Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Sorozatepizódok egyértelműsítésének egységesítése[szerkesztés]

Függőben Függőben Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 15., 09:39 (CEST)

Ma már számos sorozat egyes epizódjairól is vannak önálló szócikkeink, számuk nem elenyésző. Mivel gyakran triviális (magyar) címet kapnak, ezért egyértelműsíteni kell őket, azonban az egyértelműsítő toldatokban jelenleg nincs egységesség. Tapasztalatom szerint a leggyakoribb forma az Epizódcím (Sorozatnév), de lehetne így is: Epizódcím (Sorozatnév-epizód), ami kifejezőbb is, mint az előző. Arról is meg kellene állapodni, hogy minden epizódcímet egyértelműsítünk vagy csak azt, amelyiket szükséges. Korábbi megbeszélések: [1], [2]. A megbeszélés eredményét be kellene majd vésni a Wikipédia:Elnevezési szokásokba is, hogy lehessen rá hivatkozni. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Én személy szerint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát tartanám a legjobbnak, illetve csak akkor egyértelműsítenék, ha valóban szükséges. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Symbol support vote.svg támogatom Teljes mértékben egyetértek. Jelenleg a sok tanulnivaló miatt nem vagyok sokszor wikiközelben, de az ezzel járó botos munkában majd részt tudok venni. --Ákos97 почта 2015. október 15., 19:41 (CEST)

@Ákos97: Mármint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát támogatod, illetve, hogy csak ott egyértelműsítsünk, ahol szükséges? – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 16., 20:29 (CEST)
Mindkettőt. – Ákos97 почта 2015. október 18., 17:04 (CEST)
OK! --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

Senki többet? @Teemeah, RepliCarter: Ti szoktatok sorozatokkal foglalkozni, mit gondoltok erről? --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

A Sorozatnév-epizód körülményes lehet, pláne hosszú című sorozatoknál. Mert míg mondjuk a Jóbarátok egyszerű, addig mondjuk egy Hot Wheels – Az 5-ös osztag esetén ez így nézne ki: Epizódcím (Hot Wheels – Az 5-ös osztag-epizód), ami már önmagában is furán mutat a kötőjelek miatt, de a kettőspontos sorozatok esetében is fura: Epizódcím (Randy Cunningham: Kilencedikes nindzsa-epizód). Xiaolong Üzenő 2015. október 25., 23:22 (CET)

Az ilyen összetételekről (többszavas cím + köznév) többször is beszéltem Laczkó Krisztinával amikor tanított, és abban egyeztünk meg, hogy gyakorlatilag leírhatatlanok :). Az ajánlás szerint a cím idézőjelbe kerül, és utána kötjük kötőjellel jön az utótag („Trónok harca”-epizód), de az idézőjeles megoldás nem igazán jellemző a Wikipédián. Alternatíva lenne, ha megoldanánk, hogy a cím dőlttel legyen szedve a címsorban (Trónok harca-epizód), de ha az se megy, akkor inkább külön kellene írni őket, tehát Jóbarátok-epizód, de Trónok harca epizód. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 05:43 (CET)

@Teemeah, Máté, Ákos97: Akkor maradjon inkább az eddig leginkább használt Epizódcím (Sorozatnév) forma? A sorozatnév döntése megoldható a {{cím}}(?) sablonnal, de akkor az meg azt vonná magával, hogy következetesen minden címet döntünk a fő cikkcímben, mint az enwikin. A "Trónok harca epizód" szerintem helyesírásilag nem megfelelő. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 26., 08:25 (CET)
Trónok harca-epizód: szerintem így helyes. De a lényeg: hát szerintem akkor inkább maradjon, mert a hosszú címek esetén valóban furán néz ki. – Ákos97 почта 2015. október 26., 08:56 (CET)
A Trónok harca-epizód határozottan nem helyes. Nézd meg az OH-t! Az az idézőjeles alakot javasolja. Erről beszéltem Laczkó tanárnővel, az OH egyik szerzőjével, hogy a cím összetartozását mindenképpen jelölni kell valahogy, csak akkor köthető hozzá kötőjellel bármi. Amúgy ha a {{Sorozatepizód infobox}}(?)-ba beletennénk valami luás ügyeskedést, a cím dőlt szedése automatikusan is kivitelezhető lenne, az le tudja választani az „-epizód)” végződést, és a nyitózárójelet is megtalálja, hogy azok ne legyenek kurzívak. Vagy az idézőjel. Vagy csak a cím, epizód nélkül. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)

Jó lenne az epizódos egyért, de én is amellett vagyok, hogy a hosszú és körülmányes sorozatcímek esetében nagyon furán fest, nagyon hosszú lesz a szócikk címe. Vannak pl. felkiáltójelre vagy kérdőjelre végződő sorozatok, ezeknél valóban kellene az idézőjel a címbe, mert nagyon furcsak lenne? Kakukktojás (Halálig szeretlek!-epizód).

Estleg nem lehet azt csinálni, mint az évszám, film esetében? Mondjuk: Kakukktojás (1999, epizód) vagy Kakukktojás (Halálig szeretlek!, epizód) Xiaolong Üzenő 2015. október 26., 10:57 (CET)

Szerintem nincs gond az írásjelre végződő címekkel, nincs abban fura, hogy „Halálig szeretlek!”-epizód, Halálig szeretlek!-epizód, Keresem…-epizód vagy Keresem…-epizód. Ilyenek vannak. Viszont az évszámos megoldás nekem nem szimpatikus epizódoknál. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)
Teemeah, a vesszős megoldás kifejezetten tetszik. – Ákos97 почта 2015. október 26., 13:53 (CET)

Én Teemeah vesszős javaslatát furának találom, inkább maradjunk az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) vagy Epizódcím (Sorozatnév) valamelyikénél. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 27., 08:36 (CET)

Amúgy lehetne simán (sorozatepizód) is az egyértelműsítés, ahol meg ütközés van, ott (sorozatepizód, Halálig szeretlek!). – Máté (vitalap) 2015. október 27., 09:32 (CET)

Sorozatepizódoknál valahogy fura, ami a leglogikusabb lenne, hogy (sorozatepizód). Szerintem mindenképpen szerepeljen a kiegészítésben a sorozat címe, de ne ilyen vesszős formában. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. november 5., 10:05 (CET)
Támogatom a (sorozatepizód) formát. – Ákos97 почта 2015. december 6., 23:24 (CET)
Szerintem is az a legegyszerűbb, és a leginkább wikikonform. – Máté (vitalap) 2015. december 7., 07:01 (CET)

Támogatom az Epizódcím (Sorozatnév) formát. Lehetőleg mindenhol így kellene alkalmazni (esetleg bottal átnevezni, hogy gyorsabban menjen), ne építsünk be kivételt és kiskaput ez alól, mert az vitákat és fölösleges munkát generálna. Célszerű lenne a szócikként még nem létező, de linkként valamelyik cikkben szereplő címeket is átnevezni erre a formára. misibacsi*üzenet 2016. október 25., 17:03 (CEST)

Igen, a sorozatnevet is bele kellene írni, szerintem. De nem lenne szebb a {Epizód címe (Sorozat címe)} formátum? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.135.93.166 (vitalap | szerkesztései) 2017. január 26., 18:40‎

Én is támogatom az Epiódcím (sorozatepizód) formát. Szerintem egy egyszerű, egységes, és az olvasó is kellőképpen informálva van a cikk megnyitása előtt.
Wünscher vita 2017. július 13., 00:42 (CEST)

Republikánus Párt (USA) → Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)[szerkesztés]

Függőben Függőben Ne kerüljön süllyesztőbe, mert a felemás állapot biztosan nem jó. – Puskás Zoli vita 2016. november 18., 16:32 (CET)

@Oppashi átnevezte a Republikánus Párt (USA) cikket magyar egyértelműsítő tagosra a demokraták cikkével történő egységesítés jegyében, @Nemokap kérte a hivatkozások botos javítását, én ezt elkezdtem, @Malatinszky viszont jelezte, hogy egy ilyen sok cikket érintő változtatást szerinte előzetesen egyeztetni kell(ett volna). A botot természetesen leállítottam, és most várom a véleményeket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar elnevezést kell használnunk, és a linkjavítás – bár sok cikket érint – egyszeri botfeladat, utána nincs vele több teendő, így nem érzem különösebben nagy hatású változtatásnak ezt az átnevezést. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 16:46 (CET)

Konkrétan annak az országnak elterjedt magyar neve az USA (/usa/, és nem /júeszéj/ kiejtéssel), az Egyesült Államok, az Amerikai Egyesült Államok, de még az Amerika is. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a teljes hivatalos nevet használjuk egyértelműsítő tagnak (különösen, hogy a másik nagy pártot Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) néven emlegetjük), azt viszont elvi kérdésnek tartom, hogy az ilyesmit beszéljük meg.

A gyakorlatunk egyébként nem egységes: például a Munkáspárt (Norvégia) vagy a Liberális Demokrata Párt (Szerbia) esetében nem a hivatalos magyar nevet (Norvég Királyság ill. Szerb(ia) Köztársaság) használjuk egyértelműsítő tagnak, és ha már egységesítünk, jó lenne az uniformizálásba bevonni az alábbi cikkeket is:

a nagy- és kisbetűzésre is tekintettel. Malatinszky vita 2016. november 9., 16:57 (CET)

Sajnos az Amerikai Egyesült Államok abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs igazi hétköznapi neve. Mint pl. Orosz Föderációnak Oroszország, Kínai Népköztársaságnak Kína stb stb. Mondjuk Magyarországnak viszont akkor csak az van Vigyor Amerikának nem hívhatjuk, mert az egy földrész, ha meg Egyesült Államoknak hívjuk, akkor ezzel az erővel elétehetnénk az Amerikai-t is... Kénytelenek leszünk az Amerikai Egyesült Államok nevet használni. Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 9., 17:07 (CET)

A cikkcímekben egységesen az Amerikai Egyesült Államok használatát javasolnám. Nem azért, mert ez a hivatalos, hanem mert ez a pontos megnevezése az országnak. Értjük persze azt is, hogy USA, meg a „csupasz” Egyesült Államokat is, de nekem ezek pongyolának tűnnek egy címben. (Az AkH. 12. kiadásának szótári részében is szerepel egyébként mind a három.) Szöveg közben mindenféle gátlás nélkül használom ezeket is. A kongresszus és annak házai esetében szerintem a helyes forma az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, mert jobb híján körülírjuk, mivel az eredeti tulajdonnevet (United States Senate) nem tudjuk pontosan magyarra fordítani. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 22:55 (CET)

Szerintem az USA se nem pongyola, se nem pontatlan. Teljesen egyértelmű mozaikszó, aminek egy és csakis egy jelentése van. Az ilyen mozaikszavakat többnyire még cikkcímekben sem írjuk ki. Mondjuk nehogy nekiessünk a NASA cikknek National Aeronautics and Space Administration* címre átnevezni. Vagy ennél jobb példák a NATO kezdetű cikkek, amik a teljes névvel szereplő szervezet ellenére sem Északatlanti Szövetséggel kezdődnek. Az egyértelműsítő tag kizárólag szerkesztési és számítógépes problémákat old meg. Ráadásul a linkelésnél egy csomó energiát takarít meg (nem mintha ez döntő lenne, de mint tudjuk, emberek írnak a wikipédián, akiknek némi komfortérzetre is igényük van, és nekem például ehhez tartozik, hogy egy az olvasó számára nem látható linkkódban nem erőltetünk valamiféle kilométer hosszú tagot, csak mert az nagyon hivatalos).

PS: Most látom, hogy a NASA teljes neve meg ráadásul piros, még átirányítás sincs róla. Kipróbálom ezt is: United States of Amerika és az előnézetben látom, hogy ez is piros. Na ennyit a hivatalosságról. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 9., 23:10 (CET)

A NASA-t nem keverném ide, annak nincs más használatban lévő magyar neve, a teljes angol név meg magyar szövegben végképp nem használható, mert jóformán senki se (én legalábbis biztosan nem :-)) tudná kapásból miről is van szó. Épp ezért abban sem látok kivetnivalót, hogy a United States of Amerika piros, hiszen nem magyarul van. A NATO viszont jó példa, ott tényleg ugyanígy egyenértékűen használjuk az angol rövidítést és a teljes magyar megnevezést. A szerkesztői kényelmi szempont viszont a teljes névvel sem sérül, hiszen ha jól csináljuk meg az átirányításokat, akkor az USA egyértelműsítő tagos hivatkozásokat a karbantartó botok simán lecserélik a másikra, legfeljebb pár napig zöldek lesznek a linkek, de abból meg az egyszerű olvasó úgysem lát semmit, úgyhogy nyugodtan lehet írni továbbra is (USA)-t akkor is, ha a másik változatot választjuk. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 23:38 (CET)

A United States of Amerika természetesen piros, mert keverék (még jó, hogy nem piros!), de a United States of America már zöld. Wikizoli vita 2016. november 10., 07:48 (CET)

Sry, elírtam az éccakai félálomban. De mindegy, a lényegen nem változtat. Tök feleslegesnek, sőt értelmetlennek tartom a zárójeles tagban kiírni a teljes nevet, amikor egyértelmű mozaikszavunk van rá. Az USA, NSZK, NDK, KNDK, stb. betűszavak összetéveszthetetlenül megjelölnek egy államalakulatot, ami a technikai jellegű egyértelműsítésben teljesen elegendő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 10., 09:25 (CET)

Az USÁnak van közkeletű rövid neve, az Egyesült Államok, a teljes neve az Amerikaival kiegészített. Éppen ezért nem igazán jó a róla szóló cikkünk címe sem, olyan mintha mondjuk a Németország-cikket Német Szövetségi Köztársaságnak hívnánk. – Hollófernyiges vita 2016. november 10., 07:58 (CET)

Az USA-nak (AkH.12 288. a)) van közkeletű rövid neve, az Amerika. Azt mégsem akarjuk használni. OFF: Mondjuk az Egyesült Államok még mindig jobb, mint amikor Nagy-Britanniát (Britain) kényszeresen Egyesült Királyságnak hívjuk, mert hogy a Brit-sziget angolul Great Britain. Ettől a szőr feláll a hátamon. Miért olyan nehéz megérteni, hogy magyarul más a terminológia, mint angolul?Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:14 (CET)
@Máté: Nyilván nem használjuk, mert Amerika egy kontinens. Ez olyan, mintha az Európai Unió helyett csak Európát mondanánk. Óriási a különbség. Az Egyesült Királyság pedig jóhogy Egyesült Királyság, mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Erre rövidebb, pontos név nincsen :-) Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 10., 08:41 (CET)
1) nyilván. 2) de van, a Nagy-Britannia. Merthogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a Brit-sziget országaiból (Great Britain) és Észak-Írországból (Northern Ireland) áll, közös nevükön Nagy-Britannia (Britain), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) meg a szerintem ocsmány Egyesült Királyság (United Kingdom).Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:46 (CET)
@Máté: De hát akkor Nagy-Britannia = Brit-sziget, nem? Ugyanakkor az EK-nak még része Észak-Írország is... 1+1=/=1 Egyébként nézd a jó oldalát: ha a következő skót referendum sikeres lesz, többet nem kell ezzel bajlódni :-) Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 10., 08:55 (CET)
Nem, mert a Nagy-Britanniát kifejezetten az egész országra értve használjuk, és nem a Brit-szigetre. Köznyelvben és hivatalosan is. – Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:59 (CET)

