Vita:Vita

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

"Belematattam" a szócikkbe, Zentai István az utolsó három kategórát tartja a legfontosabbaknak. Nem akartam túl radikális változtatásokat tenni, inkább a vitalapon nyitok vitát róla. Ha vitánk sikeres, akkor meghozhatjuk változtatásainkat közös véleményünk szerint.

1. fontos a racionális vitát és a vitatkozást elkülöníteni. Az előbbiben elvileg az érvek ütköznek, az utóbbiban szubjektív (pszichológiai jellegű) eszközöket használnak a felek a meggyőzésre. Valójában nem két dichotóm módon elválaszható fogalomtól van szó, hanem két végletről, amelyek között az árnyalatok végtelen fokozata lehetséges.

2. A vita szerintem verbális konfliktushelyzet, nem az érvek ütközéséről van szó, azok csak eszközök az igazi konfliktus szolgálatában.(lásd 1. pont.)

3. a versengés nem feltétlen velejárója a vitának legalábis nem abban a kategórikus fomában nem ahogyan megfogalmazta a cikkíró. Léteznek ugyan kompetitív viták, amelyekben a felek le akarják győzni egymást (győzzem meg a másikat, hogy nekem van igazam, és nem neki), mindkét fél a saját igényét akarja érvényesíteni, ám léteznek kooperatív viták is, amelyek során a felek a közös problémára keresnek megoldást. (Hogyan lenne jó nekünk). E vita is annak van szánva, bár lehet, hogy kompetitív vitaként ér véget. Valójában a kompetitív és a kooperatív viták két végletet jelentenek, bármely vitában vannak kooperatív és kompetitív elemek is.

4. A vita szakaszaiból kimaradt az első, a lappangó szakasz, amikor a felek már igényeiket megfogalmazták,de még nincs tudomásuk a másik igényeiról.

5. A vita típusaiból kimaradt egy lényeges tipus: az ürügyvita, amelynek során a vita nem az igazi konfliktustról szól. (például a féltékeny feleség valamilyen apróság miatt köt bele férjébe, nem az igazi problémáját hozza felszíre).

kapásból ennyi ma este. Várom a választ.


Vandraattila 2007. augusztus 12., 23:00 (CEST)

Tartalomjegyzék

1[szerkesztés]

Vita (debate, discussion) és/vagy a megbeszélés szokásos része a tudományos közleményeknek, illetve a testületi munkának. A parlament, mint testület, szintén színtere a vitának, amely szabályozza, ritualizálja is a viták lefolytatását. Létezik egy alapmunka a demokratikusnak vagy emészthetőnek tartott viták ajánlot levezetési módjáról, majd előkeresem. Íme: Robert's Rules of Order, a mai parlamentáris demokrácia alapmunkája, ami a házszabályokat illeti:

Linkek:

http://nelsonpena.8m.com/

http://www.mapnp.org/library/boards/roberts.htm

2[szerkesztés]

Híres viták

Hegedűs Géza Swiftről:

... "A következő szatíra, a Hordómese — amelyet az író élete legjobb művének vallott mindvégig — a vallási vitákat figurázza ki. Három testvérről van itt szó; ezek a katolikus, az anglikán és a kálvinista felekezetet képviselik. Családi marakodásaik a hitvitákat parodizálják. És közben az egész könyv stílusa, ajánlása, előszava, bevezetése, közbevetése az éppen elmúlt XVII. század barokk stílusát teszi nevetségessé. Ezt a remekművet tulajdonképpen sohase bocsátották meg neki. Mindegyik felekezet sértve érezte magát. De írói tekintélye mégis nagyot nőtt vele. Múlhatatlan mű: ma is érvényes az értelmetlen vitákra."....

3[szerkesztés]

Ez a szócikk l'art pour l'art "tudomány" jelegzetes példája. Olyan,mint a desztillált víz, tiszta, szép, de ihatatlan.

Hogyan lehet az embert úgy absztrahálni, hogy cselekedeteiben nem vesz részt az érzelme? Különösen akkor, ha a vita másik definícójaként elfogadjuk, hogy a vita verbális konfliktus, amelynek kimenete hasonló a nem verbális konfliktusokéhoz, és a lefolyása pedig attól függ, hogy kik a résztvevők (mi a viszonyuk), sürgeti-e őket valami a vita gyors eldöntésére, és mi a vita tétje.

Az itt szereplő paradigma idealizált, nem veszi figyelembe, hogy a vita absztrakt tárgya legtöbbször a meggyőzés, amely nem megy végbe akkor, ha: a) mindkét fél szilárdan vallja, hogy amit képvisel az igazság, vagyis neki igaza van, és végbemehet akkor, ha a) az egyik félnek nincs véleménye az adott dolgoban és/vagy ha b) sikerült őt elbizonytalanítani a meglévő véleményében.

