Wikipédia-vita:Növények műhelye/Archív4

Gomba infobox módosítása?

A korábbi szakaszban (Wikipédia-vita:Növények műhelye#A fántermő szegfűgombácska ürügyén: mérges vagy nem?) felmerült, hogy a Gomba infoboxot módosítani kellene. Ezzel kapcsolatban üzenetet hagytam Kontos vitalapján, aki annak idején tevékenyen részt vett az infobox kidolgozásában, hogy nézzen rá erre a beszélgetésre. Az én felvetésem a módosítással kapcsolatban az, hogy valahogy érdemes volna megjeleníteni az infobox-ban, hogy az adott gomba mérgező-e vagy sem, mert az valóban nem látszik első ránézésre, ha éppen nem a mérgező/halálosan mérgező ikon van az infobox-ban, s erre utalt misibacsi is. A szócikkek szövegében ki lehet ugyan emelni, hogy mérgező-e vagy sem az adott gomba, de szerintem gondosabb volna, ha ez az infobox-ból is kiderülne. Már persze ha megoldható valamiképpen. Az én elképzelésem a változtatással kapcsolatban az, hogy elsősorban az lehet fontos információ, hogy a gomba mérgező-e vagy sem. Aztán pedig az, ha mérgező, akkor mennyire, illetve ha nem mérgező, akkor meg lehet-e enni, vagy sem, ha meg lehet enni, akkor meg nagyon finom, vagy csak ízesítésre érdemes használni stb. Sphenodon ^vita 2012. december 23., 17:30 (CET)

Ne teljesen értem a szándékot. Az "étkezési érték" paraméternek jelenleg is meg lehet adni ilyen infókat. Mivel lenne több ezután? <kontos/> 2012. december 23., 18:19 (CET)

Én arra gondoltam, hogy az étkezési érték mellett lehetne egy "élettani hatás" is itt lehetne a mérgező, halálosan mérgező, stb kategória.--Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2012. december 23., 19:16 (CET)

 támogatom csak nem túlzottan értek a sablonosdihoz Páfrány ^vita 2012. december 23., 20:28 (CET)

Rendben, tehát a lényeg az, hogy nem az étkezés, hanem az élettani hatás felől közelítjük meg a kérdést. Akkor szerintem, cseréljük le az "étkezési érték" paramétert "élettani hatás"-ra, és bővítsük/módosítsuk a lehetséges paraméterértékek halmazát az igények szerint.

(A sablonosdit majd megoldom, ha kell. - Az nem lenne nagy gond, ha a smiley-s képek helyett simán csak szövegesen jelenne meg az infoboxban?) <kontos/> 2012. december 23., 23:10 (CET)

Elkezdtem már összeszedni kategóriákat, de még nagy az összevisszaság bennem. Az tuti nálam, hogy fontos, hogy „mérgező” vagy „nem mérgező”. De van olyan gomba, amelyik „nyersen mérgező”, azonban „főzve nem mérgező”, sőt, ilyenkor „ízletes”. Aztán olyan is van, amelyik ugyan „nem mérgező”, de „fogyasztásra alkalmatlan”, vagy éppen „ehető”, netán „ízletes”. Nem tudom, hogy íz szempontjából állást lehet-e foglalni, mert az szubjektív lehet, hogy kinek mi ízlik. Az azonban vitán felül áll, hogy bizonyos gombák fogyasztása szokássá vált (lásd éttermek étlapjait, receptkönyveket), mások azonban nem népszerűek, nem ismertek jelenleg, de ehetőek. Aztán feltehetően egyes mérgező/halálosan mérgező gombáknak sincs rossz íze, csak vannak következményei, ha megeszi őket valaki. Nagyon jónak tartom Hirvenkürpa elgondolását is, hogy két kategória-csoportot hozzunk létre: az egyik kategóriacsoport az élettani hatás, a másik kategória-csoport pedig maradna az „étkezési érték” valamiként. Az élettani hatásos kategóriákba tartozhatna a „nem mérgező”, a „nyersen mérgező”, a „mérgező” (ha ezt látja valaki, akkor talán arra gondol, hogy mindenhogyan mérgező, vagy megkérdezi: nyersen? főzve?; s vajon van olyan gomba, ami nyersen nem mérgező, csak megfőzve mérgező?), a „hallucinogén” és a „halálosan mérgező”, illetve az „allergén”. Az étkezési értékhez pedig a „fogyasztásra alkalmatlan”, „főzve ehető”, „nyersen is ehető”, „gyakori táplálék” (ez utóbbit még elég bénának gondolom, nem találok arra egy jó szót, szóösszetételt, hogy ne az ízletesség legyen kiemelve benne, hanem az, hogy közismerten szokás fogyasztani). Szóval itt a főzéssel és nem-főzéssel is lehetne kombinálni az élettani hatást, illetve étkezési értéket tekintve. Bennem egyelőre még nem tisztult le, mi lenne a legcélszerűbb; egyelőre a fenti elgondolásokkal operálok, s a kategória-elnevezésekkel. A szmájlikkal kapcsolatosan: nekem tetszenek a szmájlik, de nem ragaszkodom hozzájuk. Sphenodon ^vita 2012. december 24., 00:35 (CET)

Én ragaszkodom a smileykhoz, de ha megoldhatatlan, jól lesz nélkülük is Páfrány ^vita 2012. december 24., 09:10 (CET)

Borsóbükköny

Fauvirttel írtam egy cikket a borsóbükkönyről, kérlek olvassátok át, a hibákat jelezzétek a műhelyben. Páfrány ^vita 2012. december 29., 09:28 (CET)

• Szia! Nagyon fontos, hogyha növényfajról írunk szócikket sose nevezzük fajtának! Vagy szándékosan használtad a kifejezést, mert a borsóbükköny egy fajtája lenne a Lathyrus clymenum fajnak? Ha igen, akkor bocsi, én nem néztem utána. A faj a rendszerezés alapkategóriája, ezt nem kell bemutatni. A fajta egy faj alatti taxon, amibe kizárólag az emberek által tenyésztett, termesztett élőlények tartoznak bele. (Faj: Kutya, fajta: kuvasz, Faj:Kukorica, fajta:Mv 241, stb).--Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2012. december 29., 10:36 (CET)

Igen, nagyon fontos: a faj és fajta között van különbség. Sphenodon ^vita 2012. december 29., 14:05 (CET)

• A taxoboxba a szinonimákhoz szerintem csak rendszertani értelemben vett szinonimákat írjunk, ne egyéb magyar elnevezéseket, meg stb, ezért taxobox. --Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2012. december 29., 12:27 (CET)

Én is úgy tudom, hogy a taxobox-ban csak a rendszertani „adatok” szerepelnek a növényről, a magyar elnevezéssel kapcsolatos szinonimákat én a szövegbe szoktam írni. Sphenodon ^vita 2012. december 29., 14:05 (CET)

Bocs a kavarodásért! Jegyeztem. :o) Azért felsorolás jelleggel (vissza)beleírtam a neveket együtt, ne kelljen keresgélni a szövegben, ha valaki ezeket ismeri. Nézzétek meg, jó-e így. Fauvirt ^vita 2012. december 30., 01:23 (CET)

Jól is tetted, ez nálam most kimaradt, de tényleg ott van annak a helye! --Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2012. december 30., 01:42 (CET)

Priszter (1999) szerint a növény magyar neve „bíborszínű lednek”. S ahogy' jobban körbejártam a dolgot, a Pallas csak annyit mond, hogy a bükköny nemzetség egyik alnemzetségét, a „Clymenum”-ot nevezik borsóbükkönynek. (A Clymenum nemzetség fajait a Priszter-könyv nem tartalmazza, a theplantlist.org pedig ezeket a fajneveket még megoldatlannak titulálja.) Van arra konkrét utalás, hogy ennek a Lathyrus clymenum-nak a magyar neve a borsóbükköny? Nekem egyébként az a gyanúm, hogy a „Clymenum” alnemzetség jelenleg megegyezhet a „Lathyrus sect. Clymenum”-mal (lásd Lednek#Összes faj), de ez egyáltalán nem biztos. Mi legyen a növény magyar neve itt a wikin? Én a bíborszínű lednekre szavazok, de szeretném a ti véleményeteket is kérni! :) Sphenodon ^vita 2013. március 25., 01:21 (CET)

Fölhívtam a fajtanév-bizottságot (nébih). Az osztályvezető úrral holnap tudok beszélni, de előzetesen azt kértem, hogy egy minél tágabb körű és minél részletesebb fajtanév-listát kaphassunk, ami hivatalos és hivatkozható. Fauvirt ^vita 2013. március 25., 14:41 (CET)

Rendszertan

Frissebb tudással rendelkezők! Szöget ütött a fejembe... Azt szeretném tudni, hogy a besorolások (pl. a taxoboxokban) mi alapján működnek... azaz milyen egyezmény van/született/mittudomén, hogy mit "kell" használni, mi az egyezményes? Ha már az elmúlt napok a hüvelyesek jegyében teltek, nekem ez a Pillangósvirágúak#Rendszertan felosztás teljesen ismeretlen (főleg az az érthetetlen, hogy a taxoboxban mi az a 3db csoport egymás alatt, amik hajdanán számomra még mint osztály, alosztály és rend voltak ismertek, de) az a családfa is teljes szem-elkerekedést okozott. Lehet, hogy az a bizonyos APG III már így sorozza őket, de akkor most pl. ez a hivatalosan oktatott anyag is? ...mert akkor utánamegyek (ha tisztázott annak, ha nem, akkor annak). Ha ez most csak egy divat, mert valakinek (legyen az akár egy angol wikipedista) megtetszett egy publikálásból, nagy kavarodást okozhat. Szóval mennyire és mi alapján hivatalos az itt (wikipedián) hozott rendszerezés (és mennyire van ez egységesítve)? Ezt jó lenne feltüntetni a műhelylapon is... Fauvirt ^vita 2012. december 30., 16:46 (CET)

u.i.: látom, hogy a A növények besorolása (taxobox, kategorizálás) követi a Wikispecies rendszertani rendjét alapján, de nekem ez még így nem tükröz szakmaiságot... és had ne kelljen órákat böngésznem ahhoz, hogy tudjam, mi is a szakmai alap... köszi! Fauvirt ^vita 2012. december 30., 16:56 (CET)

Bevallom, én is hagyományok alapján dolgozom. Ahogy' korábban átbogarásztam a korábbi beszélgetéseket, az a kép szűrődött le bennem, hogy alapvetően az APG általi besorolást alkalmazzák a taxobox-ban. Javaslom az Angiosperm Phylogeny Group, illetve az APG III-rendszer szócikk átnézését. Aztán láttam már egy-egy növényfajos szócikknél, hogy az ottani taxoboxot kiegészítették olyan kinyitható dobozokkal, amelyek a növényfaj korábbi rendszartanokban elfoglalt helyét mutatták meg (példát most nem tudok mondani, mert nem jegyeztem meg, melyik növényfajnál láttam ilyent). A korábbi rendszertanokkal és egyéb aktuális állapotokkal kapcsolatban javaslom a „Kategória:Növényrendszertan” lap tanulmányozását. Ennél mélyebbre én sem jutottam, s nekem is még tájékozódnom kellene, hogy éppen hogyan áll a helyzet. Bevallom, még nem látom át az egészet, de szívesen venném én is, ha lenne egy egységes felfogás, ami szerint elindulhatnánk, s ami szerint végezhetnénk a munkát. Sphenodon ^vita 2012. december 30., 17:26 (CET)

Tanúsíthatom, hogy a zárvatermők felsőbb szintű rendszerezése elég jól követi az APG3-at, szerintem a jövőben is érdemes ezt követni, mivel ez a legelfogadottabb korszerű rendszertan (kivéve persze azokat a cikkeket, amik nem értelmezhetők az APG-ben, pl. kétszikűek). Az alsóbb szintű rendszerezést illetően nincs egységes gyakorlat (ezt szinte lehetetlen is lenne kivitelezni). A wikispecies elég elavult, nem tudom ajánlani. Én általában az angol wikipédia és a következő weboldalak alapján dolgozom (most hirtelen ezek jutnak eszembe):

• http://www.ars-grin.gov
• http://apps.kew.org/wcsp/home.do
• http://www.theplantlist.org

sanyi4 (kontos) 2012. december 30., 19:19 (CET)

Sanyi4, köszönöm szépen, mert megerősítetted a bennem levő elképzelést, hogy az APG3-at érdemes követni! Csatlakozom a linkekhez, én is használom őket, illetve még ideírok én is néhányat, amit figyelni szoktam, s talán hasznos lehet:

• http://www.mobot.org/MOBOT/Research/APweb/welcome.html – Angiosperm Phylogeny Website
• http://www.ipni.org/ – International Plant Name Index
• http://www.tropicos.org/Home.aspx – Tropicos
• http://www.itis.gov/ – Integrated Taxonomic Information System
• http://compositae.landcareresearch.co.nz/ – Global Compositae Checklist (fészkesek)
• http://www.indexfungorum.org/ – Index Fungorum (Gombák)

Sphenodon ^vita 2012. december 30., 19:41 (CET)

>>> bocs, de ezt még nem raknám föl. Amint tudok, kapcsolatba lépek a kertészeti (egyetemmel, azaz jelenleg) karral és megkérdezem az állásfoglalásukat ebben a témában. Fauvirt ^vita 2013. január 2., 13:06 (CET)

Szia! Levettem a megoldva sablont, és ide leraktam a hozzászólásod, ha nem bánod, mert szeretnék reagálni rá, de nem akarom ott fönt folytatni. Szóval én rákérdeztem az egyetemen a botanika tanáromnál, hogy mit lehet, mit kell tudni az APG rendszerekről és azt mondta, hogy ő még sosem hallott róla. (Bár ő igazából mikológus, de akkoris furcsa).

Nincs az APG-hez vlakinek valamije, ami magyar nyelvű esetleg? --Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2013. január 2., 15:50 (CET)

Nekem nincs meg, de ezt tudom ajánlani:

• Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana

sanyi4 (kontos) 2013. január 3., 23:25 (CET)

Ja, hogy ennek van új kiadása, értem. A könyvtárban csak régi volt sajnos (ami azért tényleg, igazán nagyon sajnos, hogy egy mezőgazdasági profilú egyetem könyvtárában nem áll rendelkezésre) --Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2013. január 12., 21:01 (CET)

No. Kedves műhelytagok! Bár nem vártatok meg... most sikerült beszélnem (részben saját elfoglaltságaim miatt) a Kertészeti Egyetem (bocs, Corvinus) növénytani tanszékével. A hivatalos, vagyis SZAKMAI álláspont, hogy az APGIII az elfogadott rendszertani besorolás. Ugyan sok oktatási intézményben nem vették még át, hiszen MÉG FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK, szinte óráról órára, ezért nincs - elfogadott - nyomtatott kiadvány róla. Ami az aktuális állapotot mutatja, az az angol nyelvű hivatalos weboldala. Magyar nyelvű nincs.

És ha már, akkor:

1977.		1990.
2012. december 30.-án elhúnyt Carl Woese en:Carl Woese, amerikai mikrobiológus (University of Illinois-Champaign-Urbana). 1977.-ben Woese a riboszómális RNS-analízis alapján azonosította az élő szervezetek egy új csoportját, az ősbaktériumokat (Archea). 1994.-ben Olsen (Gary), Woese (Carl) és Overbeek (Ross) áttekintik és összegzik a prokarióták fejlődéstörténetét, melynek hatására a tudósok átértelmezték a mikroorganizmusok szerepét és fontosságát a földi életben.[1] 85 éves volt.

Fauvirt ^vita 2013. január 17., 10:16 (CET)

Szia! Mivel nem vártunk meg? Semmi nem került lezárásra, minden megbeszélés folytatódik tovább az idők végezetéig, pláne egy ilyen változó, változatos dolog. Nagyon örülök, hogy ilyen komoly helyről is sikerült információhoz jutni, valóban mérvadó a dolog!

Más: A "megoldva" sablon kitétele olyan témáknál, ami nem egy konkrét problémát céloz, ami megoldásra vár, szerintem felesleges, sőt akár zavaró is lehet, én javaslom a használatától ilyen esetekben eltekinteni. (feltételezem, hogy Fauvirt szerktársat is ez tévesztette meg, azt gondolta, hogy nélküle lezártunk egy ilyen fontos témát, holott ez nem történt meg) --Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2013. január 19., 02:56 (CET)

Igen, ilyen esetekben a „Megoldva” sablon tényleg félrevezető lehet. S szeretném megköszönni én is neked, Fauvirt, hogy megérdeklődted ezt a Kertészeti Egyetemen! Egy magyar nyelvű Carl Woese-szócikknek persze örülnék, de egy angol fordítás ilyen témában azért nekem nagy falat (energiabefektetés és hozzáértés szempontjából is). Sphenodon ^vita 2013. január 19., 10:51 (CET)

Bocs mindenki, nem vádaskodni akartam... csak tényleg meglepődtem. Viszont örülnék, ha ránéznétek, kiegészítenétek, ha gondoljátok és kategorizálnátok... mert most csak ennyi telt tőlem: Carl Woese.

amúgy meg... a kérdést természetesen szívesen... Fauvirt ^vita 2013. január 24., 21:42 (CET)

Köszi a szócikket, Fauvirt! :) Sphenodon ^vita 2013. január 31., 23:05 (CET)

szakmabeliek bevonása

mit gondolnátok, ha megpróbálnám őket meggyőzni, hogy lektorálják a taxoboxainkat (nevek, besorolások)? Hátha így be lehetne vonni az egyetemet/tanszéket a munkába...? Jó lenne (én örülnék), ha sikerülne. Fauvirt ^vita 2013. január 24., 21:42 (CET)

Óvatosan a meghívással, egy szakmabelinek gyakran idegen a helyzet, hogy egy általa jóváhagyott szöveget itt továbbra is bárki átszerkeszthet, és hogy itt az álláspontját laikusokkal szemben hosszas vitákban kell megvédenie a szakmai tekintélyre való támaszkodhatás nélkül. Tehát ha meghívsz valakit, akkor erről fel kell világosítani.

--Karmela posta 2013. január 25., 10:47 (CET)

Igen, erre én is gondoltam (láttam a mostanában is kialakult vitákat...), ezért indítottam itt egy megbeszélést és szűkítettem a tevékenységet a taxoboxokra első körben, ...illetve én ezt (mint együttműködés) amúgy is csak műhely-munkaként tudnám elképzelni. Így ki lehet alakítani a "lektoráció" speciális szabályait.. például allapokra hívás (és nem a főnévtérbe*), mint itt a Wikipédia:Növények műhelye/Alapelvek/Rendszertan. Én azt hiszem, ha tényleg óvatosan és ésszerűen járunk el, mindenki csak nyerhet rajta... ha pedig így kapnak rá a szerkesztőség-szerkesztés ízére, lehet, jobban tolerálják majd a lehetőségeket és korlátokat.

_{*a taxoboxoknál lehetne egy listaféleség (gondolom, gondolod, honnan az ötlet ;o) ), amit pl. egy bot rendez a szerint, hogy a változtatás óta rakott-e bele egy "allapi-lektor" jogosultságú szerkesztő egy pl. elKKNT (ellenőrizte a Kertészettudományi Kar Növénytani Tanszék) sablont.}

Azt természetesen vállalom, hogy személyesen beszéljek az intézményekkel... Fauvirt ^vita 2013. január 31., 14:52 (CET)

Szakmabeliek véleménye sosem árt, szerintem, sőt! Azonban mindenképpen érdemes szem előtt tartani, amire Karmela utal (!), illetve azt is, hogy elképzelhető a szakmai világon belül is több eltérő nézőpont, vélemény ugyanarról a kérdéskörről, s nem mindig létezik a „tutibiztos”. Én szívesen látnék egy, a wikipédia szellemiségét elfogadó tudományos szakembert, aki pl. véleményt alkot, ötleteket ad, szakmailag lektorál, szakértői hátteret nyújt a műhely számára, toleráns más elképzelésekkel szemben, és nem csak tudományos szempontból képes rálátni szakterületére. Tapasztalatom nincs ilyen szituációkra nézve, ezért többet nagyon nem is tudok mondani erről. Sphenodon ^vita 2013. január 31., 23:02 (CET)

Bár én még csak hallgató vagyok, de nagyon szívesen vállalkozom arra, hogy bevonjak egy növényrendszertani szaktekintélyt az egyetemről, akiről úgy tudom, hogy a wikit, mint tudományos forrást, általában elismeri. Viszont kompromisszumokra sokszor nemigen hajlandó, mert általában komplett megoldásokat vázol fel az egyes problémákra, amelyek a logikája alapján csakis így alkotnak egészet, úgyhogy emiatt vannak kétségeim a bevonásával kapcsolatban. Az általa kiadott APG III-at és a kládokat összefogó, ötvözött rendszertani kompendiumot szerintem jó alapnak tekinthetnénk a sablonok és kategóriák megújításában, csak ez sajnos évről évre változik egy kicsit, ahogy a molekuláris taxonómiai eredmények kiderülnek. Perpillanat nem tudom, hogy ez hogy lenne számotokra elérhető, de nem akarok ennyire előreszaladni, hiszen csak most csöppentem bele az általatok nagyon régóta tartó munkába. Mi a véleményetek? nyiffi ^csillagkapu 2013. március 27., 23:23 (CET)

Szia Nyiffi! Ennek nagyon örülök! Mármint mindkettőnek: a tudós úrnak és a kompendiumnak is. A rendszertani kompendiumra mindenképpen kíváncsi lennék, s amennyiben éppen ez az aktuálisan elfogadott az APG3-mal kapcsolatosan, akkor mindenképpen támogatom, hogy eszerint alakítsuk át a kategóriákat és a sablonokat. A változás az élet velejárója, így én azt gondolom, hogy a változtatásokra is késznek kell lenni, így ha módosul valami, akkor módosítunk mi is. A tudós úr kompromisszumkészségével kapcsolatosan vannak csak aggályaim, s ez az egyik ok, ami miatt óvatosak itt a wikipédián mások is a tudományos szakemberekkel; ezt nem tudom hogyan lehetne kezelni. Ezzel kapcsolatosan Fauvirt kolléga már elindított egy kezdeményezést Szerkesztő:Fauvirt/Wikipédia-vita:Növények műhelye/Szak-sarok. Sphenodon ^vita 2013. március 28., 10:54 (CET)

Továbbgondolva

Először is: @Sphenodon, köszönöm a tennivalós listát! :o) Igyekeztem én sem tétlen lenni... Igaz, még csak gondolati síkon és még az is nagyon kusza, de épp ezért is kérem a segítségeteket, nézzétek át (csak fantázia-név, ne ijedjetek meg! ;o) ): Növények műhelye/Szak-sarok Fauvirt ^vita 2013. február 28., 15:30 (CET)

Hm, egy érdekes sablont fedeztem fel a Csillagvirágformák szócikkben: {{apg3}} - nem kéne-e "csinosítani" rajta (azaz hogy ne olvadjon bele ennyire a szövegbe?

másrészt viszont az „ilyen”, vagyis a részben-egészben-fordítás szócikkeknél, főleg, ha felsorolás szerűen vannak ott más források is (főleg ha on-line nem hozzáférhetők), hogy mi is a fordítás és hogy az most akkor alátámasztott vagy nem... hova tovább a szócikkel (mert mondjuk bennem az ilyen szöveg mindig azt a gondolatot ébreszti, hogy ez a cikk részben-vagy-egészben-nem-hiteles -> lásd. múltkor a hajtások szócikknél felmerült fordítás eredetijének forrástalansága... vagy ezek csak benne keltenek kétségeket? (Mire jó egyáltalán az ilyen szócikk-gyártás?) Illetve, hogy vajon aki dolgozik/dolgozott a szócikkel azért nem törölte ezt a „forrást”, mert „csak” hozzáírt a szócikkhez? Hogy a csudába lehetne ezt valahogy föloldani úgy, hogy esetleg ne feleslegesen dolgozzon át, forrásoljon meg egy cikket a szerkesztő? Vélemény? Fauvirt ^vita 2013. március 26., 15:13 (CET)

Sziasztok! Megpróbálom a strukturáltságot ellesni a németektől, ezért a pár napja linkelt német oldalak alapján létrehoztam egy allapot: Szerkesztő:Fauvirt/Növények műhelye/Rendszerezés. Nézzetek rá! Ötleteket, megjegyzéseket szívesen veszek, mert egyelőre még nem tudom, mit lehet kihozni ebből. Próbálom SyP-et is becsábítani. :o) Fauvirt ^vita 2013. március 26., 23:24 (CET)

Az apg3-sablont a megkezdett leltározás során felvettem a Wikipédia:Növények műhelye/Segédeszközök/Sablonok közé, úgyhogy onnan is elérhető. Egyes szócikkekben már szerepel ez a sablon.

A fordításokkal nincs semmi gond, ha kellőképpen forrásolt az, amiből a fordítás készül. Nem tudom, miért maradt így az a cikk, s miért vette be a szerkesztő a forrásolatlan német szócikket a magyar szócikk forrásai közé. Természetesen korrekt módon odaírta, mert abból is dolgozott. Az más kérdés, hogy mennyire vehető számításba forrásként. Mit lehet tenni ez ellen? A fordítandó cikkről érdemes megállapítani a fordítás előtt, hogy mennyire hiteles, mennyire forrásolt, mennyire megbízható forrásokból származik, azaz mit lehet vele kezdeni. De ezt nem csak külföldi, hanem magyar cikkek, források esetén is érdemes végiggondolni. Ha nincs forrása valaminek, az még egyáltalán nem azt jelenti, hogy rossz is, hanem csak egyszerűen forrásolatlan. Ha nem lehet utánamenni egy forrásnak, az sem biztos, hogy rossz forrás, hanem csak körülményes utánajárni. Természetesen egy wikipédia-szócikk minél inkább hiteles forrássokkal alátámasztott, annál megbízhatóbb mások számára is. S persze vannak olyan szócikkek is, amik forrásolatlanok, vagy nem hiteles forrásokkal vannak ellátva, de nem igazán hitelesek.

A strukturáltság egészen jó a német wikin – megnéztem délelőtt –, de nem szívesen venném át teljesen, mert voltak olyan részek, amikkel nem értettem egyet. Az itteni kategóriafa állapotán és módosításán elkezdtem én is gondolkodni. Sphenodon ^vita 2013. március 26., 23:42 (CET)

Sziasztok! Nem tudom, hova tudnám beszuszakolni a mondanivalómat, talán ennél a szakasznál jó helye lesz: az általam korábban is említett rendszertanos tanárom az egyetemről most hónapokra lefoglalta magát, de azt mondja, hogy teljesen nyugodtan használjuk a külföldi, elsősorban az angol wikit, ha rendszertanról/elnevezésekről van szó, mert a forrás is jó (van forrás minden esetben) és naprakész, mert ők is az APG III alapján dolgoznak, méghozzá a változásokat szinte azonnal közzétéve. Nekem sajnos időközben megszűnt az internetes hozzáférésem, de végeztem a vizsgáimmal, ráérek wikizni. nyiffi ^csillagkapu 2013. július 25., 17:20 (CEST)

Cikkértékelés

Milyen szócikkek kerülnek a Növények Műhelye cikkértékelési figyelmébe?

Függőben Sphenodon ^vita 2013. augusztus 9., 10:31 (CEST)

Felmerült bennem, hogy milyen jellegű cikkek kerülnek a Növények műhelye cikkértékelési figyelmébe? Van annak értelme, hogy egy szócikk több Műhely cikkértékelési körébe is tartozzon? A növény- és gomba-taxonokkal kapcsolatos szócikkek egyértelműen a Műhely érdeklődési körébe tartoznak, de mondjuk a botanikusokról és mikológusokról szóló szócikkek már inkább életrajzi vonatkozásúak, szerintem, s csak részben tartoznak a Műhelyhez (lásd pl. Anton Rochel). A növényekkel kapcsolatos morfológiai szócikkek azonban ismét inkább Növénytani szócikkek, mint Anatómiaiak. A növény- és gombatermesztéssel kapcsolatos szócikkek, vagy a faipari, famegmunkálási szócikkek? Tudtok valami követendő szempontrendszerről? Sphenodon ^vita 2013. január 19., 10:41 (CET)

Ezzel kapcsolatban: lekvár az jutott eszembe, hogy jól jönne egy gasztonómiai sablon is :-) --Yera ^vita 2013. május 31., 15:59 (CEST)

Hm, :). Lehet, hogyha a sablonműhelyeseket megkérjük, gyártanak ilyen cikkértékelő sablont is. Nem tudom, mekkora igény van rá egyébként, s lenne-e arra kapacitás, hogy ki legyen dolgozva a cikkértékelésük és gondozva legyenek. Mint ötlet, jónak találom, s elvileg simán lehetne ilyen cikkértékelési sablont is gyártani. De lehet, hogy akkor műhelyt is kéne neki csinálni és fenntartani? Azt látom, hogy Teemeah írt/ír mostanában koreai gasztronómiával kapcsolatos szócikkeket; a gasztronómiával/konyhaművészettel kapcsolatosan volt egy megbeszélés nemrég a helyesírási kocsmafalon. Mindenesetre a kategória Kategória:Gasztronómia és alkategóriáinak használata segít összegyűjteni őket egy helyre, amíg ez körvonalazódik. --Sphenodon ^vita 2013. május 31., 19:50 (CEST)

Köszi a linkeket, érdemes volt rájuk nézni! Még kicsit tájékozódom, de meg fogom kérni a Cikkértékelő Műhelyt erre, mert szerintem portál és műhely dolgában is hiányzik a téma a magyar Wikiről (nagyon elférne, és a Gasztronómia kategóriánál is volt egy erre utaló bejegyzés). Majd felvetem az ötletet (azt még nem tudom, mi lenne erre a legalkalmasabb hely), de célokat, irányelveleket tudnék írni (ellesni is) ehhez, talán már volt is róla szó valahol valamikor. Köszönöm még egyszer! Yera ^vita 2013. június 1., 16:33 (CEST)

Cikkértékelés „Fontosság”-ának szempontjai

MegoldvaSphenodon ^vita 2013. december 16., 01:25 (CET)

Cikkértékelés szempontjaival kapcsolatban milyen szempontokat kövessünk a „Fontosság” meghatározásánál? Olvastam az archívumban erről. Lehet, hogy kellene erre is egy konszenzus? Mit gondoltok az alábbiakról?

• „NÉLKÜLÖZHETETLEN”
  • alapvető faj feletti növényrendszertani, gombarendszertani csoportok: családok, rendek, osztályok, törzsek, illetve kládok
  • növénybiológiai, botanikai (növényrendszertan, növényszervtan, növényélettan, növényföldrajz, növénytársulástan, növényi ökológia) fogalmak
• „NAGYON FONTOS”
  • Magyarországon/Kárpát-medencében őshonos növényfajok, gombafajok
  • Magyarországon/Kárpát-medencében endemikus növényfajok, gombafajok
  • Magyarországon/Kárpát-medencében védett növényfajok, gombafajok
  • Magyarországon/Kárpát-medencében inváziós növényfajok, gombafajok
  • Magyarországon/Kárpát-medencében haszonnövények, haszongombák
  • a világ egy szűkebb területén endemikus növényfajok, gombafajok
  • a világon veszélyeztetett és/vagy reliktum növényfajok, gombafajok
  • az olyan növénynemzetségek, amelyekbe az itt említett növényfajok, gombafajok tartoznak
• „KÖZEPESEN FONTOS”
  • Magyarországra/Kárpát-medencébe betelepített (azaz nem őshonos), de nem inváziós növényfajok
  • haszonnövények, haszongombák a világ más tájain
  • az olyan növénynemzetségek, gombanemzetségek, amelyek a „Nagyon fontos” besorolásban nem szerepelnek
• „KEVÉSSÉ FONTOS”
  • a fentieken kívül minden más növényfaj, gombafaj

Például a Fa (anyag) szócikk kiemelt, de nincs még értékelve. Részben botanikai, de legalább ennyi részben lehetne ipari oldalról is értékelni (bár ilyen jellegű műhely egyelőre még nincs). Fontossága szerint vagy „Nagyon fontos” vagy „Nélkülözhetetlen” kategóriába tenném. Ennél a szócikknél összefolynak az ebben és az előző alpontban említettek. Sphenodon ^vita 2013. január 19., 10:41 (CET)

A Fa (anyag) szócikket értékeltem. A konszenzust  támogatom Páfrány ^vita 2013. január 20., 13:51 (CET)

Szép összefoglalás, én is "a konszenzust  támogatom". Növényélettani szócikkeknél a kémia műhellyel lesznek fedésben dolgok, lásd pl. az etilént. Speciális anyagcseretermékeknél valóban nélkülözhetetlen, hogyan keletkeznek a növényben (különösen ha mesterségesen is előállíthatók)? Mindegy, majd kérdezek ha értékelni szeretnék. --Yera ^vita 2013. január 21., 11:00 (CET)

Köszönöm szépen a hozzászólásaitokat! :) Bevallom, azért egy-két dologban még bizonytalan vagyok a fenti kategorizálással kapcsolatosan: pl. a növénynemzetségek vajon nem mind "Nagyon fontos"-ak legyenek inkább? Yera, igen, az is jó kérdés, amit feltettél a speciális anyagcseretermékekkel kapcsolatosan... Arra gondoltam, hogy az ilyen kérdéseket, ötletek ide összegyűjtjük, s a végén meg kialakítjuk, mi megy melyik kategóriába. Nyilván nem lesz egy végleges lista erről, de valami olyasmi listát lenne jó összeállítani, ami a szócikkek nagy részét egyértelműen lefedi. Vagy csak álmodozom? :) Most láttam csak, hogy néhány Műhelyben ezt a kategorizálást már megcsinálták, tisztázták (lásd „Kategória:A fontossági besorolás szempontjai műhelyenként”) Sphenodon ^vita 2013. január 22., 03:43 (CET)

Továbbá még szerintem attól hogy valami őshonos, nem feltétlenül "nagyon fontos". Attól lenne fontos, hogy van valami jelentősége, védett vagy gyógy vagy mérgező vagy haszon stb., amiket írtál.--Yera ^vita 2013. január 22., 13:48 (CET)

Kedves Műhelytagok! Ha nincs további hozzászólás a növényértékeléssel kapcsolatban, akkor köszönet és hála Sphenodonnak hogy összeállított egy ilyen szépet és rakjuk a többihez (Kategória:A fontossági besorolás szempontjai műhelyenként). Azért is szólok, hogy él a műhely, és ebben erősítsetek meg :-) Tudom hogy többen vizsgáztok, nem hajt a tatár, ráér még 1 hónapot, csak légyszi ne éveket. Ha valami jobb ötlete van valakinek, ideje előjönni vele. Ami az enyémeket illeti akkorból, már másként látok dolgokat... szóval most úgy látom, hogy nyugodtan megfér 2 vagy több értékelő sablon is, sok ilyen cikk van. Az anyagcseretermékek nincsenek benne ebben az értékelő rendszerben, de nem is túl fontosak (KÖZEPESEN FONTOS)-ba sorolnám be az alapvetőket, a többit a Kémia Műhelyre hagynám. Aztán gondolom nem kőbe véssük ezt a rendszert, lehet változtatni később is. Műhelytagok, Többiek, szóljatok! :-) --Yera ^vita 2013. május 24., 10:04 (CEST)

Szia Yera! Egy időre én is jégre tettem a cikkértékelés-témát, s nem foglalkoztam vele, igazán vártam a többiek véleményét. Az eltelt idő óta én is másként látok dolgokat: az „egy szócikkben többféle cikkértékelő sablon” valóban gyakori jelenség, így megférhetnek egymás mellett szerintem is. Az anyagcseretermékekkel kapcsolatos értékelésben egyetértek veled, hogy a többségük KÖZEPESEN FONTOS kategóriába kerüljön. Egy-egy anyagcsereterméknek lehet, hogy vannak fontos vonatkozásai (glükóz, keményítő, cellulóz stb.), de a növényi anyagok cikkértékelésével kapcsolatban még bizonytalan vagyok, mert nem rendelkezem alapos rálátással a növénykémiára vonatkozóan. :) Azzal is egyetértek, hogy alapvetően a Kémiai Műhelyben van a kémiai anyagoknak a helye. Talán a kémiai anyagok közül a növényekben gyakrabban előfordulók jelenthetnek a mi műhelyünk számára többet, így ezek lehetnének alapban KÖZEPESEN FONTOSAK (amik csak szőr mentén fordulnak elő, azokat meg nem értékeljük a műhely szempontjából, vagy kevéssé fontos), s ezek közül azok, amelyek valami miatt különösen fontosak az élővilág, az emberiség, a tudomány, illetve az általános és középiskolások számára :), azok lehetnek esetleg NAGYON FONTOSAK (lásd a fentiek, vagy a kinin, illetve az artemisinin, mely utóbbiak fontos maláriaellenes vegyületek), s esetleg majd azon szócikkek növénytani vonatkozásainak kidomborításával mi foglalkoznánk. De most csak előre szaladtak a gondolataim... :) --Sphenodon ^vita 2013. május 24., 11:21 (CEST)

Köszi a példákat! Kis megjegyzés: biztosan tudsz róla, hogy a gombáknak külön értékelősablonja van (itt Kategória:Műhelyek cikkértékelő sablonjai vannak összegyűjtve), szóval ahhoz szintén kéne egy ilyet készíteni, ebből pedig kivenni a gombás részeket - de ezt csak a körültekintés miatt írom, tőlem nem kéne hogy külön legyenek, de akkor biztos sokan felhördülnének hogy agombapedignemnövény. -Yera ^vita 2013. május 25., 12:10 (CEST)

Egyetértek! :) --Sphenodon ^vita 2013. május 25., 17:30 (CEST)

Még biztosan lesz több valami is, - mert csak most kezdtem példákat nézegetni az angol wikiben és az Állatok Műhelyének ilyen irányú (értékelés) törekvéseit -, szóval az enwikin listákra külön van List-class a kidolgozottságot illetően. Azt nem tudom, hogy ott hány ilyen cikk van, de jó ötletnek tűnik, már arra az esetre, ha szeretnénk értékelni "csak listákat". --Yera ^vita 2013. június 8., 21:49 (CEST)

A közben elhangzottak alapján a gombákat kiveszem egyelőre ebből az értékelésből, továbbá kivettem azt a kategóriát, hogy a „a világ egy szűkebb területén endemikus növényfajok”, mivel inkább attól „Nagyon fontos” a világ más tájain élő növény, ha fenyegetett (ez feltehetően azt is jelenti, hogy endemikus, de inkább a fenyegetettsége a lényeges), továbbá belevettem növénykémiai állításokat is. Egy Magyarországon őshonos növény pedig ha nem "Nagyon fontos", akkor csak „Közepesen fontos”. Most így néz ki:

• „NÉLKÜLÖZHETETLEN”
  • Alapvető faj feletti növényrendszertani csoportok: családok, rendek, osztályok, törzsek, illetve kládok.
  • Botanikai (növényrendszertan, növényszervtan, növényélettan, növényföldrajz, növénytársulástan, növényi ökológia) alapfogalmak.
  • Az általános műveltséghez tartozó, növényekkel kapcsolatos szócikkek, pl. Fa (anyag).

• „NAGYON FONTOS”
  • Magyarországon/Kárpát-medencében endemikus növények.
  • Magyarországon/Kárpát-medencében védett/fokozottan védett növények.
  • Magyarországon/Kárpát-medencében inváziós növények.
  • Magyarországon/Kárpát-medencében haszonnövények.
  • A világon az IUCN szerint „Fenyegetett” (azaz „Sebezhető”, „Veszélyeztetett”, „Súlyosan veszélyeztetett”) és/vagy reliktum növények
  • Növénynemzetségek, amelyekbe az itt említett növények tartoznak.
  • Növényi vegyületek, amelyek valami miatt különösen fontosak az élővilág, az emberiség, a tudomány, illetve az általános és középiskolások számára (pl. keményítő, cellulóz, glükóz, kinin, artemisinin, kaucsuk, etilén stb.).

• „KÖZEPESEN FONTOS”
  • Magyarországon/Kárpát-medencében őshonos növények, melyek nem „Nagyon fontos”ak.
  • Magyarországra/Kárpát-medencébe betelepített (azaz nem őshonos), de nem inváziós növények.
  • Haszonnövények a világ más tájain.
  • Növénynemzetségek, amelyek a „Nagyon fontos” besorolásban nem szerepelnek.
  • Növényi vegyületek, amelyek gyakran előfordulnak, és nem "Nagyon fontosak".

• „KEVÉSSÉ FONTOS”
  • A fentieken kívül minden más növényfaj.
  • Növényi vegyületek, amelyek ritkán fordulnak elő, és kevéssé fontosak.

--Sphenodon ^vita 2013. december 15., 00:03 (CET)

Elnézést kérek az önkényért, de úgy döntöttem, hogy ezt az utóbbi verziót első verzióként felteszem a műhelylapra a projektre való tekintettel, aztán majd alakítgatjuk. Az itteni szakasz elején pedig cserélem a függőben-sablont a megoldva-sablonra. --Sphenodon ^vita 2013. december 16., 01:25 (CET)

Szerintem jól tetted. :o)

 kérdés Amik alapjáraton is kategóriák, nem lehetne automatizálni, hogy megkapja a maga számát (pl. "Kategória:Magyarországon őshonos növényekKategória:Magyarország endemikus növényei" → Nagyon fontos: 3)? Fauvirt ^vita 2013. december 16., 13:14 (CET)

Bocsánat, ez pont nem jó példa volt, mert azok egy része nagyon fontos, másik meg közepesen. Kérdésem nekem is van: melyek az "alapvető faj feletti növényrendszertani csoportok"?– Yera ^vita 2013. december 16., 13:33 (CET)

uh, köszi, egy sorral feljebbit másoltam ki! :oD Ha jól értelmezem, oda vannak felsorolva, vagyis ezek a "családok, rendek, osztályok, törzsek, illetve kládok" - bár ezen gondolkodom egy ideje, hogy biztos-e az, hogy mind nagyon fontos... de végül is, legalább ösztönözhet a megírásukra, bővítésükre a minőségi értékek tükrében... ;o)) Fauvirt ^vita 2013. december 16., 14:38 (CET)

@Fauvirt: szerintem lehetne automatizálni. :) @Yera: akkoriban még azt gondoltam, hogy a törzsek, osztályok biztosan fontosak, s szerintem a rendek meg családok is lehetnek azok. Az APG-s honlapon (http://www.mobot.org/mobot/research/apweb/) mondjuk bal oldalon csak a rendek szerepelnek, de aztán a szövegben a családok is. Az APG III-rendszer szócikkében a családok is fel vannak sorolva. A Priszter-szótárban a családoknak is van rövidítésük, melyeket a nemzetségek mellé is ír, hogy lehessen tudni, a nemzetség melyik családba tartozik. Az Urania-sorozat növényes kötetei a családokig tárgyalnak, de nem minden nemzetséget említenek meg. Igazán ilyenek miatt gondoltam, hogy a családok még fontosak lehetnek, bár nem vagyok szakavatott. :D A kládok meg azok, amelyeknek még nem láttam magyar nevét, de az APG megnevezi őket (pl. eudicots, rosids stb.). --Sphenodon ^vita 2013. december 16., 22:17 (CET)

Priszter (1998 [1999]) – növények magyar elnevezésének megvitatása, követése

Függőben Sphenodon ^vita 2013. augusztus 9., 10:33 (CEST)

Végül megvásároltam Priszter Szaniszló 1998-ban megírt, és 1999-ben kiadott művét. Azon gondolkodtam, hogyan lenne érdemes a növények magyar elnevezésével kapcsolatos műhely-irányelv szerint végigmenni a szócikkeken.

• Kellene egy sablont készíteni, ami arra utal, hogy a Priszter (1998 [1999]) alapján meg lett vizsgálva, s ezt a sablont tegyük rá valahová szócikkre? Vagy legyen egy ilyen kategória? Vagy csak tegyük bele az adott szócikk irodalomjegyzékébe? A sablonos vagy a kategóriás, illetve az irodalomjegyzékes megoldás az egyszerűbb, de a magyar elnevezés eldöntéséhez kapcsolódó viták így külön lesznek (nem lesznek egy helyen, hogy a hasonló analógiákat érvényesíteni tudjuk hasonló probléma esetén), igaz, várhatóan minden szócikk vitalapján ott lesznek, ami megvitatandó. De akkor minden szócikk vitalapján kellene lennie egy elnevezéssel kapcsolatos megbeszélésnek is. S természetesen lesznek olyan növények is, amelyek nincsenek benne a Priszter-könyvben, azaz erre is kellene egy külön jelölés, hogy ez a növény nincs benne a Priszter-könyvben, így magyar elnevezésére nem ad a könyv útmutatást.
• Vagy arra gondoltam, hogy külön allapon/allapokon fel lehetne sorolni egy listában azokat a neveket, amik a könyvben szerepelnek, s ha ebben a listában a latin nevek bárki által szerkeszthető alpontok lennének, akkor az adott latin névvel kapcsolatos viták, információk az adott latin névvel kapcsolatosan le is zajolhatnának ott, s hivatkozni is lehetne az allapon lezajlott vitára? Ráadásul a frissebb információkat folyamatosan lehetne ott megjeleníteni névhez kapcsolódóan, így bizonyos értelemben "up-to-date" állapot is elérhető. A külön allapon való listás megjelenítés hatalmas és monoton munka, de ekkor egy helyen lenne minden ezzel kapcsolatos vita, információk, illetve így mások számára is elérhető/látható lehetne az, ami a könyvben benne van + a módosítások, újabb információk. Jogsértést szerintem nem követnénk el ezzel, hogy ide „betesszük” a könyv tartalmát, hiszen széttöredezve lenne, ráadásul a saját vitáink és máshonnan vett információink is ott lennének az alpontokban, illetve feltüntetnénk a forrást is, azaz magát a Priszter-könyvet.

Nekem az allapos megoldás a szimpatikusabb. Mondjuk első lépésben talán elég lenne csak azokat a növényeket felvinni, amelyekkel kapcsolatos szócikkek már megvannak, így talán nem tűnik olyan sziszifuszi munkának. De egyelőre csak ötletelek. Nektek mi a véleményetek? Sphenodon ^vita 2013. január 19., 11:49 (CET)

Használati útmutató

• sablondok. infó
• szerkesztés

Amiben segíthetsz: dokumentációs allap létrehozása

A lap frissítéséhez kattints ide!

Ezt a sablont el lehet helyezni a Priszter könyvvel besorolt szócikkek vitalapjára, viszont dokumentáció kéne hozzá, örülnék ha valaki megcsinálná, de az allapos megoldás is jó. Páfrány ^vita 2013. január 20., 14:48 (CET)

Köszönöm szépen, Páfrány! A sablon részletein még agyalok, pl. hogy pontosan mi legyen benne/rajta még, illetve milyen természetű legyen. Sphenodon ^vita 2013. január 22., 03:49 (CET)

Szerintem kicsit túl van dimenzionálva a probléma, eddig sem volt túl gyakori, hogy vérre menő viták alakultak volna ki egy-egy növény elnevezése kapcsán. A cikkek vitalapján (de csakis a vitalapján) elhelyezett információközlő sablon nem rossz ötlet, azonban minden további "adminisztrációt" (listázás, stb.) feleslegesnek tartok. A létrehozásába és a fenntartásába befektetett munka jóval több lenne, mint ami haszon származna belőle. (Ráadásul, tapasztalom szerint, az efféle "projektek" előbb-utóbb érdektelenségbe fulladnak.) sanyi4 (kontos) 2013. január 24., 06:11 (CET)

Köszönöm szépen, Sanyi4 a véleményedet! Megerősítettél abban, hogy ez túl nagy munka volna megcsinálni és fenntartani is, s nem lenne igazán haszna. Elfogadom a véleményedet. Azon gondolkodom még, hogy valahogyan belecsempészném az információközlő sablonba (paraméterekként) a könyvben levő kevés információt a növényekről (szinonim nevek, homonim nevek stb.), így még ilyen információval is tudna szolgálni. Azt hiszem, szívesen kérnék segítséget ebben a témában egy tapasztalt sablonkészítőtől, ha elakadnék! Apropó, sablon! A Gomba-infoboxszal kapcsolatosan is „kutakodtam” mérgezésügyileg, igyekszem összeszedni valami olyan szempontrendszert, ami kielégíti misibácsi által javasolt igényt, szempontot is – bár ez utóbbi csak olyanképpen tartozik ide, hogy sablon, a Priszter-könyvhöz nincs köze. Sphenodon ^vita 2013. január 25., 16:55 (CET)

Ahogy' „elszórakoztam” a sablonkészítés rejtelmeivel, valahogy' sosem lett olyan ez a Priszter-sablon, amilyenre szerettem volna, mert talán túl nagy falat nekem még ez a sablonkészítés. Másfelől pedig valahogy' nem éreztem az igazinak ezt a módszert/eljárást, hogy megállapítjuk, hogy a Priszter-szótár alapján van elnevezve, vagy nincs elnevezve, meg hogy benne van-e egyáltalán a szótárban, vagy sincs, vagy még a régi latin nevén van benne stb.; szóval nem nagyon tudtam megfogni a dolgot. Aztán megtaláltam ezt a honlapot: novenynev.hu. S arra jöttem rá, hogy ez így nekem jobban tetszene, ha minden egyes növénytaxonról vagy növényről (pl. hibridek, fajták, amik nem taxonnak számítanak) szóló szócikk vitalapján egy ilyen kis táblázat jelenne meg:

Tudományos név	Magyar név	Forrás	A Forrás megjegyzése
Paeonia banatica	bánsági bazsarózsa (mecseki bazsarózsa)	Priszter (1999)	xxx
	bánsági bazsarózsa (bánáti bazsarózsa)	novenynevek.hu	A faji jelzőt adó helynév magyaros alakja: „Bánság”.

Mert ebből lehet látni, hogy ki hogyan gondolja a magyar elnevezést, esetleg miért. Továbbra is támogatom, hogy a hatalmas volumenű munka, a Priszter-szótár legyen az elsődleges irányadó, de bizony amikor szétnéztem az említett honlap táblázatában, találtam olyan eseteket, amik egyértelműbben kezeltek bizonyos helyzeteket, mint a Priszter-szótár. A honlapot üzemeltetők szintén tudományos szakemberek, akik maguk is hivatkoznak a Priszter-műre, de nem csak arra. Szerintem ezzel a táblázatos felfogással nyitottabbak és rugalmasabbak is vagyunk az olvasók felé, mert ugyan kell egy magyar elnevezés a szócikk címeként, de ott lesz a táblázatban a többi is, sőt, ha jönnek új nevek elfogadható, független forrásból (amit minden esetben meg kell adni, különben csak mende-monda marad az elnevezés!), akkor azok bevihetők a táblázatba, így bővül a növény magyar elnevezéseinek listája. A forrásokra irányelv van a wikipédián, s a több szempontú tárgyalás is megjelenik annak a képében, hogy a különféle növénynevek olvashatóak lesznek a táblázatban. Azt gondoltam még, hogy a táblázatnak valahol felül kéne elhelyezkednie a vitalapon, a cikkértékelési sablon alatt, s tulajdonképpen lehetséges, hogy jó lenne valahogy' sablonosítani ezt a táblázatot (persze meghagyva azt a tulajdonságát, hogy bővíthető maradjon, de ehhez meg nem értek), továbbá el lehetne akkor helyezni rajta egy olyan sablont, ami jelzi, hogy ki és mikor módosította a táblázatot és hogyan, s ha meg lehetne oldani, akkor ugyanúgy be lehetne szúrni, mint ahogyan most be lehet szúrni a cikkértékelési sablont a vitalap tetejére (ezt persze a cikkértékelő sablon alatt látnám szívesen). De lehet, hogy nem is kell sablonosítani, hanem csak control+C és control+V-vel átmásolni, s a megfelelő adatokat átírni, alakítani, de akkor meg az előbb említett előnyös dolgok nem jelennének meg. A táblázat megvalósítását egyébként a Halálozások 2013-ban szócikkben használt táblázatból vettem, így még egységesítési törekvésben is részt veszünk :D. A táblázat mérete várhatóan nem lesz nagy, hisz' mindig csak egy adott növénnyel kapcsolatos adatok kerülnek bele, más nem. A táblázatot szerintem lehetne szépítgetni még bőven, így ezt a táblázatot most csak első blikkre tettem ide. A táblázatban használt jelöléseket is majd összeszedjük, s egy helyre leírjuk. Mit gondoltok erről az ötletről? Sphenodon ^vita 2013. február 14., 22:28 (CET)

De ez a táblázat tulajdonképpen bemehetne a szócikkbe is az „Elnevezés” szakaszba, s itt a hivatkozásokat is könnyen fel lehetne tüntetni a többi szócikkbeli hivatkozás között. Sphenodon ^vita 2013. február 14., 22:35 (CET)

Üdv! Az egységesítési törekvés ha jó dolog akkor ez is jó. Az elnevezésekhez én pl. igyekezni szoktam odaírni az összes nevét. Ha ezt sikerül irányelvvé tenni, akkor így fogom írni, táblázatban. Szerintem a cikkben jobb lenne, elnevezések alfejezetben (többé-kevésbé elterjedt). (Nem vagyok teljesen biztos, hogy nem jobb-e úgy, ahogyan most van (ahol van), hogy nevek, utána forráshivatkozás a jegyzetekben a forrással.) Ha ez segíti az egységesítést (ami jó :-), akkor legyen. Ez a novenynev honlap egyébként szuper. -Yera ^vita 2013. február 16., 11:25 (CET)

Fajtanév lista

Szerintem egy Fajtanév munkacsoport is megfelelne, pipával jelölve a már "leellenőrzött" neveket. Ezért egy allapra mindenképpen föltölteném a listát, de nézz ide is: kocsmafal - javasoltam a wikiforrásra való feltöltést, hogy hivatkozható legyen, csak várom a válaszokat/részleteket. Fauvirt ^vita 2013. március 25., 22:46 (CET)

Ha külön munkacsoportot nem is kéne létrehozni, de az allap mindenképpen jó lenne, aztán majd mindenki dolgozgat róla. A főbb instrukciókat – amiket majd megbeszélünk – pedig ott az allapon leírjuk, így az elvégzendő munka is egyértelművé válik mindenkinek, aki olvassa. A Wikiforrást nem nagyon ismerem, de gondolom, azért onnan, mert oda hivatkozható dolgok kerülnek, s akkor ott meglesz a háttéranyag. Mivel ez növényfajták listája lesz, csak növényfajták lesznek benne, vagy vajon növényfajok is? Sphenodon ^vita 2013. március 25., 23:29 (CET)

Az szuper lenne (instrukció...)! Én sem ismerem igazán ezeket a "testvérprojekteket", de igen, a hivatkozhatóság miatt (mindjárt meg is nézem, mit írtak oda, csak előbb ide néztem be :o)).

