Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Nagybetűs Egyházak[szerkesztés]

Függőben Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy, így az Erdélyi Gyülekezet is; továbbá a Metodista Világtanács is, mivel szervezet neve.

talán kivétel az afrikai intézményesült egyházak, az anglikán közösség és a keresztény tudomány - ezekben bizonytalan vagyok. – M. V. 2019. május 7., 05:52 (CEST)

Szerintem az állami weboldalak nem éppen a legjobb források helyesírási kérdésben. Meglehetősen gyakran találni rajtuk orbitális hülyeségeket, gyakran teljesen random módon írnak dolgokat. Lásd pl. az Államadósság Kezelő Központ vagy a korábbi Állami Autópálya Kezelő intézményneveket... Xia Üzenő 2019. május 7., 09:00 (CEST)

Állami weboldal ide vagy oda, az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy. Akármelyik egyház saját weboldalán is így találhatók meg. – M. V. 2019. május 7., 17:18 (CEST)

Nekem a felsoroltak specifikus/szervezetszerű entitásoknak tűnnek. Az biztos, hogy a 12. kiadás példatárában a katolikus egyház, református egyház mint olyan csupa kisbetűs. – Pagony foxhole 2019. május 7., 17:30 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- Kénytelen vagyok hozzászólni, mert messze nem olyan "random" az intézmények, cégek stb. nevének helyesírási gyakorlata, mint aminek látszik.

A "református egyház" kisbetűs, mert nem tulajdonnévi a szerkezet. A Magyar Református Egyház viszont az intézményneveknek megfelelően csupa nagybetű. Tehát a példa jó, ha a világ református egyházairól beszélünk, hiszen nagyon sok van belőlük a különböző országokban.

Az Erdélyi Gyülekezet az iskolapélda arra, miért KELL nagy kezdőbetűkkel írni. Erdélyben számos gyülekezet van - Budapesten egy konkrét gyülekezet viseli büszkén ezt a nevet. A budapesti Erdélyi gyülekezet tehát nem egyszerűen egy erdélyi gyülekezet.

A kérdést az egyházi szervezeteknél egyszerűen az dönti el, hogy konkrét entitást jelölnek-e, esetleg köznevek kombinációjából álló nevükkel.--Linkoman vita 2019. május 7., 18:04 (CEST)

@Pasztilla: esetleg most végig tudod gondolni a fenti találós kérdéseket. Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 3., 19:53 (CEST)

Az a helyzet, hogy szócikket írni sincs érkezésem, pedig mégis csak az volna a fő ambícióm. A közeljövőben is csak szórványosan lesz időm. A kocsmafalakat pedig már jó ideje levettem a figyelőlistámról, mert csak az időt és az ideget viszik a hasznosság jutalomérzete nélkül. Sajnálom. Pasztilla 2019. szeptember 3., 20:32 (CEST)
:-( Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 3., 21:09 (CEST)

Modell/típus újratöltve[szerkesztés]

Függőben Függőben RuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven (Vigyor) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?[szerkesztés]

Függőben Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

  1. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  2. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  3. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  4. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  5. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  6. Dombóvári Gazdasági Vasút
  7. Egri Gazdasági Vasút
  8. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  9. Felsőpetényi Kisvasút
  10. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  11. Gemenci Állami Erdei Vasút
  12. Hegyközi Kisvasút
  13. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  14. Kaposvári Gazdasági Vasút
  15. Kapuvári Gazdasági Vasút
  16. Kaszói Állami Erdei Vasút
  17. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  18. Királyréti Erdei Vasút
  19. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  20. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  21. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  22. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  23. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  24. Nyírvidéki Kisvasút
  25. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  26. Pálházi Állami Erdei Vasút
  27. Süttői Állami Erdei Vasút
  28. Szegedi Kisvasút
  29. Szegvári Gazdasági Vasút
  30. Szigetközi Gazdasági Vasút
  31. Szilvásváradi Erdei Vasút
  32. Tiszakécskei Gyermekvasút
  33. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  34. Vál-völgyi Kisvasút
  35. Veszprémi Gyermekvasút
  36. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

Megoldott átnevezések[szerkesztés]

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)
  3. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  4. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  5. Budapesti Libegő
  6. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
  7. Hortobágyi Kisvasút
  8. Kecskeméti Kisvasút
  9. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  10. Szobi Gazdasági Vasút
  11. Tiszakécskei Kisvasút

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.[szerkesztés]

Függőben Függőben Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul mostani létező cikk mozaikban
UEFA Champions League UEFA-bajnokok ligája BL
UEFA Europa League Európa-liga EL
UEFA Europa Conference League UEFA Európa Konferencia Liga EKL
UEFA Nations League UEFA Nemzetek Ligája NL
UEFA Super Cup UEFA-szuperkupa nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League UEFA Női Bajnokok Ligája női BL
Women's EHF Champions League Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?) női BL
UEFA Futsal Champions League UEFA-futsal-bajnokok ligája

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

  • Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
  • Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
  • Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
  • A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
  • Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
  • Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Az AkH.12 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)
Erről az AkH.12 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)
Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([1], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [2]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [3], de korábban [4]). A [5] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.12 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.12 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)
@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)
@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)
+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2019. október 9., 11:45 (CEST)

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)

Találtam még egyet: UEFA-futsal-bajnokok ligája. Ránézésre rossznak tartom, nem értem a kötőjelek halmozását. A 2019–2020-as UEFA-futsal-bajnokok ligája bevezetőjében nagybetűs. Felírtam a fenti táblázatba is. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. december 30., 05:00 (CET)

Olyan sportág nincs, hogy UEFA-futsal. Akkor pedig ha úszóbajnok, akkor futsalbajnok, nem? De ha azt szeretnénk valahogy megtartani, hogy ez valamilyen Bajnokok Ligája, akkor is rossznak érzem a kötőjeleket. Garamond vita 2019. december 30., 13:00 (CET)

Kun Zsuzsa[szerkesztés]

Függőben Függőben Apród vita 2020. július 1., 21:01 (CEST)

A Kun Zsuzsa névtér most a balettmester-táncművész szócikkére visz, miközben egy egyértelműsítő lapot nyitottam a június 27-én meghalt Kun Zsuzsa rendező miatt. A Kun Zsuzsa névtér inkább szerintem átirányító lapnak kellene lenni az egyértelműsítő lapra. Akkor viszont ez rendkívül sok átnevezéssel jár sok szócikkben Kun Zsuzsa (balettmester)re vagy Kun Zsuzsa (táncművész)re. Apród vita 2020. június 27., 23:59 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Nehogy balettmesterrel legyen egyértelműsítve, ez a „nem ezért szeretjük“ kategória. Nem tudom, hogy miért rettegnek egyesek a balett-táncos, táncdalénekes, zongora- és más művész szavaktól. A világ minden kincséért le nem írnák.– Sir Morosus vita 2020. július 9., 05:50 (CEST)

Ostende, Oostende[szerkesztés]

Első világháborús események kapcsán (Első ostendei rajtaütés, Második ostendei rajtaütés) helyénvaló-e a németes/franciás Ostende névforma, a flamand/holland Oostende helyett? Akela vita 2020. július 6., 15:26 (CEST)

Nem látom okát, hogy ne a helyben beszélt nyelven nevezzük. Oostende. – Winston vita 2020. július 9., 08:39 (CEST)

Következő: Ostend–Bruges nemzetközi repülőtér, angolból betű szerint átvett név. A hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben van, tehát vagy a francia Ostende-Bruges, vagy a flamand Oostende-Brugge névváltozat illeszkedne. Akela vita 2020. július 11., 08:30 (CEST)

A hivatalos logón az angolos írásmód szerepel, akkor is ez jelenik meg, ha a honlapjuk nyelvét hollandra vagy franciára állítom, úgyhogy szerintem nekünk is jó lesz az. – PZoli vita 2020. július 11., 09:51 (CEST)

Akkor nevezzük át a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret is Budapest Airportra? – Winston vita 2020. július 11., 10:39 (CEST)

A szócikkben megadott honlapon a nyelv változtatásával a név is változik: francia, flamand és angol nyelvnek megfelelően. A logó grafikája (szerintem) ne legyen mérvadó, mert ezzel a logikával a Párizs-Charles de Gaulle repülőtér-et is, logója szerintParis Aéroport-nak kellene neveznünk, nyelvtől függetlenül. Akela vita 2020. július 11., 10:59 (CEST)

Budapesten és Párizsban tudtommal egyetlen hivatalos nyelv van, így ezeknél nincs ilyen kérdés. A fentiek alapján én úgy értelmeztem, hogy Brüsszel esetében nagyjából pénzfeldobással dönthető el, hogy a hollandot vagy a franciát használjuk-e, erre írtam, hogy akkor már inkább legyen a nemzetközi változat. Természetesen ha létezik Belgiumon belül egyértelmű holland-francia határ, és eldönthető, hogy a repülőtér ennek melyik oldalán van, akkor nyugodtan lehet szerintem is azt használni. – PZoli vita 2020. július 11., 23:43 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ez egy érdekes kérdés... A repülők felőli oldalon az „OOSTENDE-BRUGGE” felirat látható, a külső oldalon viszont már a logóban szereplő „Ostend-Bruges”. Ez néhány éve van így, a Goggle képein 2017 májusában még a holland név virított a bejárat felett, a 2020-as képeken meg már az új, logós felirat látható. A kérdés az, hogy átvesszük-e az angolos nevet, vagy lefordítjuk a (szerintem) hivatalos holland „Internationale Luchthaven Oostende-Brugge” alakot. Én az utóbbi mellett lennék, hiszen ez egy holland nyelvterületen álló repülőtér. Azt, hogy a repülőtér logójában mi szerepel, az meg a marketingre tartozik... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2020. július 11., 11:11 (CEST)

