem, @Xia! Az egyértelműsítőnek természetesen igaza van abban, hogy több becsületrendként ismert (vagy akként is ismert) kitüntető elismerés létezik. (Éppenséggel még Magyar Becsület Rend is.)

Én azt mondtam, hogy az elnevezés default értelmezése a francia rendjelre utal. Szisztematikus, felsoroló ismertetésben, mint tipikusan az egyértelműsítő, szerintem is mindegyiknek meg kell jelenni. De azt nehéz elvitatni, hogy külön jelző nélkül az olvasónak a francia Becsületrend jut eszébe. Abból gondolom, hogy például a közhasználatú lexikonjainknál hasonló a helyzet. A legtöbbje nem is említ mást, mint a franciát. (Pallas, Tolnai, Franklin, az 1959-es Új magyar lexikon, az 1936-os Új Lexikon. A Pallas nem a címszónál, de megemlíti, hogy a Bolivar-rendet Becsületrendként is ismerik.) Két lexikonban – Gutenberg és Uj Idők – a francia részletezése után benne van a Ludendorf-féle német becsületrend is. A Magyar Lexikon (1879) ismerteti a francia rendjelen kívül Bolívia és Haiti hasonló nevű intézményét.

A gondolatmenetet nem befolyásolja, de elgondolkoztam azon, hogy sajnos alighanem inflálódik az elnevezés, az oroszországi, belarusz, moldáviai stb. kitüntetéseknek igen sokára lesz akkora rangja, mint a régieknek, ha ugyan.

Van viszont egy közbevetett kérdésem. Tudunk-e ennek a rendjelnek francia nyelvű megnevezéséről? Arra gondoltam, hogy Kanadában oda szoktak figyelni a kétnyelvű udvariasságra. – Garamond ^vita 2021. december 3., 20:03 (CET)

A kapcsolódó francia wikicikk címe Ordre des compagnons d'honneur, bár annak forrásai közt szerepel egy cikk, amely arról tudósít, hogy Paul McCartney vient d'être fait "Companion of Honour" par Elizabeth II, csak így, angolul. Igaz később már ez a cikk is Compagnon d'honneurnek nevezi a kitüntetetteket. -- Malatinszky ^vita 2021. december 3., 20:22 (CET)

Úgy gondolom a becsületrend nevében félrevezető, mert azt lehet érteni, a becsületes emberek kapják vagy a becsülettel van valamilyen kapcsolatban. Valójában a megbecsülésről, tiszteletről szól, de már nem lehet újrafordítani. Érdekes, a honoráriumot tiszteletdíjnak értjük, nem pedig becsületdíjnak. Csak ennyi. 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆^{𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝} 2021. december 3., 19:34 (CET)

2021-es Formula–1 são paulo-i nagydíj

Jól gondolom, hogy a szakaszcímben jelzett szócikk címe helyesen 2021-es Formula–1 São Pauló-i nagydíj lenne? Csigabi^{itt a házam} 2021. december 3., 17:32 (CET)

Igen, AkH.¹² 217. b). – Tacsipacsi ^vita 2021. december 4., 16:57 (CET)

Abdel Fattáh el-Szíszi helyes így ?

Abdel Fattáh el-Szíszi így helyes ? ÉS a teljes nevét hogy (Abdel Fattah Saeed Hussein Khalil el-Sisi) hogy kell átírni magyarosan ? Forest576 ^vita 2021. december 3., 19:02 (CET)

@Mathae: Ogodej ^vitalap 2021. december 3., 19:58 (CET)

Rágalom, nem úgy kell átírni, hogy Mathae. :) Irányelveink szerint nem helyes, az Abd... típusú neveket nem írjuk egybe (ahogy az arab sem, ill. hogy ne higgye senki, hogy az Abdul pl. létező név...) Abd el-Fattáh esz-Szíszi, de amúgy Abd el-Fattáh Szaíd Huszejn Halíl esz-Szíszi. --Mathae Fórum 2021. december 4., 17:12 (CET)

Köszönöm ! Forest576 ^vita 2021. december 4., 19:54 (CET)

