Vita:Trianoni békeszerződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar történelmi szócikkek (teljes besorolás)
Coat of arms of Hungary.svg Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. február 16.
Magyar történelmi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Első világháborús témájú szócikkek (teljes besorolás)
Gavrilo Princip captured in Sarajevo 1914.jpg Ez a szócikk témája miatt az Első világháború műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Teljes Nélkülözhetetlen
Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Peti610 (vita), értékelés dátuma: 2008. október 23.
Első világháborús témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek (jól használható besorolás)
Coat of arms of Transylvania.svg Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2015. június 29.
Erdéllyel kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index
Mérföldkövek a cikk életútján
Dátum(ok: tól/ig) Esemény Eredmény

Vitaarchívumok
Filing cabinet icon.svg
1. 2005. március 28. – 2007. december 23. (2008-ig)
2. 2007. december 24. – 2009. december 3. (2010-ig)
3. 2010. január 1. – 2010. június 7. (A 90. évforduló kapcsán kialakult eszmecsere)
Nuvola apps iconthemes.png
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel:

Tudtad-e, hogy…

Súlytalan emberek irták alá?[szerkesztés]

Ez a bekezdés pont olyan, mintha tudatosan kerülné annak a ténynek a megemlítését, hogy az a kormány Horthy utasítására cselekedett, mondhatni hogy az aláíró praktikusan Horthy volt. Annak megemlítése, hogy az emlegetett kormány Horthy kormánya volt, hozzátesz a cikkhez, a mostani erről szóló bekezdés egy alig ismert személyhez köti ezt a döntést, pedig ezt egyértelműen nem lehet az ő rovására írni. Így kifejezetten olyan a bevezető, mintha ezt megpróbálná a szőnyeg alá söpörni. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 86.101.12.59 (vitalap | szerkesztései)


Az aláíró még praktikusan sem Horthy volt. Az aláíró a magyar kormány megbízásából aláírási joggal rendelkező két, politikailag súlytalan kormánytag volt. Ha személyekről beszélünk, akkor a két aláíró személyéről kell beszélni, ha általában, akkor az aláíró Magyarország. A politikai súlytalanság jól ismert fogalom a politikában, nem kéne ezen fennakadni. LAMagyar-horvát.jpgpankuš→ 2011. február 28., 15:46 (CET)

Érdekes. Szerintem az anon által beszúrt egyszerű ténymegállapítás tartalmilag vitathatatlan és fontos is. Egyrészt a kormányt, minden tagját is, a kormányzó nevezte ki, tehát a visszavonásod indoklása téves. Másrészt két okból is fontos ez a tény: ezek a személyek, a miniszterelnök és a miniszterek is, lényegében kizárólag a békeszerződés aláírására lettek kinevezve, továbbá egyáltalában véve is ez volt az első Horthy által kinevezett kormány, tehát fontos hogy ezeket a minisztereket már ő nevezte ki, ellentétben az elődeikkel. – Peyerk vita 2011. február 28., 21:40 (CET)

Majd még utánanézek. Nekem azonban úgy tűnik, hogy Horthy Simonyi-Semadamot kormányalakítással bízta meg, és mint kormányfő ő nevezte ki a minisztereit. Ha ez így van, akkor ténylegesen teljesen irreleváns, mondhatni sugalmazó, hogy a Horthy által kinevezett Simonyi-Semadamról van szó abban a mondatban. Valószínűleg a kérdés nem nagypályás, és normális körülmények között feltűnésmentes lehetne. Alszom rá egyet. LAMagyar-horvát.jpgpankuš→ 2011. február 28., 22:33 (CET)

Az államfő adta a kormányalakítási megbízást, ezáltal lett az illető kijelölt miniszterelnök, aki kormányát bemutatta az államfőnek kinevezésre. Egyébként ez ma is így van azzal a különbséggel, hogy a miniszterelnököt az országgyűlés választja meg, ő tehát kormánya tagjainak kinevezése előtt tisztébe lép, majd a közt. elnök elé terjeszti kormánya tagjait.

A jelenlegi alkotmányban van egy pici inkozisztencia, de ez a gyakorlatban nem okoz zavart. Az 1920-ban érvényes történeti alkotmány alapján - ;) - a fenti volt az eljárásrend, a vonatkozó 1848-as törvény és annak 1867-es módosítása, valamint a kormányzói jogkörről szóló 1920-as törvény alapján.

A beszúrt néhány szó melletti érvelésemnek azonban ez csak az egyik lába, nem a törzse.

Peyerk vita 2011. március 1., 20:33 (CET)

Irodalom[szerkesztés]

Szerintem érdemes lenne az irodalmi feldolgozással kapcsolatos részt egy külön szócikkbe átvinni, a helyére meg átirányítót illeszteni. Dudva vita 2012. április 16., 13:13 (CEST)

Vasút[szerkesztés]

Érdekes, hogy a vasút nagyobb jelentőséggel bírt, mint a wilsoni elvek. http://mult-kor.hu/20120604_a_vasut_mint_erv_a_trianoni_targyalasokon Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. szeptember 17., 20:34 (CEST)

Szerződés vs. diktátum újra[szerkesztés]

Szerintem fel kéne újítani ezt a megbeszélést. Lassan száz év telt el, és Magyarország még mindig nem képes feldolgozni ezt a kérdést. A korábbi vitában lényegében három érv szólt a szerződés megnevezés fenntartása mellett:

  1. a diktátum és a szerződés nem egymást kizáró fogalmak
  2. semleges
  3. ez volt a becikkelyezett törvény címe.

Sorban haladva:

  1. A szerződéseket paktálják (azaz tárgyalják), a diktátumot pedig diktálják, a kettő között óriási, áthidalhatatlan szakadék tátong. Diktátum lett volna például a Compiègne-i fegyverszünet (1940) után aláírandó okmány, amelyet a felek akkor is szerződésnek neveztek, holott nem volt az, az első bécsi döntés Magyarország szempontjából szerződés volt, míg Csehszlovákia minden bizonnyal diktátumként élte meg. Nem véletlen, hogy a román wikin az első bécsi döntés arbitraj, a második viszont dictatul.
  2. Nem semlegességről, hanem a fogalmak pontos használatáról van szó: ha a két fogalom különböző – márpedig különböző –, akkor azokat a megfelelő helyeken kell használni. Nem kell féli a szavak jelentésétől.
  3. A diktált békét az adott kormány nyilván csak szerződésként cikkelyezhette be. Ez igazából nem is releváns érv. Az ilyen diktált békéket a kényszerből aláíró fél általában azonnal fel is rúgja, ahogy lehetősége van rá. Például a breszt-litovszki béke sem élt meg túl nagy kort.

Felmerül még időnként érvként, hogy az irodalom mit használ. Nos, a magyar szakirodalom ma már túlnyomórészt a diktátum kifejezést használja. De hogy mást ne mondjak, a két világháború közötti időszakban, a második világháború alatt kizárólag így emlegették. Bibó István pedig 1946-ban az összes párizskörnyéki békét öt ponttal jellemezte (mint a második világháborút előkészítő folyamatot), ezek közül pedig az első az, hogy diktált, nem paktált békéről van szó. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 2., 09:26 (CEST)

Azért nem pontosan így volt. A két világháború között, lehet, hogy a kocsmában így emlegették. A hivatalos azonban nem ez volt. Lásd: Fájl:Honositasi-okirat.JPEG Ez egy 1931-ben kelt okirat. Tambo vita 2012. október 4., 21:07 (CEST)

Szerintem a cikk címe maradhat szerződés, de az természetesen nem kérdéses, hogy a szövegben lehet-e a békediktátum szót használni. Természetesen lehet. Gubbubu12 2012. október 4., 00:32 (CEST)

+1 Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. október 4., 09:54 (CEST)

Egyetértek. A szerződés tágabb fogalom és semlegesebb, tehát cikkcímnek alkalmasabb, és az aláírással a dokumentum szerződéssé vált. A diktátumjelleg szintén nyilvánvaló, tehát abban a kontextusban, ahol kifejtés és értékelés van természetesen helyénvaló. --Peyerk vita 2012. október 4., 10:49 (CEST)

Nem. A szerződés nem tágabb fogalom, hanem más fogalom. Nem semlegesség kérdése, hanem éppen a tárgyszerűségé. A párizskörnyéki dokumentumok nem szerződések, hanem diktátumok. Egytől egyig. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 4., 12:57 (CEST)

Bármelyik béke diktátum volt, mert győztesre és legyőzöttre osztotta a háborúzó feleket. A vesztes a fizetett. Azonkívül rengeteg példa van bárhol, ahol a formai sajátosságok ellenére más a megnevezés, ez még állatvilágban megmutatkozik. Lehet diktátumnak kezelni (amint a többiek is írták), de a neve köztudottan békeszerződés. Doncseczvita 2012. október 4., 17:07 (CEST)

