Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?[szerkesztés]

Függőben Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)[válasz]

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort link=F%C3%A1jl:Email_Silk.svg eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)[válasz]

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)[válasz]

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)[válasz]

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)[válasz]

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort link=F%C3%A1jl:Email_Silk.svg eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)[válasz]

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)[válasz]
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)[válasz]
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)[válasz]

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort link=F%C3%A1jl:Email_Silk.svg eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)[válasz]

  1. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  2. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  3. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  4. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  5. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  6. Dombóvári Gazdasági Vasút
  7. Egri Gazdasági Vasút
  8. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  9. Felsőpetényi Kisvasút
  10. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  11. Gemenci Állami Erdei Vasút
  12. Hegyközi Kisvasút
  13. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  14. Kaposvári Gazdasági Vasút
  15. Kapuvári Gazdasági Vasút
  16. Kaszói Állami Erdei Vasút
  17. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  18. Királyréti Erdei Vasút
  19. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  20. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  21. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  22. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  23. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  24. Nyírvidéki Kisvasút
  25. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  26. Pálházi Állami Erdei Vasút
  27. Süttői Állami Erdei Vasút
  28. Szegedi Kisvasút
  29. Szegvári Gazdasági Vasút
  30. Szigetközi Gazdasági Vasút
  31. Szilvásváradi Erdei Vasút
  32. Tiszakécskei Gyermekvasút
  33. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  34. Vál-völgyi Kisvasút
  35. Veszprémi Gyermekvasút
  36. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)[válasz]

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort link=F%C3%A1jl:Email_Silk.svg eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)[válasz]
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)[válasz]

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)[válasz]

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels vita 2018. december 12., 06:45 (CET)[válasz]

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)[válasz]

Megoldott átnevezések[szerkesztés]

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)[válasz]
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort link=F%C3%A1jl:Email_Silk.svg eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)[válasz]
  3. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  4. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  5. Budapesti Libegő
  6. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
  7. Hortobágyi Kisvasút
  8. Kecskeméti Kisvasút
  9. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  10. Szobi Gazdasági Vasút
  11. Tiszakécskei Kisvasút

@EniPort, PZoli: egyéb résztvevők: Több mint két éve függ itt ez a szakasz, és mára meglehetősen áttekintetetlenné vált a helyzet. Amennyire ki tudom venni, volt itt egy lista kisvasútnevekből, amiknek kérdéses volt a nagybetűzése. Ezek közül, ha jól értem, a lenti, tizenegy elemű listában szereplőket elintéztétek, a fönti, 36 elemű listában szereplők státusza viszont nem világos. Ezek jók úgy, ahogy vannak?

Ha a problémakör meg van oldva, akkor azt javaslom, valaki, aki átlátja a helyzetet, írjon valami rövid lezárást. Ha vannak még elvarratlan szálak, akkor viszont azt javaslom, nyissunk egy új szakaszt, ahol tömören összefoglaljuk, mik a nyitott kérdések, és felsoroljuk azokat a cikkeket, amikkel még van valami teendő. Ezt a szakaszt viszont hagyjuk archiválódni, mert jelenlegi formájában már diszfunkcionális: átláthatatlan, hogy mi itt a teendő, és az ember csak átteker fölötte. Megköszönöm, ha foglalkoztok a kocsmafal működőképességének helyreállításával. --Malatinszky vita 2021. január 29., 15:26 (CET)[válasz]

Én úgy értelmezem, hogy egyetértettünk abban, hogy a kisvasutakat általában kis kezdőbetűkkel lehet írni, viszont az Állami Erdei Vasút megnevezésűek kérdésesek (felmerült, hogy írjuk át azokat is kisvasútra). A 36-os lista a megoldatlan, a többi közben felmerülő szócikket közben már javították.
Valóban át lehetne tenni az átnevezendőket a botgazdák üzenőjére, és lezárni ezt a szakaszt, köszi hogy foglalkozol vele.  – EniPort eszmecsere eszmecsere 2021. január 29., 15:54 (CET)[válasz]
Mostanában nem hiszem, hogy akarok ezzel foglalkozni, úgyhogy tőlem nyugodtan archiválódhat. – PZoli vita 2021. január 31., 20:54 (CET)[válasz]

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.[szerkesztés]

Függőben Függőben Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)[válasz]

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul mostani létező cikk mozaikban
UEFA Champions League UEFA-bajnokok ligája BL
UEFA Europa League Európa-liga EL
UEFA Europa Conference League UEFA Európa Konferencia Liga EKL
UEFA Nations League UEFA Nemzetek Ligája NL
UEFA Super Cup UEFA-szuperkupa nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League UEFA Női Bajnokok Ligája női BL
Women's EHF Champions League Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?) női BL
UEFA Futsal Champions League UEFA-futsal-bajnokok ligája

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy link=F%C3%A1jl:Soccerball_shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)[válasz]

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

  • Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
  • Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
  • Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
  • A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
  • Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
  • Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy link=F%C3%A1jl:Soccerball_shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Az AkH.12 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)[válasz]

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy link=F%C3%A1jl:Soccerball_shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)[válasz]
Erről az AkH.12 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)[válasz]
Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy link=F%C3%A1jl:Soccerball_shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)[válasz]

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([1], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [2]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [3], de korábban [4]). A [5] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.12 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.12 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)[válasz]

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy link=F%C3%A1jl:Soccerball_shade.svg üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)[válasz]

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy link=F%C3%A1jl:Soccerball_shade.svg üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)[válasz]

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)[válasz]
@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy link=F%C3%A1jl:Soccerball_shade.svg üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)[válasz]
@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)[válasz]
+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)[válasz]

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey link=F%C3%A1jl:Olympic_rings.svg üzenj nekem 2019. október 9., 11:45 (CEST)[válasz]

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)[válasz]

Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)[válasz]

Találtam még egyet: UEFA-futsal-bajnokok ligája. Ránézésre rossznak tartom, nem értem a kötőjelek halmozását. A 2019–2020-as UEFA-futsal-bajnokok ligája bevezetőjében nagybetűs. Felírtam a fenti táblázatba is. Tomcsy link=F%C3%A1jl:Soccerball_shade.svg üzenet 2019. december 30., 05:00 (CET)[válasz]

Olyan sportág nincs, hogy UEFA-futsal. Akkor pedig ha úszóbajnok, akkor futsalbajnok, nem? De ha azt szeretnénk valahogy megtartani, hogy ez valamilyen Bajnokok Ligája, akkor is rossznak érzem a kötőjeleket. Garamond vita 2019. december 30., 13:00 (CET)[válasz]

A magyar bajnok BL-be jutása kapcsán a sajtóban mindenhol nagybetűsen írják. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2020. szeptember 30., 04:39 (CEST)[válasz]

Paralel vs párhuzamos óriás-műlesiklás[szerkesztés]

Függőben Függőben Assaiki vita 2020. augusztus 3., 12:56 (CEST)[válasz]

Sziasztok, a helyesírási szabályzat 12. kiadása szerint csak a "paralel" a helyes irásmód (bár régebben a "parallel" is engedélyezett volt). Ezért szerettem volna kijavítani a cikkekben a "parallel óriás-műlesiklás" és a "parallel műlesiklás" kifejezéseket. Azonban a botgazdák üzenőfalán folytatott eszmecsere során felhívták rá a figyelmemet, hogy talán érdemesebb lenne a parallel-t "párhuzamos"-ra cserélni, az egyik régi kocsmafali megbeszélés nyomán. Úgy látom, hogy wikin a paral(l)el van többségben, de googlen rákeresve viszont jóval gyakoribb a "párhuzamos műlesiklás" és "párhuzamos óriás-műlesiklás". Kérnék véleményeket, hogy melyikre legyen javítva a mostani állapot. - Assaiki vita 2020. július 27., 00:39 (CEST)[válasz]

