Volvo V70

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Volvo V70
2008 Volvo V70 front.jpg
Gyártási adatok
Gyártó Volvo Personvagnar
Gyártás éve 1996-2016
Modellvariánsok V70, V70 XC, V70 R, XC70, V70 Ocean Race, V70 XC Ocean Race
Kategória személygépjármű
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Üzemanyag benzin, dízel, gáz
Felépítés orr motoros, 5 ajtós
Előző Volvo 850
Következő Volvo V90
Ár 200 000ft - 7 000 000ft
A Wikimédia Commons tartalmaz Volvo V70 témájú médiaállományokat.

A Volvo V70 egy személy autó, amelyet a Volvo Cars gyártott és forgalmazott 1996 és 2016 között három generáción keresztül. A V70 név ötvözi a sokoldalúságot jelölő V betűt és a 70-et, amely a relatív platformméretet jelöli (vagyis egy V70 nagyobb, mint egy V40, de kisebb, mint egy V90). Az első generáció (1996–2000) 1996 novemberében debütált. A P80 platformon alapult, és első és összkerékhajtással (AWD) volt kapható, utóbbit V70 AWD néven forgalmazzák. 1997 szeptemberében bemutatták a V70 XC vagy V70 Cross Country nevű crossover verziót. A szedán modell neve Volvo S70 volt. A második generáció (2000–2007) 2000 tavaszán debütált. A P2 platformon alapult, és - mint elődjénél - összkerékhajtású változatként is kínálták, amelyet V70 AWD néven forgalmaztak, és eredetileg V70 XC néven keresztezett változatként. A 2003-as modellévre a crossover neve XC70 lett. A szedán modellt Volvo S60-nak hívták. A harmadik generáció (2007–2016) 2007 februárjában debütált. A P3 platformra épült, és V70 és XC70 néven került forgalomba. A V70 gyártása 2016. április 25-én ért véget, az XC70 2016. május 13-ig folytatódott. A szedán modellt Volvo S80-nak hívták.

Első generáció (1996-2000)[szerkesztés]

Az első generációs V70 továbbfejlesztett fejlesztés volt a Volvo 850-es modell alapján. Áttekintése egyre lekerekítettebbé válik, megszüntetve a 850 négyzet alakú széleit. A sok változtatás között volt egy teljesen átdolgozott elülső rész, teljesen festett lökhárítók és oldalsó kárpit, valamint átlátszó jelző lencsék. A belső tér nagy részét újratervezték, új ülésekkel, ajtópanelekkel és műszerfalral. A Volvo szerint összesen 1800 változtatást hajtottak végre. Az alapfelszereltséget jelentősen továbbfejlesztették a távirányítós központi zár, a fűthető és elektromosan állítható tükrök, a két első és két oldalsó légzsák, ABS-sel ellátott fékek és az elektromos ablakok minden autó alapfelszereltsége. A berendezés szintje az egyes piacokon változó volt, csakúgy, mint a legalapvetőbb kárpitok felszereltségi szintje. Az Egyesült Államokban a jelvény a motorváltozatot és bizonyos mértékben a felszereltség szintjét jelölte, míg Európában a motorokat és az opciókat egyedileg lehetett választani. Minden piacon az erősebb verziók jobb vagy továbbfejlesztett alapfelszerelést kaptak. A T5 és az R a nagy teljesítményű modell volt. Az 1999-es modellévre apró kozmetikai és jelentős technikai változtatásokat vezettek be. Az első grillen lévő Volvo logót átalakították, a négyszögletes XC stílusú tetősínek helyettesítették a lekerekített verziót, és eltávolították a hátsó ajtókon található fekete szélű matricákat. A Volvo továbbfejlesztette az SRS rendszerű légzsákokat azáltal, hogy kétlépcsős telepítési logikát vezetett be az első légzsákokhoz és második generációs, oldalsó ütközésgátló rendszer oldallégzsákjához (SIPS-BAG II), amelyek térfogatát a jobb védelem érdekében növelték. Az alapfelszerelés részeként ostorcsapás-védelmi rendszert (WHIPS) is bevezettek. Új motorvezérlő rendszerek vezetékes drótokkal váltották fel a mechanikus fojtószelepet az összes benzines turbómotornál, a turbó dízelmotor megtartotta a kábellel működtetett fojtót. A blokkolásgátló fékrendszert (ABS) háromcsatornásból négycsatornássá fejlesztették, és egy továbbfejlesztett tapadásgátlót neveznek, amelyet ma STC-nek (Stabilitás Traction Control) neveznek. Az összkerékhajtású modellek vastagabb hátsó féktárcsákat és újratervezett hátsó féknyeregeket kaptak. A 4 fokozatú automata sebességváltókat adaptív váltási logikára fejlesztették, felváltva a korábbi három módú választást. A 2000-es modellévre egy új, 5 fokozatú automata sebességváltót vezettek be adaptív váltási logikával. Csak nem turbós, első hajtású modelleken és a 2000-es V70 R AWD-n volt elérhető. A természetes szívású 10V-os motort egy behangolt 20V-os váltotta fel. Az összes nem turbó benzinmotor esetében bevezetésre került a vezetékes drót. A 2.0L V70 XC felhagyott.

