Vita:XVI. Benedek pápa

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Winston 11 évvel ezelőtt a(z) Kiejtés témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Kereszténység témájú szócikkek (besorolatlan)
Német témájú szócikkek (vázlatos besorolás)
Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Képek[szerkesztés]

Az angol wikinek vannak képei az új pápáról, de nem public domain, hanem „fair use”. Attól még használhatjuk? Alensha 2005. április 19., 20:48 (CEST)Válasz

Nem. A használható képek általában megtalálhatóak a commonsban (logikusan nem azok a képek, melyeken nagy piros „jogsértő” felirat található), ami nincs ott, az vélhetően nem véletlenül nincs. --grin 2005. április 24., 22:59 (CEST)Válasz

Németek[szerkesztés]

Ha azt irjátok, hogy a legutóbbi német pápa VI. Adorján volt, kellene magyarázni mit jelent az, hogy "német". VI. Adorján Utrechtben született. Fransvannes 2005. április 20., 09:59 (CEST)Válasz

Valóban nem egyértelmű a dolog. Az angol wiki cikkében tegnap este még Adorján volt, ma már II. Viktor (1055-57). Viszont a német pápák kategóriában Adorján is benne van, és a XVI. Benedek cikk is 8 német pápát említ, márpedig ha ennyi van, akkor Adorján az utolsó, nem Viktor: "and is the first German pontiff since Victor II, who died in 1057. Benedict XVI is the 8th German pope; the first was Gregory V (996-999)." Az en:Pope Adrian VI cikk szerint voltak német ősei: "Born in the Netherlands and having German ancestry (also, the Netherlands at that time were part of the Holy Roman Empire of the German Nation, and Dutch people were considered to be part of the German people, speaking a German language)". --f.adam 2005. április 20., 11:15 (CEST)Válasz
A hollandok meg hollandnak mondják Adorjánt. "Adrianus VI (2 maart 1459 - 14 september 1523) was de eerste, en tot nu toe enige, Nederlandse paus." Bár ez kb. olyan lehet, mint a "magyar" Liszt Ferenc, meg Lénárd Fülöp. :-))

Persze, hogy német ősei voltak-e vagy sem, ez elég nehezen kideríthető így utólag, könnyen lehet, őt magát nem is foglalkoztatta ilyen "identitás-probléma"... Akkoriban még nem voltak nemzetállamok amúgysem.

Micsoda rossz duma ez? Liszt magyarabb a magyarnál, LF esetében pedig kétség sem merülhet fel. Persze kérdezni bármit lehet, magyar város-e Budapest? Nem lehet, hogy sokkal inkább egy afrikai ország fővárosa? ;) Bennófogadó 2009. április 18., 03:13 (CEST)Válasz

Az angol wikiben percenként változott Viktor és Adorján között az oldal, gondolom, ráálltak a hazafias hollandok. :) Vártam, hogy konszolidálódjon a helyzet. Úgy látszik, mostanra megegyezés született. Beleírom a magyar cikkbe is. Alensha 2005. április 20., 16:39 (CEST)Válasz

Inkvizíció[szerkesztés]

Ezt az inkvizíciót tegnap nem mertem beleírni, gondoltam, épp elég a Hitlerjugend, de ha már a főlapon kinn van... Alensha 2005. április 20., 16:51 (CEST)Válasz

Véleményem szerint nem helytálló, hogy a Hittani Kongregáció a Szent Inkvizíció utódintézménye volna. 1. Az inkvizíció gyakorlata (annak pejoratív jelentésével együtt) nem azonos az eretnekségek kivizsgálására 1542-ben létrehozott Congregatio Romanae et universalis Inquisitionis hivatallal. (Tehát Szent Inkvicíció nevű intézmény nem volt) 2. Az említett hivatal neve 1908-ban módosult Sacra Congregatio Sancti Officii-re, a megváltozott körülményekre tekintettel. (X. Pius, Sapienti consilio) 3. VI. Pál pápa 1965-ös Integrae servandae apostoli levelében ismét megváltoztatja a nevet a mai Hittani Kongregációra, (Congregatio pro doctrina fidei), továbbá feladatait, működési rendjét megváltoztatja.

