Vállaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vállaj
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Vállaj címere
Vállaj címere		 Vállaj zászlaja
Vállaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterVilmos István (független)[1]
Irányítószám4351
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség904 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 22° 22′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 22° 22′ 56″
Vállaj (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Vállaj
Vállaj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Vállaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vállaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vállaj (németül: Wallei) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye kelet-délkeleti szegletében fekszik, a Kraszna folyó mentén, közvetlenül az Ecsedi-láp egykori területe mellett. Határszéle keleten és délen, összesen több mint 13 kilométer hosszan egybeesik a magyar-román államhatárral. A térség fontosabb települései közül Nyírbátortól 25, Fábiánházától 9, Nagyecsedtől pedig 11 kilométerre található.

A határ magyar oldalán csak két települési szomszédja van: észak felől Mérk, nyugat felől pedig Terem. A határ túloldalán a legközelebbi települések: kelet felől Börvely (Berveni), dél felől Csanálos (Urziceni), délnyugat felől pedig Csanáloserdő (Urziceni-Pădure). A legközelebbi nagyobb város a 11 kilométerre délkeletre fekvő Nagykároly (Carei).

Különálló településrésze a keleti határszéle közelében Ágerdőmajor.

Megközelítése[szerkesztés]

Nyírbátor felől a 4915-ös, Mátészalka felől a 4918-as úton érhető el, előbbin határátkelőhelye is van Csanálos-Nagykároly felé. Ágerdőmajor csak önkormányzati úton érhető el a településközpont felől.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal, de a vasútnak, a korábbi Ágerdőmajor megállóhely bezárása óta nincs megállási pontja a településen, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Tiborszállás megállóhely kínálja, mintegy 8 kilométerre északra.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve személynév eredetű. Feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással.

Története[szerkesztés]

Vállaj neve a 13. században tűnik fel a Kusalyi Jakcs család tagjainak birtokaként. 1335-ben már a Gutkeled nemzetségbeliek birtokaként szerepel az oklevelekben Vale alakban. 1354-ben a Gutkeled nemzetségbeliek sárvári monostorához tartozott.

1423-ban a Báthoriak nyernek rá királyi adományt, s így az ecsedi uradalom része lett, annak sorsában osztozott. A falu 1746-tól 1945-ig a gróf Károlyiak nagykárolyi uradalmához tartozott.

Vállaj történetének külön fejezetét jelenti a német anyanyelvűek betelepítése. Ennek előzményét az ország, s a legtöbbet szenvedő Szatmár vármegye akkori állapotában kell keresnünk: A 16. század, 17. századnak és a 18. század elejének török és Habsburg-ellenes harcai miatt, a gyakori járványok, árvizek, a szárazság és az ezek nyomában fellépő éhínség miatt Szatmár vármegye jelentős részén megfogyatkozott a munkaerőt jelentő jobbágylakosság létszáma. 1712-ben például Csanálos, Fény és Vállaj is rövidebb ideig lakatlanok voltak. A vidék földesura, gróf Károlyi Sándor már 1712-ben kérvényt nyújtott be a bécsi udvarhoz, hogy német telepeseket hozzon birtokára. Az első csoport a Duna és a Bodeni-tó közt elterülő ún. felsősváb (Oberschwaben) területekről 1712. július 14-én érkezett Nagykárolyba. Itt és a közeli falvakban 300 család (kb. 1400 fő telepedett le. Gróf Károlyi Sándor a nagykárolyi uradalomban hat sváb telepet hozott létre. Ezek: Nagykároly, Csanálos, Mezőfény, Nagymajtény, Kaplony és Mezőpetri. A betelepítést fia Ferenc, majd unokája Antal folytatta, egészen a 19. század végéig.

Vállaj sváb betelepítése Károlyi Ferenc korában, 1747 tavaszán kezdődhetett. Az idetelepülők zöme azonban más magyarországi falvakból érkezett, s csak elszórtan az anyaországból.

A község határában található még Ágerdő. A telekhely neve 1430-ban tűnik fel, ekkor egy Börvely határában fekvő erdőt hívnak így. Az Ágerdő név ma egy dűlőt és egy tanyai települést jelöl, Vállaj keleti határában, közel a román területen levő Börvelyhez.

1950 és 1955 között Vállaj Mérkkel volt egyesítve Mérkvállaj néven, a vállajiak kérésére azonban az egyesítés megszűnt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Révész Antal (független)[3]
  • 1994–1998: Révész Antal (független német kisebbségi)[4]
  • 1998–2002: Révész Antal (független német kisebbségi)[5]
  • 2002–2006: Révész Antal (független német kisebbségi)[6]
  • 2006–2010: Vilmos István (független)[7]
  • 2010–2014: Vilmos István (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Vilmos István (független)[9]
  • 2019-től: Vilmos István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
965
1025
1120
1212
906
904
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 61%-a magyar, 39%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 46,4% németnek, 2,1% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 12%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 1,2% (16,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 18,1% németnek, 4,7% románnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 16,3% református, 2,9% görög katolikus, 2% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 2,3% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Vállaj nevezetességei:

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Fodor István, az Ericsson Magyarország exelnöke, az egykori Bölcsek Tanácsának tagja, a BKK Zrt. igazgatóságának volt elnöke
  • Danku Csaba, jogász, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese (2013-2014), 2014 és 2022 között helyettes államtitkár

Galéria[szerkesztés]

  • A málenkij robot emlékműve
    A málenkij robot emlékműve
  • A tó a szigettel
    A tó a szigettel
  • Horgásztó
    Horgásztó
  • Cifracsűr
    Cifracsűr
  • A templom légifotója
    A templom légifotója
  • A római katolikus templom belső tere
    A római katolikus templom belső tere

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Vállaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Vállaj Helységnévtár
  12. ↑ Vállaj Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vállaj&oldid=26622234”