Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója
Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)
  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével, vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
 Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.
 Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

Sorozatepizódok egyértelműsítésének egységesítése[szerkesztés]

Függőben FüggőbenSasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 15., 09:39 (CEST)

Ma már számos sorozat egyes epizódjairól is vannak önálló szócikkeink, számuk nem elenyésző. Mivel gyakran triviális (magyar) címet kapnak, ezért egyértelműsíteni kell őket, azonban az egyértelműsítő toldatokban jelenleg nincs egységesség. Tapasztalatom szerint a leggyakoribb forma az Epizódcím (Sorozatnév), de lehetne így is: Epizódcím (Sorozatnév-epizód), ami kifejezőbb is, mint az előző. Arról is meg kellene állapodni, hogy minden epizódcímet egyértelműsítünk vagy csak azt, amelyiket szükséges. Korábbi megbeszélések: [1], [2]. A megbeszélés eredményét be kellene majd vésni a Wikipédia:Elnevezési szokásokba is, hogy lehessen rá hivatkozni. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Én személy szerint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát tartanám a legjobbnak, illetve csak akkor egyértelműsítenék, ha valóban szükséges. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Symbol support vote.svg támogatom Teljes mértékben egyetértek. Jelenleg a sok tanulnivaló miatt nem vagyok sokszor wikiközelben, de az ezzel járó botos munkában majd részt tudok venni. --Ákos97 почта 2015. október 15., 19:41 (CEST)

@Ákos97: Mármint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát támogatod, illetve, hogy csak ott egyértelműsítsünk, ahol szükséges? – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 16., 20:29 (CEST)
Mindkettőt. – Ákos97 почта 2015. október 18., 17:04 (CEST)
OK! --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

Senki többet? @Teemeah, RepliCarter: Ti szoktatok sorozatokkal foglalkozni, mit gondoltok erről? --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

A Sorozatnév-epizód körülményes lehet, pláne hosszú című sorozatoknál. Mert míg mondjuk a Jóbarátok egyszerű, addig mondjuk egy Hot Wheels – Az 5-ös osztag esetén ez így nézne ki: Epizódcím (Hot Wheels – Az 5-ös osztag-epizód), ami már önmagában is furán mutat a kötőjelek miatt, de a kettőspontos sorozatok esetében is fura: Epizódcím (Randy Cunningham: Kilencedikes nindzsa-epizód). Xiaolong Üzenő 2015. október 25., 23:22 (CET)

Az ilyen összetételekről (többszavas cím + köznév) többször is beszéltem Laczkó Krisztinával amikor tanított, és abban egyeztünk meg, hogy gyakorlatilag leírhatatlanok :). Az ajánlás szerint a cím idézőjelbe kerül, és utána kötjük kötőjellel jön az utótag („Trónok harca”-epizód), de az idézőjeles megoldás nem igazán jellemző a Wikipédián. Alternatíva lenne, ha megoldanánk, hogy a cím dőlttel legyen szedve a címsorban (Trónok harca-epizód), de ha az se megy, akkor inkább külön kellene írni őket, tehát Jóbarátok-epizód, de Trónok harca epizód. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 05:43 (CET)

@Teemeah, Máté, Ákos97: Akkor maradjon inkább az eddig leginkább használt Epizódcím (Sorozatnév) forma? A sorozatnév döntése megoldható a {{cím}}(?) sablonnal, de akkor az meg azt vonná magával, hogy következetesen minden címet döntünk a fő cikkcímben, mint az enwikin. A "Trónok harca epizód" szerintem helyesírásilag nem megfelelő. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 26., 08:25 (CET)
Trónok harca-epizód: szerintem így helyes. De a lényeg: hát szerintem akkor inkább maradjon, mert a hosszú címek esetén valóban furán néz ki. – Ákos97 почта 2015. október 26., 08:56 (CET)
A Trónok harca-epizód határozottan nem helyes. Nézd meg az OH-t! Az az idézőjeles alakot javasolja. Erről beszéltem Laczkó tanárnővel, az OH egyik szerzőjével, hogy a cím összetartozását mindenképpen jelölni kell valahogy, csak akkor köthető hozzá kötőjellel bármi. Amúgy ha a {{Sorozatepizód infobox}}(?)-ba beletennénk valami luás ügyeskedést, a cím dőlt szedése automatikusan is kivitelezhető lenne, az le tudja választani az „-epizód)” végződést, és a nyitózárójelet is megtalálja, hogy azok ne legyenek kurzívak. Vagy az idézőjel. Vagy csak a cím, epizód nélkül. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)

Jó lenne az epizódos egyért, de én is amellett vagyok, hogy a hosszú és körülmányes sorozatcímek esetében nagyon furán fest, nagyon hosszú lesz a szócikk címe. Vannak pl. felkiáltójelre vagy kérdőjelre végződő sorozatok, ezeknél valóban kellene az idézőjel a címbe, mert nagyon furcsak lenne? Kakukktojás (Halálig szeretlek!-epizód).

Estleg nem lehet azt csinálni, mint az évszám, film esetében? Mondjuk: Kakukktojás (1999, epizód) vagy Kakukktojás (Halálig szeretlek!, epizód) Xiaolong Üzenő 2015. október 26., 10:57 (CET)

Szerintem nincs gond az írásjelre végződő címekkel, nincs abban fura, hogy „Halálig szeretlek!”-epizód, Halálig szeretlek!-epizód, Keresem…-epizód vagy Keresem…-epizód. Ilyenek vannak. Viszont az évszámos megoldás nekem nem szimpatikus epizódoknál. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)
Teemeah, a vesszős megoldás kifejezetten tetszik. – Ákos97 почта 2015. október 26., 13:53 (CET)

Én Teemeah vesszős javaslatát furának találom, inkább maradjunk az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) vagy Epizódcím (Sorozatnév) valamelyikénél. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 27., 08:36 (CET)

Amúgy lehetne simán (sorozatepizód) is az egyértelműsítés, ahol meg ütközés van, ott (sorozatepizód, Halálig szeretlek!). – Máté (vitalap) 2015. október 27., 09:32 (CET)

Sorozatepizódoknál valahogy fura, ami a leglogikusabb lenne, hogy (sorozatepizód). Szerintem mindenképpen szerepeljen a kiegészítésben a sorozat címe, de ne ilyen vesszős formában. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. november 5., 10:05 (CET)
Támogatom a (sorozatepizód) formát. – Ákos97 почта 2015. december 6., 23:24 (CET)
Szerintem is az a legegyszerűbb, és a leginkább wikikonform. – Máté (vitalap) 2015. december 7., 07:01 (CET)

Támogatom az Epizódcím (Sorozatnév) formát. Lehetőleg mindenhol így kellene alkalmazni (esetleg bottal átnevezni, hogy gyorsabban menjen), ne építsünk be kivételt és kiskaput ez alól, mert az vitákat és fölösleges munkát generálna. Célszerű lenne a szócikként még nem létező, de linkként valamelyik cikkben szereplő címeket is átnevezni erre a formára. misibacsi*üzenet 2016. október 25., 17:03 (CEST)

Igen, a sorozatnevet is bele kellene írni, szerintem. De nem lenne szebb a {Epizód címe (Sorozat címe)} formátum? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.135.93.166 (vitalap | szerkesztései) 2017. január 26., 18:40‎

Én is támogatom az Epiódcím (sorozatepizód) formát. Szerintem egy egyszerű, egységes, és az olvasó is kellőképpen informálva van a cikk megnyitása előtt.
Wünscher vita 2017. július 13., 00:42 (CEST)

Republikánus Párt (USA) → Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)[szerkesztés]

Függőben FüggőbenNe kerüljön süllyesztőbe, mert a felemás állapot biztosan nem jó. – Puskás Zoli vita 2016. november 18., 16:32 (CET)

@Oppashi átnevezte a Republikánus Párt (USA) cikket magyar egyértelműsítő tagosra a demokraták cikkével történő egységesítés jegyében, @Nemokap kérte a hivatkozások botos javítását, én ezt elkezdtem, @Malatinszky viszont jelezte, hogy egy ilyen sok cikket érintő változtatást szerinte előzetesen egyeztetni kell(ett volna). A botot természetesen leállítottam, és most várom a véleményeket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar elnevezést kell használnunk, és a linkjavítás – bár sok cikket érint – egyszeri botfeladat, utána nincs vele több teendő, így nem érzem különösebben nagy hatású változtatásnak ezt az átnevezést. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 16:46 (CET)

Konkrétan annak az országnak elterjedt magyar neve az USA (/usa/, és nem /júeszéj/ kiejtéssel), az Egyesült Államok, az Amerikai Egyesült Államok, de még az Amerika is. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a teljes hivatalos nevet használjuk egyértelműsítő tagnak (különösen, hogy a másik nagy pártot Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) néven emlegetjük), azt viszont elvi kérdésnek tartom, hogy az ilyesmit beszéljük meg.

A gyakorlatunk egyébként nem egységes: például a Munkáspárt (Norvégia) vagy a Liberális Demokrata Párt (Szerbia) esetében nem a hivatalos magyar nevet (Norvég Királyság ill. Szerb(ia) Köztársaság) használjuk egyértelműsítő tagnak, és ha már egységesítünk, jó lenne az uniformizálásba bevonni az alábbi cikkeket is:

a nagy- és kisbetűzésre is tekintettel. Malatinszky vita 2016. november 9., 16:57 (CET)

Sajnos az Amerikai Egyesült Államok abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs igazi hétköznapi neve. Mint pl. Orosz Föderációnak Oroszország, Kínai Népköztársaságnak Kína stb stb. Mondjuk Magyarországnak viszont akkor csak az van Vigyor Amerikának nem hívhatjuk, mert az egy földrész, ha meg Egyesült Államoknak hívjuk, akkor ezzel az erővel elétehetnénk az Amerikai-t is... Kénytelenek leszünk az Amerikai Egyesült Államok nevet használni. Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 9., 17:07 (CET)

A cikkcímekben egységesen az Amerikai Egyesült Államok használatát javasolnám. Nem azért, mert ez a hivatalos, hanem mert ez a pontos megnevezése az országnak. Értjük persze azt is, hogy USA, meg a „csupasz” Egyesült Államokat is, de nekem ezek pongyolának tűnnek egy címben. (Az AkH. 12. kiadásának szótári részében is szerepel egyébként mind a három.) Szöveg közben mindenféle gátlás nélkül használom ezeket is. A kongresszus és annak házai esetében szerintem a helyes forma az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, mert jobb híján körülírjuk, mivel az eredeti tulajdonnevet (United States Senate) nem tudjuk pontosan magyarra fordítani. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 22:55 (CET)

Szerintem az USA se nem pongyola, se nem pontatlan. Teljesen egyértelmű mozaikszó, aminek egy és csakis egy jelentése van. Az ilyen mozaikszavakat többnyire még cikkcímekben sem írjuk ki. Mondjuk nehogy nekiessünk a NASA cikknek National Aeronautics and Space Administration* címre átnevezni. Vagy ennél jobb példák a NATO kezdetű cikkek, amik a teljes névvel szereplő szervezet ellenére sem Északatlanti Szövetséggel kezdődnek. Az egyértelműsítő tag kizárólag szerkesztési és számítógépes problémákat old meg. Ráadásul a linkelésnél egy csomó energiát takarít meg (nem mintha ez döntő lenne, de mint tudjuk, emberek írnak a wikipédián, akiknek némi komfortérzetre is igényük van, és nekem például ehhez tartozik, hogy egy az olvasó számára nem látható linkkódban nem erőltetünk valamiféle kilométer hosszú tagot, csak mert az nagyon hivatalos).

PS: Most látom, hogy a NASA teljes neve meg ráadásul piros, még átirányítás sincs róla. Kipróbálom ezt is: United States of Amerika és az előnézetben látom, hogy ez is piros. Na ennyit a hivatalosságról. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 9., 23:10 (CET)

A NASA-t nem keverném ide, annak nincs más használatban lévő magyar neve, a teljes angol név meg magyar szövegben végképp nem használható, mert jóformán senki se (én legalábbis biztosan nem :-)) tudná kapásból miről is van szó. Épp ezért abban sem látok kivetnivalót, hogy a United States of Amerika piros, hiszen nem magyarul van. A NATO viszont jó példa, ott tényleg ugyanígy egyenértékűen használjuk az angol rövidítést és a teljes magyar megnevezést. A szerkesztői kényelmi szempont viszont a teljes névvel sem sérül, hiszen ha jól csináljuk meg az átirányításokat, akkor az USA egyértelműsítő tagos hivatkozásokat a karbantartó botok simán lecserélik a másikra, legfeljebb pár napig zöldek lesznek a linkek, de abból meg az egyszerű olvasó úgysem lát semmit, úgyhogy nyugodtan lehet írni továbbra is (USA)-t akkor is, ha a másik változatot választjuk. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 23:38 (CET)

A United States of Amerika természetesen piros, mert keverék (még jó, hogy nem piros!), de a United States of America már zöld. Wikizoli vita 2016. november 10., 07:48 (CET)

Sry, elírtam az éccakai félálomban. De mindegy, a lényegen nem változtat. Tök feleslegesnek, sőt értelmetlennek tartom a zárójeles tagban kiírni a teljes nevet, amikor egyértelmű mozaikszavunk van rá. Az USA, NSZK, NDK, KNDK, stb. betűszavak összetéveszthetetlenül megjelölnek egy államalakulatot, ami a technikai jellegű egyértelműsítésben teljesen elegendő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 10., 09:25 (CET)

Az USÁnak van közkeletű rövid neve, az Egyesült Államok, a teljes neve az Amerikaival kiegészített. Éppen ezért nem igazán jó a róla szóló cikkünk címe sem, olyan mintha mondjuk a Németország-cikket Német Szövetségi Köztársaságnak hívnánk. – Hollófernyiges vita 2016. november 10., 07:58 (CET)