Első generációs modellek[szerkesztés]

V70[szerkesztés]

A eredeti V70 különféle motorokkal, sebességváltókkal és felszerelésekkel volt kapható. A standard konfiguráció az első kerék meghajtása volt. Elérhető volt egy összkerék-meghajtású változat, amely V70 AWD néven volt feltüntetve. Egyes piacokon a Volvo V70 TDI névre keresztelt dízelmotort ajánlott. Az olyan országokban, mint Olaszország, a 2,0 l-nél nagyobb motorteljesítményű autókra kivetett magas adókkal 2000 benzinmotoros speciális benzinmodelleket kínáltak. Ez tartalmazott egy 2.0T és egy 2.0L T5 verziót, ez utóbbi valamivel alacsonyabb teljesítményű, mint a 2.3L változat. Az opcionális harmadik soros ülés öt ülésről hét ülésre növelte az utasok befogadóképességét, miközben csökkentette a csomagtartóban a padló alatti tárhelyet. A V70 Bi-Fuel a Volvo továbbra is gyárilag sűrített földgázzal (CNG) működő autó kínálását kínálta. A csomagtartóba beépített 95 literes tartály 250 km állítólagos hatótávolságot tett lehetővé csak CNG-vel. A terjedelmes tartály miatt a hátsó raktér jelentősen csökkent. A sofőrök egyetlen gombnyomással választhatták, hogy autójuk benzin vagy CNG-vel közlekedik-e. A Bi-Fuel modelleknél a műszercsoport hőmérsékletmérőjét lecserélték a gáztartály szintmérőjére. A Bi-Fuel modelleknél számos opció, mint például a komputer és a sportfelfüggesztés, nem volt elérhető. Sem a Bi-Fuel, sem a TDI-t nem kínálták az észak-amerikai piacon. Speciális járművek, például taxi és rendőrségi változatok szintén közvetlenül a gyárból voltak kaphatók. A változtatások magukban foglalták a további felszerelések előkészítését, a hitelesített kalibrált sebességmérőt, a felerősített fékeket kopásjelzőkkel és a szabványos felszereltség eltérő szintjét.

V70 XC[szerkesztés]

A V70 XC-t V70 Cross Country-ként is emlegetik, a V70 AWD Cross Country-t vagy a V70 Cross Country AWD-t 1997 szeptemberében vezették be. Normál összkerékhajtással rendelkezett, és csak két motor- és sebességváltó-választással volt elérhető. Az Egyesült Államokban csak a 2,4 literes turbómotor és automata sebességváltó állt rendelkezésre. A V70 XC 2.0L-s változata csak azokon a piacokon volt elérhető, ahol a 2000 cc-ot meghaladó motorteljesítményű autókra magas adók adtak. A szokásos menetmagasságot 35 mm-rel növelték, 26 mm-rel nagyobb hasmagassággal a szokásos AWD modellhez képest. A teljes hasmagasság 166 mm. Vizuális különbségek a szokásos V70 AWD-hez képest: egyedülálló első és hátsó lökhárító, festetlen oldaltámasz és küszöbök, a tetősínek négyzetesebb változata, egyedi első rács és egy fekete matrica fehér Cross Country felirattal a hátsó ajtón keresztül. A vásárlók megadhattak egy kétszínű külső festési opciót is, Duo Tone néven. A belső részletek között vastagabb padlószőnyeg és speciális vászon vagy bőr kárpit volt.

