Wendy Barrien Lawrence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wendy Barrien Lawrence
Wendy Lawrence NASA STS114.jpg

Született 1959. július 2. (58 éves)
Jacksonville
Iskolái Massachusetts Institute of Technology
Rendfokozat Sorhajókapitány
Űrben töltött idő 73 676 perc
Repülések
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wendy Barrien Lawrence témájú médiaállományokat.

Wendy Barrien Lawrence (Jacksonville, Florida, 1959. július 2. –) amerikai haditengerészet kapitánya, űrhajósnő. Az első nő, aki a Haditengerészeti Akadémiát elvégezve repült az űrbe, valamint meglátogatta a Mir űrállomást.

Életpálya[szerkesztés]

1981-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) mérnöki oklevelet kapott. 1982-ben kapott helikopterpilóta jogosítványt. Szolgálati repülőgépe a HSL–30 volt. Az egyik első nő, aki helikopter vezetői engedélyt kapott. 1988-ban a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) keretében oceanográfiából szerzett oklevelet. Több mint 1500 órát töltött a levegőben , több mint 5 helikopter változattal, több mint 800 alkalommal landolt hajó fedélzetére.

1992. március 31-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Az űrhajózási Hivatal megbízásából több, az űrrepüléssel kapcsolatos feladatot végzett. 1996-1997 között Moszkvában a NASA koordinációs igazgatója volt. 1996-ban kiképzésben részesült a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Négy űrszolgálata alatt összesen 51 napot, 3 órát és 56 percet (1227 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 2006 júniusában fejezte be. 2006-tól az Andrews Space Inc. vezető tanácsadója.

Űrrepülések[szerkesztés]

  • STS–67, a Endeavour űrrepülőgép 8. repülésének küldetés specialistája. Az ASTRO–2 csillagászati űreszköz kutatási programjának segítése. Első űrszolgálata alatt összesen 16 napot, 15 órát és 8 percet (399 óra) töltött a világűrben. 11 100 000 kilométert (6 900 000 mérföldet) repült, 262 kerülte meg a Földet.
  • STS–86, az Atlantis űrrepülőgép 20. repülésének küldetés specialistája. A 7. randevú a Mir űrállomással. Az első amerikai űrséta (kutatás, szerelés) az űrállomáson. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát és 22 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 000 000 kilométert (4 300 000 mérföldet) repült, 170 kerülte meg a Földet.
  • STS–91, a Discovery űrrepülőgép 24. repülésének küldetés specialistája. A 9. és egyben utolsó Shuttle–Mir program küldetés. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 19 órát és 54 percet (236 óra) töltött a világűrben. 6 100 000 kilométert (3 800 000 mérföldet) repült, 155 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–114, a Discovery űrrepülőgép 31. repülésének küldetés specialistája. Egy űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 21 órát és 22 percet (333 óra) töltött a világűrben. 9 300 000 kilométert (5 800 000 mérföldet) repült, 219 alkalommal kerülte meg a Földet.

Források[szerkesztés]