Krig
| Krig (Vojňany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1296 |
| Polgármester | Marián Gaborčík |
| Irányítószám | 059 02 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 307 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 666 m |
| Terület | 7,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 20° 26′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 20° 26′ 30″ | |
| Krig weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krig témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Krig (szlovákul Vojňany, korábban Krig, németül Kreig) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Késmárktól 14 km-re északra fekvő kisközség a Szepesi-Magura déli lábánál.
Története[szerkesztés]
A falut a Görgey család alapította 1256-ban a toporci erdőben, 1296-ban „Kyrig” alakban említik először. 1343-ban „Kyryk”, 1355-ben „Crygo” néven említik. Története során több nemesi család birtoka volt, közülük legtovább a Görgey családé. 1787-ben 49 házában 305 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRÍG. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Dráveczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tóthfalunak szomszédságában, mellynek filiája, savanyú vize is van, határja közép termékenységű, rétze, legelője meg lehetős, vagyonnyai középszerűek.”[2]
1828-ban 47 háza volt 342 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krigh, (Kreigh), Szepes v. tót falu, egy kerek hegy tövében, melly messziről igen szépen látszik: 154 kathol., 178 evang. lak. Gyolcs-szövés. Savanyuviz-forrás. F. u. többen. Ut. p. Késmárk.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 178, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 248 lakosából 247 szlovák volt.[4]
2011-ben 281 lakosából 263 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus temploma a 14. század első felében épült. Eredeti formáját megőrizte, gótikus oltára ma a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeumban látható.
- Evangélikus templomát 1871-ben építették.
- A határában magasodó 930 m magas Vojnany-hegyet az őslakosok kultikus helyként tisztelték.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 18.)
További információk[szerkesztés]
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