Ezek alapján nézetem szerint nem tekinthető utódintézménynek, és a jelenlegi pongyola párhuzam-állítás nem NPOV.

Köszönöm. Ismét egy erősen vitatható állítás (a dolog úgy volt, hogy valaki, - névtelenül - beírt mindenféle, valószínűleg nem hiteles forrásból vett féligazságot a cikkbe. Nagyon megköszönnénk, ha tudnád idézni ezeket a forrásokat és alátámasztott állításokkal módosítanád a cikket). Gubb 2005. április 21., 11:52 (CEST)Válasz

Bulányi[szerkesztés]

A Bokorral és Bulányival kapcsolatos index.hu anyag nem igaz. Bulányi bűne nem az volt, hogy kisközösségeket szervezett, mert illegális közösségeket más is szervezett, pl. ilyen volt a Regnum Marianum, és őket például még a Bulányi által az ÁEH pojácájának nevezett Lékai bíboros sem ítélte el. Bulányival a Szentszék problémája az volt, hogy teológiai alapon tagadta a hierarchiát, ami ellenkezett az egyház tanításával. Gyanítom, hogy Bulányi műveivel több ponton is teológiai-hittani-dogmatikai problémái voltak a vatikáni tanítóhivatalnak, és a misézési és tanítási jog ideiglenes megvonása ezeknek is következménye. Javaslom az index.hu idézet teljes törlését. --Fodber 2005. április 22., 14:46 (CEST)Válasz

A vitatott szöveg, Alensha már átfogalmazta, hogy ne legyen copypaste, de akkor ezek szerint az állításai sem állják meg a helyüket (index.hu cikk) --f.adam 2005. április 22., 15:04 (CEST)Válasz

Ratzinger döntött az eretnekséggel vádolt magyar pap, Bulányi György ügyében. A magyar katolikus egyház és Paskai László bíboros is szorgalmazta, hogy a szentszék ítélje el Bulányi Györgyöt, aki a tiltás ellenére kisközösségeket szervezett és lelki menedéket nyújtott a katonai szolgálatot megtagadóknak. Az egyház megvonta Bulányitól a szentségek kiszolgáltatásának jogát.

Ratzinger és Bulányi indulatos levélváltását követően kompromisszum született, Bulányi aláírt egy 12 pontból álló dokumentumot, de kiegészítette egy 13. ponttal, melyben az állt, hogy az ember csak a lelkiismeretének tartozik engedelmességgel. A magyar püspökök visszavonták a Bulányi elleni vádakat.

Ez már egész jó lenne, de még mindig látok problémákat. Nem könnyű esetről van szó, nagyon részletesen utána kellene nézni, hogy mi történt. A 12 pont egyébként 12, csak a 4.-et Bulányi atya kiegészítette a II. vatikáni zsinat nyilatkozataiból vett egyik szó szerinti idézettel. [1] --Fodber 2005. április 22., 17:38 (CEST)Válasz

Pótlás[szerkesztés]

A következő vitákhoz: Szerkesztővita:OA#Pápa ..., Szerkesztővita:Gubbubu/Archív3#Flame Wars Episode IV: A New Hope, Vita:Kezdőlap/Archívum20051021#Pápa.

Νem pusztán elvi kérlelhetetlenség
Bolgár György téved, amikor az új pápa megválasztása kapcsán ápr. 20.-ai cikkében azt írja, hogy a katolikus egyházban "a születésszabályozás bármily korlátozott módjának tiltása" lenne a jellemző [hiszen ...]; nem híve viszont a mesterséges beavatkozásoknak, amelyek nem mellesleg gyakran az azt használók, illetve [...] a később született gyermekek egészségének károsodásával járnak [...]. Az egyház teljes mértékben elutasítja a művi abortusz, a születésszabályozás '1emberi életet elpusztító módját. Nem feledjük, hogy a "liberális", a gyakorlatilag pusztán anyagi-kényelmi okokat is teljes mértékben toleráló műviabortusz-megítélés már oda vezetett, hogy Belgiumban bizonyos esetekben a már megszületett csecsemőket is legálisan pusztíthatják el.
Az előbbivel szervesen összekapcsolódik az eutanázia térnyerése .. az öregedő társadalmakban. Semmi garancia nincs arra, hogy a megengedés, támogatás a gyakorlatban nem mozdul-e itt is abba az irányba, mint az élet kezdetén járó védtelenek esetében [ld. a férje által éhenhalasztott nő esetét legutóbb, melyhez magukat "gondolkodó" "ember"nek nevező, köztük a hippokratészi esküt letevő egyes izék asszisztálni illetve erkölcsi alapot nyújtani sietnek - szerk. megj.]. ... Az életminőségükben ellehetetlenülő öregek ... várhatóan nagyobb számban vállalják majd "önként" a nem természetes halált ... Nem a hívőket nyomasztó szabályozásról van szó, puszta "elvi kérlelhetetlenségről", hanem az elvi megfontolásokkal elválaszthatatlanul összefonódik az egyén és a társadalom iránt érzett nagyon is gyakorlati aggodalom.
Idézetek Horváth László (Bp.) leveléből, Metro, 2005. ápr. 22. péntek; 28. old.

Ennyit arról, hogy kik, mitől rettegnek féktelen ókonzervativizmusukban, meg arról, hogy ki a hazug stb. Gubb 2005. április 28., 14:50 (CEST)Válasz

Miben rejlik Ratzinger konzervativizmusa?[szerkesztés]

Talan kevesen tudjak, hogy Bajororszagban allamegyhaz van, ez nagyon leroviditve azt jelenti, hogy az allamnak joga a hitoktatast szabalyozni, a papi dispoziciokat bizonyos mertekig felugyelni, s pl. a keresztelest a helyi onkormanyzatoknak a plebania koteles jelezni. Az egyhazi adot is az allam szedi be, ami 8% - vagyis igen magas.

Ratzinger biboros koraban azt nyilatkozta, hogy a Vatikannak felul kene vegre biralnia ezt a (valojaban Hitler altal szorgalmazott) egyezmenyt Nemetorszaggal, mert a bajor katolikusok raszolgaltak vegre a szabadsagra.

Mit jelent ez? Ha megszunik az allami felugyelet pl. a hitoktatasban - vissza kell adnia az allamnak a hitoktatas-kepzest - magyarul a teologiai karokat! Mi lesz akkor szegeny liberalis bolcseszekkel, akik elarasztjak fekete oltonyben okoskodasukkal a (szabadegyetemnek is nevezett) teologiai karokat... Ha nem az allam szedi be az egyhazi adot - mindenki onkent fogja a plebanian befizetni - hajaj! Akkor pedig a szocik elesnek egy jo kis jovedelemforrastol!

Szoval, ezert van szegeny Ratzingernek - akit egyebkent szemelyesen ismerek, nagyon kellemes, nyitott szemelyiseg - a sajtoban patas laba, s hegyes füle. A magyarok (akik egesz szepen kapnak komolyabb elszamoltatas nelkul a Renovabis programon keresztul a nemet penzekbol) pedig berkutyakent szajkoznak olyan marhasagokat, amibol egy szo sem igaz.

Szoval igy ultrakonzervativ stb-stb. szegeny Ratzinger. Az persze egy elemzonek sem tunik fel, hogy II. Janos Pal hazavagta az egesz II. Vatikani zsinatot, meggatolta hatarozatainak egyhazbeli "integralodasat" - ezt Ratzinger papakent rogton megtette. Tehat halado - vagy nem? Vagy nem idoszeru vegre elkezdeni a II. Vatikani zsinat megvalositasat? Halado a XIX. szazadi gondolat, s konzervativ a XX. szazadi az Egyhazban? Vagy az a baj Ratzingerrel - hogy katolikus? Miert, mi legyen a papa, ha nem katolikus? Domonkos szerzetes legyek, ha ezt ertem! --Dr. Steller 2005. július 11., 18:48 (CEST)Válasz