Ha a viták menetének gyakorlati elemzéséből indulunk ki, más eseményeket is észre kell vennünk, pl. az érvelésben a példálódzást, a tekintélyre, normára, stb. hivatkozást, az "időkérést", mellékcélok érvényesítését (pl. jó poén, jó hangzás), a másik szavainak parafrázisát, a visszakérdezést, az értelmezést (konkrét-általános, szövegkörnyezetben vagy szövegkörnyezeten kívül).

Ha a vitának vannak betartható szabályai, akkor azoknak megjegyezhetőknek és megtanulhatónak kell lenniük, sőt számonkérhetőknek kell lenniük, azaz nagyfokú támogatottság kell hozzá. Ha valaki azt gondolja, hogy a másik oldalon szereplő szöveg forrása erre alkalmas, próbálja meg eladni a magyar parlament képviselőinek, akiknek a vitája jól illusztrálja a mondanivalómat.

130.36.87.102 2005. március 2., 08:02 (CET)

Kedves anon,
Amit írsz, szerintem (is) logikus és helyes, ha úgy érzed, hogy a szócikk kijavítható, akkor próbáld meg. Ha úgy érzed, hogy velejéig romlott, akkor javasolj valamit helyette. Ha úgy érzed, hogy ez nem a te dolgod, akkor természetesen tévedsz. Amúgy beletettem volna a //pontatlan// sablont, de így a cikkre nézve az nem annyira szörnyű (véleményem szerint), mint első mondatod sugallja. --grin 2005. március 2., 11:25 (CET)

Ebbe a kérdésbe - és más lexikoncikkbe se - lehet úgy belenyúlni, hogy ne változtatnál meg vele egy sor más cikket, illetve, mivel azok hiányoznak, előbb meg kellene őket írni, pl. azért, hogy lehessen rájuk hivatkozni a megértést segítendő.

A vita szócikk tárgyalásához - az én meglátásom szerint - szükség lenne a konfliktus, a folyamat, a propaganda/meggyőzés (véleményvezérlés/közvéleménykutatás Public Opinion research témák definícióinak és kifejtéseinek néhány megállapítására.)

Hát ha lenne, aki erre vállalkozik, akkor ezzel a munkával az illető már pénzt is kereshetne. De tréfán kívül, az alapprobléma a hatalom, a hatalomról szóló kutatásokat pedig egyetlen hatalom sem finanszírozza, ezért e témában nem találsz semmit. A mai, üzleti szemléletű világban minden projektnél az első kérdés: ki a megrendelő, az ügyfél? A többit össze tudod rakni magad is.

Apropo, összerakás. Az egységes kifejezéseknek akkor lenne értelme (l. az ie. vitát), ha a szövegek szerelőipari termékek lennének, ahol fontos a csereszabatosság, a méret, a pontos dimenziók, a követhetőség, stb. Ettől még messze vagyunk, de már haladunk feléje. Nem fogunk neki örülni, ha megérkezünk.

A rokonjelentésű szavak vagy szinonimák EGYMÁST HELYETTESÍTŐ szavak, tehát adott helyzetben vagy az egyik, vagy a másik szerepelhet, az értelem, a jelentés csonkítása nélkül. Ha a szövegben túlságosan sokat fordul elő egy alak, akkor monotonná teszi, és az írót is cserélgetésre indítja. Nem cserélhet ki olyan kifejezést, amelyek LÉNYEGÉT tekintve mást jelentenek. A nyelv minden pillanatban egységesként (zártként) létezik a fejünkben, és minden újítás, neologizmus arra hat, hogy a korábbi szó (és fogalmi) kapcsolatokat szétzúzza. Ennek a mai, angol szavakkal támadó fajtája már annyira előretört, hogy az emberek észre sem veszik, hogy már nem magyarul beszélnek. De ezt megtiltani nehéz lenne, ha már egy ilyen egyszerű szóhasználati ügynek is ekkora hordaléka van.

Ami segíthet, az a világról a tapasztalatokkal egybevágó, érthető nyelven leírt ismeretkör, amely a lényegre törekszik, és a részletekbe csak akkor megy bele és ott, amikor erre jó oka van.

Tekintve, hogy a wikipedia is a könnyebb utat választotta, azaz az adatgyűjtés terén jeleskedik, valószínűleg itt elmarad egy olyan tudástár megírása, amely kihasználná az önérdekű megrendelő hiányát, lojális maradna a tudatlanokhoz, és nem a szerzőiséget tekintené saját motívációja lényegének. Persze ehhez a szerkesztők koordinált és nem ötletszerű munkájára lenne szükség, ami eleve nem megoldható az adott helyzetben. Viszont be lehetne vonni a könyvtárosokat, azok amúgy is ilyesmivel foglalkoznak, és van ráérő idejük. Velük kellene egyeztetni a kategóriákat is, hogy legalább egy felületen legyen széleskörű megegyezés a jelentésekben. Más célja, értelme szerintem nincs az egységes szóhasználatnak


Kérések[szerkesztés]

Görög filozófusokat is ide lehetne sorolni. Kéne vki aki ír a görögökről is!!!