Intercity

Szomorú hírem van. Mind a 12. kiadás példatára (318. o.), mind a 2017-es Magyar helyesírási szótár (251. o.) ezt írja: intercity, Bartók intercity. Az OH-ban még máshogy volt, ezért a Wikipédia tele van, mind szócikkcímben, mind szöveg közben, InterCityvel, ill. ritkábban Intercityvel. Nagy rendrakásra lenne szükség. – Pagony ^üzenet 2021. december 1., 17:27 (CET)

Ilyen ez a köznevesülés. Szntem a botgazdák a legilletékesebbek. – Winston ^vita 2021. december 1., 17:32 (CET)

@Pagony: -- Az állítólagos köznevesülés nem érinti visszamenőleg a korábbi, tulajdonnévi jellegű szóhasználat helyesírását. Tehát ez nem egyszerűen botgazdák kérdése. Egy példa: a magazin nevében InterCity. Ez a márkanevek helyesírásának szabályából következik. A védjegyek helyesírása sem változthat meg soha a törvény szerint - hiába írunk kólát, a Coca-Cola írásmódját ez nem érint(het)i. --Linkoman ^vita 2021. december 1., 17:41 (CET)

Ez legyen a legnagyobb gond. Utánanéztél egyáltalán, milyen címszavak vannak? Hogy jönnek ide már megint a védjegyek? Pagony ^üzenet 2021. december 1., 18:09 (CET)

@Pagony:-- Köszönöm kedves érdeklődésed. Támogatom a rendrakást. Egyébként: az InterCity magazin esetében már utánazétem.

Amúgy nem pusztán hobbim a védjegyoltalom, hanem minden egyes lexikonban kötelezően vizsgálandó kérdés: - elvileg - lehet-e védjegyoltalmat a szóra szerezni az adott szóra (magyarul: a szó használatát monopolizálni) vagy sem.

Állítom és bizonyítani tudom, hogy az "intercity" szónál más a helyesírási helyzet a jövőre nézve és más a már régóta használt elenevezések esetén. (Az utóbbiak kivételek, ám ezeknek törvényi alapjuk van.)

Tekintettel arra, hogy a "márkanév" szót az MTA helyesírási szabályzata abban az értelemben használja, mint tulajdonnévként használt szavak illetve fantáziaszavak (coined words) összességét, ezért elvileg minden egyes szónál egy lexikonban felmerül, hogy köznévként vagy tulajdonnévként fogjuk-e fel. A Collins, Webster és más jó minőségű lexikonok és szótárak is minden egyes esetben feltüntetik, ha egy köznév valamikor márkanév (tehát tulajdonnév) volt (lásd Fajtanévvé vált védjegy) (Megyjegyzem, védjegyoltalomra - elvileg - alkalmasak azok a köznevek is, amelyek az árujegyzékben szereplő áruk illetve szolgáltatások szempontjából megkülönböztető képességgel rendelkeznek. (Pl. Az Apple szónak nincs megkülönböztető képessége alma (gyümölcs) vagy almadzsem tekintetében, ellenben erős megkülönböztető képessége van IT-termékek és szolgáltatások tekintetében.) Megpróbálok utánanézni az "intercity" szó történetének a fenti szempontokat vizsgálva. Az általad bejelentett változás egyértelművé teszi, hogy mostantól kezdve köznévként fogjuk fel és kis kezdőbetűvel írjuk a szót.

Ez nem jelenti azt viszont, hogy a Wikipédiában elegendő lenne automatikusan felülírni minden egyes InterCity említést! Utánanéztem, és az InterCity magazin szócikket találtam. Ezt a lapcímet márkanévnek kell tekinteni, tehát utólagos MTA-változtatások nem érinthetik. A márkanév jogi megfelelője a védjegy, márpedig a magyar jog - és a legtöbb ország joga szerint - egy védjegyszó helyesírása utólag - a védjegybejelentés napja után - nem változtatható meg a legkisebb mértékben sem. (vesd össze: 1997. évi XI. tv. 62. § (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg a) a megjelölés,... továbbá 65. § (7) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg...)

Készséggel végignézem az InterCity szó wikipédiás említéseit, hogy látható legyen, van-e a magazinon túl más eset is, ahol visszamenőleg nem az MTA-írásmód az irányadó - a többi persze nyugodtan felülírható.