Az Egyesült Államok de facto a gondolkodásunkban az Amerikai Egyesült Államokat jelenti, de figyelni kell arra, hogy pl. Mexikó hivatalos neve Mexikói Egyesült Államok, nem beszélve a Mikronéziai Egyesült Államokról... -Némo (Morgóhely) 2016. november 10., 08:57 (CET)

Szerintem az USA is ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államokat jelenti. Szerencsésebb lett volna a másik pártot USA-taggal ellátni, mint fordítva. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 12., 14:40 (CET)

Ha nincs kifogás ellene, ha már át lett nevezve, akkor a botos átnevezés jó lenne, ha mehetne tovább, hogy a fele ne így, ne úgy nézzen ki. (Lásd Kocsmafal - botos oldal) - Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 20:05 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Botmunka szempontjából mindegy, hogy az érintett cikkek másik felét javítom az eddigiekhez hasonlóan, vagy a már javítottakat vissza, az viszont tényleg jó lenne, ha sikerülne megegyezni, hogy USA, Amerikai Egyesült Államok vagy simán Egyesült Államok legyen a cikk címében a zárójelben. A két „vesztes” pedig nyugodtan lehet automatikusan javítható átirányítás, így azokkal se lesz gond. – Puskás Zoli vita 2016. november 12., 22:00 (CET)

Számomra egyértelmű, hogy ha ki akarjuk írni, akkor Amerikai Egyesült Államok. Ha rövidíteni akarjuk USA. De Egyesült Államok semmiképpen, mert más államok is használják ezt a nevet, így zavar lehet. -Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 22:09 (CET)

Mivel komoly ellenzés, úgy tűnik, nincsen, marajunk az Amerikai Egyesült Államok formánál. Da akkor nevezzük át az alábbi két cikket is:

és persze uszítsuk rá Puskás Zoli botját ennek a hivatkozásaira is. Malatinszky vita 2016. november 12., 23:41 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom-Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 23:44 (CET)

Szerintem az A. E. Á. a maga 11 szótagjával rémítően hosszú, nem véletlen, hogy ezt a köznyelv nem akarja minden esetben elskandálni, hanem arra szorítkozik, hogy USA, vagy Egyesült Államok. Hat szótag még menedzselhetőnek tűnik, úgy mint az Egyesült Királyságnál is. Szerintem ez a forma lenne a legjobb, egyetértek Andrással. De ha mégsem így lesz, akkor a bottal sztenderdizálási nekibuzdulásba bevehetnénk azokat a 19. századi pártokat, amelyek az én szócikkeimben szembejönnek? Úgy mint Whig Párt (USA), Semmittudók mozgalom(ebből még pártot is kéne csinálni). Igazából a Kategória:Amerikai pártok mind nevében mind maradék tagjaiban szintén egységesítés alá kéne kerüljön. Sierrahun vita 2016. november 13., 09:57 (CET)

Mint Malatinszky leszögezte, „komoly ellenkezés nincs”, tehát úgy tűnik, hiába értesz egyet a komolytalan érveimmel. Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 13., 13:01 (CET)

De én egyetértek. Az Amerikai Egyesült Államok-beliek (ugye fura nemzetiségnév?) is legtöbbször Unkted Statesnek hívják országukat, még az US rövidítés is előfordul. Az Egyesült Királyság sem államnév, ennek hosszabb változata az államnév, és még a tankönyvek is Nagy-Britanniának hívják. Ha a történelmét megnézzük, Spanyolország is egy egyesült királyság. Hasonlóan Mexikó és Mikronézia mindenkinek egyesült államok, az USA pedig Egyesült Államok. Én az USA-t támogatom, ugyanis az, hogy usát és nem uesát mondunk, már bizonyítja, hogy ez több mint mozaikszó. Ha létrejön egy olyan ország, hogy Marokkó és Algéria közti Egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársasága, és van ennek egy pár betűs rövidítése, akkor bár az államnak a hosszabbik lenne a címe, az már kifejezetten beteges cím, hogy:

Példapárt (A Marokkó és Algéria közti egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársaság) Akárcsak az USA esetében, hosszabb szöveg van a zérójelben, mint azon kívül...– RuIsZa Blue old car.svgbevitel 2016. november 15., 07:04 (CET)

Kérdés: Ha már úgyis félig lement a bot, nem fejezhetné be? Elég gáz, hogy a cikkek felénél megvan, másiknál nincs meg... -) -Némo (Morgóhely) 2016. november 22., 14:49 (CET)

Az a baj, hogy komoly támogatás sincs, úgyhogy nem igazán tudom mi legyen. – Puskás Zoli vita 2016. december 9., 21:42 (CET)

1-én és 1-jén – avagy probléma az AkH12 bevezetésével[szerkesztés]

Függőben Függőben LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyik megbeszélés.

Sziasztok!

A Botgazdák üzenőfalán felmerültek alapján hozom át ide az alábbi problémát. Az 12. kiadás megjelenésével a korábban hibás 1-én (elsején) alakot helyessé nyilvánították, viszont most probléma merült fel, hogy attól még nem kéne-e 1-jén alakra átírni botos szerkesztéssel, ugyanis ez az elfogadottabb változat. Az 1-én alakot rengetegen használták korábban is, viszont attól még senki sem mondja azt, hogy elseén. A kérdés az, hogy legyen össze-vissza katyvasz és bármelyiket lehessen használni, vagy pedig legyen az 1-jén alak (ami korábban is helyes volt) egységesítve? Ezt a kérdés kiterjeszthetjük akár az elsejétől (1-től/1-étől vagy 1-jétől) és az elsejéig (1-ig vagy 1-jéig) alakokra is. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Én kizárólag a kötőjel után feltüntetett j-s alakot (1-jén, 1-jétől, 1-jéig) támogatom. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

+1 Wikizoli vita 2017. április 8., 19:10 (CEST)

A Wikipédia a saját leírása szerint a szabályzatot tekinti irányadónak. Én egyfelől a Wikipédia irányelveinek hitelességét kérdőjelezem meg, ha a Wikipédiában átírják a szabályzat által helyesnek tartott formákat. Másfelől nem látom értelmét annak, hogy elvessünk egy új alakot, ami valószínűleg egyre többször fog szerepelni különböző szövegekben.– Bencoke vita 2017. április 8., 19:24 (CEST)

Attól még hogy mindkettő helyes, az minimum elvárás kell hogy legyen bármilyen szöveggel szemben, hogy azon belül következetesen csak az egyik vagy csak a másik formát használjuk. Hogy ez most azt jelenti, hogy egy szócikken belül (lásd i. sz. és Kr. u.), vagy azt, hogy az egész Wikipédián belül, az más kérdés. – Máté (vitalap) 2017. április 8., 20:59 (CEST)

Ezzel még egyet is tudok érteni.– Bencoke vita 2017. április 8., 21:27 (CEST)

A botgazdák üzenőfalán is leírtam, hogy a korábban kizárólag (most pedig szintén) helyes -je, -jén alakok egységes használatát támogatom. (Ami csak annyit jelent, hogy egy bot kijavíthatja az -én alakot a -jén alakra, és ezzel nincs semmi probléma). Samat üzenetrögzítő 2017. április 9., 19:26 (CEST)

És miért kéne két helyes változat közül egységesen az egyiket használni? Következőnek meg jönni fog a kérés, hogy legyen az összes jazz dzsessz?– Bencoke vita 2017. április 10., 11:08 (CEST)

És miért kéne két különböző fajtát használni? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 10., 11:23 (CEST)

Nem kell. Nem is mondom, hogy ha véletlenül mindenhol csak az egyik fordulna elő, akkor szándékosan cseréljük át néhányat a másikra, hogy mindkettő szerepeljen. Ez jelentené azt, hogy mindkettőt kelljen használni.– Bencoke vita 2017. április 10., 11:39 (CEST)

Bocsánat, ritkán járok erre, csak két megjegyzés:

  • Emlékeim szerint a 10. kiadásban még csak az 1-én volt a helyes, a 11.-ben csak az 1-jén, most egyesítették a kettőt, tehát nem arról van szó, hogy egy korábban teljesen rossz alakot helyesnek nyilvánítottak, hanem inkább megengedőbb lett a szabályzat. Kevés ponton látunk ilyet, becsüljük meg. Ettől függetlenül persze egységesíthetünk, ez némi munkával jár, hiszem a javítócsomagot rendszeresen kézzel kell futtatni, és ezt a munkaidőt fordíthatnánk hasznosabb javításokra is.
  • Az ehhez szükséges javítócsomagom készen áll, és látható BinBot javítócsomagjai között, csak a 12. kiadás megjelenése óta ezt a javítást nem futtattam. Előtte elég sokszor. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:43 (CEST)

@Samat:, az „egy bot kijavíthatja” jól hangzik, de mindig vedd figyelembe, hogy helyesírási javításokat CSAK kézi ellenőrzéssel szabad végezni. Ennek ellenére ha az egységesítést szavazzátok meg, akkor visszateszem a feladatok közé a javítást, és megint csinálni fogom, ahogy a 12. kiadás megjelenése előtt is, csak ne bánjunk ilyen könnyedén a botmunkával. Nincs vele probléma, csak munka. :-) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:48 (CEST)

@Bináris: nem gondolom, hogy azt írtam volna, hogy automatikus üzemmódban kellene javítani őket, és olyat sem írtam, hogy ne lenne munka. Azt hiszem, még mindig nekem van a huwikin az egyik legtöbb kézi botszerkesztésem (is), pontosan tudom, miről írsz. A bot kijavíthatja megjegyzés arra vonatkozott, hogy szabályaink szerint nem javíthat bot olyat, amiről nincs közösségi konszenzus. Samat üzenetrögzítő 2017. április 10., 21:03 (CEST)

Elfogadom, amit mondasz, és örülök neki, de akkor is félreérthető ez a fogalmazás, és azért teszem szóvá, mert nagyon sokan vannak félreértésben ezzel kapcsolatban, és nem szeretném ezeket a félreértéseket erősíteni. Helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy egy botgazda kijavíthatja. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 11., 09:28 (CEST)

Azt csináltok egyébként, amit akartok, az én hozzászólásomat még csak szavazatnak se vegyétek, csupán leírtam mi a véleményem erről.– Bencoke vita 2017. április 10., 23:33 (CEST)

Én az 1-jén alakot használom az őskáosz óta. Az 1-én alak fura és magyartalan, olyan mintha azt mondanánk, egyedikén :-). – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2017. április 14., 01:27 (CEST)

De milyen logika alapján? Az 1 ugyanúgy jelenthet elsőt és elsejét is. Miért aszerint ragozzátok, hogy elsőt jelent?– Bencoke vita 2017. április 16., 20:48 (CEST)

Elsőén, elsőjén / elsőt, elsőjét? Egy ékezet és már szegedi tájszólásról beszélünk (elsöjén). – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:21 (CEST)
Tehát ha jól értem szerinted az 1-jén szóból az 1 azt jelenti hogy else?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:29 (CEST)
Megváltozik a szótő. :P – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:31 (CEST)

És mire változik meg? Csak nem elsőre, amiről én is beszélek?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:33 (CEST)

Nem, az első változik else szótőre. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:44 (CEST)

Tehát visszatértünk a kérdésemhez. Mi alapján mondjátok, hogy az 1 első és nem elseje?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:49 (CEST)

Senki nem mondta, hogy az 1 első. Az 1 pont és toldalékolás nélkül egy (tőszámnév). A helyes írásmód pedig a helyesírási szabályzatból és szószedetéből derül ki. Egyébként gyakori tőhangváltás tanúi lehetünk (külső–külseje, belső–belseje, első–elseje). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 16., 21:56 (CEST)

Ha a szószedetből derül ki, akkor mire ilyen nagy a felháborodás? Hogy be mertek rakni mégegy alakot az eddigi mellé?– Bencoke vita 2017. április 16., 22:04 (CEST)

Itt semmiféle felháborodás sincs, lényegében csak egy szavazás indult. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:10 (CEST)

A nem tudom minek kell a rossz nyelvtant helyessé tenni nem egészen erre utal.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:18 (CEST)

Jó, édes mindegy, az lenne a lényeg, hogy most akkor ki mire szavaz. Na most már van felháborodás. :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:28 (CEST)

Szerintem már van elegendő szavazat.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:37 (CEST)

Most ebből lesz valami? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. június 27., 11:00 (CEST)

A szabályzat csak kanonizálja a szokásokat, nem megszabja. A -jén szabályos volt a 10. kiadásban is, viszont pl. a „hivatalos” levelek többsége nem vett tudomást a 11. kiadásról. Az új szabályzat csak ezt szentesítette. Nem kell vele semmit csinálni, még cikken belül sem. Hagyjuk meg „stílusértékét” azoknak, akik élnek vele. (Bár én sosem tenném, mert ronda és logikátlan.) Voxfax vita 2017. augusztus 14., 20:04 (CEST)

Ha stílusvitáról is van szó, mélyen egyetértek azokkal, akik berzenkednek az 1-i és 1-én írásmóddal kapcsolatban. Ha már lentebb szóba került, ide is idevésem. Szabályzattól függetlenül a birtokos személyragos változatot tartom szabatosnak. Pontosságát törő magyar szövegben az alapalak január 6. vagy január 6-a, mindkettő "ejtése" január hatodika, nem január hat vagy január hatodik, így a továbbképzés során ehhez az alapalakhoz járulnak a további toldalékok: hatodikán (6-án és nem 6-n), hatodikai (6-ai és nem 6-i), hatodikáig (6-áig és nem 6-ig) stb. Még élőbeszédben sem mondok olyat, hogy hatodiki. Arról nem beszélve, hogy az új szabályzat akkor lenne következetes, ha a birtokos személyrag “elnyelését” minden esetben engedné. De továbbra sem helyes a január 6-n. Akkor hogy lehet helyes a január 6-i vagy a január 6-ig? Az elseje ugyanez, az írott január 1. és január 1-je kimondva egyaránt január elseje. A pont kikerül a toldalékolt alakokból, a kötőjeles változattal kell továbbdolgoznunk: 1-jén, 1-jei stb. Pasztilla 2017. november 7., 20:57 (CET)

A portálnevek végződése – szorgos segítőket keresek![szerkesztés]

Függőben Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:27 (CEST)

A Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Portálsablonok okosítása szakaszban Einstein2 felvetette, hogy egységesíteni kellene a portálok névvégződéseit. (pl. -i és szóköz, egybeírás, teljesen egyedi megjelenő alak.) Ez nagyon jó javaslat. A megoldásnak két ága van: a tartalmi, amit itt kellene megoldanunk, és a technikai, amit átviszek a sablonműhelybe. Jelenleg vagy nincs egységesen elfogadott írásmódjuk a portáloknak, vagy nem követhető, hogy hol állapodtak meg róla, és mi az.

Létrehoztam a Portál:Portálok/Névvégződések allapot. Ezt a táblázatot kéne kitölteni és végül a kitöltött alakjában jóváhagyni, aztán majd csinálunk vele valamit, de legyen egy viszonyítási pont. Ebben kérem a segítségeteket. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy törlünk valamit (főleg átirányításokra gondolok), de ami zöld vagy kék, amellett legyen valami, amit akár a sablon hasznosíthat, akár bottal ellenőrizhető és javítható.

