Wikipédia:Javaslatok kiemelt képekre/Csontváry Kosztka, Tivadar - Pilgrimage to the Cedars of Lebanon - Google Art Project.jpg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi megbeszélést/szavazást/vitát lezártuk. Kérjük, ne módosítsd!
A további hozzászólásokat a témának megfelelő fórumra vagy vitalapra írhatod. Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!


Csontváry Kosztka, Tivadar - Pilgrimage to the Cedars of Lebanon - Google Art Project.jpg (A kiemelt státuszt nem kapta meg. Lezárva: 2014. szeptember 28.)[szerkesztés]

Kezdete: 2014. augusztus 23., vége: 2014. szeptember 23.

A szavazás eredménye: 1  támogatom | 2  ellenzem | arány: 33,3%

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban

IGEN klasszikus festmények is jelölhetőek. Ez standard procedura a Wikipédia:Javaslatok kiemelt képeken.

Ezt már évek óta csinálják - a Commonson és az Angol Wikipédián... és más Wikipédiákon is. Itt láthatóak a például azok a festmények amelyek megkapták a kiemelt státuszt. Wikipedia:Featured pictures Artwork/Paintings (Featured_pictures (Kiemelt képek) /Artwork (Művészet) /Paintings (Festmények) és kérem szépen megnézni itt a Commonson - itt, a Magyar nyelvű változaton: Tessék kérem megnézni, a tízest - 10 Statikai, nem fényképezett média,- Mások kategóriát igen már 2009 óta jelölnek Kiemelt képnek festményt, grafikát és rajzot a Commonson. Nem én találtam ki, hanem már réges rég folyamatban van.

Tessék kérem megnézni, rákattintani - ime ez egy Kiemelt kép - festmény! Itt lehet olvasni a Jelölését 2012-ből

Csontváry Kosztka Tivadar egy fontos magyar festőművész. Ez a kép az egyik legjobb képe. A forrás az a Magyar Nemzeti Galéria meg a Google Art Project szkenner, mint majdnem minden kiemelt festményé a Kiemelt festmények között.

Itt olvasható hogy mi az a Google Art Project itt <-magyarul, és bővebben elmagyarázva itt angolul, ->(esetleg valami Bing vagy Google forditással?) Google Art Project' is an online platform through which the public can access high-resolution images of artworks housed in the initiative’s partner museums. The project was launched on 1 February 2011 by Google, in cooperation with 17 international museums, including the Tate Gallery, London; the Metropolitan Museum of Art, New York City; and the Uffizi, Florence.[1]

‎Ha a kiemelt képekkel szemben támasztott minimális pixeles méret az 1000 akkor ennek rendben kéne lennie, Csigabi - (1,653 × 1,656 pixels)

--Hafspajen vita 2014. augusztus 23., 00:28 (CEST)[válasz]

 támogatom. misibacsi*üzenet 2014. augusztus 23., 07:27 (CEST)[válasz]

 megjegyzés:De OsvátA, mivel a festményeknek a helyes színét nagyon nehéz visszadni és ezért a leginkább direkt a múzeumokbtól szolgáltatott szkennert szokták használni. Ez szinte minden festményre érvényes. A legtöbb művészettel kapcsolatos képnek leginkább inkább direkt a múzeumból jövő képet részesik elönyben. Ha lehetőleg a legpontosabb képet szeretnénk használni - és persze hogy fontos hogy a szinek korrektek legyenek. Borzasztó nehéz egy bonyorult képet mint egy festményt jól visszaadni. Ezért alakult meg a Google Art Project.-

--Hafspajen vita 2014. augusztus 23., 16:02 (CEST)[válasz]

Miért lenne eltévedt? Íme egy kiemelt kép a Spanyol Kiemelt képek közül, Dürer (festmény). Szerintem nagyon fontos hogy egy nép vigyáz a saját és jellemző, sajátos kulturájára. a fotók nagyon szépek, de a festmények is része a magyar (és -szerintem meglepően gazdag - kultúrának. --Hafspajen vita 2014. augusztus 26., 02:35 (CEST)[válasz]
Albrecht Dürer: A fiatal Jézus a tudósok között, spanyol wikin kiemelt kép