A gyakori használat nem számít akkor, ha egy elnevezés helytelen. Ebben az esetben a "paralel műlesiklás" magyartalan, helyette javaslom a "párhuzamos műlesiklás" használatát.
Ha más témakörökben is ténykedni fogsz ezzel a "paralel" szóval, majd térjünk vissza rá, mert úgy rémlik, hogy például a számítástechnikában és máshol is van olyan fogalom, hogy "paralel működés". Majd akkor térjünk vissza rá, utánanézünk és megbeszéljük. misibacsi*üzenet 2020. július 27., 10:04 (CEST)[válasz]
Rendben. Én eddig összesen 1 darab paralel pumpát javítottam valamelyik cikkben. - Assaiki vita 2020. július 27., 12:52 (CEST)[válasz]

Ez nem ilyen egyszerű. Egy ideje megállapodtunk abban, hogy a szakmai szervezetek szóhasználatát alkalmazzuk az adott témában íródott szócikkekben. A síszövetség a párhuzamos műlesiklást használja az ilyen síversenyekre, míg snowboardban az MSBSZ hivatalos versenykiírása a parallel slalom-ot. Ezek az adott versenyszámok hivatalos elnevezései. Más néven nevezni őket azért hibás, mert nincs rá valódi másodlagos forrás. A nyelvőrködés ezekben az esetekben nem a Wikipédia feladata. Aki szeretne magyarosított elnevezést, az forduljon a sportági szakszövetséghez, akik majd házon belül demokratikusan eldöntik, hogy figyelembe veszik-e a nyelvészek álláspontját, vagy más szakmai szempontok többet nyomnak latba az idegen kifejezés/írásmód megtartására. Törvény nem kötelezi őket a HSZ vagy az Osiris használatára. Shakes Ide recsegj 2020. július 27., 13:31 (CEST)[válasz]

@Sh nassau: Források a párhuzamos szlalomra: [6], [7], [8], sőt, a sportági szövetség a legmagyarabb: párhuzamos műlesiklás, párhuzamos óriás-műlesiklás. Azt mutasd meg, kérlek, hol és ki döntött arról, hogy nyelvi kérdésekben a szakmai szervezetek (kiv. MTA) az illetékesek. – Winston vita 2020. július 27., 13:44 (CEST)[válasz]
De, ilyen egyszerű. Feladatunk a nyelvőrködés is. Egyébként az "MSBSZ" az nem "hivatal". Ez a megjegyzés meg külön hab a tortán: majd házon belül demokratikusan eldöntik - honnan tudod, hogy demokratikusan döntik el az ilyen dolgokat? "hogy figyelembe veszik-e a nyelvészek álláspontját" - a helyesírás nem kívánságműsor. misibacsi*üzenet 2020. július 27., 17:48 (CEST)[válasz]

@Winston: Pontosan mire példák a linkjeid? Hogy az újságírók nem veszik figyelembe a hivatalos elnevezést? Az MSBSZ híroldalán zárójelben, magyarázatként ott a magyar tükörfordítás? Ez milyen relevanciával bír arra, amit írtam? A versenyszabályzatot és a versenykiírást nézd. Az a hivatalos. Egyébként, utoljára úgy emlékszem, hogy a csillagászokkal volt konfliktust követő vitának konszenzusa volt a "megállapodás". Shakes Ide recsegj 2020. július 27., 16:29 (CEST)[válasz]

Az MSBSZ oldalán vegyesen használnak mindenféle elnevezést. Pl. a pdf formátumban letölthető versenyszabályzat a Parallel Slalom mellett említ "Parallel Giant Slalom (PGS)"-t, majd azután meggondolva magát inkább "Parallel Óriásműlesiklás" névvel illeti. A versenyeredmények oldalon "Szlalom"-nak írják, máshol pedig "Slalom"-nak. Nekem ebből az jön le, hogy teljesen következetlenül használják az elnevezéseket, nincs mögötte nyelvi megfontolás. Assaiki vita 2020. augusztus 11., 00:31 (CEST)[válasz]

Update: Kértem állásfoglalást az MSBSZ-től, és azt a választ kaptam, hogy erről jelenleg szakmai körökben folyik az egyeztetés, és hamarosan hivatalos döntés fog születni, addig egy kis türelmet kérnek. - Assaiki vita 2020. augusztus 14., 08:45 (CEST)[válasz]

Nos, megérkezett a válasz, idézem:

"a Sportszakmai Bizottság és a Szövetség szakmai vezetésének javaslata alapján a Szövetség Elnöksége a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) által használt hivatalos angol nyelvű kifejezések mellett döntött.

Alábbi linken érhető el az elnökségi határozat: klikk

Az indok alapvetően az, hogy csak angol nyelven lehet egységes formában használni a versenyszámokra a szakkifejezést, hiszen van pár olyan versenyszám amelynek nincs “igazi” magyar megfelelője, illetve csak nagyon erőltetett. Ilyen például a Big Air, Slope Style, Freeride…" - Assaiki vita 2020. október 19., 09:01 (CEST)[válasz]

Ha senkinek nincs kifogása ellene, én átnevezném a snowboarddal kapcsolatos magyar nyelvű versenyszámokat angolra. A határozat azt írja, hogy "az elnökség egyhangúan úgy döntött, hogy a Magyar
Snowboard Szövetség versenyrendszerében a versenyszámok hivatalos megnevezése angol nyelven alkalmazandó". Persze ami sível kapcsolatos, azt hagyom magyarul. De abban az esetben is dönteni kéne, hogy paralel vagy párhuzamos legyen.- Assaiki vita 2020. november 10., 19:58 (CET)[válasz]

@Assaiki: Úgy tűnik, megoldódott a probléma. Van akadálya annak, hogy a Függőben sablont eltávolítsuk, és hagyjuk ezt a szakaszt a szokásos módon archiválódni? --Malatinszky vita 2021. január 29., 14:56 (CET)[válasz]

Dekmai - Girl From Nowhere[szerkesztés]

Függőben Függőben CrystallineLeMonde vita 2020. december 1., 16:10 (CET)[válasz]

Nemrégiben készítettem el a Dekmai - Girl From Nowhere szócikket, és kellene némi segítség a színművészek nevének átírásához, mert gondolom hogy az angolos átírási formát le kellene cserélni a magyarosított formára.

Lényegiben thai nevek átírásáról lenne szó, de kicsit meg vagyok akadva. Előre is köszönöm a segítséget. --CrystallineLeMonde vita 2020. november 21., 20:00 (CET)[válasz]


@Adam78: segítségére lesz ismét szükség :D már tanulgatom a thai ábécét, de egyelőre még harcol velem.. Xia Üzenő 2020. november 22., 23:41 (CET)[válasz]

Filmes díjak nevei[szerkesztés]

Függőben Függőben Xia Üzenő 2020. december 22., 21:46 (CET)[válasz]

Sziasztok! Lefordítjuk a külföldi filmes díjak nevét ( ld. Kategória:Filmes díjak) , avagy sem...? Mindkettőre van példa, pl. a Golden Globe-ot nem fordítjuk, de az Arany Pálma-díjat igen. A kínai, koreai filmes díjakkal van ilyen problémám... A Baeksang Arts Awardsot pl. így hagytam, a nemzetközi nevén (pedig amúgy csak koreai műveket díjaznak), a kínai Golden Horse Awards is így maradt. Meg ilyen hibridek is vannak, hogy Japán Oscar-díj a legjobb filmnek, utóbbi szerintem azonnal átnevezendő Japán Filmakadémia Díjára... Az Oscar egy védjegy, és csak informálisan nevezik "japán Oscar"-nak, nem is tudom, hogy juthatott ilyen a kolléga eszébe.