Bízom benne, hogy az általam képviselt szempont hozzájárul a lexikonunk minőségi színvonalának emeléséhez. Üdv.--Linkoman ^vita 2021. december 1., 19:46 (CET)

 megjegyzés Itt olyan esetek is vannak, ahol az InterCity írásmód külföldi kontextusban szerepel (pl. InterCity 125). Gondolom, olyankor nem a magyar helyesírás a mérvadó. Malatinszky ^vita 2021. december 1., 20:11 (CET)

Nyilván, ezért is nem a botgazdákhoz mentem. Pagony ^üzenet 2021. december 1., 20:38 (CET)

@Malatinszky: -- Köszönöm. Pontosan így van. --Linkoman ^vita 2021. december 1., 20:18 (CET)

@Linkoman miből gondolod, hogy az intercity védjegyezve van? Van erre forrásod? Attól, hogy a MÁV InterCity alakban festi fel, nem jelent automatikus védjegyet. Xia ^Üzenő 2021. december 2., 09:23 (CET)

Kicsit off, de ha már vasúti helyesírásról van szó, hozzácsapnám a vasútvonalakat is. A Budapest–Bécs-vasútvonal a 2015-ös szabályzat szótárrészében Budapest–Bécs vasútvonal, kötőjel nélkül, hivatkozva az AkH.¹² 126. pontra. Ami egyébként majdnem szó szerint ugyanaz, mint az AkH.¹¹ 140. a), úgyhogy ezek szerint nem fél évtizede hibásak a vasútvonal-cikkeink címei, hanem a kezdet kezdetétől… – Tacsipacsi ^vita 2021. december 2., 01:39 (CET)

@Xia: -- Tartok tőle, hogy félreérted a védjegy fogalmát. A védjegy többféle jel lehet, nemcsak logó (ábra). Lehet kép, lehet szó, szóösszetétel, ezek kombinációja stb. is. (lásd 1997. évi XI. törvény 1. §) a szóvédjegy nyelvészeti szempontból tuajdonnév.

A kérdés két szakterület határán van: Az MTA helyesírási szabályai a "márkanévről" szólnak, említik, márpedig a márkanév jogi oltalom szempontjából szóvédjegyet jelent. Egy szóvédjegy nem más, mint védjegyként lajstromozott márkanév. Tehát a Coca-Cola szóvédjegy is és márkanév is.(és egyben a Coca-Cola Company cégnevének vezérszava).

Nem az a lényeg, vajon egy adott márkanév ténylegesen védjegyként lajstromozva van-e, hanem az, hogy vajon (potenciálisan) alkalmas-e védjegyoltalomra. Azért hivatkoztam a védjegytörvényre, mert az InterCity szó elvileg alkalmas védjegyoltalomra, tehát vitathatatlan, hogy a szó márkanév (vagy annak része).

Elég, hogy az MTA szabályai a márkanevek helyesírásával foglalkoznak, elég, ha a helyesíró márkanévnek tartja az adott szót. (https://www.m-prospect.hu/helyesiras-10-a-markanevek/). A helyesírót pedig nem kell félteni, fel fogja ismerni, mi a köznév és mi a márkanév- pl. a Piros Aranyat nagy kezdőbetűkkel fogja írni, és nem úgy, hogy "ügyetelen kezvel leverte az asztalról a piros aranyat... -:)

Én csupán azt vezettem le, bizonyítottam, hogy attól, miszerint az MTA helyesírás újabb kiadásában az intercity szó köznévi helyesírása megváltozot, nem következik automatikusan, hogy a tulajdonnévi (védjegy, cégnév vezérszava stb.) helyesírása megváltozna.

Remélem, a fentiek alapján belátható, hogy az MTA az intercity esetében elismerte a szó köznévi jellegét, tehát kisbetűs írásmódját, ez azonban a tulajdonnévi helyzeteket nem érinti pl. az InterCity magazin lapcím vagy az InterCity tartalmú cégnevek helyesíárásra a jövőben sem. --Linkoman ^vita 2021. december 2., 12:48 (CET)

@Linkoman Nem értek félre semmit. A védjegykeresőben nincs intercityre találat:

A kereső kérdés: Keresés a összes oltalmi formában

nevekben megtalálható a(z) *InterCity* kifejezés https://www.sztnh.gov.hu/hu/kereses Többféle formában is rákerestem. Nagyon jó lenne, ha nem hurcolásznád állandóan ide ezt a védjegyezsdit. ha valami bejegyzett védjegy, úgy fogjuk használni, ami viszont nem az, arra az általános helyesírási szabályzat vonatkozik. Xia ^Üzenő 2021. december 2., 14:35 (CET)