Visszamentem a vitaarchívumban ahol már egy hosszú eszmecsere volt az átnevezésről. És mindig ugyanott kötünk ki. Most sem várható fordulat. Mindenki tisztában van azzal, hogy a Trianonban aláírt dokumentum a magyarság számára egyoldalúan, önkényesen, galádul, magyarellenes, területszerző, imperialista (e kettő nincs igazán részletezve a cikkben, lásd lentebb) diktátum volt, amely úgy akart "békét" teremteni, hogy közben új viszály magvát vetette el, mint az összes többi párizsi béke, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. De formálisan ez egy békeszerződés, az a neve is. Az előző vitában többen többféle példát hoztak fel egyoldalú békékre amelyek szintén diktátumok. Doncseczvita 2012. október 4., 19:17 (CEST)

LA, nem kívánom ismét megvitatni a témát, pusztán sokadszorra rögzítettem az álláspontomat, ami a vonatkozó törvényen, a jog, benne a nemzetközi jog és a józan ész szabályain alapul. Ha forrásokkal alá tudod támasztani azt az álláspontodat, hogy egy diktált békeszerződés nem nevezhető szerződésnek, illetve ha ez az álláspont forrásolás híján is többségivé látszik válni, akkor komolyabb aparátust is be fogok vetni, addig azonban ezt feleslegesnek tartom. --Peyerk vita 2012. október 4., 20:48 (CEST)

+1 egyoldalúan kötött szerződések pl. cégek és települések között, amelyben a cég diktál különböző (és előnytelen) feltételeket a településnek szintén diktátum, de ez akkor is egy szerződés, amelyben másik kérdés, hogy a település húzza a rövidebbet. Doncseczvita 2012. október 4., 22:06 (CEST)

Én viszont szeretném újra megvitatni. Tévedés, hogy minden békemegállapodás diktátum. Azok a diktátumok, amiket a győztesek erőszakkal írattak alá a legyőzöttekkel. És ezeket a történelemben szinte valamennyit felrúgta a fenyegetett fél, abban a pillanatban, ahogy lehetett, és a diktátumokat egyetlen elszenvedő fél sem tekintette soha magára nézve mértékadónak. Ezek történelmi tények. Békeszerződést lehet kötni, egyenrangú felekként, és a szerződés pontjait megtárgyalva. Erre volt is esély, sem a Német Császárság, sem Ausztria–Magyarország nem kapitulált, nem tette le a fegyvert, hanem fegyverszünetet és béketárgyalásaokat kért. A béketárgyalásokból azonban a konferencia összeültére már csak a „győztesek” arroganciája maradt, köszönhetően a mindkét országban felbukkanó vörös bomlasztásnak és a tehetségtelen politikusoknak.

A nemzetközi jog furcsa egy szerzet. Jól néznénk ki, ha a magánjog is így nézne ki. Érdekes módon ott – és egyébként a józan ész szerint is! – az ilyesmi egészen más megítélés alá esik: ha egy szerződésről kiderül, hogy erőszak hatására írták alá, azonnal semmis a tény erejénél fogva. Egy diktált békemegállapodás nem nevezhető szerződésnek semmilyen megközelítésben. Forrással alá tudom támasztani, mint már fentebb írtam Bibó is élesen megkülönbözteti a paktumot a diktátumtól, és a párizskörnyéki békéket a diktátumok közé sorolja. Egy csepp relevanciája nincs annak sem, hogy a kényszerített békét hogyan cikkelyezték be. Próbálták volna diktátumnak nevezni… – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 4., 22:41 (CEST)

Sok előnytelen és diktált szerződés így sem esik hatályon kívül, nem bírálják őket felül. Éppúgy a legtöbb békét ha megnézzük győztes és legyőzött között született, kevés az egyenrangúan kezelő béke, azok is többnyire döntetlen háborúknál születnek. Mégis ezeket mind békéknek, békeszerződéseknek nevezik. A vasvári béke lényegében egy titkos megállapodás volt, amelyben arról egyezséget kötött az osztrák és a török fél, hogy kölcsönösen segítik még egymást a magyarok ellen. Ebből a szempontból ez már akár egy osztrák-török szövetségi megállapodás is lehetne. Bibó egy aki diktátumnak nevezte, mégis a legtöbb írásos munka, vagy bármi más békeszerződésről beszélnek, ennek ellenére egyik sem vitatja a békeszerződés egyoldalúságát és diktátumi tartalmát Magyarországra nézve. Lengyelország a német lovagrenddel megkötötte a kaliszi békét, amely talán ténylegesen is megállapodásnak, békének nevezhető, igaz nem volt hosszú távon tartós. Ellenben a második thorni béke szabályos diktátum volt, amit a lengyelek diktáltak a németeknek. A lengyelek az 1410-es és 1466-os győzelmüket előszeretettel nevezik a németség felett aratott győzelmüknek is, pedig a Német Lovagrend nem a teljes német-római nagyhatalom. Ennek ellenére a németek is egyszerűen második thorni békének nevezik ezt a diktátumot. Pedig a német lovagrend a német katonai erőt testesítette meg, megtörése nyilván csapást jelentett a németek számára lélektani oldalról, de a Hanza kereskedőszövetségre is rossz hatással volt, amely szintén a német uralom jelképének számított. Doncseczvita 2012. október 4., 22:55 (CEST)

És van itt még egy, ami nem békeszerződés, de történelmi: az osztrákok mogersdorfi/nagyfalvi csatának nevezik a szentgotthárdi csatát, de ők egyedül. Mindenütt csak szentgotthárdi csata van. Főleg Nagyfalvánal folyt harc, de a tudósításokban, a korabeli művekben, levelekben, miegymásban szentgotthárdi a csata neve. Az osztrákoknak kissé önös ez a lépése szerintem, nyilván nem formai szempontokat követnek, hanem mert Mogersdorf ma már Ausztria része, úgyhogy egy ilyen jelentős európai csata nehogy már a másik oldalra essék. A nagyfalvai nagy kereszt is a két világ határát jelképezte, a túlsó oldalon az osztrákok számára barbár vadállat magyarok voltak (ez igaz, ezt ők így gondolták akkor ott! De szerintem ma is úgy tartják, mert amikor arra járok mindig ha észreveszik, hogy honnan jöttem megvetéssel néznek rám. Ott is ment az ellenük való propaganda a rendszerváltás előtt, német tanárom amikor kinn járt talán a 70-es években, azt kérdezték tőle, hogy tényleg még mindig palatáblára írnak-e erre az emberek, meg mezítláb, posztógatyában és szűr mászkálnak?) Doncseczvita 2012. október 4., 23:04 (CEST)

Az egyenlőtlen szerződés is szerződés (legalábbis a 20. század elején még így volt[1]), és bár Magyarország szempontjából lehet diktátumnak nézni, de ha a szerződés definíciója az, hogy megtárgyalták, akkor a trianoni is tárgyalás eredménye (a szövetségeseknek meg kellett állapodniuk a feltételekről, és ők saját akaratukból döntöttek az aláírásról). –Dami vita 2012. október 4., 23:24 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Ebben most tévedsz. Nem volt semmiféle tárgyalás a magyarokkal. Őket be sem engedték a tárgyalásokra. A végén Apponyi ugyan elmondhatta a beszédét, de a dolog már el volt döntve. Nem tárgyaltak vele, nem érdekelte őket a véleménye. Olyan volt ez mint a vádlott utolsó szava a az ítélet kihirdetése előtt. Ennyi.Carlos71 vita 2012. október 6., 13:53 (CEST)

Hajjaj... A szerződésnek az a definíciója, hogy a partnerek megtárgyalják, majd szabad akaratukból aláírják azt. Magyarországgal senki sem tárgyalt. „Meghívták” a konferenciára, majd a küldöttség orra alá dugták az ő kizárásukkal elkészített diktátumot. Ez nem Magyarország szempontjából diktátum, hanem minden szempontból az. A békemegállapodásokat általában csak „X béke” alakban szoktuk használni. Úgy tényleg mindegy, hogy paktummal vagy diktátummal került aláírásra. Tehát trianoni béke helyes, „trianoni békeszerződés” helytelen. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 4., 23:29 (CEST)

De ha most mindenben csak Magyarország lehet a mérvadó, az még nem veszi el egy diktátum szerződés jellegét. Mert ebben az esetben a Trianonban kötött okmány az utódállamok és az antant megállapodása (ők a partnerek) Magyarország felosztásáról, amelyben utóbbi félnek csak minimális hozzászólása lehetett, ránézve ez diktátum, de a többiek között mégis szerződés akkor. Doncseczvita 2012. október 5., 08:49 (CEST)

Ha valóban boncolgatni akarod a kérdést, akkor először is tisztázd az "erőszak", a "képviselet" és egyéb kapcsolódó fogalmak tartalmát. Az a feltevésed, hogy a trianoni békeszerződés azért nem szerződés, mert a szövege nem tárgyalás eredményeképp került megfogalmazásra egy a sok közül, amire nem adtál semmiféle forrást. Én nem tudok ilyen szabályról, a mindennapi tapasztalat pedig éppúgy ellentétes az álláspontoddal, mint a jogi definíciók.

Az egyébként egyszerűen nem igaz, hogy a trianoni békeszerződést aláírókat bármilyen módon is kényszerítették volna az aláírásra. Épp az ellenkezője igaz: az antant évekig nem foadott el senkit, így nem is engedett senkit magyar részről aláírni. Akik végül aláírtak, azok két évnyi változó hevességű polgárháború és az antant (meg a kisantant) katonai bevatkozása nyomán ragadták magukhoz a hatalmat éppen azzal a céllal, hogy aláírhassanak az ország nevében. A szerződés pedig az akaratukkal megegyező volt és az adott lehetőségek keretei között kiegyensúlyozott is: az aláírásukért megkapták a teljhatalmat. Ez nem volt ám rossz üzlet.

Szóval továbbra is arra kérlek, a személyes vélekedéseid helyett forrásokat hozzál, különben sokadszor is csak mások személyes vélekedéseivel szembetalálni a sajátodat. Kérlek értsd meg, az üres spekulációknak semmi érelme.

--Peyerk vita 2012. október 4., 23:36 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés 1.) Mi lenne, ha mind a bevezetőben, mind a cikkben maradna a békeszerződés szó viszont meg lenne említve, hogy diktátum jellegű volt: „A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött - magyar szempontból diktátum jellegű - békeszerződés...” (- magyar szempontból diktátum jellegű - ezt adtam hozzá). 2.) Ahogy te Hothyt okolod, szerintem igaztalanul, ugyanúgy lehet Károlyit, Kunt (akik katasztrófális állapotban hagyták hátra az országot; részben önhibájukon kívül, én lagalább elismerem) az antantot, a későbbi kisantant akkori politikusainak propagandáját, a magyar hibákat (háború előtti bel- és külpolitika), az elismerten magyarellenes „szakértőket” stb. okolni trianonért. Szerintem Horthyra ráverni elég perverz dolog és ez a magánvéleményed. Normális történész nem mert ilyet leírni, a balosok sem. Mellesleg, ez lejön az olvasónak is, ha rendesen le van írva mi történt. Egyszerűen egy hosszú ideje fennálló katasztrofális helyzet lett szentesítve. Azt te sem gondolod komolyan, hogy az egész világgal szembe lehet menni. Elég ha senki nem köt veled gazdasági szerződést, senki nem áll veled szóba. Ez mint utólag kiderült meg is történt. Felesleges ezen vitatkozni. A saját magánvéleményünk (az enyém is) teljesen érdektelen a cikk szempontjából.Carlos71 vita 2012. október 6., 13:21 (CEST)

+1 Érdekes lenne forrást látni erre a jogi definícióra az 1900-as évek elejéről; valamint arra, hogy mi a tárgyalás definíciója és minimális eleme, stb. (Lehet, hogy ez előkerült már az előző vitában, de nem láttam még kortárs jogi értekezést, amely ne tekintené nemzetközi jogilag érvényes szerződésnek – jó lenne látni egy ilyet itt.) –Dami vita 2012. október 4., 23:57 (CEST)

Egészen érdekes dolgokat mondtok, és hogy részben Peyerket ismételjem, részben forrás nélkül, mint a diktátum aláírására létrejövő Horthy-kormány fikciója. Valójában a kongresszus összeülése annyira elhúzódott, hogy közben Magyarországon a vörös diktatúra átrajzolta a lehetőségeket. Kun Béla adta el az országot 1919. április 4-én, amikor Smuts tábornokkal tárgyalt, majd április 8-án azt az üzenetet kapta, hogy szüntesse be a felvidéki hadjáratot, és akkor ténylegesen meghívják a békekonferenciára. Meg is tette. A törvénybeiktatásról pedig csak ennyit: 1920. november 13-án Huszár Károlynak volt szerencséje a törvényjavaslatot előadni, aki leszögezte, hogy a nemzetgyűlés csupán ellenállhatatlan kényszernek enged, a törvény előbeszédét gyászkeretbe foglalták, és ez az első mondata: Tekintettel a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállt…

@Bdamokos: teljesen mindegy, mi a tárgyalás definíciója és minimális eleme, mert semmiféle tárgyalás nem volt. Egyábként a tárgyalás nyilvánvalóan az érvek és érdekek ütköztetése. Ennek eredményeképp a szerződésben mindkét fél általában kompromisszumokra jut. Elképzelhető olyan eset, amikor az egyik fél minden csak kompromisszumos megoldást kap, mint amilyen a váradi béke volt. Voltak szerződések is a békerendszerben, például a kisebbségvédelmi rendelkezéseket megtárgyalták az utódállamokkal, így végül azok jelentős nyesegetésen estek át a román és cseh tárgyalófelek ellenkezése miatt. Na ezt megtárgyalták, a magyarság meg ennek is megitta a levét. Románia például teljesen elutasította, hogy ezek a szerződések a belügyeibe avatkozzanak, és meg is tagadta az aláírást. Végül 1919. december 9-én egy alaposan átszabott szerződést írtak alá. Megtárgyalták továbbá a kisantant területi igényeket még azelőtt, hogy a magyar küldöttség megérkezett volna. Az Apponyi által vezetett delegáció csak 1920. január 7-én érkezett meg egyáltalán Párizsba, amikorra a többi fél már mindent lezsírozott. Már ott voltak, amikor január 13-án a magyar kérdéssel foglalkoztak, de csak 15-én jelenhettek meg először a magas plénum előtt, amikor ismét nem tárgyaltak velük, hanem a békefeltételeket adták át! 16-án beszélt Apponyi először, erre február 20-án kapott egy válaszjegyzéket és pont. A Millerand-féle kísérőlevél pedig egyenesen azt állította szemfényvesztésül, hogy az aláírt dokumentum revíziója máris megkezdődött, amelyben igazságosabb határokat állapítanak majd meg. A „békefeltételek” szövege semmit sem változott. Természetesen a trianoni diltátum az aláírással érvényes lett, mint tudjuk, minden ilyen csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. A diktátumok esetében azonban mindig joggal rúgják fel azt azonnal, ahogy lehetőség nyílik rá. Számtalan példa van rá a történelemben. Egyébként ma már semmiképp nem érvényes a trianoni béke, mert a második világháborút lezáró békék felülírták. De már abban a pillanatban érvénytelenné vált, amikor az első bécsi döntésben – Anglia és Franciaország egyetértésével! – végrehajtották az első revízióját. Még visszább tekintve már rögtön az aláírás idején voltak olyan világos gondolkodású politikusok, akik ezt a diktátumot egy új háború előkészítésének tekintették, pontosan a diktált és aránytalan jellege miatt.

@Peyerk: ennyire ezért ne nézd madárnak a vitapartnered. Természetesen az erőszak nem azt jelenti, hogy a küldöttség tagjainak fejéhez szorították a pisztolyt: „márpedig aláírod!” A politikai nyomásgyakorlásnak sok egyéb eszköze is van. Elsősorban ugyebár Clemenceau – neve legyen a feledésé – 1920. január 14-i levele Apponyinak, aki nem akarta 15-én átvenni a békefeltételeket, mivel ő tárgyalni érkezett. Mit is ír Clemenceau? „… a békefeltételek átvételének megtagadását látná (ha nem jelennek meg) és úgy vélné, hogy a delegációnak (…) nem volna oka, hogy továbbra is Párizsban tartózkodjon.”[2][3] Nyílt fenyegetés, hogy vagy a békefeltételek tárgyalás nélkül, vagy mehet haza, és akkor nincs béke. A békefeltételek pedig nem voltak mások, mint a már előre megírt „szerződés” pontjai. Az aláírásig eltelt idő világossá tette, hogy az antantot Magyarország nem érdekli. Ahogyan D'Esperay benyomult a délvidékre, amikor fegyverszünet volt, a románoknak elnézték, hogy felhatalmazás nélkül benyomuljanak Erdélybe, majd elfoglalják még Budapestet is, és a csehek birtokba vegyék a Felvidéket, amikor még nem volt az övék, hiszen a konferencia még össze sem ült, az mind megmutatta, mi lesz Magyarország sorsa, ha nem ír alá. A trianoni békében semmi más nem történt, mint a már meglévő staus quo szentesítése. Ezt a status quót pedig a kisantant a háború során többször megígért antant-támogatásokkal érte el.

Nincs igazán időm további forrásböngészésre. A fentiek azonban véletlenül sem csak az én saját elképzeléseim, csak bele kell lapozni néhány könyvbe. Persze kétségen kívül sokszor írják szerződésnek a történészek is. Sokszor meg nem. Sokszor előfordul, hogy egyszerűen trianoni béke a meghatározás, és ez lenne a helyes címe a cikknek is. A békejelleg kifejtésének meg a cikk tartalmában kéne lennie. De egyelőre úgy látom, egyedül vagyok ezzel a véleménnyel. Ezért hacsak nem érkezik valami támogató vélemény, egyelőre befejezem. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 5., 10:06 (CEST)

Kompromisszumos véleményemet fent, megjegyzés formájában fejtettem ki. A fentiek szerint sem „nacionalizmussal”, sem „magyarellenességgel” nem lenne vádolható a cikk.Carlos71 vita 2012. október 6., 13:23 (CEST)

Köszi Carlos a kompromisszumos javaslatot! Ha talán nem volt egyértelmű, én a jogi kijelentést vontam kétségbe (hogy a "diktátum" érvénytelen, esetleg kezdettől semmis szerződés lett volna), nem az elfogadásának körülményeit, vagy hogy használható-e rá a "diktátum" fogalom – a kettő két külön doménből írja le ugyanazt a fogalmat, ezért vontam kétségbe, hogy a diktátum volt kijelentése elégséges a szerződés volt megkérdőjelezéséhez. Míg a diktátum jellegre, vagy a semlegesebb "egyenlőtlen" szerződés jellegre volt példa, forrás, stb. felhozva, a jogilag nem szerződés jellegre nem láttam meggyőző érvelést. Részemről nagyjából mindegy, hogy milyen nem jogi jelzőkkel van illetve a békeszerződés, illetve az sem rendítene meg, ha valaki jogi alapon levezetné, hogy miért volt érvénytelen. --Dami vita 2012. október 6., 15:03 (CEST)

Ok. Carlos71 vita 2012. október 6., 16:08 (CEST)

A saját kutatáson alapuiló és hosszúra nyúlt dagasztás előtt világosan leírtam: a szerződés a semleges és (nemzetközi és nemzeti) jogilag releváns elnevezés, aminek a címben kell szerepelnie, a szövegben meg természetesen ki kell fejteni létrejöttének körülményeit, a kortársak és az utókor értékelését, ahol természetesen szerepelnie kell a diktátum szónak, meg hogy kik használták/-ják, miképp és miért.

Arra továbbra sincs semmilyen forrás, hogy nem a békeszerződés a mainstream történettudományi megnevezés, vagy hogy ez a megnevezés hibás volna.

Horthy szerepéről meg a többiről csak azért írtam, hogy LA-t szembesítsem azzal, hogy sehova nem vezet, ha személyes véleménnyel (vagy személyes vélemény alapján szelektált forrásokkal) traktáljuk egymást. Természetesen esélyetek nincs megingatni abban a hitben, hogy a dualizmuskori magyar elitnek és az őket követő Horthynak összehasonlíthatatlanul több a bűnük (trianon kapcsán is és általában is a magyar nemzettel szemben), mint az együtt is csak kevesebb mint egy évig befolyással rendelkező Károlyinak meg Kunnak. De ennek semmi jelentősége - amíg nem szórakoztattok feleslegesen Vigyor

--Peyerk vita 2012. október 7., 20:54 (CEST)

Szerintem senki nem akar megingatni a hitedben. Különben azt hinném, hogy valaki illetéktelenül használja a profilodat és jelentenem kellene Vigyor. Carlos71 vita 2012. október 7., 21:28 (CEST)

Valójában a konkrét címjavaslatomra senki sem reagált még érdemben. Szerintem továbbra is a trianoni béke lenne a helyes cím. Már csak azért is, mert a szerződés ennek csak egy része, a cikk pedig szándékai szerint az egész Magyarországot érintő békerendszerről szól. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 7., 22:39 (CEST)

Milyen jelentésbeli különbséget látsz a két cím között? Miben bővebb a szerződés nélküli? --Peyerk vita 2012. október 8., 12:26 (CEST)

Ha nem látod a különbséget, akkor hosszú lenne elmondani. Mindenesetre a békekötések általában béke, és nem békeszerződés címszó alatt futnak. A béke a háború lezárása akármilyen módon, a szerződés (diktátum) pedig annak írásba foglalása. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 8., 15:29 (CEST)

Imperialista rablóbéke[szerkesztés]

„Imperialista rablóbéke” névvel illeti a trianoni és más Párizs környékén kötött békéket több, a Kádár-korszakból származó könyv, így a Magyarország hadtörténete, amellyel a területszerzés volt a céljuk. A cikk inkább a nemzeti, magyarellenes irányultságát emeli ki az egésznek, pedig éppúgy taglalni kellene azt is, hogy az osztozkodó feleknek nem elsősorban nemzetiségek lakta régiók megszerzése volt a cél, hanem saját gazdasági igényeiket is kiakarták elégíteni. Semmi nem magyarázza meg, hogy miért csatoltak el színmagyar területeket is, pedig nem pusztán azért, hogy az ott elkerített magyarokat kedvükre rugdoshassák, mint egy rühös kutyát. Sokak előtt ez csak ebben a formában jelenik meg, mintha a szomszédos népek ösztönszerű magyargyűlőlet végett kebelezték be ezeket a területek is, mert eleget akartak tenni a szánalmas kötelezettségük-nek, a magyarok elleni állandó harc ügyének, viszont a béke eleve imperialista volt, hogy az elcsatolt területeken található értékekből gazdagon profitálhassanak.
Gondolom most mindenki nem ért ezzel egyet. Doncseczvita 2012. október 3., 20:20 (CEST)

Részben nyilván közrejátszott az is, hogy gazdaságilag megfelelő határokat akartak adni az új baráti államoknak (nem véletlenül sok helyen a vasútvonalak mentén került meghúzásra a határ), de jelentős szerepe volt benne a nyugati politikusok szűklátókörűségének, a térség viszonyainak nem megfelelő ismeretének, az elkapkodott tárgyalásoknak, ahol mindenben a kisantant szavára adtak, és persze ezen államok masszív propagandájának. Szerintem ez összetettebb kérdés annál, hogy pusztán csak magyarellenesnek vagy imperialistának nyilvánítsuk (utóbbi szót egyébként az átkosban szerzett felhangjai miatt manapság egyre jobban kerülik). – Laci.d National Emblem of the Republic of China.svg vita 2012. október 3., 23:53 (CEST)

Mindenesetre helyénvaló, annak ellenére, hogy kommunista történelemkönyvekben áll. Imperialista igényekkel jelen esetben nem a nyugati államok léptek fel, hanem ahogy te írtad ők csak összecsapták a tárgyalást. A kisantantnak már meg volt a terve, hogy mit vesz el, mi kell neki, ők ezt beterjesztették a nagyok elé és mivel azok nem vizsgálták alaposan a helyzetet, a kedvükre tettek. Tehát a békének előre megfontoltan gazdasági, területszerző oka volt, nem érdekelte miféle nemzetiség lakja az adott területet, nekik az kellett, mert gazdag volt ásványkincsekben, van mezőgazdaságilag a legtermékenyebb terület volt. Ugyan nem így kellene említeni, hogy imperialista rabló béke, hanem elsősorban területszerző békeszerződés, hogy a szomszédos országok megkaparintsák Magyarország fontos nyersanyaglelőhelyeit és gabonatermőterületeit, valamint ők ellenőrizzék a fő folyókat. Ezt kellene külön fejezetként és részletesen megírni, mert eddig erről nem beszéltünk, pedig egyértelmű. Doncseczvita 2012. október 4., 09:34 (CEST)

Tatarozás/munkacsoport[szerkesztés]

A cikk nem túl jó. Csinálhatnánk egy munkacsoportot a feljavítására. A kommunista történelemkönyv is értékes forrás az utóélete részhez (ki, mikor hogy látta Trianont). A brit, román, délszláv .... népek trianoni vonatkozására vannak forrásaim (külföldi szemmel; szerintem ez érdekes Bryan Cartledge, Margaret Macmillan). Ha van érdeklődő jelentkezzen. Feloszthatnánk a cikket. Ha rendesen meg lenne írva (hibák, propaganda, gazdasági, stratégiai megfontolások, ki mit gondolt [magyar és külföldi politikusok, írók, költők]) nem lenne ez a sok felesleges vita.Carlos71 vita 2012. október 6., 13:31 (CEST)

Szerintem is épp ez a felosztás kellene. Talán betoldhatnád már most is ezeket a vonatkozásokat, én is a szlovén részről be tudnék toldani valamit, mivel a Muravidéken évente megünneplik a vidék csatlakozását (ami nem esik egybe a trianoni béke napjával, tehát nem a trianoni békeszerződést ünneplik, viszont mégiscsak ahhoz kötődik). A gazdasági dolog a legbonyolultabb, abba én is csak legfeljebb muravidéki oldalról tudnék beleavatkozni. Doncseczvita 2012. október 6., 14:52 (CEST)

Rendeltem még 3 könyvet. Az osztrák, csehszlovák, román + brit és olasz hozzáállás és a trianoni döntés politikai háttere/bizottságok munkája részt bevállalom. A délszláv részt csináld Szajcival, csak arra kérlek benneteket, hogy ne legyen nacionalista, megígérem az én részem se lesz az. Ma vagy holnap csinálok egy allapot, talán ott kellene szerkeszteni egy kitalált/megbeszélt szerkezet szerint. A kész cikk laptörténetét meg összefésültetjük az eredetivel, így mindenkinek megmarad a szerkesztése. Ha mindenki csak a bevállalt szakaszt nyitja meg nem lesz szerk. ütközés se. Mint az első vh műhely egyik tagja, amúgy is támogatom egy színvonalas cikk megírását a témában. Ide íratkozzon fel, aki akar csatlakozni.Carlos71 vita 2012. október 6., 16:52 (CEST)

Én a Muravidékről, Muraközről nem írok nacionalista részt, csak leírom a tényeket. De azt már korábban is igyekeztem tisztázni, hogy a Muravidék kialakulása épp ehhez kötődik, tehát ami 1920 előtt van, még Vendvidéknek nevezendő, ma a Kis-Vendvidék a Rába mellett terül el. Szajcinak a délvidéki, horvátországi részt kellene csinálnia, ő abban járatos szerintem.