A katolikus egyházon belül van egy "haladó"nak (vagy tetszés szerint progresszívnek, esetleg eretneknek) tekintett irányzat, amely felül kíván vizsgálni olyan dogmákat, mint a papi nőtlenség, vagy a nők pappá szentelése. Ebből e nézőpontból Ratzinger igenis a konzervatív, ilyen változásokat elvető irányvonalba tartozik. -- Serinde 2005. július 11., 18:52 (CEST)Válasz

Kedves Serinde! Ezt a "haladós" terminológiát hadd ne mondjam, kik erőltetik, mert már amúgy is sokat kapok miattuk a fejemre. Ez a terminológia minden, csak nem "haladó". Elmúltnegyvenév, stb., hadd ne mondjam tovább. Telitalálat Felügyelő 2005. július 11., 19:43 (CEST)Válasz
Nem minősítettem, csak a nézőpontra világítottam rá, a kérdés szellemében. -- Serinde 2005. július 11., 19:47 (CEST)Válasz

Ez az egyházadó Bajorországban mennyire önkéntes? Mert ha a nem hívőknek is fizetniük kell, akkor minden megbecsülésem Ratzingeré, amiért megpróbálja leállítani. Alensha  * 2005. július 11., 19:23 (CEST)Válasz

Bajororszagban van egy un. Lohnsteuerkarte, ami nem elektronikus, hanem papir alapu. Ezt az ember minden evben megkapja az illetekes önkormanyzattol, s le kell adnia a munkahelyen. Erre egyszeruen rairjak az ember minden jovedelmet. Ha van kulonmunkaja, akkor oda is el kell vinni, s leadni. Kb. olyan, mint Magyarorszagon a TB-törzslap (az a hajtogatos, ha letezik meg). Ezen barki, barmikor ellenorizheti, milyen adatokat adnak le a kulonbozo munkahelyek. Ezen van egy rubrika: vallasa. Ha bejegyzett valamilyen Egyhazban, vallasi közössegben, kodszamot kap. A berelszamolo pedig automatikusan minden bevetel utan levonja a 8% egyhazi adot, ami egy elkulonitett allami helyen dekkol az elosztasig (szoval kamatozik). Ez vonatkozik a kulonbozo bankszamlakra is, ahonnan minden ev vegen kap az ember egy papirt, hogy mennyi volt az adokoteles bevetele. Szoval onkentesseg? Amikor regisztraljak a keresztlevelet a varoshazan? Vagy fizet az ember, vagy kilep az Egyhazbol. - Erre mondta Ratzinger meg biboros koraban, hogy alljon meg a menet! Ezt felül kell vizsgalni, mert ezt nem talalja a dogmatikaban. Hitler volt az, aki ezt bevezette, nyomast gyakorolva XII. Piuszra. Azota ez igy van, a nemet püspoki kar nagy oromere, mert igy egesz jol elvannak a penzzel. Csak eppen a katolikus hit vallja karat! Ratzinger pedig (egyes suttogasok szerint) az uj enciklikajaban, amelyet most kezd el Del-Tirolban, az anyagiassag ilyen iranyu veszelyeire akarja felhivni a figyelmet. Ezert hivatta be a nemet püspöki kar elnoket, Lehmant tegnap elott. Kishijan atharaptak egymas nyakat... Szoval - en nem tartom Ratzingert konzervativnak - csak kemeny katolikusnak, aki nem esett a fejere. --Dr. Steller 2005. július 11., 21:48 (CEST)Válasz

Ezt bele kellene írni valahogy a cikkbe, mert nagyban emelte a véleményemet a pápáról. (Egyébként hogyhogy a bajorok többsége még nem lépett ki az egyházból? Szerintem nincs az a vallás, ami megérne 8% adót...) Alensha  * 2005. július 11., 21:54 (CEST)Válasz