Az USA-nak (AkH.12 288. a)) van közkeletű rövid neve, az Amerika. Azt mégsem akarjuk használni. OFF: Mondjuk az Egyesült Államok még mindig jobb, mint amikor Nagy-Britanniát (Britain) kényszeresen Egyesült Királyságnak hívjuk, mert hogy a Brit-sziget angolul Great Britain. Ettől a szőr feláll a hátamon. Miért olyan nehéz megérteni, hogy magyarul más a terminológia, mint angolul?Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:14 (CET)
@Máté: Nyilván nem használjuk, mert Amerika egy kontinens. Ez olyan, mintha az Európai Unió helyett csak Európát mondanánk. Óriási a különbség. Az Egyesült Királyság pedig jóhogy Egyesült Királyság, mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Erre rövidebb, pontos név nincsen :-) Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 10., 08:41 (CET)
1) nyilván. 2) de van, a Nagy-Britannia. Merthogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a Brit-sziget országaiból (Great Britain) és Észak-Írországból (Northern Ireland) áll, közös nevükön Nagy-Britannia (Britain), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) meg a szerintem ocsmány Egyesült Királyság (United Kingdom).Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:46 (CET)
@Máté: De hát akkor Nagy-Britannia = Brit-sziget, nem? Ugyanakkor az EK-nak még része Észak-Írország is... 1+1=/=1 Egyébként nézd a jó oldalát: ha a következő skót referendum sikeres lesz, többet nem kell ezzel bajlódni :-) Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 10., 08:55 (CET)
Nem, mert a Nagy-Britanniát kifejezetten az egész országra értve használjuk, és nem a Brit-szigetre. Köznyelvben és hivatalosan is. – Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:59 (CET)

Az Egyesült Államok de facto a gondolkodásunkban az Amerikai Egyesült Államokat jelenti, de figyelni kell arra, hogy pl. Mexikó hivatalos neve Mexikói Egyesült Államok, nem beszélve a Mikronéziai Egyesült Államokról... -Némo (Morgóhely) 2016. november 10., 08:57 (CET)

Szerintem az USA is ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államokat jelenti. Szerencsésebb lett volna a másik pártot USA-taggal ellátni, mint fordítva. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 12., 14:40 (CET)

Ha nincs kifogás ellene, ha már át lett nevezve, akkor a botos átnevezés jó lenne, ha mehetne tovább, hogy a fele ne így, ne úgy nézzen ki. (Lásd Kocsmafal - botos oldal) - Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 20:05 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Botmunka szempontjából mindegy, hogy az érintett cikkek másik felét javítom az eddigiekhez hasonlóan, vagy a már javítottakat vissza, az viszont tényleg jó lenne, ha sikerülne megegyezni, hogy USA, Amerikai Egyesült Államok vagy simán Egyesült Államok legyen a cikk címében a zárójelben. A két „vesztes” pedig nyugodtan lehet automatikusan javítható átirányítás, így azokkal se lesz gond. – Puskás Zoli vita 2016. november 12., 22:00 (CET)

Számomra egyértelmű, hogy ha ki akarjuk írni, akkor Amerikai Egyesült Államok. Ha rövidíteni akarjuk USA. De Egyesült Államok semmiképpen, mert más államok is használják ezt a nevet, így zavar lehet. -Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 22:09 (CET)

Mivel komoly ellenzés, úgy tűnik, nincsen, marajunk az Amerikai Egyesült Államok formánál. Da akkor nevezzük át az alábbi két cikket is:

és persze uszítsuk rá Puskás Zoli botját ennek a hivatkozásaira is. Malatinszky vita 2016. november 12., 23:41 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom-Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 23:44 (CET)

Szerintem az A. E. Á. a maga 11 szótagjával rémítően hosszú, nem véletlen, hogy ezt a köznyelv nem akarja minden esetben elskandálni, hanem arra szorítkozik, hogy USA, vagy Egyesült Államok. Hat szótag még menedzselhetőnek tűnik, úgy mint az Egyesült Királyságnál is. Szerintem ez a forma lenne a legjobb, egyetértek Andrással. De ha mégsem így lesz, akkor a bottal sztenderdizálási nekibuzdulásba bevehetnénk azokat a 19. századi pártokat, amelyek az én szócikkeimben szembejönnek? Úgy mint Whig Párt (USA), Semmittudók mozgalom(ebből még pártot is kéne csinálni). Igazából a Kategória:Amerikai pártok mind nevében mind maradék tagjaiban szintén egységesítés alá kéne kerüljön. Sierrahun vita 2016. november 13., 09:57 (CET)

Mint Malatinszky leszögezte, „komoly ellenkezés nincs”, tehát úgy tűnik, hiába értesz egyet a komolytalan érveimmel. Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 13., 13:01 (CET)

De én egyetértek. Az Amerikai Egyesült Államok-beliek (ugye fura nemzetiségnév?) is legtöbbször Unkted Statesnek hívják országukat, még az US rövidítés is előfordul. Az Egyesült Királyság sem államnév, ennek hosszabb változata az államnév, és még a tankönyvek is Nagy-Britanniának hívják. Ha a történelmét megnézzük, Spanyolország is egy egyesült királyság. Hasonlóan Mexikó és Mikronézia mindenkinek egyesült államok, az USA pedig Egyesült Államok. Én az USA-t támogatom, ugyanis az, hogy usát és nem uesát mondunk, már bizonyítja, hogy ez több mint mozaikszó. Ha létrejön egy olyan ország, hogy Marokkó és Algéria közti Egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársasága, és van ennek egy pár betűs rövidítése, akkor bár az államnak a hosszabbik lenne a címe, az már kifejezetten beteges cím, hogy:

Példapárt (A Marokkó és Algéria közti egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársaság) Akárcsak az USA esetében, hosszabb szöveg van a zérójelben, mint azon kívül...– RuIsZa Blue old car.svgbevitel 2016. november 15., 07:04 (CET)

Kérdés: Ha már úgyis félig lement a bot, nem fejezhetné be? Elég gáz, hogy a cikkek felénél megvan, másiknál nincs meg... -) -Némo (Morgóhely) 2016. november 22., 14:49 (CET)

Az a baj, hogy komoly támogatás sincs, úgyhogy nem igazán tudom mi legyen. – Puskás Zoli vita 2016. december 9., 21:42 (CET)

Szlovákiának megyéi vagy régiói vannak?[szerkesztés]

Függőben Függőbennehogy eltűnjön :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. március 13., 17:26 (CET)

Sziasztok!

A mai nap ütköztem bele abba, hogy Szlovákia közigazgatási egységeinek kategórianeve …i kerület volt, ezeket a szócikkek címeihez igazítva átneveztem … megye névre. Az lenne a kérdésem, hogy a kategórianevekben és a szócikkben a régió vagy a megye alak szerepeljen? Pl. Besztercebánya megye vagy Besztercebányai régió; Pozsony megye vagy Pozsonyi régió. (Esetleg átirányítás is készülhetne egyikről a másikra.) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. március 11., 20:18 (CET)

Ha jól látom, régiók léteznek a szlovákoknál, de ezek turisztikai régiók. – Balint36 🚌 buszmegálló 2017. március 11., 20:33 (CET)

A cseheknél szintén kraj-nak hívják ezeket a közig. egységeket, ezek itt a wikin kerületnek vannak fordítva, pl: Közép-csehországi kerület. Kemenymate vita 2017. március 11., 20:55 (CET)

@Kemenymate: Igen, viszont szerintem a kerület nem ideális elnevezés ezekre. Még a tartomány is jobb lenne. :P – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. március 11., 21:27 (CET)

Én nem értek hozzá, csak jeleztem. Egységesítés szempontjából viszont ezzel is foglalkozni kell. Kemenymate vita 2017. március 11., 21:30 (CET)

@Kemenymate: Persze, jól tetted, hogy szóltál. :) Szerintem a legjobb a megye lenne, ugyanis a régiót inkább a város körüli településekre használják, pl. budapesti régió. A kerület pedig inkább városrészt jelent, mint országrészt. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. március 11., 21:33 (CET)

Nálunk igen, de nem biztos hogy máshol is. De ezt majd megmondják, akik jobban tudják, mint én. :) Kemenymate vita 2017. március 11., 21:36 (CET)

Én annak idején régiónak írtam itt, igaz, a turisztikai régiók nevéből indultam ki. Apród vita 2017. március 11., 21:38 (CET)

Szlovákiában kerületek vannak, nem megyék. Így használják magyarul hivatalosan, nem nevezhetjük megyének, ha nem az, régiónak sem, mert az sem. A kerületek pedig járásokra oszlanak. Érdemes itt megnézni. Wikizoli vita 2017. március 11., 21:39 (CET)

Ennél azért bonyolultabb a mindenapi életben a magyar nyelvű szlovákiai sajtóban: Besztercebánya megyére hivatkozások a Bumm.sk-ban. Látható, hogy még 2017 február elseji híradásban is szerepel a Besztercebánya megye kifejezés. Apród vita 2017. március 11., 22:03 (CET)

És hogy még érdekesebb legyen, ime egy idézet: A projektet, amelyben a Nagyszombati Kerületi Önkormányzata az egyik pályázó, az INTERREG V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program első pályázati felhívására nyújtottuk be, most az elbírálási fázisban van” – nyilatkozta lapunknak Nagyszombat megye alelnöke, Berényi József.: Pályázati pénzekből megújulhat a jókai vízimalom (Új Szó)

Ez is érdekes, amely iróniának volt szánva: Berényi Józsefnek megjelenik álmában a csodaszarvas, amelytől megtudja, hogy a Trnavský samosprávny kraj elnevezésű megye magyar megfelelője Nagyszombati Megyei Önkormányzat, és nem pedig Nagyszombati Kerületi Önkormányzat. A megye alelnöke az álom hatása alatt kijavíttatja a megye honlapjának elhanyagolt és helytelenül lefordított magyar mutációját. (Ezt várjuk 2017-ben (Bumm.sk)) Apród vita 2017. március 11., 22:26 (CET)

Közigazgatási régiói biztosan nincsenek Szlovákiának. Az esetleg megfontolandó, hogy a járások (okres) feletti közigazgatási egységüket (kraj) a legtöbb európai országéhoz hasonlóan szintén megye névvel illessük, de akkor mindenképpen egységesen a csehországi krajokkal is, azonban ezen két ország kraj szintű egységeit hagyományosan kerületnek szokás fordítani, és a cikkek így is voltak elnevezve a közelmúltig a huwikin. – Joey Olympic rings with white rims.svg üzenj nekem 2017. március 12., 03:46 (CET)

@Peyerk: Szükség van a megjelenésedre. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2017. március 12., 07:47 (CET)

Egyetértek Hkoalával. Apród vita 2017. március 12., 10:52 (CET)

@Hkoala: Úgy tünik, nem fog jelentkezni. Apród vita 2017. március 19., 22:52 (CET)

Bocs, ezt csak most vettem észre.

A cikkek címében a "kerület" szó szerepelt egészen pár nappal e szakasz megnyitása előttig, helyesen. Egy szerkesztőtárs meglehetősen arrogáns módon átnevezgette és módosítgatta ezeket, amit aztán más szerkesztők lekövettek, és a módosítás továbbgyűrűzött. A "megye" szlovákul "župa", a "kraj" magyarul nem "megye".

Én most visszanevezem, aztán meg lehet vitatni, mi is volna az alapja a "megye" szó használatának. Az biztosan nem igaz, hogy "a legtöbb európai országéhoz hasonló" lenne ez az elnevezés. Valójában nagyon kevés külföldi közigazgatási egységre használjuk a magyar "megye" szót.

– Peyerk vita 2017. július 10., 00:50 (CEST)

Szlovákiában létezik "kraj" és "samosprávny kraj". A "kraj" lényegét tekintve a magyarországi "megye" megfelelője (de fordításban nem ugyanaz). A "samosprávny kraj" a kerület önkormányzata. Magyarországon nem tesznek lényeges különbséget a két területi egység között, Szlovákiában viszont igen. Szlovákiában a "kraj"-t mint államigazgatási területet, a "samosprávny kraj"-t pedig mint önkormányzati kerületet alkalmazzák. A szlovák wikipédia "Samosprávny kraj" szócikkében egyébként szerepel a "župa" szó, mint a "samosprávny kraj" nem hivatalos megfelelője. Ennélfogva a "samosprávny" kraj fordítása a magyar nyelvben (szabadfordításban) "megye", ezt használják a sajtóorgánumok és hivatalos szlovák weboldalak is (Zsolna megye hivatalos oldala például www.zilinazupa.sk, az oldal magyar nyelvű változatában pedig mindenhol megyét említenek).

"2001-ben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elfogadta a területi közigazgatási egységek önkormányzatáról szóló 302/2001 számú és a kerületi önkormányzatokba való választásokról szóló 303/2001 számú törvényt, amelyek alapján Szlovákiában nyolc területi közigazgatási egység – megye jött létre. Az új területi-közigazgatási rendszer keretén belül az x kerület x megye fennhatósága alá került."[1]

Az eldöntendő kérdés az, hogy a már létrehozott szócikkek a "kraj"-ra, mint államigazgatási területre, vagy a "samosprávny kraj"-ra, mint területi közigazgatási egységre utalnak-e. Mert ha ez utóbbira, akkor az átnevezés jogos volt. Ha viszont nem, akkor maradjunk a kerületeknél. Véleményem szerint ezt a kérdést nem könnyű eldönteni, ugyanis ezek a szócikkek mindkét irányba mutatnak. Ha ti másképp gondoljátok, várom az érveket.

Egyébként az átnevezéseket én csináltam, akkor nem végeztem részletesebb kutatást, viszont a felvidék műhelyben előre jeleztem szándékomat, ahol nem ütköztem ellenvetésbe. Utólag elnézést kérek minden szerkesztőtől, akinek ezzel az üggyel foglalkoznia kellett. Külön köszönet Peyerknek, aki a probléma vitájára felhívta a figyelmemet, visszacsinált mindent, és ide irányított. Ettől függetlenül nem tartom jogosnak, hogy bárminemű sértő kritikát fogalmazzon meg az eljárásomról.

