Vita:Vérehulló fecskefű

Ez a szócikk témája miatt a Növények műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Yera (vita), értékelés dátuma: 2014. április 5.

Növénytani szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

"A vérehulló fecskefű leve külsőleg alkalmas gyengénlátás kezelésére. Megszüntethető segítségével a közel, ill távollátás még súlyos esetekben is." - anon beírása. SyP 2007. január 24., 18:47 (CET)

Teljesen hiányzik a cikkből, hogy súlyosan mérgező növény, ezért olyan óvatosnak kell lenni, hogy az csak na. A másik, hogy Európa legtöbb országában büntetendő cselekmény azt állitani valamiről, hogy az a rákot gyógyitja, márpedig a cikk ezt állitja mindenféle hivatkozás nélkül. Az angol verzió egy kereskedelmi oldalra hivatkozik. Valójában semmiféle bizonyiték nincs erre. "Vértisztitás" XVIII. századi koncepció. Teljesen értelmetlen mai tudásunk szerint. Tulajdonképpen nem érdekes az egész, csak már találtam hivatkozást erre a szócikkre és mivel gyomnövény, ezért igencsak veszélyesnek tartom, hogy bizonyitatlan és potenciálisan halálos javaslatokat tartalmaz.

Elnézést, hogy elfelejtettem aláirni az előzőt. – Redjsteel ^vita 2009. szeptember 5., 13:21 (CEST)

Azokat az állításokat amiket kétesnek találsz és nincs rá forrás, vagy a forrás megbízhatatlan, nyugodtan vedd ki. Amúgy nem hiszem, hogy valaki a Wikipédia szócikke alapján használva fel gyógyítási célra egy növényt, de ha mégis, akkor nehogy visszaüssön a dolog… ~ Boro 2009. szeptember 5., 13:31 (CEST)

Hát igen... Mindenesetre, szerintem, meglehetősen kiegyensúlyozott mondat kerekedett belőle, amely azt mondja, hogy ugyan vannak olyan hatások, amelyeket állitólag kelt (az olvasó megtekinthet egy olyan weboldalt, amely ilyesmiket árul, ha akar), de erre nincsen bizonyiték (tényleg próbáltam keresni, de legfeljebb a kijelentés szintjén találtam). A mérgező hatásra pedig betettem egy mondatot és a megfelelő hivatkozást. Egy jó sűrű tea belőle kiirthat egy családot... Ami pedig azt illeti, hogy az emberek wikipédia alapján nem próbálkoznának öngyógyitással, hát érdemes megnézni a hivatkozásokat erre a szócikkre... És hát nem véletlenül van az a jogi szöveg (ugyan rejtetten) a gyógynövényekkel foglalkozó szócikkek végén (a magyarokon, mert se az angolon, se az oroszon, se a francián nincsen). Ügyes kibúvó, ahelyett, hogy rendes törvényeink lennének Magyarországon a sárkányfű-árusitás szabályozására. Bocs, a vége off-topic lett.– Redjsteel ^vita 2009. szeptember 5., 17:35 (CEST)

Megtekintettnek jelöltem és beraktam a {{Figyelmeztetés gyógynövény}} sablont az aljára. Ha találsz még hasonló helyzetben járó szócikket, nyugodtan gyomláld ki. Köszönet jár ezért a munkáért is! :) ~ Boro 2009. szeptember 5., 21:43 (CEST)

"Általában úgy tekintik, mint amely számos betegségre jó hatással van, valójában erre semmiféle rendszeres módon elvégzett kutatás nem ad bizonyítékot (vagy ilyen kutatást nem végeztek), mindamellett gyakran használt különféle oldatokban, különösen szemölcsökre."

Nem kell nagy kutatást végezni, elég ha megkérdezed ismerőseidet vagy magad tapasztalod. Elég sok ember találkozott már szemölccsel és magától nem gyakran szokott elmúlni. Ennek a növénynek a nedvétől történő javulás pedig szemmel látható. Több ismerősömnek és nekem is segített, pedig nagyon szkeptikus (mérnök) vagyok. Azóta mindig van egy telep (mert telepszerűen nő) a kertünkben, ha valakinek szemölcse lenne a családban. Nagyon igénytelen növény, könnyen "átültethető" az erdőből. Arra kell csak figyelni, hogy mindent megfog a nedve és nagyon nehezen vagy egyáltalán nem jön ki semmiből (barnás folt marad). Ezzel talán ki lehetne egészíteni a felhasználás részt.. – 62.201.66.140 (vita) 2010. június 29., 01:30 (CEST)

"Gyomlálás"

Naponta többször kenjük be a szemölcsöt a frissen letört szárból előbukkanó narancssárga nedvvel (2 hétig). Fürdés, mosakodás után érdemes újra bekenni. A növény kb. 1 napig még ad nedvet, akkor is, ha már fonnyadóban van. Vízbe ne tegyük, mert a nedv felhígul. A kúrát akkor is 2 hétig csináljuk, ha már az első napon elmúlt a szemölcs.

Epebántalmak esetén használják a következő gyógyszert: 10 g gyökeret áztassunk 8 napon át 200 g borban vagy alkoholban, 8 nap múlva szűrjük le, és naponta kétszer-háromszor 15-20 cseppet fogyasszunk el. Segíthet asztma és hörghurut esetén is. 1 csapott teáskanál szárított fecskefüvet forrázzunk le 1 csésze vízzel. A tejnedvet tejjel vagy vízzel elkeverve hatásos szemcseppet kapunk, enyhíti a látásromlást. (Plinius római természettudós és Dioscorides görög orvos szerint a fecskék a fecskefű tejnedvéből táplálkoznak, és ez erősíti a látásukat.)^[forrás?] --Yera ^vita 2014. április 5., 13:48 (CEST)

Mérgező

Fontos lenne kiemelni, hogy ne használják belsőleg, mert már kisadagban is légzésbénulást okoz. Külsőleges alklamazása szemölcs esetén hatásos.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Albertzsolt (vitalap | szerkesztései) 2016. április 12., 15:57 (CEST)

Valamennyit finomítottam rajta. A légzésbénulásra nem találtam forrást, azt nem írtam bele. --Sphenodon ^vita 2016. április 18., 23:35 (CEST)

A vérehulló fecskefű alkalmazásáról

"A legújabb kutatások során több esetben megfigyelték, hogy a növény alkalmazása az epehólyag nem megfelelő állapota esetén májkárosodást eredményezhet, ezért érdemes orvos véleményét kérni."

"Saját felhasználásra ne gyűjtsük! Ugyan nagyon gyakori, nem védett, ismert növény, de frissen mérgező, szárítva pedig nagyobb mennyiségben légzésbénító hatású. Erős hatóanyagai miatt belsőleg készítmények formájában, csak szakember előírására használható."

Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Szöveg innen: http://www.traditionalandwild.eu/hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2013/06/23/63/9/verehullo-fecskefu-gyogyir-vagy-mereg?Itemid=164

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Albertzsolt (vitalap | szerkesztései) 2016. április 19., 09:01 (CEST)