Vrhnika
| Vrhnika | |||
| Utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Statisztikai régió | Közép-Szlovénia | ||
| Község | Vrhnika | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 1360 | ||
| Körzethívószám | 01 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8969 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 293 m | ||
| Terület | 126,3 km² | ||
| Időzóna | UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Vrhnika község elhelyezkedése | |||
| Vrhnika weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vrhnika témájú médiaállományokat. | |||
Vrhnika (IPA: [ˈvərxnika], olaszul Nauporto IPA: [nauˈpɔrto], németül Oberlaibach IPA: [ˈoːbɐˌlaebax]) városka Szlovéniában, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]A város a Ljubljanai-medence szélén fekszik, Ljubljanától 18 km-re délnyugatra, a Ljubljanica folyó mellett.
Története
[szerkesztés]A legenda szerint, Jászon és az argonauták hazatérőben az aranygyapjúval, a Dunán hajóztak felfelé, és itt rakták partra hajóikat, hogy átvontassák a szárazföldön az Adriai-tenger felé.
Az ókorban, a borostyánút Aquileia és Emona (Ljubljana) közötti szakaszán, Nauportus néven fontos állomáshely. A megerősített tábor a közelben lévő Ad Pirum (szlovénül Hrušica, németül Birnbaumer Wald) fontos hágó védelmét szolgálja. Nauportust 452-ben a hunok Attila vezetésével felégetik.
A középkorban Krajna része.1806-ban kiépül a Ljubljana és Trieszt közötti kövesút, majd 1899-ben vasúttal is összekötik Ljubljanával.
Az első világháború és a második világháború után Jugoszlávia része. 1991-ben függetlenedett Szlovéniával együtt.
Közlekedés
[szerkesztés]Az A1-es autópálya mellett fekszik.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Ivan Cankar (1876–1918) szlovén író.
- Marija Brenčič Jelen (1919–2000) szlovén költő és író.
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Honlap (szlovénül)
- Helyi események