Szeretnék a projektben résztvenni:

Bocs, vissza kell vonnom. Mivel már dolgozom pillanatnyilag nem tudok időt szakítani erre. Talán később mely hozzáírok valamit. De addig is vki nézze meg Göncz László az interneten is megtalálható műveit, mint a Muravidéki magyarságot. Doncseczvita 2012. október 18., 18:11 (CEST)

Ja és persze először látni akarom, hogyan fog alakulni, úgy fogom betoldani az én szövegeimet is a kialakuló fejezetekbe. Doncseczvita 2012. október 6., 17:16 (CEST)

Az a baj, hogy én most egy másik projekten dolgozom, ezért nem tudok részt venni, ha azzal végeztem, megnézem mit tudok tenni, de én nem vagyok járatos ebben a témában, ugyanis én nem igazán foglalkoztam a délvidéki magyar helyzettel, de amint időm engedi később megpróbálok besegíteni. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2012. október 6., 18:49 (CEST)

Nem probléma! Köszönöm! A jó hír az hogy itt van nálam a Rubicon trianonos száma, úgyhogy a gazdasági hatásoktól kezdve szinte mindenre van forrásom. Doni hamarosan megcsinálom az alapszerkezetet. Talán az lenne a legjobb, ha elkezdeném egyedül te/ti meg kiegészítenétek, mivel valóban nem egy szakaszra korlátozódik például a témaköröd sem.Carlos71 vita 2012. október 6., 19:24 (CEST)

Szerintem a revizionizmus részt bevállalnám, azt talán egészen a második vh. kitöréséig el lehetne vinni. Tekintve, hogy az akkori területgyarapodásaink a revíziós politikának köszönhetőek. -Frommer Coat of arms of Hungary.svg Fórum 2012. október 6., 19:40 (CEST)

Jelenleg viszonylag keveset vagyok a közelben. De azért figyelek, és előbb-utóbb én is beszállok. – LADis LA ék.jpgpankuš 2012. október 6., 22:21 (CEST)

Itt van egy váz. Ha van javaslat csak jelezzétek.Carlos71 vita 2012. október 7., 13:21 (CEST)

Sokat gondolkoztam és úgy döntötte egyedül meg én sem csinálom meg. 1.) Egyrészt nincs 1 normális „váz cikk” a neten, amire rá lehetne építeni a további forrásokat (Romsics könyve jó lenne, de az monumentális ide). 25-30-35 forrást (főleg a könyveket) összedolgozni egy cikkbe legalább 4-5-6 hónapos meló (főleg hogy időnként az idő hiánya/fáradtság megtöri a lendületet). 2.) Másrészt a műhelymunkám rovására megy. 3.) Harmadrészt pont az ilyen „saját magamra erőszakolt” cikkek (ez sajnos az én hibám) miatt ment el a kedvem a wikitől több alkalommal. A wiki addig élvezet, amíg (persze a játékszabályokat betartva; pl: hiteles források) azt csinál az ember, amit szeret/akar. Mégcsak viszonylag rövid ideje tértem vissza a wikire, nem akarom megint elvenni a saját kedvemet. 4.) Lehet hogy magamtól, a magam tempójában a kisebb láncszemeket majd egyesével (külön, hosszú cikkben) megírom. Azt könnyebb lesz majd kivonatolni a főcikkbe, de nem most és nem így. Ez indokolt is, mert annyi minden történt akkor és ez a magyar történelem egyik legfontosabb/legtragikusabb eseménye. 5.) Semmi közösségi szellem nincs itt. Még akit megkértem, hogy olvassa át, amit leírtam és mondja el a véleményét (kb. 4-5 perc „munka”) az le se sz.rta a dolgot, de még annyi se volt benne, hogy jelezze, hogy nincs kedve (közben meg sokat szerkesztett). Egyedül a műhelytársam Frommer vette a fáradságot, hogy értekezzen velem. Előtte le a kalappal! Emellett kérdés, hogy érdemes egy komoly, 4-5 hónapos munkával járó történelmi tanulmányt írni, úgy hogy minden jöttment teleírhatja baromsággal. Ez nem egy egyszerű fordítás.Carlos71 vita 2012. október 24., 21:27 (CEST)

Kedves Szerkesztők!
Miután most, hogy Carlos [aki majdhogynem magára vállalta ezt a nem kis vitát kiváltó cikk végigvitelét](igencsak érthetően) leadta a cikket az én munkám lényegében feleslegesség vált, s azt hiszem, így a projekt most megbukott. A Revizionizmus részt az elkövetkező napokban megpróbálom befejezni. Amennyiben valamikor összeáll egy 4-5 fős gárda aki hajlandó normálisan együtt dolgozni a cikk kiemeltté tételen keressenek meg, szívesen segítek! -Frommer Coat of arms of Hungary.svg Fórum 2012. október 25., 20:19 (CEST)

Akkor én is. Eredetileg arról volt szó, hogy a tárgyalás menetét, külföldi vonatkozásait csinálom meg.Carlos71 vita 2012. október 26., 11:18 (CEST)

Elcsatolt területek[szerkesztés]

Már bocsánat a szóhasználatért, de a "Magyarország új határai" pont alatt olyan ostobaságok vannak, hogy az hihetetlen. Érdekelne, hogy hol ki ellenőrizte ezt a cikket?!

A problémáim: 1.) Különbséget kell tenni a Magyar Királyság és a Magyar Szent Korona Országai kifejezések között.

2.) Horvátország (illetve Horvát-Szlavónország) soha nem volt Magyarország része. 1102 és 1867 között perszonálunió állt fenn a két állam között. Míg 1867 és 1918/20 között mind a kettő, a már említett Magyar Szent Korona Országainak volt a szerves része, de egyik sem volt a másik része. Ugyan úgy, mint ahogyan a Magyar Szent Korona Országai sem volt része a Birodalmi Tanácsban képviselt országok és királyságoknak, csak az Osztrák-Magyar Birodalomnak. Ezek nagyon fontos és súlyos fogalmak, amiket úgy néz ki, hogy sem szerző (sem pedig az illetékes ellenőrző) nem lát át jól.

3.) Utolsó és legsúlyosabb probléma... Nem jók a számadatok az elcsatolt területekről!!! Ez, hogyan történhetett meg?! Könyörgöm, még a százalékok is rosszul vannak megadva. Csak össze kell őket adni és ki jön, hogy a Magyar Szent Korona Országai 112%-os kiterjedésű volt...

Kijavítottam a hibákat és a számadatokat is, de elfogadhatatlannak tartom, hogy egy ilyen kaliberű cikknél ilyesfajta hibák előfordulnak (gondolok itt az elszámolásokra elsősorban)...

--Kronosz 284 vita 2015. április 18., 19:53 (CEST)



@Kronosz 284: Horvátország valóban nem volt része a Magyar Királyságnak. Olyan nevű képződmény viszont soha nem volt, hogy a Magyar Szent Korona Országai, ezért az utolsó tag nagybetűsítése hibás. Ez egy megnevezés, nem tulajdonnév, amelynek tartalma mindig változó, tkp. egy aktuális országlistát (sőt igénycímeket is) jelent.

Ezért a korona országairól csak egy adott időpontra vonatkoztatva lehet beszélni. Vagyis ha a korona országainak területveszteségét nézzük, akkor legfeljebb azt mondhatjuk, hogy az 1914-es állapot szerint, nem azt, hogy általában a korona országai vesztettek akármennyit. Egyébként problémás ez a szóhasználat, mert a korona országai semmit sem vesztettek. Horvátország mint a magyar korona országa területet nem vesztett, csak más fennhatóság alá került. Területet konkrét állam veszíthet, például a Magyar Királyság, vagy elvesztheti a birtokolt területeinek egy részét egy uralkodó. Ezért nem értek egyet a területváltozásoknál a Magyar Királyság átírásával. Így persze már Horvátország nem számolható az elvesztett területek közé, nyilván innen ered a százalékos hiba is.

A szerződés vs diktátum kérdésében egyetértek. Szerződni egyenjogú felek szoktak, ha valaki kényszerből ír alá egy békét, akkor az diktátum.