A rajtaütéseknek azért adtam az egy "O"-betűvel kezdődő (francia/német) alakot, mert az első világháborús eseményeknél rendszerint a német írásmódot alkalmazom. A magyar sajtóban is általában ennek megfelelően számoltak be az eseményekről. Természetesen önmagában nincs gondom az Oostende alakkal, csak - amellett, hogy a magyartól idegen egy szót két azonos betűvel kezdeni - épp valószínűsítem, hogy ebben az írásalakban helyesebb a szócikkben szerepeltetni. Hasonlóképpen a Helsingforst sem Helsinkiként, Bombayt Mumbaiként vagy Lemberget Lvivként ildomos említeni első világháborús témájú irományokban. Természetesen egyértelműsítve kékítéssel, az infoboxban, vagy az első említéskor, hogy az adott településnek mi a mai ismert neve. – Andreas vita 2020. július 11., 11:31 (CEST)
Helsingfors stb. azért nem jó példa, mert Oostendét már a kérdéses események idején is így hívták, csak az angolok / franciák etc. írták másként. – Winston vita 2020. július 11., 11:47 (CEST)
Ha megnézed, a magyar irodalomban Ostendeként fogsz vele találkozni. Pl. a Hajósnép nevű honlapon is így adják meg és a Galántai József írta "Az I. világháború" kötetben is minden alkalommal így található meg. Utóbbi csak a névmutatóban adja meg zárójelben az Oostende alakot. Az erősen kétséges értékű mű több helyütt indokolatlanul is az antant által használt terminológiát hozza, de Ostende esetében még ez is jól járt el. Mellesleg maguk a nyugat-flamandok, akik a várost lakják, ők maguk is az Ostende alakot használják (Lásd angol Wiki). Szóval ez nem is egy francia vagy német alak. – Andreas vita 2020. július 11., 17:26 (CEST)
Akkor már csak arra kellene okot találni, hogy milyen alapon használjuk a város szócikkében az egyik alakot, máshol meg a másikat. Továbbra sem tartom jó érvnek a Helsingfors stb. analógiát, itt nem a történelem során bekövetkezett változásról, hanem egyszerűen eltérő írásmódokról van szó, amik közül választanunk kéne egyet. Mivel pedig a város neve a régió hivatalos nyelvén Oostende, így mindenhol azt kellene elsősorban használnunk. – Winston vita 2020. július 12., 11:31 (CEST)
Nekünk nem kell választanunk, mivel a szakma ezt már megtette. Az első világháborús leírásokban így szerepel és ez irányadó. Semmi nem kötelez arra, hogy ezen változtassunk. Úgy ahogy mondod: "elsősorban" használhatod az Oostende alakot, de nem "kizárólagosan". Ez pont egy olyan eset, ahol életbe lép amit írsz. Mellesleg maga a város szócikke is lehetne nyugodtan az Ostende alak, mivel a magyar ezt a francia/német/nyugat-flamand formát használta korábban, még ha kevés alkalommal is. A lengyeleknél pl. Ostenda néven szerepel és ha náluk ez történelmileg így honosodott meg, akkor tegyék is így. Szerintem itt páran félreértelmezik a Wikipédia rendeltetését. Az nem a sztenderdizálásra, hanem a sokszínűség megőrzésére törekszik - ha nem tévedek. – Andreas vita 2020. július 17., 07:50 (CEST)
Egyrészt a történészeknek nem szakmájuk a földrajzi nevek írásmódjának meghatározása (hacsak nem történelmi nevekről van szó, de itt, mint láttuk, nem ez a helyzet), másrészt mindkét szócikkben kizárólag angol nyelvű források vannak, ami a magyar Wikipédiában az írásmód meghatározásában irreleváns, pont úgy, mint az, hogy a lengyelek hogyan írják. Magyar nyelven, nem lévén a településnek magyar neve, nincs okunk eltérni a helyi hivatalos írásmódtól. – Winston vita 2020. július 17., 08:51 (CEST)
Az angol nyelvű cikkekben a települést az angolban használatos "Ostend" alakban hozzák. Nem tudom, hogy ennek mi köze van ahhoz, ami itt a vita témája, azonkívül, hogy a saját írásformájukban említik a települést. Ahogy én írtam, az a magyar történelmi témájú művek rendszerét követi. Adtam hozzá forrást és linket is, de ezen felül a Pallas is Ostende alakban említi. Érdekes, hogy ez a lexikon nem is hozza a flamand írásalakot. Ennek oka talán az lehet, hogy a korban Belgiumban nagyobb szerepe volt a hivatalokban a francia (vallon) nyelvnek és a flamand településeket is franciás alakban írták hivatalosan. Lásd pl. Bruges és Brugge esete, ami ebben a vitában is előkerült. Ez az én tippem, de ha így van, akkor nyugodtan tekinthető történelmi elnevezésnek, csakúgy mint Bombay és Helsingfors. – Andreas vita 2020. július 17., 14:33 (CEST)
Ha más érv nincs, akkor a szócikkekben visszaállítom az Ostende alakot.
Andreas vita 2020. július 20., 06:55 (CEST)
Ezt meg hogyan? Ha jól számolom, Winston, Akela, Gaja és az én, lentebb olvasható, Oostende alak melletti érveimmel szemben egyedül a te véleményed áll, és PZoli mindkét alakot megengedő véleménye. Mégis akkor milyen alapon állítod vissza az Ostende alakra? Vagy rosszul értem, amit írtál? – Dodi123 vita 2020. július 20., 08:55 (CEST)
Ez nem demokratikus kérdés, hanem szakmai. – Andreas vita 2020. július 20., 12:26 (CEST)
@Andreas P 15: Abban egyetértek veled, hogy ez szakmai kérdés. Azt viszont megkérdezem, hogy mire alapozod azt, hogy szakmailag a te álláspontod a helyes? Szerinted melyik szakma az, amelyiknek a véleménye perdöntő ebben a kérdésben? Van valami olyan meggyőző érved, ami ellentmond annak, hogy egy latin betűs névnél (legyen az akár személy-, akár településnév) eltérjünk a helyben használt írásmódtól? A korábban a repülőkön és a repülőtéren is használatos alak az Oostende-Brugge volt. Mind Oostende, mind Brugge flamand terleten található. Ezek indokolják a holland Oostende és Brugge alakot. Az, hogy a történész szakirodalomban korábban hogyan használták, nem megfelelő érv. Nagyon sok szavunkat, településnevet másként használtak korábban a magyar sajtóban és a történészek. Akkor lenne elfogadható, ha a település neve átment volna a köztudatba. Ez szerintem nem történt meg. A logo felirata sem meggyőző érv. Ilyen alapon a logója alapján a Liszt Ferenc (ferihegyi) repülőteret is Budapest Airportnak kellene neveznünk. – Dodi123 vita 2020. július 20., 13:06 (CEST)
Mindenesetre legyetek szívesek, hagyjatok egy üzit a matematikaműhely vitalapján, amint bevezettétek azt a rendszert, hogy az egyes szakterületek maguk alkotják meg a rájuk vonatkozó helyesírási szabályokat, hogy mi is áttérhessünk a matematikus szakma által elfogadott valós függvénytan, komplex függvénytan, Ramanujan, stb. alakokra. Malatinszky vita 2020. július 20., 17:05 (CEST)
@Malatinszky: A szakmai kérdést én a nyelvész szakmára és a földrajzi bizottságra értettem, valamint a Wikipédia gyakorlatára a latin betűs nevek írásmódját illetően. A matematikaműhely értesítését ezért inkább nem vállalom magamra :-) Az én "nemszakmai" de tapasztalati alapon kialakított véleményem a Belgiumban töltött hosszabb idő alatt megismert ottani gyakorlatot figyelembe véve, itt lentebb olasvahtó. – Dodi123 vita 2020. július 20., 17:50 (CEST)

Fentebb leírtam mire alapozom az álláspontom, linkeket is adtam meg hozzá. Ha ezen érvelésben valami kivetnivalót találsz, akkor konkrétan mutass rá. Pl. hogy Galántai úr nem ért a földrajzhoz, vagy a megadott linken nem elég jók nyelvtanból (ami mondjuk részben igaz is), esetleg a Pallas-Lexikonban írták le tévesen a település nevét anno. Hogy a repülőtér nevét hogyan írják, abba én nem mentem bele. De nem is állítom, hogy a két írásmódnak egyeznie kellene egymással. Az én kérésem Malatinszkyéhez kapcsolódóan az lenne, hogy jelezzétek már az angol, francia meg az olasz Wikipédiának, hogy a szócikkben írják már át ők is a város nevét „normálisra”. Náluk ugyanis Ostend Raid, Raid sur Ostende meg Raid di Ostenda szerepel. Mindegyik más alakot ír és egyik se volt képes eltalálni azt, amit ti akartok. – Andreas vita 2020. július 20., 23:39 (CEST)

Akkor már csak az a kérdés, hogy 2021-ben a magyar Wikipédián a Pallas Nagylexikon vagy az OH által megadott írásmód a helyes? – Dodi123 vita 2020. július 21., 08:56 (CEST)
Valamint, hogy a magyar Wikipédián miért kéne figyelembe vennünk, hogy más – szintén nem helyi (flamand / holland) nyelvű – Wikipédiák hogy írják egy település nevét. – Winston vita 2020. július 21., 09:38 (CEST)

A belga nevek eléggé problematikusak, mert mindkét nyelv hivatalos, és a legtöbb helyen a feliratok mindkét nyelven megjelennek. Az egészen pontos az lenne, ha a címben mind a flamand, mind a vallon alak megjelenne. Mivel ez a mi szempontunkból nem biztos, hogy jó megoldás, ezért azt javaslom, hogy azon a nyelven legyen, amelyik nyelvterületen található. Mivel a repülőtér nem Brüsszelben (ahogy korábban Akela itt írta), hanem Brugge-ben, flamand területen van, ezért a flamand elnevezés (Oostende-Brugge repülőtér) legyen, és a vallon, valamint az angolos alakról legyen átirányítás. Így minden alakú keresésre a szócikket adja. – Dodi123 vita 2020. július 11., 11:14 (CEST)

@Dodi123: Némi pontosítás: A repülőtér Oostende déli határában van, alig 500 m-re a tengertől, nem Bruggében. Barokkos túlzásnak tartom, hogy mindent két nyelven írnak ki... Brüsszelben lehet, de Flandriában biztos hogy nem. Még a hivatalos intézményeken sem (pl. Oostendében a városháza is csak Gemeentehuis alakban található meg az épületen). Szóval erről ennyit. Véleményem szerint Flandriában a flamand, Vallóniában a francia (és nem vallon!) alakot kellene használni a belga cikkeknél. Esetünkben a város neve Oostende, a repülőtér neve Oostende-Brugge nemzetközi repülőtér, a történelmi kifejezések pedig Első oostendei rajtaütés és Második oostendei rajtaütés névvel kellene hogy itt szerepeljenek. Mint ahogy más esetben sem vesszük figyelmebe a szakmai nyelvhasználatot, itt sem kell, ha meg valakinek nem tetszik ez, szavaztassa meg, arra még van lehetőség. Uff, beszéltem! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2020. július 21., 10:59 (CEST)
@Gaja: Minden szavaddal egyetértek. – Dodi123 vita 2020. július 21., 11:39 (CEST)
A repülőteret nyugodtan írjátok ahogy jónak látjátok. Viszont a történelmi leírásban a város neve egyértelműen Ostende. (Rajtam múlna akkor ez lenne a város szócikkcíme is.) Kedves Gaja, örömmel vettem volna a véleményedet a szakmai érvek ellenében mikor a Jupiter holdjainak írásmódja volt terítéken. Ott éppen jól jött volna. Ott a szakma képviselői szóltak ide egy nem kellően átgondolt érveléssel, aztán addig ment a vita, míg egy bohózatos sajtócikk meg nem jelent az ügyben. Arra aztán lett nagy letolás meg irgumburgum és a fenti igények ki lettek elégítve. Az persze senkit nem érdekelt, hogy a cikk tele volt ellentmondásokkal meg az alapfelvetése sem állta meg a helyét. Jött a "szakma", a Wikipédia és az OH meg meghajolt. Ahelyett, hogy a sajtóterméket kötelezte volna a valótlan állítás miatti helyreigazításra. Ennyit a "más esetekről".
Én a magam részéről furcsállom azt a hozzáállást, hogy nem kell törődni más Wikipédiák megoldásaival. Számomra egyértelmű, hogy mindegyiken irányelvnek tekintik a saját nyelvben meghonosodott írásmódot. A magyarban is így kellene eljárni.
Fent valaki azzal érvelt, hogy azért az Oostende a jó megoldás, mert már a kérdéses események idején is így hívták. Hm. 1645 és 1918 között volt vagy három évszázad. Na de az itt nyilván nem is számít. Esetleg ennek alapján létre is hozhatná az illető a Nieupoort szócikket, amihez már előre is gratulálnék neki. – Andreas vita 2020. július 21., 12:58 (CEST)
@Andreas P 15: Nézd, személy szerint nekem sem tetszik, hogy a szakmai nyelvhasználatot nem vesszük figyelembe, de mivel van egy irányelvünk, ezért megértettem, hogy itt így van. Nekem igazán azzal van problémám, hogy ha ezt így elfogadjuk, akkor miért teszünk kivételt bármivel is. Vagy ha kivételt teszük, akkor meg mással miért nem... Nehéz ezt elviselni, de elfogadtam, hogy a magyar wiki ilyen. Jelen esetben Te vagy az egyetlen, aki szembemegy ezzel. Vagy elfogadod, vagy mindig vitázni fogsz ezért valakivel. Én a sát érdekemben nem stresszelem már magam, nem érti meg. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2020. július 21., 19:37 (CEST)
A két eset még csak nem is hasonlít egymásra. Pagony foxhole 2020. július 21., 13:04 (CEST)
Már hogyan ne hasonlítana egymásra? Csak egy betű a különbség, amit bele kell még írni. "w" mint winston ;) – Andreas vita 2020. július 21., 20:34 (CEST)

A más wikikre hivatkozás azért nem jó, mert meghonosodott alak esetében a magyar wiki is a meghonosodott alakot használja, például Párizs, Prága, Brüsszel, Varsó, Belgrád stb. Az Oostende esetében hosszas próbálkozás volt az Osztende alak meghonosítására. A bizonyíték erre, hogy az Arcanum adatbázis erre az alakra 1820–2008 között 2364 találatot ad, a Google viszont csak 619 találatot. Ez is azt mutatja, hogy a magyarosított alak nem honosodott meg. Ezért nem mérvadók az idegen nyelvű példák. – Dodi123 vita 2020. július 21., 13:12 (CEST)

Fantasztikus ez az infó amit hoztál Dodi. Csak egy kicsit másképpen az, ahogy elsőre gondolhattad. Az Osztende valóban egy magyarosított alak. Mégpedig – és ez a fontos! – a „meghonosodott” Ostende alak kiejtés szerinti írásmódjaként. Láthatod, én nem is a „magyarosított” alak mellett kardoskodom – ezt eddig nem is ismertem, hanem a franciából (német közvetítéssel?) átvett alak mellett, amit számos tudományos munkában is használnak. Az Arcanum adatbázis nagyszerű dolog. Ha rákeresel e három alakra, akkor ezt az eredményt kapod:
Ostende 28.891 találat
Osztende 2364 találat
Oostende 2298 találat
Elég imponáló az eredmény. A tízszeres fölény ellenére két érv is elég erős. Az erős érvek ütközésénél az elfajult csillagászati vitában alapvetően az volt a hiba, hogy mindenki összeveszett a bölcső felett, hogy mi legyen a gyerek neve, közben a gyerek meg már üvöltött az éhségtől. A helyes megközelítés az lenne, ha arról értekeznénk, mit lehetne tenni a szócikkel. Csakúgy mint az Europé/Europa/Európa hold esetében itt is van egy az OH általi ajánlás. Ez esetben preferálni lenne ildomos a mai használt alakot, ami Oostende. Nyilván nem volt ez mindig így, főként nem a 100-200 évvel ezelőtt, mikor a francia a diplomácia nyelve volt, ráadásul a nálunk akkoriban szintén nagy súlyú német is ezt az alakot használta, így egyértelmű volt, hogy ezt adoptáltuk. Na de közben a kisebbségek nyilván egyre több jogot vívtak ki maguknak és a flamand névalak használata is nagyobb szerepet kapott. (Gondolom valahogy így zajlott a dolog.)
Ebből ered nálunk egy konfliktus, mivel két helyesnek tekinthető írásmódja is van egyazon településnek. Hogyan lehet ezt feloldani? Lehet, hogy Winstonnak nem tetszik, de én ilyen esetekben végig szoktam nézni a szócikk különböző nyelvű oldalait. Nekem tetszik az angol és az olasz szócikk megoldása:
Ostend (Dutch: Oostende; French: Ostende; German: Ostende; West Flemish: Ostende) …
Ostenda (in olandese Oostende, in francese Ostende)…
Rögtön a bevezető elején vastagítva több írásmódot is kiemelnek, amit nyilván azért tesznek, mert ezeket elfogadható írásalaknak tekintik. Számomra ez egy nagyszerű kompromisszumos megoldás. Az OH ajánlása is be van tartva, mert a szócikk címe annak alapján szerepel, a történelmi leírásokban meg használható az adott korra vonatkozóan bevett szakmai megnevezés. Az angol nyelvű Wikipédiában az átirányítást megoldották zöld szín nélkül is számos szócikknél ahogy észrevettem. Esetleg az ehhez hasonló szócikkeknél ezt meg lehetne tenni a magyar Wikin is. A város magyar szócikke amúgy elég szegényes. Ha esetleg foglalkozna valaki a bővítésével, az megemlíthetné benne az Osztende alakot is valahol. Elég érdekes, hogy volt ilyen, meg hogy a hivatalos elnevezése mikor milyen indokból változott.– Andreas vita 2020. július 21., 22:53 (CEST)
Nagyon merész állításnak tartom a sajtóban több, mint 200 év alatt előforduló 28 ezer megjelenés alapján azt állítani, hogy az Ostende egy meghonosodott alak. Különösen annak fényében, hogy ebből 24 ezer megjelenés 1940 előtti. Lentebb írom, hogy 1940-ben jelent meg az első szakmai állásfoglalás a földrajzi nevek írásáról. Ez már az Oostende alakot írja elő.
Egyébként az angol wiki megoldását én is jónak tartom. Sőt, minden ilyen és hasonló vitás esetben a megoldás ez lehet. Az átirányító lap révén bármely alakra keresve az olvasó ugyanoda jut. Teljesen mindegy, hogy mi a szócikk tetején levő megnevezés. Annyiból azonban nem mindegy, hogy a szakma (a földrajzi szakma) által elfogadott és ajánlott alak legyen a szócikk címe. – Dodi123 vita 2020. július 22., 09:30 (CEST)
Hát ha ezek alapján csak az 1940 utáni találatokat nézed, az Ostende alak esetében az is majdnem 5000. És ez még mindig több mint a duplája az összes Oostende alaknak. Az „irányadás” ellenére is. Hogy lehet ez? Hát nyilván azért, mert ez már egy meghonosodott alak volt, amihez biztosan sokan még az általad említett iránymutatás tudatában is ragaszkodtak. Az 1940-es szabályoknál érdekes, hogy az egyik helyen kategorikusan az Oostende mellett tör lándzsát a szerző az Ostendével szemben, míg lejjebb az általad is kiemelt mondatban az eljárás mint „legcélszerűbb megoldás” van említve. Ezek szerint akkor vannak más célszerű megoldások is – mint pl. az ostendei rajtaütéseknél a történelmi írásokban meghonosodott alakot használni.
Örülök, hogy az idegen nyelvű Wikik módszereinek figyelembe vételét a problémamegoldásoknál támogatod. Remélem lesznek még mások is így.
A település szócikkének címét én nem vitatom, volt két lehetőség ami közül választani lehetett és a döntés a földrajzi, nem pedig a történelmi szempontoknak megfelelően született meg korábban. – Andreas vita 2020. július 22., 13:06 (CEST)