Szóval lényeg, hogy kéne valami hozzávetőleges szabályszerűség, hogy mikor fordítunk és mikor nem. Xia Üzenő 2020. december 20., 15:19 (CET)[válasz]

Üdvözletem! Magam a távol-keleti díjak magyarra fordított elnevezését támogatnám - különösen, ha hivatalos angol elnevezése sincs, de ha van akkor is. Használjuk a forrást. (Az AkH12 a forrásból való átírást részesíti előnyben. Fordításokra miért ne lehetne ugyanezt az elvet alkalmazni? A forrásból magyarra - és nem angolra.)
A fölhozott példák: Baekszang Művészeti díj (ha jól értem, Baekszang a díj néhai alapítójának írói álneve; - ennek lefordításába már nem mennék bele, hiszen ez már egy "név"), Arany Ló díj, Japán Filmakadémia Díja (ők így nevezik, vagyis ez az "önelnevezése"; az egy dolog, hogy az amerikai díj japán megfelelőjének tartják)...
A Golden Globe-nak ez az elnevezése (még ha angol is). Az Arany Pálma már meggyökeresedett, és kétlem, hogy bárki is franciául keresne rá (meg jól is hangzik).
Nem ez az egyetlen hiányosan szabályozott területe a magyar wikinek, és általánosságban is, ahol csak lehet, a magyart választanám az elburjánzó angol helyett. Ha valaki mégis az angol elnevezésével keresne rá bármire, még mindig át lehet irányítani. Tösö8 vita 2021. május 17., 12:59 (CEST)[válasz]

A "japán Oscar" megnevezés ne maradjon, ez legfeljebb szakmai szlengben alkalmazható (tehát itt nem), amivel valószínűleg a díj rangjára akart valaki utalni. A "Japán Filmakadémia Díja" szerintem teljesen elfogadható.

Szerintem fontosabb díjak esetén mi magunk ne fordítsuk a díjak neveit, bár zárójelben és idézőjelek közé téve oda lehet írni a magyar jelentését. A kritérium a magyar név ismertsége, elterjedtsége, ezt azért nem olyan nehéz megítélni, mondjuk filmkritikusok így írnak róla egy filmről. Ilyen az "Arany medve" például, még biztos van 1-2, most nem jut eszembe más, de szerintem nincs túl sok. A többivel az a probléma, hogy ismeretlenek.

Persze van egy szürke zóna, mondjuk "X város filmes díja", vagy "Legjobb tini-film", stb - ilyen esetekben lehet fordítani, hogy az olvasó értse, miről van szó (és ne csak az idegen megnevezése legyen ott). misibacsi*üzenet 2020. december 20., 19:31 (CET)[válasz]

ez eddig oké, hogy ne fordítsuk, de akkor a Golden Horse Awards most pl. angol címén maradjon vagy Tajpej Csinma Jingcsan legyen...? :) Xia Üzenő 2020. december 20., 21:33 (CET)[válasz]
Erre szavazok: "Golden Horse Awards", utána oda lehetne írni, hogy ("arany ló díj") + a kínai átírást. misibacsi*üzenet 2020. december 20., 21:53 (CET)[válasz]
Sziasztok, hasonló témában merült fel bennem a kérdés: az Independent Spirit Awardot lefordítsuk Independent Spirit-díjra? Google találatok alapján az Award forma tűnik gyakoribbnak magyar nyelvű cikkekben, de találkoztam már több helyen a "díj" formátummal is. Illetve kell-e kötőjel? Van egy ilyen szócikkünk: Independent Spirit díj a legjobb rendezőnek, de nem vagyok benne biztos, hogy a cím helyes ebben a formában. – HG vita 2021. március 31., 09:38 (CEST)[válasz]
[Némileg off-topic:] Ez de rossz, pedig látom, az enwiki is így hívja… Ugye ez a Film Independent által szervezett/kiosztott Spirit Award(s), teljes nevén Film Independent Spirit Award(s). Valószínűleg az 'independent spirit' a közepén teljesen szándékosan kétértelmű, de így, hogy lemarad a Film az elejéről, nekem nagyon fura. – Máté (vitalap) 2021. március 31., 11:02 (CEST)[válasz]

BSZKRT[szerkesztés]

Függőben Függőben LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 09:32 (CEST)[válasz]

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy bár a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (ismertebb nevén beszkárt) önmagát korábban BSzKRt formában jegyezte, de szvsz helyesen BSZKRT formában lenne írandó a rövidítés, akkor melyik fajtát kellene használni? Jelenleg mindhárom formában előfordul, egyaránt fellelhető a cikkekben a BSzKRt, a BSZKRT és a beszkárt forma is, de találkoztam helytelen Beszkárt és BESZKÁRT rövidítéssel is pár szócikkben. A szakzsargonban leginkább a BSZKRT formát erőltetik, de a beszkárt is használható szerintem (bár nem lenne tanácsos olyan cikkekben, ahol csak egyszer említik a társaságot). Mi erről a véleményetek? – LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 09:32 (CEST)[válasz]

Kieg: több korabeli újságban is észrevettem, hogy használtak BESzKÁR / BESZKÁR / BESzKART formákat i, ezek mindenképp helytelenek! – LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 10:36 (CEST)[válasz]
Véleményem szerint
  1. A szócikk címében a csupa nagybetűs írásmód a célszerű, hiszen az olvasó várhatóan így keresi. (BSZKRT-ként és nem BSzKRt-ként!)
  2. A "Beszkárt" szót érdemes megemlíteni a BSZKRT szócikkben mint kiejtett formát, sőt, átirányítás is lehetne.
  3. A BSZKRT egykor hivatalosan használt írásmódja (BSzKRt) ugyanúgy.
  4. a kis kezdőbetűs "beszkárt" forma mindenképpen kerülendő, helytelen, mivel a betűszó tuajdonnév és nem vált köznévvé. A "beszkárt" azt a téves benyomást kelti, hogy ez köznév. A BSZKRT kiejtésének egy lexikonban egyedüli helyes formája bizony a nagy kezdőbetűs Beszkárt!
  5. Az összes egyéb íírásmód szükségtelen, legfeljebb lábjegyzetben említendő, mivel pontatlan ( BESZKÁRT stb.).--Linkoman vita 2021. április 18., 11:23 (CEST)[válasz]

Köszönöm, hasonlóképp gondolom én is, az átírással várok még, hátha van valakinek ellenvetése vagy hozzáfűzni valója. – LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 13:42 (CEST)[válasz]

A szócikk címéhez szerintem nem kéne nyúlni: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. így, ebben a formában helyesírásilag vitathatatlan, pontos, közérthető; rövidítéseknek csak a cikktörzsben kéne előfordulniuk. Egyébiránt egyetértek az előttem szólókkal. (Egyébként egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy többen keresnék BSZKRT-ként, mint BSzKRt-ként, hiszen korabeli forrásokban utóbbi fordul elő, amit valószínűleg elég sok mai forrás is átvesz. De mindegy is, hiszen átirányítással úgyis odatalál mindenki, sőt a kereső még átirányítás nélkül is megtalálja az oldalt, ha csak a kis- és nagybetűkben van eltérés.) – Tacsipacsi vita 2021. április 18., 15:54 (CEST)[válasz]
@Tacsipacsi: a szócikk címét nem terveztem módosítani, korábban amikor létrehoztam az átirányításból, hogy valami morzsa mégis legyen róla, nem véletlenül döntöttem emellett a forma mellett. Jelenleg csupán a folyószövegekben előforduló rövidítéseket akarom egyszerűsíteni és egyértelműbbé tenni az itteni /leendő/ megállapodás alapján. – LaSza 🚍 (VITA) 2021. április 18., 17:14 (CEST)[válasz]
@LaSza: A szakasznyitó hozzászólásodat én is így értelmeztem, viszont Linkoman válaszában már a szócikk címéről is ír (1. pont). Ezzel való egyet nem értésemet kívántam kifejezni. – Tacsipacsi vita 2021. április 18., 20:32 (CEST)[válasz]

A Beszkárt a kiejtett alak, írásban nem használjuk. Ejtéskönnyebbítő hangok vannak benne. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2021. április 18., 20:54 (CEST)[válasz]