Xia+1. Pagony ^üzenet 2021. december 2., 14:39 (CET)

@Tacsipacsi: A vasútvonalakra vonatkozó probléma, amit felvetettél, valóban más. Itt ugyanis csupán egy írásjel változott meg, márpedig a vonatkozó szócikkek címeinek egyértelműen az aktuális helyesírásnak kell megfelelniük. Tehát erre kellene átnevezni a cikkeket, a jelenlegi címek pedig maradnának átirányítások. (Esetleg a változásról a cikkek fejrészében vagy lábjegyzetben meg lehet emlékezni, ha ez fontos.) --Linkoman ^vita 2021. december 2., 13:01 (CET)

Ebben a vitában csak azt nem értem, miért kell valakit a személyében támadni/megsérteni, ha szakmai alapon próbál érvelni. A mondanivalóját kellene nézni, és nem azt, hogy aki írja az szimpatikus vagy nem az. A hosszúra nyúlt vitából azt szűrtem le lényegként, hogy cégnévként, más tulajdonnévként (például InterCity Magazin) vagy védjegy esetében az eredeti formájában kell meghagyni, ahol pedig köznévi értelemben használatos, utalva a vonattípusra, ott a kisbetűs változatot kell alkalmazni. Ez teljesen logikus és azt hiszem, senki nem vitatja. Linkoman is kizárólag arra próbált rávilágítani, hogy a "jog" szerint – az itt tárgyalt eseteken is túl, általánosítva a választ – mikor melyik írásmód fogadható el. Ez érvényes lehet minden más olyan esetben is, amikor „köznevesedik” egy elnevezés. – Dodi123 ^vita 2021. december 3., 11:41 (CET)

Van egy helyesírási változás, amit érvényesíteni kellene a Wikipédiában. Ennyire nem érdekel senkit a konkrét probléma? Botgazdák nem mozdulnak, itt pedig a témát épp csak érintő dolgokról folyik a szócséplés. – Pagony ^üzenet 2021. december 6., 11:15 (CET)

Én úgy érzem, abban teljes az egyetértés, hogy azokban az esetekben, amikor köznévként használjuk akkor át kell írni a szó alakját a helyesírási változás szerint. Például az InterCity szócikk esetében már a szócikk címében is, vagy minden olyan esetben, ahol a magasabb szolgáltatást nyújtó járattípusra, mint szolgáltatási formára hivatkozunk. Azokban az esetekben azonban, ahol nem köznévként fordul elő, hanem tulajdonnévként vagy védjegyként, ott meg kell hagyni az eredeti alakot. A kérdés nem olyan egyszerű, mert nem csak az InterCity Magazin nevét érinti, hanem például a külföldi, ilyen néven futó vonatokat is, amelyeknek az elnevezése az adott nyelven InterCity alakú. Ilyen például az angol InterCity 225 és InterCity 125 vagy a lengyel Batory InterCity, amelyeknek ez a hivatalos neve (a felsoroltakon kívül még biztosan több is van). De az sem egyértelmű, hogy a jelenleg a magyar vonalakon futó intercity vonatok elnevezését érinti-e a változás: például jelenleg Szabolcs Intercity, Hajdú InterCity stb., vagy a nemzetközi forgalomban működő Latorca InterCity. Automatikusan nem lehet botot ráengedni erre a szóra, hanem egyenként kell minden egyes előfordulást megvizsgálni. A kereső 1119 szócikket ad ki találatként. Ezeknek a túlnyomó többsége valószínűleg köznévként használja, de nem tekinthető egyedinek az az eset, amikor meg kell hagyni a jelenlegi írásmódot. nem olyan egyszerű ez sajnos. – Dodi123 ^vita 2021. december 6., 11:45 (CET)

@Dodi123: Már a témafelvetésben, az elején leírtam: intercity, Bartók intercity. Lehet, hogy a Batory InterCity nevében meg kellene tartani, ha ilyen címmel lenne szócikkünk, de nem egy ilyet látok: Citadella nemzetközi InterCity, Agram nemzetközi InterCity stb., amik már eleve helyesírási szörnyszülöttek. A Szabolcs meg a Hajdú egyértelmű a Bartók intercity analógiájára. A műhelyek akkor töltenék be igazán a hivatásukat, ha ezt most nyugodt szívvel rá lehetne bízni a vasútműhelyre. Pagony ^üzenet 2021. december 6., 16:48 (CET)

