Vita:Tolnai világlexikona

Kedves KeFe! Még mindig nem válaszoltál Mihaszna Godsonnak arra a több mint három évvel ezelőtt feltett jogos kérdésére, hogy "... szabad forrás-é a Tolnai Világlexikona? Ha nem, mire föl a sablon? Kollektív bűnbánati szimbólum?..." Szerintem nem véletlenül kérdezte. Ugyanis helyenként olyan a szöveged, mintha idézőjelek nélkül idéztél volna Tolnai világlexikonából. Másrészt nem derül ki, hogy Tolnai és a szerzőtársai, valamint a sorozat könyvkiadója közül élnek-e még valakik, vagy már mindnyájan meghaltak. Ha igen, akkor mikor hunytak el? Hogy mindez miért fontos? Részben a történelmi pontosság miatt, részben pedig szerzői jogi okokból. Ezen adatok nélkül ugyanis nehéz eldönteni, hogy mit közöltél a saját véleményedként és mit Tolnaitól. Szerintem mindenképpen szabadon idézhettél, mert a szerzők és a kiadók halálától számított 70 év, amelyet a szerzői jogról szóló törvény előír, szerintem már eltelt. Így minden szellemi alkotás, s ez a lexikon is az EU-ban közkincsnek számít. Mindazonáltal megtörténhet, hogy Tolnai sok szerzőtársa és kiadótársa közül valaki még él. Akkor viszont attól engedélyt kellett volna kérned a publikációdra, illetve a négy gépelt sort, azaz az összesen 400 karaktert meghaladó mennyiségű idézetek név szerint nélküli közlésére. A jogviták és a félreértések elkerülése érdekében hasznos lenne, ha érdemben válaszolnál Mihaszna Godson jogos kérdésére. Úgy sokkal hitelesebb lehetne az egyébként érdekes és fontos szócikked. Ha viszont tévednék, s még nem telt el a 70 év elévülési idő, akkor jajj Neked. Az érintettek ugyanis bármikor beperelhetnek, mert egyrészt a jogilag megengedett 400 karakterhez képest az engedélyük nélkül túl sokat idéztél szó szerint, másrészt pedig esetleg olyasmiket is írtál idézőjelek nélkül, amelyek szintén a lexikonból származnak. (Lord76)

Szerkesztői és főmunkatársai

Asztalos Miklós történetíró (1899-1986)

És mingyá meg is állunk: szabad forrás-é a Tolnai Világlexikona? Ha nem, mire föl a sablon? Kollektív bűnbánati szimbólum?...:)

--Mihaszna Godson ^fóruma 2007. február 6., 20:02 (CET)

Átnevezések visszavonása

Visszavontam az átnevezéseket, mert helytelen a Tolnai Nagylexikon, Tolnai nagylexikon, Tolnai világlexikon elnevezés.

A helyes elnevezés "Tolnai Világlexikona", így nagybetűvel írandó. A "Tolnai" egy személynév, míg a "Világlexikona" a könyvsorozat címe. Ja' és a sorozat bármelyik könyvében is ilyen írásmóddal van leírva, még akkor is, ha folyó szövegben található. - Üdv. » KeFe « vitalapom•IRC 2010. február 2., 06:43 (CET)

Tolnai Világlexikona

Én úgy emlékszem valahol a fenti kérdésekre már válaszoltam, de ha itt is kellett volna, akkor tessék:

A Tolnai Világlexikona több mint 70 éve jelent meg és tudom, hogy szerzők közül még többen is élhetnek. Mielőtt a könyvről ezt a szócikket létrehoztam, konzultáltam a helyi újság szerkesztőivel, akik elmondták, hogy ellentétben a Mihaszna Godson állításával, nem 400 karakter, hanem 10 %-ig lehet idézni. A cikkben lévő idézetek ezt meg sem közelítik. Így hát nem lehet jogsértő.

A Wikikönyvekben található b:Gyümölcsbor előszavát, a Dunántúli Napló egyik cikkének idézésével kezdtem. Úgy gondoltam szükségem lesz az írójának a beleegyezésére, a cikk írójával nem (mert közben nyugdíjas lett és elköltözött), de a lap főszerkesztőjével beszéltem, aki elmondta a fentieket. Hozzátette, hogy újságcikkek esetében énnél nagyobb idézeteket sem szoktak zokon venni - tudni illik én a cikk megjelenését követően tovább népszerűsítem a cikket és íróját, csupán azzal hogy saját írásomban idézem. Ha mégis akadna olyan újságíró, aki szóvá tenné, akkor sincs jogkövetkezmény, ha a 10 % feletti részt eltávolítom. Hogy ilyenre ne is kerülhessen sor az idézeteim sehol sem érik el ezt a mértéket. - Üdv. » KeFe « Társalgó 2011. december 29., 13:50 (CET)

Kategória-probléma

Kedves @Vadaro Szerkesztő!

Az első kategorizálási bővítésedet, hogy 1912 könyvei támogatom, ezzel szemben a másodikat, hogy 1919 könyvei ellenzem. A Könyvek évek szerint kategória leírásában az szerepel, hogy használatát „az eredeti nyelvű első kiadás dátuma (éve) szerint” megadásával képzelték el (amennyire értek hozzá, a könyvtárosi meggondolásokkal megegyezően). Ebbe nem fér bele minden további értelmezés nélkül egy sorozat (valamikor, utólag megállapítható) lezárulási évének megadása.

Ezzel szemben azt helyeselném, sőt rögtön bele is írom, hogy 1926 könyvei, mert a második folyam akkor indult.

Az egyébként nem lenne felesleges, csak gyakorlatilag nehézkes, hogy sorozatoknál az összes érintett dátumot kimutassuk (szoktam idézni, hogy a Tolnai lexikon második pótkötete tartalmazza, hogy Hitler Adolf német politikus kancellár lett, ez az adat jól elhelyezi a művet az időrendben). – Garamond ^vita 2018. július 29., 20:10 (CEST)

Kedves @Garamond:! Meg fogsz lepődni: mindkettővel egyetértek. Tehát nem csak az 1926-tal, - amit köszönök -, hanem az 1919-cel is, hogy a cikk nem való a kategóriába. Kényszermegoldás volt. Van ugyanis egy útmutatónk, hogy kategóriát lehetőleg csak akkor hozzunk létre, ha már van hozzá 4-5 megírt szócikk. Ezt sokan egyáltalán nem tartják be, én pedig általában igyekszem, de nem mindig "sikerül". Így jártam a Könyvek évek szerint kategóriafával is. Szerettem volna, ha minél több "...év könyvei" kategória elkészül (csak a 20. és a 21. századból), de a század elejéről alig van hozzá könyv-szócikkünk. Kezdtem lealkudni magamnak a 4-et 2-3 szócikkre (szerintem ez még vállalható egy ilyen kategóriafánál), és így jött "kapóra" 1919 mint a sorozat utolsó kötete. Pedig sorozatok esetén szerintem is csak az első kötetet kell a kategóriába tenni, de itt megalkudtam. Talán néhány más esetben is. Ha megtettem, én már nem veszem ki a kategóriából, de ha zavar téged, tedd meg, semmi baj. Az elvvel teljesen egyetértek, mint láthatod. – Vadaro ^vita 2018. július 29., 21:33 (CEST)

Remek. Szeretem, ha egyetértenek velem. (Nem mert olyan hiú vagyok, csak így sokkal kényelmesebb a szerkesztői harc, nem kell féltenem a kollégákat, hogy kinek taposom meg indokolatlanul az egóját.) Lehet, hogy kiveszem. Bár minden hasonló esetben, ha az ember elkezd lapozgatni, hamar kiderül, hogy további százharminc helyen is javítani kellene egy-egy szócikkben. Akkor már inkább legyintek. Mert ráadásul ezek közül ötben elemi bakik is vannak, tízről meg magam sem értem, hogy miért nem kapott súlyos sablonokat már régen.

Könyvekről szóló önálló szócikkek létrejötte általában is elég kevéssé valószínű. Ugyan milyen könyv lenne oly mértékig fontos, hogy egy komolyabb terjedelmű cikket lehessen róla összehozni? Nagy hirtelen 1919-ből kettőt találtam, Tóth Tihamér nevezetes A tiszta férfiúság kötete, meg a tanácsköztársasági alkotmány. Ezeket valóban indokolt megemlíteni valahol. De azért tán mégsem önállóan. Akkor meg ott vagyunk, ahol voltunk.

Sokat segítene, ha a csonkokra nem fújnánk olyan kategórikusan. Az Életrajziban például ugyanolyan rövid Hegyeshalmy Lajos szócikke, mint nálunk Carry-le-Rouet település oldala, mégis csak utóbbi van megbélyegezve, hogy hát kérem, ez kevés.

Egy gonosz megoldása lehetne azért ennek. Ha egy szócikket hoznánk létre 1919 könyvei címmel. Bugyuta kis oldal lenne, még annál is csekélyebb tartalommal, mint egy könyvnapi kiadói reklámfüzet. De akár még indokolható is lehet a szükségessége. Ha például valakinek hirtelen arról kell csütörtökre dolgozatot írnia, hogy a magyar könyvkiadás a tizes-huszas években, akkor néhány lapozással már meg is lenne a kiinduló adatgyűjteménye.

Másfelől. Az is informatív adat, hogy létezik-e 1916 könyvei, 1917 könyvei, 1918 könyvei stb. kategóriánk. Vagy nem, mert üres lenne, ezért ennek jelzésére nem hoztuk létre.

Hát nem egyszerű. Valamelyik ujját mindig meg kell az embernek harapnia. – Garamond ^vita 2018. július 30., 01:59 (CEST)

A Könyvek évek szerint vagy a 20. századi könyvek kategórialap is eléggé informál arról, hogy nincs 1917 könyvei, 1918 könyvei stb. kategóriánk, ill. könyv-cikkünk. - A szócikkek felsablonozása szerintem is teljesen esetleges, én abban csak nagy néha veszek részt. - 1919: Pl. Johan Huizinga műve, A középkor alkonya (1919) is "megérdemelne" egy komolyabb terjedelmű cikket. De bármely könyvről készülhet cikk, pl. mesekönyvről is, ha megfelel a Wikipédia:Nevezetesség (könyvek) oldalon leírtaknak. (Bár szerintem az oldal egyes részei nem teljesen érthetők.) – Vadaro ^vita 2018. július 30., 12:58 (CEST)