A vitát itt folytassuk le, az allapon csak az eredmény legyen a jelenlegi derékszög-párhuzamos formátumában, hogy géppel fel lehessen dolgozni! Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:40 (CEST)

@Bennó, Adam78: be tudtok szállni? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:42 (CEST)

@Bináris: Nagyon köszönöm, hogy foglalkozol vele. Első körben kiegészítettem a listát a földrajzi nevek végződéseivel, ezek szerintem nem szorulnak megbeszélésre (a megyeneveken kívül mind kötőjelesek). Nyitottam egy bővíthető szakaszt a nem egyértelmű elnevezések megbeszélésére. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

Kérdéses írásmódok[szerkesztés]

Szerintem a második. Oppashi Sam-Taeguk.svg Mesélj csak 2017. november 1., 09:53 (CET)
  • Portál:Lovas
    Lovasportál vagy Lovas portál? – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
    Ez könnyű kérdés, egybe kell írni, jelöletlen birtokviszonyt tartalmaz, nem pedig jelzős szerkezetet. (Nem a portál lovagol, hanem a lovasoknak a portálja.) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:26 (CEST)
    Bennem inkább az a viszony merült fel, hogy ez a portál nem a lovasokkal (= zsokékkal, rendszeresen lovaglókkal) foglalkozik (azaz nem lovasportál), hanem a lovakkal (azaz lóportál), lóval kapcsolatos, lovas dolgokkal, ami ebben a tekintetben jelentéssűrítő összetételnek számíthat (http://www.e-nyelv.hu/2015-04-24/lovassir/), s ezért írnám mégis egybe (lovasportál), hacsak nem lehetséges másként különbséget tenni a lovasok portálja és a lovakkal foglalkozó portál között. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 12:16 (CEST)
Én pedig pont azt láttam, hogy lósporttól hemzseg. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 5., 19:20 (CEST)
Sok benne a lósport is, de érzésem szerint több mint felét alkotják a lófajták és a nem csupán a lósporthoz kapcsolódó dolgok (pl. a galoppozni a ló nem csak versenyeken szokott, lószerszámokat használtak igavonásnál, csatákban stb.). És szerintem a ló az alapja a lovasnak is. :) Mondjuk ez a szemléletbeli különbség nem befolyásolja a helyesírást: mindketten azt mondjuk, hogy egybeírtan helyes. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 21:42 (CEST)
  • Portál:Ókori irodalom
    Ehhez szükséges lenne egyedi írásmód, az Ókoriirodalom-portál és Az ókori irodalom portálja jöhet szóba szerintem. Én az utóbbit támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Fenntartható fejlődés
    A fenntartható fejlődés portálja alakot javaslom (lehetséges még: Fenntarthatófejlődés-portál). – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Informatika, Portál:Könnyűzene
    Ebben a két esetben (és talán néhány másikban is) ezres nagyságrendben az -i képzős formát használják a szócikkek (pl. Informatikai portál). Az egybeírást támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

• összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Vagyis egybeírja a háborúja és a portál szavakat. Elkezdtem javítani egy szóközzel, aztán láttam, hogy maga a portál így írja a nevét: Csillagok háborúja-portál (vagyis kötőjellel). Szóval a második gond, hogy nem tudom eldönteni melyik a helyes írásmód (én a szóközre voksolnék):

    • Csillagok háborúja portál, vagy
    • Csillagok háborúja-portál?

Palotabarát vita 2018. április 20., 07:14 (CEST)

Igen, külön jó, vö. Különírt összetételtípusok listája#Részletes_bemutatás_példákkal. Ádám 2018. május 26., 01:18 (CEST)

Antiochiaiak[szerkesztés]

Függőben Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Ahogy Lenin mondta: Что делать? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 13., 17:20 (CEST)

Ha azt mondjátok, hogy nincs az egésszel semmi probléma, és maradjon minden, ahogy van, mert így jó, az is egy válasz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Nem néztem végig az összes cikket, hogy melyik milyen időről szól. Az biztos, hogy helyes az antiokheiai a görög időkben, és helyes az antiochiai a római időkben. Aztán Bizánc fennhatósága alatt megint antiokheiai. Legalábbis azután, ahogy a bizánci császárok nevében is áttérünk a latinosról a görögösre. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. augusztus 24., 10:02 (CEST)

Én még betenném ide a több helyen használt Antiókhia elnevezést is, a keresztes államoknál néhány szócikk így hivatkozik rájuk. Qedrák vita 2018. június 18., 12:57 (CEST)

Kaukázusi Ibéria[szerkesztés]

Függőben Függőben – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 7., 08:49 (CEST)

Ide is bemásolom a szakaszcímben már zöld linkként szereplő cikk vitalapjára írtakat. Véleményt kérnék.

Most már tényleg ideje lenne ezt a cikkcímet rendbe tenni. Egy magyarul nem is tudó ember nevezte át először a cikket, majd gyakorlatilag szerkesztési háborút indítva nevezte vissza, mikor én helyreállítottam a nevet. Azóta nem vettem észre, hogy már megint rossz a cím.

Leszögezem, szerintem kell a kaukázusi jelző a cím mellé, ugyanis van egy Ibériai-félsziget, amit gyakran csak Ibériaként emlegetünk, így az Ibér Királyság, az Ibériai Királyság és Ibéria kifejezetten megtévesztő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 12:32 (CEST)

Kértem a névtér felszabadítását az átnevezéshez. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:42 (CEST)

Ibéria (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 12:46 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Akkor most a Kaukázusi Ibéria a helyes cím? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 12:47 (CEST)

Szerintem helyesebb lenne az Ibéria (Kaukázus) mint Hollófernyiges. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:55 (CEST)

Szerintem az Ibéria (Kaukázus) feltételezné, hogy van egy Ibéria (???) című cikk is. De nincs. Viszont még a magyar nyelvű szakirodalom is Kaukázusi Ibéria (vagy Iberia) néven említi sokszor. Ebben az esetben nem gondolnám, hogy a zárójel a jó megoldás, amikor van más lehetőség is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 14:07 (CEST)

De az állam neve nem "Kaukázusi Ibéria" volt, hanem csak szimplán Ibéria. Olyan mintha lenne Magyarországi Velence meg Olaszországi Velence című cikkünk. Az egyértelműsítésre viszont tényleg szükség lehet, mert a legtöbb embernek a szóról a félsziget ugrik be. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 14:44 (CEST)

Az állam neve Kartli volt. Ibériának csak Európában nevezték. Szerintem vagy Kaukázusi Ibéria, vagy Kartli Királyság. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 14:52 (CEST)

Én a Kartli Királyságra szavazok, arról például rögtön leesett volna, hogy Grúziáról beszélünk, és kevesebb félreértést is okoz. Ez a lokális néven alapuló magyar elnevezés. A többi legyen átirányítás, és megemlíthető a bevezetőben. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:03 (CEST)

Csakhogy Kartli királyságból volt egy középkori változat is, vagyis akkor meg idő szerint kellene egyértelműsíteni. És ahogy nézem, a grúzokon kívül mindenki más a görög nevén, Ibériaként ismeri. Miért nem jó az Ibériai Királyság (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 15:23 (CEST)

Értem. Nem akarom kötni az ebet a karóhoz, de az egyértelműsített alak, azaz Kartli Királyság (ókor) és Kartli Királyság (középkor) sokkal jobban eligazítja már cím alapján is a témában kevésbé járatos olvasót, és már a címében is rávilágít az összefüggésre. Az Ibériai-félszigettel ellenben nincs semmilyen összefüggés, amire rá kéne világítani, sőt. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:36 (CEST)

Hát, ha szavazásról van szó, akkor én a mostani, Ibériai Királyság mellett teszem le a voksomat. Igaz nem vagyok jártas a történelemben, (sem ;-)) de nekem a Kartli semmit nem mondott. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 15:42 (CEST)

Máshol általában az államok hivatalos nevének magyar verzióját használjuk. Ibéria nem volt hivatalos neve ennek az államnak, mégis az irodalom többnyire annak nevezi. Ha a szakirodalom megnevezéseit használjuk, akkor a Kaukázusi Ibéria indokolható és nem kell zárójelezni. Ha a Wikipédia belső szokásai szerint járunk el, akkor a Kartli Királyság indokolható. Az Ibériai Királyság (Kaukázus) formát túlzónak tartom. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 15:49 (CEST)

A szakirodalom nyilván azért hívja Kaukázusi Ibériának, mert folyószövegben kényelmetlenül hat a zárójelezés. Az állam általánosan használt neve Ἰβηρία volt, kaukázusi jelző nélkül. Ha túlzónak gondolod a zárójelezést, akkor maradjon így ahogy van, az első sorból úgyis rá lehet jönni, hogy nem Spanyolországról van szó. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 16:11 (CEST)

Szerintem nem. Folyószövegben – főleg ha egyébként a Kaukázus történelméről van szó és senki se keverné össze anélkül sem az európaival – nem kellene se a kaukázusi kitétel, se a zárójel. Mégis használják. Mint a görög névalakból is látszik, ez egy görög eredetű, csak Európában elterjedt név. Én továbbra is azt mondom, hogy a Kaukázusi Ibéria a szakirodalommal is indokolható, de teljesen jó a Kartli is. Igazából az Ibéria(i) Királyságra nem látok túl sok indokot. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 16:35 (CEST)

Nem tudom mennyire elfogadható indok, de a németet kivéve, minden más ismertebb nyelven "királyságként" szerepel a Wikipédián. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 21:05 (CEST)

Azt én is láttam, dehát minden wikinek megvan a maga elnevezési hagyománya. Nekünk a sajátunkat kéne megtalálni. Egyelőre még nyitott a dolog. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 21:11 (CEST)

Az Államok vezetői... listák során találkoztam ezzel a kérdéskörrel. Ami engem illet, én a Kartli Királyság (ókor ill. középkor) formát tartanám legjobbnak. Az Ibériai Királyság a cikk szerint is (de más nyelvek cikkjei szerint is) időben máshová esik. Kétségtelen azonban, hogy van ilyen forma. – Burumbátor Súgd ide! 2017. október 8., 17:26 (CEST)

Van egy analógiánk: Kaukázusi Albania szócikk. A kaukázusi jelző ebben az esetben is indokolt, hogy megkülönböztessük a balkáni Albániától. – Rosszkornyifog vita 2018. február 27., 19:52 (CET)

Javaslatok és kérdések a WP:ÖRMÉNY kapcsán[szerkesztés]

Függőben Függőben Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 30., 21:19 (CEST)

Sziasztok! Több kérdésem/javaslatom is felmerült az örmény átírási irányelvünkkel kapcsolatban. Mivel elkerülhette a figyelmemet több dolog, érdekelne, hogy ti mit gondoltok ezekről.

1. Nyitásként mindjárt egy orbitális szentségtörést fogok elkövetni, el szeretnék térni a KNMH-tól, pontosabban megerősíteni azt, ami most van az irányelvben. Nagyon sok pont van, ami tökéletesen érthető. Ellenben van egy, ami nem megy a fejembe: azt helyesen írja benne Schütz Ödön, hogy nincs hosszú magánhangzó az örményben, ugyanakkor mivel a magyar ösztönszerűen amúgy is hosszan írná a neveknél a szóvégeket, így az átírás -án, -ján, ékezettel. Nem érzem túl logikusnak, és kicsit az az érzésem, hogy a kor is túllépett ezen. Amúgy ma is változó módon történik az átírás örményből a sajtóban. (Csak példákként: az Index ékezet nélküli átírást alkalmaz, a 444 pedig az ékezeteset, olyat is láttam, ahol a név teljes ékezetesítéssel ment.) Ceterum censeo: itt megerősíteném azt, ami most is van az irányelvben.

2. A honosodott ékezetes verziókat á la Jereván, természetesen megtartandónak gondolom. A Hacsaturján-féle nevek kapcsán még bizonytalan vagyok, kérdés, hogy mennyire tekinthető honosodottnak.

3. Az örmény történelemből fakadóan ugye létezik nyugati és keleti irodalmi nyelve is az örménynek. A KNMH mindkét átírási formát elfogadja. Nagy különbség ugyan nincs köztük, inkább hangtani, de elég ahhoz, hogy átírási szempontból érdekes legyen. A szócikkek nevénél ugye kevéssé oldható meg mindkét forma használata (a bevezetőben persze érdemes ezt vezetni, ahol ez adott és szükséges). Példa: az örmény apostoli ortodox egyház jelenlegi vezetőjét hol II. Gareginnek, hol II. Karekinnek írják. Mivel a mai Örményország területén a keleti irodalmi nyelv a használatos, így azt venném alapul az átírásnál is. A példában tehát a szócikk címe a II. Garegin lenne. A kérdés az, hogy a történelmi neveknél (pl. a Kilikiai Örmény Királyság uralkodóit) mely formában hozzuk?

4. Ez a pont inkább érdeklődés részemről. A KNMH az örmény apostoli ortodox egyháznál a katholikoszt görögös formájában vezeti. Tartsuk magunkat hozzá, mivel egy görög eredetű kifejezés vagy a h-t engedjük el és legyen katolikosz, ami inkább kiejtéskövető? Van erre már kiforrott álláspont?

5. Mivel a KNMH még akkor jelent meg, amikor létezett a Szovjetunió, említik benne az apai neves névírás lehetőségét (akár oroszos, akár örményes formában). Mivel se előtte, se utána nem igazán használta az örmény nyelv az apai nevezést, ezt a részt figyelmen kívül hagynám. Túllépett rajta a történelem.

Tudorok, mit gondoltok erről? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 24., 09:05 (CEST)

Ugyanazt gondolom az 1-es pontról, amit talán emailben írtam le. Miután éltek közöttünk örmények, van egyfajta (jórészt 19. századi eredetű) beágyazottsága az -án/-ján névvégződésnek Hacsaturjántól is függetlenül, különösen, hogy ebbe berezonálnak a román eredetű, hasonló nevek is. Örmény magyarok nevei: Czárán, Patrubány, Fogolyán, Aján, Marusán, Arklián stb. Nem tartom kizártnak, hogy ezért kezeli a KNMH. ékezettel csakis ezeket a névvégződéseket, és semmi mást. De csak találgatok. Jó lenne első körben annak utánajárni, miért döntött így Schütz, ennek ismerete nélkül elég nehéz lesz dönteni. (Az „ösztönszerű” névvégződésnyújtás szerintem nem játszik, bővében vagyunk idegen eredetű családneveknek, amiket nem nyújtottunk meg.) Pasztilla 2018. április 24., 09:52 (CEST)
Szalosján nemzetvezetőt nem kihagytam? Pasztilla 2018. április 24., 10:03 (CEST)
A magyarországi örménység ugye két „ütemben” jött a történelmi Magyarországra. Az egyik még a 17. századtól érkezett elsősorban Erdélybe (pl. Szamosújvár, Erzsébetváros). Innen az általad is említett nevek egy jelentős része. Akik ekkor jöttek be, gyakorlatilag asszimilálódtak, örményül ma már jelentős részük nem tud. (Ismerős a dolog, a felmenőim között elég sok Ajvász van, elsősorban Erzsébetvárosból.) A másik kör meg az 1915-től kezdődő örmény genocídium után jutottak ide (plusz az elvtársi időkben idejöttek, pl. Avanesian Alex). Kérdés, hogy a magyarosodott nevek miatt így kell-e az örményországi örmény neveket is kezelni. Az „ösztönszerűséget” pedig maga Schütz emlegeti. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 24., 11:31 (CEST)
OFF: Schütz semmi olyasmit nem ír, hogy a magyar ösztönszerűen megnyújtaná a névvégeket, hanem azt írja, hogy az -án/-ján végződéseket ösztönszerűen így írja. Ez a tünet leírása, és nem magyarázat, azért írtam, hogy a magyarázatot illetően csak találgatok. Pasztilla 2018. április 24., 11:35 (CEST)
Mintha ő maga sem tudta volna, nekem legalább is az az érzésem. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 24., 13:39 (CEST)
Más: Az Avanesian forma távolról sem magyaros. Aligha lehet kiindulási alap, ha a magyar átírásról van szó. Pasztilla 2018. április 25., 06:22 (CEST)
Ezt nem is állítottam, csak példaként hoztam fel arra, hogy nem egységes a dolog. Kiindulási alapnak én sem tekintem. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 25., 10:05 (CEST)