V70 R[szerkesztés]

A népszerű 850 T-5R és 850 R helyettesítőként a V70 R 1997 májusában mutatkozott be. Az előző generációs R modellekhez hasonlóan egyedi bőr belső tér volt gyémánt varrással az üléseken. További stílusjegyek voltak egy speciális első lökhárító, a műszerfalon kék nyomtávú lapok, két különleges szín és speciális könnyűfém keréktárcsák. Minden amerikai autó 16 hüvelykes alufelnivel volt felszerelve, más piacokon 17 hüvelykes felnik voltak elérhetők felár ellenében vagy alapfelszereltségként. Az alapfelszerelést lényegesen továbbfejlesztették a normál modellekhez képest, néhány opcióval, például csomagtartóra szerelt CD-váltóval, a Volvo saját fejlesztésű út- és közlekedési információs (RTI) navigációs rendszerével vagy egy továbbfejlesztett sztereó rendeszer. A modellválaszték nagy teljesítményű változatának szánták, az összes R modellt a sorozat legnagyobb teljesítményű motorjaival szerelték fel, és mind első, mind összkerék-meghajtású változatban automata vagy kézi sebességváltóval voltak elérhetők. Alacsonyabb menetmagasságú és erősebb ütésekkel ellátott újratervezett felfüggesztés volt a szabvány. Három különböző verzió készült, a modellévtől függően. 1998-ra az R hat ezekben a színbekben volt kapható: fekete kő, nautic kék, ezüst metál, korall vörös, regency red, sáfrány. Az első kivételével mindegyik fém vagy gyöngyfesték volt, a Sáfrán csak a V70 R-hez érhető el. A kínált verziók között volt az FWD és az AWD, mindkettő 4-fokozatú automata vagy 5-fokozatú kézi sebességváltóval. Az automata sebességváltóval rendelkező autók teljesítménye 177 kW volt, míg a kézi sebességváltóval felszerelt autók nagyobb turbóval voltak felszerelve, amely 184 kW teljesítményt és nyomatékot 350 N⋅-ra növel. Az R FWD kézi sebességváltóval felszerelt viszkózus alapú korlátozott csúszású differenciálmű. Az Egyesült Államokban sem FWD-t, sem kézi sebességváltót nem kínáltak. 1999-re az R 8 ilyen színbekben volt kapható: fekete kő, klasszikus vörös, tengeri kék gyöngy, ezüst metál, ház, velencei vörös gyöngy, sötét olajbogyó zöld, lézerkék. Az első kettő kivételével mindegyik fém- vagy gyöngyfesték volt, a lézer kék csak az R-en érhető el. Az FWD és a kézi sebességváltó változatai megszűntek, csak az AWD és egy 4 fokozatú automata volt elérhető. Az autók V70 R AWD jelvényt kaptak. A teljesítmény 250 PS-ra nőtt. Az R modellekhez kék motorburkolatokat vezettek be. 2000-re az R 6 a következő képpen volt kapható: fekete kő, nautic kék gyöngy, ezüst metál, velencei vörös gyöngy, sötét olajbogyó zöld, lézerkék. Az első kivételével mindegyik fém- vagy gyöngyfesték volt, és csak az R-n kapható a lézerkék. Új 2.4L motort vezettek be és a teljesítmény 195 kW nőtt. nagyobb turbó és változó szelepvezérlés (VVT) használata. Az egyetlen sebességváltó egy újonnan bevezetett, 5 fokozatú adaptív automata volt, a hátsó fékeket az R-hez egyedülálló szellőzőlemezekre fejlesztették. Alapkivitelben egy kettős kimenetű kipufogót [100] szereltek fel, a hátsó lökhárítót úgy alakították át, hogy annak megfeleljen. A belső tér kétszínű kivitelben rendelhető, amely fehér alcantarát és fekete bőrt párosított az üléshuzatokhoz.

Motorok[szerkesztés]

Az első generációs motorok öt hengeresek voltak. A benzin változatok a Volvo moduláris motorcsalád részét képezték, a dízelmotorokat a VAG-tól vásárolták.

Benzinmotorok
MODELL MOTOR KÓD GYÁRTÁS TELJESÍTMÉNY NYOMATÉK FORDULATSZÁMON GYORSULÁS (0-100)
2.0 10V B5202FS 1997–1998 93 kW 170 N⋅m (125 font) 4800-nál 11,9s manuális

