Wesselényi Miklós (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wesselényi Miklós és Cserey Heléna portréja. Korabeli festmények alapján készült metszet

Idősebb Wesselényi Miklós (Zsibó, 1750. december 11.Zsibó, 1809. október 25.) erdélyi magyar katona, politikus, főúr, a "zsibói bölény".

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Wesselényi István, anyja vargyasi Daniel Polixénia voltak. Nyolc éves korában apja elhunyt. Tizenegy testvére közül csak öt lánytestvére élte meg a felnőttkort. Nevelője kezdetben Deáki Filep Pál, később pedig Cornides Dániel volt. Tizenkilenc éves korában a kolozsvári kollégium padjaiból kilépve állt be katonának. Édesanyja halálakor, 25 éves korában már kapitány. Kolozsváron ismerkedett meg a székely kisnemesi származású Cserei Helénával, Cserei Farkas udvari kancellári tanácsos lányával. Az ismeretségből szerelem, abból pedig házasság lett. Mivel eltérő felekezethez tartoztak (Wesselényi kálvinista volt, míg a Cserei család római katolikus), gyermekeik kötelező jelleggel római katolikusok lettek.

Miklós szimpatizált a korabeli francia forradalom szabadságeszményeivel, amiért vitába került az erősen aulikus (a bécsi udvar konzervatív politikáját támogató személy –különösen főnemes – a reformkorban) természetű Haller János gróffal, a szomszédos gorbói kastély tulajdonosával. Kettejük vitája hamar szimbolikus hadviseléssé alakult, aminek egyik mozzanataként Wesselényi elfoglalta a kastélyt, a gróf embereit pedig elfogatta és saját zsibói várába vitette, majd rövid úton elengedte őket. Haller és neje panaszára Miklóst 1785-ben letartóztatták, perbe fogták, elítélték és a kufsteini várbörtön császártornyába, pontosabban annak 5-ös számú cellájába zárták. 1789. december 15-én szabadult. 1791-től 1809-ig állandó tagja volt az erdélyi országgyűlésnek az ellenzék (az alkotmánypártiak) padsoraiban (az udvarhűekkel szemben). Ekkor megsértődött azon, hogy az erdélyi rendek nem őt választották meg a mezei hadak tábornokának és visszavonult zsibói birtokára. Még abban az évben el is hunyt otthonában.

Wesselényi Miklós híres vadászatokat és lakomákat, tartott. A zsibói kastélyához kapcsolódó ménese pedig Erdély- és Magyarország-szerte híres volt. Művelt volt: Horatiust, Montesquieut, Voltaire-t olvasott. Kedvenc olvasmányai közt volt a Biblia. Bőkezű, különc és szeszélyes főúr volt. Szerencsétlenség kísérte gyermekeivel, tizenegy gyermeke közül csak egy (a tizedik) érte meg a felnőtt kort, az ifjabb Wesselényi Miklós.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Miroslav Marek: Wesselényi 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. április 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  2. Miroslav Marek: Lónyay 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2004. november 29. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  3. Miroslav Marek: Bánffy de Losoncz 6 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. január 18. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  4. Miroslav Marek: Wesselényi 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2007. április 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  5. Miroslav Marek: Daniel de Vargyas 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 9.)
  6. Miroslav Marek: Kemény 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. május 30. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  7. Miroslav Marek: Thoroczkay 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 6. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  8. Miroslav Marek: Petrőczy (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  9. Miroslav Marek: Thököly (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]