2004-ben csak a München-Freisingi egyhazmegyebol 12.500 katolikus lepett ki - tobben, mint eddig. (Olvastam egy statisztikat, hogy II. Janos Pal papasaga alatt a teljes (83 millios) Nemetorszag területen osszesen 3 millio 200 ezer katolikus lepett ki az Egyhazbol.) Eleg riaszto, nem? -- Szerintem kellene kesziteni egy JOSEPH RATZINGER szocikket, es abba belekerulhetne a nemet egyhazpolitikaja is. Ugy gondolom, ez nem valo a XVI. BENEDEK szocikkbe, mert nem papa minosegeben kezdte el a nemet egyhazadot feszegetni, hanem a volt muncheni ersekkent. Ha lexikonszocikket irunk, akkor meg kell varni az enciklikajat. Ugyanis hit es erkolcs dolgaban tevedhetetlen csak a papa, s nyilvan az adoval kapcsolatos allasfoglalasat hitvedelmi kerdeskent fogja targyalni - azt pedig nem lehet elore "kommentalni", mert akkor osszemosodik ratzingeri megnyilatkozasa a papai magnyilatkozasaival - s akkor az tamadhato. Maximum annyit lehet tenni, hogy mas internetes forumokon lehetne ezt terjeszteni (mivel nagyon kevesen tudnak rola), s a szocikkbe egy irodalmi utalot tenni. --Dr. Steller 2005. július 12., 22:19 (CEST)Válasz

Na, már bocs, de egy elvileg semleges nézőpontot propagáló lexikon nem fogadhatja el a pápa tévedhetetlenségét, még hit és erkölcs dolgában sem. A Wikipédiának éppen úgy vannak hívő, mint ateista olvasói, ezért jobb, ha a szócikkekben csak a lényegre, a tényekre szorítkozik, és ha véleményeket szerepeltet is, azokat csakis a forrást idézve, megfelelő távolságot tartva teszi. Ratzinger úr pápává választása előtti ténykedéséről pedig ugyanúgy szólhat a "XVI. Benedek" cikk is, a kettébontás csak akkor lenne megfontolandó, ha már két-három oldalnyi anyag gyúlne össze ide. --Csobankai Aladar 2005. július 12., 22:28 (CEST)Válasz


Kedves Aladar, teljesen felreertetted, amit irtam. Most nem a papa tevedhetetlensegerol vitazunk, hanem azt a tenyt emlitettem meg, hogy amit Ratzinger papava valasztasa elott nyilatkozott, az nem lehet a papai tevekenysege kategoriajaba sorolni. Pl. IX. Piusz szabadkomuves volt Mastei-Ferretti grofkent, a szabadkomuvesek valasztottak Antonellivel az elen papava, (felmerult a biborosok lefizetese gyanuja is, de ez nem bizonyitott), erre Mastei-Ferrettiben olyan palfordulas kovetkezett be papava valasztasa utan kozvetlenul, hogy 9 enciklikaban itelte el a szabadkomuvesseget, s teljes gozzel uldoztette oket. (Meg is akartak szepen gyalazni a holttestet a halala utan az expaholytestverei.) S mi tortent nehany eve? IX. Piuszt boldogga avatta a Vatikan, s senki nem emlegeti mar sotet multjat - mert papai tevekenysegei koze nem sorolhato, legfeljebb eletrajzaba lehet beleirni. Ezert mondom, varjunk meg a temaval. --Dr. Steller 2005. július 13., 09:46 (CEST)Válasz


XVI. Benedek pápa a monumentális vatikáni épületek és a pompázatos, arannyal átszőtt ruhák súlya alatt ma arra szólította fel a híveket, hogy tegyék magukévá Jézus szerénységét és egyszerűségét, és igyekezzenek aszerint élni. Na, ebben tényleg konzervatív, hogy így ragaszkodik az egyház álerkölcseihez. Én viszont kívánom neki ugyanazt, amire ő kéri az embereket; talán a javára válik. – Kristiano vita 2008. március 23., 16:34 (CET)Válasz