12,5s automata

2.5 10V B5252FS 1997–1999 106 kW 206 N⋅m (152 lb⋅ft) 3300-nál 10,4s manuális

10,8s automata

2.5 20V B5254FS 1997–1999 125 kW 220 N⋅m (162 lb⋅ft) 3300-nál 9,2s manuális

10,2s automata

2.5 20V B5254S 1999 125 kW 220 N⋅m (162 lb⋅ft) 3300-nál 8,9s manuális

10s automata

2.4 B5244S2 2000 103 kW 220 N⋅m (162 lb⋅ft) 3750-nél 10,1s manuális

11,1s automata

2.4 B5244S 2000 125 kW 230 N⋅m (170 lb⋅ft) 4800-nál 9s manuális

10s automata

2.0T B5204T2 1997–2000 132 kW 220 N⋅m (162 lb⋅ft) 1800-nál 9,4s manuális

10,1s automata

2.5T

2.5T AWD

B5254T 1997–1999 142 kW 270 N⋅m (199 lb⋅ft) 1800-nál 7,8s manuális

8,2s automata

8,7s manuális AWD

9,1s automata

2.4T

2.4T AWD

B5244T 2000 142 kW 270 N⋅m (199 lb⋅ft) 1800-nál 8s manuális

8,4s automata

8,5s manuális AWD

8,9s automata AWD

T5 2.0 B5204T3 1997–2000 165 kW 310 N⋅m (229 lb⋅ft) 2700-nál 7,8s manuális

7,9s automata

T5 2.3 B5234T3 1997–2000 177 kW 330 N⋅m (243 lb⋅ft) 2700-nál 7,1s manuális

7,4s automata

R (AUTOMATA)

R AWD (MANUÁLIS)

B5234T4 1998 184 kW 350 N⋅m (258 lb⋅ft) 2400-nál 6,8s FWD

7,3s AWD

R (AUTOMATA) B5234T3 1998 177 kW 330 N⋅m (243 lb⋅ft) 2700-nál 7,4s automata FWD
R AWD (AUTOMATA) B5234T6 1998 177 kW 310 N⋅m (229 lb⋅ft) 2400-nál 8,1s automata AWD
R AWD (AUTOMATA) B5234T8 1999 184 kW 350 N⋅m (258 lb⋅ft) 2400-nál 7,9s automata AWD
R AWD (AUTOMATA) B5244T2 2000 195 kW 400 N⋅m (295 lb⋅ft) 2500-nál 7,4s automata AWD
Dízelmotorok
MODELL MOTOR KÓD GYÁRTÁS TELJESÍTMÉNY NYOMATÉK FORDULATSZÁMON GYORSULÁS (0-100)
2.5 D (TDI) D5252T MSA 15.7 1997–1999 103 kW 290 N⋅m (214 lb⋅ft) 1900-nál 10,2s manuális
2.5 D (TDI) D5252T MSA 15.8 1999–2000 103 kW 290 N⋅m (214 lb⋅ft) 1900-nál 11s automata
Gázmotorok
MODELL MOTORKÓD GYÁRTÁS TELJESÍTMÉNY NYOMATÉK FORDULATSZÁMON GYORSULÁS (0-100)
Bi-Fuel GB5252S 1997–1998 benzin: 106 kW

gáz: 90 kW

benzin: 206 N⋅m (152 lb⋅ft) 3600-nál

gáz: 180 N⋅m (133 lb⋅ft) 3600-nál

10,8s benzin

14,1s gáz

Bi-Fuel GB5252S2 1999 benzin: 106 kW

gáz: 90 kW

benzin: 206 N⋅m (152 lb⋅ft) 3600-nál

gáz: 180 N⋅m (133 lb⋅ft) 3650-nél

10,8s benzin

14,1s gáz

Bi-Fuel CNG B5244SG 2000 103 kW benzin: 220 N⋅m (160 lb⋅ft) 3750-nél

gáz: 192 N⋅m (142 lb⋅ft) 4500-nál

9,9s manuális

10,7s automata

Bi-Fuel LPG B5244SG2 2000 103 kW benzin: 220 N⋅m (160 lb⋅ft) 3750-nél

gáz: 214 N⋅m (158 lb⋅ft) 4500-nál

9,9s manuális

10,7s automata

Biztonság[szerkesztés]

A vezető légzsákja minden V70 modellben alapfelszereltség volt. A vásárlók dönthetnek úgy, hogy nem rendelkeznek utasoldali légzsákkal, hogy előrefelé néző gyermekülést telepíthessenek. Az oldalsó ütközésgátló rendszer (SIPS) minden V70 modellben alapfelszereltség volt. Az első ülésekbe beépített alap oldallégzsákok kiegészítették a rendszert. Az Euro NCAP 1998-ban értékelte az S70-et (a V70 szalon változata), és négy csillagból négyet kapott a felnőtt utasok védelméért. Az S70 az elülső teszten 16 pontból hetet, az oldalsó tesztben 16-ból 16-ot kapott. Az S70 összesen 25 pontot kapott 37 pontból, ezért négy csillagot (25–32) kapott az Euro NCAP értékelésében. Az S70 az öt csillagból ötöt kapott a vezető és az első utas első ütésvédelméért az Egyesült Államok Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Igazgatóságának (NHTSA) biztonsági tesztjeiben, ötből négyet kapott. Az Autópálya-biztonsági Biztosító Intézet (IIHS) a 850 / S70-es osztályzatnak a legmagasabb "jó" minősítést adta az első ütközésvédelem érdekében. A hátsó ütközésvédelmet szintén „jónak” minősítették. Az 1999-es modell és az azt követő járművek minimálisra csökkentették vagy megakadályozták az ostorcsapódást az energiaelnyelő ülés háttámla csuklós mechanizmusával, amely alapfelszerelés.