@Laszlovszky András: ha már te készítetted az irányelvet. :-) Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 25., 10:06 (CEST)

Amikor csináltam az örmény átírási útmutatót, már akkor is mondtam, hogy nem vagyok különösebben jártas az örmény nyelvben. Pont ezért szedtem össze azokat az átírási szabályokat, amiket találtam, hogy a rendkívül vegyes átírású örmény névanyagnak legyen valami zsinórmértéke. A honosodáshoz végképp nem tudok érdemben hozzátenni. Bármilyen indokolt kiegészítést vagy kiigazítást szívesen látok benne. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. április 25., 10:26 (CEST)

Alapvetően egyetértek a pontokba szedett érvekkel, és az a gyanúm, hogy például az ékezetes átírásokkal kapcsolatos kérdéskörben is itt kellene dűlőre jutni. Szerintem se indokolt a közvetlen átírásban az ékezetek használata (a honosodottakat leszámítva), szerepeltessük így az irányelvben. Ha persze kapunk értékelhető választ valamilyen szakértőtől, aki tudja az ékezetezés eredeti okát, változtathatunk. Ogodej Mal 0.png vitalap 2018. április 25., 12:59 (CEST)

A katholikosz kontra katolikosz kérdésben van álláspont? Az OH mond erre valamit vagy követi a KNMH-t? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 25., 14:21 (CEST)

Az 5. pontra reagálnék. Úgy gondolom, hogy azon személyek esetén, akik a szovjet érában tevékenykedtek, megkerülhetetlen az orosz(os) név feltüntetése is! A WP:NÉV alapján ezt természetesen az otcsesztvóval (patronümikonnal) kell megtenni, azonban az örmény(es) névformánál valóban nem kell erőltetni az apai nevet. Példáim: Asot Karagjan, Jouri Vardanjan. Előbbinél az apai nevet leszámítva megegyezik az átírás örményből és oroszból, utóbbinál viszont eltér, és ezért is jó példa. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2018. május 16., 12:09 (CEST)

Az örmény ábécé, írásmód és kultúra a szovjet időkben is megmaradt, így nem látom értelmét az oroszos kultúrűra apai név használatát még ebben az esetben sem. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. május 17., 16:13 (CEST)

Nagybetűs Egyházak[szerkesztés]

Függőben Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Modell/típus újratöltve[szerkesztés]

Függőben Függőben RuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven (Vigyor) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Péter-Pál[szerkesztés]

Függőben Függőben Akela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Péter-Pál-székesegyház, Péter-Pál-templom (Palotás) és hasonlók: a két név közé (szerintem) hosszú kötőjel kellene, „és” értelemben, mert két különböző személy. Minták Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Lajos–Miksa Egyetem. De a mostani rövid kötőjel mellett szólhat esetleg, ha „Péter-Pál” (nap, ünnep) állandósult, szoros szókapcsolatot képviselne. Van erre szabály, eligazítás? Akela vita 2018. július 11., 07:06 (CEST)

Ünnepnapként talán valóban állandósult, de számomra kétséges, hogy az ünnep maga volna a templomok névadója az apostolok helyett. Tulajdonképpen mi akadályoz meg bennünket abban, hogy a hasonló elnevezések mintáján Szent Péter és Pál templom legyen a név? Azt sem tudom, hogy ilyenkor az “és” miatt már köznévi-e a szerkezet, és nem jár a kötőjel? @Bennó: Pasztilla 2018. július 11., 07:30 (CEST)

De, sztem se nagyon indokolt, hogy az ünnep (és kettejük egyéb összefonódásai P&P) okán népies nevén szerepeljen a templom, ezek Szent Péter és Pál-templomok, kettős patrocíniummal (védszent/titulus), és sztem definitely kötőjellel. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2018. július 11., 11:30 (CEST)

Köszönöm, akkor átnevezem Péter–Pál-székesegyház-ra, Péter–Pál-templom (Palotás)–ra, egy hosszú+egy rövid kötőjellel. Akela vita 2018. július 13., 11:48 (CEST)

@Akela:, pontosan mi alapján lett ez a megoldás? Sem Bennó, sem én nem ebben az iranyban válaszoltunk. Pasztilla 2018. július 13., 13:28 (CEST)

Olyannyira, hogy ezt a nagykötőjeles változatot még csak támogatni sem nagyon lehet. Bennó nagyon helyesen mutatott rá, hogy ez a Péter-Pál népi rövidítés, és valójában Szent Péter és Pálról van szó. (Lásd még.) Pasztilla 2018. július 13., 13:31 (CEST)

Elnézést, csak a rövid kötőjelet gondoltam meghosszabbítani, a Babeș–Bolyai és Lajos–Miksa analógiájára. Ha túl hamar módosítottam, mert "és" lesz a helyes döntés, természetesen korrigálom az összeset. @Pasztilla, Bennó: válaszokból az "és"-t szövegmagyarázatnak értettem (az "és" kapcsolat a nyelvtani oka annak, amiért a kötőjel hosszú és nem rövid). Ha tévedtem, elnézést, függőben hagyom és megvárom a döntést türelemmel. Akela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Nem, a Szent Péter és Pál kiírása volt az ajánlás. Csak abban voltam bizonytalan, hogy ehhez a templom utótag kötőjellel vagy anélkül járul-e (az és miatt), de Bennónak igaza van, hogy kötőjellel. Pasztilla 2018. július 13., 13:56 (CEST)
  • A palotási templom „teljes neve” az infoboxban Szent Péter és Pál-templom? Ez lehet a szócikk címe is. Legyen?
  • A szentpétervárinak a szokásos neve: „Petropavlovszkij szabór” azaz Péter–Pál-székesegyház. Teljes hivatalos neve „Собор во имя первоверховных апостолов Петра и Павла”, azaz kb. „Péter és Pár magasztos apostolokról nevezett székesegyház”. Próbáljuk-e követni magyarul valamennyire: pl. „Szent Péter és (Szent) Pál apostol(ok) (-) székesegyház(a)”. Vagy legyen egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház? Akela vita 2018. július 13., 18:22 (CEST)

Az első esetben igen, a második esetben a Szent Péter és Pál apostolok székesegyház elegendőnek tűnik, vagy ahogy írod, egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház. Pasztilla 2018. július 13., 18:37 (CEST)

@Akela, Bennó, Pasztilla: hadd ajánljak figyelmetekbe még néhány olyan templomot vagy hasonlót, amit egyszerre több személyről neveztek el, de nem mindet pont szent Péter és Pálról. A legtöbbel nincs teendő, de inkább felsorolom őket, elsősorban a magyarországiakat.
Még van, de itt abba kell hagynom a keresést.
b_jonas (üzenj) 2018. október 30., 23:46 (CET)

Ez egy jó gyűjtemény, köszönöm. Ennek tükrében nézzük újra a petrográdi Péter–Pál-székesegyházat: Lehetőségek: Szent Péter és Pál apostolok-székesegyház vagy Szent Péter és Pál-székesegyház (mindkét esetben kötőjellel). Első kérdés: apostolokkal vagy anélkül? Másik kérdés: a második „Szent”-et ismételjük-e vagy sem? Mindkettőre van példa a listában. (azaz „Szent Péter és Pál” vagy „Szent Péter és Szent Pál”). Próbáljunk a végére jutni. Van-e egységes megoldás, vagy lehetnek eltérések? @Pasztilla, Bennó, B jonas:. Véleményteket köszönöm. Akela vita 2018. október 31., 11:47 (CET)

A listát később majd folytatni kell, mert sok templom van, és nem néztem őket végig.
A helyesírási kérdés itt az, hogy hol használunk egybeírást, különírást, és kötőjelet. A „Mindenszentek-temploma” nyilván elírás, kötőjel helyett szóköz kéne, de a nehezebb esetekben nem tudok hozzászólni.
A nehéz rész az, hogy milyen néven említsük a templomot, ha olyanok közül lehet válaszatani, hogy „Mindenszentek temploma” vagy „Mindenszentek-templom” vagy „Bármilyenfalva római katolikus temploma” vagy „bármlyienfalvi római katolikus templom”. Akár több is lehet helyes közöttük.
Szintúgy nehéz, hogy „szent Péter és szent Pál apostolok” vagy „szent Péter és szent Pál” vagy „szent Péter és Pál apostolok” vagy „szent Péter és Pál” vagy „Péter-Pál” a szentek neve. A magyarországi római katolikus templomok esetén ehhez a Katolikus Lexikont nézném meg, de ez a többi egyház esetén nem lesz elég. A Péter-Pál szócikk nem igazán segít, azt leszámítva, hogy ők nem használják a nagykötőjeles „Péter–Pál” alakot, de a nagykötőjel vs. kötőjelet pont nem a lexikon dönti el, az helyesírási kérdés. Reméltem, hogy a konkrét templomok nevét a lexikon gyakran megadja, de nem egészen így van.
b_jonas (üzenj) 2018. október 31., 15:18 (CET)

Megpingeltettem, de túl sok a betű, ehhez most fáradt vagyok. Mi pontosan a kérdés? Pasztilla 2018. november 1., 20:40 (CET)

@Pasztilla: jogos. Íme a kérdések.
  1. Csehimindszent templomban maradhat-e a “Mindszentek temploma” képaláírás, vagy hiba?
  2. Pilisborosjenőn a templom neve Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő) a főplébánia honlapján szereplő név alapján, vagy Tizennégy segítőszent és Szt Vid plébániatemplom (Pilisborosjenő) a Katolikus Lexikon után?
  3. Mikor szentelték föl a Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplomot (Budapest 13. ker.), hihető-e a 2017-es újságcikkben írt 1985-ös dátum, amikor a Katolikus Lexikon szerint a templom 1987-ben épült, egy emléktábla szerint 1986-ban.
  4. @Rakás: honnan tudjuk, hogy Verpeléten a katolikus templomot Krisztus Király tiszteletére szentelték, amikor a Katolikus lexikon azt állítja, hogy Mindenszentek tiszteletére?
  5. Helyes-e a Péter-Pál-plébániatemplom (Szentendre) név?
b_jonas (üzenj) 2018. november 1., 21:53 (CET)
@B jonas: Abban a forrásban, amit én néztem, az az adat szerepelt. De igazad van, a verpeléti templom valóban Mindenszeteknek van szentelve. Mea culpa. – Rakás vita 2018. november 1., 22:02 (CET)

Szerintem:

  1. A mindszentek elavultnak mondható, népies eredetű változata a mindenszenteknek (október a régiségben például Mindszentek hava volt), 19. századi kontextusban még talán gyakoribb volt, mint a mindenszentek. Nem tartom kizártnak, hogy – talán hagyományőrzésből – ez legyen a templom neve, de utánajárni nem tudok.
  2. Tizennégy segítőszent és Szent Vid plébániatemplom. A Szt rövidítést szerintem címszóban ildomos kerülni. Hogy kell-e Pilisborosjenővel egyértelműsíteni, azt nem tudom, de ha máshol is van ilyen nevű templom, akkor hosszan és ütemesen tapsolni fogok.
  3. Hát ez aligha nyelvhelyességi kérdés, utána kell járni, az évszám körüli zavart a szövegben addig is jelezni. Tapasztalatból tudom, hogy emléktáblán is állhat hülyeség.
  4. Passz.
  5. Már a múltkor is a Szent Péter és Pál-plébániatemplom alakot tartottam helyesnek, sem a kis-, sem a nagykötőjeles megoldást nem tudtam teljes mellszélességgel támogatni. Ma sem tudom, írjuk ki. Nem helyesebb vagy helytelenebb, ha a Szent szót mindkét névhez kiírjuk, így is, úgy is jó, kicsit talán általánosabb a Szent egyszeri szerepeltetése, jellemzően az ortodoxia szereti a szenthalmozást templomnevekben: Szent Konstantin és Ilona, Szent Andronikosz és Júnia, Szent Flóra és Laura stb. Pasztilla 2018. november 2., 09:29 (CET)

Hegyalja[szerkesztés]

Függőben Függőben Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. augusztus 6., 20:56 (CEST)

Hogyan kell írni a "hegyalja" utótagú tájegységek nevét? Kötőjellel vagy anélkül, a "hegyalja" kis- vagy betűvel? A Hegyalja (egyértelműsítő lap)on is kétféle megoldást látok. (A meg nem írt Szebeni és Erdélyi hegyalják hivatkozásait szeretném rendezni, mert többféle változatban fordulnak elő). – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. július 22., 13:34 (CEST)

Mivel Tokaj-Hegyalja benne van az OH-ban (csak ez van benne), szerintem a Király-Hegyalja is így volna helyes. A többit nem egészen értem. – Pagony foxhole 2018. augusztus 6., 21:28 (CEST)

@Pagony: Királyhegyalja település, nem tájegység. Az Erdélyi-, Szebeni- és Aradi-Hegyalját a -i miatt kérdeztem meg külön. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. augusztus 9., 15:33 (CEST)

Magazin neve[szerkesztés]

Függőben Függőben Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)

Szeretném kikérni a közösség véleményét, mivel történt egy átnevezés, amivel nem értek egyet. Én leírom a saját érveimet és megkérem @Tambo-t, hogy ő is a magáét. Az eredetileg Ez a divat címen elkészült szócikk:

  • az OSZK és a KSH adatbázisai egységesített címen az Ez a divat címet hozzák,
  • tény, hogy egyes lapszámok és különszámok címe Ez a Divat címmel szerepel és számos forrás is vegyesen hozza, de ez még nem lehet ok arra, hogy az 1949-1993 között kiadott magazinnak az legyen az egységes címe.

