Vészi Margit
| Vészi Margit | |
 | |
| Született | 1885. április 27.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1961. július 11. (76 évesen)[1] Alicante |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Molnár Ferenc (1906. május 19. – 1910) |
| Gyermekei | Sárközi Márta |
| Szülei | Vészi József |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vészi Margit témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vészi Margit (Budapest, 1885. április 27. – Alicante, 1961. július 11.) újságíró, festő, grafikus, Vészi József leánya, Molnár Ferenc felesége.
Élete[szerkesztés]
Festőnek készült, Bihari Sándor tanítványa volt. Néhány külföldi kiállításon és egy budapesti kollektív kiállításon (1911) szerepelt is festményeivel és grafikáival. Azután az újságírásra tért át. Először a Pester Lloydnak, majd Az Estnek volt a munkatársa. 1912–1914 között a Művészetben is jelentek meg levelei. Az első világháború (1914–1918) alatt haditudósító volt.
1906. május 19-én Budapesten között házasságot Molnár Ferenccel.[2] A házasság csakhamar megromlott. Molnár nem egy alkalommal tettleg bántalmazta feleségét. 1910-ben váltak el.[3] A válás után Rómában, az USA-ban élt, és ott Hollywoodban dolgozott is. Lefordította Pierre Loti Krizantém asszony című regényét (Budapest, 1919).
Hetvenhat éves korában a spanyolországi Alicante városában, egy hotelszobában, önkezével vetett véget életének.[4]
Családja[szerkesztés]
Szülei Vészi József és Keményfi Franciska.[5] Lánya: Molnár Márta (előbb Horváth Zoltán publicista, majd Sárközi György író felesége); unokái: Horváth Eszter ének-zene tanár (Lukin László karnagy felesége), Horváth Ádám rendező, Sárközi Mátyás író. Dédunokái: Lukin Sándor, tévéoperatőr; Lukin Cecília, a Magyar Rádió Gyermekkórusának titkára; Lukin Ágnes, az MTV rendezője; Lukin Gábor, zeneszerző; Lukin Márta opera-énekesnő; Lukin András; Lukin Zsuzsanna, énekes, karnagy és Lukin Katalin, angoltanár.[6]
Művei[szerkesztés]
- Az égő Európa (riportok, Budapest, 1915)
- Útközben (visszaemlékezések, Budapest, 1918)
- Éjféli mese (elbeszélések, Budapest, 1923)
Fordításai[szerkesztés]
- Edward Knoblauch: Mária testvér. Regény. Ford. Vészi Margit. Budapest: Dardik, 1914.
- Pierre Loti: Krizantém asszony. Ford. Vészi Margit. Budapest: Athenaeum, 1919.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 199/1906. folyószáma alatt.
- ↑ A bpesti. kir. tszék 42990/1910. sz. jogerős ítélete.
- ↑ Unokájának, Sárközi Mátyásnak közlése alapján.
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 775/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Lukin Ágnes Nol.hu
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Női művészek
- Magyar zsidó lexikon Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
További információk[szerkesztés]
- Sárközi Mátyás: Margit: Kortárs levelezés. (magyarul) Budapest: Kortárs. 2019. ISBN 978-963-435-049-1 arch
- Sárközi Mátyás: „Margit nyerte meg Amerikának a háborút” – Sárközi Mátyás utoljára a felmenőkről (magyar nyelven). Válasz Online, 2019. június 13. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
