Ugrás a tartalomhoz

Władysław Podkowiński

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Władysław Podkowiński
Önarckép (1887)
Önarckép (1887)
Született1866. február 4.[1][2][3][4][5]
Varsó[6]
Elhunyt1895. január 5. (28 évesen)[7][1][8][2][3]
Varsó[9][6]
ÁlneveAndrzej Ansgary
Állampolgársága
Foglalkozásafestőművész
IskoláiVarsói Képzőművészeti Akadémia
Halál okagümőkór
SírhelyePowązki temető[10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Władysław Podkowiński témájú médiaállományokat.

Władysław Podkowiński (Varsó, 1866. február 4. – Varsó, 1895. január 5.) lengyel festő és illusztrátor, hazájában az impresszionizmus előfutára. Lengyelország három felosztása idején a Fiatal Lengyelország mozgalomhoz csatlakozott.[11]

Varsóban született, 4 évesen elvesztette édesapját. Művészi képzését Wojciech Gerson rajziskolájában kezdte, majd átkerült a Varsói Képzőművészeti Akadémiára, ahol 1880 és 1884 között diákoskodott. Érettségi után számos vezető varsói művészeti folyóiratban jelentek meg a művei. 1885-ben Józef Pankiewiczcsel együtt a Orosz Művészeti Akadémián tanult. Szentpétervárról hazatérve 1886-ban illusztrátori állást kapott a Tygodnik Ilustrowany folyóiratnál, ahol annak egyik leghíresebb művésze lett.

1889 és 1890 között Párizsban, 1890-től korai haláláig Varsóban élt. Ez idő alatt készültek első akvarell- és olajfestményei. Azokra a korai festményekre elsősorban Aleksander Gierymski volt nagy hatással. A festészetet 1889-es párizsi utazása után fogadta el hivatásává, ahol nagy hatással voltak rá a francia impresszionista festők, köztük elsősorban Claude Monet. Podkowińskit később az impresszionista mozgalom otthoni megismertetéséért is elismerték, de élete vége felé egészségi állapota miatt a szimbolizmus felé hajlott. Nagyon korán, 28 éves korában, tuberkulózisban halt meg Varsóban. A Powązki temetőben temették el (22-3-30. szakasz).

Legismertebb festménye, Az örömök őrülete, amelyet először a Zachętában állítottak ki. A századfordulós botrányok és közfelháborodások hangulata vette körül. 1894-ben egy varsói művészeti kiállításon szerepelt, ahol hevesen kritizálták. A kiállítás mindössze 36 napig tartott, mert Podkowinski a 37. napon kést vitt magával, és összevágta az alkotását. A festményt halála után restaurálták.[11] A kép Krakkóban a Nemzeti Múzeum 19. századi lengyel művészetek galériájában látható.

  1. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  3. 1 2 Lija Skalska-Miecik (2017. december 13.). "Podkowiński, Władysław". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T068228.
  4. ↑ "Artists of the World Online" (német nyelven). K. G. Saur Verlag. 3. évezred. doi:10.1515/AKL.
  5. ↑ "abART". Hozzáférés: 2021. április 1.
  6. 1 2 psb.23380.1
  7. ↑ "RKDartists" (holland nyelven). Hozzáférés: 2017. augusztus 23.
  8. ↑ "Benezit Dictionary of Artists". Benezit művészeti lexikon (Oxford) (angol nyelven). Oxford University Press. 2006. Hozzáférés: 2017. október 9.
  9. ↑ "Union List of Artist Names". Union List of Artist Names (angol nyelven). 2010. november 5. Hozzáférés: 2018. október 25.
  10. ↑ "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 5.
  11. 1 2 Jerzy Madeyski (2004). "Władysław Podkowiński – wszędobylski reporter czy rozszalały impresjonista?" (lengyel nyelven). Gazeta Antykwaryczna. Rynek Sztuki, nr 7/8 (88/89), 7/8 2003, reprint in Zwoje 3(40). 2012. október 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. december 24.
Sírja a Powązki temetőben
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Władysław Podkowiński című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]