„Köszönjük a szócikket építő, objektív észrevételt!” (Megjegyzés: Ez nem az Origo Fóruma, hanem egy lexikon.)Gregorius P. vita 2008. március 27., 17:02 (CET)Válasz

VI. Adorján népisége vita[szerkesztés]

Átmozgatva a szócikkből

A vita (német, avagy holland-e) alapja az, hogy maga Hollandia, sőt a holland nemzettudat sem létezett akkor még explicit módon. Maga Hollandia neve - Niederland, Nederland - azt jelelnti, 'Alföld'. Ez szemben áll az alpesi térséggel, a Rajna fölső folyásával, ami a német közegben 'Oberland' (Felvidék) megnevezést követ. A holland az akkor még egység nélküli német nyelvi közeg egyik nyelvjárásának volt tekinthető, amely az 'alnémet' (altdeutsch) egyik nyelvjárási csoportja volt, szemben a később irodalmi németté vált 'hochdeutsch'-al szemben, ami a német 'Felvidék' nyelve volt. Ehhez hozzájött, mint nemzetképző az önálló ország, majd történelem. Ezt mutatja, hogy a német nyelv önelnevezése (deutsch), eredetileg a hollandoké is volt (az angol 'dutch' szó). Az ún. 'kettős mássalhangzó eltolódás' jelenti az északi német nyelvek (az ószászból kialakult alnémet - altdeutsch -, a száli frankból kialakult holland és az önálló fríz) és a déli német nyelv (felnémet, Hochdeutsch) közötti határt. Maga a 'deutsch' szó, a teutsch-ból ered, ami 'teuton'-t jelent (v.ö. svéd 'tysk', olasz 'tedeschi'). Az első germán törzs, amely az Alpeseket átlépte, a Kr.e. I. századbeli, a rómaiak által 'teutonok'-nak (teutonici) nevezett csoport volt. Összefoglalóan nevezték a középkortól kezdve a Skandinávián kívül élő, a Szent Római Birodalmon belüli germán néptörzseket (bajorok, alemannok, thüringek, szászok, ripuáli frankok, frízek, burgundok stb.) 'teuton'-nak. Ennek a területnek a mai Németország csak egy töredéke.

A kölni világifjúsági találkozó[szerkesztés]

Ez vagy végig nagy kezdőbetűs, vagy végig kicsi, attól függően, tulajdonnév-e... Alensha  2005. december 5., 15:01 (CET)Válasz

Hitlerjugend[szerkesztés]

Ratzinger önként jelentkezett, a Hitlerjugendbe SENKIT SEM KÖTELEZTEK, HOGY BELÉPJEN!!! Önként lépett be, majd valóban megbánta és ki akart lépni.

Nézd meg az enwiki cikkét, onnan vettem a szöveget és a forrást is. Írd alá máskor légyszi. – Zimmy mondj el mindent 2008. június 10., 13:23 (CEST)Válasz
Magyar források is számos helyen írják, hogy 39-től kötelező volt belépni, ld. Google. – Zimmy mondj el mindent 2008. június 10., 13:35 (CEST)Válasz

Ellentmondó dátumok[szerkesztés]

Megválasztása a pápai trónra: 2005. április 16.

A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta pápává; beiktatására 2005. április 24-én került sor.karmester 2009. március 18., 01:03 (CET)Válasz

A Vatikán honlapja szerint 2005. április 19. Cassandro Ħelyőrség 2009. március 18., 01:11 (CET)Válasz

Nézetei...[szerkesztés]

"Elődjéhez, II. János Pálhoz hasonlóan támogatja a kötelező papi cölibátus intézményét, ellenzi a nők pappá szentelhetőségét, a mesterséges születésszabályozást, a homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerését, az abortuszt és az eutanáziát." Ennek itt nincs semmi értelme. Ha átírják egyszer a Tízparancsolatot, akkor igen. De a pápa az egyház feje, és az Egyháznak tízparancsolat nélkül nincs értelme. Nyufi vita 2009. április 17., 23:16 (CEST)Válasz

Apropó. cölibátus. Tehát a protestáns felekezetek "átírják" a Tízparancsolatot?
Én óvakodnék az ilyen hangzatos, de félreérthető megállapításoktól.--Linkoman vita 2009. április 17., 23:22 (CEST)Válasz

Itt valóba' keveredni látszik a szezon a fazonnal, de nem kéne még tovább keverni. A fenti hat szempont:

  1. papi cölibátus;
  2. nők pappá szentelése;
  3. mesterséges születésszabályozás;
  4. homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerése;
  5. abortusz;
  6. eutanázia.