Amint már lentebb említettem, a *Bartók intercity, mint példa valami tévedésből eredhet. Nyilván nem dolga, nem jogköre az Akadémia helyesírási szakértőinek, hogy megmondják, milyen fantázianevet adhat a MÁV a szolgáltatásainak. Ugyanez érvényes a Hajdú InterCity és a Szabolcs InterCity esetére, feltéve, hogy a MÁV tényleg ezt a nevet adta a Kelet-Magyarországot a fővárossal összekötő szolgáltatásának. -- Malatinszky ^vita 2021. december 6., 17:20 (CET)

Ezzel szemben van ez a fajta érvelés: Magyar Labdarúgó-szövetség, első sor, jegyzet. Pagony ^üzenet 2021. december 6., 17:34 (CET)

Elég baj az. "Magyar Labdarúgó-szövetség" nem létezik. Van persze magyar labdarúgó-szövetség, aminek a neve Magyar Labdarúgó Szövetség. Malatinszky ^vita 2021. december 6., 17:41 (CET)

@Malatinszky nem, szerintem meg nem baj, hogy nem a helyesírást nem ismerő emberek névadási szokásaira alapozunk. Az angol wiki ezt úgy szokta megoldani, hogy leírja helyesen, majd a bevezetőben odaírja, hogy stilizálva: XXX, vagyis hogy maga az érintett ezt milyen (hibás) módon használja. Egyetlen kivételt szoktunk tenni, és az a műcím. A szervezetek vagy intercity vonatok nevei nem műcímek, egyelőre még. Ahogy mondjuk a cukorkák nevei sem azok, ha a cukorgyártó marketingesei a MeggyEsBonBonKaFehérCsOKIbaN stilizált nevet ötlik ki, nekünk attól még nem muszáj azt így írnunk (egyébként akkor sem, ha márkanév, még ha ezt Linkoman nagyon utálja is). Az enwikinek van style manualje erre en:Wikipedia:Manual_of_Style/Trademarks egyébként, kár hogy nekünk nincs ilyenünk. Xia ^Üzenő 2021. december 6., 21:13 (CET)

Dodihoz hasonlóan látom én is a helyzetet. Először is tisztázni kellene, hogy melyik kontextusokban szerzünk érvényt a helyesírási szótárban javasolt írásmódnak és melyikekben nem. (Például a „Holnap intercityvel utazunk Miskolcra” mondatban érvényesül a köznevesülés, abban meg, hogy „Az InterCity 125-tel utaztunk Londonból Glasgow-ba” nem érvényesül.) Szerintem a Magyar helyesírási szótárból idézett „Bartók intercity” írásmód egyébként tévedés lehet, hiszen nyilván nem az MTA helyesírászainak a dolga az, hogy megmondják a MÁV-nak, milyen fantázianevet adhat a szolgáltatásainak.

De hogy Pagony felhorkanására is reagáljak, nekem nem meglepő, hogy csekély az érdeklődés a konkrét probléma iránt. Eleve nem kevesen kétkedünk a vasút- és buszjáratokról szóló cikkek Wikipédiába valóságában. Ehhez hozzájön, hogy nem esne nehezemre értelmes érveket felhoznom az InterCity, Intercity, intercity, intersziti írásmódok bármelyike mellett. Ezek után nem látom, miért kéne különösebb prioritást adnom annak a problémának, hogy az akadémiai szótár szerkesztőinek valamilyen, a helyesírási szabályzatból le nem vezethető és sehol meg nem magyarázott okból pont az intercity nyerte el a tetszését. --Malatinszky ^vita 2021. december 6., 16:06 (CET)

@Malatinszky: Jó, de ilyen hozzáállással minek betartani bármit? Miért fogadtuk el és érvényesítjük, hogy az Internet köznevesült, internet lett? És így tovább. Pagony ^üzenet 2021. december 6., 16:55 (CET)

