Vladimir Becić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vladimir Becić
Született 1886. június 1.[1][2][3][4][5]
Bród
Elhunyt 1954. május 24. (67 évesen)[1][2][3][5][6]
Zágráb
Állampolgársága jugoszláv
Foglalkozása
  • festőművész
  • egyetemi oktató
Iskolái
Sírhelye Mirogoj temető (Division RKT, site 4, class I, #8)[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vladimir Becić témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vladimir Becić (Bród, 1886. június 1.Zágráb, 1954. május 24.) horvát festőművész, akadémikus. A modern horvát festészet egyik vezető művésze.

Élete[szerkesztés]

Apja, Dragutin Becić bíró volt, később a Báni Ítélőszék tanácsosa. Anyja Gizela Predojevic volt. Általános iskolába Novi Vinodolban, gimnáziumba Budapesten és Eszéken járt, ahol 1904-ben érettségizett. Már középiskolás korában festett és segítette eszéki rajztanárát, Dimitrije Markovićot.[8] Ezután beiratkozott a Zágrábi Egyetem Jogi Karára. Jogi tanulmányai mellett Menci Klement Crnčić és Bela Čikoš Sesija magánfestőiskolájában tanult festészetet Zágrábban. 1905-ben Heinrich Knirrnél tanult Münchenben, majd 1906-tól az Akademie der Bildenden Künstén folytatta tanulmányait.

Hugo Habermann osztályában Josip Račić és Miroslav Kraljević mellett önálló festészeti stílusával (Die kroatische Schule) tűnt ki.[9] 1909-ben Párizsban beiratkozott az Académie de la grande Chaumière-re, és a „Le Rire” folyóiratba készített rajzokat, valamint az első világháborúban a szaloniki csatatéren a „L'Illustration” háborús tudósítójaként és rajzolójaként dolgozott.[8]

A háború után 1919-től 1923-ig a Szarajevó melletti Blažujban élt, majd Zágrábba ment. Önállóan állított ki Zágrábban (először 1910-ben), részt vett a Tavaszi Szalon kiállításain és nemzetközi kiállításokon Rómában (1911), Genfben (1921) és Velencében (1938). Zágrábban a Iparművészeti Főiskolán (1924-től) és a Képzőművészeti Akadémián (1947-ig) tanított.[8] Ljubo Babić-tyal és Jerolim Mišoval együtt megalapította a Hármak Csoportját (1930). 1929-ben a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (JAZU) levelező tagjává, 1934-ben rendes tagjává választották. Élete utolsó két évében betegsége miatt már nem festett.[8]

Munkássága[szerkesztés]

Legkorábbi munkái a müncheni tanulmányok idejéből (Akt a tükör előtt, 1906; Lány az asztalnál 1907; Kraljević festő portréja, 1908; Csendélet, 1909) származnak. Račić és Kraljević műveivel a modern horvát festők körét alkotják. Műveiben hagyomány és modern művészet jellemzői, kortárs müncheni akadémizmus, Leibl sajátos realizmusa, valamint Goya és Velázquez festészetének összegzése tükröződik.[8] Később Cézanne-hoz közeledett, majd a motívumok és terjedelmes formák hangsúlyos geometriai strukturálásával, amint azt Becić eszéki munkái (Klasija, 1911) és a korai Blažuj-időszak (Önarckép, Igman, 1920.) mutatják neoklasszicizmusának korába lépett.[8] Ezután alakokat (Akt a természetben, Kaszás), hangsúlyos portrékat (Hit és béke), és geometrikusan felépített tájképeket (Hegyi táj, 1923) kezdett festeni. A harmincas években világosabb palettával festett, fokozva a színkontrasztokat és festményi sajátosságait (Bosnyák táj, Šibenik, Halász, Fiú kukoricával, Feleségem portréja). A háború éveiben gyakran készített csendéleteket, portrékat.[8]

Fő művei[szerkesztés]

  • Guslac, 1906.
  • Studija Akta (Akttanulmány), 1906.
  • Ženski Akt pred ogledalom (Női akt a tükör előtt), 1906.
  • Hrast (Tölgy), 1907.
  • Akt djevojcica kod stola (Lányakt az asztalnál), 1907.
  • Ženski akt s novinama (Női akt újsággal), 1907.
  • Akt pred ogledalom (Akt a tükör előtt) 1908.
  • Djevojčica s lutkom (Kislány babával), 1908.
  • Portret Miroslava Kraljevića (Miroslav Kraljević portréja) 1908.
  • Autoportret sa polucilindrom (Önarckép kalappal), 1908.
  • Mrtva Priroda (Csendélet), 1909.
  • Lubenice (Görögdinnyék), 1911.
  • Planinski pejzaž s potokom (Hegyes tájkép patakkal), 1923.
  • Vera, 1926.
  • Saljanka (Parasztasszony), 1926.
  • Ribar (Halász), 1932.
  • Djevojka s cvijecem (Kislány virággal), 1933.
  • Male sjenokoše (Kis szénaboglyák), 1934.
  • Dječak s kukuruzom (Fiú kukoricával), 1935.
  • Rakovi (Rákok), 1936.
  • Ragotin, 1937.
  • Tovarenje ugljena (Szénrakodás), 1938
  • Samoborski pejsaž (Szamobori tájkép), 1941.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  4. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  5. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  6. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  7. https://www.gradskagroblja.hr/trazilica-pokojnika/15, 2023. augusztus 20.
  8. a b c d e f g Rus
  9. Hrvatska enciklopedija

Források[szerkesztés]

  • Rus: Zdenko Rus - Hrvtaski biografski leksikon: Becić, Vladimir. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1983) (Hozzáférés: 2022. május 18.)