Ezek közül az első négyet nem érinti a Tízparancsolat semmiképpen, az utolsó kettőhöz lehet a "Ne ölj" parancsát kapcsolni. Ez a hatból kettő. Bennófogadó 2009. április 17., 23:42 (CEST)Válasz

Nyufi, ezekre nagyon nincs még utalás se a Tízparancsolatban... – Alensha sms 2009. április 17., 23:43 (CEST)Válasz

"Se a Tízparancsolatban..." de akkor miként értelmezhető 3Móz. 18, 22 ?
"Férfiúval ne hálj, a mint hálnak nővel; utálat az." Ezt nemcsak a zsidók tartják kötelezőnek! Nyufi vita 2009. április 18., 01:11 (CEST)Válasz

Az egész mondatot idéztem! Nyufi vita 2009. április 18., 01:11 (CEST)Válasz

Van ilyen, de ez nem a tízparancsolatban van... :) – Antissimo vita 2009. július 5., 20:41 (CEST)Válasz

Férfival amúgy se lehet úgy hálni, mint nővel. (Másik lyuk.) Vagyis ha csak ennyi van a témáról a Bibliában, akkor szerintem nincs alapjuk elítélni a homoszexualitást. – Alensha sms 2009. július 5., 21:33 (CEST)Válasz

Az az egyetlen hely is elég, a Tízparancsolat is egyszer lett kinyilatkoztatotatva. Ez a rész a Tóra tanítása a tízparancsolattal kapcsolatban. A zsidó hagyomány szerint a homoszexualitás az a Szodoma bűne. "Jerusalem Post" 2006. november 9-én beszámol arról a precedensről, hogy az izraeli hatóságok hivatalosan betiltottak egy homoszexuáli felvonulást, pontosan a zsidó vallásra való tekintettel.
A kereszténység pedig alapvetően semmit nem vesz el az Ószövetség erkölcsi tanításából. A Tóra világosan fogalmaz, és Mózes, a szöveg írásba foglalója is teljesen tisztában volt az emberi anatómiával.
Attól tartok, hogy ha más Biblia részt idéznék, amely egyértelműen megismétli a fenti tanítást, az sem volna elegendő. Meggyőződésem, hogy a téma felvetése a szócikkben eleve téves a pápa többi említett "nézeteivel" együtt, mert azoknak döntő része nem a pápa hatásköréhez tartozik.
Nyufi vita 2009. július 10., 11:41

A pápa ifjúkora[szerkesztés]

Az ifjúságáról a német Wikipédia némileg eltérően ír és gondolom, hogy ők jobban tudják. Nem Magyarországon, hanem Burgenlandban foglalkozott tankcsapdákkal. A németek nem írnak dezertálásról, csak rövid amerikai fogságról. Ők is kötelezőnek írják a Hitlerjugend-tagságot 14 életévtől. zsüri 2009.szept.29. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Zsüri (vitalap | szerkesztései)

Kiejtés[szerkesztés]

Biztos nem ʏˈɔ:ʒəf ˈaloʏs ɾˈatsiŋə, a forrásban is inkább /ˈjozef ˈalois ˈʁatsɪŋa/ és a „hosszan ejtett, hangsúlytalan ó-val, mint a magyar Józsefben” is érthetetlen. Oliv0 vita 2013. február 11., 21:31 (CET)Válasz

Egyrészt a bajor ejtés eltérhet a Hochdeutchtól, másrészt szerintem tök felesleges ez. Kiveszem. – Winston vita 2013. február 11., 21:39 (CET)Válasz