@Pagony: Nem tudom, milyen hozzáállásról írsz (arról, hogy kritikusan értékelem a különböző félhivatalos grémiumok életszerűtlen vagy logikátlan instrukcióit, vagy arról, hogy nem sietek egy számomra érdektelen helyesírási változást egy számomra érdektelen cikkcsoportban keresztülvinni), ezért az első kérdésedre nem tudok érdemi választ adni. Ami a másodikat illeti, nyilván azért fogadtuk el és érvényesítjük azt, hogy az internet köznévvé vált, mert feltűnt, hogy a számítógépes hálózatok terjedésével megváltozott a szó jelentése, elvesztette a tárgynév jellegét. Mellesleg a Bartól InterCity esetéhez hasonlóan az internet sem kisbetűs például az Internet Explorer nevű szoftver nevében. -- Malatinszky ^vita 2021. december 6., 17:32 (CET)

Nálunk, a wikin nem félhivatalos, hanem teljesen hivatalos a 12. kiadás, a Mhsz. és az OH. Az Internet Explorer meg nyilván angol név, ellentétben a Bartókkal. Pagony ^üzenet 2021. december 6., 17:37 (CET)

Én az Internet Explorert magyarul is Internet Explorernek hívom (másképp ejtem, de ugyanúgy írom). Természetesen nem vitatom, hogy ez angol eredetű név, csakúgy, mint az InterCity/intercity. -- Malatinszky ^vita 2021. december 6., 17:43 (CET)

Én botgazda is vagyok és vasútműhely tag is. Azért nem mozdultam rá az ügyre, mert én még nem látom a kristálytiszta problémát és az elvégzendő feladatot. Ha egy járatnak az a neve, hogy Hajdú Intercity, akkor ott nem kell kisbetűsíteni, ha jól értem a fenti eszmefuttatást. Az alábbi fiktív párbeszédben lehetne már: Mivel utazol holnap? A Hajdúval? Tudod, az intercityvel. Itt lehet írni kisbetűvel, de értelmezhetjük úgy is, mint a következő példamondatban: Holnap találkozol a Józsival? Tudod, a Kováccsal! Mivel az ember neve Kovács József (Hajdú Intercity), mindegy, hogy Kovácsnak vagy Józsinak hívom, nagybetűs lesz. Emiatt pedig szerintem az első példamondat így is helyes: Mivel utazol holnap? A Hajdúval? Tudod, az I ntercityvel.

Én eddig jutottam ebben az eszmefuttatásban. De elolvasom mindenki javító hozzászólását. – B.Zsolt ^vita 2021. december 6., 18:00 (CET)

 megjegyzés-- Köszönöm Malatinszky megértő állásfoglalását.

A Wikipédia akkor interdiszciplináris lexikon, ha kitapintjuk és megjelenítjük azokat a pontokat, ahol két tudományág törvényszerűségeit kell egymáshoz viszonyítva alkalmazni.

Ha két szabály találkozik, akkor meg kell határozni, melyiket alkalmazzuk bizonyos feltételek mellett. A magyar KRESZ-ben is: ha két főútvonal tallkozik, ezek kereszteződésénél feloldják az egyik főútvonal főútvonal jellegét - és nyugodtan folytatják, a kereszteződés után.

Az MTA helyesírási szabályzata felveti, és meg is válaszolja a kérdést, vajon egy korábbi tulajdonnév köznevesülésénél megszűnik-e valamennyi, a jogosultságának jelzésére szolgáló nagybetűs írásmód vagy sem.

Az MTA helyesírási szabályzata a márkanevek nagy kezdőbetűs helyesírását támogatja. Teszi ezt az egyszerűség kedvéért, hiszen a köznapi beszélő legkönnyebben a márkaneveket tudja tulajdonnévként azonosítani (persze a cégnévek vezérszavai, a védjegyek stb. is nyelvtanilag tulajdonnévi természetűek.)

A köznapi beszélő számára nem okoz nehézséget, hogy felismerje a szlogenben: "Amit most iszol, az a Márka...), hogy itt a márka szónak nem a köznévi írásmódja, hanem a tulajdonnévi az irányadó!

Még valami: a védjegyoltalomra való hivatkozás nem az én hobbim. Amit állítok, az szükségszerűen következik az MTA helyesírási szabályzatából. Ezt pedig már bizonyítottam, csak el kell olvasni figyelmesen.--Linkoman ^vita 2021. december 6., 22:04 (CET)