Waimanu

Waimanu
	Evolúciós időszak: Paleocén, 60 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	A Waimanu manneringi rekonstrukciója
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Pingvinalakúak (Sphenisciformes);
Család:	?;
Alcsalád:	?;
Nem:	Waimanu; Jones, Ando & Fordyce in Slack et al., 2006
Faj:	W. manneringi;
Tudományos név
	Waimanu manneringi; Slack et al., 2006
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Waimanu témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Waimanu témájú kategóriát.

A Waimanu a madarak (Aves) osztályának és a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjének, eddig az egyik legbazálisabb, azaz alapibb fosszilis neme.

Tudnivalók[szerkesztés]

A Waimanu ezelőtt 60 millió éve élt, a középső paleocén korszakban, majdnem mindjárt a kréta–tercier kihalási esemény, valamint a nem madárszerű dinoszauruszok kihalása után. Felfedezése két elmélet megerősítéséhez járult hozzá: az egyik szerint a Neoaves madárcsoport - melybe a legtöbb mai madár tartozik - még a dinoszauruszok korának utolsó szakaszában kezdte kialakítani a mai madárrendeket; míg a másik elmélet szerint a rendek kialakulása mindjárt a K-T esemény után, nagyon rövid idő alatt következett be. A nagymértékű és terjedelmű DNS-vizsgálatok után Hackett és társai felfedezték, hogy az utóbbi elmélet az érvényesebb.^[1] Habár a Waimanu a legkorábbi ismert pingvin, már ő is röpképtelen volt, mint a mai pingvinfajok. A szárny csontjai nem mutatnak olyan specializálódást az úszáshoz, mint a modern pingvinek esetében, de azért mégis vízi életmódot folytatott, és úszáshoz a szárnyait használta. Testalkatra a mai búvárfélékhez (Gaviidae) hasonlíthatott, azonban az úszása az óriásalkáéhoz (Pinguinus impennis) volt hasonló. Egyes DNS-vizsgálatok és alaktani kutatások a pingvineket a búvárfélékhez rokonítják, azonban az előbbiek szárnyhajtású úszáshoz, míg az utóbbiak hártyás-úszólábú közlekedéshez alkalmazkodtak.

Az első Waimanu maradványt 1980-ban, az új-zélandi Waipara folyó menti Canterbury városhoz tartozó Kokoamu zöldhomokkő formációban találták meg. A neve a maori nyelvből ered, jelentése: „vízimadár”.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe korábban két faj tartozott, azonban a 2018-as kutatások következtében az egyiket kivonták innen, tehát jelenleg ez a madárnem monotipikussá vált:^[2]

Waimanu manneringi Slack et al., 2006 - típusfaj; középső paleocén, körülbelül 60 millió éve
Waimanu tuatahi Ando, Jones & Fordyce in Slack et al., 2006 - mai nevén Muriwaimanu tuatahi; késő paleocén, talán 58 millió éve^[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Hackett, S.J. et al., (2008). "A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History." Science, 230(27): .
↑ Slack, K.E., Jones, C.M., Ando, T., Harrison G.L., Fordyce R.E., Arnason, U. and Penny, D. (2006). "Early Penguin Fossils, plus Mitochondrial Genomes, Calibrate Avian Evolution." Molecular Biology and Evolution, 23(6): 1144-1155. doi:10.1093/molbev/msj124 PDF fulltext Supplementary Material Archiválva 2009. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ (2018) „A well-preserved new mid-Paleocene penguin (Aves, Sphenisciformes) from the Waipara Greensand in New Zealand”. Journal of Vertebrate Paleontology Online edition, e1398169. o. DOI:10.1080/02724634.2017.1398169.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Waimanu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Images of Waimanu specimens and a phylogram of early birds.
Skull of world's oldest penguin found
Slack, K.E.; Jones, C.M.; Ando, T.; Harrison, G.L.(A.); Fordyce, R.E.; Arnason, U.; Penny, D. 2006: Early penguin fossils, plus mitochondrial genomes, calibrate avian evolution. Molecular biology and evolution, 23(6): 1144-1155. doi:10.1093/molbev/msj124 PDF

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Hackett, S.J. et al., (2008). "A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History." Science, 230(27): .

[description-2] Slack, K.E., Jones, C.M., Ando, T., Harrison G.L., Fordyce R.E., Arnason, U. and Penny, D. (2006). "Early Penguin Fossils, plus Mitochondrial Genomes, Calibrate Avian Evolution." Molecular Biology and Evolution, 23(6): 1144-1155. doi:10.1093/molbev/msj124 PDF fulltext Supplementary Material Archiválva 2009. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben

[Sequiwaimanu-3] (2018) „A well-preserved new mid-Paleocene penguin (Aves, Sphenisciformes) from the Waipara Greensand in New Zealand”. Journal of Vertebrate Paleontology Online edition, e1398169. o. DOI:10.1080/02724634.2017.1398169.

[1]

[2]

[3]