Második generáció (2000-2007)[szerkesztés]

A Volvo P2 platformon alapulva a második generáció jelentős mechanikai és stílusbeli közös vonásokat mutatott be a Volvo S60 szalonban, amelynek elülső területe 2,23 m2 (2,67 négyzetméter) volt. Az új generáció ragasztószerkezettel rendelkezik, szemben a foltok hegesztésével a kulcsfontosságú területeken, a Volvo azt állította, hogy az új karosszéria 70 százalékkal merevebb, mint elődje. A második generáció tervezésének kritikus szempontjai befejeződtek, mielőtt a Ford 1999-ben megvásárolta a Volvót. 4 cm-es szélesség- és magasságnövekedéssel, 5 cm-rel hosszabb tengelytávval, valamivel rövidebb teljes hosszúsággal, mint elődje. Az alapfelszereltség része volt az utasoldali fejtámla oldalába integrált kabáthorog, tolltartóval és díjkártyával ellátott kesztyűtartó, konfigurálható középkonzol és hátsó ülés kétállású háttámlával. Az összes P2 platformos Volvo 2005-ben az összes piacon kisebb arculatot kapott. Az első burkolatot átalakították, a hátsó és a fejlámpákat átlátszó burkolatokra cserélték, a középkonzolt és a műszerfalat részletesen megváltoztatták. Néhány kisebb változtatás történt az elektromos rendszerben és néhány motorban. Új 6 fokozatú automata sebességváltót vezettek be, amely AWD és FWD konfigurációkban egyaránt elérhető. A második generációs V70 és XC70 gyártása a 2007-es modellévvel zárult.

Stílus[szerkesztés]

A második generációs V70-et Peter Horbury brit tervező tervezte, aki szerint "a tervezés egy kihívás volt, hogy a sportautó stílussal házasságot kötöttek a fronton, a kocsi hátuljának szükséges korlátaival." Pontosabban a koncepciót úgy írta le, a "Ford Transit kisteherautó hátuljához kötött Jaguar E-Type" elülső része.

"A 2000-es V70 volt a funkcionalitás legjobb kombinációja az autó hátulján, ahol szükség van rá, és egy nagyon szép, elegáns, sportos puha, érzéki elülső rész, amely beleolvadt ebbe a funkcióba - megmutatva, hogy mindkettő megvan." - Peter Horbury

Második generációs modellek[szerkesztés]

V70[szerkesztés]

A második generációs V70 Bi-Fuel elérhetővé vált. A cseppfolyósított gáz (LPG) tárolókapacitását összesen 100 literre növelték, egy 75 literes (20 US gal) tartályra és két 12,5 literes tartályra osztva. A korábbi modellektől eltérően a tartályokat az autó aljára szerelték, így a csomagtér teljes területe rendelkezésre állt. A Bi-Fuel modelleket csak a 2,4 literes nem turbó motorral adták el, és 5-fokozatú kézi vagy 5-fokozatú automata sebességváltóval választhattak.

V70 XC / XC70[szerkesztés]

Bevezetésekor a második generációs V70 XC jelentős frissítést kapott. Jobb talajtávolsága (210 mm) volt a megemelt felfüggesztésnek. Az első utas belső fogantyúját csak erre a modellre szerelték fel. A korai V70 XC speciális visszapillantó tükröket tartalmazott, ez a funkció 2003 után megszűnt. A motor és a sebességváltó választása korlátozott volt. Csak a benzines 2,4 literes alacsony nyomású turbó, vagy a D5-ös dízelmotor volt 5-fokozatú kézi vagy 5-fokozatú automata váltóval. Az észak-amerikai piacra nem kínáltak dízel változatot. 2003-ban a modell neve XC70 lett, a Volvo újonnan bemutatott XC90-jével összhangban. Benzin 2,5 literes alacsony nyomású turbómotor váltotta fel a 2,4 literes alacsony nyomású motort.