Lista: Én most a fajtákat kértem, de rákérdezek, hogy fajokat is kaphatunk-e tőlük... Fauvirt ^vita 2013. március 26., 00:56 (CET)

Oké. :) Mindenesetre csak akkor tudjuk kitalálni, hogy mit csináljunk konkrétan, ha látjuk a listát, s engedéllyel felhasználhatjuk. Növényfajtás szócikkek szerintem nem nagyon vannak itt a magyar wikin. Sphenodon ^vita 2013. március 26., 01:10 (CET)

Azt kérem, amire szükség van, csak akkor mondjátok! Viccnek jó, az, hogy "így is jó"... de nem szeretek alapból vaktában lövöldözni (valójában ez tetszik a német wiki-projektekben, - és ezért hivatkoztam feljebb őket, - a szervezettség: nem a „mit”, hanem a „hogyan” miatt). Viszont az is lehet, hogy ezért nem vagyok vérbeli wikipédista... nem tudom. Fauvirt ^vita 2013. március 26., 02:14 (CET)

A „hogyan”-hoz azért nem árt némi tapasztalat és rálátás a témára és az eszközökre; nekem ezek még nem állnak kellőképpen rendelkezésemre, úgy vélem. Ami hasznát látnám én ennek a listának, az elsősorban az, hogy a nevezéktannal kapcsolatban állást foglal valamiképpen (jelen esetben a növényfajtákra vonatkozóan), ennek nyomán a létező növényfajták elnevezéseit a szócikkekben lehetne korrigálni, megvitatni. Másodsorban ez egy lista, ami alapján a hiányzó szócikkek elkészíthetők itt a wikipédián. :) Sphenodon ^vita 2013. március 26., 02:41 (CET)

Bocs, ne haragudj, a fáradtság (és talán a front) beszelt belőlem... A reszletekkel du. jelentkezem (remélem a kocsmafalra érkezik némi válasz még). Fauvirt ^vita 2013. március 26., 10:12 (CET)

Semmi gond. Sphenodon ^vita 2013. március 26., 12:56 (CET)

Sajnos nem jutottam a végére a történetnek. Egyelőre annyi biztos, hogy a Priszter könyv nagy "támogatással" készült anno (VM, OM), de a nébih-nek is gondot okoz a nevezék-tan, úgyhogy tovább passzoltak a MTA-nak (nem mertek a könyv mellett állást foglalni). Fauvirt ^vita 2013. március 26., 23:33 (CET)

A Priszter-könyvben növényfajták nem szerepelnek, így el tudom képzelni, hogy nem tud segíteni a hivatal munkájában. A Priszter-könyv 1999-ben lett kiadva, az már 14 éve volt. Benne van a magyar növénynevek helyesírási szabályzata is. Benne van sok növény latin és magyar elnevezése: 50000 név szerepel benne, úgyhogy valóban komoly munkának tekinthető. Hogy mennyire tekinthető alapműnek elnevezés terén? Más nincs. Elég nagy volumenű. Egy elég korrekt ember írta. Hirvenkürpa elmondása szerint az egyetemeken ezt tekintik alapnak. Egyes helyekről azonban olyan információk csorognak, melyek azt sejtetik, hogy már vélemények is vannak, s érdemes lenne módosítani, bővíteni a Priszter-szótárat. De azt hiszem, ez egy iszonyatos munka lenne, s úgy tudom, még senki sem állt neki. 2010-ben kijött egy mű a Tinta Kiadónál, melyt Rácz János írt: http://tintakiado.hu/book_view.php?id=242, illetve korábban már javasoltam a http://www.novenynev.hu oldalt is figyelni. Mivel nem látok a magyar elnevezésekkel kapcsolatban egységes állásfoglalást, arra jutottam, hogy akkor itt a wikipédián sem kell állást foglalni ez ügyben. Korábban sablonnal próbálkoztam, de az nem sikeredett úgy, ahogyan szerettem volna, így egy táblázattal jelentkeztem: [[Wikipédia-vita:Növények műhelye#Priszter (1998 [1999]) – növények magyar elnevezésének megvitatása, követése]]. Egyelőre Yera szólt csak hozzá, mások nem. Ha itt egyetértésre kerülne sor, akkor érdemes lenne ezt központilag is megvitatni valamelyik kocsmafalon. Sphenodon ^vita 2013. március 27., 00:04 (CET)

Én ebbe a játékba nem is fogok beszállni... már csak azért sem, mert mint már a tűnyalábosokkal kapcsolatban is mondtam, nekem ez a WP:SAJÁT kategóriába esik, még akkor is, ha csupán arról kell dönteni/állást foglalni, hogy melyik nevet fogadjuk el több, forrással alátámasztott közül. Ha nincs magyar „megfelelőség”, akkor a latin nevek, a fajtáknál pedig az elnevezés helye/eredete alapján kéne (lehet) a növényeket rendszereznünk, a magyar nevek átirányításával. Kellemetlen, de nem a mi sarunk, ha ez a honi "tudomány mai állása"... de reméljük van mégis megoldás, és nemsokára jó híreket kapunk az e-mail-emre, vagy a telefonomra. A nevezéktannak nagyon komoly előírásai, jogszabályai vannak nemzetközi és nemzeti szinten. Ne kockáztassunk. Fauvirt ^vita 2013. március 27., 00:49 (CET)

A magyar elnevezés, amennyire látom, magyarországi állásfoglalás kérdése. A legfontosabb a latin név, mert ez azonosítja a növényt, ez pedig a nemzetközi kongresszusokon dől/dőlt el. Hogy magyarul mi a neve a növénynek, illetve esetleg van 20 másik magyar neve, az csak hab a tortán. Ha több van neki, akkor több van neki. De egy szót lehet csak szócikkcímnek adni. Ha nincs egy adott magyar neve a növénynek, attól még lehet egyet választani a sok közül, s a többi nevet is megemlíteni a szócikkben (mindet forrásoltan). S azt is el tudom képzelni, hogy a szócikk címe legyen a latin, mivel ez azonosít. S bár egyértelműen azonosít a latin név, mégiscsak latin, tudományos, kicsit személytelen. Igen, várjuk meg a híreket mindenképpen. Sphenodon ^vita 2013. március 27., 01:21 (CET)

Én is így gondolom :o) ...de ne feledd (én rendszerint megfeledkezem róla) hogy latin neve csak a fajoknak van. A fajtáknak fantázia nevük van. Régebben működtek fajtanév bizottságok (némely területen működnek ma is)... de annyira zavaros a hivatali szerkezet, hogy fogalmam sincs (és ami szomorúbb, hogy nem csak nekem, az átlagembernek), hogyan és hol is dől el manapság. Kelleni kéne, hogy legyen (a több-kevesebb alternatív név mellett) egy-egy egyezményes név. Ez minőség- és eredet-biztosítás szempontjából is fontos... de ne menjünk bele a mezőgazdaság mai helyzetébe... a remény hal meg utoljára... meg én, ha két percen belül nem alszom... ;o) Fauvirt ^vita 2013. március 27., 02:13 (CET)

Újra: Növények elnevezése

Függőben Sphenodon ^vita 2013. augusztus 9., 10:37 (CEST)

Az újonnan elkészült rózsaszín mula-mula (Ptilotus exaltus var. exaltatus) szócikkel kapcsolatban merültek fel bennem a következők:

1. A Priszter-szótárban nem szerepelnek Ptilotus-fajok, tehát úgy tűnik, hogy nincs „hivatalos” magyar elnevezése a növénynek. Ilyen esetben fordítsuk le az angol szócikket, s az ottani növénynevet magyarra? Ez azért nem oké, mert miért nem a német nevét vagy stb. nevét fordítjuk magyarra? (Mondjuk jelen esetben ez most nem játszik, mivel csak az angol és a holland wikin van róla szócikk, ahogy' néztem hirtelenjében... A kérdésem azonban általános jellegű.) Vagy keressünk máshol magyar nevet neki, ne a Priszter-szótárban? Mi számít elfogadható forrásnak a Priszter-szótáron kívül a magyar elnevezésre vonatkozóan? Ha nincs magyar név, maradjunk a latin névnél?
2. Vagy: ha csak a Priszter-szótárban nem szerepel az illető növény, akkor maradjunk a latin névnél?
3. A Priszter-szótárban azonban szerepel a Ptilotus nemzetség magyar neve, ami bóbitavirág, csak fajnevek nincsenek a szótárban felsorolva. Kereszteljük el rózsaszín bóbitavirágnak? De ez megint nem hivatalos név.

Szerintem: maradjon latin a neve, mivel nincs a Priszter-szótárban, más forrást egyelőre nem tudok. A nemzetség neve pedig maradjon bóbitavirág, de csak a nemzetség neve. Ismét felmerül bennem a kérdés azzal kapcsolatban, hogy ne menjünk-e végig a növényes szócikkeken a Priszter-szótár alapján, mármint ha elfogadjuk, hogy első körben az az állítás, hogy a szótárbeli magyar nevet adjuk a növényeknek. Ugyan elfogadtuk irányelvnek, de nem vagyok benne továbbra sem biztos, hogy ezt támogatjuk, illetve ezt lehet, hogy majd az egész wikiközösség számára is elő kellene terjeszteni? Engem nagyon zavar ez az összevisszaság, de lehet, hogy én látom rosszul a helyzetet. --Sphenodon ^vita 2013. július 5., 16:08 (CEST)

Szia! A növényfajok kategóriában elég sok van, ami latin néven szerepel. Csak az én véleményem, hogy akkor fogadnék el más forrásból magyar nevet, ha van legalább 3 hely ahol egybecseng (és nem egymásra hivatkozott források; optimálisan könyv, folyóirat). Szóval osztom a véleményed, Priszter szerint legyen ami van, ami nincs, az maradjon latin. Épp kérni szerettem volna, hogy megnéznéd a vasfát Priszternél, mert a wikin legalább 3 dolgot így hívnak, és konkrétan az amerikai vasfa lehet hogy kanadai vasfa...És a nyári orgona nálam egyben van... Köszi előre is! Yera ^vita 2013. július 5., 16:28 (CEST)

Megnéztem: a Gymnocladum dioica = vasfa, kanadai vasfa, amerikai vasfa, agancsfa. Azt már korábban olvastam Priszternél, hogy a jelző nélküli neveket (pl. vasfa) akkor ajánlja használni növényfajra, ha csak önmagában beszélünk a növényfajról (azért alakult ki növényfajra a jelző nélküli alak nálunk, mert errefelé csak ez a vasfa-faj volt ismert). Amennyiben másik vasfa is van a „közelben”, akkor a kanadai vasfa az elsődleges magyar név, s ennek szinonimái az amerikai vasfa és az agancsfa. Szerintem a wikin mindenképpen vannak a közelében más vasfák is (ha még nincsenek, akkor előreláthatóan valamikor lesznek), emiatt javaslom, hogy a kanadai vasfa legyen az elsődleges magyar név. S igen, a nyáriorgona (Buddleja) nemzetség nevét Priszter is egybeírja; gondolom azért, mert nem orgona (Syringa). Ezen kívül a Buddleja davidii = nyáriorgona, illatos nyáriorgona, változatos nyáriorgona; a helyzet hasonló, mint a vasfánál: felénk sokáig csak ez a nyáriorgona volt ismert, de persze vannak más nyáriorgona-fajok is. --Sphenodon ^vita 2013. július 5., 16:55 (CEST)

Szia Yera! :) Nagyon szépen köszönöm a válaszod a fentire! Remélem, a többiek is észreveszik az új témát! --Sphenodon ^vita 2013. július 5., 16:55 (CEST)

Most csak röviden annyit fűznék hozzá, hogy amikor utánanentem a dolgoknak, abban megerősítettek, hogy a Piszter elfogadott szakmailag, azzal a kitétellel, hogy hiányos és nem igazán "naprakész", de nem jelent még meg más, akár "csak" ennyire átfogó kiadvány. Sajnos a konkrét esetekhez most nem tudok hozzászólni.

Szeretném javasolni, hogy keressük meg a Wikimédiát, ès próbáljunk meg egy kutatómunkával egybekötött, több szervezetet és intézményt átfogó, WPn túlmutató - de annak tartalmi és "mennyiségi" minőségét is javító-elősegítő - együttműködést és műhelynunkát kezdeményezni. Tudom, irdatlan munka az is, de szervezett formában talán mégis könnyebb. Fauvirt ^vita 2013. július 8., 10:35 (CEST)

Nem tudom, milyen elképzeléseid vannak konkrétan. Szívesen belefolynék ilyen jellegű projektbe, főleg azért, mert dilettáns vagyok a botanika területén, s szívesen működnék itt a műhelyben egy szakmailag autentikus koncepció keretein belül. A részletekre szerintem érdemes volna egy új szakaszt nyitni. :) --Sphenodon ^vita 2013. július 8., 10:59 (CEST)

A szakasz elején említett rózsaszín mula-mula szócikk címét átneveztem a latin névre (Ptilotus exaltatus); a téma azonban még függőben marad. --Sphenodon ^vita 2016. június 29., 10:17 (CEST)

Vasfa növénynemzetség körüli kavar

Függőben Sphenodon ^vita 2013. augusztus 9., 10:38 (CEST)

Elsősorban Yerának, de a többieknek is jelzem, hogy kavarodás van a vasfa növénynemzetség körül. Létezik egy ilyen szócikk, hogy vasfa (növénynemzetség) (Sideroxylon), ami valamilyen oknál fogva nem szerepel a Priszter-szótárban. A Priszter-szótárban azonban vasfa (Gymnocladus) szerepel, s van egy amerikai vasfa (Gymnocladus dioica) szócikk. --Sphenodon ^vita 2013. július 5., 18:23 (CEST)

Amint az a vasfa (faanyag) cikkben olvasható, nagyon sokféle növényt (ill. annak fáját) neveznek vasfának, nemzetségnévként viszont tudtommal a Sideroxylon a vasfa (ennek a jelentése is konkrétan "vasfa"). A Pallas Nagylexikon szerint: Vasfa, Sideroxylon. (A történethez hozzátartozik, hogy a faanyagról és a nemzetségről szóló cikket is én írtam, épp a fogalmak tisztázása végett) -- sanyi4 (kontos) 2013. július 8., 13:38 (CEST)

Jó, hogy említed a Pallast, mivel ott a Gymnocladus nem vasfa, hanem szarvasfa, tarfa, a latin nevének jelentésére pedig azt írja, hogy kopasz-ágú. Lehet, hogy a Sideroxylon-ról szóló szócikkbe érdemes lenne betenni a Pallast is a források közé, hogy tudjuk, hogy onnan jött a növénynemzetség magyar elnevezése. Most már csak azt kéne tudni, hogy Priszter honnan vette, hogy Gymnocladus = vasfa. --Sphenodon ^vita 2013. július 8., 14:02 (CEST)

Gondolom az amerikai vasfa egyik nevét terjesztette ki a nemzetségre, figyelmen kívül hagyva, hogy az a vasfa csak egy sok közül, és hogy ha van egyáltalán olyan nemzetség amit ebben az elnevezési káoszban vasfának lehet nevezni az a Sideroxylon. Javaslom, hogy a Gymnocladus-t, és így a Gymnocladus dioicus-t se nevezzük vasfának -- hiszen van alternatíva: tarfa, agancsfa, szarvasfa. -- sanyi4 (kontos) 2013. július 8., 14:16 (CEST)

Azért megpróbálok ennek utánajárni, amennyire lehetséges. --Sphenodon ^vita 2013. július 8., 14:57 (CEST)

Kíváncsi voltam, mi a forrás, mert én a Sideroxylon-ról nem tudtam hogy vasfának hívják, a Gymnocladus-ról x éve a vácrátóti arborétumban láttam táblácskán magyar néven nevezve. Remek dolog a Pallasról hogy nem jogsértő de szerintem árral szemben menés azt venni alapul. Az érdekelne, hogy van-e írott növényhatározó, amelyikben ennek a két nemzetségnek ugyanaz a neve...Yera ^vita 2013. július 8., 21:27 (CEST)

A Szabó Ervin Központi Könyvtár zárva van, oda nem tudtam menni, így itt voltam a kerületi Szabó Ervin könyvtárban:

vasfa. In Rácz János: Növénynevek enciklopédiája: Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Lektor: Kicsi Sándor András. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2010. 772–773. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 19. ISBN 978 963 9902 40 4 ISSN 1589-4371  

• vasfa: 1. Gymnocladus dioica, 2. Casuarina-fajok, 3. egy tamariskafaj Magyarországon, 4. olyan fák, amelyek sűrűsége nagyobb a víz sűrűségénél. Sideroxylont nem találtam a könyvben.

Biológiai lexikon IV. (S–Z). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1978. 417. o. ISBN 963-05-0533-9

• vasfa: 1. Gymnocladus, lásd lepényfafélék, 2. Casuarina, lásd vasfafélék. Sideroxylont nem találtam a könyvben.

Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 250. o. ISBN 963-9257-19-2  

• vasfa: 1. Gymnocladus nemzetség, 2. Casuarina nemzetség, 3. számos, a víznél nagyobb fajsúlyú fafaj neve. Sideroxylont nem találtam a lexikonban.

Pallas

• Vasfa is van (16. kötet, 700–701.o.), és Sideroxylon is van (14. kötet, 1090.o.), lásd fent.

Természettudományi lexikon VI. (Sz–Z). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968. 250. o.

• vasfa: 1. Gymnocladus dioica, 2. Mesua ferrea, 3. Casuarina-fajok

Természettudományi lexikon V. (O–S). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968. 670. o.

• Sideroxylon: lásd Sapotaceae

Természettudományi lexikon V. (O–S). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968. 613–614. o.

• „Sapotaceae: [...] Ide tartoznak még a Sideroxylon fajok a masztikfa, a vasfa.”

Természettudományi lexikon I. (A–C). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1964. 650. o.

• „Caesalpiniaceae: [...] a vasfát (Gymnocladus dioica, É-Amerika) [...]”

Urania-Magasabbrendű növények II.

• Az ébenfafélék rendjén belül a Sapotaceae családja szakaszban olvasható: „A kemény és szilárd fájuk következtében az ide tartozó fajok némelyike az ún. vasfák között szerepel, pl. az Argania, a Sideroxylon és a Mimusops fajok.” Gymnocladus nem szerepel a könyvben (a Magasabbrendű növények I.-ben sem).

Margot és Roland Spohn: Melyik ez a fa? 58.o.

• vasfa = zsurlólevelű kazuárfa (Casuarina equisetifolia)

Hortobágyi Tibor és társai: Növénytan 2.: Növényrendszertan és növényföldrajz. Tankönykiadó, Budapest, 1968, 424.o.

• Vasfák – Casuarinales (Verticillatae), Vasfafélék családja – Casuarinaceae szakaszon belül: „A vasfa (Casuarina equisetifolia) kemény és tartós haszonfát ad.” A könyvben sem Sideroxylont, sem Gymnocladust nem találtam.

Kárpáti Zoltán (szerk.): A növények világa II. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1969

• 171.o., a Szentjánoskenyérfélék – Caesalpinaceae szakaszban: „A vasfa (Gymnocladus dioica) Észak-Amerikából származik [...]”
• 274.o., a Sapotaceae család szakaszban: „Több fajnak a fája értékes, így az afrikai Sideroxylon és Argania nemzetségé.”

Allen J. Combes: Fák. (Határozó kézikönyvek), 195.o.

• Amerikai vasfa (Gymnocladus dioica)

Bruno P. Kremer: Fák. (Természetkalauz), 210.o.

• „az amerikai vasfának (Gymnocladus dioicus) [...]”

Owen Johnson: Európa fái. Kossuth, 2007. 350.o.

• kanadai vasfa (Gymnocladus dioicus, Gymnocladus canadensis)

Róbert Čeman: Élő természet – Növényvilág (Rekordok sorozat)

• 196.o.: vasfafélék (Casuarianaceae)
• 306.o.: vasfák (Casuarina)

--Sphenodon ^vita 2013. július 10., 23:18 (CEST)

Ez igen! Le a kalappal! (Kell egy kis idő, amíg megemésztem.) -- sanyi4 (kontos) 2013. július 11., 15:45 (CEST)

Csatlakozom, elismerésem! Ha jól számoltam 8-szor Gymnocladus, 2-szer Sideroxylon és 7+3? Casuarina. Megpróbálok én is tudakozódni utána :-) Yera ^vita 2013. július 11., 19:10 (CEST)

Köszönöm szépen! Az az igazság, hogy szeretném én is minél tisztábban látni a helyzetet. --Sphenodon ^vita 2013. július 12., 12:50 (CEST)

Kaukázusi medvetalp

Függőben Sphenodon ^vita 2013. augusztus 9., 10:39 (CEST)

Sziasztok! Rá tudnátok nézni a Vita:Kaukázusi medvetalp szócikkre? Közben legyártottam a Medvetalp (Heracleum) szócikket, ahol olvashatjátok a Priszter-szótár szerinti felállást, s amely szerint az óriás medvetalp = H. stevenii, kaukázusi medvetalp = H. mantegazzianum. Ha megnézzük a H. mantegazzianum angol nyelvben való elnevezését, akkor láthatjuk, hogy az giant hogweed, illetve a német név is de:Riesen-Bärenklau, azaz valóban óriás medvetalp. Van egy olyan érzésem, persze igazolni nem tudom, hogy a H. mantegazzianum újkeletű, óriás medvetalpként való elnevezése az angolból került ide hozzánk az angol elnevezés tükörfordításaként és a Priszter-szótár nem közismert volta miatt. Másfelől a theplantlist.org-on a medvetalp-fajok [2] egy része megoldatlan státuszban van, így többek között a H. stevenii is, ami a Priszter-szótárban az óriás medvetalp, de a tropicos.org-on a H. stevenii-t simán felsorolják a fajok között [3], [4]. S még van egy olyan érzésem, hogy ezt az egészet még mindig nem látom át teljesen. --Sphenodon ^vita 2013. július 12., 13:07 (CEST)

Nem tudom, Rodrigo melyik médiára gondolt, de a greenfo pl. egyszer sem hívja óriás-nak csak kaukázusi-nak. A H. stevenii is méregező, egyáltalán lehet tudni róla valamit? A névadója, Manden. aki ott szerepel, jelzem hogy nincs rajta a Botanikusok listája nevük rövidítései alapján listán. Talán ez jelent valamit, nem tudom. Szerintem jobb lenne egyértelműsítő lap mert ez így félrevezető, esetleg bővíteni a cikket, hogy hibásan nevezik óriásnak a tükörfordítás miatt.Yera ^vita 2013. július 14., 16:33 (CEST)

Yera, köszi a választ és a jelzést!: Mangyenovát már be is tettem a listába. :) Sajnos nem tudom forrásokkal bizonyítani, hogy tükörfordítás miatt lehet a H. mantegazzianum óriás medvetalp, Rodrigo sem jelölt meg forrást, hogy ő ezt honnan vette (a vitalapján kértem tőle forrást, de még nem adott). Ez így tényleg félrevezető. Az egyértelműsítő lapot nem szívesen csinálnám meg, mert nincs forrása annak, hogy az óriás medvetalp lehet a H. mantegazzianum is. Lehet, hogy teszek egy forráskérőt az óriás medvetalp szóra a kaukázusi medvetalp szócikkben egyelőre, amíg nem tisztul ki a kép, így aki odatéved, látja, hogy jelenleg nincs hozzá forrás; bár ez sem egy igazi megoldás... :/ A H. stevenii-ről sem tudok még információkat, de elkezdtem keresgélni; az lenne a legkézenfekvőbb tisztázása, szerintem, ha a H. stevenii-ről lennének információink egy kellően hiteles forrásból. --Sphenodon ^vita 2013. július 14., 18:44 (CEST)

Mivel fölmelegedett a téma a sajtban és látom, itt a wikin is, a Hortobágyi féle Növ.rsz.tanban az alapfajnak a sphondylium-ot írja, ami gyökereit a gyógyászatban (gyomorbántalmakra és epilepsziára) is alkalmaznak, a Kaukázusban élő faj a mantegazzianum és a nemzetség Kelet-Ázsiában, Északnyugat-Amerikában fajgazdag példányai érhetik el akár a 3 méteres nagyságot is. Egyelőre ennyi. Fauvirt ^vita 2014. június 25., 15:50 (CEST)

A Kertészeti lexikon (1963) a sphondylium-ot, mint termetes medvetalp írja, ami kiirthatja a természetes fűféléket erőteljes szaporodásával, levele és gyökere drog. A mantegazzianum Somm. et Lev. hazája a Kaukázus, magról szaporítható évelő dísznövény... Fauvirt ^vita 2014. június 25., 15:58 (CEST)

"Baj van babám"

→ A Heracleum sosnovskyi Manden, új adventív faj a magyar flórában (Botanikai közlemények 2005): „Magam az É-K-iKárpátokban (Nagyág, Latorca, Talabor felső szakaszainak völgyeiben) 1991-ben láttama H. sosnovskyihoz hasonló, vagy épp ugyanazon alakokat, sok helyen, számosan. Ilye-ténképpen nem értelmezhető tehát a DANCZA által leírt kaukázusi medvetalp származ-tatott társulás a Felső-Tisza vidékén (DANCZA 2003), különös tekintettel arra, hogy ez afaj (ti.: Heracleum mantegazzianum) a területnek sem a hazai, sem a kárpátalji (ukrajnai)részén nem található. Meg kell jegyeznem, hogy PRISZTER (1997) a magyar flóraadventív növényeiről írt összefoglaló anyagában még csak a H. mantegazzianumot em-líti, mint 1966-ban megjelent fajt.”

majd (szerintem csúnya tévedés, téves megnevezés után): Juhász István János - gyomirtási szakelőadó (JNSZM Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság): Újabb veszélyes gyomnövények (2011. augusztus 26.): „Kaukázusi medvetalp (Heracleum sosnowskyi): A Nyugat-Kaukázusból származó faj.”

Fauvirt ^vita 2014. június 25., 19:08 (CEST)

Jogilag tisztázódott: 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet - 3. melléklet A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő, inváziós- (*) és egyéb gyom jellegű növényfajok listája-ban

Heracleum mantegazzianum * kaukázusi medvetalp *

Heracleum sosnowskyi * Sosnowsky-medvetalp *

Fauvirt ^vita 2014. június 25., 19:15 (CEST)

Fauvirt, köszi, hogy ennyi mindennek utánanézel! :) S elnézést, hogy mostanság passzívabb vagyok, de valami megült most. Van egy olyan kérdőjeles gondolaton, hogy ezekből a veszélyes inváziós növényekből is lehetne egy listaszócikket készíteni, mint a védett-fokozottan védett növényekből; vagy ha szócikket nem is, akkor csak a műhelyben a fontosabb növényszócikkek közé felkerülhetnének ezek a növények is... Ti mit gondoltok? --Sphenodon ^vita 2014. június 25., 19:45 (CEST)

Inváziós növényfajok Magyarországon - MEK (176. oldalól a témába is vág! ;o)) ) Fauvirt ^vita 2014. június 25., 20:14 (CEST)

Ami viszont a témát illeti... a fent linkelt botanikai közleményben a Heracleum caucasicum var. subcarpatica-t a Sosnowsky-medvetalppal azonosítja, amit pedig óriás ill. óriás termetű medvetalpként említ „Fintha, 1994” alapján... Te viszont a Heracleum steveniihez párosítottad „Priszter 1999” alapján, miközben a neten (szerintem a Nyugat-Magyarországi Egyetem által a növényhez párosított illusztrációs angol versike miatt: előadásanyag és greenfo-cikk) a H. mantegazzianummal hozzák összefüggésbe lásd pl.: hir.ma. Hogyan és hol tisztázhatnánk ezt??? Fauvirt ^vita 2014. június 25., 20:40 (CEST)

ja... és jó lenne származás alapján szétdobálni és a más wikik forrásai alapján kiegészíteni a Medvetalp listáját... szerintetek? Fauvirt ^vita 2014. június 25., 20:42 (CEST)

Az átíráshoz még nem volt energiám, de elkészítettem a Sosnowsky-medvetalpat. Átnéznétek? Fauvirt ^vita 2014. június 30., 21:24 (CEST)

Köszönjük! Szép lett, jó lett :-).--Yera ^vita 2014. július 1., 09:44 (CEST)

Sablon:Synonim

Függőben Sphenodon ^vita 2013. augusztus 9., 10:39 (CEST)

Sziasztok, KeFe létrehozta a Sablon:Synonim sablont, amivel kapcsolatosan kifejtettem észrevételeimet a sablon vitalapján. a sablonhoz kapcsolódó megbeszélés folyik a Wikipédia:Kocsmafal (műszaki)#Sablon:Synonim helyen is. Ha bármi észrevételetek, ötletetek van a sablonnal kapcsolatosan, szívesen venném! Köszönettel: --Sphenodon ^vita 2013. július 24., 00:55 (CEST)

A sablon neve megváltozott: Sablon:Syn, úgyhogy értelemszerűen a sablon vitalapja is Sablonvita:Syn. --Sphenodon ^vita 2013. július 24., 11:00 (CEST)

Üdv! Nem tudom, mi szükség van erre a sablonra, a taxoboxban van fenntartott hely a latin szinonimákra. Akkor taxobox helyett most sablonok lesznek?

Volt szó fentebb táblázatról magyar neveknek, (Priszter (1998 [1999]) – növények magyar elnevezésének megvitatása, követése), készült egy Priszter sablon (Wikipédia:Növények műhelye/Priszter sablon), ami azóta sem volt használva, aztán felmerült a táblázat ötlete - (a legkevésbé sem rád morgok, Sphenodon, ne érts félre), KeFe műhelyen kívül követi a "szerkessz bátran"-t, a többieknek meg nincs véleményük vagy máris unják...

Most ez a sablon használva be van mutatva a kis ezerjófű-ben, 2. sor, szerintem szerkesztésileg nem néz ki jól, és a taxoboxban van 5 szinonima, míg a sablonban 1 - ez így oké? Kefe legkedvesebb szinonim latin nevének kell egy sablon?

A vitalapi diskurzusra csak annyit reagálnék hogy én meg nem értek egyet a dobozolós megoldással, mert volt hogy nem vettem észre (régebben, most már figyelek). Erre ("nyúlfarknyi ismertető mellett km hosszan soroljuk a szininimákat") válaszom, hogy a cikkek egy részében (mivel szerencsére nem mindet egy ember írta) a szövegben van felsorolva (ugyanúgy mint a család cikkekben a nemzetségek névsora általában). Miért fontosabb az egyik mondat mint a másik? Akkor legyenek lenyíló menüben a fejezetek is? Yera ^vita 2013. július 24., 11:14 (CEST)

A dobozolásról azt gondoltam, hogy segítek azon cikknek előnyösebb formát adni, amelyekben a cikk formája torzul, amikor túl sok a taxoboxban a szinonima. A dobozolást nem folytatom a szócikkekben, mert értem az álláspontodat. --Sphenodon ^vita 2013. július 25., 17:46 (CEST)

Észrevétel: Ez a sablon teljesen felesleges.

Ötlet: Hagyjuk a fenébe.

sanyi4 (kontos) 2013. július 25., 01:47 (CEST)

Ahogy' aludtam egy-kettőt, most már nagyon sajnálom, hogy az elejétől fogva nem álltam ki határozottan amellett, hogy ennek a sablonnak nem látom értelmét és feleslegesnek tartom! Amikor megláttam a sablont, tudtam, hogy én nem fogom használni, de amikor megláttam azt is, hogy kint van a kocsmafalon, csak arra tudtam gondolni hirtelen, hogy a neve helytelen, illetve hogy a syn. rövidítést csak a latin nevekre használják, s az ezzel kapcsolatos információimat szerettem volna ott megosztani, s tisztázni pár dolgot; a sablon felhasználási vonatkozása kikerült akkor a fókuszomból. --Sphenodon ^vita 2013. július 25., 16:54 (CEST)

Mi a teendő ezek után, hogy itt a műhelyben hárman egyetértünk a sablon feleslegességéről? --Sphenodon ^vita 2013. július 25., 16:55 (CEST)

Hát ilyenkor 1) lehet törlésre jelölni, 2) vagy kitalálni valami hasznos funkciót, és aszerint átalakítani. -- sanyi4 (kontos) 2013. július 30., 19:28 (CEST)

Megmondom őszintén, jelenleg semmi olyan ötletem nincs, ami szerint hasznos funkciójúvá lehetne alakítani a sablont. Nem tudom, a többiek mit gondolnak az átalakíthatóságáról. --Sphenodon ^vita 2013. július 31., 01:09 (CEST)

Kreatív ötlet, de én momentán nem vagyok az. Yera ^vita 2013. július 31., 17:53 (CEST)

Azonnalival nem lehet, a WP:T -n kellene listázni, én itt feladom, mert nem értem ami oda van írva.Yera ^vita 2013. augusztus 12., 16:44 (CEST)

Segítsünk a németek QRpédia projektjében

Sziasztok! Addig is, amíg elindulhatunk a fenti (Vácrátót) együttműködés útján, addig is segítsük a német wikipedia, a Gráci Botanikus Kerttel kötött együttműködését annál is inkább, mivel a projekt de:Wikipedia:QRpedia/Projekte/Botanischer Garten Graz táblázatában 4.-ként a magyar nyelv szerepel. Teendő: az Ungarisch oszlopban,

1. ahol látszik, azok a szócikkek nincsenek megírva, vagyis ami ebből szimpatikus, és van hozzá forrás, vagy más nyelvi változatnál van , fordítással (ezzel ugyan én mindig fenntartással vagyok) létrehozni, majd a "{{X}}"-t "{{J}}"-re cserélni a táblázatban a "[[:hu:" kezdetű növénynév előtt
2. ahol van, azokat a szócikkeket átnézni, ha szükséges javítani, bővíteni kéne.

Ők nagyon rendesek, közlékenyek voltak, amikor kérdeztem őket a tapasztalataikról. Üdv, Fauvirt ^vita 2013. augusztus 24., 20:10 (CEST)

Papaver, avagy az olyan nemzetségek, amelyeknek fajai között eltérő generikus nevűek is vannak

A Papaver növénynemzetségben levő fajok vagy mákok, vagy pipacsok a magyar nyelvben. Priszter mindkét magyar nevet egyenrangúan hozza a nemzetségnévre; igaz, a mák van elöl, a pipacs a második. :D Egyébként a szótárban felsorolt fajok között vígan a mákok vannak többségben. De visszatérve a nemzetségnévre: ebben az esetben a nemzetségről szóló szócikk neve legyen-e az egyik vagy a másik magyar név, vagy legyen a gyakoribb (már ha éppen az adott nemzetség esetében meg lehet állapítani, van-e gyakoribb; gyanakszom, hogy ez azért nem feltétlenül van mindig így, de most példát nem tudok hozni), vagy egyszerűen csak hagyjuk meg latin nevén a nemzetséget? De ebben az esetben azt is el tudom képzelni, hogy legyen „Mák” a címe a növénynemzetségről szóló szócikknek (szegény pipacsot a címet illetően diszkrimináljuk), s a szövegben megemlítjük, hogy lehet pipacs is. Vagy ebben az esetben maradjunk a latin névnél? --Sphenodon ^vita 2013. november 7., 01:35 (CET)

Nem döntő, de azért érdemes szemügyre venni a google-találatok számát, és főleg, hogy hova mutatnak:

• Papaver nemzetség: 244
• Pipacs nemzetség: 2
• Mák nemzetség: 6

--Karmela posta 2013. november 7., 08:33 (CET)

Csak megjegyzésként: engem egyáltalán nem zavar, de meg lehetne említeni a cikkben, mert ezek szerint az azt szerkesztő szerkesztő sem tudta hogy pipacs nemzetségnek is hívják a mákot. Ugyanígy nem zavarna ha a Jacobaea fajokat aggófűnek hívnák (akár továbbra is). Yera ^vita 2013. november 7., 19:45 (CET)

A Jacobaeánál másként látom, mint itt a Papavernél. A Papavernél van több alternatíva a magyar névre, a Jacobaeánál pedig az a helyzet, hogy az aggófüvek a Jacobaeánál és a Seneciónál is szerepelnek. A második esetben inkább a latin nevet használnám szócikk-címnek, az első esetben meg lehetne választani a magyar nevek között (érdekes, de tkp. a bazsarózsánál később láttam csak meg, hogy egyes fajokat Priszter bazsarózsacserjének nevez, úgyhogy ott is hasonló a helyzet, mint a Papavernél). S van még az a szempont is, hogy a magyar növénynév fejezzen-e ki rendszertani hovatartozást. Szerintem nem ártana, ha kifejezne, bár a népi nevek erre természetesen nem törekszenek, érthető módon; így lehet a nagy kavar, hogy mi mit jelent pontosan. Ezért gondoltam egy időben, hogy legyen akkor minden növényes szócikk címe a latin, az legalább egyértelmű, de az meg sok esetben olyan bénán néz ki, hogy a latin név a szócikk címe. Szóval most éppen megint teljesen nem tudom, mi legyen. :( Az olasz wikin láttam egy példát, hogy a taxoboxban elkezdték külön kiírni a hétköznapi neveit a növénynek, a szócikk címe meg a latin (it:Notholaena marantae). Jó ötlet, de szerintem annyi nevet össze lehetne gyűjteni egy taxon esetén is, hogy a taxobox roskadásig lenne velük, s még a forrásokat is oda kéne tenni valahogyan. --Sphenodon ^vita 2013. november 8., 18:53 (CET)

Bocsánat hogy eltérek a témától, az aggófüvekkel kapcsolatban még annyit, hogy a wikin magyar néven nevezzük a növényeket és onnan nézve kevéssé fontos mi a nemzetség- A Senecionál ott van, hogy szinonima, visszafele meg nem... (Nem hiszem hogy jó lenne vadmáknak hívni a pipacsot.) Yera ^vita 2013. november 9., 19:45 (CET)

A pipacsra szavaznék a vadmák helyett. :) Ráadásul a vadmákot nem is találom Priszternél, s a Papaver rhoeas három magyar névvel is szerepel: pipacs, mezei pipacs, vetési pipacs. --Sphenodon ^vita 2013. november 9., 21:15 (CET)

Hopp, és elnézést kérek, a Jacobaeáknál kihagytam egy „a” betűt! Azokat most kijavítom sutyiban! :D --Sphenodon ^vita 2013. november 9., 21:22 (CET)

Ellevelesedés

Engem egészen megkavart ez a cikk... utánaböngésztem és csak fitoplazmás fertőzésként látom mindenhol... az angol cikkben (ami jóval részletesebb) említett vírus pedig (Rose Rosette Disease) magyarul sehol nincs meg (angolul). Lehet egy angolul jobban értőnek érdemes lenne az angol alapján frissíteni ezt a cikket (mondjuk érdekes a megadott verzió is...) Fauvirt ^vita 2014. április 9., 02:03 (CEST)

Alcsaládok

Függőben Várunk további hozzászólókra és az ihletre.Yera ^vita 2014. május 13., 16:34 (CEST)

Sziasztok! Nagyon szeretném, ha megerősítést nyerne az, hogy a növényalcsaládoknak a -forma elnevezés nem helytelen, mivel erről nincs konkrét megegyezés, csak annyi magyarázat, hogy az állatoknál így alakult. Ha nincs egyetlen szakirodalomban sem így említve, szerintem jobb lenne átnevezni azt a kb. 54 alcsaládot, ami jelenleg a kategóriában van -félék alcsaládjává. Mi a véleményetek erről, van-e más lehetőség? --Yera ^vita 2014. március 30., 12:04 (CEST)

Az biztos, hogy a Priszter-szótár (ami ugye 1999-ben jelent meg) mind a családok (-aceae), mind az alcsaládok (-oideae) magyar nevét a -félék képzőszerű toldattal javasolja ellátni (a különbséget pedig úgy lehet kifejezni, hogy utánaírjuk a rendszertani kategóriát is, pl. rózsafélék családja, rózsafélék alcsaládja). Ennek szintén utánanézek még, mert nem tudom, a frissebb szakirodalomban ezt a helyzetet hogyan kezelik. --Sphenodon ^vita 2014. március 30., 12:36 (CEST)

Az egyetemeken is kizárólag a -félék megnevezés fordul elő, legalábbis az elmúlt 6-7 évben ez a tapasztalatom. nefermiw ^csillagkapu 2014. április 5., 15:31 (CEST)

Ma szétnéztem a könyvtárban, s csak tovább nőtt bennem a káosz. A Magyar nagylexikonban almafélék (Maloideae, Pomoideae) alcsaládja szerepel a rózsafélék (Rosaceae) családjában, s az almafélék mellett persze ott van a rózsafélék (Rosoideae) alcsaládja, a gyöngyvesszőfélék (Spiraeoidea) alcsaládja és a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládja. Ez így tiszta sor lett volna. Azonban azt találtam, hogy a citrusfélék = citromfélék a rutafélék családjába tartozó Citrus nemzetség összefoglaló elnevezése, amire már összehúztam a szemöldökömet, majd a 2006-ban kiadott Élővilág Enciklopédiában azt láttam, hogy a rendek nevei is -félék, és itt már feladtam, hogy bármi logikát találok a magyar nevek esetében. A Biológiai lexikonban nem találtam almafélék szócikket, ahogyan a Természettudományi lexikonban és a Britannica Hungarica világenciklopédiában sem (ezekben az alma szerepelt csak). Nos, én azt mondom, ezek alapján, az alcsaládok elnevezését illetően maradjunk Priszternél, az alcsaládok neve szerintem simán maradhat -félék. A -formákat nem találtam a fent említett könyvekben. Azonban felmerül bennem az egyértelműsítés lehetősége pl. a rózsafélék, illetve a citrusfélék esetén (szerintem lesznek még ilyen esetek :)). A rózsafélék elnevezés lehet tehát család és alcsalád is, a citrusfélék lehet(ne) alcsalád (én legalábbis megszavaznám :D, mivel Priszternél ez nem szerepel, mivel Priszternél egyáltalán nem szerepel a Citroideae alcsalád), illetve növénynemzetség is (lásd fent), amit én inkább citrus néven futtatnék itt az enciklopédiában (Priszter citrom(fa), narancs(fa) neveket javasol a nemzetségnévnek, holott még a mandarin és a grépfrút is ebben a nemzetségben szerepel, ami nem volna probléma; Magyar nagylexikonban citromként szerepel a nemzetség; a többire most nem emlékszem, mert az alcsaládra koncentráltam ma). Mit gondoltok? Vagy még keresgéljek? --Sphenodon ^vita 2014. április 5., 21:38 (CEST)

Köszönet az utánajárásért! Én azt gondolom, hogy írok a botgazdák üzenőfalára. Az egyértelműsítést úgy gondoltad, hogy rózsafélék (család), rózsafélék (alcsalád)? (A Citrus nemzetség szerintem is legyen majd Citrus). --Yera ^vita 2014. április 6., 21:02 (CEST)

Szia, igen, arra gondoltam: rózsafélék (növénycsalád), rózsafélék (növényalcsalád). --Sphenodon ^vita 2014. április 6., 22:49 (CEST)

Ez a probléma még durvábban jelentkezik az állatoknál, ahol a tribus=nemzetségnek is kell vmiféle magyar végződést adni. Elöljáróban le kell szögezzem, hogy:

• a magasabbrendű taxonok szakirodalomban szokásos magyar elnevezéseiben nincs se logika, se rendszer;
• az alacsonyabbrendű taxonok magyar elnevezéseinek szabályait a magyar nyelvvel köszönő viszonyban sem álló biológusok, ill. jogászok (Gozmány) alakították ki azzal az igénnyel, hogy a magyar nyelvet a tudományos nevekben megszokott binomiális nevezéktan kerekébe törjék.

Ezzel a bevezetővel azt kívánom érzékeltetni, hogy bármiféle, koherens rendszert jobbnak tartok a szakirodalomban eluralkodott káosznál (aminek érzékeltetésére talán csak annyit, hogy a molylepkéknél találtam olyan családot, amelyet 10 szerző nyolcféle "magyar" néven nevezett meg.

A Wikipédián meghonosodott rendszer tehát ebből a szempontból nem rossz: mivel minden hierarchikus pozíciónak megvan a csak rá jellemző végződése, a rendszer áttekinthető. Mindenképpen jobb, mint egy olyan megoldás, amelyben a rendet, a családot és az alcsaládot ugyanúgy hívjuk, aztán zárójelekben vagy kitesszük a rendszertani egységet vagy nem (a genetikus rendszertan fejlődésével aztán ezek mindenfelé változnak, és mi nem győzzük követni). Nekem a huWiki rendszerének kétféle hibája fáj:

1. akkor is a "saját rendszerünk" végződéseit erőltetjük, ha az adott taxonnak van (ettől értelemszerűen eltérő) köznyelvi magyar neve, azaz rosszul toleráljuk a kivételeket;
2. "saját rendszerünk" nyelvtanilag nem logikus — így pl. a sima többes szám magasabb rendű taxont (rendet) jelöl, mint a -félék (család).

Ugyanerre példa a -formák esete: krumpliformák pl. nemcsak a krumplik lehetnek, de teszem azt, az orrok is (mint az enyém, hogy messzebb ne menjünk). Ezzel együtt a logikátlan, de konzekvens rendszer fenntartása számomra kívánatosabb a totális rendszertelenségre áttérésnél (éppen mert a magyar szakirodalom megnevezései jellemzően nem magyarosak, nem konzekvensek, nem egységesek és nem logikusak).

P/c ^vita 2014. április 15., 17:43 (CEST)

Köszönöm szépen hogy ezt leírtad! Alapvetően abban eltér a véleményünk, hogy szerintem jobb egyértelműsítő szót használni, mint hogy kitaláljunk valamit olyan végződést használjunk, amire Sphenodon egy nyomot sem talált.--Yera ^vita 2014. április 15., 20:36 (CEST)

Pákozd-sukorói alborétum

Kedves Szerkesztők

Mostanában a konfliktusok elkerülése miatt a hozzájárulásom a Wikpédia projekthez minimális. Ha van kedvetek a Pákozd-Sukorói alborétumban is be lehetne vezetni a QR rendszert. Ha van valakinek kedve fel lehet venni a kapcsolatot a vezetéssel. Szerintem sok munkával a Wikipédia részéről nem jár (szerintem a szócikkek elfogadható állapotban vannak) Más izéjével nem verem a csalánt, részemről ennyi

Robogos ^vita 2014. június 27., 10:48 (CEST)

Együttműködési lehetőség előkészítése

Sziasztok! Mivel nemrég felmerült egy intézményi lehetősége pl. szócikkek írásával kapcsolatban, felmerült bennem, hogy a QRpedia projekt(ek-ha Robogós ajánlata is megvalósul)kel kapcsolatban most leginkább a QR-kódosítandó növények szócikkeinek megírására, a témában járas, kapacitással rendelkező szerkesztőkre lenne szükség... így, hogy minél egyszerűbb legyen bevonni új szerkesztőket, létre kéne hozni a fajok-fajták szócikk-felépítési javaslatát, amiben leírjuk a javasolt szakaszfelépítést (a lehetséges szakaszcímekkel), hogy milyen lehetőségek vannak a forrás-leírásra - mindezt másolható formában - és linkként az infobox és a képek használata. Kihagytam valamit? Mit gondoltok? Fauvirt ^vita 2014. június 27., 19:23 (CEST)

Szia! Ettől mennyiben kéne eltérő szócikkvázlat? Mely növényekre gondolsz a "QR-kódosítandó növények" alatt?--Yera ^vita 2014. június 28., 11:23 (CEST)

Ok, én a felépítés szót kerestem és nem találtam. Ez nagyjából jó, csak nehéz megtalálni... Ez alapján legyártok egy mintát, szeretném, ha átnéznétek majd.

QR-kódosítandó: a Wikipédia:Növények_műhelye/Vácrátót#Növénylistás táblázatokban minden piros és csonk szócikk, de persze sok esetben - szvsz - a bővítés sem elhanyagolható... (bocs, ezt elfelejtettem leírni az előbb, köszi, hogy megkérdezted! :o) ) Fauvirt ^vita 2014. június 29., 16:40 (CEST)

Első változat: Wikipédia:Növények műhelye/Szócikk felépítése (faj, fajta) Fauvirt ^vita 2014. június 29., 22:02 (CEST)

Jó ötletnek tartom Fauvirt kezdeményezését: azok a kezdő szerkesztők, akik növényfajos, -alfajos szócikkek megírására specializálódnának, azoknak egy ilyen lapra van szükségük leginkább. Ennek alapján könnyebben meg is tudják tanulni a Wikipédia-szerkesztést, ráadásul eleinte csak azokkal a szerkesztési fortélyokkal, sablonokkal, kategóriákkal stb. találkoznak, amikkel valóban szeretnének. --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 14:18 (CEST)

Sziasztok! Milyen jó ötlet! Ez egy nagyon szép minta, még a gyakorlottabb szerkesztőknek is remek segédlet :) nyiffi ^vita 2014. július 1., 14:26 (CEST)

Annyi megjegyzést tennék, hogy a növényfajtákra egy másik sablont kellene alkalmazni, szerintem, ne a rendszertani taxobox-sablont. Analógiaként a {{Szőlőfajta infobox}}^(?)ot, a {{Lófajta infobox}}^(?)ot vagy a {{Kutyafajta infobox}}^(?)ot hoznám fel. Sőt, létezik a {{Növényfajta}}^(?)-sablon is (egy-egy helyen be is van illesztve), de ha lehetséges, inkább fejleszteném, s kicsit formáznám, netán ha lehetséges, lehetne egységesíteni a {{Szőlőfajta infobox}}^(?)-szal. Nem néztem még szét, más wikiken ez hogyan van megoldva. --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 14:29 (CEST)

Ez a {{Növényfajta}}^(?)-sablon mit is tud? Egyébként ha nem jó semmi másra, lehetne ez a növényes változat helye... ha már uis megvan._{ez elhamarkodott megjegyzés volt...}Fauvirt ^vita 2014. július 1., 15:39 (CEST)

Ahha, látom már... pl.: Karalábé, de hiányzik a leírás és szerintem nem ártana újragondolni!!! Fauvirt ^vita 2014. július 1., 15:59 (CEST)

Megmondom őszintén, fogalmam sincs. Talán az is benne volt, hogy rendezni szerette volna a fajta-faj-alfaj viszonyt. Szerintem a sablont át kellene szerkeszteni, de előtte át kellene gondolni, hogy mire vonatkozzon pontosan. Mert ugye a szőlőfajták is növényfajták, de szerintem feltétlenül indokolt egy külön szőlőfajta infobox, egyrészt mert speciális paraméterei vannak (fürt, bor), másrészt azért világszerte eléggé jelentős növényfajták a szőlőfajták. Viszont külön almafajták, meg körtefajták, meg banánfajták, meg narancsfajták, meg citromfajták, meg mandarinfajták, meg szamócafajták, meg szederfajták, meg ribizlifajták, meg szilvafajták, meg barackfajták, meg afrikaiibolya-fajták, meg tujafajták, meg stb.-fajták sablonja nem kellene. Ha lehetne egységesíteni őket, vagy valahogyan csoportosítani őket, az jó lenne. --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:04 (CEST)

Az angolban van egy ilyen kategória: en:Category:Templates generating 'species' microformats, ahol a növényeket illetően szerepel egy általános en:Template:Infobox cultivar-sablon, egy en:Template:Infobox grape variety-sablon és egy en:Template:Infobox tree-sablon. Ez utóbbi, azt hiszem, az egyes fapéldányokhoz készült (azaz ha egy nevezetes fáról készült önálló szócikk). --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:10 (CEST)

Illetve mivel az angol wikin sincs rend, másokat is találtam még a en:Category:Botany infoboxes kategóriában: en:Template:Infobox olive cultivar (olívák), en:Template:Infobox tomato cultivar (paradicsomok), en:Template:Infobox botanical product (botanikai eredetű termékekhez, pl. bor, ópium stb.). --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:15 (CEST)

A német wikipédián a de:Kategorie:Vorlage:Infobox Biologie kategóriában szereplő növényekkel kapcsolatos sablonok: de:Vorlage:Infobox Apfelsorte (almafajták), de:Vorlage:Infobox Baum (egyes fapéldányokhoz), de:Vorlage:Infobox Rebsorte (szőlőfajták), de:Vorlage:Infobox Rosensorte (rózsafajták), de:Vorlage:Infobox Sorte (általánosan fajtákhoz), de:Vorlage:Infobox Tee (teafajták, ?). --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:23 (CEST)

Egyelőre kiegészítettem a jelen helyzet szerint... Nézzetek rá! (no most akkor meg elolvasom, mit írtál... ;o)) Fauvirt ^vita 2014. július 1., 16:31 (CEST)

Mit szólnátok, ha a jelenlegi {{Taxobox}}^(?) sablonlapból készítenénk egy speckó növényeset, az itt felsorolt fajta-sablonokat is rágyűjtve... az a hatalmas lap úgyis ijesztően szinte átláthatatlan? Akkor oda irányítva a taxobox-linkelésből már könnyen kiválasztható, mire is van szükség... Fauvirt ^vita 2014. július 1., 14:37 (CEST)

A {{Taxobox}}^(?) szükséges, de szerintem is ijesztően nagy, elsőre nekem is átláthatatlan lenne, kezdőként szerintem nem volna kedvem végigbogarászni. Szerintem érdemes egy „speckó növényes” változatot készíteni. Azt nem tudom, hogy hol legyen ez a „speckó növényes” változat: a közösben vagy csak műhelylapon? Így hirtelen erre az utóbbira hajlok. Viszont link kellene a Taxoboxból erre a helyre. --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 14:58 (CEST)

Én is az utóbbira hajlok. De még gondolkozom. ;o) Fauvirt ^vita 2014. július 1., 15:51 (CEST)

Fajta-sablonok

Új szakaszt nyitottam és átmásolom ide az eddigieket, hogy átláthatóbb legyen:

Annyi megjegyzést tennék, hogy a növényfajtákra egy másik sablont kellene alkalmazni, szerintem, ne a rendszertani taxobox-sablont. Analógiaként a {{Szőlőfajta infobox}}^(?)ot, a {{Lófajta infobox}}^(?)ot vagy a {{Kutyafajta infobox}}^(?)ot hoznám fel. Sőt, létezik a {{Növényfajta}}^(?)-sablon is (egy-egy helyen be is van illesztve), de ha lehetséges, inkább fejleszteném, s kicsit formáznám, netán ha lehetséges, lehetne egységesíteni a {{Szőlőfajta infobox}}^(?)-szal. Nem néztem még szét, más wikiken ez hogyan van megoldva. --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 14:29 (CEST)

Ez a {{Növényfajta}}^(?)-sablon mit is tud? Egyébként ha nem jó semmi másra, lehetne ez a növényes változat helye... ha már uis megvan._{ez elhamarkodott megjegyzés volt...}Fauvirt ^vita 2014. július 1., 15:39 (CEST)

Ahha, látom már... pl.: Karalábé, de hiányzik a leírás és szerintem nem ártana újragondolni!!! Fauvirt ^vita 2014. július 1., 15:59 (CEST)

Megmondom őszintén, fogalmam sincs. Talán az is benne volt, hogy rendezni szerette volna a fajta-faj-alfaj viszonyt. Szerintem a sablont át kellene szerkeszteni, de előtte át kellene gondolni, hogy mire vonatkozzon pontosan. Mert ugye a szőlőfajták is növényfajták, de szerintem feltétlenül indokolt egy külön szőlőfajta infobox, egyrészt mert speciális paraméterei vannak (fürt, bor), másrészt azért világszerte eléggé jelentős növényfajták a szőlőfajták. Viszont külön almafajták, meg körtefajták, meg banánfajták, meg narancsfajták, meg citromfajták, meg mandarinfajták, meg szamócafajták, meg szederfajták, meg ribizlifajták, meg szilvafajták, meg barackfajták, meg afrikaiibolya-fajták, meg tujafajták, meg stb.-fajták sablonja nem kellene. Ha lehetne egységesíteni őket, vagy valahogyan csoportosítani őket, az jó lenne. --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:04 (CEST)

Az angolban van egy ilyen kategória: en:Category:Templates generating 'species' microformats, ahol a növényeket illetően szerepel egy általános en:Template:Infobox cultivar-sablon, egy en:Template:Infobox grape variety-sablon és egy en:Template:Infobox tree-sablon. Ez utóbbi, azt hiszem, az egyes fapéldányokhoz készült (azaz ha egy nevezetes fáról készült önálló szócikk). --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:10 (CEST)

Illetve mivel az angol wikin sincs rend, másokat is találtam még a en:Category:Botany infoboxes kategóriában: en:Template:Infobox olive cultivar (olívák), en:Template:Infobox tomato cultivar (paradicsomok), en:Template:Infobox botanical product (botanikai eredetű termékekhez, pl. bor, ópium stb.). --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:15 (CEST)

A német wikipédián a de:Kategorie:Vorlage:Infobox Biologie kategóriában szereplő növényekkel kapcsolatos sablonok: de:Vorlage:Infobox Apfelsorte (almafajták), de:Vorlage:Infobox Baum (egyes fapéldányokhoz), de:Vorlage:Infobox Rebsorte (szőlőfajták), de:Vorlage:Infobox Rosensorte (rózsafajták), de:Vorlage:Infobox Sorte (általánosan fajtákhoz), de:Vorlage:Infobox Tee (teafajták, ?). --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:23 (CEST)

Egyelőre kiegészítettem a jelen helyzet szerint... Nézzetek rá! (no most akkor meg elolvasom, mit írtál... ;o)) Fauvirt ^vita 2014. július 1., 16:31 (CEST)

Bár még nem néztem beléjük, én a német rendszert pártolnám, az alábbi, fajtacsoport-specifikus-paramétermeghatározások mellett... Fauvirt ^vita 2014. július 1., 16:42 (CEST)

Nem gondoltam még arra, hogy teljesen vegyük-e át bármelyiket vagy sem, inkább csak szétnézés miatt írtam őket, hogy nektek ne kelljen keresgélni. A francia wikipédián a fr:Catégorie:Modèle infobox agriculture kategóriában szerepel a fr:Modèle:Infobox Rose (rózsákhoz), fr:Modèle:Infobox Cépage (szőlőkhöz), fr:Modèle:Infobox Légume (hüvelyesek?). Egy másik kategóriában (fr:Catégorie:Modèle infobox biologie) pedig fr:Modèle:Infobox Arbre remarquable (fapéldányokhoz); illetve egy olyan kategória, amelyben szereplő sablonok szerepét még nem sikerült kihámoznom, lásd fr:Catégorie:Modèle taxobox. --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:52 (CEST)

Így már pofásabb a sablon, de ez a „rassz” hivatalos elnevezésű kategória? Én úgy tudom, hogy a convarietas = fajta. Vagy nem? S ezen belül vannak fajtaváltozatok is... --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:52 (CEST)

Ez [5]] alapján igen, létezik, de bevallom, nem nagyon látom én ezt át... :( --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 17:04 (CEST)

Találtam egy ilyent, mondjuk ez állatokra vonatkozik, de talán érdekes lehet: http://www.hungarovet.com/?p=3155 --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 16:58 (CEST)

Először is csoportosítani kéne őket, hogy melyikeknél vannak speciálisan alkalmazandó paraméterek.... addig is, azt kéne eldönteni, hogy általánosan mi kellene még bele... Fauvirt ^vita 2014. július 1., 16:37 (CEST)

Szerintem a nemesítő/felfedező neve (1), nemesítés/felfedezés éve (2), intézet neve, ahol a nemesítés történt (3) még mindenképpen mehetne bele. De lehet, hogy első nekifutásra vegyük át a német sablon paramétereit magyarítva? --Sphenodon ^vita 2014. július 1., 17:21 (CEST)

 támogatom a hozzávett opcionális paraméterekkel együtt, így első ránézésre. Fauvirt ^vita 2014. július 1., 17:29 (CEST)

Azt hiszem a rassz problémától sikerült eljutnom oda, hogy a fajtával is probléma van. Ha valami var. után van, az nem fajta. A fajta neve nemde két felső vessző között szokott lenni? Pl. 'Jonagold' Szentesi korai - ezek fajták, nem? Rengeteg karalábé van, rengeteg alma, rengeteg akármi. Vagy tévedek? Teljesen összevissza van a növényfajták kategóriában is minden a faj alatt, általában taxobox-szal. Yera ^vita 2014. július 3., 16:05 (CEST)

A faj cikkben fel vannak sorolva a faj alatti taxonok, így a rassz-szal, erre sajnos egy forrás sincs, a Botanika fórumos Sphenodon által említett lista ugyanez (nyugtatásképpen a dátum alapján a wikis volt előbb, de hiszem, remélem, gyanítom, hogy a fórumon nem tüntették volna fel rosszul.) Nekünk azért jó lenne egy hihető forrás. Ellenben ahova a fajta infoboxban a rassz mutat, az alighanem egy másik rassz, nem a kultivált növények taxonjait alkalmazza. Yera ^vita 2014. július 3., 16:15 (CEST)

(A fajtaváltozat szerintem csak állattani kategória. Yera ^vita 2014. július 4., 16:28 (CEST))

Yerához hasonlóan azt gondolom, hogy a fajta az, amelynek a neve úgy képződik, hogy nemzetségnév + fajnév + fajtanév (pl. két felső vessző között); ezt támasztja alá a Fauvirt által hozott forrás is. A rassz, jelenlegi ismereteim szerint, inkább a „változat”-hoz hasonló kategória (csak az emberi rasszok alapján gondolkodva: mongoloid, europoid, negroid, ausztraloid); azaz egy adott fajon, alfajon belül elkülöníthető csoport. Hogy ez a fajtáknál (azaz a termesztett/tenyésztett élőlényeknél) mit jelent pontosan, azt nem tudom, de esetükben inkább a convarietas vagy a fajtacsoport (attól függ, miről van pontosan szó) fogalmát használnám a rassz helyett, bár – nem győzöm hangsúlyozni – lehetséges, hogy lényeges információkat nem ismerek.

• rassz: „meghatározott öröklődő tulajdonságokat nagy gyakoriságban mutató és rendszerint földrajzilag is elkülönülő populáció. A fajjal szemben, mely genetikailag zárt rendszernek fogható fel, a rassz nyílt rendszer, egymás közt keresztezhető és így több rassz közös populációvá alakulhat.” (a Fauvirt által talált forrásban)
• rassz: „fajta; bizonyos öröklődő sajátságok tekintetében eltérő kisebb csoport tagja a fajon belül.” (Idegen szavak és kifejezések szótára 1989)
• rassz: = convarietas (a faj szócikkben)

(Megjegyzés: „convarietas: termesztett alfaj [a legmagasabb faj alatti rendszertani kategória; a rokon változatcsoportokat (provarietas) foglalja magába]”, forrás: http://kti.szie.hu/termeszetvedelem/tgabor/fajismeret/text1/botgloss/botgl_c.html. Ezt az utóbbi értelmezést támasztja alá a Fauvirt által megadott forrás is, amelyben „A convarietas pedig a kultúrnövényeknél varietas-csoportot jelez.”)

Megpróbálok a faj szócikkben levő infónak utánanézni. Jaj, de kezd elegem lenni ebből az összevisszaságból! :/ --Sphenodon ^vita 2014. július 9., 14:10 (CEST)

segítség!

első kép

második kép

harmadik kép

Sziasztok! Mostanában elkezdtem ismerkedni a növényekkel. Ott tartok, hogy szeretném őket felismerni. Rengeteg helyen látok mostanában egy fát, de nem bírok rájönni, hogy milyen fajta. Képem sajnos nincs róla, de az a fő jellemzője, hogy a sötétzöld lombja mellett minden ág végén egészen világoszöld levelei vannak. Legalábbis úgy néznek ki, mintha levelek lennének. Emiatt az egész fa olyan, mintha világoszöld virágokat hozna. Milyen fa lehet ez? A városban lépten-nyomon belebotlok. - Tündi ^vita 2014. július 31., 20:06 (CEST)

Hm... ennél azért több infó kell (legalábbis nekem)... :o)) de izgalmas. Merre, milyen környezetben láttad? 1) magánkertek, parkok, út mentén, vadon... (több válasz is lehet ;o)) ) 2) világos helyen, más fák alatt, között, árnyékban 3) a sötét levelek formája itt a képeken melyikhez hasonlít leginkább? (tömött, vagy laza volt a lombja?) 4) milyen magas volt a fa átlagosan saccperkábé? Fauvirt ^vita 2014. július 31., 21:54 (CEST)

Egyelőre az 1. és 4. pontra tudok válaszolni: Budapest, parkok és utcák mentén, a többi fa között, magasságra pedig pont akkora volt, mint egy fa. :) A levélformát még nem néztem meg közelebbről, csak az egész fa tűnt fel, hogy milyen érdekes a sötétzöld lombok között minden ág végén a világoszöld levélcsomó, mintha ott friss levelek nőnének. Megvizsgálom közelebbről az egyiket, és referálok. :) Viszont lenne még egy fa, amire kíváncsi lennék. Ez a házunk előtt áll, és nem tudom eldönteni, hogy ilyen fajta vagy beteg. Arról van szó, hogy a levelei szélén körbe kb. 1 cm szélességben barna a levele, mintha elszáradófélben lenne. Kivétel nélkül az összes levél ilyen, így a fa lombja messziről inkább barna mint zöld. Ahogy írtam, azt hittem, hogy beteg, de azóta láttam több ilyen fát is, mind pedig csak nem lehet beteg? - Tündi ^vita 2014. augusztus 1., 11:45 (CEST)

Pontosabb méretet (is) kérek!!! :oD Mondjuk hány emeletnyi (ez is csalóka a házak építésétől függően, szóval azt is jó lenne tudni, hogy milyen ház - kertes, panel, új építésű)? Várjuk a pontosítást. :o) (valamiért a narancseper fa ugrott be még az első bejegyzésed után, de ez csak amolyan megérzés... ilyenkor kezdődik a termésnövekedés, de nem pont a hajtásvégeken, azonban messzebbről tűnhet úgy... régebben láttam belőle Budapest-szerte...)

Ami a levélszél barnulását illeti, az lehet tápanyaghiány, de bizonyos fák kártevői is okozhatnak ilyen tüneteket, ráadásul nagyon ritkán díszfáknál fajtajellemző is lehet... szóval ide az infókkal, megfigyelésre fel! ;o)

Amúgy gyakorlásként (hogy mire, hogyan figyelj): http://novenyhatarozo.info/N%C3%B6v%C3%A9nyhat%C3%A1roz%C3%B3#tree - de őszintén szólva, nem tudom mennyire jó, sose próbáltam, csak régebben találtam. :o) Fauvirt ^vita 2014. augusztus 1., 13:33 (CEST)

Még valami eszembe jutott.. nem ilyet láttál: Bugás csörgőfa, File:Koelreuteria paniculata flowering.jpg? Ez mostanában hozza a virágzatát... Fauvirt ^vita 2014. augusztus 3., 15:20 (CEST)

Csináltam képeket!

• 
  messziről, a kép közepén
• 
  közelről (termés? virág?)

-Tündi ^vita 2014. augusztus 3., 17:03 (CEST)

Háát, ennek a fának erősen csörgőfa-kinézete van. :) Fauvirt beletrafált. Amiket látsz az ágak végén, s frissnek tűnnek a lombozathoz képest, azok a termései a fának, azaz a virágzáson már túl van. --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 3., 22:30 (CEST)

(huh, bocsánat Tündi, valamiért nem vetem észre a hozzászólást, pedig benéztem délután...) Igen! :o) (Másodikra... pedig lett volna még egy-két tippem. ;o) ) És hogy hogy múlik az idő, már augusztus van, szóval igen, termések. Ezek majd őszre szépen bebarnulnak. (Egyszer szarvacskáknak beledugtam kettőt a hajamba... volt sikere... ;oD )

Akkor még a barna szélű leveleket kellene megfejteni. :o) Fauvirt ^vita 2014. augusztus 4., 00:09 (CEST)

Zsenik vagytok. :) Hozok képet a barna levelű fáról is, bár, ahogy jobban megnéztem néhány hasonlóan kinéző példányt, lehet, hogy tényleg "csak" betegek. Bár az fura, hogy a körülöttük lévő fák viszont nem betegek. - Tündi ^vita 2014. augusztus 4., 09:35 (CEST)

jégsaláta

Sziasztok!

Állítólag létezik ilyen nevű növény, ki tud róla? A WP-n sehol sincs megemlítve. Az enwiki csak ennyit ír róla: "A type of lettuce", tehát valami káposztaféle. Csak megerősítést kérek, hogy valaki ismeri ilyen néven (vagy esetleg más néven magyarul). Nem akarok cikket írni róla, csak egy felsorolásban fordul elő, mint "Jó B9-vitamin forrás". misibacsi*^üzenet 2014. augusztus 16., 12:35 (CEST)

Ahogy' nézem, a jégsaláta a fejes kerti saláta (Lactuca sativa) egyik újabb nemesítésű fajtacsoportja lesz, észak-amerikai származású, az angoloknál „iceberg lettuce”. Crisphead – Better known as "iceberg" lettuce, the most popular lettuce in the US, this type is very heat-sensitive and was originally adapted for growth in the northern US. It ships well, but is low in flavor and nutritional content, being composed of even more water than other lettuce types. A magyar wikin majd a „fejes saláta” szócikkben lesz tárgyalva első nekifutásra, de a rendszertani helyét még tisztázni kellene a többi salátafajtához képest. --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 16., 12:52 (CEST)

Hujjaj, most látom, micsoda káosz van a fejes saláta szócikkben. :( Módosítom az előző hozzászólásomban, hogy melyik salátának mije: a jégsaláta szerintem a kerti saláta (Lactuca sativa) egyik alkategóriája lesz (azt nem tudom, hogy milyen szintű alkategóriája) csakúgy, mint ahogyan a fejes saláta is a kerti saláta egyik alkategóriája. --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 16., 13:26 (CEST)

Kösz, akkor ha linket teszek rá a Kerti saláta szócikkre, az úgy jó? misibacsi*^üzenet 2014. augusztus 16., 14:48 (CEST)

Szerintem ez a legjobb megoldás egyelőre, igen. Ez faj szinten biztosan megfelelő, fajon belül meg még rendet kell majd csinálni. :) --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 16., 14:58 (CEST)

OK, kösz! Átirányítást tettem rá. misibacsi*^üzenet 2014. augusztus 16., 15:31 (CEST)

Pár nap múlva utána tudok nézni a régi jegyzeteimben (már erősen megkoptak a tanultak!)... német nyelven amúgy egész komoly irodalma van (Eisberg v. röviden Eissalat néven, illetve Krachsalat-ként az angol crisphead urán, de felsorolják még az osztrák Bummerlsalat megnevezést is). Van, ahol azt írják, mint Sphenodon, hogy a kerti saláta egy fajtája ([6]; [7] - ez utóbbinál Lactuca sativa capitata jaggeri Helm). Több helyen pedig, hogy egy fajtacsoportról... vagy fajták valamilyen csoportjáról (egyöntetűen Amerikából - azon belül is Kaliforniát jelöli meg több forrás - származnak - bár egy svájci forrás szerint a lazább szerkezetűek: "Batavia" néven Franciaországból -, és a nevében a jég, jéghegy a szállítás módjára utal) van szó (itt pl. 95 fajtát - ill. a fényképeiket - sorolnak föl: Nova photo graphik). Általában leírják, hogy a fejes salátákhoz (Kopfsalat) sorolják (Lactuca sativa L., legtöbbször var. capitata). Kifejezetten jól szállítható és eltartható (e miatt szeretem én is megvenni) a saláták között és jól bírja a meleget is. Forma és színvilága (zöldtől a két színű lilásvörösesig) is változatos.

Ami a B9-et illeti, úgy tudom, az általában a leveles zöldségekben található, szóval a jégsaláta jó eséllyel jó forrása. ;o) Fauvirt ^vita 2014. augusztus 16., 15:49 (CEST)

Köszi, Fauvirt! :) --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 16., 16:01 (CEST)

Kerti saláta és fejes saláta

Sziasztok! A Lactuca sativáról szóló szócikket átneveztettem kerti salátára (Priszter alapján), így világosabb a fejes saláta rendszertani helyzete. Viszont kerti saláta szakértőjére volna szükség ahhoz, hogy a jelenleg fejes saláta nevekre hivatkozó szócikkek valóban a fejes salátára (Lactuca sativa var. capitata) gondolnak-e, vagy csupán általában a kerti salátára (Lactuca sativa). A latin neveket rendeztem, de a többit egyelőre úgy hagytam (szerintem nagyon nagy félreértés nem adódik ebből), mert én nem tudom megállapítani, melyik hivatkozás melyik rendszertani kategóriára vonatkozik. :/ --– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sphenodon (vitalap | szerkesztései) 2014. augusztus 16., 15:05 (CEST)

@Sphenodon! Most a Saláta (növénynemzetség)-nél tisztáztam valamennyire a fajtákat... nézzétek meg és akkor innen mehetünk tovább. Ami felkeltette a figyelmemet, az a 4. rész: A fejes salátára, a fodros endíviasalátára és a széles levelű endíviasalátára vonatkozó forgalmazási minőségszabvány L 223/4 (a Cichorium endiviaval kapcsolatban)... (a zöldségtan jegyzetemet nem találom). Fauvirt ^vita 2014. augusztus 19., 16:09 (CEST)

@Fauvirt, Dzsi (vita | szerk.) szerint az általad idézett jogszabálynál már van frissebb, s ezt a linket adta meg: 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklet 4. része: A fejes salátára, a fodros endíviasalátára és a széles levelű endíviasalátára vonatkozó forgalmazási előírás. --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 19., 23:17 (CEST)

Semmi baj, sőt köszönöm neki! :o) Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 01:41 (CEST)

@Fauvirt, láttam itt-ott ellentmondást a források között is, majd kisilabizálom valahogyan, hogy melyik hogyan gondolja. Arra gondoltam, hogy ezeket a részleteket majd inkább a kerti saláta szócikkben kellene megjeleníteni, a nemzetségről szóló szócikkben majd csak a neveket volna érdemes felsorolni. És egyetértek, először ezzel jussunk valamire. Köszönöm szépen a sok új információt, s hogy fáradtál vele, nagy segítség! :) --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 19., 19:31 (CEST)

A nehézséget igazából az okozza, hogy a magyar nevet be lehessen azonosítani... egy forrást elfelejtettem azonban, ami további érdekességgel szolgál! Méghozzá az ars-grin felsorolása, ahol az látszik, hogy a különböző nevek és csoportok oda-vissza fedik egymást.. azt gondolom, a kavarodást is ez okozhatja. Mindenesetre igyekeztem minisztériumi, szakmai anyagokat találni forrásként, de amint te is írod, ezek között is van némi ellentmondás.

Lehet, hogy inkább ide kellett volna írnom, nem a szócikkbe?

Amúgy a régebbi növénytanos könyveim a fejes saláta - Lactuca sativa - elődjének a keszegsalátát - L. serriola - írja, a Kertészeti lexikon (1963) viszont var capitata'-t írja „fejesnek” (a lexikonban Lactuca alatt ezen kívül a tépős., kötöző s., és a metélős. szerepel). Geoff Hamilton: Az élet kertje c-ű könyvében (1987) a fejes salátát convar. capitataként és a tépősalátát var. acephala-nak írja (ezt szinonimaként a kert. lexikon is hozza), ill. a metélősalátára a vágósaláta megnevezését is említi. Fauvirt ^vita 2014. augusztus 19., 21:57 (CEST)

Esetleg már említettem korábban, hogy imádom, amikor ilyen nagy kavarodás van a nevek körül? :DD --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 20., 00:15 (CEST)

Mintha rémlene valami... ;o) Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 01:41 (CEST)

Amúgy érdekes a német de:Gartensalat#Kulturformen szakasz is, hogy van egy „Szupercsoport 1”: convar. sativa és egy „Szupercsoport 2”: convar. incocta - ami annyira nem lehet új dolog, mert nyomára bukkantam egy 1979-es könyvben a google e-könyvekben... mindenesetre magyarul egyelőre itt véget is ér a tudomány a neten... Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 02:25 (CEST)

Ha jól értem, ők beiktattak még egy szintet a varietas-szint és a faj-szint közé (Szupercsoport 1 és 2). Szerintem ezt is majd inkább a kerti salátánál tárgyaljuk részletesebben. --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 20., 12:01 (CEST)

Egyre inkább arra orientálódom most, hogy a nemzetségről szóló szócikkben a kerti saláta sorában csak egyszerűen soroljuk fel a szokványos változatok neveit, hogy aki nem jártas a rendszertanban, az is láthassa ott, hogy ha a tépősalátáról akar olvasni, akkor azt a kerti saláta szócikkben teheti majd meg. A kerti saláta szócikkben aztán lehet bőven értekezni, hogy ki, hogyan, miért így-úgy-amúgy csoportosítja, nevezi a különféle salátaváltozatokat, de ezekben mégis mind egy közös van: hogy mind egytől egyig kerti saláták, akár jég-, akár tépő-, akár kötöző-, akár leveles, akár fejes stb. saláta. :) Mellesleg a nevekkel kapcsolatosan is lehet valamilyen evolúció, ami szorosan összefügghet azzal, érzésem szerint, hogy a latin nevek körül történtek egyesítések, változások. Egyelőre itt tartok, de még nem értem a végére. :) --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 20., 12:01 (CEST)

Igen-igen, bocsánat, a szakaszcím miatt egyértelműnek vettem, hogy ezeket a plussz infókat már az ottanihoz írom. Igazából a névsorolást is azért írtam úgy és oda, mert láttam, hogy - bár szerkesztésre nyitottam a kerti salátát is, inkább mégis a legtágabb kategóriában kezdtem tisztázni, mert - eleve ott volt a legrészletesebb ez a felsorolás, illetve aztán hogy minél alátámasztottabb legyen, hogy melyik egy és melyik külön fajta (hiszen máshol nincs kifejtve, de mégsem nem annyira egyértelmű, hogy egy látogatottabb szócikkben legyenek). A '87-es könyvben egyébként többnél is le van írva, hogyan alakult ki a név (pl. a „tépő” onnan jön, hogy folyamatosan növeszti a leveleit, ezért levelenként is lehet szedni, azaz tépni :o) ). Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 12:16 (CEST)

Részemről semmi probléma, s nem kritikának szántam, amit írtam, csak hangosan gondolkodom, hogy hol tartok, mert még nem értem a végére. :)) --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 20., 12:36 (CEST)

Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 13:26 (CEST)

Hm: Origin and domestication of Lactuca sativa L. (IM De Vries - Genetic Resources and Crop Evolution, 1997 - Springer); C. Jeffrey: Theoretical and practical problems in the classification and nomenclature of cultivated plants, with examples from Cucurbitaceae and Compositae (55. old.)+ Th. Galdis: The neglected diversity of immigrant gardens in Germany - examples from Bonn (113. old.); Aging Effect to Accumulation of Lettucenin A in Lettuce after Elicitation with Various Abiotic Elicitors (2009) Modern Applied Science. Német: Die Vielfalt alter Salatsorten – eine Dokumentation (2009) Bundesministeriums für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz (BMELV); Leonhart Fuchs: Das Kräuterbuch von 1543 - Lattich. Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 13:26 (CEST)

Na most akkor var vagy convar a fejes, a kötöző, a tépő ésatöbbi? Segíííítsééég! Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 14:08 (CEST)

Én közben meglógtam és bővítettem a salátagalambbegyet, és még a fejes salátára is hivatkoztam benne. :P :DD --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 20., 15:09 (CEST)

Akkor én meg most egy kicsit "alád dolgoztam" ;oD Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 16:14 (CEST)

@Fauvirt, egy-egy helyen (pl. Magyar nagylexikon (MNL), Britannica hungarica világenciklopédia (BHV)) a keszeg salátát a kerti saláta ősének veszik, azaz nem csak a fejes saláta ősének. Most akkor melyiknek legyen az őse? :/ Ha a rendszertani helyzetet veszem, akkor ha a fejes salátának őse, akkor szükségképpen a kerti salátának is őse kell, hogy legyen. Ha azonban csak a fejes salátának lenne őse, akkor valahogyan a keszeg salátának is kerti salátának kellene lennie. Vagy lehetne ez másképpen is? Egyébként mind az MNL, mind a BHV a kerti saláta négyes felosztását hozza (azaz fejes, metélő-, kötöző- és spárgasaláta). A jégsaláta pedig a BHV szerint a fejes saláta egyik kultúrváltozata. Az MNL megemlíti a fejes salátán belül a hajtató, nyári és áttelelő fajtákat. --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 20., 19:50 (CEST)

@Sphenodon... A baj az, hogy többféle csoportosítás létezik és ezek keverednek. Megpróbálok majd fölhajtani valakit, aki kutatásokkal is tisztában van, de nem lesz könnyű... és próbálok magyar forrásokat szerezni tőle. Én jelen pillanatban a rendszertani illetve származási vonalakat próbáltam nézni és igyekeztem az APG-nek is megfelelően gondolkodni... Mindenesetre úgy tűnik, azért olyan nagy a metélő-, tépő- és leveles saláták nevei körüli kavarodás (lásd pl.: http://terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/teposalata.html), mert egy "csoport" és mint ilyen, tul.képpen megerősítettél abban, hogy egész jól sikerült átlátnom az egészet.