A fent írtakat kérlek ellenőrizzétek, és vizsgáljátok meg bejegyzésem nagy kérdését.
Wünscher vita 2017. július 12., 23:52 (CEST)

Elnézést kérek, ha az eljárással kapcsolatos észrevételem bántó lett volna, ugyanakkor a kapkodást az átnevezésekkel együtt továbbra indokolatlannak tartom.

Tisztában vagyok a szlovák közigazgatási és önkormányzati rendszer és területi beosztás említett sajátosságaival, de véleményem szerint ezeknek nincs itt jelentőségük. Ha szükséges különbséget tenni, akkor a kerület és az önkormányzati kerület elnevezéseket lehet használni. Bár ha jól értem, a megye szót leginkább a kerületi önkormányzat helyett használják a szlovákiai források, ez azonban kifejezetten hibás, mert a megye magyarul területi egységet jelent, és csak közvetve, illetve nem precíz nyelvhasználatban utalnak megyeként a megyei önkormányzatra.

A szlovák és a magyar szóhasználat viszonya ezekben a témakörökben általában is nagyon sajátos. Elég talán arra emlékeztetnem, hogy a magyar vármegye szót a szlovákok történelmi korszakonként más-más szóval fordítják (sk:komitát, sk:stolica, sk:župa). Ezek közül az első a magyar vármegye cikkhez van kapcsolva, a másik kettőnek viszont nincs magyar párja, ami teljesen abszurd. Az angol WP-n az is megesett már, hogy a magyar történelem némelyik alapvető fogalmait a kissé kifacsart szlovák nézőpont alapján több cikkre szakították, és ez aztán visszaszivárgott a magyar WP-re is. Ez történt például a Magyarország és a Magyar Királyság esetében, és itt még mindig (talán örökre) zűrzavar veszi körül ezeknek a fogalmaknak és cikkeknek az elhatárolását.

Nem meglepő módon a szlovákiai magyar közélet nyelvi tekintetben nagyrészt alkalmazkodik a szlovák sajátosságokhoz. Ez azonban a magyar WP-ben nem követhető, mert a már említett, példákkal alátámasztott katasztrofális zűrzavarhoz vezetne. Az, hogy a župa szóval is szoktak utalni a kerületekre vagy a kerületi önkormányzatokra nem alap arra, hogy a magyar megye szót tekintsük az elsődleges fordításnak.

A Zsolnai kerület önkormányzatának honlapja a magyar nyelvre vonatkozóan nyilvánvalóan nem lehet forrás. Még akkor sem lehetne, ha abban a kerületben nem elhanyagolható számú magyar élne. A hivatkozott oldal maga is jól demonstrálja a fogalmi-nyelvhasználati káoszt: "A Zsolnai kerület a középkortól egészen 1923-ig Liptó, Árva és Túróc vármegyékhez tartozott. A nyugati rész a Biccsei, Zsolnai, Kiszucaújhelyi és Csacai járásokkal a Trencséni kerület része volt. A Zsolnai kerület 1949-ben alakult, és hozzátartozott a Vágbesztercei és Illavai járás is, amelyek jelenleg a Trencséni kerület részét képezik. A terület közigazgatásilag egészen az 1960-as megszűntetéséig így működött." A két általam kiemelt szó téves, az első helyett vármegye, a második helyett kerület kellene álljon.

Ha úgy véled, hogy a szlovákiai kerületek szócikkeit a magyar WP-n ketté kell választani, és nem elegendő utalni az államigazgatási és az önkormányzati aspektusokra a meglévő cikkekben, akkor ez egy olyan tartalmi kérdés, amit külön meg kell vitatni. Én semmiképp nem támogatnám ezt a kettéválasztást. A szlovák cikkeknél se igen látom ennek értelmét, az egyik cikk a földrajzi adatokat tartalmazza, a másik az önkormányzat szervezetét taglalja, de érdemi különbség a kerület fogalmát illetően nincs. Tisztában vagyok azzal a történeti folyamattal, ami miatt a mai szlovák jog és politikai beszéd éles különbséget tesz a kétféle kerület között, de erről szintén elegendő pár mondatot írni az egységes cikkben.

Összefoglalva az az álláspontom, hogy nincs ok a történetileg folytonos helyzet felforgatására, és a kraj szónak bármilyen összefüggésben a megye szóval való fordítására. A kerület, önkormányzati kerület és kerületi önkormányzat tökéletesen alkalmas fordítások, és ezek nem fenyegetnek azzal, hogy ahhoz hasonló zűrzavar keletkezzen az elnevezések körül, mint ami a vármegye szó szlovák megfelelői kapcsán létezik.

– Peyerk vita 2017. július 13., 12:31 (CEST)

@Peyerk: Egyet értek veled, nincs ok az átnevezésre. A samosprávny kraj fordítása körül még mindig nagy a zűrzavar. Mivel ebben a zűrzavarban egyértelműen a "megye" szó használata vált általánossa, és mivel a "samosprávny kraj" jelentése beleillik a megye szóba, ezért úgy gondolom, ha külön kerületi önkormányzati cikkeket hoznánk létre, nyugodt szívvel nevezhetnénk így. Ezzel szemben a "kerületi önkormányzat" nagyobb felfordulásra adhat okot, ugyanis Magyarországon, ez elsősorban adott város adott kerületének közigazgatását jelöli. (Pl. Budapest XIII. kerületi önkormányzat) A cikkek kettéválasztásának én sem látom sok értelmét.
Wünscher vita 2017. július 13., 16:54 (CEST)

Lehet, hogy nem értem pontosan a leírtakat, de nekem ez zavaros. A "megye" szót intézményre vonatkoztatva csak másodlagosan, és csak megyének nevezett közigazgatási területi egységhez kapcsolódó intézményekre használjuk. Így a "samosprávny kraj" jelentése egyáltalán nem illik bele a megye szóba. Ha egy területi egység neve "kerület", akkor annak önkormányzata "kerületi önkormányzat". Ha kétféle kerület van (vagy valamilyen nyakatekert absztrakt okból úgy tesznek, mintha kétféle lenne), akkor az egyikre a megfelelő magyar szó a szlovákból átvett tükörfordítással "önkormányzati kerület".

Én nem érzékelem, hogy a "megye" szó "kerületi önkormányzat" jelentésben általánossá válna, de ha a szlovákiai magyar nyelvhasználatban így is volna, a magyar nyelvű WP-n ez akkor se elfogadható. A fentiek mellett azért sem, mert ennek a szónak mind Magyarországon, mind a Kárpát-medence más tájain határozott jelentése van.

A "kerület" szón és a "kerületi önkormányzat" kifejezés egyáltalán nem kizárólagosan városi kerületekkel kapcsolatban használatos magyarul, ezen az alapon sincs ok a konzisztens "kerület", "kerületi önkormányzat", "önkormányzati kerület" elnevezéseket megkérdőjelezni.

Megjegyzem, a nyakatekert ok, amiért úgy tesznek Szlovákiában, mintha kétféle "kerület" létezne csupán az, hogy az 1990-es években a reformtervek egy ideig a nyolc kerületes beosztástól eltérő önkormányzati területi struktúrát képzeltek el. Végül azonban elmaradt a területi reform. Meggyőződésem azonban, hogy ha megvalósult volna, akkor az új területi egységek új elnevezést kaptak volna. Éppen azért nem kaptak, mert az államigazgatási kerületek ugyanazok, mint az önkormányzatiak, és ezen nem változtat, hogy kétféle intézményrendszer kapcsolódik hozzájuk. A magyar hagyományokhoz igazodó magyar nyelv viszont a területi egységet tekinti kiindulópontnak, nem az intézményt, tehát mi megyékről, megyei önkormányzatokról és megyei kormányhivatalokról beszélünk.

– Peyerk vita 2017. július 16., 10:24 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Arra kérlek benneteket, hogy ha egy vitalapi szakaszba lábjegyzetet tesztek, akkor a szakasz utolsó sorába biggyesszetek egy {{jegyzetek}}(?) sablont, hogy a lábjegyzet a szakaszban maradjon és ne a lap aljára kerüljön. (Én most ezt itt pótoltam.) Alternatív megoldásként tehetnénk a vitalapok aljára egy állandó "Jegyzetek" szakaszt sablonostól, de akkor annak kéne egy szakaszcím is, hogy elkülönüljön attól a szakasztól, ami épp a lap alján van. Az ideális megoldás persze az lenne, ha egyáltalán nem használnánk lábjegyzeteket a vitalapokon, legalábbis szerintem. – Malatinszky vita 2017. július 16., 15:37 (CEST)

Én úgy tudom, hogy a Kraj az Kerület, a Župa meg megye. Ahova én járok az hivatalosan a Besztercebánya Kerületi Önkormányzat alá tartozik. Üdv! – Füleki vita 2017. augusztus 3., 16:03 (CEST)

Az önkormányzatok oldalára kikerültek törvények a választásokról. Ott hivatalos fordításban "regionális önkormányzati szerv"-ként említik. Nézzetek utána pl. itt: www.velkykamenec.sk (kezdőlapon a link) Wünscher vita 2017. szeptember 17., 10:31 (CEST)

Ne heragudj, de én nem látom, a linke megvan a törvénynek, de nem tartalmaz semmit. Üdv! – Füleki vita 2017. szeptember 21., 22:13 (CEST)

@Füleki:Már csak a cím is tartalmazza. Mivel az összes önkormányzat oldalán ugyanez a fordítás szerepel, ezért valószínűsíthető, hogy ez egy Szlovák Köztársaság által kiadott hivatalos fordítás (reginális önkormányzati szerv nem egyenlő a település önnkormányzatával, a regionális önkormányzati szerv az orgán samosprávneho kraja fordítása) A helyes fordítás így pl. Kassa "megye" esetében Kassai regionális önkormányzat. Ha ezzel mindenki egyet ért, szerintem a vitát lezárhatjuk az alábbi megegyezésekkel:

A Szlovák Köztársaság területi felosztása esetében az alábbi módon kell eljárni a nevek fordítása esetében:
1. A samosprávny kraj magyar fordítása regionális önkormányzat.
2. A [kerület központja]i kerület szócikkek neveinek az átírása nem indokolt, mivel a szócikkek nem a regionális önkormányzat szerveit, hanem a kerület természeti, gazdasági, szociális, és egyéb, nagyrészt politikától mentes aadottásgait és felépítését részletezik.

Aki a fenti két ponttal egyet ért, az kérem feltétlenül jelezze, hogy ezt a vitát minél hamarabb lezárhassuk. Köszönöm mindenkinek, aki foglalkozott, foglalkozik, és foglalkozni fog a problémával. Én, Wünscher a fenti két ponttal egyet értek. Wünscher vita 2017. szeptember 22., 20:14 (CEST)

1-én és 1-jén – avagy probléma az AkH12 bevezetésével[szerkesztés]

Függőben FüggőbenLaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyik megbeszélés.

Sziasztok!

A Botgazdák üzenőfalán felmerültek alapján hozom át ide az alábbi problémát. Az 12. kiadás megjelenésével a korábban hibás 1-én (elsején) alakot helyessé nyilvánították, viszont most probléma merült fel, hogy attól még nem kéne-e 1-jén alakra átírni botos szerkesztéssel, ugyanis ez az elfogadottabb változat. Az 1-én alakot rengetegen használták korábban is, viszont attól még senki sem mondja azt, hogy elseén. A kérdés az, hogy legyen össze-vissza katyvasz és bármelyiket lehessen használni, vagy pedig legyen az 1-jén alak (ami korábban is helyes volt) egységesítve? Ezt a kérdés kiterjeszthetjük akár az elsejétől (1-től/1-étől vagy 1-jétől) és az elsejéig (1-ig vagy 1-jéig) alakokra is. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Én kizárólag a kötőjel után feltüntetett j-s alakot (1-jén, 1-jétől, 1-jéig) támogatom. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

+1 Wikizoli vita 2017. április 8., 19:10 (CEST)

A Wikipédia a saját leírása szerint a szabályzatot tekinti irányadónak. Én egyfelől a Wikipédia irányelveinek hitelességét kérdőjelezem meg, ha a Wikipédiában átírják a szabályzat által helyesnek tartott formákat. Másfelől nem látom értelmét annak, hogy elvessünk egy új alakot, ami valószínűleg egyre többször fog szerepelni különböző szövegekben.– Bencoke vita 2017. április 8., 19:24 (CEST)

Attól még hogy mindkettő helyes, az minimum elvárás kell hogy legyen bármilyen szöveggel szemben, hogy azon belül következetesen csak az egyik vagy csak a másik formát használjuk. Hogy ez most azt jelenti, hogy egy szócikken belül (lásd i. sz. és Kr. u.), vagy azt, hogy az egész Wikipédián belül, az más kérdés. – Máté (vitalap) 2017. április 8., 20:59 (CEST)

Ezzel még egyet is tudok érteni.– Bencoke vita 2017. április 8., 21:27 (CEST)

A botgazdák üzenőfalán is leírtam, hogy a korábban kizárólag (most pedig szintén) helyes -je, -jén alakok egységes használatát támogatom. (Ami csak annyit jelent, hogy egy bot kijavíthatja az -én alakot a -jén alakra, és ezzel nincs semmi probléma). Samat üzenetrögzítő 2017. április 9., 19:26 (CEST)

És miért kéne két helyes változat közül egységesen az egyiket használni? Következőnek meg jönni fog a kérés, hogy legyen az összes jazz dzsessz?– Bencoke vita 2017. április 10., 11:08 (CEST)

És miért kéne két különböző fajtát használni? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 10., 11:23 (CEST)

Nem kell. Nem is mondom, hogy ha véletlenül mindenhol csak az egyik fordulna elő, akkor szándékosan cseréljük át néhányat a másikra, hogy mindkettő szerepeljen. Ez jelentené azt, hogy mindkettőt kelljen használni.– Bencoke vita 2017. április 10., 11:39 (CEST)