Kedves szerktársak, szeretném megjegyezni, hogy a „BSzKRt” írásmód nem valamiféle szabadalmazott logó, egyszerűen csak ilyen volt a korabeli nyelvszokás és ezért az ötvenes évekig ezt írta elő a helyesírás is. Akkoriban másképpen szerették. A volt munkáltatóm kezdeti éveiből is találtam olyan hirdetést, amiben „E. M. G.” alakban szerepelt a neve (rövidítése); aztán soha, sehol. (Egyébként a „MÁV” is mint „M. Á. V.” kezdte.) A magyar szabvány szabványos rövidítése „MNOSz” volt. A szovjet párt rövidített neve pláne „SzK(b)P”. (Mondjuk az ilyen, zárójeles eset akkor is igen ritka volt.)
Oda szeretnék jutni, hogy ezt a rövidítést, véleményem szerint a mai szabályzat szerint kell írni, a vegyes nagybetűs-kisbetűs alak nem kívánatos. Én a „beszkárt”-ot mindenképpen megadnám, átirányításban is, megjegyzésben is. Egészen nem igaz, hogy írásban nem használták, „Beszkárt” vagy „beszkárt” alakban is előfordult. De kétségtelen, hogy ez inkább csak familiáris forma volt, például a sportlapokban és humoros írásokban. Ladó Jánosnak van különben egy éppen ide vágó írása a Magyar Nyelv hasábjain (1963-ból). Már akkor a csupa nagybetűset tekinti a bevett formának.
Láthatólag többekkel is egyetértek, így például abban is, hogy a szócikk címében a teljes, kifejtett név az észszerű. – Garamond vita 2021. április 19., 01:22 (CEST)[válasz]
Leszögezem, hogy a szócikk címének én magam is a teljes, végig kiírt változatot preferálom, de azt azért vitatnám, hogy a Beszkárt változatot nem írjuk le: az Arcanum adatbázisában (ami csak a nyomtatásban megjelent dokumentumokat tartalmazza) közel 70 ezer említést találni ilyen felbontásban:
  • 43308 1920-1939
  • 19191 1940-1959
  • 427 1960-1979
  • 553 1980-1999
  • 340 2000-től
Ez utóbbiból (a 2000 utániból) kivesszük a napi- és hetilapokat (melyeknek a helyesírását szokás leszólni), akkor is marad 220 találat csak a folyóiratokban. Szóval én egyáltalán nem vetném el azt, hogy a szövegben a szóismétlést kerülendő "Beszkártozzunk", csak ne legyen belőle szócikkcím. Palotabarát vita 2021. április 19., 01:41 (CEST)[válasz]
Az is tanulságos, hogy viszont ugyanott a (különféle módon írt) BSZKRT 1920–39-ben 38022, 1940–59-ben 22238 esetben fordult elő. (A későbbieket nem néztem, mert a vállalat neve 1949 után már nem a napi használat, hanem a történelmi emlékezet része.) Garamond vita 2021. április 19., 10:56 (CEST)[válasz]

Helyesírási hiba Orosháza cikkében.[szerkesztés]

Egyszer Orosházának a cikkét néztem és azt vettem észre hogy helyesírási hiba van a cikkben: Orosháza város Békés megyében.Ki akartam javítani a hibát de Csigabi eltávolította a javításomat. Újra ki akartam javítani de egy másik személy: Pallerti, megint eltávolította a javításomat és még le is védte hogy ne keljen kijavítanom újra. Ha valamelyikőtök( ha nem te vagy Csigabi vagy Pallerti akkor ne vedd ezt magadra) látja ezt az üzenetet akkor kérlek hadjátok abba! Én csak ki akarom javítani a cikket erre ti eltávolítjátok? Ezzel megsértitek a helyesírást. Ne távolítsátok el a javítást! Helyette vagy fogadjátok el a javítást vagy segítettek a javítás an!– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 2001:4C4C:199A:AA00:992B:FB57:8DF4:6099 (vitalap | szerkesztései)

Semmi baj nincsen a bevezető helyesírásával. Kemenymate vita 2021. május 5., 16:13 (CEST)[válasz]

nincs bizony. az "egy" használata anglicizmus, semmi szükség rá. Xia Üzenő 2021. május 6., 13:41 (CEST)[válasz]

Dimash Kudaibergen – Qudaibergen?[szerkesztés]

Függőben Függőben Ogodej vitalap 2021. május 17., 18:37 (CEST)[válasz]
@Tösö8: Szerkesztő keresett meg azzal az észrevétellel, hogy nevezett énekes írásmódja hibás. Helyesen Dimash Qudaibergen lenne, hiszen ő maga így írja a nevét. (például YouTube-csatornáján vagy info-oldalának ikonján és még számtalan más helyen. : Wikipédia:Elnevezési szokások szerint: "ha a művész aktívan és jelentős mértékben alkot valamilyen latin betűs néven (például lemezborítókon, filmek stáblistájában stb. általában így szerepel a neve, illetve a saját nyelvén készült honlapján is ezt használja), akkor a cikkekben is az általa preferált latin betűs alakot használjuk művésznévként."
A wikipédiák nagy többségében (pl. angol, német, spanyol, olasz, orosz) K-val írják, de előfordul Q-betűs írásmód is (francia, norvég, holland és finn).
A saját nyelvén készült honlapján nyilvánvalóan a cirill ábécés Құдайберген; "Димаш" szerepel. Kérdésem tehát, hogy akceptálható-e az igény, vagy átírási szokásainknak megfelelően a kazak cirill betűs átírását használjuk továbbra is? Megjegyzem, a jelenlegi név öszvérnek tűnik az 'sh' miatt, nem a saját átírásunk. Esetleg @Burumbátor, Gaja:? Ogodej vitalap 2021. május 9., 22:44 (CEST)[válasz]
Az albumborítói egy részén latin betűs a neve és K-val van írva: [9], [10], [11], [12] Xia Üzenő 2021. május 9., 22:52 (CEST)[válasz]
Nekem a cirill betűk alapján ez tűnik helyesnek: "Dimas Kudajbergen" . A menedzsereinél nyilván az angolszász írásmód a cél, nem fogják a mi kedvünkért átírni. A cikkben a szokásos módon meg kell említeni a fent említett és egyéb átírással szereplő neveket, illetve átirányításokat készíteni ezekről az egyéb névformákról.
(a zenéje engem a fiatal Michael Jacksonéra emlékeztet, de az énekhangja gyengébb). misibacsi*üzenet 2021. május 10., 05:38 (CEST)[válasz]
@Misibacsi az elnevezési irányelv kimondja, hogy ha egy előadó nemzetközileg latin betűs nevet használ, pl. az albumborítóin, akkor nem írjuk át. Számos ilyen előadónk van, Vangelis, Taeyang, Jay Chou, Miyavi stb. Ez a srcá se kivétel, a kérdés csak az, hogy melyik latin betűs alakban szerepeljen? Az albumain a Kudaibergen alak van, a honlapján és a hivatalos youtube-csatornáján viszont a Qudaibergen alakot használja.... Xia Üzenő 2021. május 10., 08:46 (CEST)[válasz]
A példák jók, a kiindulási pont nem jó. Akár igazad is lehetne, ha ez a művészneve lenne, ez azonban nem művésznév a fenti értelemben. A kazah nyelvű szócikke szerint:
Димаш Құдайберген 24 мамыр 1994 жылы Ақтөбе қаласында Қазақстан Республикасының мәдениет қайраткерлері Қанат Құдайбергенұлы мен Светлана Айтбаева отбасында дүниеге келген. Ең алғаш рет спектакльде ойнауымен таныла бастады.
Nekem ebből úgy tűnik, hogy ez a születési neve, ez nem valami felvett vagy kitalált művésznév, nem latin betűs név, tehát a fenti irányelv erre az esetre nem vonatkozik. misibacsi*üzenet 2021. május 10., 09:08 (CEST)[válasz]
Attól, hogy nem kitalált művésznév, még művésznévként használja. Van ilyen előadónk is számos, ezek az emberek ezen a néven ismertek világszerte, így használják a nevüket az albumaikon, pl. Wang Leehom, Hyuna (ez sem kitalált művésznév) Xia Üzenő 2021. május 10., 09:32 (CEST)[válasz]
Valószínűleg soha nem fogom megérteni az egyedi logikádat (már, ha létezik ilyen), de próbáld megvilágítani, hogy egy személynév mitől válik hirtelen művésznévvé? Amiről most szó van, az elsősorban személynév, mivel ez nem latin betűs név, ezek átírására külön szabályaink vannak, amiket illene betartani.
Valóban létezik ez a név több angolszász módon átírt formában, ami nyilván nem a magyar nyelvre vonatkozik, miért kellene nekünk ezzel foglalkoznunk?
Vagy kiírhatnánk valami feltűnő helyre, hogy "a magyar Wikipédiában általában a magyar nyelv szabályait alkalmazzuk, de sok esetben ezt az angol nyelv szabályai felülírják, mert azt felsőbbrendűnek tekintjük a magyarnál."
Művésznévnek az nevezhető, amiket felsoroltál, amikor egy művész úgy dönt, hogy a családnevével szakítva, azt leegyszerűsítve vagy teljesen más nevet választva őt azon a másik néven fogják reklámozni.
Ebben az esetben erről nincs szó. Van az illetőnek becsületes családneve, és azt használja. Mivel a név nem latin betűs, ezért át kell írni a magyar szabályok szerint. misibacsi*üzenet 2021. május 10., 11:24 (CEST)[válasz]
Az a baj, hogy ő maga sem tudja, hogy mi a neve. Különben nem engedné, hogy a lemezen másképp szerepeljen, mint a honlapján. Persze, ez a magyar átírást nem befolyásolja, sőt megerősíti. Wikizoli vita 2021. május 10., 11:37 (CEST)[válasz]