Végül hadd jegyezzem meg, hogy az indokolatlan félkövérítések sem kellenek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. április 18., 21:50 (CEST)



@Laszlovszky András: Nem értünk egyet. Tény, hogy ezt a kifejezést használták többször is a történelemben, de attól még ebben az időszakban (1867-1918) ez volt a hivatalos megnevezése Transzlajtániának. Az államalakulat teljes hivatalos neve is így nézett ki: "A Birodalmi Tanácsban képviselt országok és királyságok és a Magyar Szent Korona országai". De nézzük másik példát a magyar nádor szónak is sok jelentése volt 900 év alatt, mégis, ha egyes időpontokat, történelmi időszakokat nézünk, akkor tudjuk, hogy akkor épp mit jelölt.

De ez a cikk szempontjából lényegtelen, mert abban egyetértünk, hogy a Magyar Királyság veszített területeket, és, hogy Horvátországot nem veszíthette el, mert nem volt a része. Csak, ha ennek megfelelően írtam volna, akkor megköveznek...

A százalékos hiba nem innen ered. Biztosíthatlak, hogy többször végig számoltam az egészet, minden eshetőséggel és sehogyan sem jöttek ki az adatok. Egész egyszerűen valaki nem tud összeadni, aki pedig ellenőrizte a cikket, az lusta volt összeadni...

A szerződés vs. diktátum-hoz nekem nincsen közöm, bár láttam a szerkesztést. A saját véleményem az, hogy ez nem egy olyan fontos részlet, hogy az egész cikkben át kelljen írni, de ha valaki ennyire unatkozott, hát maradjon így. Ez a kérdés nem ér annyit, hogy vitát nyisson róla valaki.

Ami a félkövér karaktereket illeti, az sztornó. Nagyítva nézem az oldalt és néha megfeledkezem arról, hogy normál méretben átlátható lehet egy olyan szöveg, ami nagyítva nem.

--Kronosz 284 vita 2015. április 18., 22:56 (CEST)

Jó lenne forrásokat hozni ezekre a fogalommeghatározásokra és elnevezésekre. Nem elég nagyon határozottan kijelenteni mindezt. Azt hiszem az az alapvető probléma, hogy a magyar kulturális hagyományoknak megfelelően nem nagyon akar összeállni a téma sokoldalú bemutatása, a legtöbben a legutolsó (vagy a legszimpatikusabb) olvasmányélményük alapján próbálják meg- vagy átírni a cikket. A kiegyensúlyozottágnak így nyoma sincs. Peyerk vita 2015. június 4., 10:17 (CEST)

Képaláírás[szerkesztés]

@Hello world: Kérlek, magyarázd el, hogy szerinted mit jelent ez a mondat:

„1920. január 15-én Apponyi Albert megérkezik a francia külügyminisztériumba, hogy átvegye a békeszerződés tervezetét, amely a Quai d'Orsay palota Le salon de l’Horloge nevű termében zajlott le ahol átvette a békeszerződés tervezetét”
  • A békeszerződés tervezete az X palota Y termében zajlott le?
  • Az utolsó tagmondat (ahol átvette a békeszerződés tervezetét) mire vonatkozik?

Köszönöm. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. június 5., 11:16 (CEST)

@Rlevente: válaszként csak a forrásból tudok idézni, remélem annak szövegét tudod értelmezni.
Végül aztán mégis kaptunk egy meghívót a Quai d'Orsayba, a francia külügyminisztérium palotájába a békefeltételek átvételére. Az ülésre, mely a Quai d'Orsay Salle de l'Horloge nevű termében zajlott le csak elnökünk, az 5 fő delegátus, azaz Popovich, Walkó, Bethlen, Teleki és jómagam, meg néhány szakértő volt meghíva. Egy hosszú, nagy terembe vezettek be bennünket, ahol a Béketanács már panoptikumszerű formában az emelvényen ült. Valószínűleg szándékosan igyekeztek a „vádlottak a bíróság előtt” pszichózist kelteni.

Velünk szemben az elnöki székben ült Clemenceau, míg a többi résztvevő háttal az ablaksornak helyezkedett el, így számunkra csak oldalról voltak láthatók. Anglia részéről Lloyd George és Lord Curson, Olaszországot Nitti miniszterelnök képviselte, ott volt a japán küldött és a kisantant képviselői között a magyarfaló Titulescu, román külügyminiszter is. Amerika képviselője azonban nem volt jelen. Clemenceauval szemben elhelyezett ülőhelyeken foglalt helyet a magyar delegáció. Asztal csak Apponyi széke előtt volt. Rövid meghajlással köszöntöttük egymást. Clemenceau nyitotta meg az ülést, közölve, hogy ezennel átadják a Magyarországnak „ajánlott” (franciául: proposé) békefeltételeket, melyeket egy tisztviselő azonnal át is nyújtott elnökünknek.

Somssich Pongrác előadása a brüsszeli Magyar Házban, magyarhullam.eu

--Hello world vita 2015. június 6., 08:52 (CEST)

Javaslat a békeszerződés 161. cikk tartalmának értelmezéséhez[szerkesztés]

A trianoni békediktátum 161. cikke kimondta Magyarország bűnösségét, felelősségét és meghatározta a győztes hatalmak békefeltételeit, amelyet a háborúban legyőzött szerződő félnek feltételek nélkül el kellett fogadnia:

A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.
– az 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés 161. cikke

--Hello world vita 2015. június 9., 17:25 (CEST)

Az érveidet várom. Hol van az általad írt felvezető a szerződési cikk szövegében?

Peyerk vita 2015. június 9., 17:27 (CEST)

Megkérlek, hogy az általam a vitalapra írt szövegen ne változtass. Úriemberként most az egyszer megbocsátom.--Hello world vita 2015. június 9., 17:32 (CEST)

Kérlekszépen, ahogy óhajtod. Csupán formai kérdés, hogy melyik szakaszban beszélgetünk, ezért a kedvedért töröltem a korábban létrehozott szakaszt :-)

Szerinted a 161. cikk "kimondta Magyarország bűnösségét, felelősségét és meghatározta a győztes hatalmak békefeltételeit, amelyet a háborúban legyőzött szerződő félnek feltételek nélkül el kellett fogadnia". Az állításod három elemét nem lelem: a cikkben nincs szó bűnösségről, nincs szó békefeltételekről, és nincs szó feltétel nélküliségről.

Kérlek, magyarázd el, miért kerültek ezek a szövegedbe.

Peyerk vita 2015. június 9., 17:14 (CEST)

"Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért", azaz bűnt követett el. A békeszerződés jogfosztó volt és a háborúért felelőssé nem tehető új magyar nemzetállamra kényszerítette a győztes hatalmak minden kívánságát, a szétvert és a háborút kirobbantó Monarchia bűneiért.
Egy idézettel próbállak befolyásolni a többi álkérdésed előtt.
Beteg ügy ez, sajnos. Igazságtalanságot nem lehet igazságtalansággal, bűnt nem lehet újabb bűnnel jóvátenni. Igazságtalanságot sem lehet bűnnel, bűnt sem igazságtalansággal kiegyensúlyozni. Trianon egyike volt a legigazságtalanabb, egy nemzetállam ellen irányuló, történelmi döntéseknek
Heller Ágnes filozófus

--Hello world vita 2015. június 9., 20:25 (CEST)

Ne minősítsd a kérdéseimet, inkább próbálj elgondolkodni és válaszolni rájuk.

Jól értem, hogy te nem is a 161. cikkre vonatkozóan állítod, amit odaírtál? Mert a szöveg szerint igen.

Ami a válaszodat illeti, a három tételből csak eggyel foglalkozik, de ott is önkényes értelmezésre támaszkodik. Az, hogy valaki felelős valamiért, nem feltétlenül jelenti azt, hogy bűnös. Kívánsz példákat erre, vagy elfogadod?

Peyerk vita 2015. június 9., 20:58 (CEST)

Így sajnos folytatnom kell egy újabb idézettel, ami szerintem a világháborút lezáró béke, diktátumnak nevezését és jogfosztó büntető minősítését igazolja. Az új magyar nemzetállam nem felelhetett a bűnös és legyőzött Osztrák–Magyar Monarchia nevében. A vadi új vörös-kommunista vezetésű magyar hatalom is így vélekedett.
Vyx, a keleti szövetséges hadseregek nevében követeli, hogy a magyar csapatokat vonjuk ki az egész tót vidékről, mert a cseh hadsereg beavatkozására a csehszlovák állam fel van jogosítva. Ugyanekkor román csapatok szállják meg Erdélyt és átveszik a közigazgatást. A fegyverszüneti szerződéssel ez ellentétben áll, de a kormánynak nincsen hatalma ezeket a követeléseket és tényeket megváltoztatni. A kormány a magyar népköztársaság nevében ünnepélyesen kijelenti, hogy e kényszerűséggel szemben az ország semmiféle jogáról le nem mond. A joghoz és igazsághoz ragaszkodik.
Károlyi Mihály

--Hello world vita 2015. június 10., 06:23 (CEST)