Bocsánat, ritkán járok erre, csak két megjegyzés:

  • Emlékeim szerint a 10. kiadásban még csak az 1-én volt a helyes, a 11.-ben csak az 1-jén, most egyesítették a kettőt, tehát nem arról van szó, hogy egy korábban teljesen rossz alakot helyesnek nyilvánítottak, hanem inkább megengedőbb lett a szabályzat. Kevés ponton látunk ilyet, becsüljük meg. Ettől függetlenül persze egységesíthetünk, ez némi munkával jár, hiszem a javítócsomagot rendszeresen kézzel kell futtatni, és ezt a munkaidőt fordíthatnánk hasznosabb javításokra is.
  • Az ehhez szükséges javítócsomagom készen áll, és látható BinBot javítócsomagjai között, csak a 12. kiadás megjelenése óta ezt a javítást nem futtattam. Előtte elég sokszor. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:43 (CEST)

@Samat:, az „egy bot kijavíthatja” jól hangzik, de mindig vedd figyelembe, hogy helyesírási javításokat CSAK kézi ellenőrzéssel szabad végezni. Ennek ellenére ha az egységesítést szavazzátok meg, akkor visszateszem a feladatok közé a javítást, és megint csinálni fogom, ahogy a 12. kiadás megjelenése előtt is, csak ne bánjunk ilyen könnyedén a botmunkával. Nincs vele probléma, csak munka. :-) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:48 (CEST)

@Bináris: nem gondolom, hogy azt írtam volna, hogy automatikus üzemmódban kellene javítani őket, és olyat sem írtam, hogy ne lenne munka. Azt hiszem, még mindig nekem van a huwikin az egyik legtöbb kézi botszerkesztésem (is), pontosan tudom, miről írsz. A bot kijavíthatja megjegyzés arra vonatkozott, hogy szabályaink szerint nem javíthat bot olyat, amiről nincs közösségi konszenzus. Samat üzenetrögzítő 2017. április 10., 21:03 (CEST)

Elfogadom, amit mondasz, és örülök neki, de akkor is félreérthető ez a fogalmazás, és azért teszem szóvá, mert nagyon sokan vannak félreértésben ezzel kapcsolatban, és nem szeretném ezeket a félreértéseket erősíteni. Helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy egy botgazda kijavíthatja. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 11., 09:28 (CEST)

Azt csináltok egyébként, amit akartok, az én hozzászólásomat még csak szavazatnak se vegyétek, csupán leírtam mi a véleményem erről.– Bencoke vita 2017. április 10., 23:33 (CEST)

Én az 1-jén alakot használom az őskáosz óta. Az 1-én alak fura és magyartalan, olyan mintha azt mondanánk, egyedikén :-). – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2017. április 14., 01:27 (CEST)

De milyen logika alapján? Az 1 ugyanúgy jelenthet elsőt és elsejét is. Miért aszerint ragozzátok, hogy elsőt jelent?– Bencoke vita 2017. április 16., 20:48 (CEST)

Elsőén, elsőjén / elsőt, elsőjét? Egy ékezet és már szegedi tájszólásról beszélünk (elsöjén). – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:21 (CEST)
Tehát ha jól értem szerinted az 1-jén szóból az 1 azt jelenti hogy else?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:29 (CEST)
Megváltozik a szótő. :P – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:31 (CEST)

És mire változik meg? Csak nem elsőre, amiről én is beszélek?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:33 (CEST)

Nem, az első változik else szótőre. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:44 (CEST)

Tehát visszatértünk a kérdésemhez. Mi alapján mondjátok, hogy az 1 első és nem elseje?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:49 (CEST)

Senki nem mondta, hogy az 1 első. Az 1 pont és toldalékolás nélkül egy (tőszámnév). A helyes írásmód pedig a helyesírási szabályzatból és szószedetéből derül ki. Egyébként gyakori tőhangváltás tanúi lehetünk (külső–külseje, belső–belseje, első–elseje). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 16., 21:56 (CEST)

Ha a szószedetből derül ki, akkor mire ilyen nagy a felháborodás? Hogy be mertek rakni mégegy alakot az eddigi mellé?– Bencoke vita 2017. április 16., 22:04 (CEST)

Itt semmiféle felháborodás sincs, lényegében csak egy szavazás indult. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:10 (CEST)

A nem tudom minek kell a rossz nyelvtant helyessé tenni nem egészen erre utal.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:18 (CEST)

Jó, édes mindegy, az lenne a lényeg, hogy most akkor ki mire szavaz. Na most már van felháborodás. :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:28 (CEST)

Szerintem már van elegendő szavazat.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:37 (CEST)

Most ebből lesz valami? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. június 27., 11:00 (CEST)

A szabályzat csak kanonizálja a szokásokat, nem megszabja. A -jén szabályos volt a 10. kiadásban is, viszont pl. a „hivatalos” levelek többsége nem vett tudomást a 11. kiadásról. Az új szabályzat csak ezt szentesítette. Nem kell vele semmit csinálni, még cikken belül sem. Hagyjuk meg „stílusértékét” azoknak, akik élnek vele. (Bár én sosem tenném, mert ronda és logikátlan.) Voxfax vita 2017. augusztus 14., 20:04 (CEST)

A portálnevek végződése – szorgos segítőket keresek![szerkesztés]

Függőben FüggőbenBináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:27 (CEST)

A Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Portálsablonok okosítása szakaszban Einstein2 felvetette, hogy egységesíteni kellene a portálok névvégződéseit. (pl. -i és szóköz, egybeírás, teljesen egyedi megjelenő alak.) Ez nagyon jó javaslat. A megoldásnak két ága van: a tartalmi, amit itt kellene megoldanunk, és a technikai, amit átviszek a sablonműhelybe. Jelenleg vagy nincs egységesen elfogadott írásmódjuk a portáloknak, vagy nem követhető, hogy hol állapodtak meg róla, és mi az.

Létrehoztam a Portál:Portálok/Névvégződések allapot. Ezt a táblázatot kéne kitölteni és végül a kitöltött alakjában jóváhagyni, aztán majd csinálunk vele valamit, de legyen egy viszonyítási pont. Ebben kérem a segítségeteket. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy törlünk valamit (főleg átirányításokra gondolok), de ami zöld vagy kék, amellett legyen valami, amit akár a sablon hasznosíthat, akár bottal ellenőrizhető és javítható.

A vitát itt folytassuk le, az allapon csak az eredmény legyen a jelenlegi derékszög-párhuzamos formátumában, hogy géppel fel lehessen dolgozni! Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:40 (CEST)

@Bennó, Adam78: be tudtok szállni? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:42 (CEST)

@Bináris: Nagyon köszönöm, hogy foglalkozol vele. Első körben kiegészítettem a listát a földrajzi nevek végződéseivel, ezek szerintem nem szorulnak megbeszélésre (a megyeneveken kívül mind kötőjelesek). Nyitottam egy bővíthető szakaszt a nem egyértelmű elnevezések megbeszélésére. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

Kérdéses írásmódok[szerkesztés]

  • Portál:Búr
    Búrportál vagy Búr portál vagy A búrok portálja? – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Lovas
    Lovasportál vagy Lovas portál? – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
    Ez könnyű kérdés, egybe kell írni, jelöletlen birtokviszonyt tartalmaz, nem pedig jelzős szerkezetet. (Nem a portál lovagol, hanem a lovasoknak a portálja.) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:26 (CEST)
    Bennem inkább az a viszony merült fel, hogy ez a portál nem a lovasokkal (= zsokékkal, rendszeresen lovaglókkal) foglalkozik (azaz nem lovasportál), hanem a lovakkal (azaz lóportál), lóval kapcsolatos, lovas dolgokkal, ami ebben a tekintetben jelentéssűrítő összetételnek számíthat (http://www.e-nyelv.hu/2015-04-24/lovassir/), s ezért írnám mégis egybe (lovasportál), hacsak nem lehetséges másként különbséget tenni a lovasok portálja és a lovakkal foglalkozó portál között. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 12:16 (CEST)
Én pedig pont azt láttam, hogy lósporttól hemzseg. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 5., 19:20 (CEST)
Sok benne a lósport is, de érzésem szerint több mint felét alkotják a lófajták és a nem csupán a lósporthoz kapcsolódó dolgok (pl. a galoppozni a ló nem csak versenyeken szokott, lószerszámokat használtak igavonásnál, csatákban stb.). És szerintem a ló az alapja a lovasnak is. :) Mondjuk ez a szemléletbeli különbség nem befolyásolja a helyesírást: mindketten azt mondjuk, hogy egybeírtan helyes. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 21:42 (CEST)
  • Portál:Ókori irodalom
    Ehhez szükséges lenne egyedi írásmód, az Ókoriirodalom-portál és Az ókori irodalom portálja jöhet szóba szerintem. Én az utóbbit támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Fenntartható fejlődés
    A fenntartható fejlődés portálja alakot javaslom (lehetséges még: Fenntarthatófejlődés-portál). – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Informatika, Portál:Könnyűzene
    Ebben a két esetben (és talán néhány másikban is) ezres nagyságrendben az -i képzős formát használják a szócikkek (pl. Informatikai portál). Az egybeírást támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

Antiochiaiak[szerkesztés]

Függőben FüggőbenBináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Ahogy Lenin mondta: Что делать? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 13., 17:20 (CEST)

Ha azt mondjátok, hogy nincs az egésszel semmi probléma, és maradjon minden, ahogy van, mert így jó, az is egy válasz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Nem néztem végig az összes cikket, hogy melyik milyen időről szól. Az biztos, hogy helyes az antiokheiai a görög időkben, és helyes az antiochiai a római időkben. Aztán Bizánc fennhatósága alatt megint antiokheiai. Legalábbis azután, ahogy a bizánci császárok nevében is áttérünk a latinosról a görögösre. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. augusztus 24., 10:02 (CEST)

Kaukázusi Ibéria[szerkesztés]

Függőben Függőben– LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 7., 08:49 (CEST)

Ide is bemásolom a szakaszcímben már zöld linkként szereplő cikk vitalapjára írtakat. Véleményt kérnék.

Most már tényleg ideje lenne ezt a cikkcímet rendbe tenni. Egy magyarul nem is tudó ember nevezte át először a cikket, majd gyakorlatilag szerkesztési háborút indítva nevezte vissza, mikor én helyreállítottam a nevet. Azóta nem vettem észre, hogy már megint rossz a cím.

Leszögezem, szerintem kell a kaukázusi jelző a cím mellé, ugyanis van egy Ibériai-félsziget, amit gyakran csak Ibériaként emlegetünk, így az Ibér Királyság, az Ibériai Királyság és Ibéria kifejezetten megtévesztő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 12:32 (CEST)

Kértem a névtér felszabadítását az átnevezéshez. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:42 (CEST)

Ibéria (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 12:46 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Akkor most a Kaukázusi Ibéria a helyes cím? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 12:47 (CEST)

Szerintem helyesebb lenne az Ibéria (Kaukázus) mint Hollófernyiges. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:55 (CEST)

Szerintem az Ibéria (Kaukázus) feltételezné, hogy van egy Ibéria (???) című cikk is. De nincs. Viszont még a magyar nyelvű szakirodalom is Kaukázusi Ibéria (vagy Iberia) néven említi sokszor. Ebben az esetben nem gondolnám, hogy a zárójel a jó megoldás, amikor van más lehetőség is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 14:07 (CEST)

De az állam neve nem "Kaukázusi Ibéria" volt, hanem csak szimplán Ibéria. Olyan mintha lenne Magyarországi Velence meg Olaszországi Velence című cikkünk. Az egyértelműsítésre viszont tényleg szükség lehet, mert a legtöbb embernek a szóról a félsziget ugrik be. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 14:44 (CEST)

Az állam neve Kartli volt. Ibériának csak Európában nevezték. Szerintem vagy Kaukázusi Ibéria, vagy Kartli Királyság. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 14:52 (CEST)

Én a Kartli Királyságra szavazok, arról például rögtön leesett volna, hogy Grúziáról beszélünk, és kevesebb félreértést is okoz. Ez a lokális néven alapuló magyar elnevezés. A többi legyen átirányítás, és megemlíthető a bevezetőben. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:03 (CEST)

Csakhogy Kartli királyságból volt egy középkori változat is, vagyis akkor meg idő szerint kellene egyértelműsíteni. És ahogy nézem, a grúzokon kívül mindenki más a görög nevén, Ibériaként ismeri. Miért nem jó az Ibériai Királyság (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 15:23 (CEST)

Értem. Nem akarom kötni az ebet a karóhoz, de az egyértelműsített alak, azaz Kartli Királyság (ókor) és Kartli Királyság (középkor) sokkal jobban eligazítja már cím alapján is a témában kevésbé járatos olvasót, és már a címében is rávilágít az összefüggésre. Az Ibériai-félszigettel ellenben nincs semmilyen összefüggés, amire rá kéne világítani, sőt. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:36 (CEST)

Hát, ha szavazásról van szó, akkor én a mostani, Ibériai Királyság mellett teszem le a voksomat. Igaz nem vagyok jártas a történelemben, (sem ;-)) de nekem a Kartli semmit nem mondott. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 15:42 (CEST)

Máshol általában az államok hivatalos nevének magyar verzióját használjuk. Ibéria nem volt hivatalos neve ennek az államnak, mégis az irodalom többnyire annak nevezi. Ha a szakirodalom megnevezéseit használjuk, akkor a Kaukázusi Ibéria indokolható és nem kell zárójelezni. Ha a Wikipédia belső szokásai szerint járunk el, akkor a Kartli Királyság indokolható. Az Ibériai Királyság (Kaukázus) formát túlzónak tartom. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 15:49 (CEST)

A szakirodalom nyilván azért hívja Kaukázusi Ibériának, mert folyószövegben kényelmetlenül hat a zárójelezés. Az állam általánosan használt neve Ἰβηρία volt, kaukázusi jelző nélkül. Ha túlzónak gondolod a zárójelezést, akkor maradjon így ahogy van, az első sorból úgyis rá lehet jönni, hogy nem Spanyolországról van szó. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 16:11 (CEST)

Szerintem nem. Folyószövegben – főleg ha egyébként a Kaukázus történelméről van szó és senki se keverné össze anélkül sem az európaival – nem kellene se a kaukázusi kitétel, se a zárójel. Mégis használják. Mint a görög névalakból is látszik, ez egy görög eredetű, csak Európában elterjedt név. Én továbbra is azt mondom, hogy a Kaukázusi Ibéria a szakirodalommal is indokolható, de teljesen jó a Kartli is. Igazából az Ibéria(i) Királyságra nem látok túl sok indokot. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 16:35 (CEST)

Nem tudom mennyire elfogadható indok, de a németet kivéve, minden más ismertebb nyelven "királyságként" szerepel a Wikipédián. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 21:05 (CEST)

Azt én is láttam, dehát minden wikinek megvan a maga elnevezési hagyománya. Nekünk a sajátunkat kéne megtalálni. Egyelőre még nyitott a dolog. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 21:11 (CEST)

Az Államok vezetői... listák során találkoztam ezzel a kérdéskörrel. Ami engem illet, én a Kartli Királyság (ókor ill. középkor) formát tartanám legjobbnak. Az Ibériai Királyság a cikk szerint is (de más nyelvek cikkjei szerint is) időben máshová esik. Kétségtelen azonban, hogy van ilyen forma. – Burumbátor Súgd ide! 2017. október 8., 17:26 (CEST)

Főtitkár[szerkesztés]

Van nagybetűvel (Az ENSZ Főtitkár koszovói különmegbízottja) és kisbetűvel (Az ENSZ főtitkár kelet-timori különmegbízottja). Mindkettőhöz van közöm, tudom, de mégis kérdezem, melyik a helyes? – Burumbátor Súgd ide! 2017. október 7., 08:03 (CEST)

A nagy F-et semmi sem indokolja. Lásd: elnök, államelnök, miniszterelnök stb., mind-mind kicsi. És, szerintem ENSZ-főtitkár vagy az ENSZ főtitkára. (AkH 12. kiadás: 289.a)) Wikizoli vita 2017. október 7., 09:57 (CEST)

Wikizoli +1: Az ENSZ-főtitkár koszovói különmegbízottja, illetve Az ENSZ-főtitkár kelet-timori különmegbízottja lenne a helyes. – Malatinszky vita 2017. október 7., 22:22 (CEST)

Köszönöm, átneveztem őket. – Burumbátor Súgd ide! 2017. október 8., 09:30 (CEST)

Sólepárlás – sóbepárlás[szerkesztés]

Átírnám valamennyi sólepárlás-t sóbepárlás-ra, első körben Vita:Arc-et-Senans királyi sólepárlója vitalapon leírtak alapján. Ehhez várnék ellenvéleményt ha van. Megtekinthetők a Pallas Nagy Lexikona http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/ Bepárologtatás, Lepárlás szócikkei is. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 7., 10:50 (CEST)

A Arc-et-Senans királyi sólepárlója esetében a sófőzője stílusosabb lehetne, de lehet sóüzem is. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 7., 13:02 (CEST)

A Pallas nyelvezete felejtős, kellene valami újabb szakmai forrás a névhasználatra. Most próbáltam keresni a neten a "sólepárlás – sóbepárlás" szavakra (így együtt), és minden szövegben a "sólepárlás" volt használva (az első pár oldalt néztem végig). A "sólepárlás" szó a laikusok számára ismerős szó, a "sóbepárlás" számomra ismeretlen szó, tehát először el kellene magyarázni, hogy mi is az, miért ez a neve, mi az a "bepárlás"? Ha választani kell, én a "sólepárlás" használata mellett vagyok a használhatóbb volta miatt (a WP-t nem a szakembereknek írjuk, hanem elsősorban laikusoknak, és emiatt gyakran kompromisszumot kell kötnünk a szóhasználattal kapcsolatban is). misibacsi*üzenet 2017. október 7., 19:48 (CEST)

@Misibacsi: Kedves Misibacsi! A Pallas Nagylexikonát mindössze azért idéztem volna, hogy ne azzal kezdjem, „... már a régi görögök is...” A bepárlás és a lepárlás fogalma nagyjából a magyar vegyipar kezdeteivel – azaz a Pallas kiadása idején – kezdett elterjedni. A sólepárlás egyszerű tévedés és legalább annyira pongyola mint a pálinkafőzés, ami elterjedtebb a pálinka lepárlásánál és ez teljesen érthető is. A pálinkát főzik, lepárolják is, mindössze annyi a különbség a kettő között, az előbbit a hátsó sufniban teszik, a másikat meg a szakirodalomban. Szeretnék azonban idézni a Britannica Hungarica enciklopédiából: só szócikk szerint „A tengervíz ill. a természetes sóoldat bepárlása talán a legegyszerűbb ásványkinyerési eljárás:...” Esetleg, ha megnéznéd a Desztilláció szócikkben a Bepárlás szakaszt, talán eszedbe jut, az is a nagyközönségnek íródott. Megjegyzem, a huwikin találod. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 8., 12:11 (CEST)

+1, a Pallas nem forrás mai nyelvhasználatra. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 8., 00:15 (CEST)

@Bináris: +1 vélemény a MIsibacsinál leírtak szerint. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 8., 12:11 (CEST)
Ha viszont az nekem is szól, akkor megkérlek, hogy 1. írjál normális betűkkel, mert az indokolatlan apró betűzéstől csak a szemem megy tönkre, nem foglal kevesebb bitet, 2. mellőzd az ilyen beszólásokat, hogy „esetleg, ha megnéznéd” és hasonlók. Általában elég világosan szoktam kifejezni magam, és azt írom, amit gondolok; most is ez történt. Én a kémiához és a sókészítéshez nem értek, nem is kívántam hozzászólni, Azt írtam, hogy a Pallas nem forrás a mai nyelvhasználatra, és ezt úgy értettem, hogy a Pallas nem forrás a mai nyelvhasználatra. Ennek a sókészítéshez semmi köze, és nem kell szócikkeket olvasnom. Nem is szóltam volna hozzá az egész témához, ha nem azt látom, hogy a Pallasra hivatkozol, aminek a nyelvezetét és nyelvi-helyesírási megoldásait inkább irtani kell a Wikipédiából. Semmi relevanciája annak, se, hogy a szaknyelv hol tartott a Pallas idején. Tehát ennyi a kérés, hogy hivatkozzál modern forrásokra ilyen kérdésekben. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 9., 08:36 (CEST)
@Bináris: Valamelyikünknek rosszul lehet beállítva a felbontása, mivel nem használtam apró betűket. Ezen viszont könnyen lehet segíteni Ctrl+egérgörgővel ahelyett, hogy erőltetnéd a szemedet. Az első hivatkozásban a Vita:Arc-et-Senans királyi sólepárlója vitalapon „modern” forrásokra hivatkoztam, a Pallasoshoz odaírtam, hogy is, a fentiek magyarázatául. A „ha megnéznéd”-et nem érzem beszólásnak inkább udvariasságnak, sajnálom ha irritál. Legközelebb kerülni fogom. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 9., 09:08 (CEST)
Igazad van, Misibacsi tette felső indexbe a hozzászólásodat, elnézést a gyanúsításért.  Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 9., 17:28 (CEST)
A pontosság kedvéért: Sepultura kavart bele a hozzászólásomba, aminek egy része ki is törlődött emiatt. itt módosított. Gondolom véletlen volt. (megpróbálom helyreállítani újbóli beszúrással, de az időt nem frissítem). Ilyeneket nem szoktam írni, hogy "miért eatt"... (meg előnézetben meg szoktam nézni, hogy mit írtam). misibacsi*üzenet 2017. október 9., 18:13 (CEST)

Én is úgy érzem, hogy a lepárlás az elterjedt forma. Hogy ez szakmailag mennyire helyes, azt nem tudom. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2017. október 8., 00:47 (CEST)

@EniPort: Kedves EniPort! Valóban a sólepárlás az elterjedtebb, de ez még nem jelenti azt, hogy az a helyes kifejezés. Én már elég öreg vagyok ahhoz, emlékezzek arra amikor a Húsvét-szigetek elterjedtebb volt a Húsvét-sziget alaknál. Ma már nem kérdés melyik a helyes, de még mindig sokszor fordul elő a Húsvét-szigetek. az előfordulási számokat nem számolnám. A szerkesztői lapodon láttam pécsi vagy, biztosan van a környezetben olyan aki akinek volt köze az ottani vegyipari gépész képzéshez és talán bennük jobban megbízol mint bennem. Addig is javaslom keress fel szakmai oldalakat, ne az utazási lapok színvonalára vigyük magyar wikipédiát. Üdv. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 8., 12:11 (CEST)
Hogy én is belekotyogjak...

Legyen az elhatároló tény az, hogy mi a művelet tervezett célja. Tehát, az oldatból az elpárolgó, majd ismét lekondenzálandó folyadék a művelet célja, vagy ellenkezőleg: az oldat besűrítése és a visszamaradó termék kinyerése.

A tengervíz példájával: a víz sótlanításával ivóvizet akarunk-e csinálni, vagy épp ellenkezőleg: a tengervízből kinyert sóra van szükségünk. MZ/X vita 2017. október 8., 12:38 (CEST)

@Jzana: Remélem ezt nem megérzésből írtad mint EniPort, mert ha igen, akkor eltaláltad a lepárlás és a bepárlás közötti különbség lényegét. Sót nem is lehet lepárolni. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 9., 08:16 (CEST)

Revideálom az álláspontomat, mivel a Természettudományi Kislexikon (1971) szerint: "bepárlás - oldott anyag koncentrációjának növelése az oldószer eltávolításával, vagy az oldatból elpárologtatással".

Korábban is megnéztem ezt a lexikont, de a témaindító címszavakra kerestem, és azok nem szerepelnek benne. Tehát ha egy adott szócikkben ez az eljárás szerepel, akkor a "bepárlás" szót kell alkalmazni rá. misibacsi*üzenet 2017. október 13., 16:11 (CEST)

Joszif – Ioszif[szerkesztés]

A Cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása c. szabálykönyv Az orosz nevek átírása fejezetének példatárában az 50. oldalon Иосыф – Ioszif. Olyan nevek társaságában mint: Iona, Ionyics, Ionyicsna, Iordanszkij, Iofan, Ioffe, Ioganszon, és így tovább. Ezek közül érdekes Ioffe, amely szerepel a Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatárban, (Иоффе – Ioffe) és a Иогансóн – Ioganszon, amely germán eredetű vezetéknév (Johanson, Johansson), mégsem írjuk vissza eredetibe, kivéve ha viselője oroszországi svéd nemzetiségű, vagy ha Svédországban született, de Oroszországban élt. Visszatérve Ioszifra I-vel kell átírni minden Иосиф-ot, (Sztálin kivételével) beleértve a Sztálin apai nevét viselőket is, mivel rájuk nem vonatkozik a hagyományosság szerinti kivételezettség. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 9., 13:04 (CEST)

Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár#Megjegyzés: „A cirill Иосиф és Иосифович nevek szabályos átírása ugyan Ioszif, Ioszifovics, de az OH kifejezetten a Joszif és Joszifovics alakokat hozza, és itt a Wikipédiában is ezt az utóbbi alakot használjuk.” – Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2017. október 9., 13:15 (CEST)

Elszaladtam a könyvtárba, mivel OH sincs otthon, de ott is csak a 11. kiadást találtam. Ennek Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása c. fejezetében ennyi van: „220. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.” Mi változott ehhez képest az orosz nevek átírásának szabályaiban, a 12. kiadásban? – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 9., 15:14 (CEST)

Azt nem tudom, nekem nincs OH-m. Erre majd válaszol olyan, akinek van. Szerencsére akad ilyen szerkesztő is. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2017. október 9., 15:17 (CEST)

Na de ha már elszaladtál, nem az OH-t nézted meg? :) Benne van a Joszif is, a Joszifovics is. – Pagony foxhole 2017. október 9., 15:28 (CEST)

A cirill átírás szabályai nem változtak, meg az sem, hogy egyes rögzült alakokat nem a szabály szerint írunk. Az OH szerkesztői szerint nyilván a Joszif név rögzültnek számít, nem csak Sztálinnál, hanem minden egyéb esetben. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. október 9., 15:30 (CEST)

A témáról volt már megbeszélés (nem ezen a lapon). Annak a megbeszélésnek az alapján (július végén) én írtam be a Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár#Megjegyzés oldalra ezt a megjegyzést ("...és itt a Wikipédiában is ezt az utóbbi alakot használjuk”). Akkor éppen az OH miatt jutottunk erre a megállapodásra. Számomra viszont új info a 220. oldal mondata, amit Sepultura fentebb írt. Korábban is beszéltünk már az OH és a "Cirill betűs szláv nevek átírása..." c. könyv közötti eltérésekről, de ennek a mondatnak az alapján szerintem most már megállapodhatnánk abban, hogy ilyen esetekben mindig az utóbbi könyv által megadott alakok a mérvadók. Igen? Nem? – Vadaro vita 2017. október 9., 16:22 (CEST)

Nem 220. oldal, hanem AkH.11 220. pont a 11-esben. És így van, az OH határozottan a Joszif, Joszifovics alakot hozza, sőt szándékosan nemcsak Sztálint, hanem Dmitrij Joszifovics Ivanovszkijt is hozza példának (majdnem azt írtam, hogy akárki legyen is az, de szerencsére elkékült). Tehát ebben az esetben nyilván rögzült alakról van szó, az OH szerinti írásmód felülbírálja az általános szabályt (és ez is a megegyezés kétféleség esetére). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 9., 17:34 (CEST)

A két szabályzat között nincs ellentmondás, mivel az egyik helyesírási szabályzat, a másik átírási. Az 1950 előtt ismertté vált neveket hagyományosan írjuk át, az azután ismertté váltakat az átírási szabályzat szerint. Ez a szabály azonban nem általában nevekre, hanem bizonyos személyek nevére vonatkozik. A példa szerint Igor Stravinsky az Stravinsky, de az összes többi az Sztravinszkij az átírás általános szabályai szerint. Így van leírva. Innen egyrészt logikusan következik az hogyha Sztálint Joszifnak írjuk át, attól még nem minden Иосиф Joszif, annál is inkább mivel a példatár szerint is Ioszif a helyes átírás. Ugyanez vonatkozik a Joszifovicsra is, ha valaki így vált ismertté 1950 előtt akkor nem bolygatjuk az átírását, hanem hagyományosan írjuk át. Sajnos ilyenből eredhet a huwikin jól elterjedt igen sajnálatos félreértés is, hogy a germán eredetű neveket eredeti alakjukba írjuk vissza. Az előbbieket értelmezve már fel is oldottuk a helyesírási és az átírási szabályzat közötti ellentmondást. Arról nem is tudom írjak-e, hogy a huwikin az is általános szabály lett: az И-vel kezdődő magánhangzóval folytatódó Neveket J-vel kell átírni. Ez hol van még leírva? SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 9., 19:12 (CEST)

Nem arról van szó, hogy "kell", hanem arról, hogy erre jutottunk. Bin vitalapján találod a megbeszélést. – Vadaro vita 2017. október 9., 21:26 (CEST)
Tévedsz, az OH nem Sztálin és Ivanovszkij kereszt- és apai nevére vonatkozólag akar informálni bennünket, hanem a külön tételekre vonatkozólag: Joszif, Joszifovics. A két figurával csak illusztrálja ennek a két tételnek az írásmódját. – Pagony foxhole 2017. október 9., 20:35 (CEST)

Szerintem többszörösen téves a gondolatmenet, aminek alapján az orosz Иосиф általános Joszif átírását javasoljátok.

  1. A vonatkozó akadémiai szabályzat minden kétséget kizáróan az Ioszif átírást teszik általános szabállyá: ez a betű szerinti átírás, és ez szerepel a névtári részben is.
  2. Az OH-ban szereplő Joszif szócikkben Sztálin neve nem példaként szerepel, hanem a címszóhoz tartozó konkrét utótagként, az adott írásforma alkalmazási körülményeként.

Sajnos az OH szótári részének rövid jelmagyarázata nem felel meg a kötet bevezetőjében kitűzött célnak, a széles közönség általi könnyű használhatóságnak: gyakorlati kézikönyvbe semmiképpen nem illő és nyilvánvalóan teljesen felesleges szakkifejezésekkel van teletűzdelve, komolyabb kutatómunka nélkül lényegében érthetetlen. (Pl. a MÉK szerint vessző jelentésű virgula szó használata függőleges vonal helyett.) Ha azonban elvégezzük a kutatómunkát, akkor kiderül, hogy a Joszif szócikk tartalma, a Joszif || -> | Sztálin karaktersor azt jelenti, hogy az adott írásmód a csakis a Sztálin szóval kapcsolatban, a Sztálin szócikkben található Joszif Visszarionovics Sztálin névben alkalmazandó. Ehhez hasonlóan a Joszifovics szócikkből az derül ki, hogy ez az írásmód a Dmitrij Joszifovics Ivanovszkij névben alkalmazandó.

– Peyerk vita 2017. október 9., 22:17 (CEST)

Szerintem ilyen nyilvánvalóan nem egyértelmű esetben (szerkesztői vitalapon folytatott) magánbeszélgetés alapján nem módosítunk útmutatókat. Visszaállítottam a módosítást, próbáljuk meggyőzni egymást. – Peyerk vita 2017. október 9., 22:53 (CEST)

Khm... Az útmutató nem irányelv. Miért ne módosíthatná akárki, akármikor? – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. október 9., 23:13 (CEST)

Egyébként is teljesen érthetetlen lenne, hogy a sok Joszifovics közül miért éppen Ivanovszkij lenne az, aki J-s, míg az összes többi meg nem. Szerintem egészen nyilvánvaló, hogy a példa az példa, arra szolgál, hogy mondjon egyet a sok közül, nem arra, hogy a preferált írásmód csak éppen pont arra a két személyre vonatkozik.

De miért nem kérdezzük meg mondjuk Mártonffyt? – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. október 9., 23:15 (CEST)

@Peyerk: akkor a Jackson || -> | Pollock karaktersor meg azt jelenti, hogy a Jackson csakis Pollock nevében írandó így? :) – Pagony foxhole 2017. október 9., 23:52 (CEST)

Nem. Ez a karaktersor azt jelenti, hogy Jackson Pollock nevét így kell írni, egyéb hasonló neveket viszont előfordulhat hogy másként. Ahogy a Joszif Sztálin nevének helyesírására vonatkozó előírásból sem következik semmi mások nevének helyesírására.
De visszakérdezek: az OH-ban van bárhol explicit utalás arra, hogy érvényteleníti vagy érvénytelennek tekinti az orosz nevek átírására vonatkozó akadémiai szabályzatot? Szerintem nincs. Most ugyan nincs kedvem kikeresni, de emlékeim szerint ennek pont az ellenkezője igaz: az OH meghivatkozza a szabályzatot.
– Peyerk vita 2017. október 10., 09:17 (CEST)

Néhány mondattal folytatom onnan, ahol tegnap elkezdtem. Itt egy helyesírási szabályzatot ütköztetünk egy átírási szabályzattal, amit nem kellene. Előbbinek az a célja, szabályozza és példázza hogyan kell helyesen magyar szavakat vagy a magyar nyelvben használt neveket helyesen írni. Tehát az ablakot ablaknak kell írni – mily meglepő – a cipőt cipőnek, Józsefet Józsefnek, ha pedig a Joszif alakot használják akkor annak Joszif a helyesírása. Nem tudom Mao Ce-tung benne van-e de azt akkor is így írjuk magyarul, ha az átírási szabályoknak nem felel meg. Ezen túl még mintának sem használhatjuk átírásra és nem is állíthatjuk, így kell helyesen átírni. Így van ez a Joszif alakkal is, ez a helyesírása, függetlenül attól, hogy Sztálin keresztnevéről vagy Jäger Joszifról van-e szó, http://www.centropa.org/hu/photo/jager-joszif-masodik-felesegevel-lanyaval-es-vejevel (Nyugodjon békében! Bocsánat a példáért.) Egy helyesírási szótárnak nem feladata, hogy átírási szabályokat állítson fel, vagy akár példákat is soroljon a helyes átírásra. Nem írhatja egy helyesírási szabályzat, hogy Иосиф az helyesen Joszif, nem pedig Ioszif, nem is írja. Attól, hogy nincs benne az Arkagyij, attól még ez a név létezik és így kell helyesen leírni magyar szövegben.

Ezzel szemben egy átírási szabályzatnak az a célja, hogy az átíráshoz mutasson utat, és ezt is teszi, példatárban azt is leírja, Иосиф helyes átírása az Ioszif. Ennyire egyszerű az egész, egy orosz név átírását ne keverjük egy orosz nyelvből vett névváltozat helyesírásával. Majd ha a helyesírási szabályzatban azt fogják írni, hogyan írjuk át akkor majd átírási szabályzat is lesz és majd akkor úgy is írjuk át. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 10., 05:59 (CEST)

Amikor egy szónak kétféle írásmódja létezik a helyzettől függően, akkor az OH ezt mindig hangsúlyozza. Itt nem tesz ilyet. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 10., 08:06 (CEST)

Stravinskynél hányszor teszi? – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 10., 08:51 (CEST)


Sepultura +1.

Mi az hogy az OH "nem tesz ilyet"?!? Kimásoltam a Joszif szócikk teljes szövegét, a lehetőségeimhez mérten karakterhűen. Ez egészen konkrétan azt írja, hogy a Joszif írásmód Sztálinra vonatkozik. Ha valaki azt állítja, hogy az OH-t ebben az esetben a vonatkozó akadémiai szabályzattól eltérően kell értelmezni, az kérem fejtse ezt ki részletesen, érvekkel, hivatkozásokkal. És persze előtte olvassa el a vonatkozó jelmagyarázatot, ne kitalálni próbálja, mi mit jelent.

– Peyerk vita 2017. október 10., 09:25 (CEST)

Számomra elfogadhatók Sepultura érvei. És lényeges, hogy a 220. pontra felhívta a figyelmet. – Vadaro vita 2017. október 10., 11:07 (CEST)

Azért tisztázzuk, miről szól ez a kérdés. Nem arról, hogy a cirill karaktersornak mi a helyes átírása. Kizárólag arról, hogy az általános átírási szokványtól milyen eset(ek)ben térünk el. Elegánsan átsiklunk afelett, hogy a másik problémás forma, a Joszifovics vajon miért lesz kizárólag annak az egyetlen, egyébként tök ismeretlen embernek a sajátos, szabványtól eltérő írásmódja? A válasz szerintem teljesen egyszerű, nem Ivanovszkij, de még csak nem is Sztálin itt a lényeg.

Az átírási szabályzat szerint ez sem ellentmondás, mivel ez a név 1950 előtt vált ismertté. Azon lehetne vitatkozni mi az ismertség, mert ha tőlem kérdezte volna valaki ki Ivanovszkij nem tudtam volna megmondani. Viszont ha valaki beírja a keresőbe a Dmitrij Ivanovszkij nevet akkor nagyon sok találatot kap és kiderül, hogy igen nagy név több tudományos területen. Az pedig, hogy a helyesírási szabályzatba miért pont ő került be, ezt már a szerkesztők tudnák megmondani.

Egyébként hogy egy-egy más írásrendszerből hogyan írunk át, az elég eseti. Egyes esetekben betű szerinti, más esetekben viszont kiejtéskövető, és az a gyakoribb. Ha az akadémia megállapít egy átbetűzési formulát, akkor mindössze annyi történt, hogy van egy keretrendszer. Ettől kismillió okból lehet és kell eltérni, amiből az egyik a honosodás. Szerintem kétségkívül az orosz Иосиф személynév Joszifként honosodott, ráadásul ez meg is felel a tényleges kiejtésnek mind az orosz, mind a magyar nyelvben. Pont ugyanúgy, ahogy a tényleges kiejtésnek felel meg az útmutató visszavont változtatása. Miért is ne egyezhetnénk meg ebben a praktikus elvben? Például Иоанн Павел II esetén ugyanez a helyzet. Az idegen j-ket ők egyszerűen i-vel írják. A sajátjukat is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. október 10., 22:04 (CEST)

Ezt annyira szépen megfogalmaztad, hogy csak annyit teszek hozzá: +1. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 11., 08:50 (CEST)

Egy korábbi hozzászólásomban majdnem leírtam a választ erre, de aztán feleslegesnek ítéltem. Mivel azonban ez a tévedés ide került, ezért mégis leírom, hogy is állunk ezekkel a szókezdő i betűkkel az oroszban. Ezek alapvetően olyan görög eredetű nevek elején fordulnak elő, ahol az eredetiben önálló szótagként ki is ejtették őket. Egyáltalán nem igaz, hogy ez az i betű simán j hangot jelöl; ez a konkrét névtől és mástól is függhet. Például az Иисус (Jézus) név elején egyértelműen i-nek ejtik. Egyébként ezt az ingadozást szemlélteti az Ivan/Jan kettősség, ugyanis mindkét név az Ioan származéka, csak más-más magánhangzó vált benne mássalhangzóvá (vagy félhangzóvá).
De mindez valójában teljesen érdektelen. A lényeg az, hogy létező akadémiai szabályzat teljesen egyértelműen rendezi az átírás kérdést, amitől nincs okunk eltérni, erre nem láttam legalábbis alátámasztást.
– Peyerk vita 2017. október 11., 15:41 (CEST)

Azt hogy egy-egy írásrendszerből hogyan írunk át, az ebben az esetben egy átírási szabályzatban le van írva. Mindenben meg lehet egyezni, de inkább abban kellene megegyezni, hogy egy létező és egy jól érthető szabályzathoz tartsuk magunkat. Nem tudom egyáltalán tisztában vagytok-e mi lenne a következménye, ha elkezdnénk önkényesen felrúgni ezeket a szabályokat és nem a szabályzat hanem valakik mondanák meg melyik szót kell kiejtés szerint kell leírni és melyiknél hagyatkozunk a szerencsétlen akadémikusokra. Ez már egy teljesen másik történet, amelyik arról szól, betartsuk-e a szabályokat, vagy ha a kiejtés és szabályos átírás eltér attól akkor ne foglalkozzunk a szabállyal. Tudjátok hány ilyen szó van csak az oroszban? – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 11., 10:06 (CEST)

Én ezen a ponton ki is fogytam a józan érveimből, ezért köszönöm azoknak a szerkesztőtársaknak a hozzászólását is, akik nem értettek velem egyet. Én azokból is szoktam tanulni, akkor is ha a véleményemen valamelyik ellenvélemény éppen nem változtat. Elnézést kérek viszont azoktól, akiknek nem válaszoltam vagy csak udvariatlanul röviden válaszoltam. Olyannal például nem tudok mit kezdeni, hogy mi itt az „OV-t használjuk”, nem az átírási szabályzatot. Számomra ez olyan mintha egy építési területen történt ütközés után arra hivatkozna valaki, ott az építésügyi szabályzatot kell betartani nem a KRESZ-t. (Ebben mellesleg igaza is lenne mert az nem közút.) Annak a szerkesztőtársnak aki a Ioszif nevet hiányolja a helyesírási szabályzatból nem is tudok jól megválaszolni, mivel nem áll most módomban megnézni a kovács benne van-e nagybetűvel. Azt sem tudom benne van-e a bináris, de abban már biztos vagyok csak kisbetűvel van írva. És az nem nem jelenti azt, hogy ha nagybetűvel írjuk akkor az csak szabálytalan lehet, vagy ilyen a magyar helyesírásban nem is létezhet. (Ez csak egy szerencsétlen példa lenne, nem személyeskedés.) Ami a Joszif nevet illeti, hogy honnan jöhet, azt sem tudom bebizonyítani, de teljes mértékben elfogadom, a Joszifot Joszifnak kell írni, akkor is ha Sztálin keresztneve, akkor is ha azt ha orosz, bolgár vagy ukrán Йосиф-ból írjuk át, vagy ha Magyarországon így anyakönyveztek valakit, vagy szerb volt az illető, mert régebbi magyar szövegekben szerepelhetett így. Én csak az általánosítást nem tudtam elfogadni, miszerint Иосиф az csak a Joszif alakban lehet szabályosan átírt. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2017. október 11., 10:09 (CEST)