Nos, mivel megszólíttattam, a véleményem: a helyes névalak szerintem Dimash Qudaibergen, indokaim:

  1. A saját honlapján, ha átváltunk kazak nyelvre, akkor is ez a latin betűs alak jelenik meg (dimashnews.com);
  2. @Misibacsi: említette, hogy magyarosan kellene írni, mert ez nem művésznév, hanem a születési neve, és még a kazak wikiből is idézett, csupán azt felejetette el megemlíteni, hogy a kazak cikk címe a valódi születési neve, ami Дінмұхаммед Қанатұлы Құдайбергенов, mivel nem ezt használja sem lemezein, sem a honlapján, a Dimash Qudaibergen név tekinthető művésznévnek;
  3. Xia által belinkelt albumborítókon valóban „K” kezdőbetűvel írja a nevét, viszont a honlapján, valamint az onnan elérhető Facebook, Twitter, YouTube és VK oldalán (Instagrammon nem találtam) is a „Q” kezdetű alakban használja, márpedig ezeken az oldalakon a bejegyzései megtekintésükkor mind áprilisiak voltak, ami – mondjuk úgy – naprakészséget jelent.

Szóval, szerintem az általa ma használt Dimash Qudaibergen név tekinthető az ő művésznevének. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2021. május 10., 14:19 (CEST)[válasz]

Hmmm. Nem véletlenül nem szóltam eddig hozzá. Egyrészt nem értek az ilyesmihez, másrészt Dimashról (Gyimasról?) volt már egy beszélgetésünk. Akkoriban még Dimash volt a közösen elfogadott művészneve. Véleményem szerint ez nem egy művésznév, hanem a saját becsületes neve (Gyinmuhamed Kudajbergen) becézett változata. Mint Balázs Pali vagy Mary Zsuzsi. De vajon ezek művésznevek? A saját névből a keresztnév becéző alakjával képzett név művésznév? Szerintem a Majka, a Kiki, a Caramel, a Madonna, a Flipper Öcsi stb. stb. tekinthetők műveszneveknek, hiszen saját nevük egyáltalán nem jelenik meg bennük. Szerintem Gyimas neve nem művésznév, hanem az anyakönyvezett nevének becézett változata, így függetlenül attól, hogy az angol nyelvterületre szánt lemezborítóin milyen változatot alkalmaz, a magyar átírási szabályok érvényesek a nevére, amelyben viszont sem Q betű nincs, sem az s után h betű nincs: Gyimas Kudajbergen. – Burumbátor Súgd ide! 2021. május 12., 15:23 (CEST)[válasz]

De, ez művésznév, ahogy a Beyoncé is az, függetlenül attól, hogy ez a keresztneve is az illetőnek. Mivel ezen a néven ismert főképp. Lásd még Vangelis, Aaliyah, Cher (ami szintén becézés), Shakira... illetve en:List of one-word stage names, ahol számos keresztnév illetve becézés található, mint művésznév. A lemezein egyértelműen a Dimash Kudaibergen alakot használja, ami nem a teljes neve, hiszen az Дінмұхаммед Қанатұлы Құдайберген. Xia Üzenő 2021. május 12., 16:04 (CEST)[válasz]

Hogy áll most Kazahsztán a latin betűs írásra való átállással? --Malatinszky vita 2021. május 12., 16:16 (CEST)[válasz]

Úgy tudom, 2031 lenne a hivatalos átállás befejezésének dátuma. A kazak ábécé szócikkünk szerint: "2017. szeptember 11-én határozott a kazak kormányzat egy új latin betűs írás bevezetéséről. Nurszultan Nazarbajev kazak köztársasági elnök 2017. október 27-én elrendelte, hogy 2025-től a kazak nyelvet latin betűkkel írják le a cirill helyett. Ezt módosította egy 2018. február 19-én kiadott újabb elnöki rendelet. A legutóbbi változatot 2021. január 28-án tette közzé Aszkar Mamin miniszterelnök, és bevezetését is elhalasztották a 2023 és 2031 közötti évekre" (források a cikkben). Ogodej vitalap 2021. május 12., 18:06 (CEST)[válasz]

Nos, Xia megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásai miatt nem volt (és nincs is már) kedvem semmihez hozzászólni. A művésznév kérdésében nagy a feszülés, hiszen az össze dél-koreai "zenészt" át kellene nevezni akkor, és ez nem lehetséges. De nem számít, hogy ír a magyar Wikipédia a Gyimasról, ő akkor is a kedves Gyimas marad, ha svédül írja a nevét értékes lemezeire.

Malatinszky: az én tudomásom szerint az egy hosszabb folyamat, legalább 20 év, mire minden törvényt, minden tankönyvet stb. megjelenítenek latin betűkkel, és mire minden újságot el tudnak kezdeni latin betűkkel készíteni. Az emberek úgyis oroszul kommunikálnak, mert úgy tudnak, a kazah nyelv még nem mindenki számára elérhető kommunikációs csatorna. Én legalább két emberöltőt gondolnék reálisnak. – Burumbátor Súgd ide! 2021. május 12., 18:01 (CEST)[válasz]


Nem állt szándékomban hozzászólni, most is csak néhány gondolatot osztanék meg.

1. Димаш nem doktoranduszként lett szócikk a Wikipedián, hanem azért, mert művészként vált ismertté. (Az előbbi esetben - egyetértve Burumbátorral - magam is Gyimas Kudajbergenként írnám a nevét.)

2. Az Ogodej által a Wikipédia:Elnevezési szokásokból idézett mondat utolsó szava: "művésznévként" - a mondat tartalma szerint: "ha a művész... akkor a cikkekben is az általa preferált latin betűs alakot használjuk..." 'a művész neveként' is értelmezhető.

3. Az általa is használt Димаш Құдайберген név kb. olyan, mint nálunk pl. a Nagy Feró.

4. Kazahsztánban több közismert Димаш is volt, van (közéleti személyiségek, sportolók...). Feltehetően ezért nem csak, vagy nem mindig csak az utónevét használja, mint pl. Szandi - az Alexandrából. (A tévedés jogát fenntartom.)

5. Xia első hozzászólásához. Az eddig a nemzetközi piacon megjelent lemezeit (tudomásom szerint mindet; 2017-től, az utolsót 2019 nyarán) kínaiak adták ki, a Beijing Black & Golden Music Communication Co., Ltd. Димаш nevét kínaiul így írják: 迪瑪希·庫達依別列根. Romanizálva: Dí mǎ xī·kù dá yī bié liè gēn, ahol megjelenik a "K" (kù). (Bár nincs jelentősége, az első- és harmadikként hivatkozott lemezborító ugyanannak a dupla albumnak a borítója.)

6. Ellentétben az orosz betűk átírásával, nincs tudomásom a speciális kazak betűk átírására vonatkozó egyértelmű szabályról. (Pl. könyvtáriról igen, de általános érvényűről nincs). Ezeket a Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása sem tartalmazza. Számomra kb. olyan kaotikusnak tűnik, mint az elmúlt 90-100 évben az írásuk, és a 2017 óta (valójában a '90-es évek óta) tervezett latin betűs írásra való visszatérésük. (Január 28-án a harmadik változata jött ki.)