Szeretném megkérdezni, hogy van-e ilyen esetre, azaz a folyóiratok, magazinok szócikk-címadására bevett gyakorlat vagy szabály? Fauvirt vita 2018. október 8., 13:06 (CEST)

AkH 197: "Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok, folyóiratok, könyvsorozatok, azonos címmel megjelenő évkönyvek, könyvformátumú kalendáriumok címét nagy kezdőbetűvel írjuk. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, például: Búvár, Kincskereső, Népszabadság, Nyugat, Valóság; Az Est, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Nők Lapja, Élet és Tudomány, Prágai Tükör, Magyar Remekírók, Nyelvtudományi Értekezések. A mondatszerű állandó címeknek csak az első szava nagy kezdőbetűs, például: Ne láss, ne hallj, ne szólj!" – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. október 8., 14:53 (CEST)

Köszönöm! Viszont... ha többeleműnek vesszük a címet, akkor "Ez A Divat" kellene, hogy legyen, ha meg mondatszerűnek, akkor "Ez a divat". Jól értem? Vajon melyik? Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)

Nem dönt el semmit, de az OSzK katalógusában „Ez a divat” címmel szerepel. – b_jonas (üzenj) 2018. október 8., 18:53 (CEST)
Ezt az is okozhatja, ami a fenti AkH.12 197.-idézetből kimaradt: "A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel." Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)

Így van, a könyvtártudományt nem érdeklik az állandó címek, ott az Élet és Irodalom is Élet és irodalom. Ettől függetlenül az Ez a divat megfelel a mondatszerűség kritériumának, egyértelműen így helyes. Pasztilla 2018. október 8., 20:32 (CEST)

A mondatszerűséget én úgy értelmeztem - és az akh 197-ben szereplő példa is ezt támasztja alá, hogy ez alatt írásjellel lezárt mondatra gondoltak: "Ne láss, ne hallj, ne szólj!". Ha kisbetűsen akarnánk írni, akkor "Ez a divat!" kellene, hogy legyen. Én a nagybetűst látom helyesnek: Ez a Divat Palotabarát vita 2018. október 8., 23:58 (CEST)
@Palotabarát: az "a" mitől lesz kisbetűs? Az Akh szerint csak az "és" képez kivételt... Fauvirt vita 2018. október 9., 01:17 (CEST)

Vagy Ez a divat, vagy Ez A Divat. Nem attól mondatszerű valami, hogy felkiáltójel van a végén. Elég különös szempont lenne, hogy felkiáltójellel Ez a divat!, anélkül viszont Ez A Divat az írásmód. Attól mondatszerű valami, ha állít valamit, azaz állítmány, akár csak névszói. A Nők Lapja, Magyar Horgász nem állít semmit. Pasztilla 2018. október 9., 06:38 (CEST)

Fauvirt ez már valóban inkább gyakorlatibb példák alapján született: Magyarország és a Nagyvilág, Értekezések a Természettudományok Köréből és Értekezések a Filozófia és a Társadalmi Tudományok Köréből.
Pasztilla nem felkiáltójelhez kötöttem, hanem írásjelhez!
De tudjátok mit? Írtam egy e-mailt az MTA tanácsadó csoportjának, ha válaszolnak, közreadom. Addig ráteszem a függőben pecsétet. Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)

Írásjelekhez??? Egyfelől címekben a pontot nem tesszük ki eleve, akkor sem, ha mondatszerű és szövegben ott lenne, másfelől pusztán a vesszőktől, kötőjelektől és egyéb írásjelektől még nem lesz egy cím mondatszerű. Pasztilla 2018. október 9., 08:52 (CEST)

Azonkívül továbbra is nonszensz megközelítés, amire utaltam fentebb, hogy ha volna ott egy felkiáltójel a végén (mondattanilag lehetne), pusztán attól megváltozik az íráskép. Pasztilla 2018. október 9., 08:55 (CEST)

Attól mondatszerű, hogy mondatértéke van, folyó szövegben is megállná a helyét más mondatok között, mondatként elemezhető, van állítmánya. A címek többségében nincs állítmány. Ugyanakkor maga a szabály persze ökörség, és inkább csak arra jó, hogy az átlagember hülyének érezze magát, mert összekeveri, hogy a könyvcímeknek csak az első betűje nagy, de az újságcímeknek mindegyik, de ha már mondatszerű, akkor megint csak az első. Ahhoz azonban nem kell akadémikusnak lenni, hogy egy mondatot felismerjünk. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 09:26 (CEST)

Igen, Bináris kijelentését tökéletesen alátámasztja az AkH.12 266., azaz hogy a címek és kiemelt címsorok végén csak a kérdőjelet és a felkiáltójelet tesszük ki, így amennyiben az "Ez a divat" nem felkiáltás, hanem kijelentés, címként nem kerül a végére pont, ha az mondat(szerű) is. Fauvirt vita 2018. október 9., 11:52 (CEST)

Felmerült, hogy a névelő mitől lenne kisbetűs. Itt van egy fejtegetés, amiben az Osiris Helyesírásra hivatkoznak, amikor a kötőszót és a névelőt gondolják kisbetűsíteni. Van valakinek ilyen kötete? Érdemes lenne megnézni – Garamond vita 2018. október 9., 14:59 (CEST)

@Garamond: Linkeltem is a szabályt, de akkor mégegyszer: AkH.12 197. (ez, tehát az mta.hu még ki is vastagította, hogy csak az és, de amúgy Hkoala idézte is, kiemelések nélkül) és a korábbi AkH.11 197. (itt is). Fauvirt vita 2018. október 9., 15:30 (CEST)
Upsz, bocsánat, az OH-ról van szó... benéztem... Fauvirt vita 2018. október 9., 15:31 (CEST)
Akkor azért megvárnám, hogy valakinek van-e ilyen kötete. Az akadémiai 11. és 12. kiadásból nem következik az általam kivastagított szabályértelmezés, ezért érdekelne, hogy honnan vették. Az általam említett részletezés ugyan a szlovákiai magyar nyelvhasználat számára hoz fel példákat, de úgy látom, a kiindulópontjuk szigorúan a magyar szabályzatok előírás-rendszere. – Garamond vita 2018. október 9., 22:56 (CEST)
@Bináris: jól látom, hogy neked van OH-d?.. meg tudod nézni a vonatkozó részt és hogy milyen hatással van (van-e) a fentiekre? Fauvirt vita 2018. október 12., 15:17 (CEST)

Van, bár ki kell érte nyújtanom a kezem... Elég nehéz volt megtalálni a választ, de végül sikerült, és meglepő eredmény született, amely némiképp ellentmond a fentieknek. A 229–238. oldalon taglalják a témát, ennek a nagy része konkrét címek felsorolása, de a keresett újság nincs köztük, és más mondatszerű címet se találtam. Három tényt érdemes figyelembe venni:

1. A 229. oldal alján és a példaanyagban a 235. oldalon a Forog az Idegen címnél is azt mondja, hogy a cím belsejében a névelő kisbetűs. Ez nem alapul közvetlenül a 11. kiadás szövegén, tehát nem mondhatjuk, hogy volt egy ilyen szabály, ami eltűnt, és a 12. kiadás változásjegyzékében sem szerepel. Valójában egyik kiadásban sincs szó róla, ezért nem mondhatjuk, hogy változott az OH megjelenése óta, inkább valami mögöttes varázslat, amit a nyelvészek tudnak explicit szabályzati pont nélkül is, mi meg elhihetjük.

2. Az AkH.11 197. még így fogalmazott a főszabály (csupa nagybetű) után: „Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb.” Itt nem volt egyértelmű, hogy mik az egyesek, és a mondatszerűség sem volt kiemelve. Az OH 230. oldalának alján ez áll:

„A mondatszerű állandó címek közül az egyszerűbbek követik a nagybetűsítés szabályát, tehát a névelő és a kötőszók kivételével minden különírt elemük nagy kezdőbetűvel írandó: Az Irodalom Visszavág, Érted Vagyok, Irány a Balaton, Mi újság? Akkor azonban, ha egy mondatformájú címben hosszabb, bonyolultabb nyelvtani szerkezet van, nem kötelező a teljes nagybetűsítés, csak az első szó és az esetleges tulajdonnévi elemek nagy kezdőbetűsek: Ne láss, ne hallj, ne szólj!

Abból, hogy a 12. kiadás készítői ugyanezt a példát írják mondatszerűre, és nem tüntetik fel a szabályt a változásjegyzékben, arra következtethetünk, hogy rábólintottak erre a megoldásra, amely közvetlenül nem vezethető le a 11. kiadásból. Tehát kvázi az OH szerkesztésekor dolgozták ki azt a pontosabb megoldást, amelyet a 12. kiadásba is átemeltek, de valamiért rövidebb szöveggel. Vagyis a szerkesztők szándékának valószínűsíthetően az felel meg, hogy az OH megoldását kövessük, azaz ilyen rövid mondatszerű címet nagybetűkkel írjunk, kivéve a névelőt. Vagyis minden mondat mondatszerű, de egyesek mégis mondatszerűbbek, mert négy lábuk van...

3. Az OH (233. oldal) és az AkH. 11. kiadása (AkH.11 197. ) is hangsúlyozza, hogy a címlapon alkalmazott tipográfiai megoldás nem irányadó a helyesírás szempontjából. Ez a kiemelés a 12. kiadásból kimaradt, de szerintem érvényesnek tekinthetjük hasonló kérdéseknél.

Összefoglalva tehát az OH alapján az Ez a Divat írásmód a helyes, és a 12. kiadásban nincs semmi olyan kifejezett utalás, hogy változott volna a szabály, amiből ezt levezették. Viszont a követeztetéseim tekintetében érdemes megvárni Pasztilla véleményét is, aki a saját OH-jától most pár ezer km-re tartózkodik (számomra érthetetlen módon). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 18:16 (CEST)

Már csak 715 km-re. Lassan haza kéne érnem, majd akkor. Pasztilla 2018. október 12., 19:34 (CEST)

Alapvetően per Pasztilla und Bin, csak annyit jegyeztem volna meg, hogy az állandó címeknél szokásos csupa nagybetűsítés nem terjed ki a névelőre és kötőszavakra (Élet és Irodalom stb.), de közben látom, hogy a diskurzus már eljutott idáig fentebb. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2018. október 22., 10:59 (CEST)

Csak köztes tájékoztatásként: az október 9-én elküldött levelemre még nem válaszolt a Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport. Palotabarát vita 2018. november 1., 23:37 (CET)

Nadia Murad[szerkesztés]

Függőben Függőben Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. október 15., 09:42 (CEST)

Sziasztok! Egy átírási kérdésem volna az egyik 2018-as Nobel-békedíjassal kapcsolatban. Nadia Murad (ez a nemzetközi átírása) jazídi/jezidita vallású iraki, akinek kurd az anyanyelve. Teljes nevének arab változata ez: نادية مراد باسي طه . A kurd azonban latin betűs írás, ahol Nadiye Murad néven fut. Melyiket kellene ilyenkor használni? Köszi előre is! Üdv, Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. október 10., 12:54 (CEST)

A kurd eredet (anyanyelv) a döntő, tehát a kurd (latinos) írást kellene alkalmazni. Ogodej vitalap 2018. október 10., 17:56 (CEST)

Köszi szépen, ilyen névvel is írtam meg (Nadiye Murad). Az arab nevének mi a magyar átírása amúgy @Ogodej:? Azt is beleírnám akkor, ha már iraki. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. október 11., 09:29 (CEST)

@Cassandro: Így elsőre Nádja Murád Bászi Taha, de nem tudom leellenőrizni, mert telefonon vagyok. Ogodej vitalap 2018. október 11., 10:53 (CEST)

@Ogodej: Mindenesetre addig beírtam így. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. október 11., 16:11 (CEST)

@Cassandro, Ogodej: Mivel iraki, át kellene írni, mert ott a kurd arab írású. Csak a török kurdok írnak latin betűkkel. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. október 11., 16:51 (CEST)

@Gaja: Hát nem tudom, ebben bizonytalan vagyok. Ha létezne Kurdisztán (részben iraki területen) akkor valószínűleg nem kellene átírni, úgy tudom, inkább a latinos írást preferálják, kérdés, az illető hogy írja a saját nevét. Mindenesetre az átírás szerintem jó, nagy hibát nem követünk el, ha mindkettőt szerepeltetjük. Szóval nem döntenék ebben. Ogodej vitalap 2018. október 11., 19:35 (CEST)

Van olyan szakink vagy külsős ismerős, akit meg lehetne kérdezni erről? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. október 12., 09:18 (CEST)

Video vs. Videó[szerkesztés]

Függőben Függőben – Vépi vita 2018. október 29., 13:09 (CET)

Sziasztok!

@Vépi: hívta fel a figyelmem a videojáték és a többi videó- előtagú szavak új írásmódjára, amiről én eddig nem tudtam, ebből adódóan az elvileg rontott formájúra neveztem át egy szócikket (Five Nights at Freddy’s (videojáték-sorozat)). Jelenleg a Wikin felváltva találok régi és új írásmód szerinti cikket, erről pedig volt már megbeszélés tavaly májusban (143-as archív), következmény nélkül. A kérdésem az lenne, hogy nem lehetne egységesen megállapodni akár egyik, akár másik változatban? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2018. október 22., 17:35 (CEST)

Na épp ezt akartam kérdezni, mert látom az azonnalik közt :) Vépi ezt linkelte be http://www.e-nyelv.hu/2017-06-12/video-video-7/ én nem tudom ez alapján eldönteni. Alensha 2018. október 22., 18:17 (CEST)

Szerintem ez alapján nem is lehet eldönteni. Miért lenne főnév, ahogy az indoklásban írják pl. a videóklip, videóreklám, videószerkesztő, videótelefon, videóvágás és nem a másik "képpel, képrögzítéssel kapcsolatos jelentésű video- előtag" ezekben a szavakban. Számomra érthetetlen... JSoos vita 2018. október 29., 13:23 (CET)
Az idézett korábbi megbeszélésben @Sphenodon mentegeti magát, hogy nem műszaki beállítottságú, @Bináris meg a szabályzás feltűnően esetleges voltát panaszolja. Én közelebbi végzettségemet tekintve műsorközlő villamosmérnök vagyok (bár informatikusként dolgoztam), így veszem a bátorságot, hogy elegendő műszaki beállítottságot tulajdonítsak magamnak. Megpróbálom értelmezni a nyelvhasználat logikáját. A video- valahogy azt akarja jelenteni, hogy állókép-, mozgókép-, álló vagy mozgó képekkel, látással kapcsolatos, vizuális. A videó meg azt, hogy álló vagy mozgó kép közlése vagy rögzítése; szerkesztett, időben körülhatárolt, műsorszerű képtovábbítás; képfelvétel, filmet hordozó kazetta vagy DVD-lemez, általában képrögzítés tárgyiasult eredménye. (Ez utóbbi, mint látom, gyakran tautológikusan viselkedik, pl. videókazetta, videófilm-kölcsönző, de ezt nem érzem gondnak.) (Az értelmezésem természetesen csak egyéni állásfoglalás, tehát vitatható, bővítését vagy cáfolatát szívesen veszem. És nem ment fel a nyelvi szabályzás kötelező volta alól.)
A felmerült szabályzati példák jó része összhangban van ezzel, de néha nem. Például a „videojel” írásmód jól indokolható és teljesen érthető, de a „videotéka” éppen a szándékolttal ellentétes szabályzású. Hasonlóan a „reklámvideó” a felfogásom szerint helyesen értelmezett szó, de a „videótelefon” műszaki értelemben kifejezetten hibás. (A „videószerkesztő” szót ne is elemezzük, mert annak legalább két élesen eltérő értelmezése van, a videofeldolgozásra, vagy videók feldolgozására szolgáló készülék vagy szoftver, illetve egy szerkesztőség ilyesféle tevékenységgel foglalkozó egy tagja.)
Ezek után magam sem tudom, hogyan cselekedjünk értelmesen. Óvakodnék a botok elszabadításától. Garamond vita 2018. november 5., 12:36 (CET)

A videóklip stb. főnévi előtagjának az a magyarázata, hogy az idők során a videó szó 'film' értelemben önálló szóként meghonosodott. Ahol ez a szó felismerhető előtagként, ott hosszú. A videojel nem a filmmel kapcsolatos szó, ez egy műszaki kifejezés; a videojel akkor is adható és vehető, ha nem csinálunk filmet belőle. Ez azonban nem ad kézzelfogható iránymutatást az összes esetre. Az biztos, hogy egységesen csupa hosszú vagy csupa rövid o-ban nem állapodhatunk meg. Garamond értelmezése alapos, a példák jók, egyetértek vele. Ahogy egy rossz középkori csillagászra mondta a kevéssé hálás utókor, az akadémiai bizottság ezen a téren káoszt zűrzavarra halmozott. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 13:10 (CET)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?[szerkesztés]

Függőben Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  6. Budapesti Libegő
  7. Budavári Sikló
  8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  11. Dombóvári Gazdasági Vasút
  12. Egri Gazdasági Vasút
  13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  14. Felsőpetényi Kisvasút
  15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  16. Gemenci Állami Erdei Vasút
  17. Hegyközi Kisvasút
  18. Hortobágyi Kisvasút
  19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  20. Kaposvári Gazdasági Vasút
  21. Kapuvári Gazdasági Vasút
  22. Kaszói Állami Erdei Vasút
  23. Kecskeméti Kisvasút
  24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  25. Királyréti Erdei Vasút
  26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  32. Nyírvidéki Kisvasút
  33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  34. Pálházi Állami Erdei Vasút
  35. Süttői Állami Erdei Vasút
  36. Szegedi Kisvasút
  37. Szegvári Gazdasági Vasút
  38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)
  39. Szigetközi Gazdasági Vasút
  40. Szilvásváradi Erdei Vasút
  41. Szobi Gazdasági Vasút
  42. Tiszakécskei Gyermekvasút
  43. Tiszakécskei Kisvasút
  44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  45. Vál-völgyi Kisvasút
  46. Veszprémi Gyermekvasút
  47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Német település- és közigazgatási nevek[szerkesztés]

Függőben Függőben Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. október 30., 12:49 (CET)

Tisztelt Kollégák! Kérdésem két részből áll:

  1. Vannak olyan településnevek, amit a német eredetiben számunkra furcsán hívnak, ilyen pl. Lüchow (Westerland) vagy Mühlhausen/Thüringen. Ezek nálunk úgy szerepelnek, hogy Lüchow (Alsó-Szászország) és Mühlhausen (Türingia). Szerintem a mi változatunk nem helyes, mivel ezek nem honosodott nevek, ezért úgy kellene írni őket ahogy eredetiben (mivel latin írású nyelvről van szó). Ugye?
  2. Mi a helyes elnevezése magyarul az olyan járásoknak, mint pl. Landkreis Marburg-Biedenkopf? Marburg-Biedenkopf járás vagy Marburg-Biedenkopfi járás (-i-vel)? Ha lefordítható szavakat tartalmaz a név, azt lefordítjuk-e (Kreis Bergstraße, Main-Taunus-Kreis, Hochsauerlandkreis vagy Rheinisch-Bergischer Kreis)? Ha igen, akkor is, ha a fővárosáról kapta a nevét (Landkreis Groß-Gerau)? Mivel a tartományok nevét fordítjuk, elvileg ezeket is kellene. Vagy azok már honosodott nevek lennének?