Ne haragudj, de ha beidézed a teljes trianoni irodalmat, azzal még a kérdésre nem válaszolsz, és a vitának se lesz soha vége. Idéztél egy cikket a szerződésből, és ehhez fűztél egy egymondatos bevezetőt. Az idézett cikk is összesen egy mondat, úgyhogy nem olyan nagyon nehéz áttekinteni. A kérdés pedig mindössze annyi, hogy abban az egy mondatban hol szerepel az, hogy Magyarország bűnös, hol vannak benne a békefeltételek, és hol van az leírva, hogy azokat Magyarországnak feltétel nélkül el kell fogadnia. --Puskás Zoli vita 2015. június 10., 08:10 (CEST)

Ne haragudj, de ne hülyéskedj. Az van az idézetben, hogy Magyarország kárt okozott a győztes hatalmaknak, holott, mint önálló államnak, semmi köze nem volt a világháborúhoz. Ezzel a károkozással bűnt követett el, a békediktátum szavai szerint. Ezért Magyarországot állami létében megfosztották a jogaitól. Mit nem lehet ezen érteni?
A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.
– az 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés 161. cikke

--Hello world vita 2015. június 10., 10:34 (CEST)

Már nem állom meg, hogy bele ne kotynyeleskedjek. És azon mit nem lehet érteni, hogy az idézetben most kivastagított szavakban sincs benne a bűnösség és békefeltétel kifejezés. A felelősség nem azonos a bűnnel, a háborús bűnösség fogalmát akkor még nem találták ki. Ugyanez a felelősség nem jelenti, hogy a károkozók kártérítési kötelezettsége lenne a szerződés feltétele, bár azt tudjuk, hogy ez természetesen békefeltétel volt, de nem ebbe a cikkbe kell belemagyarázni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. június 10., 11:29 (CEST)

Megértettem. akkor a bűnös szót elhagyva az új javaslatom:
A trianoni békediktátum 161. cikke kimondta az önállósult Magyarország felelősségét a háborús károkozásokért, amit Ausztria-Magyarország elkövetett a győztes hatalmak ellen és kinyilatkoztatta a győztes hatalmak feltételeit, amelyet a háborúban legyőzött szerződő félnek feltételek nélkül el kellett fogadnia.
Nos? Így végülis nem lesz bűnös Magyarország új állama, csak szimplán jogfosztott a háborús károkozás miatt, amit a Monarchia, mint állam követett el a császár parancsára.Ugye így jó lesz? --Hello world vita 2015. június 10., 11:46 (CEST)
Adalék a háborús bűnösség fogalmával kapcsolatban:
Büntető rendelkezések

157. Cikk. A Magyar Kormány elismeri a Szövetséges és Társult Hatalmaknak azt a jogát, hogy katonai bíróságaik elé állíthassák mindazokat a személyeket, akiket a háború törvényeivel és szokásaival ellenkező cselekmények elkövetésével vádolnak. A bűnösöknek talált személyekre a törvényekben előírt büntetések nyernek alkalmazást.

– 1921. évi XXXIII. törvénycikk a Trianoni békediktátum szövege

--Hello world vita 2015. június 10., 12:02 (CEST)

Közeledünk. Ami a 157. cikkben és a 162. cikkben van, azt ne magyarázzuk bele a 161. cikkbe. Meg semmi egyebet. A 161. cikk két dolgot állít:

  1. a háborút Ausztria-Magyarország és szövetségesei robbantották ki, és
  2. az ezzel okozott károkért Magyarország felelősséggel tartozik.

Továbbra sem nyilatkoztat ki semmilyen feltételt a győztes hatalmak részéről, és feltétel nélküli elfogadási kötelezettségről sem szól, nem is szólhat, hiszen az aláírásukkal pont ezeket a feltételeket fogadják el a „szerződő felek” (idézet tőled :-)), mint a hadiállapot megszűnésének feltételeit. Aki nem fogadja el, az nem írja alá, a másik meg eldöntheti, hogy hajlandó rajta változtatni (vagy tárgyalni a változtatásról), vagy marad a hadiállapot. --Puskás Zoli vita 2015. június 10., 12:35 (CEST)

Igen, ezek után nyugodtan kijelenthetjük: A trianoni diktátum, az a háborút lezáró jogfosztó nemzetközi okirat, amely lezárta az első világháború eseményeit az önálló és függetlenné vált Magyar Királyság vonatkozásában és különböző jóvátételi rendelkezésekkel, a királyság új határainak kijelölésével, érvényesítette a háborúban győztes hatalmak együttes akaratát.--Hello world vita 2015. június 10., 12:46 (CEST)
Azt nem tudom, hogy milyen értelemben mondod, hogy jogfosztó (akár még egyet is érthetünk, de ebbe most ne menjünk bele), a többiben egyetértünk. Diktátum, hiszen a győztesek nem voltak hajlandóak a feltételekről tárgyalni, de ettől még nemzetközi okirat (=szerződés), hiszen mindkét fél aláírta és ratifikálta, valamint a határok kijelölésével és a jóvátételi kötelezettségekkel érvényesítette a győztesek akaratát. Azt azért lássuk be, hogy a békeszerződések (szinte?) kivétel nélkül a győztesek akaratát érvényesítik. Az is tény, hogy a győztesek itt kivételesen pofátlanok voltak, de az is, hogy Magyarország aláírta. Mint ahogy az, is, hogy amit itt leírtam, az a dokumentum egészéről szól.
A kérdés azonban továbbra is nyitott: mi legyen a 161. cikkel? --Puskás Zoli vita 2015. június 10., 13:32 (CEST)
Maradjon csak illusztráció a cikk egyik forrásszövegeként, mint idézet a 161. cikk, az olvasó majd úgy értelmezi, ahogy tudja az értelmével és a szívével, különbözőek vagyunk, vannak, akik olvassák, vannak akiknek mindegy és vannak, akik remélem úgy értik , ahogyan én értelmeztem. Visszavonulok a problémámtól és a bojtosúszó halakkal próbálok majd foglalkozni. --Hello world vita 2015. június 10., 15:21 (CEST)
Ezzel csak az a baj, hogy jelenleg még csak érintőlegesen sem kapcsolódik a szövegkörnyezethez, holott valójában ez a cikk tartalmazza a szerződés kiindulópontját a két fent leírt „tény” megállapításával. Ezért nem értem, hogy miért nem lehet azt leírni, ami benne van, és miért kell(ene) belemagyarázni azt, ami a szerződés/diktátum más cikkeiben van leírva. A falanszter színt sem lehet úgy értelmezni, mintha benne lenne az eszkimó szín, hiába van mindkettő Az ember tragédiájában. --Puskás Zoli vita 2015. június 10., 15:45 (CEST)
Szerintem kapcsolódik, hiszen a bevezetőben van és lényegretörően illusztrálja a két aláíró fél, a győztes és a vesztes viszonyát. Illusztrálja a jogfosztás mibenlétét és a győztes vádjainak lényegét, ami miatt a trianoni diktátum máig feldolgozatlan, s hiába elemezte már sok-sok történész, politikus, szociológus a trianoni trauma állandóan a köztudatban lebeg. Az eredeti torzítatlan forrás a leginkább illő egy ilyen érzékeny témát tárgyaló szócikkbe. A szócikk pontosan azt az eseményt és ezt a 161. cikket is tartalmazó szöveget tárgyalja, ami a szócikk neve: Trianoni békediktátum. --Hello world vita 2015. június 10., 16:22 (CEST)
Esetleg szép francia nyelven bekerülhetne a cikkbe? "Dispositions générales. Article 161. Les Gouvernements alliés et assoclés déclarent:, et la reconnait que la Hongrie et sos alliés sont responsables, pour les avoir causés, des pertes et des dommages subis par les Gouvernements alliés et associés et leurs nationaux en consé­quence de la guerre, qui leur a été imposée par l'agression de l'AutricheHongrie et de ses alliés." --Hello world vita 2015. június 10., 18:11 (CEST)
Minek, amikor ott van szó szerint ugyanez magyarul is? --Puskás Zoli vita 2015. június 10., 18:35 (CEST)

Szerintem ennyit kéne az idézett bekezdés elé írni:

A szerződésben (lehet diktátum is, nekem mindegy inkább azért ne legyen, mert ha jól látom, akkor eddig legalább következetesen nem az) a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország – mint a háború kirobbantásáért felelős államok egyik utódállama – felelős a háborúban okozott károkért (161. cikk), a VIII. rész további cikkeiben és függelékeiben pedig részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel feltételeit. <ref name="1921 XXXIII tv" />

Ez ugyanis a jelzett helyeken tényleg benne van. Arról nem is beszélve, hogy nem kevésbé fontos, és legalább akkora károkat okozott, mint a határok megváltoztatása, így mindenképpen a bevezetőben van a helye. --Puskás Zoli vita 2015. június 10., 18:45 (CEST)

Szerződés[szerkesztés]

A szerződés (nemzetközi) jogi fogalom, jelentése pontosan definiált, és ebben a definícióban nem szerepel, hogy ki írta a szöveget. Trianonban Magyarország békeszerződést kötött, ez tény, még akkor is, ha ez a szerződés tényleg diktátum volt. --Puskás Zoli vita 2015. június 11., 16:00 (CEST)