V70 / XC70 Ocean Race[szerkesztés]

2001-ben, az imént átnevezett Volvo Ocean Race szponzorálásuk jegyében bejelentették a V70 és V70 XC speciális Ocean Race kiadásait. A 2002-es modellévre kiadott autók csak a kék egyedi árnyalatában voltak festve. Ezüst, külső burkolatok és tetősínek, speciális Ocean Race padlószőnyegek, valamint válogatott jelvények különböztetik meg a modelleket a nem OR típusú modellektől. 2005-re a Volvo újjáélesztette a V70 és XC70 Ocean Race kiadásokat. Ezeket 2005 elején mutatták be, és ismét csak a kék egyedi árnyalatában festették őket. Korszerűsítették a szokásos felszerelést és különleges stílusú elemeket, például speciális könnyűfém keréktárcsákat, kék belső burkolatot, kontrasztvarrással ellátott bőrüléseket [146] és kívül az Ocean Race jelvényeket.

V70 R[szerkesztés]

Az előző generációhoz hasonlóan a Volvo is nagy teljesítményű V70 R AWD nevű változatot kínált. A 2001-es PCC2 koncepcióautó alapján a modellt a 2002. szeptember 26-i Párizsi Autószalonon mutatták be. A 2003-ban megjelent modell a Volvo első számú úttörője volt. Csak Haldex alapú összkerék-meghajtású rendszerrel és 2,5 literes turbós, öthengeres motorral volt elérhető, 300 lóerős és 400 N⋅m (295 lbf⋅ft) nyomatékkal. Ez 0–97 km / h (5–9 km / h) 5,9 másodperces időt engedett meg. Elektronikusan korlátozott végsebessége 250 km/h volt. Az R M66-os hatfokozatú kézi vagy Aisin AW55 ötsebességes automata váltóval volt kapható. A 2005-ös facelift során az ötfokozatú automata helyett egy korszerűbb hatfokozatú egységet cseréltek ki. A Brembo által gyártott nagy fékek nagy teljesítményű fékezési képességeket nyújtottak, összhangban az autó nagy teljesítményű jellemzőivel. A V70 R alapfelszereltségként a Volvo 4C multifunkciós felfüggesztésével. A sofőr három különböző beállítás közül választhatott, hogy a vezetési stílustól és a körülményektől függően változtassa az autó kezelhetőségét. A The Manwagon című 2006-os cikkében a The Wall Street Journal összekapcsolta a V70R-t azzal a tendenciával, hogy "sebességgel őrült fiúkat csábítson gyerekekkel", mondván, hogy "az autógyártók megpróbálják valami újdonsággá alakítani az ördögös öreg családi fuvart" és hogy "a fogyasztói kutatások meglepően sok olyan családos férfit tártak fel, akik úgy gondolták, hogy a kocsik klasszak lehetnek, ha csak több bátorságuk lenne". Összesen 3407 V70R-t szállítottak Észak-Amerikába: 2004–1655; 2005–823; 2006–674; 2007–345.

Motorok[szerkesztés]

A második generáció motorjai mind öt hengerrel rendelkeztek. A benzines változatok a Volvo moduláris motorcsalád részét képezték. A korai modellévekben még mindig a VAG-től vásárolt öthengeres dízelt használták, amelyet fokozatosan megszüntettek a Volvo D5-ös motorcsalád saját öthengeres dízelje javára.

Benzinmotorok
MODELL MOTORKÓD GYÁRTÁS TELJESÍTMÉNY NYOMATÉK FORDULATSZÁMON
2.0T B5204T 2000–2004 120 kW 240 N⋅m (177 lb⋅ft) 2200–4800 között
2.0T B5204T5 2000–2007 132 kW 240 N⋅m (177 lb⋅ft) 2200–5000 között
2.4 B5244S2 2001–2008 103 kW 220 N⋅m (162 lb⋅ft) 3300-nál
2.4 B5244S 2001–2003 125 kW 230 N⋅m (170 lb⋅ft) 4500-nál
2.4 B5244S 2003–2008 125 kW 225 N⋅m (166 lb⋅ft) 4500-nál
2.4T

2.4T AWD

B5244T3 2000–2003 147 kW 285 N⋅m (210 lb⋅ft) 1800–5000 között
2.5T

2.5T AWD

B5254T2 2003–2008 154 kW 320 N⋅m (236 lb⋅ft) 1500–4500 között
T5 B5234T3 2000–2004 184 kW 330 N⋅m (243 lb⋅ft) 2400–5200 között
T5 B5244T5 2005–2007 191 kW 350 N⋅m (258 lb⋅ft) 2100–5000 között
R AWD (5 SEBESSÉGES AUTOMATA) B5254T4 2004–2006 221 kW 350 N⋅m (258 lb⋅ft) 1800–6000 között
R AWD (6 SEBESSÉGES AUTOMATA) B5254T4 2006–2007 221 kW 400 N⋅m (295 lb⋅ft) 1950–5250 között
R AWD (MANUÁLIS) B5254T4 2004–2007 221 kW 400 N⋅m (295 lb⋅ft) 1950–5250 között
Dízelmotorok
MODELL MOTOR KÓD GYÁRTÁS TELJESÍTMÉNY

(4000-es fordulatszámon)

NYOMATÉK FORDULATSZÁMON
2.5D (TDI) D5252T 2000–2001 103 kW 290 N⋅m (214 lb⋅ft) 1900-nál
2.4D D5244T2 2002–2006 96 kW 280 N⋅m (207 lb⋅ft) 1750–3000-között
D5

D5 AWD

D5244T 2002–2006 120 kW 340 N⋅m (251 lb⋅ft) 1750–3000-között
2.4D D5244T7 2005–2008 93 kW 300 N⋅m (221 lb⋅ft) 1750–2250-között
2.4D D5244T5 2005–2008 120 kW 340 N⋅m (251 lb⋅ft) 1750–2750-között
D5

D5 AWD

D5244T4 2005–2007 136 kW 400 N⋅m (295 lb⋅ft) 2000–2750-között
Gázmotorok
MODELL MOTORKÓD GYÁRTÁS TELJESÍTMÉNY NYOMATÉK FORDULATSZÁMON
Bi-Fuel CNG B5244SG 2001–2008 103kW benzin: 220 N⋅m (162 lb⋅ft) 3750-nél

gáz:   192 N⋅m (142 lb⋅ft) 4500-nál

Bi-Fuel LPG B5244SG2 2002–2005 103kW benzin: 220 N⋅m (162 lb⋅ft) 3750-nél

gáz:   214 N⋅m (158 lb⋅ft) 4500-nál

Biztonság[szerkesztés]

Az Euro NCAP 2001-ben értékelte az S60-at (V70 szalonváltozata), és 5 csillagból 4-et kapott a felnőtt utasok védelme érdekében. Az S60 az elülső teszt 16 pontjából 10, az oldalsó teszt 16 pontot szerzett. Az S60 összesen 28 pontot kapott 37 pontból, ezért négy csillagot (25–32) kapott az Euro NCAP értékelésében. Az Autópálya-biztonsági Biztosító Intézet (IIHS) értékelte a Volvo S60-at (szalon változat). Az S60 az IIHS legmagasabb minősítést kapta az első és hátsó teszteken. Az S60 az Intézet második legmagasabb "elfogadható" minősítést kapott az oldalsó teszten.

Harmadik generáció (2008-2016)[szerkesztés]

2007. február 2-án a Volvo bemutatta a V70 harmadik generációját. A Volvo P3 platform alapján számos elemet és általános stílust osztott meg a második generációs Volvo S80-val. A V70-et először négy- és hathengeres motorokkal kínálták. A nagy teljesítményű V70R AWD modellek ezzel a harmadik generációval szűntek meg, csak egy többnyire kozmetikai R-Design csomagot tettek elérhetővé. A 2011-es modellév után a Volvo beszüntette a V70 forgalmazását Észak-Amerikában, ahelyett, hogy az XC70 FWD változatát forgalmazta volna. A Volvo XC60 Sensus Infotainment rendszerét 2011-ben tették elérhetővé a V70 és XC70 modellekhez. 2012-re a V70 és az XC70 kisebb javítást kapott. Az elülső része átalakított, krómozott lökhárítót kapott, a hűtőrácson a Volvo logót megnövelték. Új választható könnyűfém felnik és külső festési lehetőségek kerültek beépítésre.

Harmadik generációs modellek[szerkesztés]

V70[szerkesztés]

V70 Plug-in Hybrid[szerkesztés]

A V70 PHEV tesztautó 11,3 kW-os lítium-ion akkumulátort használ. Amint arról a tesztpilóták beszámoltak, a V70 Plug-in Hybrid demonstrátorok teljes elektromos hatótávolsága 20 és 30 kilométer (12 és 19 mérföld) között van. A demonstrálókat egy gomb segítségével építették fel, hogy a tesztvezetők bármikor manuálisan választhassanak az áram vagy a dízelmotor között. A terepi próba első szakasza 2010 júniusában ért véget, és 16 családot, a Volvo vagy a Vattenfall összes alkalmazottját foglalta magában, akik 1,5 hét és egy hónap között birtokolták az autót. A teszt második szakaszát 2010 júliusától decemberig kellett lefuttatni a Vattenfall munkatársaival Göteborgban és Stockholmban. Az első szakasz legfontosabb megállapításai a következők: A legtöbb sofőr úgy döntött, hogy a városi forgalomban alacsonyabb sebességgel használja az áramot, de autópálya-vezetésre dízelre váltott. A tesztpilóták megállapították, hogy a 20-30 km-es távolság nem elegendő az összes elektromos hatótávolsághoz, és legalább 50 kilométert (31 mérföld) szorgalmaztak, egyesek 80 kilométert (50 mérföld), mások 150-200 kilométert (93 és 124 mérföld) akartak. Az összes tesztvezető naponta tölt, de még soha egyik sem használta a próbához telepített nyilvános töltőállomást. A tesztpróba előtt a járművezetők aggódtak amiatt, hogy az elektromos meghajtású jármű csendje miatt veszélyt jelentenek a gyalogosokra és a kerékpárosokra. A teszt után többen megváltoztatták véleményüket, és azt mondták, hogy ez a kérdés a vártnál kisebb problémát jelent. A Volvo 2009-ben jelentette be, és 2010-ben megerősítette, hogy már 2012-ben bevezetik a sorozatgyártású dízel-elektromos dugaszolható hibrideket. A Volvo azt állította, hogy plug-in hibridje az európai tesztciklus alapján 125 mérföldet tudna elérni amerikai gallononként (1,88 L / 100 km; 150 mpg-imp). Végül a V70 Plug-in Hybrid gyártása nem kezdődött el, és a modell soha nem volt kereskedelmi forgalomban. Ehelyett a Volvo a V60 PIH bevezetését választotta 2012-ben.

XC70[szerkesztés]

Az előző generációs modellekhez hasonlóan az XC70 megnövelt hasmagassággal, opcionális összkerékhajtással és néhány kozmetikai különbséggel rendelkezik a normál V70-től. Külső oldalán csak az XC-hez tartozó első és hátsó lökhárítók, oldalsó szoknyák, kerékív-meghosszabbítások és további külső ajtókárpitok vannak, festetlen fekete műanyagból. Az opcionális tetősínek dombornyomott "XC" jellel rendelkeznek, és csak fekete színben kaphatók. Különféle egyedi könnyűfém keréktárcsákat kínálnak csak az XC-hez. Az XC harmadik generációjához egy új, domb-ereszkedés-vezérlés funkciót vezettek be, amely korlátozza a jármű sebességét, amikor egy meredek töltésen halad lefelé.

V70 / XC70 Ocean Race[szerkesztés]

2011-ben bemutatták a V70 és XC70 Ocean Race Edition verzióit, amelyek egybeesnek a 2011–2012-es Volvo Ocean Race-vel. Minden autó különleges belső díszítéssel, dekorációval és részletekkel volt ellátva. A külső színeket az Ocean Race Blue Metallic vagy az Electric Silver Metallic korlátozta. A motorválasztás a D5-re vagy a T6-ra korlátozódott. A 2014-es Ocean Race modelleket részletgazdag változásokkal frissítették, például különböző küszöblemezekkel, fényes fekete tükörsapkákkal és elülső rácsokkal a 2014–2015-ös Volvo Ocean Race kíséretében.

Motorok[szerkesztés]

A V70 és az XC70 négy-, öt- és hathengeres motorokkal volt kapható.

Benzinmotorok
MODELL MOTORKÓD GYÁRTÁS TELJESÍTMÉNY NYOMATÉK FORDULATSZÁMON
2.0 B4204S3
2.0F B4204S4
2.0T B4204T6
2.5T

2.5T AWD

B5254T6
2.5FT

2.5FT AWD

B5254T8
2.5T

2.5T AWD

B5254T10
2.5FT

2.5FT AWD

B5254T11
3.2

3.2 AWD

B6324S
3.2

3.2 AWD

B6324S5
T4 B4164T
T4F B4164T2
T4 B4204T19
T5 B4204T7
T5

BiFuel

B4204T11
T5 B5254T12
T6 AWD B6304T2
T6 AWD B6304T4

Jegyzetek[szerkesztés]

  • autó Autóportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap