Waldseemüller-térkép

A Waldseemüller-térkép, eredeti latin nevén Universalis Cosmographia, a német kozmográfus, Martin Waldseemüller által 1507 áprilisában megjelentetett világtérkép. A térkép nevezetessége, hogy ez az első ismert dokumentum, amely Amerikaként tünteti fel a kontinens nevét, ezáltal a világtérképet „Amerika keresztlevelének” is tekintik. A fametszeten az America elnevezés a világtérképnek Dél-Amerikát ábrázoló részén látható. Mint Martin Waldseemüller a térképhez kapcsolódó könyvében, a Cosmographiae Introductioban említi, az elnevezés az olasz Amerigo Vespucci tiszteletére került a térképre.

A Waldseemüller-féle világtérkép egyetlen fennmaradt példánya 2001 óta az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának a tulajdona.

Waldseemüller a kétdimenziós világtérképe mellé ugyanabban az évben nyomatott gömbformára ragasztható fölgömbszelvényeket is. Mind a falitérképen, mind a háromdimenziós földgömbön az amerikai kontinenst két különálló területként mutatja. A két ábrázolástól viszont eltér a falitérkép felső részébe helyezett miniatűr térkép, melyen Észak- és Dél-Amerikát egy földnyelv összeköti.

A falitérkép

Waldseemüller falitérképe 12 különálló részből áll, mindegyik lap egy 46 cm × 62 cm-es fametszet, melyek összeállítva 4 x 3-as elrendezésben – négy vízszintes és három függőleges sorban – alkotják a nagyformátumú, 248 cm x 138 cm-es világtérképet. A térkép a ptolemaioszi térképábrázoláson alapul, hosszúsági és szélességi körök mentén ábrázolja az egész Földet. A térkép felső-középső részébe illesztett két miniatűr térkép is bemutatja a glóbuszt, a nyugati féltekét ábrázoló miniatűr térkép mellett Amerigo Vespucci portréja is látható.

A térkép teljes neve Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque lustrationes, azaz „Egyetemes kozmográfia Ptolemaiosz hagyománya alapján, Amerigo Vespucci és mások felfedezéseit követve”. A mások közé tartozott többek között Kolumbusz Kristóf is.

Története

A térkép elkészítése idején Martin Waldseemüller a Lotaringiához tartozó Saint-Dié-des-Vosges-ben levő gimnázium rektoraként tagja volt Saint-Diében dolgozó kartográfus csoportnak, amely a spanyol és a portugál felfedezők legfrissebb, részletes beszámolói nyomán dolgozott. Waldseemüller 1507 áprilisában nyomtatta ki a kétdimenziós világtérképét, valamint a földgömbszelvényeket. Mind a falitérképet és a földgömböt a Cosmographiae Introductio című könyvével együtt készítette, a könyv, amely egyúttal kozmográfiai bevezetés is a kiadott világtérképekhez, mellékletként tartalmazza Amerigo Vespucci latinra fordított útibeszámolóit is „Quattuor navigationes” címen.^[1]

Az 1000 példányban nyomtatott nagyméretű világtérképnek egyetlen fennmaradt példánya létezik.^[2] A példány eredeti tulajdonosa Johannes Schöner (1477–1547) német csillagász volt, akitől annak teljes térképgyűjteménye a Waldburg-Wolfegg hercegi család tulajdonába került, majd a Waldseemüller-térkép teljesen feledésbe merült.

Csak 1901-ben bukkant fel újból, véletlenül talált rá Württembergben Joseph Fischer jezsuita kartográfus a vikingek amerikai hajózásait kutatva Waldburg-Wolfegg herceg wolfeggi kastélyának könyvtárában. 1903-ban az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára a térkép egy fakszimile példányát ugyan megszerezte, és bár több próbálkozás is történt az eredeti nyomat felvásárlására, a térkép 2001-ig Németországban maradt. Végül 2001-ben Johannes von Waldburg-Wolfegg herceg – a térkép tulajdonosa – beleegyezett az eladásba, az „Amerika keresztlevelének” is tekintett térképet az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára vásárolta meg 10 millió $-ért.^[3]^[4] 2001-ben Gerhard Schröder német kancellár elhárította az adminisztratív akadályokat, így a térkép elhagyhatta Németországot, 2007-ben pedig Angela Merkel német kancellár amerikai útja során jelképesen is az Amerikai Egyesült Államoknak ajándékozta Amerika keresztlevelének is tekintett térképet.^[5]

2007-ben a kiadvány ötszáz éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepség óta a térkép állandóan megtekinthető egy speciális mikroklímájú vitrinben a Kongresszusi Könyvtárban, a kiállításra kerülését átfogó tudományos vizsgálat előzte meg.^[6]^[7]^[8]

A térképritkaság 2005-ben felkerült az UNESCO A világ emlékezete program egyetemes értékkel bíró dokumentumainak listájára.^[9]

A földgömbszelvények

Waldseemüller által nyomtatott földgömbszelvények 1507-ből

A földgömbszelvények az ugyanabban az évben megjelent, 12 lapból álló világtérképnek, az Universalis Cosmographianak egyszerűsített tartalmú, kicsinyített nyomatai,^[10] melyeket 34×24 cm-es lapokra nyomtattak és kivágva gömbformára lehetett ragasztani. A földgömbszelvényekről Waldseemüller említést tesz a falitérképhez kiadott Cosmographiæ Introductioban is.^[11] A földgömbön Amerika nyugati partjai mellett levő Csendes-óceánt Occeanus Occidentalisként említi, az Indiai-óceánt Oceanus Orientalisnak, ugyanakkor a két óceán találkozása nem látható a térképen.