Előre is köszönöm a válaszokat (ha lesznek)! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. október 27., 00:22 (CEST)

Türingia meg van honosodva szerintem, a többit nem tudom. Alensha 2018. november 9., 01:45 (CET)

Szerintem Németország bármelyik tartományára használhatjuk a magyar nevet. Magyar környezetben többet hallok „Észak-Rajna-Vesztfáliáról” és „Bajorországról”, mint a német nevükről. Németország tartományai elején a táblázat felsorolja az összes tartomány nevét magyarul, és németül is, ha nem egyforma, onnan lehet lesni. Ha egy idegen nevű város után írjuk le, hogy melyik tartományban fekszik, szerintem akkor is lehet a magyar nevet használni, ezért maradhat a „Lüchow (Alsó-Szászország)”, de az FC Bayern München sportcsapat nevét persze már ne fordítsuk. Ugyanígy Ausztria tartományai is mind magyarosodtak, és a Habsburg-ház különleges 19. és 20. századi történelme miatt kivételesen még Elzász-Lotaringiára is. Ez nem jelenti azt, hogy a világ bármely országában a tartományoknak vagy megyéknek magyar nevet adunk, csak azoknak, amiket magyar szövegkörnyezetben olyan gyakran említenek, hogy a nevük meghonosodott. Persze az is lehet, hogy pár évtized múlva változni fognak a szokások. Engem például zavar, hogy South Carolina államot „Dél-Karolinának” hívjuk. Ez a szokás a huszadik századból maradt ránk, amikor Jules Verne művei Verne Gyula néven jelentek meg, és például az amerikai polgárháborúban játszódó „Észak Dél ellen” regény 1967-es fordításában szerepel így az állam neve. – b_jonas (üzenj) 2018. november 9., 10:48 (CET)

A város honlapja szimplán Mühlhausent, a türingiai turizmusoldal Mühlhausen in Thüringent ír vagyis ez a perjeles forma nem tűnik teljesen hivatalosnak. Ennek alapján a mostani zárójeles forma nekem elfogadhatónak látszik. Ugyanez a helyzet Lüchowval is, a zárójel egyértelműsít és ebben nem kell feltétlenül követnünk a német wikit, nekik a Wendland mond valamit, nekünk nem annyira. – Hollófernyiges vita 2018. november 9., 11:07 (CET)

Evangélikus templomok elnevezési szokásai[szerkesztés]

Elkezdtem kialakítani az Evangélikus templom (egyértelműsítő lap)-ot, és azt látom, hogy két fajta elnevezési szokás él egymás mellett párhuzamosan:

Mind a két fajta elnevezésből már most több, mint harmincat találtam. Nem tudom, hogy volt-e korábban már megbeszélés a témában, de ez így elég szerencsétlenül néz ki, hogy egy témán belül két fajta elnevezési szokást követünk (ugyanakkor mindkettőből elég sok van már).

Mit gondoltok, melyik elnevezési forma volna a követendő? Vagy hagyjuk így, ahogy van? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 2., 04:10 (CET)

Ez a kérdés általánosságban érvényes a templomokra, nemcsak az evangélikusokra. Volt már megbeszélés róla, volt próbálkozás az egységesítésre. Nem hiszem, hogy érdemes megpiszkálni. – Vépi vita 2018. november 2., 14:03 (CET)

Itt van a legutóbbi javaslat: Wikipédia-vita:Elnevezési szokások#Templomok, Rlevente indítványozta 2013-ban. Ha valaki újra megpróbálkozna vele, akkor nem nulláról kellene kezdeni. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. november 2., 16:53 (CET)

Ennek az egyértelműsítő lapnak egyébként mi értelme? Tipikusan kategóriába való. Alensha 2018. november 8., 19:48 (CET)

@Alensha: Teljesen igazad van, kevés gyakorlati haszna van :-). Ami miatt mégis jó, hogy van:
  1. Az Evangélikus templom szócikknek mutatnia kell valahová
  2. Így, hogy létre lett hozva az alapalak és az egyértelműsítő lap (eddig ezek nem voltak), így más már nem esik abba a hibába, hogy egy település evangelikus templomáról ír Evangélikus templom cím alatt
  3. Így vizualizálva a párhuzamosan használt elnevezési módszereket talán többünk számára is zavaró, hogy a korábbi beszélgetés elhalt, és a temlomok egyértelműsítése nincs szabályozva az elnevezési szokások között.
Plusz biztos van valahol egy olyan szabály, hogy ha egyértelműsített címeket használunk, akkor kell hozzá egyértelműsítő lapot is csinálni. De ezt most nem kerestem vissza, csak tippelem. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 8., 23:04 (CET)

@EniPort: Hááát, azért most a lelki szemeim előtt felrémlett, hogy elkészül a Katolikus templom cikk is, amiből csak Magyarországon van vagy ötezer (~3450 település mindegyikén legalább egy és a városokban több is), meg azért külföldön is van egy pár. Én is gondolkoldtam azon, hová lehetne átirányítani az egyértelműsítetlen címet, de szerintem az egyházéra elég lenne. Alensha 2018. november 9., 01:37 (CET)

@Alensha: Hát én nem ragaszkodok az átirányító laphoz, ez valóban jó ötlet, hogy az adott egyházra (vagy akár a templomra) irányítsuk az alapalakot.
Viszont az elnevezési szokásokat jó volna tisztába tenni. A múltkori megbeszélés inkább az egyértelműsített formát preferálta, de a WP:FOK első mondata: "Amikor az illető témakör névkonvencióinak nem mond ellent, igyekszünk a címet a nyelv hajlékonyságát kihasználva pontosítani. Például: Kanada földrajza, és nem Földrajz (Kanada)", ami szerintem azt jelenti, hogy ne az Evangélikus templom (Pécs) hanem a Pécsi evangélikus templom formát használjuk. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 9., 02:24 (CET)
egyébként simán lehetne olyan cikk is, hogy keresztény templom, mert van egy rakás jellegzetességük, amit nem az általános templom cikkben kellene kifejteni; a mecset meg a zsinagóga is külön cikkben van, arról nem tehet a keresztény templom, hogy magyarul ugyanazt a szót használjuk rá, ami összefoglaló neve az istentiszteleti helyeknek (csomó más nyelven nem, a en:Church (building)-nek például nincs is magyar interwikije emiatt). Az egységesítésben igazad van. Alensha 2018. november 9., 13:06 (CET)

Én az utóbbi formát támogatnám: Pécsi evangélikus templom Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. november 9., 13:22 (CET)

És ahol van valami elterjedt neve? Miskolcon pl. belvárosi evangélikus templomnak hívják. Alensha 2018. november 9., 18:20 (CET)
Miskolci belvárosi evangélikus templom? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. november 10., 15:42 (CET)
Ami nem része a köznyelven használt nevének, azt zárójelben szoktuk utánaírni, zárójelben itt is utána van írva, hogy Miskolc (bár egyelőre fölöslegesen, eddig nem derült ki, más városban van-e olyan, amit konkrétan így hívnak). A „miskolci belvárosi evangélikus templom” már erőltetett lenne, ráadásul az egységesítés nevében jöhetne utána a „győri nádorvárosi evangélikus templom”, a „budapesti fasori evangélikus templom” és a „miskolci diósgyőri vasgyári evangélikus templom”, ezek meg borzalmasan hangzanak.
Szerintem az jó megoldás lenne, hogy ahol a településnek egyetlen temploma van egy felekezetből, ott a településnévi evangélikus templom formát használjuk, ahol van más elterjedt neve, ott meg azt (szükség szerint zárójellel egyértelműsítve). A katolikus templomok keményebb dió, mert ott sok van egy átlagos településen is és vagy a titulusuk alapján ismerik őket, vagy nem… Alensha 2018. november 10., 17:31 (CET)
Symbol opinion vote.svg megjegyzés már a „diósgyőr-vasgyári” is túlzás, itt ezt simán vasgyáriként ismerik, bár legalább egymás mellett vannak a kategóriában a diósgyőrivel. Alensha 2018. november 10., 17:33 (CET)
Alensha, rendben, akkor támogatom a te javaslatodat! :) Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. november 11., 12:23 (CET)
@EniPort: mit gondolsz? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2018. november 11., 12:24 (CET)
Teljesen egyet értek Alenshával. Csak jó volna ezt a gondolatot valahogy "archiválni", mint követendő elnevezési szokás az evangélikus templomok esetében. Viszont ez azt jelenti, hogy az egyértelműsítő lap első felén lévő templomok átnevezendőek, ugye?
A katolikus templomok más eset: ott úgy tapasztalom mindegyik el van nevezve valakiről. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 11., 19:47 (CET)

PilótajátékPiramisjáték[szerkesztés]

Javaslom az átirányítás megfordítását: a rendszer a piramisról kapta a nevét, a magyar jogszabály is a piramisjáték szervezését tiltja, a "pilótajáték" csupán egy korai magyar példája volt a piramisjátékoknak.

Korábban már többen javasolták az átnevezést a szócikk vitalapján, nem tudom van-e oka annak, hogy eddig nem történt meg (ellenzést én nem látok). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 6., 00:15 (CET)

Átnevezve, teljesen egyértelmű eset. Alensha 2018. november 9., 01:44 (CET)

Nem latin karakteres szövegek megjelenítése a cikkekben[szerkesztés]

Függőben Függőben Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 9., 12:24 (CET)

Darázsfészekbe nyúlok, lehet, lehurrogtok, de azért megkérdezem...

Mivel én személy szerint roppantul rühellem a magyaros átírást (és szerintem van még néhány kolléga, aki szintén), ezért arra gondoltam, hogy a kínais cikkekhez hasonlóan az ilyen neveket nem lehetne egy a {{kínai}}(?)-hoz hasonló sablonba tenni és az olvasó választásának megfelelően megjeleníteni? Ez nem csak az én kifinomult ízlésemnek felelne meg, hanem pl. segítene egy-egy név külső keresésében, ha nem csak a magyaros, hanem rögtön a pl. cirill és a nemzeti vagy. nemzetközi átírásnak megelelő alakot is láthatná az ember, ha a fül segítségével átvált. Nem tudom, hogy műszakilag a megvalósítás mennyire bonyolult, de szerintem a kínai sablont felhasználva lehetne csinálni egy univerzális sablont is.

Nem tudom, hogy rajtam kívül lenne-e igény rá valaki részéről, de esetleg az olvasók szemszögéből is át kellene gondolni a dolgot.

Várom a reagálásokat (nem sértődöm meg, ha senkit nem érdekel...) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 8., 12:08 (CET)

Az igény jogos, gondolkodtam már én is hasonló megoldáson, de képtelen voltam továbblépni. Pl. az arabnál hasznos lenne a nemzetközi tudományos átírás megjelenítése, bár ez a külső keresést nem könnyítené meg különösebben, ahogy a dévanágarinál vagy a dravida nyelveknél a IAST sem. Gondolom, a legtöbben a nemzetközileg leginkább ismert angolos átírást preferálnák, ami tényleg megkönnyíti a külső kereséseket, erre gondoltál? Ogodej vitalap 2018. november 8., 15:24 (CET)

Ez már megállapodás kérdése lehet az egyes nyelveknél – mint a kínainál a pinjin és nem a Wade-Giles. Én mondjuk szívesebben venném a nemzetileg preferált átírást (ahol van, pl. az orosznál a ГОСТot, japánnál a módosított Hepburnt stb.). Csak jussunk el odáig :-) - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 8., 17:31 (CET)

Az eredeti nyelven leírt formát ma használt írásoknál nyilván érdemes közölni zárójelben, a kérdés csak az, hogy milyen latin betűs átírást használjunk. Szerintem a lényeg az, hogy az átírás ne legyen túlságosan veszteséges, de ez alapján nyelvenként meg kell nézni, hogy mit kell tennünk. Szerintem konkrétan az ógörög neveknél elég a magyaros átírást és az eredeti ógörög formát görög betűvel mutatni, mivel ott a magyaros átírás is viszonylag egyértelmű, majdnem mindent megmond az eredeti névről, tehát fölösleges mellé még harmadiknak a tudományos átírást is felsorolni. Még a mai orosz nevek magyaros átírása is elég közel áll ehhez, de persze az orosznál az ISO-9 tudományos átírás előnye lenne, hogy a magyarországi könyvtárakban sok orosz szerző vagy könyvcím szerepel, és a katalógusokban ezeket a tudományos átírással találod meg, úgyhogy itt nekem nagyjából mindegy, melyiket használod. Te viszont a kínai nyelveket hozod fel példának. Azoknál a magyaros átírás túl sok információt veszít, még egy kínaiul viszonylag értő személynek is nehézséget okozhat, hogy az eredeti kiejtést vagy az eredeti írásmódot megkeresse a magyaros átírás alapján. Ott szerintem is teljesen indokolt, hogy egy jó egyértelmű latin betűs tudományos átírást használjunk, pl. pinjint hangsúlyjelekkel (lehetőleg ne a Wade-Gilest), és kihagyjuk a magyaros átírást. Bár a hozzáértők nyugodtan bíráljanak felül, én azt tippelem, hogy arab nyelvekről is jobb lenne, ha egy tudományos átírást használnánk, mert a magyaros átírással ott is túl sokat veszítenénk.
A sablont és három különböző írásmódot nem erőltetném. Te berakhatod persze, amikor van kedved, de ne várjunk el a szerkesztőktől túl sok munkát. Örüljünk neki, ha hajlamos arra a szerkesztő, hogy nem csak átmásol egy véletlenszerű írásmódot egy sportról szóló angol újságcikkből, hanem megkeresi az eredeti vagy egy rendesen átírt formát, és ne ragaszkodjunk még ahhoz is, hogy két különböző átírást plusz egy sablont is bele kelljen írnia a cikkbe.
Arra persze már van egyértelmű megállapodásunk, hogy a legtöbbször latin betűvel írt nyelveket, köztük a modern vietnámit is, csak eredeti formában közöljük, és hogy a szerb nyelvnél is a szerb latin betűs írást használjuk.
b_jonas (üzenj) 2018. november 9., 11:12 (CET)

