Vita:Tu–160
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. január 5. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Repülési műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
A szárnnyilazás ennél a gépnél nem mehet negatívba soha[szerkesztés]
különben lezuhanna. Így lényegében mindig pozitív szárnnyilazású állapotban van. Csak a szárny állása változtatható a pozitív szárnyilazású tartományban.
A németek foglalkoztak változtatható szárnnyilazással (előrenyilazás-hátranyilazás), valamint az amerikaiak is, de a programokat törölték.
Üdv
Junkers0900 vita 2009. június 11., 11:36 (CEST)
- Nos. A szárnynak alapvetően három fő geometriai jellemzője van: geometriai forma (egyértelmű), nyilazási szög (ami a törzs hossztengelyére merőleges tengelye és a szárny aerodinamikai tengelye által bezárt szög - szárnynyilazás) és az „állási szög”, ami a vízszinteshez képest bezárt szöget jelenti. Ezeken kívül még van jópár fontos paraméter. Jelen esetben te most a nyilazási szögről beszélsz, ezért a javításod nem volt helyénvaló. Nem mellesleg, hol olvastad a cikkben a negatív nyilazást? Illetve melyik szakirodalom állítja az általad leírtakat? --Gyantusz vita 2009. június 11., 13:28 (CEST)
- Utólagosan: a vízszintessel bezárt szöget egészen pontosan V-beállítási szögnek nevezi a magyar szakirodalom. „Szárnyállás” nincs és ebből fakadóan nem is változtatható, csak állásszög van, ami, lásd lejjebb, egészen mást jelent, mint amire Te gondolsz. --Gyantusz vita 2009. július 8., 23:05 (CEST)
Válasz Gyantusz nevű szerkesztőnek[szerkesztés]
sok-sok irodalom van. Csak egy a sok közül ami idevág: pl:
http://www.sg.hu/cikkek/35476/a_jovo_vadaszrepulogepei_a_legter_urai
A variaszárnyat tárgyaló résznél tessék elolvasni. A cikket szakember írta. A wikipédiás cikkben szárnnyilazás van ami teljesen mást jelent. A szárnnyilazási szög nyilván változhat, de ez nem így van leírva. A negatív szárnnyilazással elsőként a Heinkel foglalkozott még a második világháborúban. Ekkor a szárnyak nyilazása negatív, ha a szárnyak előre néznek és előre néző V alakot formálnak. ha pozitív a szárnnyilazás, akkor hátranéznek. Az hogy milyen szögű a szárnnyilazás egy másik fogalomkörbe tartozik. Mind negatív mind pozitív szárnnyilazásnál lehet nulla szögű, de mégis óriási különbség. egyébként változtatható szárnnyilazású gépet egyedül a NASA készített kisérleti célból. Tőlem lehet változtatható szárnnyilazási szögű is. Úgy is helyes, csak a szakirodalmat irogatók fognak kiröhögni...Mert ebből még nem derül ki semmi. Magyarul a TU-160-as egy nem változtatható szányilazású, de változtatható szárnyilazási szögű, azaz magyarul változtatható szárnyállású variaszárnyú gép.
Üdv
Junkers0900 vita 2009. június 12., 13:56 (CEST)
- Akkor nézd meg ezt: http://www.haditechnika.hu/Archivum/196803/680307.htm A Haditechnika és Szentesi György valószínűleg elég megbízható nevek, márpedig
- „Az Egyesült Államok légihaderejében az F–111 változtatható szárnynyilazású repülőgépet rendszeresítették.”, holott, az F-111 szárnya ugyanúgy csak hátranyilazott (mivel olyan gép, aminek egyszerre lehetne a szárnyát előre- és hátra is nyilazni, az aszimmetrikus nyilazáson kívül, talán nincs is, így ez az egész problémafelvetésed a kötekedés kategóriájába tartozik). Nagy kár, hogy nem tudsz egy értelmes szerkesztést összehozni. – KGyST vita 2009. június 12., 16:18 (CEST)
Válasz KGST-nek[szerkesztés]
Szentesi írásait olvasva az jut az eszembe, amikor valaki nem ért valamihez és szobatudósként hülyeségeket írogat. Tele vannak az írásai áltudományos kifejezésekkel és hivatkozás nélküli hülyeségekkel. Persze az is hiba ha az egyik szobatudós a mási szobatudósra hivatkozik...