Az OH az Oostende alakot preferálja, átirányításnak van csak az Ostende mint francia változat. – Pagony foxhole 2020. július 20., 17:58 (CEST)

Ugyebár az OH egyik társszerkesztője szólalt fel abban a nevezetes Index-cikkben is a Jupiter holdjaival kapcsolatban. Ha jól emlékszem a mondanivalója nagyjából az volt, hogy bár valóban a görög nevek magyaros átírását ajánlják az égitesteknél, ez valahogy mégsem oké mindig szerintük se. Hm. Az illetőnek – csakúgy mint a többi felszólalónak – a lehetőségek egész tárháza állt volna rendelkezésére a csorba kiküszöbölésére. Esetleg úgy, hogy módosítanak az ajánláson vagy kiadnak egy új helyesírási szabályzatot, mondjuk felveszik a kapcsolatot a Wikipédia vezetőségével és fű alatt oldják meg a problémát. Nyilván ennél vannak sokkalta egyszerűbb és ésszerűbb megoldások, mint pl. megismerkedni a Wikipédiával, megnézni a kritizálni kívánt szócikkek idegen nyelvű változatait és ezek alapján megismerkedni a megoldási lehetőségekkel. (Ennek ugye a magyar Wikin nincs amúgy sem nagy hagyománya, mint azt itt kicsit feljebb Winston is tanúsította. Elvégre senkit nem zavart, amit írt.) Eközben még arról is meg lehet győződni, hogy amit állítani szándékozunk, az megállja-e egyáltalán a helyét…– Andreas vita 2020. július 22., 00:22 (CEST)

@Andreas P 15, Gaja: Ahogy korábban írtam egyetértek veletek abban, hogy a szakmai nyelvhasználatot kell elsődlegesen figyelembe venni. Oostende, mint földrajzi név esetében azonban nem a történész, hanem a földrajztudomány szakembereinek véleményét kell figyelembe venni. Ilyen tekintetben a földrajzinév-bizottság kiadványa az irányadó. Sajnos a legutóbbi kiadás nem áll rendelkezésemre, de az Arcanum adatbázisban elérhető dr. Takács József térképész értekezése A földrajzi nevek használatának új szabályai címmel. Ebben két helyen is pldának hozza Oostendét. Mivel az Arcanum nem mindenkinek érhető el, ezért idemásolom. Az egyik: „A latinbetüs nyelvek helységneveit változatlanul, eredeti helyesírással írjuk”. – benne példák között szerepel, hogy „Oostende (nem Ostende)”.[1] A másik említése, ami még fontosabb a mi szempontunkból: „Ne tévesszen meg valakit az, hogy Belgium francianyelvü térképein a flamand városok neve is franciául — Ostende (= fl. Oostende), Louvain (= Leuven), Anvers (= Antwerpen) alakban — szerepel. A flamandnyelvű kiadványok ezzel szemben a vallon helységeket is flamandul nevezik: Bergen (= fr. Möns), Luik (= Liége), Aarlen (= Arlon). Legcélszerűbb megoldás az, hogy a többnyelvű országok helyneveit az illetékes nyelvterület hivatalos nyelvén nevezzük”.[2] (kiemelés tőlem). Nem tartom valószínűnek, hogy az 1969-es földrajzinév-bizottsági kiadvány ettől eltérően foglalt volna állást. De ha valakinek megvan ez a kiadvány, akkor kérem, hogy idézze be belőle a megfelelő részt (ha szerepel benne Oostende), mint perdöntő iránymutatást. – Dodi123 vita 2020. július 21., 20:58 (CEST)

Még egy példa, ezúttal 1955-ből a földrajztudósok részéről: Vagács András: Földrajzi szakrendszer könyvtri és dokumentációs célokra című tanulmány a Földrajzi Értesítő 1955-ös kiadványából ugyancsak az Oostende alakot hozza. Gondolom nem véletlen, hogy az OH is ezt az alakot adja meg. Ez nem az irányelv bárkire „ráerőltetése”, hanem éppen a szakmai nyelvhasználat. Remélem, hogy a „szakmai kérdés” tekintetében így már egyetérthetünk. – Dodi123 vita 2020. július 21., 21:26 (CEST)

A település szócikkében vastagítva feltüntettem az Ostende alakot is. Szerintem ez egy jó kompromisszumos megoldás. Angol Wikipedia megoldásához hasonlóan ezt az alakot is kékítve hozzá lehetne kapcsolni az Ooostende szócikkhez. – Andreas vita 2020. július 28., 22:34 (CEST)

Van az Ostende és az Ostend alakról is átirányítás. Aki e nevek valamelyikén keresi, egyből a szócikkhez jut. Az Ostende és az Ostend alakra egyébként egyetlen főnévtérbeli szócikkben sem hivatkoznak. Szerintem ezzel nincs további teendő. Az angol Wikipediában is átirányítással lehet jutni az Oostende és az Ostende alakról az Ostend alakú szócikkcímre. – Dodi123 vita 2020. július 28., 22:47 (CEST)
Igen, van átirányítás róluk valóban. Viszont ez zöld betűs. Azért írta a kékítést. A zöld betűs szavakkal gondolom mindenki úgy van, hogy az biztos egy nem igazán jó alakot takar és javításra szorul. Ezért lenne jobb egy szócikkhez több alakot is kékíteni, mint az angoloknál. Ebbe így nem fognak már belekötni. A rajtaütéseknél szándékomban áll továbbra is visszaállítani az Ostende alakot, ezt jelzem előre. – Andreas vita 2020. július 28., 23:07 (CEST)
Nem tudok arról, hogy a magyar Wikipédián lehet-e két alakról is kék linkkel hivatkozni. Erre talán a műszaki kocsmafalon tudnak válaszolni. – Dodi123 vita 2020. július 28., 23:34 (CEST)
  1. dr. Takács József (1940). „A földrajzi nevek használatának új szabályai”. Földrajzi Közlemények 68, 6–7. o.  
  2. dr. Takács József (1940). „A földrajzi nevek használatának új szabályai”. Földrajzi Közlemények 68, 12. o.  

Paralel vs párhuzamos óriás-műlesiklás[szerkesztés]

Függőben Függőben Assaiki vita 2020. augusztus 3., 12:56 (CEST)

Sziasztok, a helyesírási szabályzat 12. kiadása szerint csak a "paralel" a helyes irásmód (bár régebben a "parallel" is engedélyezett volt). Ezért szerettem volna kijavítani a cikkekben a "parallel óriás-műlesiklás" és a "parallel műlesiklás" kifejezéseket. Azonban a botgazdák üzenőfalán folytatott eszmecsere során felhívták rá a figyelmemet, hogy talán érdemesebb lenne a parallel-t "párhuzamos"-ra cserélni, az egyik régi kocsmafali megbeszélés nyomán. Úgy látom, hogy wikin a paral(l)el van többségben, de googlen rákeresve viszont jóval gyakoribb a "párhuzamos műlesiklás" és "párhuzamos óriás-műlesiklás". Kérnék véleményeket, hogy melyikre legyen javítva a mostani állapot. - Assaiki vita 2020. július 27., 00:39 (CEST)

A gyakori használat nem számít akkor, ha egy elnevezés helytelen. Ebben az esetben a "paralel műlesiklás" magyartalan, helyette javaslom a "párhuzamos műlesiklás" használatát.
Ha más témakörökben is ténykedni fogsz ezzel a "paralel" szóval, majd térjünk vissza rá, mert úgy rémlik, hogy például a számítástechnikában és máshol is van olyan fogalom, hogy "paralel működés". Majd akkor térjünk vissza rá, utánanézünk és megbeszéljük. misibacsi*üzenet 2020. július 27., 10:04 (CEST)
Rendben. Én eddig összesen 1 darab paralel pumpát javítottam valamelyik cikkben. - Assaiki vita 2020. július 27., 12:52 (CEST)

Ez nem ilyen egyszerű. Egy ideje megállapodtunk abban, hogy a szakmai szervezetek szóhasználatát alkalmazzuk az adott témában íródott szócikkekben. A síszövetség a párhuzamos műlesiklást használja az ilyen síversenyekre, míg snowboardban az MSBSZ hivatalos versenykiírása a parallel slalom-ot. Ezek az adott versenyszámok hivatalos elnevezései. Más néven nevezni őket azért hibás, mert nincs rá valódi másodlagos forrás. A nyelvőrködés ezekben az esetekben nem a Wikipédia feladata. Aki szeretne magyarosított elnevezést, az forduljon a sportági szakszövetséghez, akik majd házon belül demokratikusan eldöntik, hogy figyelembe veszik-e a nyelvészek álláspontját, vagy más szakmai szempontok többet nyomnak latba az idegen kifejezés/írásmód megtartására. Törvény nem kötelezi őket a HSZ vagy az Osiris használatára. Shakes Ide recsegj 2020. július 27., 13:31 (CEST)

@Sh nassau: Források a párhuzamos szlalomra: [6], [7], [8], sőt, a sportági szövetség a legmagyarabb: párhuzamos műlesiklás, párhuzamos óriás-műlesiklás. Azt mutasd meg, kérlek, hol és ki döntött arról, hogy nyelvi kérdésekben a szakmai szervezetek (kiv. MTA) az illetékesek. – Winston vita 2020. július 27., 13:44 (CEST)
De, ilyen egyszerű. Feladatunk a nyelvőrködés is. Egyébként az "MSBSZ" az nem "hivatal". Ez a megjegyzés meg külön hab a tortán: majd házon belül demokratikusan eldöntik - honnan tudod, hogy demokratikusan döntik el az ilyen dolgokat? "hogy figyelembe veszik-e a nyelvészek álláspontját" - a helyesírás nem kívánságműsor. misibacsi*üzenet 2020. július 27., 17:48 (CEST)

@Winston: Pontosan mire példák a linkjeid? Hogy az újságírók nem veszik figyelembe a hivatalos elnevezést? Az MSBSZ híroldalán zárójelben, magyarázatként ott a magyar tükörfordítás? Ez milyen relevanciával bír arra, amit írtam? A versenyszabályzatot és a versenykiírást nézd. Az a hivatalos. Egyébként, utoljára úgy emlékszem, hogy a csillagászokkal volt konfliktust követő vitának konszenzusa volt a "megállapodás". Shakes Ide recsegj 2020. július 27., 16:29 (CEST)

Nemkívánatos[szerkesztés]

Sziasztok ismét, azt vettem észre, hogy rengeteg cikkben külön van írva, hogy "nem kívánatos", ami szerintem olyasmit kéne jelentsen, hogy nem attraktív, nem vonzó (nő, férfi). Azonban az egybeírt "nemkívánatos" kifejezés inkább azt jelentené, hogy valamely személy vagy tárgy jelenléte/megléte mellőzendő, illetve kártékony mivolta miatt eltávolítandó. Ennek ellenére legtöbbször a különírt alakot az utóbbi jelentés kifejezésére használják a huwikin. Gondoltam a botozás előtt megkérdezem a véleményeket, mert mégiscsak 200 találatról van szó. - Assaiki vita 2020. július 27., 13:12 (CEST)

Én nem látom a jelentésváltozást, ami miatt össze kéne ugrani az összetételnek. A „kívánatos” szónak csak szűk jelentéstartománya a nemileg kívánás. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. július 27., 13:30 (CEST)

A Magyar helyesírási szótárból idézet:
"nemkívánatos személy (= nem szívesen látott, kifogásolt); de : nem kívánatos, hogy..."
Lehet, hogy rosszul értelmezem, de én ezt úgy fogtam fel, hogy személyeken túl bármire lehet használni a "nemkívánatos" kifejezést, ahol egyezés van a fenti jelentéstartalommal (nem szívesen látott, kifogásolt). Assaiki vita 2020. július 27., 13:44 (CEST)
Magamtól is támogattam volna a változtatást, a helyesírási szótár alapján meg pláne. Arra viszont oda kell figyelni, hogy esetleg néha mégis az eredeti értelemben van használva, ott nem kéne "javítani". – Winston vita 2020. július 27., 13:47 (CEST)
Számomra egyértelmű a jelentéskülönbség, ahogy azt Assaiki le is írta. Épp ezért Winstonnak nagyon igaza van benne, hogy csak ésszel szabad javítani, vagyis egyenként, nem automatikusan. Még jó, hogy csak 200 van belőle. Üdv Szkari vita 2020. július 27., 18:33 (CEST)

Hát ha a helyesírási szótár is ezt mondja, akkor nincs mit tenni azon felül, hogy érthetetlen a dolog (számomra mindenképp). Tehát nemkívánatos = nem szívesen (látott), ahol egyébként a „szívesen látott” kifejezés a szinonimája a kívánatosnak, és ezt mégis külön írjuk, nem pedig nemszívesen látott. De ha ez benne van, ám legyen, mosom kezeimet. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. július 27., 15:55 (CEST)

Az e-nyelv.hu is hozta a példát. „A nem a különírt alakokban tagadószóként szerepel, az egybeírt alakokban a fogalom része.” Ilyen egybeírt szó még például a nemdohányzó szakasz, a nemkülönben stb. Az OH 1105. oldalát említi. – Dodi123 vita 2020. július 27., 16:15 (CEST)

Akkor tehát világos, hogy mindkét alaknak van létjogosultsága, most már csak el kéne dönteni, hogy a kettő között mi a különbség. Én idáig sokkal szűkebbnek gondoltam a "nem kívánatos" jelentéstartalmát, de LA megjegyzése és az e-nyelv oldala (nem ugyanaz, mint a fenti) elgondolkodtatott. Eszerint a különbség sokkal kisebb a kettő között. A "nemkívánatos" azt jelenti, hogy nem szívesen látott, kifogásolt, tehát mindenképp van egy negatív jelentéstartalma. Ezzel szemben a "nem kívánatos" egyszerűen a kívánatos tagadása, ahol (az oldal szavaival élve) nem kívánnak valamit. Ez számomra egy sokkal semlegesebb kifejezés, ahol csak azért, mert nem kívánnak valamit (nem kívánják a többi település fejlődésének segítését), az még nem vonja magával, hogy ellenérzéseik lennének a településsel kapcsolatban. Ez az én értelmezésem, de nem akarnám addig kiválogatni a találatokat, amíg nincs egyetértés a jelentésben. - Assaiki vita 2020. július 27., 20:10 (CEST)

Nem tudom, hogy úgy is meg lehet-e helyesen közelíteni a különbség megértését, hogy a „nemkívánatos” csak mint jelző szerepel valamilyen főnév előtt, míg a „nem kívánatos” esetén a kívánatos egy melléknévi állítmány; azaz más mondatbeli helyzetben használjuk a kettőt? --Sphenodon vita 2020. július 27., 22:37 (CEST)

Lássunk példákat:
  • nemkívánatos (főnév előtti jelző): "Bozontosorom lakói nemkívánatos személynek minősítették Furunkulus Ferencet."
  • nemkívánatos (melléknévi állítmány): "A metil-alkohol jelenléte a szeszesitalokban nemkívánatos."
  • nem kívánatos (főnév előtti jelző):
  • nem kívánatos (melléknévi állítmány): A több hetes esőzés után egy újabb felhőszakadás nem kívánatos. "A teljes szöveg felolvasása nem kívánatos, az is elég, ha a bevezetőt elmondja."
@Sphenodon: Lehet, hogy csak én vagyok a béna, de nem tudtam írni példát az egyikre. Szerintem lehet valami abban, amit mondtál. Assaiki vita 2020. július 28., 18:04 (CEST)

@Assaiki: én a metil-alkoholos példában különírnám: „A metil-alkohol jelenléte a szeszesitalokban nem kívánatos,” mert a metil-alkohol nemkívánatos összetevő benne. És a „A metil-alkohol jelenléte a szeszesitalokban ugyanúgy nem kívánatos, ahogyan a több hetes esőzés után egy újabb felhőszakadás sem kívánatos.” Legalábbis szerintem. --Sphenodon vita 2020. július 28., 21:23 (CEST)

De az is lehetséges, hogy csak a „nem kívánatos, hogy...” összetételben kell különírni, más esetekben egybe... --Sphenodon vita 2020. július 28., 21:28 (CEST)

S igen, abban is van ráció, hogy a nem kívánatos esetén valamit nem óhajtanak, nem kívánnak megtenni, megcsinálni; míg a nemkívánatos valami az egy kicsit több annál, hogy nem kívánnak valamit, valakit, hanem kimondottan kifogásolják, ellenzik, nem szívesen látják. Az e-nyelv.hu-n olvastam: [9], illetve [10]. És ezt olvasva már a metil-alkoholos példádban is egybeírnám, ahogyan te is írtad. --Sphenodon vita 2020. július 28., 21:46 (CEST)

Megpróbáltam egy egyértelműbb mondatot írni az esős helyére, az ihletet az e-nyelv példájából merítettem. Számomra furák ezek a különírt "nem kívánatos" mondatok, általában nem érzem őket a magaménak. Úgy érzem, hogy más kifejezésekkel sokkal jobban funkcionálna a mondat. Például ha a fenti mondatot kéne a saját szavaimmal megfogalmazni, én inkább úgy kanyarítanám, hogy "A teljes szöveg felolvasása nem szükséges, az is elég, ha a bevezetőt elmondja." - Assaiki vita 2020. július 29., 14:38 (CEST)

Tüzetesen végignéztem a 198 előfordulást, és a fenti elv szerint (nemkívánatos = negatív jelentéstartalom, nem kívánatos = enyhébb, tompított formája az előzőnek, akár semleges is lehet) kiválogattam azokat, amikhez véleményem szerint a különírt kifejezés illik. Mindössze 12 darabot találtam, ahol releváns lehet az enyhítés:

Az élet értelme (filozófia) egy speciális eset, mert itt az adott mondatot is máshogyan kéne fogalmazni, jelen formájában furcsa. A másik speciális eset a Vlorai nemzetgyűlés cikkje, ahol a "nem kívánatos" egybevonása kissé szabálytalanná, értelmetlenné tenné a mondatot a megszűnő dupla tagadás miatt. Tehát itt egybeírandó a nemkívánatos, de a mondat csekély átfogalmazásra szorulna. - Assaiki vita 2020. augusztus 4., 16:45 (CEST)

Németh Sándor egyértelműsítő tagja[szerkesztés]

Miután kezd teljesen világossá válni, hogy Németh Sándornak nincs teológiai végzettsége (tehát nem lelkész), emiatt ki se nevezhették pásztornak (tehát még csak nem is pásztor), el kéne gondolkodni azon, hogy mi legyen a Németh Sándor (lelkész) című lap címe. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. július 27., 16:26 (CEST)

Kérdés csak az, hogy a saját egyháza milyen követelményeket támaszt a lelkészi, lelkipásztori elismeréshez. Ha a HIT Gyüli, mint önálló egyház nem problémázik ezen, akkor nem hiszem, hogy mi lennénk a fórum, aminek ez ügyben döntenie kellene... Shakes Ide recsegj 2020. július 27., 16:37 (CEST)

Tudomásom szerint a lelkészség nem opcionális fogalom, de javítson ki, aki jobban ismeri a vallási beosztásokat. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. július 27., 16:43 (CEST)

Itt a lelkész feorja:[11] Az egyes egyházak maguk határozzák meg a szükséges képzés helyét és idejét. Törvényi követelmény a foglalkozás gyakorlásához nincs. Shakes Ide recsegj 2020. július 27., 17:01 (CEST)
Engem az foglalkoztat, hogy a Szentkoronaradio.com blogja vajon alkalmas-e hiteles forrásanyagnak mindezek eldöntéséhez? Apród vita 2020. július 27., 17:06 (CEST)
Örülök, hogy foglalkoztat a kérdés, mert ilyen szélsőségesen elfogult szöveg legfeljebb arra lehet forrás, hogy milyen stílusban írnak a magyarországi széljobber véleményforrásokban. Malatinszky vita 2020. július 28., 18:34 (CEST)

Egy biztos, a saját egyháza elismeri lelkipásztorként. Innentől, hogy más egyházhoz tartozók mit gondolnak erről, az a viselt tisztsége szempontjából teljesen indifferens. Gondolom, sem evangélikus, sem református, sem katolikus lelkipásztornak nem neveznék ki a meglévő papírjaival, de ez is tökmindegy. Shakes Ide recsegj 2020. július 27., 17:41 (CEST)

Nekem se világos, hogy miért lenne előfeltétele a lelkészi foglalkozás űzésének a teológiai végzettség. Lelkész az, akit egy vallási közösség lelkészének tekint. -- Malatinszky vita 2020. augusztus 3., 09:29 (CEST)

A lelkészség ugyanúgy végzettséghez kötött szakterület, mint mondjuk a földmérő. Ha egy ingatlan-nyilvántartási vázrajzot valaki ingatlanrendezői jogosultság vagy minőségtanúsítás nélkül készít, azt sehol nem fogják elfogadni. Az egyéb célú munkákhoz meg GDT minősítés kell. Ellenkező esetben jogosulatlan munkavégzés történik, amit a törvény büntet. A lelkészeket felsőoktatásban képzik, pont mint mondjuk a pedagógusokat. Régebben taníthatott volna valaki iskolában egyéb szakirányú végzettséggel is, de akkor sem volt pedagógus, ma pedig már alkalmazni se lehet pedagógusi végzettség nélkül senkit. Németh Sándor tehát jogosulatlan tevékenységet végez, ami nem attól függ, hogy a közössége elismeri-e őt, vagy sem. A közössége nyilván elismeri. De akkor ne nevezze magát egyháznak, ami most már szerződéses állami keretek közt működik, ha ennek az államnak a törvényeit nem tartja be. Nevezze a hitgyülit klubnak, magát meg nagymesternek, és már nincs is probléma. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 3., 09:40 (CEST)

@Laszlovszky András: Adnál egy linket arra a jogszabályra, amely szerint Magyarországon a lelkészi tevékenység végzettséghez kötött szakterület? --Malatinszky vita 2020. augusztus 3., 10:01 (CEST)

Magyarország elméletileg szekuláris állam, így nem feltétlenül van mindenre kiterjedő törvény, az egyházak belső szabályai mértékadóak. Mindenesetre amikor közszolgálati jellegű, azaz állami foglalkoztatás történik, mint például a tábori, a börtön-, vagy kórházlelkész, azt a törvények is lelkészi végzettséghez kötik. A lelkészképzés nem véletlenül van jelen, a református lelkésztörvény világosan különbséget tesz a lelkészi jellegű tevékenység, és a végzettsége szerint teljes jogú lelkész között. Ráadásul még e fölött áll az önálló lelkész, aki megbízást, kinevezést kapott egy közösség vezetésére. A lelkész megnevezés Németh Sándor esetén alkalmas a megtévesztésre, mert ezt elsősorban a reformátusok használják, akiknél képzettséghez kötött tevékenység, másodsorban a katolikusoknál előfordul a lelkipásztor rövidítéseként, de a lelkipásztor ráadásul még inkább képzettséghez kötött, hiszen az áldozatbemutatásra fel nem szentelt, egy közösség által a lelkészi feladatok ellátásával megbízott papot nevezik így. A hitgyüli persze az egyházi törvények alkotásakor még nem volt történelmi vagy bevett egyház, most meg lavírozhat a szabályozatlanság tengerében. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 3., 11:46 (CEST)

@Laszlovszky András: Az a probléma, hogy Te a Református- vagy az Evangélikus Egyház szabályozását akarod ráhúzni a HIT Gyülekezete Egyházra. Ezek teljesen különálló egyházak. Az egyik egyháznak adott foglalkozással (lelkész) kapcsolatos előírásaiknak semmi köze a másik egyház előírásaihoz. Nincs állami képzettségi előírás az egyházi hierarchia foglalkozásaival kapcsolatban. Ezeket minden egyház belső szabályaival szabályozza. Ha ha HIT Gyülekezete Egyház saját belső szabályzata szerint bármely tagja kikiáltás alapján lelkész lehet, akkor bátran viselheti ezt a címet. Természetesen nem használhatja a "református lelkész", "evangélikus lelkész" vagy "katolikus lelkész" titulust, de a "HIT Gyülekezete lelkésze" címet igen. Innentől a rövid "lelkész" titulus használata is rendben van, de senki sem fogja református-, evangélikus-, vagy katolikus lelkésznek gondolni ez alapján és nem is állíthat ilyet magáról. Németh sem állítja magáról, hogy más egyház lelkésze, de a HIT Gyülekezetének kétség kívül az. Ha holnap felteszek egy gallért és kijelentem, hogy én vagyok a kukutyini zabhegyező vallás lelkésze, vagy püspöke, vagy bíborosa, az államnak abba se lenne beleszólása, mert mind az Alaptörvény, mind a Emberi Jogok Európai Egyezménye garantálja a szabad vallásgyakorlás-, a szabad egyházalapítás- és a egyházak belső működésének önálló meghatározásához való jogot. Shakes Ide recsegj 2020. augusztus 3., 12:59 (CEST)

A lelkészség egy szakma, aminek felsőfokú képzése van. Pont. A szakmák gyakorlásához szakképzettség kell. Majd én is összegyűjtök egy csoportot, amelyik elfogadja, hogy én atomfizikus vagyok, és akkor atomfizikus leszek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 3., 14:28 (CEST)

Erre a kérdésre térjünk vissza akkor, amikor téged egy hetvenezres közösség atomfizikusnak tekint. Malatinszky vita 2020. augusztus 3., 15:01 (CEST)

@Malatinszky: Akkor mondok tényleges analógiát. Badiny Jós Ferencet ebben az országban minimum 2 millióan sumerológus professzornak nevezik, de ettől nem lesz az. Miért nem? Mert egy maga által alapított, akkreditáció nélküli magánegyetemen saját magát nevezte ki tanszékvezető professzornak. Ez se más, sőt tökéletesen ugyanaz a szituáció. Ráadásul még sumerológus sem, mert nem azt tanult, hanem orientalisztikából van oklevele, de az se honosított dél-amerikai oklevél. Mindenben paralel Németh Sándorral. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 3., 15:40 (CEST)

Rossz analógia... Ha én gründolok magamnak egy sok tizezres közösséget, ami egy rakás támogatást nyer, s egyházszinten van (mint Németh Sándor a hitgyülivel), és lelkésznek hivattatom magam, s a közösség engem igazolhatóan így is szólít az istentiszteleteken, akkor én a wikicikkben is lelkész leszek, mert ez a tisztem. Nincs paragrafus, nincs olyan szabály, ami kizárólagossá tenné a "lelkész" szakma mint olyan tanfolyamhoz kötött használatát (ha már itt tartunk, atomfizikusnak is mondhatja magát bárki). Németh Sándor lekész, mert egy egyházban sok tízezer ember annak tartja. Viröngy vita 2020. augusztus 3., 15:50 (CEST)
Az analógia tökéletes, leszámítva azt az apróságot, hogy teljesen értelmetlen módon és okból kezelünk egyházakat másképp, mint bármely más szervezetet. Amúgy is a hitgyüli csak azért egyház, mert annak jobb az adózása. Egyébként akármi lehetne. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 3., 15:58 (CEST)
Csak arra céloztam, hogy lelkésznek bárki mondhatja magát, akár én is (legfeljebb kinevetnek), de ha van sok-sok ezer ember, aki hivatalosan annak tart, akkor egy lexikoncikkben úgy kell nevezni... Adózás, etcetera: jelen esetben mindegy... Lelkész megnevezés nincs papírhoz kötve (mint például teljesen jogosan az orvos), bárki nevezheti magát annak, ha pedig elég ügyes ahhoz, hogy állami elismertséggel egy rakás követőt is szerezzen magának, akkor bizony az lesz. Viröngy vita 2020. augusztus 3., 16:24 (CEST)

Olvasva ezt a beszélgetést, nem hagy el Waco, Texas emléke, ahol egy ember, akit több tízen (százan) elfogadtak lelkészüknek, valószínűleg képesítés nélkül volt, és az általa okozott révületet nem a megfelelő irányba kanalizálta. – Burumbátor Súgd ide! 2020. augusztus 3., 15:53 (CEST)

Sajnos tudom, miről beszélsz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 3., 15:58 (CEST)
Ő is lelkész volt, ahogy bárki az lehet, aki talál megfelelő számú embert, aki hajlandó annak elismerni... Ha egymaga van, bolond, ha 100 követője van, akkor is, ha 100 000, egyházalapító, így megy ez (hogy Vonnegut szavaival éljek) Viröngy vita 2020. augusztus 3., 16:00 (CEST)

Volt egy olyan eset is, amikor hamis papírokkal nevezte magát valaki orvosnak, és még operált is, pedig csak egy kontár volt, orvosi végzettség nélkül, azonban sokan (nem tudom, lehet, hogy nem tízezren) orvosnak tartották és szólították. Egészen addig, amíg a turpisság ki nem derült. Őrá orvosként kell hivatkozni a wiki cikkekben? (sajnos a nevére nem emlékszem, de talán más is hallott erről a hírekben). - Assaiki vita 2020. augusztus 3., 17:27 (CEST)

@Laszlovszky András: Rosszak az analógiáid. Kizárólag Te állítod, hogy a lelkész titulus (így általában, nem egy adott egyházhoz kötve) felsőfokú végzettséghez kötött. Ezt sokadszor írod le anélkül, hogy egyszer is rákerestél volna a jogtárban, hogy így van-e. (Nincs így.) A "teológus" a végzettség. A dr., PhD, habilitáció a tudományos fokozat. A lelkész (vagy lelkipásztor) egy megbízatás titulusa, amit az adott egyház adhat. Az egyházak jogállását külön jogszabály rendezi (2011. évi CCVI. törvény). A törvény 7/A §-a kimondja, hogy az állam semmibe sem szólhat be, bármit úgy hívhatnak, ahogy akarnak. A törvény 12/A. §-a: "(1) A vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja a vallási egyesület szolgálatában álló, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatott természetes személy." Ennyi a törvényi szabályozás. Semmi több. Azt hívnak lelkésznek, akit csak akarnak.
Még1x: EZ NEM EGY VILÁGI FOGLALKOZÁS! Azokat az állam szabályozza. Ezt NEM. Hiába szeretnéd, hogy kelljen hozzá felsőfokú végzettség államilag, de nem kell. Hogy más egyházak egyetemen képzik a lelkészeket az az ő magánügyük. Semmire sem kötelezi a hitgyülit. Nem, nem nevezheti orvosnak magát akárki, mert az kuruzslás és a törvény bünteti. Nem, nem hazudhatja magát ügyvédnek akárki, mert az zugügyérkedés, nem, nem hazudhat magának diplomát, tudományos fokozatot valaki, mert a nem akkreditált intézménytől kapott diplomák és tudományos fokozatok nem elismertek, ezért használatuk okirat-hamisítás. Lelkésznek bárki hívhatja magát a vallásszabadság miatt. Ennyi. Shakes Ide recsegj 2020. augusztus 3., 18:42 (CEST)

András, mit szólsz a Németh Sándor (egyházalapító) változathoz? Ez lefedi a helyzetet és nem vitageneráló. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. augusztus 3., 19:01 (CEST)

Nekem tök mindegy. Akár így is maradhat, csak felvetettem, hogy egyáltalán látja-e még valaki a problémát. De látványosan kisebbségben vagyok egyelőre. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 3., 19:03 (CEST)

Ha tökmindegy, akkor maradjon csak a cikk címe úgy, ahogy van. A "probléma" ugyanis jól kivehetően abból a gondolatkörből származik, hogy egyes egyházak jók/hasznosak/bevettek/hivatalosak/történelmiek, mások meg kártékonyak/rombolóak/nem hivatalosak/megtévesztőek/haszonszerző célúak (tulajdonképpen nem is vallások, hanem szekták) és így ha meg is muszáj tűrnünk őket, azért nem árt, ha a Wikipédia lapjain megkülönböztetjük vezetőiket és híveiket az "igazi" vallásokéitól. Én pedig ennek a "problémának" a kapcsán nem "megoldást" szeretnék találni, hanem azt szeretném, ha ebben a közösségben nem lenne szalonképes ez a gondolkodásmód. Azt szeretném, ha a Hit Gyülekezetével kapcsolatban nem a rendőrséggel fegyveres konfliktust kiprovokáló vallási vezetőket, magukat tudósnak beállító áltudományos megszállottakat, magukat orvosnak mondó csalókat idéznénk mindjárt föl. Én itt nem elkerülni szeretném a vitát, hanem azt szeretném, ha a közösség világossá tenné, hogy értéksemlegesen tekint a vallásokra, és ha egyszer a hitgyülisek lelkésznek hívják a vallási vezetőjüket, akkor ezt az elnevezést fogadjuk el névértéken, dacára annak, hogy más vallások más követelményeket támasztanak azok elé a tagjaik elé, akik lelkésznek szeretnék nevezni magukat. --Malatinszky vita 2020. augusztus 4., 08:11 (CEST)

Én ezzel teljesen egyetértek, nem a mi tisztünk rendet vágni az egyes felekezetek, vallások, egyházak között. Az értéksemleges gondolkodásmódot tartom a legcélravezetőbbnek, azzal a kitétellel, hogy vannak olyan egyházak (pl. református), amelyek saját alaptörvénnyel, belső normarendszerrel rendelkeznek, és amelyben gondolnak arra kérdéskörre is, hogy bizonyos előfeltételek teljesítéséhez kössék egyik vagy másik "egyházi megbízatás" ellátását. És vannak olyan felekezetek, amelyek nem jutottak el az önszabályozásnak erre a szintjére, és tulajdonképpen majdnem a szekták szintjén működnek ilyen szempontból. Ha ez utóbbiaknál lelkésznek nevezhetünk egy olyan embert, aki a nagyobb egyházakban nem tölthetné be ezt a megbízatást, nekem édesmindegy, de azért nem fogom, még a Wikipédia szerkesztői közegében sem, azt gondolni, hogy ez rendben van. – Burumbátor Súgd ide! 2020. augusztus 4., 08:26 (CEST)

Egyetértve Malatinszky kollégával, én is csak azt próbáltam kifejteni, hogy a semlegesség talaján állva, szerkesztői minőségünkben nem feladatunk képviselni, hogy adott egyház adott tisztségviselője saját "civil" értékítéletünk alapján megérdemelten viseli-e az adott címet. Ami a tárgyalt szócikk címét illeti, azt én sem tartom elég specifikusnak, mert a "Németh" családnév gyakoriságából kiindulva, simán elképzelhetőnek tartom, hogy más Németh Sándor lelkészek is léteznek, esetleg más felekezeteknél. (Én konkrétan ismertem ilyen nevű katolikus plébánost.) Tehát, ha nem a lelkész "problémát" akarjuk orvosolni vele, akkor ezt a szócikket át lehetne esetleg nevezni "Németh Sándor (HIT Gyülekezete)"-re. tekintettel arra, hogy aki konkrétan róla akar olvasni, az ezen a címen könnyebben beazonosíthatja. Shakes Ide recsegj 2020. augusztus 4., 11:25 (CEST)

Maradjunk annyiban, hogy nem mondtam értékítéletet a hitgyüliről, abban az esetben egészen mást írtam volna. Ahogy Burumbátor mondta, a lelkész fogalom használata azért megtévesztő, mert történelmileg úgy alakult, hogy a lelkész fogalma egy szakképzettséget és kinevezést vagy megbízást igénylő feladatkör betöltését jelenti. Ennek a fogalomnak a kisajátítása egy csoport részéről, ahol persze az se derül ki, hogy ugyanazt értik-e alatta, vagy sem, megtévesztésre alkalmas, úgy tünteti fel az adott fogalom birtoklóját, mintha rendelkezne azokkal a képesítésekkel és felhatalmazásokkal, amit feltételének tartunk, amikor ezt a fogalmat halljuk. Ennyi. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 4., 13:40 (CEST)

Valójában abszolút jogod van az értékítéletedhez, valamint a véleményedhez mind Németh Sándorról, mind a HIT Gyülekezetéről, csak a szócikk megszövegezésében nem képviselheted. Én sem vitattam el a jogodat ahhoz, hogy azt tarts legitim lelkésznek, akit Te akarsz. Az más kérdés, hogy, ahogy Te is írod, ezek a fogalmak nincsenek köbe vésve és ami egy csoportban adott konszenzusos jelentéssel bír, az egy másik csoportnak nem feltétlenül jelenti pont ugyanazt, ugyanúgy. Azt viszont nem tudom, hogy kit tévesztenének meg, hiszen pl. jól látszik, hogy Téged nem lehet, így talán másokat se a külső szemlélők közül. A hitgyülisek, meg vélhetően tisztában vannak a saját szabályaikkal. Ez egy ilyen fejcsóválós dolog marad, mert a felülről belenyúló szabályozási kísérlete darázsfészekbe-nyúlás lenne. Shakes Ide recsegj 2020. augusztus 4., 14:30 (CEST)

Egyébként tudjuk valahonnan, hogy a hitgyülin belül Németh Sándornak mi a valódi megnevezése, titulusa, beosztása, vagy akármi? Mi van, ha nagymester, vagy apostoli tanító a megszólítása? – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 4., 14:45 (CEST)

  • Lelkész. Annak tartják, így beszélnek róla, ez az elfogadott titulusa (van barátom, aki a gyülekezet tagja, az előbb felhívtam és megkérdeztem). Viröngy vita 2020. augusztus 4., 14:55 (CEST)

Rendben. Részemről lezártam a kérdést. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 4., 15:15 (CEST)

Koronarend[szerkesztés]

Melyik helyes: Román koronarend, Román Koronarend, Román Korona-rend, Román Korona Rend? Köszönöm, Whitepixels vita 2020. július 27., 20:05 (CEST)

Úgy látom, ez egy kitüntetés neve, mert akkor az AkH.12 195. az illetékes. Lehet, hogy analógiaként lehetne venni a Magyar Érdemrend (korábban: Magyar Köztársasági Érdemrend) helyesírását? Mondjuk a román korona annyiban zavar, mert úgy vélem, hogy köré van kihegyezve a kitüntetés, de lehet, hogy ez a helyesírást nem befolyásolja, s egybeírnám: Román Koronarend. Nem tudom, mások hogyan látják. --Sphenodon vita 2020. július 27., 22:59 (CEST)

Igen, ez egy kitüntetés, Ordinul Coroana României. A neten mind a négy írásmódot láttam. Whitepixels vita 2020. július 28., 09:17 (CEST)

Ez az forma használható-e, esetleg: Koronarend (Belgium)? Akela vita 2020. július 28., 00:15 (CEST)

Belgium esetében nincs benne a nevében a Belgium szó, azért volt az úgy jó, a román esetben benne van. Tehát Román Koronarend (mint a Magyar Érdemrend). – Vépi vita 2020. augusztus 3., 09:00 (CEST)

Én ugyan nem tudok románul, de szeretek úgy csinálni, mintha ehhez is értenék. A konkrét esetben a kitüntetés nevében nem birtokos eset van? Nem Románia Koronarendje lenne a pontos fordítás? --Malatinszky vita 2020. augusztus 6., 07:24 (CEST)

Szó szerint: Románia koronájának rendje (a korona Romániáé). – Vépi vita 2020. augusztus 6., 07:29 (CEST)

Gugliztam a román oldalakon (...site:.ro) és úgy néz ki, hogy a romániai magyarok a „Román koronarend” formát használják. Az itt megadott link szerintem elfogadható forrásnak tekinthető: Transindex – Pegy22 vita 2020. augusztus 6., 10:51 (CEST)

A megadott link egy 1931-es kötet (és így használja: román koronarend, mind kisbetűk). Helyesírási kérdésekben nem belőle kellene kiindulni. (Lásd pl. „crepp papirgyár”.) – Vépi vita 2020. augusztus 6., 11:04 (CEST)

Felsőgöd, Várdomb vagy Felsőgöd, Árpád-kori földvár[szerkesztés]

Azt szeretném megtudni, hogy melyik a helyes megnevezés Felsőgöd Várdomb vagy Felsőgöd Árpád-kori földvár vagy esetleg Felsőgöd Várdombi park? Kérdés az is a Vár(domb)on található országzászló szerű Millecentenárium emlékére feliratos emlékműnek van hivatalos neve?
Szintén a Vár(domb)on található a játszótér mellett egy felirat nélküli (én nem találtam) kopjafa. Kérdés: mikor avatták/készült és van-e hivatalos neve? Pl. 1956-os?
Adalék: varak.hu. A térképen itt
Megjegyzés: Xia javaslatára Tudakozóból a megfelelő helyre áthozott szöveg. - -  Globetrotter19 vita 2020. augusztus 1., 11:44 (CEST)
Tegyük hozzá, hogy egy kategória elnevezéséhez kell, azért való a kocsmafalra és nem a tudakozóba. Xia Üzenő 2020. augusztus 1., 17:29 (CEST)

Százéves Fény[szerkesztés]

Százéves Fény: jó ez így, két darab nagybetűvel? – Vépi vita 2020. augusztus 3., 08:55 (CEST)

Nyilván itt az az elképzelés, hogy az AkH.12 171. alapján kell ennek az ősvillanykörtének a nevét két darab nagybetűvel írni, csak úgy mint a Szent Jobb nevű nemzeti ereklyéét, vagy a Rózsaszín Párduc nevű gyémántét. Nekem viszont már a névfordítás ellen is berzenkedik a nyelvérzékem. Úgy tűnik ez a magyar névalak nem elterjedt, és szerintem a Wikipédiának nem is dolga, hogy elterjessze. Mi lenne, ha megtartanánk az angol Centennial Light elnevezést (az angol helyesírás szerinti nagybetűzéssel), és csak a cikk szövegében magyaráznánk meg, hogy mi ennek a kifejezésnek a magyar jelentése? Malatinszky vita 2020. augusztus 4., 08:25 (CEST)
Támogatom Malatinszky felvetését. --Sphenodon vita 2020. augusztus 4., 09:20 (CEST)

Sokkal egyszerűbb lenne a light szót lámpának fordítani, mert ugyebár a szó értelmezési tartományában benne van. És akkor már mindjárt világos lesz, hogy ez nem a tárgy neve, hanem köznévi jelzője. Kisbetűvel elöl-hátul. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 4., 09:48 (CEST)

Szívem szerint maradnék az angol eredetinél. Ha mindenáron magyarra akarjuk fordítani (azaz itt megalkotni a nem létező magyar megfelelőjét), akkor javasolnék szabatosabb megnevezést: „százéves izzólámpa” vagy „százéves izzó”. Akela vita 2020. augusztus 4., 12:25 (CEST)

Én úgy vagyok vele, hogy eredetileg egyetlen ilyen tárgy megnevezésének sincs magyar alakja, és csak úgy lehet belőle magyar alak, ha egyszer legalább lefordítjuk. Hogy mostanában inkább szokás az idegen nevet átvenni, mint magyarul beszélni, az egy másik kérdés, de nem gondolom, hogy a megnevezések magyarra fordításával bármikor is baj lehetne. A név az már más. De ez nem név. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. augusztus 4., 13:35 (CEST)

Én is a magyar fordítás mellett vagyok. Pl. „A százéves villanykörte” vagy esetleg ahogy Akela javasolta „A százéves izzólámpa”. – Pegy22 vita 2020. augusztus 4., 15:35 (CEST)

Vannak olyan nevek/kifejezések, amiket én se fordítanék le magyarra, de a fenti eset nem tartozik közéjük. Szerintem a "Fény" cseréje villanykörtére vagy izzóra jó ötletnek tűnik. - Assaiki vita 2020. augusztus 4., 15:41 (CEST)

Eszembe jutott még valami. Mivel a körte most 119 éves, nem lenne-e jobb az „Évszázados villanykörte” cím. Nekem legalábbis, az évszázados nem hangzik annyira pontosnak mint a száz éves. – Pegy22 vita 2020. augusztus 4., 19:52 (CEST)
„Évszázados” is nagyon jó. (Stílusa talán még jobban megfelel a „centennial”-nak, mint a „százéves-százesztendős”). Még a köznyelvi „villanykörte” és a szakszerűbb „izzólámpa” között kellene majd egy koncepcionális döntés. Akela vita 2020. augusztus 4., 20:29 (CEST)

„Évszázados villanyégő”? CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2020. augusztus 4., 20:36 (CEST)

Elárulom, nem véletlenül választottam a villanykörtét. Pont azért, hogy ne legyen túl szakszerű. :-) – Pegy22 vita 2020. augusztus 4., 21:50 (CEST)

Scholarch[szerkesztés]

Tudja valaki, hogy mi pontosan ennek a szónak a megfelelője? d:Q648976, az átíró szerint a σχολάρχης szholárhisz, de gyanítom, hogy ez modern görögül van és nem ókori görög nyelven... Xia Üzenő 2020. augusztus 5., 13:37 (CEST)

Esetleg @Bennó:? Xia Üzenő 2020. augusztus 5., 20:52 (CEST)

Jól mondja, csak újgör átírást ad hozzá (szkholarkhész a népszerű, scholarchés az akadémiai). Iskolavezetőt jelent, filozófiai iskola fejét, ilyesmit. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2020. augusztus 5., 21:45 (CEST)

köszi @Bennó Xia Üzenő 2020. augusztus 6., 11:29 (CEST)

Szezon, bajnokság előtt kötőjel[szerkesztés]

Ugye ilyen esetekben, mint 2009-es Formula–3 Euroseries szezon, 2019-es IndyCar Series szezon, 2010-es V8 Supercar Championship szezon, illetve FIA Formula–2 bajnokság kötőjel kell a szezon/bajnokság (esetleg kupa) elé, vagy ahol ezt lehet, kikerülni így: FIA Formula–2-es bajnokság. Azért bizonytalanodtam el, mert nagyon sok cikket érintene (hogy maradtak eddig így?). – Vépi vita 2020. augusztus 5., 18:52 (CEST)