Szerintem nem ér meg túl sok háborút a kérdés, mert nem olyan lényeges, de egyet ne felejtsetek el: ez az a hely, ahol akár valamelyik könyvtől való eltérésről is dönthetünk, és volt is már néhány ilyen példa. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 11., 10:24 (CEST)

Itt van egy érdekes dokumentum az AkH.11 megjelenése előtti előterjesztésekről. Az egészből teljesen nyilvánvaló, hogy a cirill átírás sem betű szerinti, hanem ejtéskövető. „Az idegen szavak átírása igyekszik követni a kiejtést” (Nyest). De egyébként pedig ezt a könyvet lenne érdemes forgatni. Nekem nincs meg. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. október 11., 21:23 (CEST)

Épp ezt forgatjuk! Épp ez a linkelt könyv az, amelynek a példatára (bőven, de pontosan kivonatolva) itt olvasható: Wikipédia:Cirill betűs szláv nevek átírása/Orosz személynevek magyar átírása: példatár; amelynek a példatárából Sepultura kiemelte, hogy: Иосыф – Ioszif (50. oldal). A könyv leírja (30-32. oldal), hogy az orosz helyesírásban - "a fonetikus, az etimologikus és a hagyományos írásmód szempontjainak együttes jelenléte" mellett - két további elv: a fonematikus elv és a szótagelv is érvényesül, hogy egyes orosz betűknek többféle funkciójuk van, stb. A leírásból kitűnik, hogy nem lehet csak betű szerinti, vagy csak ejtéskövető átírásról szó. – Vadaro vita 2017. október 11., 23:28 (CEST)

Akkor itt ütközik a két tótumfaktum. Mindenesetre mind a hagyományos, mind a fonetikus elvnek a Joszif felel meg, kizárólag a betűhív átírás indokoná az i-t. Ez nekem konkrétan azért érdekes, mert annak idején az átírást nem igénylő latin írás esetén is nagy felhördülést keltett, mikor Josephusból Iosephus lett. Hasonló volt a középgörög Ióannészek esete is. Azonban a latinban egyáltalán nincs j betű, az ógörögöt pedig hagyományosan betű szerint írjuk át. De az újgörögöt már fonetikusann: Joannísz lenne. Szóval én még mindig a Joszifot preferálnám, mint ejtéskövető és hagyományos átírást. A transzliteráció egyszerű betűhelyettesítés, a transzkripció viszont mond is valamit arról, hogyan kell használni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. október 13., 22:16 (CEST)

Ne haragudj, de úgy tűnik, te nem olvasod el, amit írunk és amiket meghivatkozunk, csak ismételgeted az üres spekulációidat. Amíg nem szerzed be a vonatkozó akadémiai szabályzatot és nem olvasod el, illetve érdemben nem reagálsz arra a tényre, hogy az kifejezetten Ioszif alapban írja elő átírni az orosz Иосиф nevet, addig nincs mit beszélgetni erről a kérdésről. – Peyerk vita 2017. október 14., 10:52 (CEST)

De haragszom, ugyanis nem üres spekulációról van szó. Szerintem meg se próbáltad megfejteni, miről beszélek, és igen jó lenne, ha nem vennéd fel azt az elharapózó stílust, miszerint mindenki hülye, aki másképp gondol valamit. A magam részéről még a törvényekben is inkább keresem a törvény szellemét, mint betűjét, akkor ugyanis, ha a jogalkotó szándékával vagyunk tisztában, a rendezetlen, vagy esetleg rosszul rendezett kérdések is felismerhetők. Ez pontosan ez. Kismilliószor fordul elő ezen a kocsmafalon, hogy arról beszélünk: ez a szabály, de nem vagyunk képesek az okát megérteni. Ilyen esetekben elő is fordul, hogy eltérünk akár az OH-tól, akár bármely más helyesírási szótártól. Ehhez pedig nem kell más, mint konszenzus. Én továbbra is azt állítom – amit egyébként az általam és mások által belinkelt anyagok is mutatnak –, hogy a cirill átírások alapvetően ejtéskövetők. Ez a szabály szelleme, amit az összes többi olyan betű átírása mutat, amelyik eltérő környezetben eltérően viselkedik. Ennek alapján az i-vel kezdődő és magánhangzóval folytatódó nevek egyértelműen j-vel írandók át, legfeljebb kimaradtak a szabálykönyvekből és nehezen emészthető, felesleges betűhívségnek maradt meg.

Engedd meg nekem azt a luxust, hogy fenntartsam a véleményemet, ha egyszer nem győztetek meg, se ti ebben a vitában, se az akadémiai kiadványok. Köszönöm. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. október 16., 07:14 (CEST)

Persze, véleménye mindenkinek van egy, nyilván neked is. Csupán arra hívtam fel a figyelmedet, hogy a te véleményed üres spekuláción alapul. Az И-vel kezdődő nevek általában I-vel írandók át, néhány kivételtől eltekintve. "Kismilliomodszor" írom le ide, hogy a szabályzat névjegyzékében ez szerepel, összhangban az elveivel és a szabályaival: Иосиф = Ioszif.

Az oroszból való átírásnak a szabályzatban rögzített elveit fentebb már összefoglalta más. Amit te kitalálsz erről, annak nincs alapja. El nem tudom képzelni, honnan veszed, hogy te ismered helyesen a szabályzat szellemét, amikor a szabályzatot nem olvastad, és ugyanúgy semmibe veszed, mint a mellékletét képező konkrét névjegyzéket.

Nem vitatom a jogodat arra, hogy kitalálj más elveket és szabályokat magadnak, de azt nagyon szépen kérem, hogy ezeket ne próbáld eladni se az akadémiai átírási szabályzat elveiként és szabályaiként, se a szabályzattól való eltérés megalapozásaként.

– Peyerk vita 2017. október 16., 09:10 (CEST)

Helyesírási segítségkérés[szerkesztés]

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva--PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2017. október 9., 19:04 (CEST)

Az alábbi fogalmaknál kérek szépen helyesírási segítséget, elsősorban kis/nagy kezdőbetű és kötőjel tekintetében, illetve esetlegesen frappánsabb magyarításban:

  • sportautó-világbajnokság/Sportautó Világbajnokság
  • hegyi Európa-bajnokság/Autós Hegyi Európa-bajnokság
  • német pályaautó bajnokság/Német Pályaautó Bajnokság (DARM, Deutschen Automobil-Rundstrecken-Meisterschaft)
  • sebringi 12 órás autóverseny (ez mondjuk asszem pont jó így)
  • Sierra Montanai hegyi felfutó (a hegyi felfutó itt jó a hill climbre, igazából az a konkrét kérdés, hogy a Sierra Montanai az itt melléknév -e (gondolom igen a sebringiből kiindulva) és ha igen, akkor hogyan írandó)

--PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2017. október 9., 18:33 (CEST)

A bajnokságok önmagukban nem számítanak tulajdonnévnek, tehát kisbetűsök. A pályaautó-bajnokság is kötőjeles és a Sierra Montana-i is. Tehát sportautó-világbajnokság, autós hegyi Európa-bajnokság, német pályaautó-bajnokság, sebringi 12 órás autóverseny, Sierra Montana-i hegyi felfutó. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 9., 18:59 (CEST)

@Bináris: köszönöm szépen a segítséget! --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2017. október 9., 19:04 (CEST)

Biztos, hogy a DARM az pályaautó-bajnokság és nem pálya-autóbajnokság? Igazán kérdezek és nem állítok, mert nem ismerem ezt a szaknyelvet. Van olyan fogalom, hogy pályaautó? Pályaautónak hívják azokat a kocsikat, amik a DARM-versenyeken rohangálnak? Ha igen, akkor ezt jól tükrözi a pályaautó-bajnokság írásmód. Ha viszont itt olyan autóbajnokságról van szó, amelyet pályákon (nem pedig, tudomisén, a forgalom elől ideiglenesen elzárt közutakon) tartanak, akkor én pálya-autóbajnokságnak írnám ezt. – Malatinszky vita 2017. október 10., 14:11 (CEST)

Jogos, erre nem figyeltem. Ha pályaautó lenne, az tükröződnék a német eredetiben (akár van olyan, akár nincs). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 10., 14:13 (CEST)

@Malatinszky, Bináris: érdekes a felvetés, mert ez nekem így eszembe sem jutott, de azt gondolom, hogy mégiscsak a pályaautó-bajnokság lesz a helyes, mert az ebben résztvevő autók a pályaautók (ami mondjuk egy meglehetősen tág kategória, nagyjából talán úgy definiálnám, hogy zártpályás versenyekre fejlesztett autók és a nekik kiírt bajnokság). Ez így persze nem a német tükörfordítása. Érdekességképen idetenném, hogy a MNASZ nevezék-rendszerében pályaautónak hívják a söprögető autót is (ez nem versenyautó, hanem a rali gyorsasági futamokon az utolsó versenyző után elengedett, a versenylebonyolításban segédkező autó), de ezt ne is keverjük ide, mert ezt már csak a fekete öves ralirajongók tudják. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2017. október 14., 15:38 (CEST)

@Malatinszky, Bináris: ... bocs, még egy kérdés: a Mont Ventoux-i és a Ollon-Villars-i így kötőjelesen, nagy betűvel a Sierra Montana-i mintájára? --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2017. október 15., 13:40 (CEST)
...meg még egy: Mont Ventouxban? Ollon-Villarsban? Vagy csak akkor kell kötőjel ha az utolsó szótagnál a kiejtés eltér az írásmódtól? --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2017. október 15., 13:42 (CEST)
A banben itt nem játszik, csak az -i. Maradnak nagybetűsek, és csak akkor van kötőjel, ha az ejtés megkívánja. – Pagony foxhole 2017. október 15., 13:44 (CEST)

Az Ollon-Villars-i nem, mert kötőjeles: ollon-villars-i (feltételezve, hogy az s-t nem ejtik a végén). – Pagony foxhole 2017. október 15., 13:43 (CEST)

Két külön szabály okozhat kötőjelet. Az egyik szerint az -i melléknévképzőt alapvetően kötőjel nélkül kapcsoljuk és kisbetűsíti a melléknevet (hiszen a melléknevek alapesetben kisbetűsök) – kivéve, ha az egy eleve több szóba írt tulajdonnév. Tehát párizsi, budapesti, New York-i. Ez a helyragokra nem vonatkozik. A másik szerint mindenféle toldalékot kötőjellel kapcsolunk, ha a szótő néma hangzóra vagy a magyarban szokatlan bonyolult betűkombinációra végződik. A Ventoux az pont ilyen (és az összes -eux, -oux, -aux végi francia szó), tehát Mont Ventoux-ban. Ugyanez áll a Villars-ra, ha néma az s a végén (de ha ejtik, akkor nem áll a Villarsra). Van a közhiedelemben egy harmadik szabály is, amit az internet népe és a másodosztályú firkászok alkalmaznak előszeretettel és kevés agyhasználattal: minden toldalék elé ész nélkül tegyünk kötőjelet, kivéve esetleg azt, ahova tényleg kéne. Ezt a Wikipédiában nem alkalmazzuk. :-) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 16., 10:02 (CEST)

@Bináris, Malatinszky, Pagony: Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a segítséget, kijavítgattam, rogyásig volt hibával, mert elég ötletszerűen írtam az első verziót (gondolva arra, hogy majd a segítségkérés után átírom). Egy vicces érdekességet had osszak meg: Sierra Montanait teljesen feleslegesen kérdeztem meg, illetve feleslegesen fejtettük meg, mert ilyen egészen egyszerűen nem létezik, ez nem egy helység, hanem kettő, ráadásul elírva, ugyanis a versenyek a svájci Sierre és Montana községek közötti közúton kerültek megrendezésre. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2017. október 16., 21:41 (CEST)

@Pallerti: ahogy most elnézem, mintha az Ollon-Villars is két hely lenne, nem? :) – Pagony foxhole 2017. október 16., 21:46 (CEST)

@Pagony: Nem, az egy helység, igazából Villars-sur-Ollon, de a német, angol nyelvű források Ollon-Villarsként írják. --PallertiLapin.svgthe cave of Caerbannog 2017. október 16., 21:50 (CEST)
Á, akkor viszont tényleg ollon-villars-i a helyes alak. – Pagony foxhole 2017. október 16., 22:16 (CEST)

Kézai Simon krónikája[szerkesztés]

Csak jelzem, hogy háromféleképpen szerepel már Kézai Simon krónikájának rövidített kifejezése: Kézai Krónika, Kézai-krónika, Kézai krónika. Egyik helyen kötőjel nélkül és a krónika szó nagy kezdőbetűvel, másik helyen kötőjelesen és a krónika kis kezdőbetűvel, harmadik helyen kötőjel nélkül és a krónika kis kezdőbetűvel: [3]. Rátok bízom, melyik megoldás szerintetek a jó. Apród vita 2017. október 11., 16:30 (CEST)

Ezt a kérdést az AkH.12 166. szabályozza, amely szerint amikor egy személynév egy köznévvel jelöletlen összetételt alkot, akkor a személynévhez a köznevet kötőjellel kapcsoljuk. A krónika köznév nagybetűs írását semmi sem indokolja. A helyes alak tehát a Kézai-krónika. – Malatinszky vita 2017. október 11., 16:54 (CEST)

Lecseréltem Kézai-krónika alakra ezeket. Köszönöm. Apród vita 2017. október 12., 01:28 (CEST)

Sóstó vagy sós tó?[szerkesztés]

Egy „Sós tavak” vagy „Sóstavak” kategória létrehozásán gondolkodtam, de nem tudom, melyik a helyes. Szerintetek? Zerind üzenőlap 2017. október 13., 07:56 (CEST)

Mind az OH, mind az AkH12, mind az akadémia online tanácsadója szerint sóstó, egyben. Magyarázatot viszont sehol nem találok rá, így az sem megfejthető, hogy van-e olyan jelentés, amelyben a különírás helyes volna. (Ezt nem zárja ki az, hogy csak az egybeírt változat található meg a szótárakban.) – Peyerk vita 2017. október 14., 10:59 (CEST)

Ez segít valamit?
"sós vizű tó"
1. lehetséges magyarázatRészletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „sós” melléknevet és a „vizű” melléknevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-108, AkH12-105, OH-107]
2. A „sós vizű” melléknévi szerkezetet és a „tó” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
2. lehetséges magyarázatRészletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „vizű” melléknevet és a „tó” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
2. A „sós” melléknevet és a „vizű tó” főnévi szerkezetet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
"sósvizű tó"
Magyarázat Részletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „sós” főnevet és a „vizű” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A jelentéssűrítő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-129, AkH12-111]
2. A „sósvizű” melléknevet és a „tó” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
"sós tó vize"
1. lehetséges magyarázatRészletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „sós” melléknevet és a „tó” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
2. A „sós tó” főnévi szerkezetet és a „vize” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („vize”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól.  [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
2. lehetséges magyarázatRészletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „tó” főnevet és a „vize” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („vize”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
2. A „sós” melléknevet és a „tó vize” főnévi szerkezetet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
3. lehetséges magyarázatRészletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „tó” főnevet és a „vize” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („vize”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
2. A „sós” főnevet és a „tó vize” főnévi szerkezetet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („tó vize”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
"sós tavak kialakulása"
1. lehetséges magyarázatRészletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „sós” melléknevet és a „tavak” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
2. A „sós tavak” főnévi szerkezetet és a „kialakulása” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („kialakulása”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
2. lehetséges magyarázatRészletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „tavak” főnevet és a „kialakulása” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („kialakulása”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
2. A „sós” melléknevet és a „tavak kialakulása” főnévi szerkezetet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
3. lehetséges magyarázatRészletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „tavak” főnevet és a „kialakulása” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („kialakulása”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
2. A „sós” főnevet és a „tavak kialakulása” főnévi szerkezetet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („tavak kialakulása”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
"sóstó vize"
Magyarázat Részletek ▼
A „sóstó” főnevet és a „vize” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyjellel („vize”) és/vagy a birtokoson -nak/-nek raggal jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-128a, AkH12-106, OH-119]
"sóstavak"
kérdés: sós tavak // nincs magyarázat

idézet innen: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/kulegy#

kérdés: sóstavak kialakulása
Az Ön által megadott „sóstavak kialakulása” karaktersorozatot sajnos nem tudtuk értelmezni.
A „sóstavak” szó(elem) ismeretlen

idézet innen: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/kulegy#

Alias ha jól értem a szabályt, az is helyes, hogy "A sóstavak gyakran lúgosak, ellentétben az édesvizű tavakkal" [4] és az is, hogy "…a sós tavak vidéke… Ezeken a helyeken állandó és ideiglenes sós tavak vannak" [5]. Fauvirt vita 2017. október 14., 13:01 (CEST)

További kiegészítés: Inczefi Géza: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata: Makó környékének földrajzi nevei alapján Akadémiai Kiadó, 1970 (keresőszó: sóstó) Fauvirt vita 2017. október 14., 13:11 (CEST)

Tehát a kategória szempontjából az a kérdés, hogy minden sós tó egyben sóstó (azaz szikes tó)-e...? De jó lenne ide egy földrajzhoz is értő szerkesztő... Fauvirt vita 2017. október 14., 13:22 (CEST)

Bocs, rámutatnál arra a konkrét részre, ami eligazít a kérdésben? Ebből a rengeteg karakterből nekem csak annyi látszik, hogy a portál hol így, hol úgy javasolja írni, de semmit nem látok, ami szabályosságra utalna. – Peyerk vita 2017. október 15., 14:51 (CEST)

A kérdésed az volt, "van-e olyan jelentés, amelyben a különírás helyes volna", erre válasz, illetve azt írtad, hogy "Mind az OH, mind az AkH12, mind az akadémia online tanácsadója szerint sóstó, egyben" ennek pedig ellent mondanak azok a példák, ahol "A „sós” melléknevet és a „tó”/„tavak” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]"...
Aztán azt is írtad az egybeírásra, hogy "Magyarázatot viszont sehol nem találok rá", a "Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata..." könyvben ez olvasható: "Minőségjelzős viszony […] 2. Az előtag képző nélkül vagy -s képzővel az utótagnak valamivel való ellátottságát, felhasználását fejezi ki: Kenderföld, Kölestó, Sásér, Szőlőhalom, Tökhalom; Diófásszőlő, Gunyhósszőlő, Gyöpösdűlő, Halastó, Pernyedomb, Pernyehát, Répáshát, Sóskút, Sóstó." és "Például a Sóstó-ról megállapítják: „A Sóstónak sós (sziksós) vize van""; az AkH.11 12. 105) pedig, hogy "Az alanyos, a minőségjelzős és a mennyiségjelzős szókapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól, […] Ha azonban a tagok együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének együttese, akkor egybeírjuk őket".
De azóta találtam egy ilyet is: "A sós állóvizek kategóriájában a szikes vizek vízkémiai tulajdonságaik alapján jól elkülöníthető csoportot képeznek. A szó szoros értelmében vett szikes tó csak néhány van Magyarországon, melyek közül a legnagyobbak a Velencei-tó és a Fertő-tó (Boros, 2002). Sokkal nagyobb számban fordulnak elő olyan időszakos állóvizek, melyek területét szikesedés jellemzi, azonban ezek az osztályozás alapján vizes élőhelyeknek minősülnek."[6]
Tehát ezért kérdeztem meg, hogy ha a fentieket összeolvassuk, akkor az, hogy a szikes tavak a sóstavak, míg vannak sós tavak is, megállja-e a helyét - ebben nem vagyok szakavatott, de segítséget kértem a földrajzműhelytől (bár nem tudom, mennyire aktív) és Pásztörperctől, bár nem tudom, neki mennyire vág a szaktudásába a téma.
Elnézést, ha ez nem segítség és azért is, ha túl sok szöveget idéztem fentebb a helyesírásellenőrből (bevallom, lustaság volt). Fauvirt vita 2017. október 16., 01:00 (CEST)

Egyáltalán nem vág a szaktudásomba, de persze érdekel. Szóval, teljesen amatőr módon:

  • Általános esetben (össz. oldott anyag > 0,5 ‰) a „sós tó” tekinthető elfogadottnak a "sós tavak kialakulása" pontban leírtaxerint:
„A sós tavak vizének vegyi összetétele…” (Bulla B. et al.: Általános természeti Földrajz I., p. 465.) Ebben az esetben az összetétel alkalmi jellegű, nem állandósult, sokféle vizet jelenthet.
  • Speciális esetben, kimondottan a szikes tavakra a sóstó állandósult összetétel, ennek megfelelően egyedi jelentéssel (nátrium-hidrogénkarbonátos víz). Ebben a formában földrajzi névként is állandósult (pl. Nyíregyházán).

P/c vita 2017. október 16., 09:46 (CEST)

Köszönöm, ez így világos. Azt viszont nem tudom, hogy ebből mi következik az eredeti kérdésre, a kategória elnevezésére nézvést. Nyilván formálisan az, hogy a sóstavak kategóriájába sóstavak kerülnek, a sós tavakéba meg sós tavak, de nekem kérdéses, hogy van-e ennek így értelme, és a gyakorlatban alkalmazható-e (egyértelmű-e a különválasztás). – Peyerk vita 2017. október 16., 14:38 (CEST)

@Zerind: mi volt az eredeti szándékod? Mi alapján gondolkodtál a kategória létrehozásában? @Peyerk: amennyiben olyan kategória vagy kategóriák születnek, ami segít eligazodni egy-egy tó hovatartozásában, nyilván hasznos... de igazából Zerind szándéka (hogy a kategóriastruktúrában hova kívánná elhelyezni) az érdekes, hiszen ő gondolkodott a témában. Remélem, ő is hozzászól. Addig persze nem szerencsés bármit is mondani, amíg nem lehet hiteles alapokon definiálni a különbséget és ez alapján megállapítani, hogy egy kategóriafában hol helyezkedne/helyezkednének el és van-e elég szócikk (ezt mondjuk feltételezem) a létrehozásához/létrehozásukhoz. (Bennem közben felvetődött egy olyan kérdés is, hogy a szikes tó szócikk helyesen kapcsolódik-e a Szikes tó (Q188025) elemhez - mivel az alatt a többi nyelven inkább a sós tó szerepel - és ez: soda lake (Q11349558) nem áll-e közelebb hozzá? De ez nem tartozik szorosan ide, csak a fogalom/fogalmak meghatározásánál lehet, érdemes lehet átgondolni ezt is!) Fauvirt vita 2017. október 16., 16:01 (CEST)

Kicsit átböngészve a hu.wiki-t ez - azaz a vizek tulajdonságairól szóló szócikkek - egy szép nagy feldolgozandó témarendszer... Persze a kategóriákat a fogalommagyarázó szócikkek nélkül is el lehet készíteni, de mint látszik, alapos átgondolást igényel és jó esetben megfelelő szaktudást feltételez. Fauvirt vita 2017. október 16., 16:18 (CEST)

A fentiek alapján nekem úgy tűnik, hogy a "sós tavak" a tágabb fogalom, tehát ezt lenne célszerű alkalmazni, és ennek egy része, azaz alkategóriája lehetne a "sóstavak" (ha ez utóbbira egyáltalán szükség lesz a darabszám miatt). Laikus értelmezésemben a "sós tó" vizében valamilyen ásványi só található, míg a "sóstó" annyit jelent, hogy "sós ízű" (lásd sósperec, sóskifli, sósrúd). misibacsi*üzenet 2017. október 16., 17:26 (CEST)

őőőm... @Misibacsi: azt ugye tudod hogy a az nem feltétlenül csak konyhasó(íz) lehet.... és mint feljebb p/c le is írta, az egybeírt sóstó a nátrium-hidrogénkarbonátos vízre utal. Fauvirt vita 2017. október 16., 17:46 (CEST)
Az ezen a linken található A felszíni vizek kémiai és ökológiai állapotának értékelése.pdf tanulmányból számomra az olvasható ki, hogy a sós tó nem egy konstans jelentés... hiszen más-más a meghatározása biológiai és kémiai besoroláskor is... kezdek a fele tendálni, hogy ne bolygassuk ezt a témát kategória szinten, amíg ilyen tudatlanok vagyunk... a sós ízű vizek kategória pedig hát... nem hiszem, hogy enciklopédikus.. ;o) Fauvirt vita 2017. október 16., 18:26 (CEST)

Olaszországportál[szerkesztés]

Van olyan általam eddig ismeretlen helyesírási szabály, amelynek nyomán az Olaszországgal foglalkozó portál nevét "Olaszország-portál" alakban kell írni "Olaszországportál" helyett? Elképzelésem szerint itt a szótagszámlálás szabálya érvényesül, tehát akkor kell kötőjelet tenni, ha a portál neve több mint hat szótagú és az ország neve maga is összetett szó. Konkrét példákkal: Olaszországportál, Macedóniaportál, Mauritániaportál; de: Franciaország-portál, Fehéroroszország-portál. Jól gondolom? Ha igen, szeretném megkérni @Kobeat szerktársat, BenedettoBot gazdáját, hogy a pénteken végrehajtott 100-150 Olaszországportál --> Olaszország-portál irányú "javítást" legyen szíves visszacsinálni. – Malatinszky vita 2017. október 15., 01:01 (CEST)

Nem tudom a mostani változtatás okát, de tény, hogy finoman szólva kaotikus a portálok írásmódja. Binális korábban itt elkezdte összegyűjteni a különböző műhelyek elnevezési szokásait. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2017. október 15., 01:28 (CEST)

Eddig úgy tudtam, a tulajdonnév-portálokat kötőjellel kell írni (Napóleon-, Olaszország-, stb.) Akela vita 2017. október 15., 07:17 (CEST)

A kötőjelet az AKH12 112. indokolja: “. Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk össze őket, például: Afrika-kutató, Budapest-térkép, Petőfi-szobor; Herkules-erejű”. A jelöletlen összetétel itt azt jelenti, hogy a szót a 109., 110., 111. szabályok miatt egybeírnánk. – b_jonas 2017. október 15., 12:21 (CEST)

A portálos szakasz még mindig függ odafenn. Át is fogom tenni ezt a szakaszt azalá három = jellel, ha nem tiltakoztok. Egységes rendszer kellene. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. október 16., 10:07 (CEST)

Igen, vonjuk egybe a megbeszélést, hogy átlássuk az egészet. Szerintem lehetséges az írásmód egységesítése, max. 3-5 alap-írásmódba mindegyik bele fog férni. Akela vita 2017. október 16., 10:23 (CEST)

Hoover gát[szerkesztés]

Pár hónapja itt volt szó a hidak nevének az írásáról. Ez alapján a Hoover-gát nevét külön, „Hoover gát” formában kéne helyesen leírni, ugye? Herbert Hoover elnökről nevezték el. Ha jól gondolom, akkor át kell nevezni a cikket. – b_jonas 2017. október 16., 12:28 (CEST)