Vérsejt
(Vérsejtek szócikkből átirányítva)
a - vörösvértestek b - neutrofil c - eozinofil d - limfocita
A vérsejtek a vérben nagy számban keringő sejtek vagy sejt eredetű képletek. Egészséges emberben kb. a 20. magzati héttől kezdve egész életen át csak a vörös csontvelőben képződnek. Valamennyi vérsejt a limfohemopoetikus őssejtekből származik.
A vérsejteknek három fő csoportja különíthető el:
- vörösvérsejt (eritrocita): a vérben a legnagyobb számban előforduló sejt, melynek fő feladata az oxigén eljuttatása a szövetekhez
- vérlemezke (trombocita): a csontvelőben a megakariocitákból kiváló képletek, melyeknek a vérzéscsillapításban van szerepük
- fehérvérsejtek (leukociták): sokféle típusú sejt gyűjtőcsoportja, melyeknek közös tulajdonságuk, hogy a szervezetet hivatottak védeni az azt károsító hatásokkal szemben; feladatukat az érrendszerből kilépve látják el
Emberi vérsejtek[szerkesztés]
| Vérsejt | Mennyiség a vérben (felnőttben) |
Élettartam (felnőttben) |
|---|---|---|
| Vörösvértest | 4 500 000 – 5 000 000 /µl | kb. 120 nap |
| Vérlemezke | 150 000 – 300 000 /µl | kb. 10 nap |
| Fehérvérsejtek | 4 000 – 10 000 /µl 60% neutrofil granulocita 30% limfocita 6–8% monocita 2–4% eozinofil granulocita 0,5–1% bazofil granulocita |
granulocita: órák–napok monocita: legfeljebb hónapok limfociták: akár több évtized |
Források[szerkesztés]
- Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve. 3. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-242-845-5
