Wikipédia:Első világháború műhely/Archív 9

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Az első világháború portálja
German photo with English Tank.jpg
Royal Irish Rifles ration party Somme July 1916.jpg
Big four.jpg

Az első világháború, melyről azt is mondták: a háború amely megszüntet minden háborút, 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.

Összefoglaló táblázat


Szárazföldi csatákszerkesztés 
План снага за пробој солунског фронта 1918.jpg

Az 1918. szeptember 18. és 19. között lezajlott III. doirani csata annak az 1918-as nagy balkáni antant offenzívának volt a része, melynek célja a a többségében bolgár csapatok alkotta frontvonal áttörése és a térségben való előrenyomulás volt a szaloniki antant hadállásokból kiindulva.

Doirani térségében már az előző évek folyamán is több összecsapásra került sor, de a bolgár csapatoknak mindannyiszor sikerült viszaszorítaniuk a többségében britek alkotta támadó erőket. 1918. szeptember 18-án brit nehéztüzérségi előkészítést követően kezdődött meg az újabb csata, melynek során nagy átütőerejú lövedékeket és harci gázt is bevetve a görög és angol csapatoknak sikerült bevenniük a bolgár védelem első vonalát, azonban még aznap a bolgárok sikeres ellentámadást hajtottak végre. A csata második napján a britek ismét némi területi nyereséget értek el, de nem tudtak áttörni az erős bolgár védelmen.

Bár a csata taktikai szempontból bolgár győzelemmel végződött, a szeptember 15–18. közötti Dobro Polje-i csatában az antant csapatok a Vardar folyó völgyében áttörték a bolgár állásokat. Ennek eredményeképpen az antant csapatok szétszakították a frontot, ezzel a teljes mai Macedóniából való kivonulásra kényszerítették a bolgárokat és megindultak Szófia felé. Az ellátási nehézségek, a felbomló hadrend és a hátország instabilitása miatt Bulgária szeptember 29-ére az antanttal való fegyverszünet megkötésére kényszerült.

Szent Istvan.jpg

A Császári és Királyi Haditengerészet legmodernebb csatahajóinak egyike, az 1915-ben szolgálatba állított SMS Szent István
Kiemelt szócikkszerkesztés 
Coat of arms of the Austro-Hungarian Navy.png

A Császári és Királyi Haditengerészet (németül kaiserliche und königliche Kriegsmarine vagy k. u. k. Kriegsmarine, esetleg Österreichische Marine) az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete, amely magával a Monarchiával egy időben, 1867-ben jött létre.

Az alapvetően szárazföldi hatalomnak számító Habsburg Birodalom viszonylag későn lépett a tengeri hatalmak sorába és több elvetélt 18. századi kísérlet után, 1786-ban állították fel az állandó haditengerészetet Triesztben, a kiegyezéskor létrejövő haditengerészet elnevezése 1889-ig Császári-Királyi Haditengerészet, ezután Császári és Királyi Haditengerészet volt. A flotta a 20. század elejéig nem képviselt jelentős erőt, de részben a külpolitikai változásokkal összefüggésben a Monarchia fokozottan fejleszteni kezdte, ennek köszönhetően szinte egyszerre épült egy sor páncélozott, nehéztüzérséggel felszerelt cirkáló, romboló, torpedónaszád és csatahajó a századfordulótól kezdődően. Tetőpontját az első világháborúra érte el, mikor is a világ hatodik legnagyobb flottájává vált. Ebben a formájában 1918-ig létezett, mikor is a Monarchia összeomlásával párhuzamosan a haditengerészet utolsó főparancsnoka, Horthy Miklós ellentengernagy október 31-én átadta a flotta hajóit a megalakuló délszláv állam képviselőinek.



Tengeri csatákszerkesztés 

SMS Helgoland Kopie.jpg

Az I. otrantói csata (más néven Durazzói csata) az első világháború első igen jelentős adriai ütközete volt, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia flottája vívott az olasz, brit és francia egyesített hajóhadak ellen. A csatát az osztrák-magyar fél kezdeményezte Durazzo megtámadásával, amire válaszul az antant jóval nagyobb tengeri erőket vezényelt a K.u.K. haditengerészet ellen. A túlerővel szemben a Császári és Királyi Haditengerészet vesztett, de fontos hozzátenni, hogy ez csak taktikai vereség volt, amiből minden hajóveszteséget aknák okoztak, ami a nem kellő felderítés eredménye volt.

Haditechnikák, fegyverek és felszerelésekszerkesztés 
SMS St.GEORG.jpg

Az SMS St. Georg, esetleg SMS Sankt Georg az osztrák-magyar haditengerészet páncélos cirkálója(németül Panzerkreuzer) volt az első világháború végéig, többnyire kisegítő bevetésekben vett részt, azonban számos éles alkalommal is a hadszíntérre vezényelték a hajót.

Katonákszerkesztés 

Alfred Graf von Schlieffen (Porosz Királyság, Berlin, 1833. december 28. - Német Birodalom, 1913. január 14.) német katona, tábornok, vezérkari főnök, a híres ún. Schlieffen-terv megalkotója. Apja magas rangú porosz tábornok volt. 1854-ben lépett be a Porosz Hadseregbe. Részt vett az Ausztria elleni kéthetes, Porosz–osztrák–olasz háborúban, majd az 1870-1971-es Porosz–francia háborúban. 1884-től a hadtörténeti részt vezette és 1891-től vezérkari főnök. Schlieffen tábornok tervezte meg és őróla Schlieffen-tervnek nevezték el.

Politikusokszerkesztés 

Victor Adler.jpg

Victor Adler (Prága, 1852. június 24.Bécs, 1918. november 11.) osztrák szociáldemokrata politikus volt. Utazásai során megismerkedett a vezető német szocialista politikusokkal és az 1880-as években elkötelezett szocialista vált belőle. Több szocialista lap kiadása is a nevéhez fűződik, valamint jelentős szerepet játszott az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) megalapításában, amelynek egyik vezető egyénisége lett. Képviselőként küzdött az általános választójog bevezetéséért is, amelyre 1907-ben került sor. A párt egységét, amely a nemzetiségeknek autonómiát és szövetségi rendszert ígért, a cseh szocialisták kiválása miatt nem tudta megőrizni. Az első világháború alatt sikertelenül a békés megegyezésre törekedett. Ezt követően támogatta Ausztria Németországgal való egyesítését. Ezen erőfeszítése közben hunyt el.

Tennivalók
  • A megírandó és kiegészítendő cikkek listáját megtalálod az első világháború műhely feladatok részében.
  • Emellett fent az összefoglaló táblázatban és magán a portálon is találtok hiányos, megíratlan cikkeket.


Idézetszerkesztés 
„Ez nem béke, hanem egy 20 éves fegyverszünet.” - Ferdinand Foch a Versailles-i béke aláírásakor
Első világháború a WikiMédián (angol nyelvű)
Hírek Idézetek Könyvek Kifejezések, szótár Képek, médiafájlok
Wikinews-logo.svg
Wikiquote-logo.svg
Wikibooks-logo.svg
Wiktionary-logo-en.svg
Commons-logo.svg
Wikihírek     Wikidézetek     Wikikönyvek     Wikiszótár     Wikimedia Commons
További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia