Vita:Vespasianus római császár

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Olaszországgal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Olaszország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Olaszországgal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ókori témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Javaslat

Sziasztok! Javaslom a lap átnevezését "Veszpaziánusz római császár"-ra, mert ez jobban megfelel az általánosan elterjedt magyar helyesírási szokásoknak. Rácz Róbert ^vita 2009. november 16., 21:28 (CET)

A huwiki irányelvei szerint latin betűs ábécét használó nyelv neveit nem magyarosítjuk. A latin nyelv pedig kétségkívül latinbetűs. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 16., 21:36 (CET)

Alapvetően mindent az autentikus formájában írunk, ha tehát a név albán, akkor albános helyesírással, ha feröeri, akkor feröerivel, és ha latin, akkor latinnal.

Ebből képezik a nagy kivételt a nem latin betűvel író nyelvek, mer' azokat muszáj valahogy átírni, különben mi lenne az olvasóval. Tehát a görögöt, cirillt, dévanágarit, hébert, arabot, perzsát stb. átírjuk, részleteket lásd WP:ÁTÍR.

A kettő között vannak az ún. meghonosodott földrajzi nevek, valamint az ún. névmagyarosítás tendenciája. Az előbbire példa a Párizs forma Paris helyett, az utóbbira az általad is citált Luther Márton stb.

Tekintve, hogy a fentebb vázolt mindhárom kategóriában gyakori változások történtek hosszú történelmük idején, és a hagyomány is sokféle, teljes következetességre ne számíts (nem is beszélve a problémás esetekről). Mi azért igyekszünk nagyjából érvényesíteni az alapelveket (lásd WP:HELYES). Per pillanat a harmadik kategóriával kapcsolatban az az álláspont ugyan, hogy az uralkodói nevek a magyarosítás hatálya alá esnek, ezért például Hadrianus pápák Adorján pápa alatt keresendőek, de nincs teljes következetesség, tehát például hiába uralkodó Vespasianus, őt nem szokás magyarítani, bár az alak, amit használsz, L. András szigorával ellentétben nagyon is előfordul mondjuk például régebbi századokban. Nincs teljes következetesség, de nagyjából mondhatjuk, hogy az uralkodói névmagyarítást a középkortól kezdjük (Nagy Sándor például hiába elterjedt, marad Alexandrosz az elsődleges neve), és természetesen csakis azokra terjed ki, ahol anyakönyvezhető magyar névformát tudunk alkalmazni, tehát például a thaiföldi uralkodó, Bhumibol Aduljadezs, alias IX. Ráma nem lesz ennél jobban magyarítva. Bennó^fogadó 2009. november 16., 23:33 (CET)

• Azért megnéznék egy olyan könyvet, amiben Veszpaziánusz van. Vespasian alakkal már találkoztam, de ez volt a legmagyarítottabb forma. Ettől függetlenül elképzelhető, mert a 20, század első feléig mindent magyarítottak, hozzáteszem, helyesen, ahogy teszik azt ma is az ánglusok. L András^{Itt megtalálsz} 2009. november 17., 00:16 (CET)

Épp ez utóbbira céloztam volt. Bennó^fogadó 2009. november 17., 15:06 (CET)

A Vespasian elsősorban német forma, ott szokás az -os, -(i)us véget levágni. (pl. de:Ovid, de:Vespasian, Hadrian). Kivételek persze itt is vannak. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2009. november 17., 15:33 (CET