7. Malatinszky kérdésére: az áttérésük tervezett időszaka a legutóbbi változat szerint 2023-2031. Ugyanakkor találkoztam pl. pár évvel ezelőtti konferencia kiadványban is latin betűkkel írt kazak nyelvű anyaggal.


És hogy senkit ne hagyjak ki, aki idejét áldozta...

8. Gaja hozzászólásához "összeférhetetlenség" miatt nem fűznék semmit. Köszönöm.

9. Misibacsi figyelmét fölhívnám a szócikk legvégén hivatkozott, az Esztergom és vidéke kulturális folyóiratban megjelent cikkre. [13] (A linket 20:00-kor helyesbítettem.)

10. Wikizoli észrevételéhez: 2017-ben, amikor egyik napról a másikra vált nemzetközileg ismertté, vélhetően nem volt abban a helyzetben, hogy "diktáljon", azóta viszont nagyot fordult vele a világ.

Nagyon köszönöm mindannyiuknak, hogy időt szántak rá, és hozzászóltak a fölvetett kérdésemhez.Tösö8 vita 2021. május 12., 19:22 (CEST)[válasz]

Szorzásjel[szerkesztés]

Joule szócikkben, képletekben a szorzásjelet x-ről pontra javította. A pont szabatosabb, az x egyértelműbb. Melyiket szeretjük? Akela vita 2021. május 10., 12:16 (CEST)[válasz]

Szerintem mindkettő érthető. Én személy szerint a pontot preferálnám, a keresztet meghagyva olyan szorzásműveletek jelölésére, ahol tényleg fontos: Descartes-szorzat, vektoriális szorzat, direkt szorzat stb. Ezek közül a vektoriális szorzat egy fizikával foglalkozó cikkben még elő is fordulhat. FoBe üzenet 2021. május 10., 22:33 (CEST)[válasz]

Bocsánat, kérem szépen, hogy ne engedjétek még elarchiválódni, szeretnék hozzászólni. Csak most nem tudok. Köszönetem. – Garamond vita 2021. május 11., 22:38 (CEST)[válasz]

Ezt a szorzásjelet szeretjük: ×. Alul a karakterek között elérhető. – LADis LA ék.jpgpankuš 2021. május 11., 23:35 (CEST)[válasz]

A kérdés kapcsán az merült fel bennem, hogy inkább a <math>-ban kéne átalakítani a pontot erre a szorzásjelre. – LADis LA ék.jpgpankuš 2021. május 11., 23:46 (CEST)[válasz]

@Laszlovszky András: Nem értem, ez alatt pontosan mire gondolsz. Kifejtenéd? FoBe üzenet 2021. május 12., 00:26 (CEST)[válasz]

Köszönöm szépen, hogy megvártatok. Sajnálatosan a hazai egészségügy és oktatásügy pillanatnyi interferálása miatt átmenetileg rendezetlenné váltak a lehetőségeim.

Kerestem adatokat a bennünket érdeklő problémakörre, de inkább csak történeti ismeretekre tettem szert. Ezeket azonban engedelmetekkel idemásolnám.

  • A helyesírási szabályzat szorzásjel (·). illetve szorzójel (×) megnevezéssel hozza a bennünket érdeklő jeleket. Különösebb előírást nem ad meg a használatukra. Az Osiris úgy fogalmaz (412.), hogy „a szorzás jeleként a ponton kívül az × is használatos”. (A csillag a programnyelvekben előfordul, de a helyesírásban nem.)
Gondolatmenetem csak a latin betűs írásokra, és ezen belül is csak a magyar használatra érvényes, mert például az angolszász szokás sok mindenben éppen ellentétes. (Erre még visszatérek.)
Az általam hozott idézetekben hol kisebb, hol nagyobb közöket hagytak a jelek két oldalán, hol semekkorát. Ezt nem tudtam pontosan tükrözni, de nem módosítottam szándékosan.
  • Mint arra már rámutattatok, az x-alakú szorzójelnek számtalan felhasználása létezik a közönséges szorzáson kívül, amiről most szó van. (A matematikai alkalmazások közül még a replusz művelet; a biológiában a hibridek jele; a sakkban az ütésé; a golyós lőszerek kaliberjelölésében elválasztójel (7×65 R); optikai nagyítás megadásánál ×250.) A köznapi használatban számok kijelölt szorzataként gyakori, 3 × 2,5 mm2-es vezeték, 297 × 420 -as rajzlap. Erre nem szoktunk szorzópontot használni.
  • A korábbi nyomdai előírás a dőlt keresztet használta a szorzás jeleként. (Révai nagy lexikona: „a szorzás jele ×”.) De már 1955-ben „régi szorzójel”-ként nevezik meg a nyomdászok az × jelet. (Papír és nyomdatechnika, 1955., 9. szám, 159.)
A nyomdák ebben az említett időszakban is írtak pontot is, de nem feltétlenül középmagasságba, ahová most tesszük, hanem alulra, a tizedesvessző magasságába. (Ez néha megjelent a féllogaritmikus alakokban később is, amikor máskülönben így már nem volt használatban, pl. Boltzmann-állandó, Természet Világa, lásd később.)
A Papír és Nyomdatechnikában (1956., 241.) azt állítja egy szerző (bár nem a szerkesztőség), hogy „(…) a nemzetközi szabvány szerint az arab számjegyek között a szorzójel dűlt kereszt és nem pont. Pontot csak az algebrai kifejezésekben alkalmazzuk szorzó jelként.” (Nem mondja, hogy melyik szabványra gondol.) (https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_PapirNyomdatechnika_1956/?query=szorz%C3%B3jel&pg=362&layout=s)
Az újabb keletű vélemény (Reimann István matematikakönyve szerint) ezzel ellentétes: (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_reimann_matematika/ch02.html) „A szorzást egyszerűen csak a tényezők egymás mellé írásával jelöljük, vagy pedig szorzóponttal ab=a·b. Két szám szorzatánál mindig kitesszük a szorzópontot: 9·1627.”
  • Egyáltalán mikortól léteznek ezek a szorzójelek? (Természettudományi Közlöny – Természet Világa, 1982., 7. szám, 320.) Az algebrai jelölésrendszer kialakulása cikkben:
„Az andráskeresztet (×) a szorzás jeleként az angol W. Oughtred (1574–1660) alkalmazta elsőként 1631-ben. (…) A szorzás ponttal való jelölését az angol Thomas Harriot (1560–1621) vezette be Artis analyticae praxis (London, 1631) című posztumusz munkájában.”
  • Egy ide vágó táblázat (Természettudományi Közlöny – Természet Világa, 1962. 145., a 4. szám belső hátoldala.) Természettudományos és technikai jelölések és állandók
(…)
· szorzójel
a × b a kereszt b vektorszorzat”
(…)
Ugyanott a már említett Boltzmann-állandó: k = 1,3807.10-16 erg/grad.
  • Unicode. Jelentőségük ellenére a Unicode táblázatait kevéssé érzem alkalmasnak arra, hogy egy jelnek meghatározzuk a szerepét: olyan mértékig a külső, formai definíciók uralják, nem a szemantikaiak. Kedvenc példám a nyelvészeti jelek között szereplő ñ, ami számukra nem „nazalizált n”, hanem „kis latin N betű tildével”.
A https://www.unicode.org/charts/PDF/U0080.pdf ismerteti a középmagas pont számtalan megjelenési formáját, ezek kódját és szerepkörét (beleértve a görög, grúz, japán használatot), eközben azt írja, hogy emelt tizedespontként vagy szorzás jelölésére is használják, utóbbi esetben azonban helyette a 22C5 (⋅) részesítendő előnyben.
Az andráskereszt alakú szimbólumot is tárgyalja, szintén sok feladatkörrel. Az általunk tanulmányozott × szorzójelnél kifejezetten csak a Descartes-szorzatot említi. Ezzel szemben hozza „szorzó x” néven a 2715 kódút (✕), a vektorszorzás jeleként pedig a 2A2F kódút (⨯). (Annak idején a nyomdában mi valóban használtunk nagy és kis szorzókeresztet, és ezek megjelenésükben ilyenek voltak.)
„Betűjelek közé «iskolapéldában» teszünk szorzópontot, amikor hangsúlyozzuk a műveletet. Szám és betű közé akkor teszünk szorzópontot, ha a szám áll hátul. Ha egyik vagy mindkét tényező zárójelben van, akkor nem teszünk szorzópontot, és köz nélkül tapadva, szorosan írjuk egymás mellé őket. Törtkifejezések közé kell a szorzópont. Vektorok skaláris szorzatát szorzóponttal, vektoriális szorzatukat szorzókereszttel jelöljük. (Szorzókeresztet használunk pl. szögacél megnevezésekor is: L 20×20×6.) A szorzókereszt nem: x, hanem külön karakter: ×.)”
„A mennyiséget kifejező szimbólumok szorzásakor vagy osztásakor a következő módszerek bármelyike alkalmazható:
ab, a b, a · b, a × b, a / b (…)
A mennyiségek értékének szorzásakor vagy egy × szorzójelet vagy zárójelet kell használni, nem pedig félmagas (középre helyezett) pontot. Számok szorzásakor csak a × szorzójel használható.”
Ugyanott mértékegységek megadásakor a középmagas pontot hozzák: Fajlagos hőkapacitás joule per kilogram kelvin: J/(kg · K)

Mindebből azt szűrtem le, hogy mindkét jel használható, szabályos, bár alkalmazásuk nem felcserélhető, jelentésük nem szimmetrikus. Személy szerint én általános használatúként a középső pontot (·) preferálom és Alt 0183-ként írom, algebrában a ki nem írt szorzójelet. Ahogy látom, az iskolai oktatás is így van ezzel. (Követve a közhasználatot, mely láthatólag hosszabb idő alatt alakult a jelenleg szokásossá.) A kereszt formájú szorzójelet csak a felsorolt esetekben szeretem használni, Descartes-szorzat, sakk, hibrid, szögvas és 183 × 61 × 218-as szekrény. Töredelmesen bevallom, hogy erre a billentyűzetemen is megtalálható × jelet (Alt 0215) használom. (Nem mindig célszerű az elvileg szabványosabbat, mert azt a használandó szövegszerkesztő, nyomtató, betűfont, weblap esetleg nem ismeri. Egyébként a Wikipédia maga is ezt a kettőt hozza a saját szerkesztőnkben.)

Köszönöm szépen, hogy hozzászólhattam. – Garamond vita 2021. május 13., 20:31 (CEST)[válasz]

Alapos és érdekes összefoglaló. Méltó a Garamond névhez! :-) Wikizoli vita 2021. május 13., 21:44 (CEST)[válasz]
@Garamond: Nagyon köszönöm, hogy mindezt leírtad: szerintem hasznos, hogy ez mostantól így egy helyen összegyűjtve meglesz. Akár a Szorzás#Jelölések szakaszt is ki lehetne egészíteni ezek alapján. FoBe üzenet 2021. május 14., 13:47 (CEST)[válasz]

Ajánlom a figyelmekbe a különleges írásjelekről szóló szócikket. A (számokra használatos) szorzásjel a ⋅. Ez a szorzás jele. Leggyakrabban pontszorzásnak szokták hívni, amikor a szorzások között különbséget tesznek.

A vektormennyiségekkel végezhető egy másféle szorzás (vektoriális szorzás), azt kell szorzókereszttel jelölni. A munka (aminek a jele a joule) két vektormennyiség skaláris szorzata, amit pontszorzással van jelölve. A mértékegységeikre ugyanez igaz. A joule a newton és a méter skaláris szorzata. Szorzókereszttel jelölve forgatónyomaték-jellegű mennyiséget jelentene, ami az erő és a távolság vektoriális szorzata (ennek Nm a jele) és azt nem szokás joulenak nevezni.

Ezek fizikai igényű szócikkek, nem praktikus félreérthető jelöléseket használni. Csaba.Z.Karacsonyi vita 2021. május 14., 13:50 (CEST)[válasz]

Azt mondják, már hozzászóltam. A hozzászóláshoz még nem szóltam hozzá. A newton és méter vektoriális szorzatát én óvakodnék bevezetni a dimenzióanalízisbe. (Aminek különben egy picit bővebb ismertetés nem ártana a mi Wikipédiánkon. De addig is, a dimenziók szimbolikus szorzata, amit ott használnak, jellegre nézve skaláris szorzat. A dimenziók „vektortere” nem értelmezi.)
A másik dolog, amiben óvatosságot ajánlok, a különleges írásjelek táblázat használata. Próbáljátok csak ki, hogy ha &sdot; formában állítunk elő egy karaktert, az nem azt ugyanazt a kódot eredményezi, mint az Alt+0183 billentyűzés! (Az első a Unicode U+22c5 kódpont szerintit, a második az U+00b7 szerintit.
A 22c5-ös ilyen: ⋅ a neve Dot Operator és a matematikai jelek közé sorolják, a 00b7 ilyen: · és Middle Dot néven a Latin-1 kiegészítés része. Nem nagyon lehet látni rögtön a különbséget, de eléggé megnagyítva azért egyértelmű.) Word vagy akár Wordpad alatt jól ki lehet próbálni, alt-X-szel. Nekem kellene javítani, ha már én vettem észre, de akkor már az egész táblázatot átnézve. Majd igyekszem, ha csak nem segítetek és előbb megteszitek. Abban van valami, hogy amit összegereblyéztem, abban lehet megtartható információ, amit bele kéne írni a Wikipédiába valahová. Kérem a kritikai véleményeteket. – Garamond vita 2021. május 15., 12:08 (CEST)[válasz]

A Szentírás új világ fordítása[szerkesztés]

Tettem egy rögzültrossz sablont ebbe a cikkbe: A Szentírás új világ fordítása. De biztos jól értelmeztem az angol címet (igaz, több európai nyelven írt cikk címét is megnéztem), és világfordításról (azaz a világ minden nyelvére való lefordításról, lásd világháború stb.) van szó? – Vépi vita 2021. május 14., 12:56 (CEST)[válasz]

A kérdés érdekes és nem alaptalan, de azt hiszem, rosszul értelmezed. Ezt a benyomásomat két dologra alapozom. Először is a fordítás neve már akkor is New World Translation volt, amikor még csak az angol változat készült el, tehát nemigen lehetett világfordításról beszélni. Másodszor, azokon a nyelveken, ahol élesebben szétválik a különbség az új világ+fordítás és az új+világfordítás értelmezések között, ott az előbbire utal ennek a bibliafordításnak az elnevezése. Spanyolul például "Traducción del Nuevo Mundo", nem pedig "Traducción Nueva del Mundo" az elnevezés. Németül "Neue-Welt-Übersetzung" nem pedig "Neue Weltübersetzung". Oroszul "Перевод нового мира" nem pedig "Новый мировой перевод". Az orosz wiki cike egyébként azt állítja, hogy az elnevezés arra az új világra utal, ami az utolsó ítélet után fog eljönni, és amiről a 2Péter 3:13 azt írja, hogy "új eget és új földet várunk". --Malatinszky vita 2021. május 14., 14:33 (CEST)[válasz]
S akkor mi az értelme (mi lenne a helyes magyar címe)? – Vépi vita 2021. május 14., 14:47 (CEST)[válasz]
Van ez a fogalom, hogy "új világ" (ami nem az Újvilág = Amerika, hanem az új világ, amely az utolsó ítélet után fog eljönni). Erre a fogalomra utal a fordítás előszava is, hogyaszongya "Őszintén bízunk benne, hogy ennek a fordításnak a segítségével az olvasó megtalálja azt az utat, amely vég nélküli életet eredményez majd a mindenható Isten igazságos új világában (Ézsaiás 65:17; 2Péter 3:13)." A fordítás -- ha hiszünk az orosz Wikipédiának -- erről az új világról van elnevezve.
A helyes írásmódban nem vagyok biztos. Nekem nem tűnik rossznak az új világ fordítás. Talán @Pasztilla vagy @Pagony tud segíteni. --Malatinszky vita 2021. május 14., 15:20 (CEST)[válasz]
Rejtély, hogy ez a pingelés miért nem jutott el hozzám. Megint egy bug? Szerintem ennek a nyelvi konstrukciónak így, egy az egyben nincs megfelelője a magyarban, másfelől kellene megközelíteni. Vagy ha nem, akkor marad a mozgószabály: újvilág-fordítása. Pagony foxhole 2021. május 14., 15:26 (CEST)[válasz]
Engem ez a konstrukció az Új Élet Termelőszövetkezet meg a Vörös Meteor Egyesület típusú konstrukciókra emlékeztet, de persze az új világ fordítás nem intézménynév. --Malatinszky vita 2021. május 14., 15:31 (CEST)[válasz]
A mozgószabály jó lenne, ha ez egy összetétel lenne, ahol a fordítás valamilyen szempontból különösen összefügg az új világgal. Viszont – ha jól értelmezem – ez inkább a címe a fordításnak, azaz a Szentírás Új világ fordításáról van szó. Nem? – Máté (vitalap) 2021. május 14., 16:49 (CEST)[válasz]
Az nem jó, hogy „Új Világ” fordítás? Hiszen azt szerették volna hangsúlyozni, ha Malatinszky jól értelmezi (és szerintem jól értelmezi), hogy egy eszkatologikus szemléletű interpretációról van szó. – Garamond vita 2021. május 15., 14:19 (CEST)[válasz]
A v mitől lett nagy? – Máté (vitalap) 2021. május 15., 17:05 (CEST)[válasz]
Nem nagy. Úgy emlékeztem hogy a fordítás hosszú hivatalos neve nagybetűs, erre akartam utalni. De nem az. Bocs. – Garamond vita 2021. május 15., 21:49 (CEST)[válasz]