A latin betűs nevekkel nem foglalkoznék, az nem ide tartozik. A kínait azért hoztam példának, mert arra már van működő és használt sablonunk a {{kínai}}(?). Ehhez hasonlókat, vagy egy univerzálisat szeretnék bevezetni a többi írásrendszerhez is, természetesen megtartva a magyaros átírást, de hozzávéve egyrészt az eredeti írásmódot, valamint egy nemzetközileg is használt (ami nem minden esetben az ISO) átírás-szabványt. Az, hogy az adott nyelvnél/írásnál milyen átírást választunk, az majd lehet szubjektív döntés eredménye, egyelőre azt szeretném megtudni, hogy lenne-e rá egyáltalán igény, mennyiben nehéz a műszaki megvalósítása (mondjuk egy univerzális sablonnak). Természetesen nem tenném kötelezővé a használatát, ez inkább csak segítené az olvasót a további keresésben (mivel elenyésző számú találat van a nemzetközi forrásokban a magyarosan átírt névalakokra...) A kiválasztott átírásnál célszerű lehet olyant választani (a tudományos átírások mellet, vagy azok ellenében), amit az adott nyelvterületen használnak. De mondom, ez a következő lépés lenne, ha egyáltalán eljutunk odáig. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 9., 12:24 (CET)

"Érintett" vagyok, mert elég sok orosz témájú cikket indítottam. Ezekben többnyire magyarra átírva tüntettem fel neveket, de néhol az eredeti oroszt (cirillt) vagy azt is használtam, utóbbit pl. néha a forráshivatkozásokban. Az orosz nevek esetleges angol átírását mindenképp ellenzem, egyéb megállapodásra nyitott vagyok. – Vadaro vita 2018. november 9., 12:33 (CET)

Basszus, én meg azt hittem, csak én utálom, hogy minden idegen írást erőltetetten át kell írni magyar kiejtés szerint, aztán próbáld megtalálni a nemzetközi sajtóban is az illető orosz/arab/japán/stb. személy nevét ez alapján. Abszolút támogatom, ha van rá lehetőség (bennem is felmerült a kínaihoz hasonló megoldás, de nem gondoltam, hogy lenne támogatottsága, és ahhoz sem értek, hogy van-e minden idegen írásmódú nyelvre ilyen). Alensha 2018. november 9., 13:13 (CET)

Én az orosz, fehérorosz, ukrán, belarusz, görög neveknél a hivatalos átírást használom, de minden esetben feltüntetem az eredeti írásmódot és azt is, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen alakban írják a nevet (általában ez az angol átírás szerinti), és ez utóbbiról átirányítást is készítek. A kínai neveknél használom a sablont, de itt is átirányítást is készítek a nemzetközileg használt alakról. Ezzel biztosítva van, hogy a keresett szócikk megtalálható bárki számára, bármilyen alakra keres rá. – Dodi123 vita 2018. november 9., 13:29 (CET)

Az orosszal kapcsolatban említettétek az ISO 9 (ГОСТ 7.79—2000) átírást. Erről van cikk a magyar wikipédián. Az előbb bővítettem is. Szerkesztő:Hollós Gábor Péter

@Gaja: Mint írtam fentebb, én is látnám értelmét egy opcionális (!) sablonnak, csak ahhoz szólnék hozzá, hogy írod (illetve @Alensha: is közvetetten), hogy „elenyésző számú találat van a nemzetközi forrásokban a magyarosan átírt névalakokra” ami csakugyan igaz, viszont a magyar vonatkozású szakirodalomban egyre több, már ami az indiai, kelet-ázsiai nyelveket illeti. Ez utóbbinak viszont őszintén örülök, mivel a lehető legrosszabb megoldás lenne, ha magyar irodalomban angolos átírásban szerepelnének a magyar karakterekkel precízebben leírható névalakok. Egyébként nem darázsfészek ez, szerintem mindent meg lehet beszélni és kialakítani egy mindenki által elfogadható megoldást (ugye itt egy sablonról van szó elsősorban), csak az alapelveket kell egyértelmnűen leszögezni már az elején, hogy mit is akarunk elérni, ne legyen félreértés. Egyébként már most is erősen javallott a bevezetőben megemlíteni az összes névalakot, akár ahogy az eredetit, a tudományosat, angolosat, népszerűsítőt stb., pont a nemzetközi keresések megkönnyítése miatt. Elég jó összefoglaló is van az átírások szükségességéről, amit érdemes figyelembe venni. A sablon elkészítése nem bonyolult szerintem, legalábbis nem bonyolultabb mint a meglévő kínai. Ogodej vitalap 2018. november 9., 16:00 (CET)

@Ogodej: Semmiképp sem akarom ezt ráerőltetni senkire, ezért is írtam az opcionális lehetőségről. A probléma nem is a sablon megírásával van, hanem a hozzá tartozó fülről, ami a lap tetején megjelenik és lehet vele váltani az alakok közt – ez JavaScriptben van, tehát a dolog nem csak sablonírásból áll.

Hogy mit akarunk elérni? Tudod, hogy vagyok a magyaros átírással, én azt szeretném, hogy be lehessen állítani egy cikk olvasásakor, hogy ne a magyaros alakokat lássam, hanem a "nemzetközibb" átírásúakat. És néha az is jól jön, ha az idegen nevet eredeti alakjában látja az ember (mert mondjuk nincs róla még magyar cikk, és interwikit keresnék hozzá). Nem utolsósorban a külföldi idetévedőnek is többet mondhat mind az eredeti, mind a "nemzetközileg átírt" alak. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 9., 16:17 (CET)

@Gaja, Alensha, Dodi123: és bárki más: ha szeretnétek, hogy egyes külföldi neveket bizonyos esetekben valamelyik tudományos átírással írnátok át, akkor meg tudnátok említeni azt is, hogy pontosan melyik átírást szeretnétek használni? Konkrétan Dodi123-tól az ukrán és belarusz, Alenshától a japán és arab nyelvekből átírásra vagyok kíváncsi. Azt nyilván tudjátok, hogy a legtöbb nyelvről több különböző átírás is létezik.
Ahogy említettem, orosz nyelvnél szerintem megfelel a magyaros átírás is, de ha tudományos átírást szeretnénk, akkor a w:en: Romanization of Russian #Transliteration_table oldalon az “ISO9:1995; GOST 2002(A)” néven említett átírást javaslom, amely a „я” betűt „â”-nak írja át, mert a magyarországi könyvtári katalógusok is azt használják. Ógörög esetén a magyaros átírás támogatom, ezt röviden a Wikipédia :Görög nevek átírása #Ógörög foglalja össze; a tudományos átírások közül én az w:en: Romanization of Greek #Ancient Greek oldalon ismertetett ALA-LC átírást szoktam használni, ha angol szövegben említek görög mitológiai figurákat, de ehhez nem ragaszkodom különösen. Az ukránhoz és az arab nyelvekhez viszont egyáltalán nem tudok hozzászólni, ezért kérdezem tőletek, hogy mit javasoltok.
b_jonas (üzenj) 2018. november 11., 17:33 (CET)
Az ukrán és a belarusz nyelvről átíráshoz a WP:CIRILL-ben szereplő átírást használom. Ehhez segítségképpen igénybe szoktam venni az ott szereplő átírási segédletet. – Dodi123 vita 2018. november 11., 18:04 (CET)

@B jonas: Az arab nevekhez csakugyan többféle tudományos átirat létezik, a WP:ARAB fel is sorolja ezeket. Mint fentebb írtam, szerintem ezek egyike sem segíti az olvasót különösebben a speciális karakterek értelmezési nehézségei miatt, egyedül talán az angolos átírás, amit pedig (és ezt @Gaja: válaszához írom), igazából jó szívvel nem tudok támogatni mint ez talán eddigi véleményeimből a témában már kitűnt :-). Az akadémiai átírási rendszereket az arabnál (KNMH, OH) jónak és követendőnek tartom, egyúttal ennek megjelenítését is itt a WP-n. Mivel alapvetően opcionális lehetőségként, sablonként vetődött fel a kérdés, a sablonban egyértelműen az ISO 233-2:1993 tudományos átírási rendszert javasolnám. Ogodej vitalap 2018. november 11., 19:31 (CET)

Életemben nem tanultam japánul, Pagony és Teemeah érthetnek hozzá inkább. Arabból Mathae valamikor talán írt valami útmutatót. Alensha 2018. november 11., 18:56 (CET)

Mint már fentebb is elmondtam, én elsősorban az adott nyelv országában/országaiban használt átírásokat preferálnám. Hogy ez egyes nyelveknél mi, azt pl. az angol wikinél az egyes nyelvek cikkeiben a „Romanisation” vagy „Transliteration” fejezetek alatt megtalálható. Ha kell, összedobok majd egy listát a főbb nyelvekről, de nem most, mert úton vagyok és nincs most sok időm itt lenni. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 11., 20:40 (CET)

Köszönöm a reakciókat. – b_jonas (üzenj) 2018. november 12., 11:10 (CET)

Szeressétek Ódor Emíliát![szerkesztés]

A cikk címe: Szeressétek Ódor Emíliát! (létrehozója @OsvátA:). A film főcíme (és plakátja): Szeressétek Odor Emiliát!. A forrásokban hol Odor Emília, hol Ódor Emília, de nem Odor Emilia. A kérdés apropója, hogy valaki elkezdte átjavítani Ódort Odorra (és úgy tűnik, igaza van), de mi lesz az Emília/Emiliával? – Vépi vita 2018. november 8., 14:26 (CET)

@Vépi: ilyenkor meg kell nézni s film főcímét. Az dönt. OsvátA Palackposta 2018. november 8., 15:04 (CET)
Ez nem igaz, mert az A tanunál sem az döntött... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 8., 15:10 (CET)
Én közben javítottam, és átneveztem a film címe szerint [3]. Visszanézve a tanús vitát az egy helyesírási kérdés volt, egy személynév szerintem más eset. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 8., 15:16 (CET)

a filmplakát

Mikor kell évszám után pontot tenni a magyar helyesírás szabályai szerint?[szerkesztés]

Egy nagyon jó dolgot találtam, hátha nektek is hasznos: [4] Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. november 9., 23:18 (CET)

<off> Ez a dátumírás szerintem egy jó nagy katyvasz... Semmi logika nincs benne: a sorszámok után kellene csak pontot tenni, de mint itt is látható, pont nem oda kell tenni. Hasonlók vannak a napoknál is. Ezt valakinek azért egyszer át kellene gondolnia... :-) </off> - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 9., 23:42 (CET)

@Gaja: Szerintem is őrület... De ha már így idejöttél, amiért keresek már nem tudom mióta, szerinted a 1946 márciusától kell a szám után pont? Szerintem nem, de nem találok rá semmit. :( @Bináris:? Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. november 9., 23:47 (CET)

Nem kell. Itt tudod ellenőrizni ezt is és a dátumok helyesírásának további aspektusait. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. november 9., 23:52 (CET)

@Hungarikusz Firkász: Mindig ezt használom, de jelen esetben nekem ezt hozza: [5] Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. november 10., 00:01 (CET)

Úgy látom ez a linkelés nem sikerült, de ezt írja ki: Kérem, adjon meg egy dátumot 'ÉÉÉÉ-HH-NN' formában, vagy válasszon egy dátumot a naptárból! A beírt dátum: Hibás dátum! Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. november 10., 00:05 (CET)

Mindig teljes dátumot kell megadni ÉÉÉÉ-HH-NN formátumban. Akkor adja meg a kérdésedben feltett változatra is a választ. (A linket javítottam.) Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. november 10., 00:07 (CET)

De én nem a teljes dátumra vagyok kíváncsi, mert azt én is tudom, hogy kell írni. A szócikkben pedig az 1946 márciusától szerepel, nem javíthatom ki ahogy én gondolom. Jelen esetben az MTA link semmit nem ér. Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. november 10., 00:11 (CET)

A linkelés azért nem sikerült, mert nem hozta át a hibaüzenetet, de most a javítás után sem. Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. november 10., 00:13 (CET)

Hands-on.png (Két szerkesztési ütközés után) A AkH11-295. és a AkH12-297. pontoknál írja le a szabályt. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. november 10., 00:15 (CET)
Dehogynem ér. Csak lejjebb kell görgetni a képet. Ott írja, hogy 1946 márciusában a szabályos. A márciusától-ra ugyanaz a szabály érvényes. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. november 10., 00:15 (CET)

És ha mégsem? Vigyor Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. november 10., 00:19 (CET)

Akkor azt jelezték volna külön. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. november 10., 00:22 (CET)
(Nekem működik a link, de tkp. mindegy). Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. november 10., 00:16 (CET)

Mivel birtokviszony áll fenn, ezért az általad belinkelt cucc szerint nem kell pont. Ha birtokviszony van, akkor tökmindegy, hogy utána hogy ragozod tovább. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 10., 00:31 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) A dátumírás nem katyvasz, hanem a szabályzat jobban sikerült részei közé tartozik. A fenti oldal, amit Any belinkelt, szerintem nem olyan jó, átláthatatlanul hemzsegnek rajta a példák. A lényeg a nagy betűs rész a tetején, ami a szabályzatban is benne van. Ezt az egy mondatot kell megjegyezni. Az alap, hogy a sorszámnevek (második=2.) után teszünk pontot, a tőszámnevek (kettő=2) után nem.

  • A birtokviszony az, amikor a valamijéről beszélünk. 1848 tavasza, amit úgy is mondhatnánk, hogy 1848-nak a tavasza, csak rövidítünk. Ilyenkor az évszám tőszámnévként viselkedik, önálló dolog, ami saját birtokkal rendelkezik, mert van neki tavasza vagy márciusa vagy IV. negyedéve. Ez már szinte főnévszerű használat, amikor leírjuk az év nevét. Ezért ilyenkor nem kell pont utána.
  • Ugyanez a helyzet, ha az évszám magában áll (ez nem derül ki ebből a nagy mondatból, ezért sem jó). Vagyis ha egyáltalán nincs utána további szűkítés, hanem magáról az egész évről beszélünk. 1848-ban, 2010 óta, 1914-től 1918-ig.
  • Minden más esetben, amikor nincs birtokviszonyban (pl. 1848. márciusban, vagy teljes dátum részeként) az évszám sorszámként viselkedik (az 1848. év), nem önálló dolog, aminek birtoka van, hanem egy dátum része, egyik eleme. Ilyenkor pontot teszünk utána, mert sorszámként viselkedik, csak az élő nyelvből kikopott. Régen még megvolt, hogy Ezernyolcszázhatvankettedikben felment Garibaldi egy nagy hegyre (itt ugyan pont csak évszám van külön, de innen ered a dolog). Itt el is éneklik neked, csak ne nézd alatta a szöveget, mert hibásan van írva. :-)
  • Természetesen ha csak évszám van, de utána kiírjuk az év szót, az is sorszám: a 2018. évben (vagy kicsit slendriánabbul, de még elfogadhatóan: a 2018-as évben – de ez más eset). Ilyenkor az évnek a sorszáma a szám. Pont nélkül pont azért hibás, mert kimondva is eleve hibás volna: ha azt mondod, hogy „2018 évben”, akkor valaki biztosan bele fog kötni, és megkérdezi, hogy melyik 2018 évben.

Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 10., 00:48 (CET)

@Bináris: ezt köszönöm neked, ilyen világosan még sehol nem olvastam, és egyszer és mindenkorra meg is tanultam belőle. – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 10., 08:34 (CET)

Mindenkinek nagyon szépen köszönöm! @Bináris:nak hatványozottan! Remek a leírásod!! Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2018. november 10., 14:41 (CET)

Ez mind szép és jó, de úgy gondolom továbbra is, hogy helyesírásunknak a jelenkori helyzetet kellene követnie, nem egy száz, vagy több évvel ezelőtti állapotot. Ma már az év nem sorszám, senki nem is mondja úgy, tőszámnév, úgy is viselkedik, úgy is mondjuk (kivéve „az Úr 1948. évében”). Ugyanezért nem értem, hogy miért hagyjuk el a pontot az „-án, -én” stb. előtt, mivel a szám mindig sorszámnév marad: nem *huszonnyolcán, hanem huszonnyolcadikán. Na, ezért mondom, hogy katyvasz. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 10., 11:49 (CET)

Az mellékes, hogyan ejtjük, az évszám és a nap száma nyilvánvalóan sorszámok, nem csak régen voltak azok, hanem ma is azok, a sorba rendezett évek, illetve napok sorszámai. (Ha valamit, én azt nem értem, önmagában állva miért megy el a pont az évszám mögül, mg a nap mögött nagyon helyesen marad.) A postai címek kapcsán ugyanez a helyzet, ember nem mond olyat, hopgy a Fő utca tizenegyedikben lakom, a házak számozása viszont vitán felül sorszámozás, ezért jár a pont a szám mögé. Pasztilla 2018. november 10., 12:00 (CET)

"miért hagyjuk el a pontot az „-án, -én” stb. előtt?" Gondolom, azért, mert nem halmozzuk az írásjeleket. Wikizoli vita 2018. november 10., 14:22 (CET)

Máshol megvan ugyanez az írásjelhalmozás, kifejezetten csak a dátumokban nincs. Bevallom, ennek a logikáját én sem értem. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 10., 20:25 (CET)

Csak okoskodom (nem tudom, hogy a nyelvészek hogy indokolják): A dátumnál egyértelmű, hogy november 10-én olvasása: tizedikén, tehát nem kell a pont. De ha azt írom 9-re vagy 9.-re, akkor van különbség: 9-re (9-re pl. 9 órára). 9.-re (kilencedikre, pl. 9. emeletre). Tehát pont nélkül nem egyértelmű. Wikizoli vita 2018. november 10., 20:52 (CET)

kínai sablon vs. cikkek megjelenése[szerkesztés]

Bocsánat, nem jártam utána, hogy ki és milyen elvek és indokok szerint tartotta fontosnak, hogy a cikkek elején, a főhelyen, az első sorban jelenjen meg a "Sablon:Pinjin és magyaros", de úgy gondolom, hogy ez a sablon rengeteg cikk elejének a megjelenését (összhatását) teszi tönkre feleslegesen, főleg olyan cikkekét, ahol a lényeg, a tartalom nem indokolja, hogy ekkora hangsúlyt kapjon ez a tájékoztatás.

  • - nem szeretnék senkit megbántani, de úgy hiszem, hogy Magyarországon viszonylag kevesen végeztek olyan nyelvészeti, filozófiai, politológiai, vagy egyéb hasonló szakon, akiket a kínai-magyar helyes átírás és ennek váltogatása komolyan érdekelne
  • - a magyarországon élő kínai származású, magyarul beszélő wikipédiahasználók száma is becslések szerint körülbelül 65.000 fő lehet, ha az összes jelenleg itt élő kínait ilyennek tekintjük (az összlakossághoz viszonyított arányuk még így is viszonylag kevésnek mondható és nem túlzottan felülreprezentált e sablon ügyében)
  • - az is furcsa számomra, hogy jószándékú járőrök és szerkesztők idejüket, energiájukat arra "fecsérlik", hogy ezt a sablont kitegyék egy olyan cikkre, ami jelentéktelen a sablon feltételezett szándéka szerint; majd "mégfőbb" járőrök minden mérlegelés nélkül, az indok figyelmen kívül hagyásával törlik a kisebb igazítást; holott a WIKI legfőbb irányelve szerint is "fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje" és "a Wikipédia szabályai nincsenek kőbe vésve, és a szabály szelleme fontosabb a szabály betűjénél"
  • - nem végeztem ugyan felmérést az ügyben, hogy akiket érdekel egyáltalán egy kora-középkori kezdetleges fegyver, azok közül hányat érdekelhet a kínai nevek átírása és ezek közül hány érdeklődőt zavarhat, hogy erről az átváltási lehetőségről nem rögtön az első sorban kap tájékoztatást, hanem kicsit lentebb

A fentiek figyelembevételével kérem a [| Tűzlándzsa egy régebbi] oldalváltozat megtekintését, a változtatási indok elolvasását és annak eldöntését, hogy ez az apró eltérés engedélyezhető-e az ilyen oldalakon és netán megváltoztatható-e a "Sablon:Pinjin és magyaros" előírásában az a kitétel, hogy ez csak "a szócikkeknek az elejére kerül"-het és ott is csak az első sorba? – Phurtoo vita 2018. november 10., 20:50 (CET)

Hidd el vagyunk néhányan, akinek ez is fontos (Lásd: #Nem latin karakteres szövegek megjelenítése a cikkekben. Egyébként van egy megállapodásunk a cikkek felépítéséről, javaslom ennek megtekintését is a számodra. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. november 11., 10:55 (CET)

Zsolnay porcelángyár vs. Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.[szerkesztés]

A pécsi Zsolnay porcelángyár egy történelmi fogalom, mely fénykorát a századfordulón élte. A gyárról szóló szócikkben szépen le van írva a 166 év története: az alapítás, a felvirágzása, a világháborúk okozta nehézségek, az államosítás, a privatizáció, és napjaink politikai csatározásai is.

Bár a szócikk az 1852-ben alapított Zsolnay porcelángyárról mint történelmi fogalomról ír, ennek ellenére a címe néhány éve át lett nevezve a gyár utódját pillanatnyilag üzemeltető, 1999-ben alapított Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-re.

A kérdéses Zrt. bár a korábbi gyár területén működik, de pusztán pár helyiséget bérel abból. (A cikkben egyébként ilyen mondat is szerepel, amely semmiképpen sem igaz a mai Zrt.-re: "...területén a 2010-es Európa kulturális fővárosa évad részeként új városrészt alakítottak ki Zsolnay Kulturális Negyed néven.")

Úgy gondolom nincs cégközlöny-funkciónk: a Budavári Palotáról sem Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. címen írunk. Látja valaki akadályát, hogy visszanevezzem a cikket a témájához illően Zsolnay porcelángyárra? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 11., 05:28 (CET)

maximálisan egyetértek . Pasztilla 2018. november 11., 07:09 (CET)

A kérdés, hogy mennyire hivatalos vagy nem hivatalos a Zsolnay porcelángyár név, azaz indokolt-e a köznevesítő kis p. Csak abban az esetben, ha hivatalosan nem így hívták, vagy nem tudjuk, hogy hívták. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 11., 07:29 (CET)

Vagy ha az idők folyamán több cégnéven is futott, és egyiket sem akarjuk kiemelni. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. november 11., 09:19 (CET)

@Bináris, Hkoala: A városi szóhasználatban leggyakrabban csak Zsolnay-gyárként emlegetík, de ez egy enciklopédiában valószínűleg túl általános. Bár a cég átmenetileg (1991-től) volt "Zsolnay Porcelángyár Zrt.", én mégsem az akkori hivatalos neve alapján, hanem csak az értelme alapján javaslom a Zsolnay porcelángyár címre visszanevezni.
(Korábban a cégnek jóval bonyolultabb nevei (is) voltak.) – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 11., 11:25 (CET)
Nem értek egyet a visszanevezéssel.
  1. Ellentétes azzal a gyakorlatunkkal, hogy a gazdasági élet szereplőiről szóló szócikkek a hivatalos cégnevet tükrözik. (lásd pl. nem "MÁV, hanem Máv Zrt. stb.)
  1. A "Zsolnay porcelángyár" kifejezés sohasem volt a cég hivatalos neve. A "porcelángyár" szó egyébként itt értelmezőként szerepel, tehát lexikoncikk címeként inkább a Zsolnay (márkanév) lenne a megfelelő, így elkülönítve Zsolnay Vilmos és a családtagok neveitől.
  1. Semmi akadálya annak, hogy egy ilyen populáris kifejezés, mint a "Zsolnay porcelángyár" átirányítás legyen a cikkre, de a cikk hivatalos címének nem alkalmas.
  1. A "nem vagyunk Cégközlöny" érvet visszautasítom, mint megalapozatlant, mert mindenféle indokolás nélkül ki akar zárni bizonyos adatokat a Wikipédia szócikkeinek címéből. A hivatalos cégnév egyébként nemcsak a Cégközlönyből ismerhető meg, hanem a cég szerződéseiből és más dokumentumaiból is.--Linkoman vita 2018. november 11., 12:20 (CET)


Mostanában vettem észre, hogy mennyire esetlegesek a gazdasági tárgyú céges cikkek. Én a következőképpen gondolkodom: van egy márkanév, de van egy cégnév is, ami ezt a márkát gyártja, és van egy gyár is, ahol ezt a bizonyos márkájú terméket előállítják, ráadásul egy márkához számtalan termék köthető. Megvilágítom egy példával:
  • Van a Heineken márkanév
  • Van egy Heineken nevű vállalat, annak van(nak) leányvállalatai, melyek szintén a márkanevet viselik
  • Vannak különböző Heineken márkájú sörök
  • És végül van egy csomó sörgyára a Heinekennek
Valahogy ebbe a struktúrába kellene beilleszteni minden szócikket.
Szerintem a Zsolnay Porcelángyár az egy konkrét üzem Pécsen. A cikk is erről szól. Ugyanakkor amikor megnyitották, és működése első jónéhány évtizedében is volt egy tulajdonosi köre, akik aztán később új gyárakat is nyitottak (pl. Budapesten is volt Zsolnay-gyár), de aztán a gyártás visszafejlődött, most már csak a manufaktúra működik. Az én véleményem az, hogy a Zsolnay porcelángyár szóljon a pécsi gyárról (ahogy most is arról szól). A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. témáját egy külön cikkben kell tárgyalni, és a Zrt-hez tartozó, a pécsi üzemtől elkülönülten működő további esetleges gyárak, múzeumok, kiállítóhelyek, boltok, raktárak stb. - már ha a felsoroltakból létezik bármi is - történetét.
Az átnevezést a cikk jelenlegi tartalma alapján én visszafordítanám, de megírnám (akár csak két bekezdésben is) a Porcelánmanufaktúra Zrt. cikkét.
Itt jegyzem meg, hogy nagyon bosszantanak azok az átnevezések, ahol az erőből még arra sem futja, hogy a linkeket módosítja az átnevező, de még csak a botgazdákat sem kéri meg erre, sőt, még arra sem, hogy a bevezetőben legalább a boldozott részt átírja, vagy hogy a cikkben legalább egyetlen egyszer kiírja a szócikk új címét, mintegy visszautalva arra, hogy mit is magyaráz a szócikk az új névből. Ezeket felületesnek és kártékonynak látom a Wikipédia, e az olvasók szempontjából is. Palotabarát vita 2018. november 11., 14:28 (CET)

Ha egy hosszú történetű gyárnak az idők folyamán több tulajdonosa / neve / cégformája volt, akkor a gyárról szóló cikknek szerintem is köznévi formát kell választani (például mezőhegyesi cukorgyár), és nem kiválasztani egyet az akárhány Rt. közül. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. november 11., 14:42 (CET)

A kérdéses Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. egyáltalán nem tekinthető azonosnak a korábbi Zsolnay porcelángyárral:
  • a gyár területe nem az ő tulajdona, annak csupán néhány helyiségét bérli
  • a kérdéses Zrt. nem jogutódja az 1983-as "lukafai kőedénygyárnak", pusztán a Zsolnay márkanevet használhatják egy megállapodás alapján.
Aki kicsit is ismeri a mostani Zrt. körüli számtalan anomáliát, az nem szeretné összemosni napjaink eseményeit a dicső múlttal. És ha a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. esetleg végleg lehúzza a rollót (erősen úgy tűnik, hogy bizonyos köröknek ez a célja), akkor meg majd töröljük a szócikket?
Én is úgy gondolom, hogy ha igény van rá, hogy legyen szócikk a jelenlegi Zrt. körüli botrányokról, politikai csatározásokról, akkor csinálhatunk ezen a címen külön szócikket, de a téma és az események jellegéből adódóan nem lesz egyszerű azt semlegesen és kiegyensúlyozottan megfogalmazni.
Mivel a mostani szócikk nem a jelenlegi Zrt.-ről, hanem a korábbi gyárról, annak alapításáról, működéséről szól, így oktalan a jelenlegi Zrt.-ről elnevezni. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 11., 22:30 (CET)

Megoldva: kettéválasztottam a szócikket, így azt remélem mindenkinek a szempontjai érvényesülnek. A néhai gyár történetéről és területéről szóló információk a Zsolnay porcelángyár szócikkben, a jelenleg működő gazdasági társaságról szóló információk a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. szócikkben olvashatóak. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 12., 03:57 (CET)

EniPort szerintem ez tökéletes megoldás volt, kösz. Palotabarát vita 2018. november 12., 08:39 (CET)

Szántai Lajos mint művelődéstörténész?[szerkesztés]

Tökéletes abszurdum Szántai Lajost művelődéstörténésznek nevezni. Ezt sürgősen át kell nevezni, de nem tudom, mi lehet, mert se szakmája nincs, se semmi, amihez értene. Sajnos a dilettáns kókler nem túl jó egyértelműsítésnek, pedig az lenne a legmegfelelőbb. Szeretnék tippeket kérni, mit lehetne ezzel tenni, hogy a Wikipédia ne égesse magát Szántai Lajos művelődéstörténészségével. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. november 11., 22:17 (CET)

Népmesekutató? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 11., 22:21 (CET)

Arra én is gondoltam. Még mindig jobb lenne ennél. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. november 11., 22:24 (CET)

Még dolgozzunk rajta. Az én szememben a kutató szónak is van jelentése, és nem ez. Lehetne pl. szerző, mert írt könyveket. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 11., 22:33 (CET)

pankuš átneveztem, de ha más lesz a végeredmény, tovább lehet tenni. Bináris: a kutatás végzettségtől független dolog, lásd pl.: helytörténész: történész, aki lokális témával foglalkozik, helytörténeti kutató: bármilyen végzettségű, egy adott helyiség/régió történetét kutató személy. Szerintem maga a kutatás nem értékítélet az eredmények publikálásának színvonalát illetően sem pro, sem kontra. Palotabarát vita 2018. november 11., 22:41 (CET)

Korai volt az átnevezés, ha már elkezdtünk egy megbeszélést. A kutatás nem a végzettségtől kutatás, hanem a kutatásmódszertani szabályok követésétől. Bizonyos színvonalat jelent. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 11., 22:45 (CET)

Ezért nem akartam nekiugrani az átnevezésnek. Én is fáztam a kutató minősítéstől, de az biztos, hogy a jelen cím máris jobb, mint a korábbi. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. november 11., 22:49 (CET)