  •  megjegyzés: Azt hiszem, az utóbbi néhány jelölésnél egyáltalán nem a jelölt műről szólt szavazás, hanem egy olyan kérdésről, hogy van-e helye a festmények digitalizált változatának a magyar Wikipédia kiemelt képekről szóló eljárásában. A válasz véleményem szerint egyértelműen igen. A Wikimédia-mozgalomnak egy igen fontos és jelentős részét képezi a GLAM, aminek célja, hogy a különböző memóriaintézmények (galériák, könyvtárak, archívumok, múzeumok és egyéb gyűjtemények) szabad licenc alatt publikálják műveik digitális változatát, majd ezeket feltöltsék a Wikimédia Commonsra vagy a Wikiforrásra. Ez esetenként úgy valósul meg, hogy a memóriaintézmény a már saját intézményi keretei között digitalizált műveket tölti fel metaadatokkal együtt, más esetekben wikipédisták vagy más Wikimédia-önkéntesek segítenek nekik a digitalizálásban és az ezt követő feltöltési, metaadatokkal ellátási folyamatban. Vannak olyan országok, ahol ehhez meg kell keresni az intézményeket, meg kell győzni őket arról, hogy ez jó nekik is és az alapcéljaikkal egyező (Németország, Svédország, Anglia), más országok esetében (Hollandia, Egyesület Államok) több gyűjtemény a Wikimédiát kereste meg, hogy szeretné feltölteni a műveit. Utóbbi hátterében pl. az áll, hogy az interneten elérhető számos gyenge minőségű digitális változat helyett szeretnék, ha az emberek az internet segítségével azok nagyfelbontású, színhelyes változatait ismernék meg, hogy a Wikipédia és a Wikimédia Commons segítségével a keresőkben az ő műveik jelennének meg a legelső helyeken, ráadásul az ilyen ismertség nem csak a gyűjtemények és a Wikipédia közös célját, az ismeretterjesztést és a kulturális örökség bemutatását segíti, hanem a gyűjtemény ismertségét és végső soron az intézmény látogatottságát is segítheti. Magyarország ebből a szempontból elmaradott mind a jogi környezetet, mind a gyűjtemények és a kormányzat hozzáállását, mind a rendelkezésre álló, bevonható önkéntesek számát tekintve, de ettől még ez a cél létezik. Az ilyen műveknek igenis helye van egy ilyen eljárásban, de itt nem az eredeti, digitalizált művet kell értékelni, hanem a digitalizálás módját, illetve azt, hogy a mű milyen szerepet játszik a kulturális örökségünkben. Mert az ilyenek történhetnek egy félhomályos teremben ferdén, bemozdult és kisfelbontású változatban, vagy jelenthetnek profi felszereléssel, stúdiómegvilágítás mellett készített nagyfelbontású, torzulásmentes, tűéles képeket, amik olyan részleteket is felfednek a művekről, amiket előtte állva, szabad szemmel nem is lehet észrevenni. Emiatt az utóbbi néhány eljárás során többször elhangzott érvet, miszerint reprodukció, ezért nincs helye a Wikipédiában, nincs helye a kiemelt képek eljárásában, és ezért ellenezni kell, egy alapvetően hibás megközelítésnek tartom. Itt az eredeti művek magyar Wikipédia és magyar örökség szempontjából való fontosságát és a digitálizálás megvalósításának színvonalát kell(ene) értékelni. Samat üzenetrögzítő 2014. szeptember 20., 18:50 (CEST)[válasz]

  1. Waters, Florence. „The best online culture archives”, The Telegraph , 2011. február 1. (Hozzáférés: 2011. február 2.) 

A fenti megbeszélést lezártuk, kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a szakaszt többet ne szerkeszd!