Nekem mind a kettő sután hangzik. Az angolt érteni vélem, a magyart nem. Az angol talán azt jelenti, hogy a fordítás újvilági, azaz mai (megfelel a mai nyelvi igényeknek). Magyarul ezt csak úgy tudnám elképzelni, hogy A Szentírás új fordítása, hiszen minden fordítás igyekszik megfelelni a mai követelményeknek (esetleg A Szentírás modern fordítása). Wikizoli vita 2021. május 15., 18:52 (CEST)[válasz]

Bocsánat, de nem győztetek meg az értelmezésről. Arcanum adatok a kérdéshez.
Nem mind egyenlő súlyú, terjedelmi vagy felekezeti okokból. Azt mondanám, elöl vannak a kevésbé fontosak. Annyi biztos, hogy a kifejezés magyarul valóban elég esetlen, talán ezért is: ingadozó az írása.
  1. Magyar Fórum, 2000. július 13. Katolikus vendég (Győri Béla) rokonszenvező írása. [A kongresszuson bemutatták] a keresztény-görög iratok új világfordításának magyar nyelvű kiadását. Az újszövetségi szentírás civil nyelvű transzliterációját a kongresszus minden egyes résztvevője ajándékul kézhez kapta. (Mondjuk a második mondat értelmezésével vannak gondjaim. Ez gyengíti az első mondat szabatos voltába vetett bizalmamat is.)
  2. Népújság (Marosvásárhely), 2011. nov. 11. Pár soros gyászjelentés. Az igehely megadásánál: Új Világfordítás. Eredetileg Világ-fordítás; de a hasáb végén van az elválasztás, nem hiszem, hogy szándékosan kötőjellel írta volna a gyászoló.
  3. Mozgó Világ, 1998., 5. szám. Iványi Gábor: Lesztek nékem tanúim című írása (beszélgetés egy volt jehovistával). A közösségből kizárt idéz ebből a bibliafordításból, és úgy hívja, hogy Új Világ-fordítás. Itt viszont szándékos a kötőjel.
  4. Fórum Társadalomtudományi Szemle (Szlovákia), 2016., 2. szám. Lanstyák István: A magyar bibliafordítások jövőjéről. A korábbiakkal ellentétben ez hozzáértő szerzőtől való, terjedelmes írás. Említ egy tanulmányt, így: Szalai András: A Jehova Tanúi „Új világ”-fordítása. (A szóhasználat és helyesírás nem magának a felekezetnek a sajátja, hanem az elemzőé, aki egyébként teológiai és nyelvi szempontból egyaránt erősen bírálja a fordítást.)
A továbbiak nem az Arcanumtól, hanem közvetlenül a felekezet oldaláról.
Annyit minden más gondolatmenet jogossága mellett is érdemes figyelembe venni, hogy maga az „Őrtorony”, a felekezet saját alaporgánuma, ahogy látom, soha nem írja egybe az Új világ fordítás kifejezést. (És azt sem, hogy A Keresztény Görög Iratok új világ fordítása, ami az Újszövetség megfelelője.) Továbbá, ahogy volt is róla szó, először valóban csak angolul, később (1963) további hat nyelven, pl. francia, holland jelent meg, mára (részben vagy egészében) 130 nyelven. Egyszerűen nem hiszem, hogy „világszerte terjesztett” vagy „újszerű” lenne a szándékolt jelentés.
Bár nem találtam olyan explicit kijelentést, hogy a fordítás elnevezését összefüggésbe hozták volna azzal, hogy a gonosz jelenlegi uralmának szétzúzásával új ég és új föld köszönt a hűségesekre, de ez a gondolat központi jelentőségű a felekezet világmagyarázatában. Csak egy példa, találomra:
Őrtorony 2013. december. „Jehova Isten szándékával összhangban hamarosan egy igazságos új világ köszönt ránk. Vizsgáljuk meg, hogy a Jelenések 21:3–5 hogyan ír Jehova szándékának a beteljesedéséről.”
Szerintem még egyszer fussunk neki az írásmódnak. – Garamond vita 2021. május 17., 21:22 (CEST)[válasz]
Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy ez egy rossz konstrukció, nem véletlenül nem találunk hozzá helyes írásmódot. Egy kifejezés, aminek a jelentése ennyire homályos, egyszerűen rossz kifejezés. Értelmező változatot kellene találni rá. Pagony foxhole 2021. május 17., 21:29 (CEST)[válasz]

Péniszgolyó[szerkesztés]

(Aki kínosnak érzi a témát, vagy aki kiskorú, az görgessen odébb). A péniszgolyó szócikket ellenőriztem és gondom van ezzel az elnevezéssel, mivel a golyót nem csak a pénisz bőre alá ültetik, nők is kérnek ilyen testmódosítást a szeméremajkakon. Bár nevezik ezt a dolgot így is, a testmódosítós blogokon és tetoválószalonokban (ahol ugye piercingekkel is foglalkoznak) következetesen inkább az angol genital beading kifejezést használják, amit aztán körülírnak. Javaslom erre átnevezni a szócikket, mert bár angol kifejezés, a magyar szó szűkítő értelmű, így nem fedi le az eljárás nőkre vonatkozó részét. El kell fogadnunk, hogy a testmódosítód dolgok neve nyugatról áramlik be, a piercing is egy ilyen kifejezés, nem lett rá magyar szavunk. Gondolkodtam más megoldásokban, de csak nagyon körülményesen lehetne fordítani, és a szubkultúra így használja, genital beadingként (hivatkoznak rá stricigolyóként és sittesgolyóként is, de szvsz ez nem igazán enciklopédiába való). [14], [15], [16], [17]. Xia Üzenő 2021. május 14., 20:32 (CEST)[válasz]

senki többet harmadszor... akkor átnevezem. Emoji u1f937.svg Xia Üzenő 2021. május 16., 11:58 (CEST)[válasz]

Liverpool szimbóluma[szerkesztés]

Mi Liverpool szimbóluma? Liver bird (nagy L, kis b) vagy liver bird (kis l, kis b) vagy májmadár? Köszönöm, – Vépi vita 2021. május 17., 08:59 (CEST)[válasz]

liver bird, kicsivel van az angolban is. Nem kell lefordítani, mert szóvicc, és Liverpool nevének egyébként nincs köze a májhoz :) Xia Üzenő 2021. május 17., 10:26 (CEST)[válasz]