Ami az asszimetrikus szárny kíséreleteket illeti valóban volt ilyen. Ez volt a NASA kutatási programjának egyik eleme, ahol kipróbálták: Lehet-e repülés közben szárnynyilazást is változtatni. De hadd másoljam ide a szárnyállásról szóló részt ha nem olvastad volna: "Variaszárny, vagyis változtatható szárnyállás: A szárnyállást változtatni lehet, így kis sebességű repülésnél egyenes szárnyként, nagy sebességű repülésnél pedig erősen hátranyilazott szárnyként viselkedik. Az 1960-as években ez tűnt az ideális megoldásnak a kis és a nagy sebességeknél egyaránt jól viselkedő gépek létrehozásához, több típuson is alkalmazták (pl. F-14, F-111, Tornado, MiG-23, Szu-24), de aztán a hátrányai miatt háttérbe szorult, mivel a szárnyállás változtatása bonyolult szerkezetett igényel, és plusz tömege sem elhanyagolható." Cifka Miklós http://www.sg.hu/cikk.php?cid=35476
De itt is és itt is:
http://www.origo.hu/nagyvilag/20030315b1es.html
az idézett mondat egy TU-160-ashoz hasonló elven működő szárnyállásról B1-es bombázóról szóló szakcikkből:
"Az öböl térségébe vezényelt legnagyobb, s talán legmodernebb gép a B-1 hadászati nehézbombázó repülőgép, változtatható szárnyállással, "hátranyilazással". Négy hajtóműves, legnagyobb fesztávolsága 42 méter, a gép hossza 45 méter."
vagy ebből a B1B -Lancer-ről szóló szakcikkből:
"A változtatható szárnyállás és a turbofán hajtóművek hosszútávú repülést tesznek lehetővé, alacsony repülési magasságot, vagy nagy sebességet (hangsebesség) , ez biztosítja a repülőgép túlélését."
forrás: http://www.repter.adatpark.hu/cgi-bin/plane.php?pid=36
Iagzából nagy kár, hogy nem lehet szerkeszteni semmi olyan cikket a wikipédián, amit néhány ember személyes tulajdonának tekintve "ráül". Ez nem baj, csak akkor tisztázzuk "újra" a wikipédia a szabályait...
Lehet-e egyáltalán az általad és Gyantás Barbár :-)(ez itt a vicc helye) által készített cikkeket szerkeszteni az adminisztrátorok és a két fennt említett kivételével. Nekem úgy tűnik nem.
- Tévedsz nagyon sok mindenben! Lehet szerkeszteni, de csakis szakszerűen úgy, hogy a cikkek minőségi színvonalát tovább nem csökentve!!! A közeljövőben leszel szíves elmenni egy hozzád közel eső könyvtárba és ott javaslom, hogy vedd a kezedbe és olvasgasd, tanulmányozd(!) a kétkötetes Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Repülési lexikont! Azon belül is a második kötetben a szárny szócikket is olvasd el! Továbbá ajánlom még dr. Rohács József és dr. Pokorádi László tanár urak munkásságát is szíves figyelmedbe! HA pedig mindez még nem elég, vedd fel a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Repülők és Hajók tanszékével, illetve ugyanezen egyetem Áramlástan tanszékével. Majd ezt követően a nevezett három forrásod készítőinek írj egy-egy levelet, hogy mit olvastál a cikkeiknél jóval korábban megírt tudományos lexikonban, valamint a fent nevezett tanszékeken oktatókkal való diskurzusod alatt. Ez előtt, közben és után pedig gondolkodj el azon, hogy nevezett források közül (sg, origo, MTA és BME) melyikőjük az olvasottabb, szakszerűbb és a szakmában tapasztaltabb! Javaslom továbbá, hogy elevenítsd fel az általános iskolai és középiskolai matematika-ismereteidet is, vektorok, szögek és szögfüggvények témakörben! Mert eddigi írásaid szerint ezek nem elég „mélyek” a kérdsékör kellő mértékű értékeléséhez.