Ami a származást illeti, a fejes salátához konkrét forrással tudom mondani, hogy igen, az a "keszeg" leszármazottja, a többiről nagyon kevés az infó... de ha neked van rá forrásod, akkor nyugodtan írd bele/át! :o) Fauvirt ^vita 2014. augusztus 20., 20:04 (CEST)

@Fauvirt, ha megkérlek, megnézed, hogy abban a forrásban, ahol a fejes a keszeg leszármazottja, a fejes saláta milyen latin néven fut? (A Magyar nagylexikonban és a Britannica hungarica világenciklopédiában is a keszeg salátát a Lactuca sativa, azaz a kerti saláta ősének feltételezik.) Mert az is lehet, hogy korábban a Lactuca sativa fejes saláta néven futott (ha ez így van, akkor az meg is magyarázná, hogy miért fejes saláta címen futott korábban a Lactuca sativáról szóló szócikk; de nem iszom előre a medve bőrére, mert lehet, hogy felesleges. :)). --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 26., 22:14 (CEST)

Nem, sajnálom: „Lactuca sativa L. var. capitata L.” Fauvirt ^vita 2014. augusztus 26., 22:46 (CEST)

Köszi! Ez a rideg valóság, elméleteknek helye nincs. :)) --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 26., 23:25 (CEST)

Illetve egy másik kérés, kérdés: én a növénynemzetséges szócikkből kivenném a kerti saláta változatairól szóló szövegrészt a forrásokkal együtt, s csak felsorolnám a változatokat, utalva arra, hogy a kíváncsi olvasók a kerti saláta szócikkben megtalálhatják kedvenc kerti saláta-változatukat. Mit gondoltok? --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 26., 22:14 (CEST)

Ebben tulképpen meg is egyeztünk már, nem? :o) (sztem elég a link, utalni sem kell) Fauvirt ^vita 2014. augusztus 26., 22:46 (CEST)

Még megegyezés nem született, legalábbis én úgy fogtam fel. Akkor kicsit ritkítok azon a fertályon. :) --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 26., 23:25 (CEST)

Élesztő, Élesztőgomba

@Nyiffi, Sphenodon, Yera(abc-sorrendben)! Irtózatosan nagy a kavarodás a címben említett két szócikkben (+átirányítások: Saccharomyces cerevisiae, Sörélesztő), lehet, hogy velem van a hiba, de azt sem értem, hogy hogyan akarják tárgyalni címszavaikat: rendszertani, vagy más értelemben (szintetikus/nem szintetikus)? - bár azt hiszem, ez a kialakult helyzet leginkább az átgondolatlan egymásra szerkesztéseknek köszönhető... Segítsetek kérlek fölépíteni egy rendszert, ami alapján aztán rendbe tudjuk hozni ezeket a cikkeket és csoportosításokat (sajtolt, sütő-, takarmány-, táp- és oltóélesztő). Sajnos az sem könnyít a helyzeten, hogy a latin nevek helyenként össze-vissza szinonimái egymásnak. Ha a magyar forrásmunkák alapján kezdene rendezni az ember pl.: Endomycetales innen (Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén: Növénytan), Hemiascomycetes / Protoascomycetes innen (Szentirmai Attila - Debreceni Egyetem oktatási segédanyaga) > en:Protoascomycetes... Fauvirt ^vita 2014. augusztus 26., 14:31 (CEST)

Az egyik dolog, ami fontos lenne, hogy pontosan mit is jelent az a szó, hogy élesztőgomba. Egy fajt? Több fajt? Ha több fajt, akkor azok egy csoportba tartoznak (azaz pl. egy nemzetségbe, egy családba, egy rendbe) a modern rendszertanok szerint? Azért érzem ezt bizonytalannak, mert korábban az is szempont lehetett rendszertani csoportok létrehozásánál, hogy hasonlóan működnek: azaz simán el tudom képzelni, hogy az élesztőgombákat, alaposabb vizsgálatok híján, egy kupacba pakolták az élesztő jellegük alapján. Nem tudom, hogy így van-e, de érdemes figyelni erre is. Ha ez tisztázódik, már félig láthatóvá válik a helyzet számomra. A másik fele az volna, hogy pontosan mi is az az élesztő, amit belekeverünk a tésztába stb. helyekre. Például a bolti élesztőkockáról annyit tudok, hogy vannak benne gombák, mert élesztésre alkalmas: De vajon az egész kocka csak gombák tömege, egy gombatelep, vagy valami más anyag, netán más élőlény is van benne a gombákon kívül? Hány élesztőtípus létezik az élelmiszeriparban? Ha több, akkor minden élesztőben ugyanaz a gombafaj van, vagy egyik típusú élesztőben ez, a másikban az, a harmadikban amaz? Vagy minden ugyanolyannak kinéző élesztőben más és más gombafajok vannak, mert csak az a lényeg, hogy élesszen a dolog? Én most itt tartok az ügyben. --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 26., 18:49 (CEST)

Sziasztok! Egész nap ezen a problémán gondolkodtam... :D A két szócikk úgy, ahogy van, felejtős, elölről kellene az egészet újraírni. Szerintem az élesztőgomba szócikknek az élesztőgombafélék családjáról kellene bővebb tájékoztatást nyújtania, fajokra lebontva. Több fajról van szó, mindegyikről elérhető olyan információ, amely még érdekes lehet a wiki olvasói számára. Az élesztő egy élelmiszeripari termék, a szócikk jelenlegi formájában tulajdonképpen csak a bevezetőt kellene újraírni. Most még lázasan kutatok a könyveim és jegyzeteim után, ezért ilyen rövid és információmentes az észrevételem. nyiffi ^üzenj! 2014. augusztus 26., 21:54 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) no ez egyszerre volt... akkor te majd helyre teszel (De jó!!!). Tudtommal: A gombák között vannak élesztő tulajdonságú, élesztőszerű gombák illetve (a Tömlősgombákon belül)az élesztők osztálya (Hemiascomycetes (?)) - amibe beletartozik tartozik a Saccharomyces cerevisiae faj (ugye ez az a bizonyos) is a részben ehhez tartozó vagy ezer szelektált és izolált törzsbe (pl. Kluyveromyces, Metschnikowia törzsek) sorolt starter kultúrákkal (fajélesztők) és vadélesztőkkel, de rokonaik a Candida fajok is... // a boltban is kapható sütőélesztő kocka = présélesztő, vagy szárított élesztő = aktív szárított élesztő, amit aerob fermentációval gyártanak (melaszon). De nem vagyok ezekben biztos, szóval jó lenne valaki, aki tudja is, miről beszél... ;o) Fauvirt ^vita 2014. augusztus 26., 22:00 (CEST)

Találkoztam egy ilyennel: What are yeast?. A Szentirmai-féle anyag elég alaposnak és használhatónak tűnik annak ellenére, hogy számomra, aki meglehetősen kevés ismerettel rendelkezem a gombatudományban, tömény így hirtelen. :D --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 26., 23:51 (CEST)

Nekem van a jellemzésekhez egyetemi kiadású könyvem, csak a rendszertanban nem vagyok biztos, mert a ppt-im 2-3 évvel ezelőttiek, és az a rendszer már biztosan nem érvényes. Ugyanakkor azt vettem észre, hogy az egysejtű gombacsoportok magyar nevei nagyon régiesek, a modern tudományban már nem használatosak. Ha erre van valami ötletetek, szívesen venném :) nyiffi ^üzenj! 2014. augusztus 27., 11:22 (CEST)

hm... ehhez mit szólsz: dr. Vetter János: A gombák biológiája. In: Győrfi J. (ed.): Gombabiológia, gombatermesztés (2010) - janosvetter.hu könyvrészlet - benne van amire választ keresel? Esetleg Török Júlia Katalin: Bevezetés a protisztológiába - ELTE TTK (2012)? Fauvirt ^vita 2014. augusztus 27., 12:35 (CEST)

Ejha, ezek is erősen használhatónak tűnnek, köszi! Bárcsak jobban értenék ezekhez a kis mütyűrökhöz (értsd: egysejtűekhez)! --Sphenodon ^vita 2014. augusztus 27., 17:42 (CEST)

Ág-ágazat egyértelműsítés

Sziasztok! A Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#Segítség kérés: Ágazat egyért létrehozása szakaszban kérem a segítségeteket, másrészt ott is megemlítettem (ki tudja, lehet, van aki ott előbb olvassa), hogy az Ág (egyértelműsítő lap)-on van az „Ág (növényanatómia)”, miközben úgy látom, hogy általánosságban a (botanika) kiegészítést használjuk... mi a véleményetek? Fauvirt ^vita 2014. szeptember 3., 15:53 (CEST)

A kérdés jó! :)) Azt hiszem, valóban könnyebben követhető, ha a „botanika” egyértelműsítő szócskát használnánk a zárójelben. Szerintem ez a felfogás még azzal is összhangban áll, hogy nagyobb kategória felől a kisebb felé határozzuk meg ezeket az egyértelműsítő szócskákat alapvetően. Én a botanikát tágabb értelemben használom, azaz a növényanatómiát is beletartozónak vélem, s ezt mutatja a jelenlegi kategorizálás is; ez azt jelenti számomra, hogy amíg nincs az „ág (növényanatómia)” mellett például egy „ág (növényi biokémia)” – várhatóan nem is lesz, de ne kiabáljam el; ebben a mai világban ki tudja? :D –, addig az ág (botanika) teljesen megfelelő egyértelműsítés. --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 3., 22:53 (CEST)

Jegenyenyár, avagy fafajtáknak legyen-e önálló szócikke

@Fauvirt, Nyiffi, Yera, sziasztok! Létrejött a jegenyenyár szócikk, mely növény a fekete nyár egyik fajtája. Arra emlékszem, hogy abban maradtunk korábban, hogy a fafajtáknak nem készítünk önálló szócikket, hanem inkább a fajról szóló szócikkben önállóan tárgyaljuk, mondván, hogy annyi speciális, csak az adott fajtára jellemző információt nem tudunk közölni róla, hogy önálló szócikke legyen. (A szócikkre csak futó pillantást vetettem eddig, nem tudom, mennyivel tartalmaz többet, mint ami a fajról szólóban található, illetve azt sem ismerem, hogy a jegenyenyár tulajdonságai általában mennyiben különböznek a fekete nyárétól, de feltételezem, hogy nem sokban, mivel egy fajról és annak fajtájáról van szó.) Mit gondoltok? Előre is köszönöm a segítséget: --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 4., 12:13 (CEST)

Szia! Igen, ezt a szócikket pont én tettem ellenőrzötté az előbb. Momentán én sem tudom megmondani, hogy miben különböznek, úgyhogy először azt vizsgálnám meg, hogy tényleg fajta-e, mert én könyv nélkül még ezt sem tudtam felmérni. Ha bebizonyosodik, hogy fajta és nem derül ki róla több (pl eltérő tulajdonságok), akkor legyen bedolgozandó a fekete nyár szócikkbe. nyiffi ^üzenj! 2014. szeptember 4., 12:26 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Csak rohantomban: nem zárnám ki egy az egyben az önállò szócikket, de jó lenne egy olyan sablon(pár), amivel lehet figyelmeztetni a szerkesztőket, hogy irányelv (azt hiszem... nevezetességnél? ezt persze linkelve) szerint mindig a létező, "nagyobb témájú" szócikkben (= faj), kezdünk külön szakaszként írni a kisebb témáról (=fajtákról) és csak akkor különítjük el, ha túlnő a szócikken. Addig kérjük segítsen a bedolgozáson (paraneter lehetne a faj), mert aztán, amig nincs elég infó, töröljük ezt a cikket. (némiképp a szubcsonkhoz hasonlóan, talán a műhely(ek)be listázva) az állatosokkal lehetne közös ez a sablon. Most hirtelen ennyi Fauvirt ^vita 2014. szeptember 4., 12:31 (CEST)

Na erre gondoltam, csak műhelyesen: {{Bedolgozandó}}^(?) Fauvirt ^vita 2014. szeptember 4., 15:32 (CEST)

Sziasztok! Én nem emlékszem, mikor maradtunk abban, hogy fafajtákról nem lehet cikk. Van egy kategóriánk is a Kategória:Növényfajták, amibe jóval több is van mint fajták, de ez más kérdés. Emlékeimben biztosra tippeltem a fajtát, erre ím egy idézet Vermeulen Fák és cserjék c, könyvéből: "A...P. nigra 'Italica' vagy lombardiai nyár - mely egyáltalán nem hasonlít a fekete nyárra - a leggyorsabban felismerhető fajtája." (mármint a P. nigrának, a fekete nyárnak). Viszont Európa fáiban a 154. oldalon a jegenyenyárhoz mint P. nigra 'Italica'-hoz azt írja: "A P. nigra - valószínűleg egy közép-ázsiai alakkörének - egy klónja 1758. ... Változatok: karcsú klónja az 'Elegans'...zömök klónja a Golden Lombardy Poplar, a 'Lombardy Gold' ". Szóval szerintem simán megvan az infó egy szubcsonknál többhöz. --Yera ^vita 2014. szeptember 4., 18:51 (CEST)

Simán lehet, hogy keverednek bennem dolgok: talán a vácrátóti projektnél volt csak arról szó, hogy az ott szóban forgó fafajtáknak nem készítünk önálló szócikket, mert nem volt annyi információ a birtokunkban. Elnézést kérek tőletek a fenti félrebeszélésem miatt. Ma megnéztem könyvtárban, s ugyan önálló szócikke sem a Magyar nagylexikonban, sem a Britannica hungarica világenciklopédiában nem volt (mindkettőben a Populus alatt tárgyalták a fajok és fajták között), de ezek szerint van elegendő információ ahhoz, hogy érdemes legyen arra a jegenyenyár, hogy önálló szócikk legyen róla. Akkor viszont hajrá! :) --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 4., 22:45 (CEST)

én most nem tudom (csak mobilról netezek), de más os bedolgozhatja, ha van kedve: Országos Erdészeti Egyesület honlapjáról 2004 év fàja, érdekességnek: Erdészeti lapok..

maga a fajta Mo.n tényleg elterjedt volt, szép, dekoratív, csak a nőnemű vattaszrű "havazást" produkál nyaranta, ráadásul (nemtől függetlenül) erősen sarjadzik és ezért nehéz a "karbantartása". Fauvirt ^vita 2014. szeptember 5., 00:16 (CEST)

Dohány

Sziasztok! Csak úgy ömlenek mostanában a feladatok. :D Szeretnék segítséget kérni tőletek! A Wikidatán jött egy kérés, miszerint a dohány szócikket érdemes volna majd szétszedni egy növénynemzetségről szóló és a felhasznált növényi részekről szóló szócikkre, mivel a Wikidatán is két ilyen elem található; a magyar szócikk az egyikhez van csatolva, mivel egyszerre tárgyalja mindkét témát. Az első lépéseket szívesen megteszem majd (azaz a növénynemzetséges szócikket szívesen megírom a közeljövőben), csak nem tudom, a másik szócikknek mi legyen a címe, illetve mit tartalmazzon. Egyértelműsítésre lesz szükség mindenképpen, az biztos, a növénynemzetségről szóló szócikk címe értelemszerűen „Dohány (növénynemzetség)” lesz majd, a másiké viszont nem tudom, hogy mi. Az kiderült számomra, hogy a dohány, mint ipari alapanyag (lehet, hogy az lenne a legjobb, ha „Dohány (ipari alapanyag)” vagy „Dohány (mezőgazdasági termék)” lenne a címe?), nem feltétlenül csak egy fajhoz kötődik (korábban az indiánok több dohányfaj leveleit is szívták, ma azt hiszem egy faj és fajtáinak termesztése a legelterjedtebb), illetve nem csak a leveleket, hanem a szárat is felhasználják. A dohányipar állítólag az élelmiszeripar része (Magyar nagylexikon alapján), s a dohány termesztésével, feldolgozásával, dohányból készült termékek (cigaretta, pipadohány, vágott dohány, szivar, tubák, rágódohány) előállításával foglalkozik, bár nem éppen élelem a cigaretta. :) Az alábbi, a témához szorosan köthető szócikkeink léteznek a dohánnyal kapcsolatban a fent említetten kívül: dohánytermékek, dohányipar, dohánytermesztés, dohánytípusok listája. S ha ezek a szócikkek léteznek, akkor mit tartalmazzon a dohány ipari alapanyag szócikke? Hogy miből készül, mire használják és mondjuk a dohány története? :/ És ráadásul nem is dohányzom... :) --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 5., 00:53 (CEST)

Az EU-ban ezért is nincs élelmiszeipar magyar fogalmak szerint (mostanában sokat foglalkoztam a tèmával... lásd kategóriajavaslatoknál). Mindegy, ez most nem is fontos, hacsak annyiban nem, hogy akár dohány (dohányipar) is lehetne... tőlem a tabak is teljesen jó cím lehetne.. viszont a kocsmafalon erre a nemigazán növényes kérdésre talán elöbb kapnánk választ, hogy tényleg így hívják-e... én sem értek hozzà....

mindenesetre mindjárt küldök neked e-mailben anyagot róla. Ebben 2 fajról írnak. Fauvirt ^vita 2014. szeptember 5., 01:28 (CEST)

A Magyar nagylexikon és a Britannica hungarica világenciklopédia is a dohány szócikk alatt tárgyalja mind a botanikai, mind a felhasználási értelmezését; ezért gondoltam a dohányra mindkét esetben. Köszi előre is, amit küldesz, majd megnézem, de most már megyek aludni, mert álmos is vagyok, meg egy kicsit elegem is van, mert ma megint nem azzal foglalkoztam, amivel szerettem volna... :( --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 5., 01:38 (CEST)

A Dohány (növényi alapanyag)-hoz mut szóltok? Fauvirt ^vita 2014. szeptember 5., 08:03 (CEST)

@Fauvirt, valami miatt nem 100%-os nekem, de még ízlelgetem. :) Közben nekem is jutottak még eszembe egyértelműsítő szócskák, de aztán rájöttem, hogy nem jók: a dohány (nyersanyag) azért nem jó például, mert nem csak a feldolgozandó dohánynövény részeit, mint nyersanyagot nevezik dohánynak, hanem a pipába töltendő, cigarettasodráshoz elkészített dohányipari terméket is. A leendő szócikkről úgy képzelem, hogy benne a növényi részektől egészen a dohányipari termékek elkészítéséig lenne jó tárgyalni a dohányt ebben az értelmében, de magát a dohányipar működését nem részletezném természetesen, mint ahogyan a dohányipari termékeket sem, mert azokról önálló szócikkekben érdemes írni, lásd cigaretta stb. Most egyelőre a dohány (dohányipar) elnevezés tetszik a legjobban, amit korábban említettél. --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 10., 12:39 (CEST)

Dohány (ipar)? --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2014. szeptember 10., 12:48 (CEST)

Köszi, Burumbátor, ismét! :) Nekem ez tetszik a legjobban az eddigiek közül! --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 10., 13:24 (CEST)

A törvény (jogtar.hu) szerinti „nyers-”, „fermentált, érlelt” és „fogyasztási” dohány összességéről beszélünk a szócikk tematikáját illetően? Illetve csak a levélről (vagy van más része is, amit a szócikk tartalmazna)? (A díszdohány (Nicotiana alata) nem képezi/képezheti ennek a szócikknek részét, mert az a másikba passzol?) De nincs ellenemre perpill. az (ipar)... Fauvirt ^vita 2014. szeptember 10., 16:21 (CEST)

@Fauvirt, igen, ezeket mindet szeretném érinteni majd a szócikkben (szüret/aratás --> érlelés/fermentálás --> termékkészítés), mert ezek mind dohányok, szerintem, de már nem a növények, illetve nem mindegyik dohányfajból lesz ilyen dohány, ezért lenne jó egy ilyen szócikk is. Az egyes folyamatokkal meg majd részletesen foglalkozhatnak speciális cikkek, vagy ugyanez a szócikk bővített verzióban (de ezekkel már nem szeretnék foglalkozni). Azt olvastam, hogy egyes dohánytermékekben szerepel a növény ledarált szára is, nem csak a levele. A díszdohányt tudtommal nem használják fel a dohányiparban. Vannak még dohányfajok; a Priszter-szótár pl. 11 dohányfajt ír le, a The Plant List pedig, ha jól számoltam, 56 érvényes dohányfajt említ. Lehet majd akkor az ipar szócska? --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 11., 12:33 (CEST)

Egyértelműsítő lapos gondolatok

Cickafark, 2014-09-10

Sziasztok! A cickafark (egyértelműsítő lap)-on másodjára formázta át KeFe, hogy felsorolta ott a cickafarkfajokat. Emiatt elgondolkodtam, hogy talán mégsem annyira egyértelműsít az egyértelműsítő lap az ilyen esetekben. Ezzel kapcsolatban szeretnék segítséget, ötleteket kérni tőletek! Az említett egyértelműsítő lapon levő felállás az, hogy a növénynemzetségnek ugyanaz a neve, mint az egyik fajának (ebben az esetben a közönséges cickafarknak); de egyszerűen cickafarknak bármely más cickafarkat is lehet nevezni. A növénynemzetségről szóló szócikkben ezek a fajok fel vannak sorolva, ezért elegendőnek gondoltam az egyért.lapon is látható szöveget elhelyezni: A nemzetségbe sorolt növények magyar nevének része a „cickafark”; e növények listája a nemzetségről szóló szócikkben olvasható. Lehet, hogy egyértelműbben kellene erre felhívni a figyelmet? Annak nem sok értelmét látom, hogy itt is és ott is fel legyenek sorolva a cickafarkak, hisz' a növénynemzetség szócikkének az egyik funkciója éppen az, hogy a cickafarkakat ott felsorolhassuk, másrészt kettős karbantartási problémák adódnak ebből. Lehet, hogy a szöveget kellene megváltoztatni (1), vagy kellene még egy egyértelműsítő sort beszúrni azzal, hogy a cickafarkfajoknak is legyen külön link (ami jelen esetben a növénynemzetség szócikkére mutatna, mivel nincs önálló listaszócikk a cickafarkfajokról) (2)?

Az egyértelműsítő lapoknak elvileg egységes felépítésűeknek javasolt lenniük, lásd WP:EGYÉRT. Ezen belül azonban lehet, hogy lehetne találni egy olyan formát esetünkben, ami egyértelműbbé, gyorsabban megtalálhatóvá teszi az egyes jelentéseket az egyért.lapon.

Ezek figyelembevételével készítek egy verziót. Szerintetek ez jobb és világosabb, mint a jelenlegi?

* [[Cickafark (növénynemzetség)|cickafark]], növénynemzetség (Achillea);
* [[Közönséges cickafark|cickafark]], közönséges cickafark (Achillea millefolium) növényfaj, melyet Magyarországon gyakori előfordulása
és felhasználása miatt szoktak egyszerűen cickafarknak is nevezni;
* [[Cickafark (növénynemzetség)|cickafark]], az egyes cickafarkfajok egyszerűbb elnevezése.

Köszönettel: --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 10., 13:25 (CEST)

Szia! Én ki nem állhatom ha egy faj a nemzetség cikkre mutat, maradhatna az piros is. De lehet hogy csak én vagyok így ezzel. Szerintem veszekedni ezen nem érdemes, Mo.-on van kb. 5 ismert faj, az elfér az egyért. lapon. (Egyébként nekem elég lenne ha a cickafarknak nem is lenne egyért. lapja hanem a nemzetségről lehetne eljutni a fajokhoz.)--Yera ^vita 2014. szeptember 10., 14:23 (CEST)

Mivel "ketten vannak" bizonyos mértékig egyetértek Yerával (azért nem egészen, mert potenciális "veszély", hogy egy gyakorlatlanabb szerkesztő létrehozza valamelyik meglévő duplikátumát, illetve pirosan maradva nehezebb a karbantartó szerkesztőknek javítani a helyesbítendő hivatkozásokat), annyi kiegészítéssel, hogy a cikk elejéről még nekem mindenképpen hiányzik egy {{Más}}^(?) sablon... Viszont más esetben, vagy akár itt is, ehhez mit szóltok:

;Hasonló névvel:
* [[Cickafark (növénynemzetség)#Rendszerezés|cickafark]], a köznyelvben a cickafark nemzetségbe sorolt növények rövid megnevezése

? Fauvirt ^vita 2014. szeptember 10., 18:20 (CEST)

Talán nem kéne már írnom ma, de nem értem, hogy érted Fauvirt, hogy létrehozza egy meglévő duplikátumát? --Yera ^vita 2014. szeptember 10., 20:57 (CEST)

Semmi gond. :o) A kérdésed nyomán rájöttem, hogy nem magát az egyért.lapot tartod feleslegesnek, hanem a cickafark utáni zárójelet, uis a közönséges cickafark érelemszerűen nincs egyértelműsítve... (én arra gondoltam a "maradhatna az piros is" alapján, hogy csak az egyértlapot magát gondolnád "felszámolni", így a Cickafark (növénynemzetség) megmaradna és a cickafark pirossá válna, így ha behivatkozza ezt valaki, akkor olyan, mintha nem lenne róla szócikk... és lehet megírná valaki "újra"). Fauvirt ^vita 2014. szeptember 10., 21:38 (CEST)

Cickafark, 2014-09-11

Úgy gondoltam, mint a mákot, annak nincs egyért. lapja, pedig a kerti mák is lehetne ugyanúgy csak mák. Yera ^vita 2014. szeptember 11., 08:16 (CEST)

Szerkesztői ittlétem alatt eleinte arra törekedtem, hogy a cickafark legyen a növénynemzetség, a fajok pedig legyenek kétnevűek (közönséges cickafark, jószagú cickafark stb.), így tiszta sor, mert nem kell egyértelműsítés: a növénynemzetségek egyszavasak, a növényfajok meg a leggyakrabban kétszavasak. Aztán azt láttam, hogy mégiscsak jobb lenne egyértelműsítés, mert sokan a cickafark elnevezést használják a közönséges cickafarkra (egyébként a Priszter-szótárban sok ehhez hasonló esetet látok más nemzetség-faj esetben is; azt feltételezem, hogy ennek történelmi okai lehetnek). Az egyért.lap szükségességében erősített meg a vácrátóti projekt is, ahol vannak olyan fajnevek, amelyek egyúttal a nemzetségek nevei is (pl. rozs, zeller, bazsalikom, borágó stb.); ezek tehát olyan néven futnak a Wikin is, amik a korábbi felfogásom szerint nemzetségnek kellene lenniük, mégis a fajról szólnak. Ezután kezdtem azt gondolni, hogy kellene az egyért.lap, mivel: rozsnak hívjuk azt a fajt is, amelyikből rozslisztet, meg rozskenyeret készítünk (1), meg a növénynemzetséget is (2), ráadásul a nemzetségben levő többi fajt is lehet egyszerűen rozsnak nevezni (3), s ugyanez a séma ráilleszthető számos más nemzetség-faj viszonyra is, akár pl. a Yera által említett mákra, csak ezeket az eseteket még nem rendeztem egyért.lappal. (Miért nem? Korábban gondoltam arra, hogy rászállok az ilyen egyért.lapok gyártására, de nem vagyok még 100%-ig biztos abban, hogy ez a megoldás jó.) KeFe szempontját is értem, amikor ezt írja: „Namár most egy mezei felhasználó még kevésbé igazodik itt ki, nekik is a felsorolás volna ideális. Hiszen az egyért lapoknak éppen ez a szerepük.” (KeFe egész üzenetét a vitalapomon olvashatjátok, ezt a két mondatot csak azért ragadtam ki belőle, hogy illusztráljam, milyen új szempont merült fel.) Az egyért.lapokkal kapcsolatban nekem más a véleményem (szerintem csak az a szerepük, hogy az azonos vagy hasonló írású vagy hangalakú szavakat különböztessék meg egymástól), de valóban szempont lehet a kevésbé jártas olvasókat mielőbb az általuk vágyott cikkhez segíteni. Láttam, hogy közben KeFe módosított az egyért.lapon, de a jelenlegi forma meg a WP:EGYÉRT szerint nem helyes, mivel az egyért.lapokon az egyes jelentések soraiban csak egy link lehet, az is a legelején; de ezt egyelőre hagyom, mert örülnék, ha előbb jutnánk valamire. Ha felsorolnánk a magyarországi 4-5 cickafarkfajt az egyért.lapon, akkor meg felmerül bennem, hogy miért éppen ezeket, ha még vannak más cickafarkfajok is, azaz a többit miért nem? S akkor miért lennének két helyen a fajok: az egyért.lapon is és a nemzetségről szóló szócikkben is? Ezért gondoltam arra, hogy az egyért.lapon legyen a nemzetség és a gyakori faj, s a nemzetség linkjére kattintva az olvasó a nemzetség szócikkére jut, ahol megtalálja a fajokat is. De KeFe szerkesztése nyomán azt gondoltam, hogy az elképzelésemet nem tükrözi egyértelműen az egyért.lap. Fauvirt megoldása lehet egy közelítés: egyből a nemzetség-szócikk azon szakaszára linkeljünk, ahol a fajok találhatóak (a másik, még tisztább megoldás az lenne, ha a fajokat önálló listaszócikkekbe vennénk, s akkor arra lehetne linkelni; viszont a kevés fajszámú nemzetségeknél szerintem felesleges ilyen fajlistás szócikket készíteni). Nekem megfelel Fauvirt megoldása; az bizonytalanít még el, hogy a "Mi hivatkozik erre" eszköz látja-e az alszakaszokra való hivatkozást? --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 11., 12:22 (CEST)

Ha mezei olvasó lennék ami nyilván nem vagyok - meg nem is tudom mit kell ezalatt érteni - akkor olyan cickafarkat keresnék aminek a nevét is tudom. Nem tudom mit keres az, aki nem tudja a nevét annak amit keres, talán beírja hogy növény? --Yera ^vita 2014. szeptember 11., 19:55 (CEST)

Nem valószínű... Mondjuk vesz egy gyógyteát és rajta van, hogy cickafark (bár általában ezeken legalább a latin név pontosan van), vagy rosszabb esetben hallja a negyedik szomszédtól, hogy az szépapjának a barátjának a keresztlányának a nagyanyja receptje szerint, de múltkor a tévében is hallotta, hogy a cickafark az milyen állatjó nőbajokra, a barátnőjét is ezzel itatja... hát rákeres a wikipédián, hogy cickafark... én valahogy így képzelem... {{vigyorog}}Fauvirt ^vita 2014. szeptember 11., 21:11 (CEST)

Én is úgy fogtam fel idáig, és úgy is fogom fel, ahogyan Yera: ha keresek valamit, én is szeretem tudni a nevét. De attól tartok, s erre utal nekem KeFe szerkesztése, hogy a rendszertan nem feltétlenül ismert általánosan. Fauvirt példájához hasonlókra tudok én is gondolni. Az merült fel még bennem, hogy esetleg a növénynemzetségi jelentés sorába írt szöveget is valamiképpen átfogalmazhatjuk, hogy kevésbé legyen tudományos, mondjuk valahogyan így, de ez még nem tetszik: „növénynemzetség, melybe a cickafarkfajok tartoznak. A cickafarkfajok listája a növénynemzetség szócikkében olvasható.” vagy „növénynemzetség, melynek szócikkében megtalálható a cickafarkfajok/cickafarkak listája.” --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 12., 00:48 (CEST)

Cickafark, 2014-09-13

Kérlek benneteket hogy nézzétek meg most az egyért lapot! Én is elgondolkodtam a fentieken és kissé átalakítottam. Ha így jónak tartjátok akkor ez nekem is megfelel: A mostani verzióban az egeret a link fölé viszed, akkor a látszer megmutatja a lista elejét. Ezzel csak az a hiba hogy nem azt az 5-6 fajt mutatja, amit általában kereni szoktak az olvasók - (ha csak megnem változtatjuk a sorrendet a listában), az olvasók pedig nem biztos hogy tudják használni a Látszert. Ha változtatunk akkor a latin abc szerinti rendezés borul fel. Talán úgy lehetne a fajokat felsorolni, hogy a „hazai fajok” címszó alatt előre vehetnénk!? Más cikkekben is van erre példa.Jobb ötletem nekem sincs... - Üdv. » KeFe « ^Társalgó 2014. szeptember 12., 10:10 (CEST)

Ez, sajnos, nem lehet alternatíva: A WP:EGYÉRT]-en olvasható az egyértelműsítő lapok felépítése, mely szerint, ahogy fentebb már említettem, az egyértelműsítő lapokon belső linkek csak az egyes jelentések soraiban lehetnek (lásd a WP:EGYÉRT-en a „Formázás” szakaszt), s azokon belül is csak az egyes jelentések sorainak legelső szavai lehetnek linkelve (ennek technikai okai vannak, amihez nem értek), illetve önmagában a magyar növénynevek kis kezdőbetűvel kezdődnek (hacsak nincs bennük tulajdonnév és nem egy mondat kezdőszavai). Az egyért.lapok felépítésére is tekintettel kell lennünk. Emiatt továbbra is megmaradnék annál a formázásánál (lehetséges alternatíva híján), ahogy' előző hozzászólásomban írtam. --Sphenodon ^vita 2014. szeptember 13., 15:54 (CEST)

Cickafark, 2014-09-15

@KeFe Sajnos nem tudom követni a gondolataidat. Miből gondolod, hogy egy mezei olvasó ráviszi a linkre az egeret? A nemzetségbeni szerkesztés szerintem a járható út, hogy kiemeled ahogyan írtad a "Hazai fajok" néven amiket (szerinted) keresnek. Ilyenre pl. sok cikkben van. (Arra is sok cikkben van pl., hogy felborul a sorrend a latin listában a magyar nevek miatt, mert az egyik félnek az a mániája, hogy a magyar név legyen elől, a másiknak - mint nekem - meg az hogy a latin, ami praktikusabb szerintem mert nem mindennek van magyar neve, de ez az első csoportba tartó embereket nem zavarja, ahogy az sem, hogy latin nevek közé beírnak magyar neveket és ha sok lenne, teljes káoszba menne át a latin sorrend.) Mellesleg azok a keresett cickafarkak itt sincsenek meg még. Helyesírási kérdésekben amit Sphenodon leírt, az a szabály. --Yera ^vita 2014. szeptember 15., 10:26 (CEST)

Cickafark, 2014-11-08

Úgy tűnik, hogy Karmela ötlete, amely szerint az egyértelműsítő lapok új sorokkal gazdagodtak (lásd Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)#Három keresőlink az egyértelműsítő lapokra), elősegíti a fenti probléma megoldását, mivel azoknak, akinek nem egyértelmű a növénynemzetség fogalma a növényfajjal szemben, azaz akik nem találják meg az egyértelműsítő lapon a többi cickafarkat, azok az egyértelműsítő lapokon ezentúl mindig megjelenő kereső linkek segítségével nagy valószínűséggel meg fogják találni. Ennélfogva visszaszerkesztettem abba az állapotba az egyértelműsítő lapot, amelyben a cickafarknak két gyakori jelentése a növénynemzetség és a közönséges cickafark. --Sphenodon ^vita 2014. november 8., 20:16 (CET)

Cickafark, 2014-11-09

Jónak tartom az egyértelműsítő lap jelenlegi kialakítását, és kiegészítettem három dologgal:

1. A növénynemzetség sorát kiegészítettem azzal, hogy A nemzetségbe sorolt növények magyar nevének második része mindig „cickafark”.
2. a közönséges cickafark sorát kiegészítettem azzal, hogy „az a növényfaj, aminek nevét a teljes növénynemzetség átvette”
3. Létrehoztam továbbá egy átirányítást is: Cickafark (növényfajok) → Cickafark (növénynemzetség)

A két cikk elején pedig elhelyeztem egy utalást az egyértelműsítő lapra és a másik cikkre.

Mit gondoltok ezekről? Jó lesz így? Főként az átirányításon kéne elgondolkodni, annak célszerűségében bizonytalan vagyok.

Egyetértek azzal a törekvéssel, hogy a „cickafark” egyértelműsítő lapon csakis olyasmit soroljunk fel, amit egyszerűen, minden kiegészítést mellőzve is szokás „cickafark”-nak nevezni.

--Karmela posta 2014. november 9., 00:02 (CET)

A nemzetséges sorba szerintem is kell még kiegészítő szöveg: bevallom, valami egyszerűbbre vágyom, s régóta keresek alternatívát, de nehezen találok. Egyelőre az alábbinál tartok: „növénynemzetség, melybe az egyes cickafarkakat sorolják”. A növényfajos sorban levő kiegészítésről nem tudom, hogy így van-e valójában; ha igen, akkor szerintem maradhat, de ha nem biztos, akkor inkább vegyük ki. Az átirányítással kapcsolatban: engem nem zavar, de azt nem tudom megmondani, hogy keres-e így valaki. Mondjuk mivel létezik, ezért az egyért.lap új részének segítségével linkelhetővé válik, s ez mindenképp segítség az olvasónak. Fentebb említettem, hogy a gondolataimban szerepel, hogy esetleg külön listaszócikkben lehetne felsorolni a cickafarkfajokat, mivel sokan vannak (sokfajos nemzetségek esetén a fajok felsorolása a nemzetség szócikkében esetleg szétzilálja annak összképét); a fajlistás szócikkek esetén a szóban forgó átirányítás talán szükségtelenné válna. Viszont ilyen listaszócikket a kevés fajt tartalmazó növénynemzetségeknél nem érdemes készíteni, mert a kevés már elfér a nemzetséges szócikkben (szerintem eleve ott van a helyük). De ez meg felvet bennem olyan kérdéseket, hogy mikortól legyen fajlistás szócikk, mikortól ne, s valóban szükséges-e külön listaszócikk az egy nemzetségbe tartozó fajokról. --Sphenodon ^vita 2014. november 9., 01:39 (CET)

• Kivettem az egyértből azt, hogy a növénynemzetség erről kapta a nevét, a lap jól megáll a lábán enélkül is.

Az alább idézett módon már kellően rövidnek, más egyértelműsítő lapokon is jól sematizálhatónak, és ami szintén nem utolsó, növénytanban nem különösebben otthonosak számára is érthetőnek tartom a cickafark (egyértelműsítő lap) kialakítását:

„

• cickafark (növényfaj), közönséges cickafark, Achillea millefolium
• cickafark (növénynemzetség), Achillea, fajai magyar nevében mindig ott a „cickafark”

Hasonlók keresése

• az összes cikk, amelynek a címe azzal a szöveggel kezdődik, hogy cickafark
• az összes cikk, amelynek a címében előfordul az a szöveg, hogy cickafark (vagy valami hasonlóan írt szövegrész)
• az összes cikk, amelyben előfordul az a szöveg, hogy cickafark (vagy valami hasonlóan írt szövegrész)

”

A megnevezést közvetlenül követő, és az egyénítő zárójeles toldalékot imitáló kiegészítés más egyértelműsítő lapokon is használható lenne! (Illetve csökevényesen már használatban is van az életrajzok mellett és a filmeknél) Javasolom viszont, hogy a dőlt betűkkel bánjunk takarékosan, ugyanis nehézkessé teszik az egyért lap szerkesztését.

Ami a listacikket illeti:

Egyetértek Sphenodonnal, jó lenne megállapodni a fajokra nézve egy olyan határszámban ami fölött már önálló listacikket kap a felsorolásuk. Mondjuk hét, esetleg tíz lehetne ez a határszám, de valamilyen más, nagyobb szám is jó, csak az lényeg, hogy ne esetenként kelljen erről spekulálni. Valami ilyesmi lehetne a címe: Cickafark növénynemzetségű fajok listája (kell-e bele kötőjel?).

Az egyért lapokon szereplő kereső linkek így is, úgy is feleslegessé teszik a „Cickafark (növényfajok)” átirányító lapot, tehát amondó vagyok, hogy felejtsük is el.

--Karmela posta 2014. november 9., 09:46 (CET)

A koncepció próbájaként átalakítottam néhány egyértelműsítő lapot eszerint a séma szerint, nézzétek meg őket kritikusan: Gyöngyike (egyértelműsítő lap), Angelica (egyértelműsítő lap), Erika (egyértelműsítő lap), Here (egyértelműsítő lap), Vasfa (egyértelműsítő lap), Zea (egyértelműsítő lap), Kukorica (egyértelműsítő lap). Egyelőre, kérlek benneteket, hogy hagyjátok meg őket a jelenlegi formájukban, ha kell, akkor később persze vissza lehet állítani őket. --Karmela posta 2014. november 9., 14:13 (CET)

@Karmela, ami a növényfajos listaszócikket illeti, már van egy szokás az ilyen cikkek elnevezésére (lásd a Kategória:Növényekkel kapcsolatos listák), ami alapján Cickafarkfajok listája néven neveznénk el azt a szócikket. Nem tervezem, hogy tömegesen kezdem el gyártani az ilyen szócikkeket, csupán felmerült bennem az egyértelműsítés kapcsán, hogy van egy ilyen eset is a műhely érdeklődési körébe tartozó szócikkeknél. Az egyértelműsítő lapokkal kapcsolatban nem tudok mit mondani egyelőre, mert nekem sincs jobb elképzelésem, ami illeszkedne sematikus kinézetű egyért.lapokhoz. Bevallom, a jelenlegi állapot számomra nem tetszetős; ami nekem tetszene és számomra logikus a növénynevekkel kapcsolatban: a latin nevet dönteném és zárójelbe tenném, hogy jobban vezesse a szemet; ha a sorkezdő szó magyar növénynév és egyben az a szócikk címe is, akkor utána egyből a latin nevet írnám döntöttem és zárójelben; ha a sorkezdő szó magyar növénynév, de nem a szócikk címe, akkor utána egyből a szócikk címét írnám, s ez után a latin nevet döntötten és zárójelben. A „növénynemzetség” szót a latin név után tenném értelmező funkcióba. Amikor a sorkezdő a latin növénynév és ez egyben a szócikk címe is (tehát nincs magyar neve a taxonnak), akkor utána jönne értelmezőként a „növénynemzetség”; ha pedig a sorkezdő latin név nem a szócikk címe, akkor utána először a szócikk címét írnám (tehát a magyar növénynevet), s azt követően az értelmező szót. Persze ez a következetesség egyből borul, mihelyst szócikkátnevezés zajlik. Jelenleg tehát nincs jobb ötletem, nekem, de nem tudom, a többi műhelytagnak van-e. S mivel egyelőre alternatívát nem tudok javasolni, ezért elfogadom azt, ami most van. Egy-két észrevételem volna tartalmi szempontból (kérted, hagyjuk meg a lapokat jelenlegi formájukban): Az erika nemzetség latin neve „Erica”, magyar nevei pedig: „erika” vagy „hanga” így, kis kezdővel. A női neveknél van csak nagy kezdő (Erika, Hanga). A vasfáknál majd rendet kellene tenni, de egyelőre nincs több információm velük kapcsolatban a korábbi szakaszban már leírtakon kívül. A „Kukorica Jancsi”-t nem említeném meg a kukoricás egyért.lapon. Annak ellenére, hogy nekem nem teljesen tetszetős a jelenlegi állapot, támogatlak abban, hogy az egyért.lapok mennél egységesebb kinézetűek és használhatóbbak legyenek. --Sphenodon ^vita 2014. november 12., 00:06 (CET)

És az én röpke válaszom: nekem nagyon tetszik a 3 sorral kibővített egyért.lap. Néhány megjegyzés:

• a fajlistákat én nem tartom problémának, jelenleg inkább több ezres fajszámnál készülnek ilyenek, ahogyan a Sphenodon által említett kategóriában látható.
• Azt én sem értem, hogyan érted Karmela, hogy nehézkessé teszi az egyért. lapok szerkesztését a dőlt betű? Mert a latin neveket igyekszem mindig dőlttel írni, listáknál is, tudom hogy nem mindenki van így ezzel, de szeretném tudni az okot.
• A "magyar nevében mindig ott van" nem mindig igaz a nemzetségre. Csak egy eset, ami megoldásra vár: a mustár átirányít a mustármagra, ami lehet fehér (Sinapis alba), fekete (Brassica nigra), szareptai (Brassica x juncea), továbbá a mustár akár borsmustár (Eruca sativa) is (a Brassica általában káposzta). Nem ez az egyetlen eset, csak jelezni szerettem volna.--Yera ^vita 2014. november 12., 08:37 (CET)

Nagyvirágú pálmaliliom

Sziasztok, múltkor létrehoztam a Yucca grandiflora szócikket, de aztán elgondolkodtam, nincs-e ennek magyar neve. Elvileg a nagyvirágú pálmaliliom az csodálatosan ráillene, de ha a hálón rákeresek, ott a nagyvirágú pálmaliliomra leginkább a Yucca filmanetosa fajt adja, bár többhelyütt odaírják, hogy ez másnéven foszlóslevelű pálmaliliom. Ez a név sokkal logikusabb rá... Lehet, hogy csak valami amatőr szobanövénytermesztő egyszer leírta valahova, hogy a nagyvirágú az a filamentosa, aztán mindenki lemásolta róla és elterjedt? Vagy ezeknek egyáltalán nincs is „hivatalos” magyar neve? Zerind ^üzenőlap 2014. október 3., 10:16 (CEST)

Szia! Sphenodon biztosan tud segíteni a megfelelő szakirodalommal, én csak azért annyit szeretnék megjegyezni, hogy nincs "hivatalos" magyar név (a Priszter-féle könyvet tekintjük irányadónak, de abban is vannak hibák és nincs minden növénynek magyar neve), úgy hívja mindenki ahogy akarja, ami fontos hogy legyen rá lehetőleg megbízható forrás (mondjuk szakkönyv). Hasonló probléma volt a kaukázusi medvetalppal is. --Yera ^vita 2014. október 3., 10:33 (CEST)

Priszternél a Yucca grandiflorának nincs magyar neve. Viszont a Yucca filamentosának rengeteg magyar neve van (feltehetően mert elterjedt kerti növény Magyarországon is): jukka, kerti jukka, nagyvirágú pálmaliliom, foszlóslevelű pálmaliliom, fürtös pálmaliliom, rostliliom. Yerával teljesen egyetértve: nincs „hivatalos” magyar név, de vannak a botanikai szakirodalomban használt magyar nevek. Priszter Szaniszló annak idején vette a fáradságot, s egy jó adag (kb. 50 000) magyar névnek utánajárt, s tisztázta, ami a szememben rendkívül dicséretes. Sajnos, ebben a műben is vannak hibák (ahogy' azt a szerző botanikus kollégáitól hallottuk, de mások még nem vették a fáradságot a mű javítására, vagy egy teljesebb mű létrehozására). A másik dolog, hogy ezt a művet 1998-ban írta meg, s 1999-ben látott napvilágot. Ekkor még az internet igencsak fiatal volt, azaz az ún. „globalizálódás” az információs világban nem haladt annyira előre, mint manapság: ahogy magam látom jelenleg a növénynevekre ez annyiban vonatkozik, hogy lényegében azon növényeknek volt korábban magyar neve, amelyek itt éltek Magyarországon (őshonosan, meghonosodottan, boltokban kaphatóan stb.), illetve egyes kutatók saját szakterületeiken hozzátoldhattak a magyar nevekhez még, de sok növénynek nem volt és nincs is magyar neve. A „globalizálódással” olyan fajok is internetközelbe kerültek, amelyekről eddig csak kevés információ volt Magyarországon, s habár korábban „nagyvirágúnak” neveztek egy megismert fajt, lehetséges, hogy van ennél nagyobb virágú is, de azt korábban nem ismerték, vagy nem volt magyar vonatkozása. (Véleményem szerint érdemes lenne a magyar növényneveket majd szakmai berkekben átdolgozni, de nem vagyok botanikus, ezért én kezdeményezni ezt nem tudom, s lehet, hogy ezt csak én látom problémának itt, a Wikipédián.) Nekünk, itt a Wikipédián nem tisztünk magyar növényneveket adni, ha nincsen még, mert ez saját kutatás lenne, véleményem szerint, hiába volna teljes mértékben logikus az elnevezés. Ez kellemetlen tud lenni számomra is, bevallom, előfordult már, hogy ilyen helyzettel találkoztam. Viszont az is fennállhat, hogy a latin név nem tükrözi az állapotokat, mert a latin névadásnak is van egy „ceremóniája”. Továbbá az egyes népek, nemzetek a saját maguk szempontjából fontosnak tartott tulajdonságai által nevezik el a növényt saját nyelvükön, illetve átveszik a nevet másik nyelvből. Azonban az sem járható út, szerintem, hogy imígy-amúgy, itt-ott létrehozott magyar neveket teszünk be ide, mert azok vélhetően szintén saját kutatások. Az lenne a legtisztább, szerintem, ha a botanikusok, akik leginkább értenek hozzájuk, átlátják a növény rokonsági kapcsolatait stb., neveznék el őket valahol, hivatalosan, amit forrásként felhasználhatunk. Pl. a Faxon-jukka név sem szerepel a Priszter-szótárban, de a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik kiadványában igen, s erre már szívesen hivatkozom forrásként. Sajnos az is előfordul, hogy több, hitelesnek minősíthető, szakmai forrás eltérően nevez meg egy adott növényt, sőt, esetleg a növény rendszertani helyzetében sem értenek egyet; ez megint probléma, amivel mi, itt a Wikipédián nem tudunk mit kezdeni. A növényeknél nemrég lezajlott nagy rendszertani változás (ami még jelenleg is zajlik) szintén nem épült be a köztudatba, szerintem; ez szintén rendkívüli módon megbonyolítja a magyar elnevezéseket, de ez egy másik nagyobb falat, s ez most nem tartozik ide szorosan. :) Ha nem tudunk botanikus berkekből származó magyar nevet, vagy a magyar név forrása nem megbízható forrásból származik, akkor a latin nevet szoktam meghagyni cikkcímnek. --Sphenodon ^vita 2014. október 3., 11:18 (CEST)

Köszönöm válaszaitokat! Akkor mindenképpen meghagyom cikkcímnek a latin nevet. Kár, hogy nincs valami egységes adatbázis a magyar nevekről. Ezzel akkor lesz még dolga a jövő tudósainak. Zerind ^üzenőlap 2014. október 3., 14:29 (CEST)

Kalanchoe és Bryophyllum és még az „ë” is

Sziasztok! Tanácstalan vagyok, s szeretném megkérdezni tőletek, hogy szerintetek melyik felfogást kövessük a magyar Wikipédiában. Korábban külön nemzetség volt a korallvirág (Kalanchoe) és a sarjika (Bryophyllum). Azután megjelent az a szemlélet, hogy ezek egy nemzetségbe, a Kalanchoe nemzetségbe tartoznak, s mindkettő egy-egy alnemzetség, illetve máshol fajcsoporttá vált, azaz a Kalanchoe genuson belül egy Kalanchoe subg./sect. Kalanchoe (korallivrág) és egy Kalanchoe subg./sect. Bryophyllum (sarjika); ebben az esetben minden fajnévnek a nemzetségneve Kalanchoe. A német wiki és egyes más wikik, az itis.gov, az ars-grin.gov és Priszter is ez utóbbit követi, de így közelíti meg a Commons is és a Wikispecies is. Viszont az angol wiki és számos más wiki, a The Plant List és a tropicos.org is az előbbit képviseli, azaz külön nemzetségként kezeli őket, legalábbis nekem úgy tűnik. A magyar elnevezésekkel kapcsolatban is bizonytalan vagyok, mert míg a külön nemzetséges esetben egyértelmű, melyik a sarjika és melyik a korallvirág, addig az együtt tárgyalt esetben a nemzetség neve csak akkor lehetne korallvirág, ha a korallvirág értelmezését tágítanánk. Most egyelőre ennyit leírni van időm, ha esetleg zavarosan írtam volna le valamit, kérlek, szóljatok, s amikor lesz időm, bővebben kifejtem! Előre is köszönöm a hozzászólásaitokat! --Sphenodon ^vita 2014. október 8., 13:39 (CEST)

Apropó! mi a véleményetek a ë jelölésről? Bizonyos esetekben használják itt-ott (azt jelölik vele, hogy az adott hangot ki kell külön ejteni, pl. Hippophaë, Aloë, Kalanchoë stb.), ahogy' nézem, az angoloknál nem szokás. --Sphenodon ^vita 2014. október 8., 13:43 (CEST)

Szia! A korallvirággal és sarjikával kapcsolatban úgy közelíteném meg, hogy miről akarsz írni? Lehet a Bryophyllum átirányítás a korallvirágra, de ha valaki cikké alakítaná, az is elfogadható. Vannak cikkek kihalt növényekről is, az "érvénytelen" taxonokról simán lehet cikket írni, van is egy csomó. Megváltozott nemzetségű növényneveknél még mindig a magyar név mellett állok.

Az ë-t momentán nem találom a billentyűzeten, szerintem a használatát a wp valami irányelvében kéne rögzíteni. Cikkcímbe én nem használnám, átirányításként lehet.--Yera ^vita 2014. október 9., 09:20 (CEST)

Köszi a választ, értelek, és segít jobban látnom! :) Egyelőre most ki is ment a fejemből ez a téma, s szerintem napolom is egyelőre, mert nincs rá most kapacitásom, elfáradtam, annyit foglalkoztam mások utáni feljavítással, amit szintén nem tudtam befejezni... :/ --Sphenodon ^vita 2014. október 12., 16:26 (CEST)

Növényfajos cikkbox

Figyelembe ajánlom... én mostanság nagyon keveset vagyok... Wikipédia:Kocsmafal (műszaki)#Cikkboxok - további javaslatok - Karmelának köszönhetően ott a növényes is. Fauvirt ^vita 2014. október 31., 15:55 (CET)

Köszi! :) --Sphenodon ^vita 2014. november 1., 23:57 (CET)

Kategória:Haszonnövények

Sziasztok! A szakaszcímben említett, újonnan létrehozott kategóriával (Kategória:Haszonnövények) kapcsolatosan szeretném a véleményeteket kérni! Szerintem szükséges a kategória, de véleményem szerint rendezni kellene más kategóriákhoz való viszonyulását. A jelenlegi szülőkategória (Kategória:A növények nem rendszertani csoportosításai) szerintem rendben van, de talán érdemes volna tisztázni (előbb vagy utóbb, de inkább előbb :)), hogy mit tekintünk haszonnövénynek. Szerintem a dísznövényeket, a festőnövényeket, a fűszernövényeket, a gabonákat, a gyógynövényeket, a gyümölcsöket, az ipari növényeket, a takarmánynövényeket és a zöldségeket igen (lásd a kategóriákat), míg a gyomnövényeket, a híres növényeket, a növényi életformákat, parazita növényeket és a mérgező növényeket (lásd a kategóriákat) nem. S talán érdemes csak fajokat felsorolni a kategóriában. Szerintetek? --Sphenodon ^vita 2014. november 1., 23:56 (CET)

Szia! A tisztázásról volt szó a haszonnövények listája cikk vitalapján, de szerintem az elég kevés. A szülőkategória igen, oké, de akkor a zöldségek, gyümölcsök stb. nem e kategória alá kellene? A fajokkal többnyire egyetértek, miután a faj és nemzetség a wikin következetesen összemosódott, és azóta is javítjuk, de elképzelhető nemzetség is, amelynek minden faját felhasználják valamire (most példát nem tudok írni).--Yera ^vita 2014. november 3., 10:31 (CET)

Igen, mindenképpen a haszonnövények kategóriába tenném én is a zöldségeket, gyümölcsöket, dísznövényeket stb. A Természettudományi Kisenciklopédiából tudok elővarázsolni valami definíciófélét, de akkor még jobban szét kéne néznem majd a könyvtárban, ahová majd valamikor eljutok, de még nem tudom, mikor. --Sphenodon ^vita 2014. november 3., 21:40 (CET)

Van egy új útmutató, ami érdekelheti a műhelyt

Kérlek benneteket, hogy nézzetek rá: Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében, örülnék, ha ideírnátok a megjegyzéseteket: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)#Új, a címek egyértelműsítésével kapcsolatos útmutató. --Karmela posta 2014. november 10., 11:20 (CET)

Mik ezek a növények a Károlyi-kertben?

A Károlyi-kert cikket írom éppen, és a növények leírásánál kellene egy kis segítség. A "Század második felében" (a cikk közepe táján) és a vége felé a "Növényzet és állatvilág" fejezetben vannak gondjaim. A "Század második felében" fejezetben egy 1880-ban írt cikkre hivatkozok, ami felsorolja, hogy milyen növények voltak akkor a kertben. Jó párat csak latin névvel jelöl, de nem teljes latin névvel, így aztán pirosak a linkek. De van magyar nevű növény is, aminek a piros a linkje. Meg tudnátok nézni, hogy melyek azok, amiknek mégis van cikke, vagy hogyan lehetne úgy linkesíteni őket, hogy ha megíródik a cikk, akkor kékre váltson a link, és esetleg az is előfordulhat, hogy a helyesírás miatt piros a link. A "növényzet és állatvilág" fejezetben hasonló a gond, bár ott egy 2009-es netes cikkre hivatkozok. Köszi! - Tündi ^vita 2014. december 28., 10:56 (CET)

Szia, olvastam üzeneted, egyelőre nincs tuti ötletem. Ha esetleg valahol (más forrásból) latin nevet találsz az akkori növényekhez, az nagy valószínűséggel tisztázza is a növényt magát (bár még ilyenkor is lehetnek meglepetések, de ezek a meglepik jóval ritkábbak; szóval általában azt tapasztalom, ha van latin név, akkor az tisztázza melyik növényről van szó). Előfordul, s nem feltétlenül tartom problémának, hogy fajnevet nem adnak meg: ennek lehet olyan oka, szerintem, hogy nem tudják, netán nem tartják lényegesnek pontosítani, vagy abban a korban a nemzetségnek csak egy faja fordult elő, volt ismert ott (azaz a nemzetség megemlítése már egyértelműsítette a növényfajt), s ezek miatt megelégszenek a nemzetség megemlítésével; pl. ha azt írja valaki, hogy a Margit-szigeten juharfák találhatók, az bizonyos szempontból igaz. Akinek egyértelmű, vagy nem igénye, hogy milyen juharfá(k)ról van szó, annak ennyi is elég. De az pontosabb lehetne (és a Margit-szigetet nem ismerők számára többet mondana, szerintem), ha megemlítenénk, hogy pontosan mely juharfajok, -változatok stb. élnek a Margit-szigeten. Persze ha más forrás nincs az akkori növényzetről, akkor lehet, hogy a nemzetségnél többet nem is tudunk mondani róla. Ha azonosítható a növény, akkor szerintem használható a mai helyesírása, ha nem azonosítható, akkor szerintem jobb, ha marad az eredeti névalak, s esetleg piros marad a link (még akkor is, ha esetleg később kerül azonosításra a növény és kiderül, hogy korábban is megvolt a szócikk a magyar Wikin). Próbálkozom az azonosítással, bár könnyebb lenne, ha botanikus lennék. Megjegyzem: szerintem meglehetősen komoly és sokszor nehéz munka lehet korábbi művekben említett növények azonosítása ma ismert növénytaxonokkal! :) --Sphenodon ^vita 2014. december 28., 22:14 (CET)

A szócikkben az általam forrásként megadott pdf-fájlban szereplő latin nevek és a Priszter-szótár alapján azonosítottam a növényeket a „Növényzet és állatvilág” című szakaszban, s a Priszter-szótár szerinti helyesírást követtem. Tündi, kérlek, formázd át, ha nem megfelelően csináltam valamit! :) A „Század második felében” című szakaszban levő növénynevekkel egyelőre még nem foglalatoskodtam. --Sphenodon ^vita 2014. december 29., 00:16 (CET)

Köszi a segítséget! Közben azt a pdf-et, amit te beírtál, megtaláltam én is, sőt, rájöttem, hogy ennek a kivonata KIA névvel jelzett forrásom, úgyhogy azt ki is veszem a cikkből. Ebben a pdf-ben jó sok növény van felsorolva, ami 2009-ben mind a Károlyi-kertben élt. Szerinted ezekből melyeket lenne érdemes beleírni a cikkbe? Mindet túl sok lenne, azt hiszem. Azon is gondolkodom, hogyan lehetne megállapítani, hogy a 2009-es növények közül melyik van még meg. Pl. hortenziabokrokat írnak a Ferenczy utca felőli bejáratnál, (a térképen is rajta van) de ott idén már nem láttam hortenziát. Persze a legtöbb növényt (úgy a 99%-ukat) fel se ismerném. :) - Tündi ^vita 2014. december 29., 15:11 (CET)

Háát, nehéz kérdéseket teszel fel, de nagyon is fontosakat! :) Általában a fás szárú növényekkel (fákkal, cserjékkel) szoktak inkább „dicsekedni” a kertek, s természetesen minél különlegesebb, annál érdekesebb felhívni rá a figyelmet. Ha vannak szép vagy különleges, vagy az emberek számára valami miatt kedves lágyszárúak, akkor azokat is érdemes megemlíteni. Nem is tudom, hogy mind túl sok lenne-e, mivel magáról a kertről is sok információ van; lehet, ha nem listában, hanem a folyószövegben sorolódnak fel, akkor nem is tűnik majd olyan soknak. Vagy az is eszembe jutott, hogy egy listaszócikket készíteni a Fővárosi Állat- és Növénykert fajlistája mintájára, de ez is most csak úgy hirtelen merült fel bennem, nem elemeztem még, hogy érdemes-e megvalósítani bármelyiket. Az is fogas kérdés, hogy milyen növények vannak még meg jelenleg is a kertben. Ezt igazán egy felmérés tudná megmondani, szerintem. 2009-es adatokat használt fel a kézirat (a pdf-fájl), azóta 5 év eltelt; esetleg megemlíteném, hogy 2009-ben ezek voltak, a kert jelenlegi fajlistájához egyelőre nincs forrás. A fásszárúak azért is „hálásabbak” talán, mert nehezebb „eltüntetni” őket, pontosabban nagyobb feltűnést okoznak, ha eltűnnek. Nem tudom, tudtam-e segíteni, mert megoldást nem nagyon tudtam mondani. :/ --Sphenodon ^vita 2014. december 31., 00:36 (CET)

Külön listára, mint az Állatkertnél, én is gondoltam, de azért nem lenne jó, mert az Állatkertnek feladata, hogy növényeket is gyűjtsön, tehát gondolom ott mindig van naprakész leltár, de a Károlyi-kert "csak" egy park, ahol a növények jönnek-mennek. Talán folyószöveggel beleírok még párat, elvégre egy park leírása a növények nélkül elég bután néz ki. - Tündi ^vita 2014. december 31., 09:57 (CET)

A Károlyi-kert is kert (ahogy az állat- és növénykert is ;o) ), ezért nem tartom elvetendőnek a külön listát, és a folyószöveges növény-felsorolást sem. Sőt, én érdekesnek találom azt is, hogy ha megjelenik a külön lapnál az is, hogy források szerint mikor volt megtalálható (legkorábbi és legkésőbbi forrás szerint - értelemszerűen ahol csak egy évszám van, azt csak az akkori forrás említi), hm?

Továbbá, Tündi! Van néhány piros kert-fogalom... Először gondolkoztam, hogy a szöveghez lehetne {{jegyzet}}^(?)ként hozzáfűzni, de aztán úgy döntöttem, inkább ide írom és rád bízom, hogy hogyan és hol legyen:

Boszké (eredetileg: bosqet): francia szó, barokk vagy mértani kertek sajátos mértani alaprajzú, ligetes eleme, melyet sétautak osztanak kisebb részekre. Lehet nyitott (a fa sövényen belátni, sok gyepfelülettel) vagy zárt (sűrűre nyírt lombkoronájú fasor, belül a kisebb terekben sétányok, vízjátékok, gyepfelületek). Forrás: Adrian von Buttlar: Az angolkert - 1999 (online: Google könyv) és EA

Paliszád: építészeti alakra nyírt sövény Forrás:

Fauvirt ^vita 2014. december 31., 11:18 (CET)

„A század második felében” című szakaszban is módosítottam néhány növénynevet. Maradt azonban még két név, amivel nem tudok mit kezdeni: Az egyik a „dupla fürtű”, amivel kapcsolatban egy ilyent találtam, azaz ebben az orgonára hivatkozik, s mivel a szócikkben a felsorolásban éppen az orgona van előtte, lehet, hogy arra vonatkozik? Bár ha esetleg még erről is van szó, nem tudom, melyik faj lehet a dupla fürtű orgona, s az is lehet, hogy ez valami kertészeti változat lehet, s lehet, hogy más növényfajnak is lehet dupla fürtű változata. A másik a „werschaffeltii”: van olyan növénynemzetség, hogy Verschaffeltia, de léteznek olyan növények, amelyek fajneve verschaffelti (pl. Latania verschaffeltii, Fittonia verschaffeltii, Austrocylindropuntia verschaffeltii, Hyophorbe verschaffeltii, Agave verschaffeltii); s ezek közül nem tudom, melyik növényről lehet szó. --Sphenodon ^vita 2015. január 1., 02:29 (CET)

Köszi a rengeteg segítséget! A boszkéhoz és a paliszádhoz beírtam jegyzetként a két meghatározást, bár annyi problémám van, hogy az Eplényi-féle pdf nekem nem jön be. Lehet, hogy csak egyetemi gépről elérhető? A duplafürtű-problémához nem tudok mit mondani, 1880-ban csak ennyit írt a virág nevéről a cikkszerző... - Tündi ^vita 2015. január 17., 19:59 (CET)

Tündi, nálam az Eplényi-féle pdf letöltődik, s nem egyetemi gépet használok. --Sphenodon ^vita 2015. január 19., 20:37 (CET)

Gyalogakác

A QR-kód miatt kérdezem, ha szeretném megírni a gyalogakác nemzetségről a cikket, mi legyen a címe? Ha nem lehet átnevezni a fajt közönséges gyalogakácra, legyen gyalogkác (növénynemzetség)?--Yera ^vita 2015. január 26., 18:17 (CET)

Úgy emlékszem, hogy a Wikidata-elem magyar címkéjét nem szabad bántani (vagy a címkéből, vagy a WD-elemből generálódott a QR-kód: ez nem volt tiszta nekem anno, hogy melyikből), de @Texaner biztosan meg fogja tudni mondani. Szerintem a növénynemzetséges cikk címe lehet „Gyalogakác (növénynemzetség)”, a fajról szólót pedig majd át lehet utána nevezni „Gyalogakác (növényfaj)” névre. Mivel nem faji jelzős nevet adunk a növényfajnak az átnevezés során, ezért sem a Wikidata-elem, sem a WD-elem magyar nevű címkéje nem fog megváltozni. --Sphenodon ^vita 2015. január 26., 21:52 (CET)

Kell-e ilyen?

@Fauvirt:@Yera:@Sphenodon: Nemrég belekezdtem egy Rhodoplantae szócikkbe, azonban a rendszerezés miatt most hirtelen nem sok értelmét látom, hiszen a jelenlegi rendszerezés alapján a Rhodoplantae egyetlen törzset tartalmaz, a Rhodophytát, azonban ilyen szócikkünk már van. Az első változat a próbalapomon van, megkérhetlek titeket, hogy segítsetek eldönteni, hogy egyáltalán van-e értelme tovább foglalkoznom ezzel a taxonnal? Esetleg bedolgozandó? Írtam a kétféle rendszerezés miatt az egyetemi tanáromnak is, az ő válaszát még várom. Hálás köszönetem előre is, nyiffi ^üzenj! 2015. március 8., 13:15 (CET)

"Ha a Cyanidio-k a többi Rhodoplantaenak (Rhodo-k) testvérkládját alkotják - márpedig úgy tűnik azt alkotják -, (magyarán így együtt monofiletikus kládot alkotnak) akkor tök mindegy, hogy mindkettőt törzsként, vagy mindkettőt altörzsként kezeljük. Nem szól semmi érdemi érv egyik mellett sem, egyedül az alkalmazható rendszertani szintek szabnak határt. Nézzen utána, most éppen mi az elfogadottabb. Ahogy elnézem az Ön által említett irodalom osztály szintre szállítja le őket, emellett hasonló szinten megkülönböztet még néhány egyéb osztályt a vörösökön belül. Ez értelmezés kérdése. Kérdés továbbá, hogy 2006 óta áttört-e ez a megközelítés vagy maradt a régebbi. [...] Megjegyzem 2004 (Saunders et al.) és 2006 majdnem mindegy 2015-ben. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy 2006-ban is testvércsoportja volt a maradéknak a Cyanidio. A hagyományosabb elképzelés tehát jobban kifejezi a két csoport viszonyát!" - Ezt kaptam válaszul időközben. - nyiffi ^üzenj! 2015. március 8., 20:15 (CET)

Bottal létrehozni kívánt cikkektől az egyéb kocsmafalon

A Gyurika által kezdeményezett, e műhelyt is érintő bejegyzés itt elérhető: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#Biológiai téma bottal Fauvirt ^vita 2015. április 2., 13:55 (CEST)

Kiemelés

Értesítelek benneteket, hogy a Szarvasgomba cikket kiemelésre jelöltem. Kérlek támogassátok a jelölést. --Hello world ^vita 2015. május 27., 17:14 (CEST)

Encián

Az Encián lapot egyértelműsíteni kellene, mert most egy folyóirat van ezen a címen, de nem merem megcsinálni, mert nem tudom, hogy az encián nevű növénynek mi a hivatalos neve. --Hkoala 2015. június 2., 12:44 (CEST)

Piszter könyvem ugyan nincs, megállapodás szerint pedig ahhoz tartjuk magunkat és most nincs velem semmilyen szakkönyv sem, de amit tudok, az alapján pölö így nézhetne ki:

* Encián vagy tárnics (Gentiana), növénynemzetség, több faj és fajta (pl. tavaszi tárnics - Gentiana verna;
kínai tárnics - Gentiana sino-ornata; széleslevelű vagy szártalan tárnics - Gentiana acaulis, Makinó-tárnics - Gentiana
makinoi) köznyelvi megnevezése is ez, a német Enzian szó után
* Enciánnak hívják a kék burgonyacserjét (solanum rantonnetii vagy lycianthes rantonnetii), is de
nevezik még enciánfának vagy enciánbokornak is
* Encián (enciánkék, tárnicskék), kék színárnyalat (#616BE5)
* Encián (folyóirat)

vélemény? Fauvirt ^vita 2015. június 2., 14:01 (CEST)

Ha a kék szín a növényről kapta a nevét, akkor ne az legyen az első. --Hkoala 2015. június 2., 14:03 (CEST)

Áthelyezve (bár őszintén nem tudom, tojás vagy tyúk), meg egy kicsit átírva... így? :o) Fauvirt ^vita 2015. június 2., 14:08 (CEST)

Én is csak ha-val mertem írni Amúgy rá kellene néznetek a hivatkozásokra is: mind a kettő darab növényre vonatkozik, de itt fentebb azt olvasom, hogy többféle növény is lehet. --Hkoala 2015. június 2., 14:13 (CEST)

A német eredetű, azaz a tárnics megnevezésű növények (Tárnicsfélék)... közöttük van sárga is, és egy ital készül belőle. A német egyérten nincs szín: de:Enzian... ellenben tényleg a különleges kék színű növényekről kapta a nevét, közben utánanéztem. :o) Fauvirt ^vita 2015. június 2., 14:19 (CEST)

Ja... a solanum rantonnetii az a lycianthes rantonnetii korábbi, most szinonim lat. megnevezés... ;o) Fauvirt ^vita 2015. június 2., 14:21 (CEST)

Bocsánat, elkövettem a hibát, hogy "ránézésre" hittem a Wikipédiának... nem a család, hanem a nemzetség, és akkor már érthető az egész fajainak köznyelvi megnevezése... fogalmazom is át a mondatot... mégegyszer bocsánat!! Fauvirt ^vita 2015. június 2., 14:33 (CEST)

Közben létrehoztam a növénynemzetség és az Encián (egyértelműsítő lap)-ot is. Örülnék, ha többen is ránéznétek... (pl. @Sphenodon:, többek között mint Piszter-könyvtulajdonos ;o) ) Fauvirt ^vita 2015. június 2., 18:17 (CEST)

@Fauvirt:, nagyon köszönöm, hogy rendezted a helyzetet! :) Habár a Solanum rantonnetiinél jelezve van (átirányít a Lycianthes rantonnetiire), a Lycianthes rantonnetii viszont már kimaradt a Priszter-könyvből, vélhetően szerkesztési vagy nyomdahiba miatt, így ennek magyar nevéhez a könyvet nem tudom felvonultatni forrásul. A Gentiana növénynemzetség magyar neveként az encián a tárnics társneveként jelenik meg a könyvben. Az egyért.lap nekem így tetszik. --Sphenodon ^vita 2015. június 26., 00:44 (CEST)

Az enciánra hivatkozó két lapon a növénynemzetségre linkeltem, mert nem derült ki számomra, melyik fajról van szó: ilyen esetekben személy szerint a nemzetségre szoktam linkelni. --Sphenodon ^vita 2015. június 26., 01:03 (CEST)

Segítségkérés

Sziasztok! Segítséget kérnék növényrendszertanból... Fiamnak házi feladata volt nyolc növényt begyűjteni, abból egy-egy A4-es tablót készíteni. A feladathoz tartozik még, hogy a tablókról kell egy strukturált tartalomjegyzéket is készíteni családok szerint. Mivel a családban senki sincs növénytanban a topon , ezért kérném a segítségeteket, hogy milyen struktúrába lehet beilleszteni a következő növényeket:

• Pipacs
• Terebélyes harangvirág
• Réti margitvirág
• Indás ínfű
• Vadrózsa
• Seprűzanót
• Erdei turbolya
• Hólyagos habszegfű

Van-e erre valami családok szerinti hierarchia? Vagy mi alapján lehet ezeket rendezni?

Előre is köszönöm a segítségeteket! - Gaja   2015. június 29., 14:52 (CEST)

Ui: Légyszi pingeljetek meg, mert nem figyelem ezt a lapot! Vagy jöhet a vitalapomra is... Köszönöm! - Gaja   2015. június 29., 14:52 (CEST)

@Fauvirt, Nyiffi: Köszönöm szépen mindkettőtöknek a segítséget, azt hiszem így már meg tudjuk oldani a feladatot! Üdv! - Gaja   2015. június 29., 22:48 (CEST)

Eperfa?

Tavaly egy csomót segítettetek Károlyi-kert ügyben. Most fejleszteni szeretném a cikket képekkel, és ezért ismét kellene némi segítség. A kertben található talán az ország egyik legöregebb fehér eperfája. Van egy nagy, öreg fa, szerintem az lesz az, az összes többi fiatalabbnak látszik nála, ráadásul a 70-es években metróépítés felvonulási területe volt az egész kert, és majdnem az összes növény kipusztult, ezért is gondolom, hogy ez a bizonyos fa lehet az eperfa. A kép alapján meg tudjátok mondani, hogy tényleg eperfáról van-e szó?

Fájl:IMG 2807.JPG

Eperfa?

Köszi! - Tündi ^vita 2015. augusztus 1., 18:33 (CEST)

Szia Tündi! Ő mindenképpen eperfa, s igen, szerintem ő az az öreg eperfa: az irodalmak alapján fehér eperfa, Morus alba. Viszont szegény már nem így néz ki, mert feltehetően valamelyik vihar nagyon megtépázta: szinte a teljes koronája eltűnt, egy-két nagyobb ág maradt meg felül, a vastag törzs felső része is megsérült (gondolom, ahogy’ a korona ágait letéphette a vihar, beletéphetett a törzs felső részébe is). :( Remélem, sikerül regenerálódnia! --Sphenodon ^vita 2015. augusztus 1., 22:41 (CEST)

Köszi! Reménykedtem benne, hogy ez tényleg az a fa! Igen, tudom, már nem ilyen, sajnos. Ez egy májusi kép, és van képem a július 8-i vihar utánról is. A kettőt össze akarom dolgozni montázzsá, és úgy berakni a cikkbe. - Tündi ^vita 2015. augusztus 2., 10:35 (CEST)

Sziasztok! Igen, a kép és az ismeretek alapján szerintem is valószínű (hozzáteszem, szintén csak szerintem a kép alapján akár nyugati ostorfa is lehetne, a kérdés az, hogy a termése milyen), hogy ez az a bizonyos eperfa. Ha ez segít: ebben van egy 2009-es térkép növénymegnevezésekkel - ha már megvolt, bocs! Fauvirt ^vita 2015. augusztus 2., 14:53 (CEST)

- Igen, ez az, a térkép alapján is. - Tündi ^vita 2015. augusztus 2., 15:40 (CEST)

Fauvirt ^vita 2015. augusztus 2., 15:58 (CEST)

Monotipikus taxonok

Sziasztok! Úgyis már régen vetettem már fel témát, gondoltam, itt az ideje! :D A monotipikus taxonokkal kapcsolatban jelentkezik szememben néhány kérdés, amit szeretnék veletek megbeszélni. Fogalmaim szerint a monotipikus taxonok azok, amelyeknek csupán egy altaxonja van. Monotipikus taxon lehet akár rend is (mint például a pálmavirágúak, amelynek egyetlen családja van), de lehet alacsonyabb szintű taxon is, gyakoriak a monotipikus nemzetségek. Mit gondoltok az alábbiakról?

• Monotipikus taxonok esetén, véleményem szerint az alacsonyabb szintű taxonról érdemes szócikket elnevezni, vagyis éppen arról, amelyik nem biztos, hogy monotipikus, míg a monotipikus taxonról átirányítás készül. (Monotipikus nemzetség esetén nekem logikusnak tűnik, hogy az egyetlen fajról szóljon a szócikk, a nemzetségnév pedig egy átirányítólap erre a fajra). Így tettem a pálmavirágúak és a pálmafélék esetén.
• A Kategória:Monotipikus taxonok-ban fajok találhatók (állatok is), amik a monotipikus nemzetségek egyetlen fajai, de róluk nem tudjuk, hogy monotipikusak-e (azaz vannak-e alfajaik, változataik... vagy sem), azaz ezek nem azok a dolgok, amikről a kategória neve szól. A fenti logika szerint az átirányító lapokat kellene ide bekategorizálni, de az meg talán kevesebb információval bírna, mint ahogyan most vannak egy helyen a monotipikus nemzetség fajai. Szerintetek mi legyen ezzel a helyzettel? (A pálmavirágúak és a pálmafélék viszonya melegítette fel bennem ezt az egész monotipikus taxonos kérdést.)
• A pálmavirágúak szócikk átnevezése után a pálmafélék szócikket hogyan volna érdemes kategorizálni? Legyen egyszerre a növényrendek és a növénycsaládok között, vagy csak a növénycsaládok között? És legyen mindkét kategória úgy, mint Kategória:Pálmavirágúak és Kategória:Pálmafélék, s mindkettőbe legyen bekategorizálva, vagy az átirányítólap legyen a pálmavirágúak-kategóriában, a szócikk-lap pedig legyen a pálmafélék-kategóriában?

Először mindenképpen növénytani szempontból szeretném körüljárni az egészet. Előre is köszönöm a válaszaitokat! -- Sphenodon ^vita 2015. augusztus 27., 17:24 (CEST)

Én a tágabb (nagyobb rendszertani) egységet tenném meg szócikknek. A többin még gondolkozom... (+bocs, h csak most reagálok). Fauvirt ^vita 2015. október 19., 10:37 (CEST)

A „(fitomorfológia)” egyértelműsítő tagok

Sziasztok! Szerkesztő:Holdkóros feltett egy kérdést a Vita:Tarack (fitomorfológia) oldalon, ami szerintem megfontolandó. Bennem az merült fel most hirtelen, hogy érdemes lenne átnevezni az ilyen egyértelműsítő taggal ellátott szócikkeket „(botanika)” egyértelműsítő tagúra. Mit gondoltok? --Sphenodon ^vita 2015. október 18., 23:18 (CEST)

Abszolút egyetértek, ez a fitomorfológia szerintem abszolút nem is használatos kifejezés. A (botanika) pedig tökéletes lesz. – Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2015. október 19., 07:03 (CEST)

 támogatom, mivel az egyértelműsítés szűkítő jellegű. (Amúgy is, ha szükség lenne erre a szűkítésre, akkor a magyar magfelelőjét (növényalaktan) használatát javasolnám.) Fauvirt ^vita 2015. október 19., 10:15 (CEST)

Köszönöm nektek válaszaitokat! :) Átnevezem a lapokat. --Sphenodon ^vita 2015. október 20., 23:10 (CEST)

A tarack és a tövis esetén az átnevezést elvégeztem, azonban a hagyma (fitomorfológia) esetén bizonytalan vagyok, mivel létezik a hagyma (növénynemzetség) szócikk, ami szintén botanikai témájú. Milyen egyértelműsítő tagot javasoltok a módosult növényi részről szóló hagyma szócikk nevében? Köszönettel: --Sphenodon ^vita 2015. október 21., 00:42 (CEST)

A málnánál ennek alapján módosítottam. --Holdkóros ^vita 2015. október 21., 05:28 (CEST)

Köszi a málnás javítást, ott a taracknak a „biológia” volt az egyértelműsítő tagja, s azért nem találtam rá, mert csak a fitomorfológiásokat kerestem. --Sphenodon ^vita 2015. október 21., 21:06 (CEST)

@Sphenodon: én a hagymánál a növényalaktan szót választanám, mert közérthetőbb, de a jelenlegi formája is megfelelő. :o) Fauvirt ^vita 2015. október 21., 23:15 (CEST)

@Fauvirt:, köszi. :) Azon vigyorgok most éppen, hogy ha így maradna, ahogy most van, akkor Szerkesztő:Holdkóros eredeti felvetése nyomán kialakított álláspontunk nem érvényesülne. Ha meg magyarítom, akkor meg meg lehetne kérdezni, hogy a botanikát miért nem magyarítjuk növénytanra? :) Mindenesetre a növényalaktan szó talán mások számára is érthetőbb, mint a fitomorfológia, úgyhogy magyarítom. :) --Sphenodon ^vita 2015. október 23., 22:22 (CEST)

Változatok = szinonimák?

Itt is megkérdezem, a közönséges búzaról van szó. "A taxoboxban a szinonimák között ott van elképesztő mennyiségű változat (var.). Ezek rendszertani értelemben biztos, hogy szinonimnak tekintendők? Sokkal szűkebb egység, mint a faj." – Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2015. október 21., 16:43 (CEST)

Elvileg lehetséges, hogy egy alfajt vagy változatot később „visszaminősítenek” fajjá, mert kiderül, hogy mégsem olyan jelentős az eltérése a tőfajtól. Az általad említett szócikkben viszont az a helyzet is fennállhat, hogy korábban külön szerepelt pl. a Triticum vulgare faj, s volt neki sokféle alfaja, változata; mivel később kiderülhetett, hogy a Triticum vulgare = Triticum aestivum = közönséges búza, ezért minden korábbi Triticum vulgare alfaj, változat stb. egyúttal a Triticum aestivum = közönséges búza szinonimájává is vált. --Sphenodon ^vita 2015. október 21., 21:18 (CEST)

Tudomány képekben európai pályázata

Kedves műhely tagok. Nem biztos, hogy figyelitek a Wikipédia kocsmafalát. November 1-jén útjára indítottuk a Tudomány képekben európai pályázatát. A cél elsősorban a természettudományhoz kapcsolódó fényképek, képek készítése és azok feltöltése a Wikipédia Commonsba. A műhely tagja feltehetően rendelkeznek kapcsolatokkal a műhely érdeklődési körébe tartozó tudósokkal kutatókkal, ezért kérlek benneteket, hogy támogassátok a pályázatot azzal, hogy felhívjátok ismerőseitek figyelmét a Tudomány képekben európai pályázatára

--Texaner ^vita 2015. november 2., 19:34 (CET)

Wikispecies és Wikidata

Sziasztok! Köszönhetően a Wikispecies és a Wikidata integrálásának lebonyolításában részt vevő külföldi szerkesztőknek, illetve JulesWinnfield-hu-nak, mostantól a Taxoboxban már a Wikispecies-paramétert sem muszáj kitölteni, mert a Wikidatából ugyanúgy érkezik a Wikispecies-link, mint a Commons-link. Azt azonban érdemes megnézni, hogy jó helyre visz-e a link, mert ha nem, akkor módosítani kell a Wikidatában. Üdvözlettel: --Sphenodon ^vita 2015. november 13., 00:40 (CET)

Cayenne-i paprika stb.

Üdv! Feltettem itt egy kérdést: Wikipédia:Kocsmafal_(egyéb)#Cayenne-paprika, Cayenne-i bors, Csilipaprika, hátha tudtok rá válaszolni. Köszönöm, – Vépi ^vita 2016. január 22., 06:46 (CET)

Peronoszpórafélék

Szerkesztő:Ujlak jóvoltából létrejött a Peronoszpórafélék cikke. Nézzetek kicsit rá ha időtök engedi, a bevezetőn szerintem alakítani kéne némileg. --Karmela posta 2016. május 14., 17:12 (CEST)