Wikinómia

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője.
Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.

Jelentése[szerkesztés]

Tömeges együttműködés, mely az egész piacgazdaság szerkezetében és működési módjában bekövetkezô alapvetô változásokat jelenti, vagyis a piaci verseny olyan új alapelveit tárgyalja, mint a nyitottság, az egyenrangúak együttműködése, a megosztás (a tudás és más erôforrások újfajta megosztása), valamint a globális cselekvés (Tapscott, Don – D. Williams, Anthony: Wikinomics: How Mass Collaboration Changes Everythitig? Portfolio. New York, 2006, Penguin).

Háttere[szerkesztés]

A Wikinómia elméleti hátterét az elmúlt évek felkapott elméletei adják. Az egyenrangúak együttműködése (peerproduction) kifejezés Yochai Benkler nevéhez köthető: a jogászprofesszor 2005-ben egy hazai konferencián is tartott előadást a témában. Tapscotték a tömeges együttműködés kapcsán Rheingold alapmunkáira hivatkoznak. A kötet egyik fejezetének címét a szerzőpáros Alvin Tofflertől veszi kölcsön. Toffler A harmadik hullám című könyveben ír a gyártó-fogyasztó (prosumer) jelenségről, ami abban nyilvánul meg, hogy egyre nagyobb arányban válunk a termékek aktív alakítóivá, illetve magunk is előállítunk tartalmakat. A Creative Commons mozgalmat létrehozó Lessig is gyakran megjelenik a kötetben. A könyv egyik alapgondola a nyílt innováció eszméje, amit a Berkeley-ben dolgozó Henry Chesbrough 2003-ban publikált, azonos című könyvében fejtett ki. Ezekre az előzményekre épül a wikinómia négy alapelve.

Nyíltság: A nyitottsági cégen kívüli ötletek és erőforrások hatékony bevonását jelenti. Arra az axiómára épül, hogy a cégen kívül mindig több szakember és szaktudás áll rendelkezésre, mint saját kutatási cs fejlesztési osztályunkon. Ennek megfelelően ma nem az a célunk, hogy megnyerjük a legjobbakat, hanem az, hogy a legjobbak ötleteit és gondolatait megszerezzük, és a leghatékonyabban használjuk fel

Az egyenrangúak együttműködése a wikinómia alapelvei szerint egyrészt a cégek saját alkalmazottainak hatékonyabb „összedolgozását", a csapatmunka segítését, másrészt pe­dig a vállalatok közötti együttműködés erősítését jelenti.

A megosztás alapelve a szerzői jogokhoz és a szabadalmakhoz kínál új hozzáállást. Tapscotték a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos diskurzus egyik leggyakrabban elhangzó érvével szállnak szembe, miszerint ha szabadon hozzáférhetővé válnának a tartalmak és az innovációk, akkor a cégeknek többé már nem lenne érdemes kutatásba és fejlesztésbe, illetve filmek, zeneművek és könyvek előállításába fektetniük a pénzü­ket.

A globális cselekvést a szerzőpáros szembeállítja a több országban egyidejűleg működő multinacionális vállalatok gyakorlatával. A globális vállalatoknak nincsenek határaik, ezek már nem csupán transznacionális (országokon átívelő) vállalatok, hanem valóban globálisak, az egész világra kiterjedő ökoszisztéma részei. Glo­bálisnak a hálózatosán szerveződő, rugalmas és nyitott vállalatokat tekintik, ahol a rendszer felépítéséből adódóan – szükség szerint a földrajzi tényezőktől függetlenül – új erőforrások vonhatók be akár kutatási-fejlesztési feladatok megoldása, akár például egy mezőgazdasági gép optimális összeszerelése érdekében.

Tapscott és Williams állításai azonban vitathatók. Egyoldalúan érvelnek, kizárólag olyan esettanulmányokat mu­tatnak be, amelyek beleillenek a modelljükbe. Csak elvétve ejtenek szót a hagyományos verseny erejéről, nem emelik ki a bizalom, a megbízhatóság, a számonkérhetőség jelentő­ségét, amelyek jellemzően a zártabb együttműködési formákban vannak jelen, holott ha az esetleges ellenérveket is figyelembe vesszük, akkor sem kell feltétlenül arra a követ­keztetésre jutnunk, hogy a nyitottságnak és az egyenrangúak együttműködésének nincs jövője.

Összességében elmondható, hogy a wikinómia üzleti modellként sok esetben ha­tékonyan működik, de nem mindenre alkalmazható.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikinómia&oldid=25704412”