A földgömbszelvényeknek 2017-ben öt fennmaradt példánya volt ismert. Az első 1871-ben került elő, ez az eredetileg liechtensteini hercegi tulajdonban levő nyomat 1954-ben került a Minneapolisi Egyetem könyvtárába, ahol jelenleg is található (James Ford Bell Library).^[12] A következő nyomatot egy Ptolemaiosz-atlasz belsejében találták, jelenleg Münchenben a Bajor Állami Könyvtár (Bayerischen Staatsbibliothek in München) tulajdona. A harmadik példány 1992-ben került elő, jelenleg szintén Németországban, Offenburgban található. A negyedik nyomatra 2003-ban derült fény, ekkor egy gyűjtő tulajdonos újságban olvasott a Waldseemüller-térképről, rádöbbenve, hogy hasonlóval rendelkezik. Végül a londoni aukciósház, a Christie’s árverésén a Frodsham & Co. tulajdona lett, akik 1 002 267 amerikai dollárért, akkor egyetlen térkép áraként világrekordnak tekinthető összegért, vásárolták meg.^[13] 2012 júliusában a Müncheni Egyetem (Universitätsbibliothek der Ludwig-Maximilian Universität in München) jelentette be, hogy a Waldseemüller-féle földgömbszelvényeknek egy újabb példányát találták meg a könyvtárban, viszont ez kissé eltér az addig ismert példányoktól, feltételezik ennek oka, hogy ezt később, immár egy másik fadúcról nyomtatták. A könyvtár tulajdonában levő térkép elektronikus változata online is elérhető.^[14]

2017-ben a Christie’s bejelentése szerint a földgömbszelvényeknek egy újabb példánya került elő, melyet 2017. december 13-án bocsátanak Londonban árverésre, az aukciósház becslése szerint ára akár az 1.2 millió amerikai dollárt is elérhetné. Későbbi, 2017. decemberi bejelentés szerint az aukcióról visszavonták a térképet, mivel felmerült a gyanúja, hogy a nyomat hamis. Az újonnan felbukkant földgömbszelvényekkel kapcsolatos kételyeknek egyik oka egy, a térképen látható fehér csík. Nick Wilding, a Georgia Állami Egyetem tanára szerint, az 1871-ben elsőnek előkerült – a James Ford Bell Library tulajdonában levő – példányon látható csík természetes oka a papírlap sérülése és annak javítása, viszont az újonnan felbukkant nyomaton ennek nem kéne látszódnia. Egy másik kétséges részlet egy ragasztócsepp, amely fölött megy át a festéknyom – a The New York Times cikkében 60-szoros nagyításban látható –, feltételezik, ha a példány eredeti lenne, akkor a ragasztócsepp alatt kellene lennie a festéknyomnak. Részben ezek alapján több szakértő, köztük Julian Wilson, a Christie’s könyvszekciójának vezető szakértője véleménye szerint az újonnan felbukkant nyomat hamisítvány, a James Ford Bell Library példányának egy korabeli papírlapra fotómechanikus eljárással készített másolata.^[15]^[16]

Jegyzetek

↑ Dr. Ötvös, János: Amerigo Vespucci négy utazása Amerikába. Élet és Tudomány, 1962. január 14. (Hozzáférés: 2017. december 12.)
↑ Lester, Toby. „The map that changed the world”, BBC, 2009. október 28. (Hozzáférés: 2009. október 28.) „Waldseemuller himself would later record that 1,000 copies of the map had been printed, a very substantial number for the day. But the rapid pace of geographical discovery meant that copies of the map were soon discarded in favour of newer, more up-to-date pictures of the world, and by 1570 it had all but vanished from memory.”
↑ „Library Acquires Only Known Copy of 1507 World Map Compiled by Martin Waldseemüller”, Library of Congress, 2001. július 23.
↑ „Library Completes Purchase of Waldseemüller Map”, Library of Congress, 2003. június 18.
↑ „Germany Rediscovers the US as a Partner”, Der Spiegel, 2007. április 30. (Hozzáférés: 2017. december 27.)
↑ Integrated Digital Imaging Systems: Hyperspectral Imaging. Library of Congress. (Hozzáférés: 2017. december 27.)
↑ Topics in Preservation Series (TOPS). Library of Congress. (Hozzáférés: 2017. december 27.)
↑ „Construction Under Way for Encasement of the 1507 Waldseemüller Map”, Library of Congress, 2007. június 29.
↑ Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque Lustrationes. UNESCO Memory of the World Programme. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
↑ Könyvtári Figyelő - 27. (63.) évf. 1. sz. (2017.)
↑ Shirley, Rodney W. (1993). The Mapping of the World, p. 29. London: New Holland (Publishers) Ltd.
↑ Maps & Mapmakers - Martin Waldseemuller, 2005. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
↑ „First map of America makes $1m”, CNN.com, 2003. június 8.. [2006. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]
↑ Waldseemüller, Martin (after 1507), Globensegmente, <http://epub.ub.uni-muenchen.de/13138/>. Hozzáférés ideje: 2012-07-03
↑ Römer, Jörg. „Auktion gestoppt: Krimi um 500 Jahre alte Karte”, Der Spiegel, 2017. december 14. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
↑ Blanding, Michael. „Why Experts Don’t Believe This Is a Rare First Map of America”, The New York Times, 2017. december 10. (Hozzáférés: 2017. december 10.)

Források

Leste,Toby A world redrawn: When America showed up on a map, it was the universe that got transformed", Boston Globe, October 11, 2009
Lester, Toby, "Putting America on the Map", Smithsonian (magazine), Volume 40, Number 9, p. 78, December 2009
Lester, Toby: The Fourth Part of the World: An Astonishing Epic of Global Discovery, Imperial Ambition, and the Birth of America, Free Press, 2010, 496 p. ISBN 1-4165-3534-9.
Donald L. McGuirk, Jr. "The Presumed North America on the Waldseemüller World Map (1507): A Theory of Its Discovery by Christopher Columbus", Terrae Incognitae, Volume 46, Issue 2 (September 2014), pp. 86–102.
The New World: 1490–1550, New Found Lands: Maps in the History of Exploration. Psychology Press, Routledge, 53. o. (1998). ISBN 978-0-4159-2026-1. OCLC 38144335. Hozzáférés ideje: 2014. április 20.
Omohundro Institute of Early American History and Culture, Williamsburg, Virginia.szerk.: Martin Brückner: Early American Cartographies, illustrated, Chapel Hill, NC: University of North Carolina Press Books (2011). ISBN 978-0-8078-3469-5. OCLC 761014612. Hozzáférés ideje: 2014. április 24.
Blanding, Michael. „Why Experts Don’t Believe This Is a Rare First Map of America”, The New York Times, 2017. december 10. (Hozzáférés: 2017. december 12.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Waldseemüller-térkép témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Ősnyomtatvány

Földrajzportál
USA-portál

[1] Dr. Ötvös, János: Amerigo Vespucci négy utazása Amerikába. Élet és Tudomány, 1962. január 14. (Hozzáférés: 2017. december 12.)

[2] Lester, Toby. „The map that changed the world”, BBC, 2009. október 28. (Hozzáférés: 2009. október 28.) „Waldseemuller himself would later record that 1,000 copies of the map had been printed, a very substantial number for the day. But the rapid pace of geographical discovery meant that copies of the map were soon discarded in favour of newer, more up-to-date pictures of the world, and by 1570 it had all but vanished from memory.”

[3] „Library Acquires Only Known Copy of 1507 World Map Compiled by Martin Waldseemüller”, Library of Congress, 2001. július 23.

[4] „Library Completes Purchase of Waldseemüller Map”, Library of Congress, 2003. június 18.

[5] „Germany Rediscovers the US as a Partner”, Der Spiegel, 2007. április 30. (Hozzáférés: 2017. december 27.)

[6] Integrated Digital Imaging Systems: Hyperspectral Imaging. Library of Congress. (Hozzáférés: 2017. december 27.)

[7] Topics in Preservation Series (TOPS). Library of Congress. (Hozzáférés: 2017. december 27.)

[8] „Construction Under Way for Encasement of the 1507 Waldseemüller Map”, Library of Congress, 2007. június 29.

[mow-9] Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque Lustrationes. UNESCO Memory of the World Programme. (Hozzáférés: 2017. december 7.)

[10] Könyvtári Figyelő - 27. (63.) évf. 1. sz. (2017.)

[Shirley-11] Shirley, Rodney W. (1993). The Mapping of the World, p. 29. London: New Holland (Publishers) Ltd.

[12] Maps & Mapmakers - Martin Waldseemuller, 2005. (Hozzáférés: 2012. július 3.)

[13] „First map of America makes $1m”, CNN.com, 2003. június 8.. [2006. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]

[14] Waldseemüller, Martin (after 1507), Globensegmente, <http://epub.ub.uni-muenchen.de/13138/>. Hozzáférés ideje: 2012-07-03

[15] Römer, Jörg. „Auktion gestoppt: Krimi um 500 Jahre alte Karte”, Der Spiegel, 2017. december 14. (Hozzáférés: 2017. december 26.)

[16] Blanding, Michael. „Why Experts Don’t Believe This Is a Rare First Map of America”, The New York Times, 2017. december 10. (Hozzáférés: 2017. december 10.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]