- Majd mindezek után és majd ha sikerült kiderítened, hogy a „turbofán” kifejezés mit takar, majd visszatérhetünk a szerkesztési problémáidra. Addig is jó ismerkedést a műszaki repülés világával! Üdvözlettel: Gyantusz vita 2009. június 15., 15:14 (CEST)
- Ha már meg lettem szólítva:
- Keress rá Szentesi nevére. Az utóbbi pár évtized szinte összes magyar katonai repülési könyvének szerzője. Ettől még persze lehet tudatlan, slendrián is, de annak, aki ilyet állít, nagyon alaposan kell bizonyítania.
- Ha a repülőgép szárnyállása változtatható, akkor annak mi a szöge? Az állásszög? Mert az nagyon más. (Szárnynyilazás-nyilazási szög, szárnyállás-állásszög, nálam elég logikus.)
- Láthatod, a Wikipédiát szabadon szerkesztheted Te is, csak mi meg szabadon visszaszerkesztjük. Komolyra fordítva: Te idáig szinte csak olyan állításokat írtál a cikkbe, amik minimum megkérdőjelezhetőek. Amikor emiatt először legalább három ember szólt, elkezdtél ugyanolyan szinten más cikkekbe sületlenségeket írni. – KGyST vita 2009. június 15., 16:23 (CEST)
Kérés[szerkesztés]
Kedves Junkers! Kérem, hogy a jövőben az ingerültséget kiváltó átállítások helyett itt a vitalapon állapodj meg a szárnynyilazás kérdésében a Wikipédia Hadtudományi műhelyében évek óta szerkesztő kollégákkal. Az általad hozott forrás nem tudományos, hemzseg a helyesírási, fogalmazási hibáktól is, bár kétségtelen, hogy a Szu-37-es olyan gép, amiről te beszélsz. Ezt úgy kell beleírni a cikkbe, ahogy az általad hozott forrás említi. A forráskritikára is felhívom figyelmed, az sg.hu nem lehet partnere egy hadtudományi szakfolyóiratnak, bár kétségtelen, hogy ír fontos dolgokat.
Kérem továbbá, hogy a jövőben körültekintőbben szólítsd meg szerkesztőtársaidat, mert egyes mozzanataid személyeskedésnek is minősülhetnek, onnan pedig nagyon rövid az út a blokk kikényszerítése felé. További jó munkát, – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. június 15., 13:36 (CEST)
Kedves Burumbátor![szerkesztés]
Ön szerint lehet megállapodás, ha már eleve ingerülten támadják azt aki csak egy szót is megváltoztat helyesre és arr számtalan főleg könnyen elérhető magyarnyelvű forrást jelölök meg?
Sőt tovább megyek milyen jogon gondolja úgy, hogy egy sg.hu-n vagy akármelyik magyar portálon megjelent vitathatatlan szakmai cikk kevésbé tudományos mint néhány szobatudós kedvencke hülyesége...
Szerintem pont ezért írtam, bár látom teljesen feleslegesen.
Így visszaállítom. Vagy védjék le az összes szócikket. Ez a leghelyesebb cenzúra a mai 21. században.
– Junkers0900 vita 2009. június 16., 14:55 (CEST)
Biztos hogy jó?[szerkesztés]
„Tolóerő–tömeg arány: 0,37 maximális felszálló tömegnél, 0,36 normál felszálló tömegnél” – maximális felszálló tömegnél nem kisebbnek kéne lenni, mint normál esetben? – Villanueva vita 2017. február 11., 18:41 (CET)