Később, meg korábban is kötöttünk „szerződéseket” törökkel, némettel, szovjettel stb. amelyek műfajàt a jobb pozícióban lévő szabta meg. Nekünk csak a szégyenszemre való aláírás, a kizsákmányolás, meg az iga jutott. Voxfax vita 2015. június 11., 16:27 (CEST)

A világon megkötött szerződések 90%-a diktátum, a MÁV-val sem tárgyalsz a feltételekről, mégis minden alkalommal amikor felszállsz a vonatra, szerződést kötsz vele. Ez van. Ez egy jogi fogalom, aminek a köznyelv (tudatosan vagy tudat alatt) a jogitól eltérő jelentést tulajdonít. Hívhatjuk bárminek, akkor is nemzetközi szerződés marad, annak minden következményével együtt. Ennek alapján kérik az útlevelünket Záhonynál, és igazoltathat osztrák rendőr Burgenlandban. Persze ha egy nemzetközi jogász mindezt szakszerűen megcáfolja, készséggel elismerem az igazát, de addig kérem, hogy valótlanságot ne írjunk le. --Puskás Zoli vita 2015. június 11., 16:57 (CEST)

Azért ezt a MÁV-os hasonlatot elhagyhatjuk. Amikor tömegközlekedési eszközre szállsz fel, akkor egy szolgáltatást veszel igénybe, amelynek feltételei vannak. Ez tiszta sor.

Vannak békeszerződések, mint a vasvári, vagy a karlócai. A felek tárgyalásos úton megállapodtak a béke feltételeiben. És vannak a diktátumok, amiket muszáj szerződésnek nevezni, mert a magas felek elvárják. Ettől kerül a két fogalom közé egyenlőségjel, nem azért, mintha egyenlők lennének. A linkelt szövegben ezek kitételek nem felelnek meg a trianoni dokumentumoknak:

  • megjegyezve, hogy a szabad kötelezettségvállalás és a jóhiszeműség alapelve, valamint a pacta sunt servanda szabálya általánosan elismert
  • emlékezetben tartva az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi elveket, úgy mint a népek egyenlő jogának és önrendelkezésének, a minden állam szuverén egyenlőségének és függetlenségének, az államok belső ügyeibe való be nem avatkozásnak, az erőszakkal való fenyegetés vagy az erőszak alkalmazása tilalmának (...) alapelvét. Stb.

Ebből tkp. ezért lehet szerződést kreálni: a „megerősítés”, az „elfogadás”, a „jóváhagyás” és a „csatlakozás” minden egyes esetben azt az így megnevezett nemzetközi aktust jelenti, amellyel egy állam nemzetközi síkon kifejezi annak elismerését, hogy reá nézve egy szerződés kötelező hatállyal bír. Mi a becikkelyezéssel elismertük, hogy ránk nézve hatályos, dehát a becikkelyezés is egy politikai nyomás hatására történt.

Szóval nevezhetjük szerződésnek, de attól még diktátum marad. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. június 11., 17:01 (CEST)

Amikor meg békeszerződést írsz alá miután porrá vertek, és csupa ellenség vesz körül, akik készen állnak arra, hogy ismét porrá verjenek, akkor meg annak vannak feltételei. Erre mondják azt manapság, hogy kihúztuk az ÍJ-kártyát. Röszkénél azért ha sorompót látsz állj meg, mert ha nem, akkor sokba kerülhet megtapasztalni, hogy nem csak az a szerződés, amit te annak elismersz. :-) --Puskás Zoli vita 2015. június 11., 23:23 (CEST)

Az úgynevezett békeszerződések egy része ezért nem szerződés. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. június 12., 10:37 (CEST)

Mármint azért, mert te úgy gondolod, hogy aki kényszerhelyzetben van, az nem tud szerződést kötni? Mert más érvet eddig nem tudtál felhozni ezen állításod alátámasztására. --Puskás Zoli vita 2015. június 12., 11:42 (CEST)

Azért, hogy ne csak általános jogelvekre és a sokkal későbbi bécsi egyezményre alapozva állítsam a fentieket, nézzük a tényeket:

  1. A Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya az alábbiakat tartalmazza (szövege megtalálható a trianoni békeszerződés szövegében, így onnan idézem):
    18. Cikk. Minden nemzetközi szerződést vagy megállapodást, amelyet a Szövetség bármely tagja ezentúl létesít, haladéktalanul be kell iktatni a Titkárságnál és a Titkárságnak azt, mihelyt lehetséges, közzé kell tennie. A Titkárságnál való beiktatás előtt semmiféle ilyen nemzetközi szerződésnek vagy megállapodásnak nincs kötelező ereje.
  2. A szerződés ratifikálása az aláíró országokban (az Egyesült Államokat kivéve) 1920. és 1926. között megtörtént. Magyarország 1921. július 26-án ratifikálta a fentebb idézett törvény elfogadásával.
  3. A Nemzetek Szövetsége a szerződést 1921. augusztus 24-én nyilvántartásba vette, ezzel a békeszerződés a tagállamokra nézve kötelező érvényűvé vált. A közzététel helye: League of Nations Treaty Series, vol. 6, p. 187-188. (Ugye nem szükséges lefordítanom?)
  4. Magyarország 1922. augusztus 22-én kérte felvételét a Nemzetek Szövetségébe, és 1939-ig tagja is volt a szervezetnek.

Ezt követően várom az érveket, hogy mi alapján állíthatjuk, hogy az, amit a magyar kormány erre felhatalmazott képviselői 1920. június 4-én aláírtak, nem szerződés. --Puskás Zoli vita 2015. június 12., 15:44 (CEST)

Ádám Magda[szerkesztés]

Ádám Magdának számos anyaga van a História folyóiratban. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2015. szeptember 3., 17:42 (CEST)

Áthozva a Vita:Trianoni békeszerződés /Megjegyzések lapról[szerkesztés]

Kedves wikiszerkesztők! Arra kérlek benneteket, hogy bánjatok velem kellő megértéssel, mert önbizalomhiányban szenvedek. Ha ezt nem tudjátok megtenni, akkor inkább hagyjátok figyelmen kívül a megjegyzésemet.

A Trianonnal kapcsolatos szócikket magam is nélkülözhetetlennek tartom és a meglévő anyag nagyon érdekes.

Mivel történelmi regényt írok, ezért óriási forrásanyagot halmoztaam fel a magam számára, melyet szeretnék másokkal is megosztani, de nem merek hozzákezdeni.

Elsősorban az előzményeket egészíthetném ki Apponyi Albert tanulmánya alapján, mely az osztrák trónörökös pár Szerajevoban történt meggyilkolása előtt két hónappal jelent meg, 1914 áprilisában, "AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓRÓL ÉS A BÉKEMOZGALOMRÓL EGYÁLTALÁBAN" címen, két részletben. A tanulmány nagyon hosszú és csak a saját szavaimmal ismertethetném a trianoni békeszerződés előzményeire vonatkozó adatokat.

A másik forrásmunka, mely szorosan kapcsolódik a témához, H.G.Wellsnek a történelmi munkájából "WILSON ELNÖK VERSAILLESBEN" című alfejezete, melyben rászletesen ismerteti a békeszerződés aláírásának körülményeit.

Komjatyan Maria

Előkerült egy trianoni térkép[szerkesztés]

Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető. Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly tervezte. Apród vita 2017. május 2., 02:43 (CEST)

Nekem kicsit szenzációhajhásznak tűnik "trianoni térképként" emlegetni.

"A minden korábbinál részletesebb térkép négy hónapnyi munkával 1918 decemberére készülhetett el..." - tehát 1918 augusztusában kezdték el rajzolni, amikor a háború még zajlott, és nem látszott a közeli vége. Nem látom, hogy akkor azért rajzolták volna ezt, hogy Magyarország védelmében használják egy vereség utáni védekezésként. És nem is használták: a trianoni tárgyalásra készítettek egy külön arra a célra alkalmas térképet, a jól ismert "vörös térképet" - ahogy ezt a cikk is leírja. – Peyerk vita 2017. május 2., 13:25 (CEST)

Akkor miért nevezték trianoni térképnek? Ráadásul nekem úgy tűnt, hogy a vörös térképet találták meg - már csak a linkcím (interneten is böngészhető a híres trianoni vörös térkép) miatt is. Apród vita 2017. május 2., 13:31 (CEST)

Nem "nevezték", hanem ebben a cikkben nevezik trianoninak. Elég zavarosnak tűnik a történet, mert itt van egy komolyabbnak tűnő írás, amiben arról írnak, hogy 1918 októberében merült fel a térkép elkészítésének ötlete, és 1919-ben készült. De amit vörös térképnek neveznek, az biztosan nem ez, mert azon nem településenkénti színes körök vagy körcsoportok jelzik a nemzetiségi megoszlást, hanem elsősorban felületfestés, illetve a nagyobb városoknál kördiagram. – Peyerk vita 2017. május 3., 11:16 (CEST)